Készült: 2020.08.06.00:55:24 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 387-389 1999.06.22. 10:29  376-460

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! Bár az 1996-ban elfogadott területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény véleményem szerint jelentős előrelépésnek volt tekinthető, mégis felemásra sikeredett. (Folyamatos zaj.) A politikai kompromisszum következményeként a területfejlesztés térbeli egységét a megyék szintjén határozták meg, melynek eredményeképpen megalakultak a megyei területfejlesztési tanácsok.

Az 1996. évi XXI. törvény esélyt adott az alulról építkező, önerőre támaszkodó decentralizált területfejlesztési politikának. A törvény az EU regionális politikájával összhangban rögzítette a területfejlesztés céljait, átfogó feladatait, kialakította új intézményrendszerét.

ELNÖK: Képviselő úr, kérném szépen, hogy ne folytassa a hozzászólását!

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, csendben kísérjék figyelemmel a hozzászólót, aki pedig halaszthatatlan közfeladatai ellátása miatt a vitát nem tudja a továbbiakban figyelemmel kísérni, az csendben hagyja el az üléstermet.

Képviselő úr, önt illeti a szó.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Mára azonban három év telt el a törvény hatálybalépése óta, így elegendő tapasztalat halmozódott fel és érlelődött meg ahhoz, hogy az azóta bekövetkezett változásokat feldolgozva szükségessé váljon a törvény módosítása.

Külön aktualitást ad a törvény módosításának az a tény, hogy a törvény hatálybalépésétől máig eltelt időszakban nem sikerült megőriznünk a többi csatlakozni kívánó országgal szemben e téren kivívott előnyünket. Időszerűségét alátámasztja még egyrészt a kormányzati struktúra változása, másrészt az a szükségszerűség, hogy a magyarországi területfejlesztés intézményrendszerét az európai uniós csatlakozási folyamat követelmény- és szervezeti rendszeréhez kell igazítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztésben olyan intézményrendszert érdemes alapul venni és működési elveket szükséges követni, amelyek az üzleti életben már beváltak és az érdekérvényesítés lehetőségeit sem korlátozzák. Úgy gondolom, valamennyiünk számára evidencia kell legyen, hogy a jövőbeni intézményrendszer egyik alapja a régió. A törvénymódosítás középpontjában - helyesen - a regionális fejlesztési tanácsok megerősítése, a működési terület hézag- és átfedésmentes kialakítása, a megfelelő munkaszervezet létrehozása és a kötelezően ellátandó feladatok meghatározása áll.

Az elmúlt évek során a megyei területfejlesztési tanácsok döntései értelmében önkéntes alapon jöttek létre a regionális fejlesztési tanácsok. A működést azonban bizonytalanság jellemezte. Jelentős különbségek voltak felfedezhetők az egyes tanácsok szerepvállalását és aktivitását tekintve. A megalakult fejlesztési régiók területe sok esetben, például az északkelet-magyarországi régió esetében, nem esett egybe a tervezési statisztikai régiók határaival, illetve több megye regionális fejlesztési tanácsnak is tagja lett.

Nem kérdés számomra, hogy a Magyarországon kialakítandó régióknak kapcsolódni kell az Európai Unió területi statisztikai nómenklatúrájához, a NUTS-rendszerhez, de felvetődik, hogy miképpen és milyen időbeli ütemezéssel.

Az Országgyűlés 35/1998. számú határozatában az országos területfejlesztési koncepcióban már kialakított a NUTS II. szinten hét tervezési statisztikai régiót. A tervezési statisztikai régiók törvényi szintre emelésére azért is szükség van, mert azok ma még valójában csak adminisztratív szempontból tekinthetők létezőnek. Az eltérő érdekek következtében azonban az utóbbi hónapokban elementáris erővel törtek a felszínre a különböző vélekedések, melyek eredményeképpen jelentős időveszteséget szenvedtünk el akkor, amikor a folyamatok felgyorsítására lett volna szükség.

A régiók kialakításának legfőbb érveként merül fel sokszor az, hogy létrejöttük nélkül nem juthatunk hozzá az Európai Unió bizonyos forrásaihoz. Bár az Európai Unió nem írja elő formálisan, illetve kötelezően a régiók kialakítását, de tisztában kell lenni azzal, hogy bizonyos támogatási formák szabályait csak a régió képes kielégíteni. Ha pedig közvetlenül részesedni akarunk azokból az előnyökből, amelyeket az Európai Unió keretén belül működtetett különféle alapok nyújtanak, akkor elkerülhetetlen az alapjuttatás feltételeit jelentő szabályokhoz alkalmazkodni.

Ennek feltételét teremtette meg a tervezési-statisztikai régió intézményének a bevezetése. Ez a lehatárolás két fontos elvet érvényesített: határai megfelelnek a megyehatároknak, és lakónépességük - a közép-magyarországi régió kivételével - közel azonos nagyságrendű.

Tisztelt Országgyűlés! A régió kialakításával kapcsolatos viták saját megyémben is felszínre törtek. Nógrád megye az ország egyik legkisebb megyéje, és számos mutató tekintetében fokozottan fejlesztendő térségnek tekinthető. A megye eltérő adottságú térségei között véleménykülönbség alakult ki a tekintetben, hogy melyik régióhoz való kapcsolódás lenne a legelőnyösebb számunkra. A Nógrád déli és nyugati térségében elhelyezkedő települések ezer szállal kötődnek a központi régióhoz, Budapesthez és agglomerációjához. Naponta több ezer ember ingázik a központi terület és Nógrád között. Ott veszik igénybe az egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb szolgáltatásokat. Érthető volt tehát az ott élő emberek álláspontja, törekvése.

A megye keleti részén elhelyezkedő kistérségek azonban hagyományaik, a borsodi iparterülettel hasonló problémáik és évek alatt kialakított kapcsolataik miatt az országos területfejlesztési koncepcióban nevesített régióbeosztást támogatták. Több hónapos megfeszített egyeztetésre volt szükség addig, míg Nógrád megye egyértelműen ki tudta nyilvánítani azon szándékát, hogy Borsoddal és Hevessel együtt kívánja a regionális szintet megerősíteni. Így az észak-magyarországi regionális fejlesztési tanács létrejöttének már nincs akadálya. Számos vitát követően mindannyiunk számára a legfontosabb prioritás az lett, hogy minél gyorsabban és minél hatékonyabban fel tudjunk készülni az EU strukturális többletforrásainak fogadására.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás elsődlegesen a regionális fejlesztési tanácsok kérdését tekintve összhangban van az EU integrációs stratégiájával, a készülő gazdasági stratégiával. A regionális fejlesztési tanácsokat érintő eredeti elképzelések között volt a munkaszervezet székhelyének kijelölése. A törvény-előkészítés során azonban kikerült a tervezetből, megítélésem szerint helyesen, ugyanis így a regionális fejlesztési tanács kompetenciájába tartozik a munkaszervezet székhelyének meghatározása.

(20.10)

Érdekes elem a törvénymódosításban, hogy a regionális szervezetnek tagjai a hagyományos megyei szereplőkön túlmenően a minisztériumok képviselői, miközben a tényleges gazdasági szereplők képviselete minimális. Ennek következménye lehet, hogy a döntések alapjában véve elsősorban a források elosztására fognak koncentrálódni, nem pedig a gazdasági élet szereplőinek együttműködését feltételező projektek kidolgozására.

A törvény a térségi tanácsokról szóló új fejezettel egészül ki. A térségi tanácsot a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hozhatják létre, megállapodás keretében.

A térségi tanácsok hatékony működésének feltétele, hogy az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások kezdeményezésén vagy támogatásán alapuljon, és a szükséges források rendelkezésre álljanak. A módosítás egyrészt kiszélesíti a megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörét, másrészt kibővíti a tanács szavazati joggal rendelkező tagságát.

Fontos a megyei földművelésügyi hivatalok vezetőinek jelenléte a tanács munkájában, mivel az FM-hivatalok hatásköre a közelmúltban jelentősen bővült, de megítélésem szerint a tárca szándéka egyéb megoldással is biztosítható lenne.

A megyei területfejlesztési tanács kiegészülése a regionális idegenforgalmi bizottság egy képviselőjével meggyőződésem szerint rettentően fontos, mivel az idegenforgalom nettó befizetője a költségvetésnek, és hazánk pozitív arculatának alakításában meghatározó jelentőséggel bír ez az ágazat. Célszerűnek tartanám, ha ez a képviselő az adott megyét jól ismerő és a RIB-ben is képviselő személy lenne.

Egyetértek a törvénymódosítás azon szándékával, hogy a törvényességi felügyeleti feladatok ellátása miatt a közigazgatási hivatal vezetője a tanács ülésének állandó meghívottja legyen.

Szeretném azonban megjegyezni, hogy a munkaszervezet feletti törvényességi felügyeletet a közigazgatási hivatal csak akkor láthatja el, amennyiben az költségvetési szervként működik. Amennyiben azonban kht., mint nagyon sok megyében, úgy a gazdasági társaságokról szóló törvény másként intézkedik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztési törvény módosítása összhangban van az EU regionális politikájával. Elősegítheti az ország valamennyi tervezési és statisztikai régiójának fejlődését, a területi-társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését. Valamennyi döntéshozónak tisztában kell azzal lennie, hogy az európai uniós támogatási alapelvek és követelmények is sok tekintetben irányt szabnak törekvéseinknek, amelyek az erőforrások minél hatékonyabb felhasználását hivatottak előmozdítani. A források fogadásának előkészítése azonban a regionális szint megerősítését igényli.

Meggyőződésem, hogy a regionális fejlesztési tanácsok gyakorlata hamarosan bizonyítani fogja, hogy erre az intézményi szintre nemcsak az EU-csatlakozás, nemcsak az onnan szerezhető támogatások miatt van szükség, hanem saját fejlődésünk eredményessége sérülne nélküle.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 202 1999.09.08. 1:04  163-309

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlás 41. pontjához szeretnék jelen esetben hozzászólni.

A javaslat a miniszteri képviselő ellenszavazatának, az úgynevezett vétójognak a gyakorlati alkalmazását ésszerűsíti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy indokolt már a tanács ülésén a miniszteri képviselőnek jelezni azt, hogy kíván-e élni a vétójog adta lehetőséggel, ami persze nem jelenti azt, hogy a miniszter ténylegesen kezdeményezi-e az adott kérdés újratárgyalását. Ahhoz viszont, hogy bizonyos ügyek ne álljanak, vagyis ne kelljen várni 15 napot, célszerű tisztában lenni azzal, hogy várható-e az adott kérdésben miniszteri vétó.

Elképzelhető ugyanis olyan, nem nagy horderejű döntés, aminél a képviselő ellenszavazatot tesz, de az adott kérdésben nem tartja szükségesnek a miniszteri vétót. Úgy gondolom, hogy ez a módosító javaslat a gyakorlati életből vett példának tekinthető, ezért tisztelettel kérném majd a Ház támogatását.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 122-124 1999.10.18. 5:22  49-131

BECSÓ ZSOLT, a területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztési bizottság október 13-ai ülésén megtárgyalta a T/1658. számú, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az új évezred küszöbén benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát csak és kizárólag a polgári koalíció képviselői támogatták.

A területfejlesztési bizottság többsége örömmel üdvözölte, hogy az államháztartási törvényben megfogalmazott kívánalmaknak megfelelően - mind a határidőt, mind a tartalmat tekintve - került beterjesztésre a törvényjavaslat. A polgári koalíciós képviselők részéről egyetértés fogalmazódott meg abban, hogy a kormány erőteljes antiinflációs politikát folytat, hathatós lépéseket tesz az infláció visszaszorítására. A kiszámítható gazdasági feltételeket biztosító tervezett adó- és járulékmódosítások a bizottság többsége részéről szintén támogatást kaptak, mivel meggyőződésünk, hogy a nyugalom ösztönzőleg fog hatni a gazdaságra és a vállalkozásokra. A továbblépés elemeivel, a főbb prioritásokkal azonosulni tudunk.

A családok támogatása, a gyermekvállalás terheinek csökkentése azt jelenti, hogy a polgári koalíció kormánya a magyar családok kormánya. Nem lehet vitás a jelenlegi lakáskörülmények ismeretében az otthonteremtés lehetőségeinek kiszélesítése. Mind az új munkahelyek teremtésében és a régiek megtartásában a vállalkozások jelentős szerepet játszanak, így a kis és közepes méretű vállalkozások kiemelt támogatása nem lehet kérdéses. Magyarország a NATO teljes jogú tagja lett. Ebből is következik, hogy a hadsereg régóta időszerű korszerűsítése nagy erőkkel kell hogy folyjon.

Örömteli tény, hogy az agrár- és vidékfejlesztés, a területfejlesztés szintén kiemelt elsőbbséget élvez. Figyelemmel az FVM-fejezetben az agrár- és vidékfejlesztési célra tervezett előirányzatokra, a különböző egyéb kedvezményes hitelkonstrukciókra, garanciavállalásokra, továbbá a többi tárcánál a területfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel összefüggő előirányzatokra, összességében a források mintegy 14,4 százalékkal bővülnek.

A bizottság érdemi munkáját fogja megkönnyíteni az az összeállítás, amit hasonlóan a tavalyi évhez, az idén is ígér a Pénzügyminisztérium, s ami reményeink szerint pontosan bemutatja, hogy a 2000. évi költségvetési törvényjavaslatban milyen előirányzatok milyen módon jelennek meg, ezeknek mi a végösszege, milyen a dinamikája. Tény, hogy megmaradnak a térségi adókedvezmények a jövedelemadó-rendszerben. A törvényben megteremtődnek a lehetőségek arra, hogy megszilárduljon a területfejlesztés intézményrendszere, elsősorban a regionális fejlesztési tanácsok. Lényegesen bővülnek az igénybe vehető Phare-segélyek. Regionális programokra a költségvetési törvényjavaslatban mintegy 17,9 milliárd forint Phare-segély felhasználási lehetősége szerepel, ezen túl folytatódik a Phare-CBC-program is. A területfejlesztési intézményrendszer fejlesztésénél is számíthatunk EU-forrásokra, elsősorban a képzés, a tréningek terén.

Tényként állapítható meg, hogy növekedési állapotban van a magyar gazdaság, ami kedvező mozgásteret ad a magyar területfejlesztési politika számára. Tehát olyan helyzetben vagyunk, hogy nem egy tűzoltás jellegű területfejlesztésre, hanem egy offenzívebb, a területi gazdasági szerkezetet érdemben is befolyásoló területpolitikára van lehetőség. Ehhez járul hozzá az, hogy a támogatási célprogramok országos átlagban 108,7 százalékos dinamikát mutatnak, az FVM fejezetébe tartozó agrárberuházások, vidékfejlesztés, területfejlesztés dinamikája összességében pedig 135 százalékos értéket mutat.

Növekednek a területfejlesztésre fordított privatizációs bevételek is, 7 milliárdról 9,5 milliárdra. A holnapi nap folyamán a területfejlesztési törvény módosítása várhatóan elfogadásra kerül, így rövidesen felállhatnak az új összetételű regionális fejlesztési tanácsok, megalakulhatnak és megkezdhetik működésüket a régiók munkaszervezetei. A régiók működési feltételeit meg kell teremteni, s ez költségvetési hozzájárulás nélkül nem mehetne. Ezért fontos, hogy a költségvetés erre a célra pénzt különített el. Nagyon fontos az is, hogy a kistérségek is működési hozzájárulást kapnak majd a költségvetésből.

Összességében az állapítható meg, hogy a területfejlesztés költségvetés-politikai feltételei részben a gazdaságpolitika általános jellemzői, részben a területfejlesztést szolgáló speciális eszközök bővülése révén a jövő évben tovább javulnak.

Röviden, de külön szeretnék szólni a leghátrányosabb helyzetű megyék kiemelt költségvetési támogatásának kérdéséről. Az elmúlt években olyan sajátos konstrukció került alkalmazásra, melynek az volt a lényege, hogy a már elfogadott költségvetési előirányzatok részbeni átcsoportosításával, illetve elkülönítésével pluszforrásokat biztosítottak Borsod, Nógrád, Szabolcs-Szatmár megyék számára. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A jelenlegi törvényben az önálló rendelkezés nem szerepel... (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.)

ELNÖK: Képviselő Úr! Öt perc letelt, sajnos meg kell vonnom a szót.

BECSÓ ZSOLT, a területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 54 2000.05.05. 3:18  27-66

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz két módosító javaslatot nyújtottam be. Az egyik módosító javaslat a balassagyarmati városi kórház átfogóbb rekonstrukciójának a megvalósítását kezdeményezte, a másik pedig a pásztói városi kórház többlettámogatási igényének a kielégítését próbálta kezdeményezni.

Az én személyes véleményem az, hogy Balassagyarmat város esetében az átfogóbb rekonstrukciónak a megvalósítása indokolt, amelynek a legfontosabb célkitűzései a következőkben foglalhatók össze: egyrészt egy megyei szintű intézményi racionalizációnak a megvalósítása, másrészt a kórház meghatározó szakmai területei, mint a sebészet, a belgyógyászat és a fertőzőbeteg-ellátás területén magának a rekonstrukciónak a megindítása, magának a személyzeti étkeztetésnek, a sürgősségi betegellátás feltételeinek a kialakítása és javítása, és nem utolsósorban, ami általában sajnos problémaként jelentkezik szinte valamennyi kórháznál, egy jelentősebb mértékű orvosi gép-műszer beszerzés eszközlése. Szeretném megjegyezni, hogy mindenféleképpen üdvözlendő, hogy a kormány a balassagyarmati városi kórház rekonstrukciójának a megindítását fontosnak tartotta, támogatja is, de úgy gondolom, hogy mind a városnak, mind a térségben élő több tízezer polgárnak az az alapvető érdeke, hogy a részleges rekonstrukció helyett egy szakmailag átgondoltabb, mind a Belügyminisztérium, mind az Egészségügyi Minisztérium részéről támogatandó, átfogó rekonstrukció valósuljon meg.

 

 

(10.30)

 

A másik módosító javaslat pedig Pásztó város kórházának többlettámogatási igényéhez kapcsolódik. A város 1998-ban kapott lehetőséget arra, hogy a kórház rekonstrukcióját megvalósítsa, mégpedig úgy, hogy egy struktúraátalakítással járna ez együtt. Nyilvánvaló, hogy ez akkor, 1998-ban, mintegy négyévi vajúdás után különben azzal a céllal fogalmazódott meg, hogy az épülő kórház megfeleljen a jövő egészségpolitikájának, illetve beleilleszkedjen a megyei és az országos egészségügyi struktúrába.

Maga a beruházás a befejezéséhez közeledik, azonban az eredményes befejezéshez a szakértői vélekedések alapján indokolt volt, hogy Pásztó város önkormányzata módosításiigény-bejelentéssel élt. Maga a módosító javaslat, amit jegyzek, döntően a tűzoltó szakhatóság utólagos előírásaira, illetve az új mátrix kórházi struktúra rentábilis üzemeltetéséhez átvállalt többlet gyógyító kapacitások elhelyezésére vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy az akkor, 1998-ban megítélt 2 milliárd forintos beruházási költséghez mintegy 374 millió forintos többlettámogatási igényt támaszt, amihez az önkormányzat jelenlegi - sajnos eléggé nehéz - anyagi helyzetében képtelen hozzájárulni.

Ehhez kérném egyrészt a tisztelt képviselő urak és hölgyek támogatását, másrészt pedig a tisztelt államtitkár úr részéről pedig a megoldás keresését. Az eddig nyújtott segítséget is szeretném megköszönni a Belügyminisztériumnak, illetve az Egészségügyi Minisztériumnak.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 189 2000.10.18. 8:20  1-363

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Óriási előrelépés, hogy a gazdaság szereplői, az önkormányzatok számára több évre szólóan kiszámítható gazdasági környezetet, gazdasági szabályozórendszert tudunk biztosítani a többéves költségvetési törvényjavaslaton keresztül.

A területfejlesztés szempontjából is kifejezetten előnyös ez, hiszen a területfejlesztés nem napi, még csak nem is éves ügy, mivel a területfejlesztési folyamatok jellegükben olyanok, hogy minimum középtávon változtathatóak meg.

Az európai uniós csatlakozásra készülve is jelentőséggel bír a kétéves költségvetési tervezés, hiszen ez tapasztalatokat adhat számunkra, mert az Európai Unión belül a hosszú távú gondolkodás, tervezés és megvalósítás az elsődleges szempont. A költségvetési politika kedvezményezett területei, fő prioritásai között örömmel fedezhetjük fel a területfejlesztéshez kapcsolhatóan megjelenő agrár- és vidékfejlesztést és a Széchenyi-terv kiemelt támogatását.

A nemzet jövője szempontjából természetesen kiemelt prioritásként kell kezelni - és ezt a Fidesz-Magyar Polgári Párt által vezetett kormány meg is teszi - a következőket: a családtámogatási rendszer bővítését, az emberi erőforrás fejlesztését, az életszínvonal emelését és az EU-integrációval kapcsolatos feladatok megoldását is.

A közlekedésfejlesztés elengedhetetlen feltétele a vidék, valamint a turizmus fejlődésének, amit a Széchenyi-terv is kiemelten támogat. Az észak-magyarországi régión belül lényeges, hogy folynak az M3-as út építési munkálatai, ami nemcsak a kormány kitűzött céljaival egyezik meg, hanem fontos a régiókban élők számára is.

Kiemelkedő jelentőséggel bír a nógrádi polgárok számára, hogy az elmúlt húsz év legjelentősebb útfejlesztési beruházása elindulhatott Salgótarjánban. A két körforgalmi csomópont megépítése és a 21-es fő közlekedési útvonalnak a városból az ipari parkig vezető 2,6 kilométeres szakasza négy nyomsávossá alakítása már érzékelhetően fogja javítani a térség és a salgótarjáni ipari park elérését. Mind az autópálya, mind a 21-es fő közlekedési út építése és korszerűsítése közvetlenül érint több százezer embert, de köztudott az a hatás is, hogy a befektetők számára az időmegtakarítás növeli a beruházási kedvet, és ezáltal az adott térségben kimutathatóan csökkenni fog a munkanélküliségi ráta.

Mérföldkőnek tartom azt, hogy ezen fejlesztéseknek a hazai kis- és középvállalkozások lettek a kedvezményezettjei. Fontos, hogy az Európai Unió átlagát meghaladó növekedésben a hazai kis- és középvállalkozások egyre nagyobb részt tudjanak vállalni. Mindehhez a polgári kormány azzal is hozzájárul, hogy a kis- és középvállalkozások terheit évről évre csökkenti, így a munkahelyek teremtéséhez, illetve a versenyképesség javításához is segítséget nyújt.

 

(17.30)

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közös gondolkodással létrehozott Széchenyi-terv más területe is érinti vagy közvetve érintheti Nógrád megyét. A kutatás-fejlesztési és innovációs programelemeken belül a nagy múltú miskolci egyetemmel történő kooperáció, a megyénk fejlődését is elősegítő együttműködés biztosíthat jelentős fejlesztési lehetőségeket. A lakásépítési program első eredményeit hamarosan többen is megtapasztalhatják Salgótarjánban, s csak bízni lehet abban, hogy a megye más önkormányzatai is élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. A turizmusfejlesztési program egyes alprogramelemei - mint például a turisztikai információs rendszerek, az egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztése - megyénk egészét érinthetik, és hozzájárulhatnak a turisztikai piacon betöltött pozíciónk javításához, a vendégforgalom növeléséhez.

Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a Széchenyi-terv - amely egy korszakalkotó program - tulajdonképpen egy társfinanszírozói ajánlkozás, amely csak akkor fejtheti ki kedvező hatását, ha mind a régiók és megyék, mind a gazdaság szereplői és mind az önkormányzatok tudják azt, hogy ehhez milyen módon lehet csatlakozni, milyen módon lehet olyan programokat benyújtani, amelyekben a társfinanszírozói szerepre az állam vállalkozik. Kiemelt jelentőséggel bír a területi aránytalanságok mérséklése, az elmaradott régiók, megyék, kistérségek felzárkóztatási esélyének javítása.

Nógrád megye valamennyi polgára nevében örömmel üdvözlöm, hogy a törvény 61. §-ában a leghátrányosabb helyzetű megyék kiemelt támogatása konkrét támogatási célok és összegek megjelölésével szerepel. A javaslat alapján 2001-ben plusz 10 százalékkal, 2002-ben további 10 százalékkal nagyobb összeggel gazdálkodhatnak az érintett megyei területfejlesztési tanácsok, mint az idén. A hazai területfejlesztés történetében először nyílik lehetőség arra, hogy - bízva a parlament általi elfogadásban - már most elindulhat a tervezés a konkrét támogatási módszerekről. Vélhetően a megye gazdálkodói és önkormányzatai az előző évekhez képest hamarabb megismerhetik a pályázati lehetőségeket, és eszerint kalkulálnak jövőre a tervezett fejlesztéseik megvalósításakor.

Évek óta visszatérő kérdés, hogy szükség van-e a hátrányos helyzetű megyék kiemelt támogatására, a rendelkezésre bocsátott források hatékonyan kerülnek-e felhasználásra, a megyéken belüli kistérségi különbségeket tudják-e a megyei területfejlesztési tanácsok mérsékelni. A válaszom egyértelműen igen. Nógrád megye gazdasági szereplői rendkívül intenzíven vettek részt az elmúlt években és ez évben is a meghirdetett programokban. Csak ebben az évben 441 pályázó nyújtott be támogatási igényt, a jogszerűen kért támogatás lényegesen meghaladja a rendelkezésre álló kereteket.

A kormány nem olyan régen tárgyalta a kiemelt megyék felzárkóztatási konstrukciójának 1997-99. évi tapasztalatait, és egyértelműen bebizonyosodott, ha több, főleg központi pályázati rendszerrel működő minisztérium esetében ez a kiemelt konstrukció nem lett volna, akkor nagyon gyengén, valószínűleg népességarány alatt részesedett volna a forrásokból. Örömmel jelentem be, hogy az előző években elindult folyamatok már éreztetik hatásukat, amelyek statisztikai adatokkal is kimutathatók, illetve a folyamatban lévő beruházásokból következnek.

A céljaink között megfogalmazott felzárkózás az átlagosnál nagyobb növekedést igényel. Mindez erőteljes támogatást kíván, mivel a beruházásokhoz szükséges önerő Nógrád megyében korlátozottan áll rendelkezésre. A regionális és vidékfejlesztési programok azonban önmagukban nem elégségesek a hátrányos helyzet megszüntetéséhez, ezért a megkülönböztetett támogatás szükséges a megye egészére, de azon belül differenciáltan az egyes kistérségekre.

Tisztelt Ház! Külön és röviden kell szólnom az önkormányzati szabályozásról, mert az önkormányzati szabályozás a területfejlesztés egyik meghatározó eleme. Összességében azt lehet mondani, hogy az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai jelentősen bővülnek. Kiemelném, hogy tíz év óta ez a legnagyobb reálérték-növekedés, miközben itt a fő prioritás a több százezer munkavállaló bérhelyzetének javítása. Megjegyzem, hogy majd' tízéves huzavona után hozzájuthatnak az önkormányzatok a gázközművagyon ellentételezéseként részükre juttatott 61 milliárd forinthoz is. Nógrád megye hat településére a törvény elfogadását követően több mint 1,2 milliárd forint érkezik, és ez biztosít többletlehetőséget az érintett önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához.

A fejlesztési oldalon differenciált az elmozdulás, a korábbi területi kiegyenlítő támogatásaink, céljellegű decentralizált támogatásaink közel szinten maradnak, a címzett és céltámogatásokban viszont 10 milliárd forint körüli a növekedés, amiatt is, hogy azt a hatalmas determinációt le lehessen dolgozni. Ezzel együtt a címzett és céltámogatási törvény néhány ponton módosul, ezt a költségvetési törvény javaslata tartalmazza. Ugyancsak megmarad az önkormányzatok közötti jövedelemkülönbségeket mérséklő rendszer, amely az adóerő-képességet is figyelembe veszi.

Tisztelt Ház! A 2001-re és 2002-re készített költségvetés a lehetőségek bővülésének költségvetése. Elérkezett az az idő, amikor az ország, Nógrád megye és polgárai együtt gyarapodhatnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 88 2001.03.05. 5:12  85-207

BECSÓ ZSOLT, a területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A területfejlesztési bizottság az elmúlt év december 7-én megtárgyalta a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló H/3462. számú országgyűlési határozati javaslatot.

Egy olyan határozati javaslat került most napirendre, amely jelentős mértékben segítheti mind a megyei, mind a regionális fejlesztési tanácsok munkáját. Jelen országgyűlési határozattervezet előzménye a 30/1997. (IV.18.) számú országgyűlési határozat, mely a különböző elkülönített állami pénzalapok, fejezeti célelőirányzatok összehangolt felhasználását írta elő.

Az 1997-es határozathoz képest most egy lépést teszünk a programozás, a programtervezés irányába. Helyes célként fogalmazódik meg, hogy a területfejlesztési támogatásoknál át kell térni a programfinanszírozásra, és a pénzügyi szabályozásnak ösztönözni kell a regionális és megyei koncepciók alapján kidolgozott és jóváhagyott fejlesztési programok megvalósítását.

A határozati javaslat első fejezete lényegében a tervezésről és a különböző ágazati eszközök összehangolásáról, koordinációjáról szól.

 

 

(18.40)

 

Itt jelenik meg a strukturális alapok fogadására való felkészülést szolgáló, három kelet-magyarországi régiót érintő Phare 2000 program, abból a megközelítésből, hogy szükséges a másik négy régió fejlesztési programjainak a támogatása is. Ehhez a költségvetési fedezet biztosított.

Élénk érdeklődéssel fogadta bizottságunk "A területfejlesztési célelőirányzatok decentralizálásának elvei" fejezetben megfogalmazott változtatási javaslatokat. A régiók megjelenése szükségessé tette, hogy a TFC, a területfejlesztési célelőirányzat bizonyos részét regionális szintre kell decentralizálni. Örömteli tény, hogy a decentralizáció aránya úgy növekszik 50 százalékról 65 százalékra, hogy a megyék támogatása nominálisan nem csökken - remélhetőleg.

Megújításra kerül a mutatórendszer. Az egyszerűsítés és átláthatóság irányába mutat, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek lehatárolására egy olyan komplex mutatószámrendszer kerül kialakításra, mely 28 helyett csak 18 mutatót tartalmaz, és ami a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális és életmódmutatókat tartalmazza. A mutatók kiválasztásának alapvető szempontja az volt, hogy valamennyi kistérségre egyaránt rendelkezésre álljanak, és megfelelően jellemezzék a kistérségek átfogó helyzetét.

A kedvezményezett térségek besorolásánál további változtatási javaslattal találkoztunk. Jelenleg négy kedvezményezett térségtípust különböztet meg a hatályos országgyűlési határozat: a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottakat, a tartós munkanélküliséggel, az ipari szerkezetátalakítás által, valamint a vidékfejlesztés által érintett térségeket.

A jelenlegi javaslat csökkenti a kedvezményezett térségek számát, és három kedvezményezett térségtípust javasol az Országgyűlésnek elfogadásra.

Logikusnak tűnik, hogy nincs szükség a továbbiakban fenntartani a tartós munkanélküliséggel jellemezhető térségek körét, mivel ilyen jellegű térségtípus nincs az Unióban, miközben amúgy is nagy az átfedés. Ennek a kedvezményezett térségtípusnak a fenntartása vagy elhagyása lényegében nem érinti a kistérség kedvezményezetti körbe kerülését.

Mivel nem lehet cél a támogatási források szétaprózása, ezért a kedvezményezett térségek lakónépességének felső határát az ország népességének egyharmadában határozza meg a javaslat. Alapvetően a bizottság egyetértett azzal a megközelítéssel is, hogy a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásánál még erőteljesebben kell prioritást kapjon a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése, a gazdaságfejlesztést elősegítő programok támogatása.

A bizottsági ülésen két, a jövőt érintő felvetés is megfogalmazódott a határozati javaslattal kapcsolatban. Az egyik, hogy fontosnak tartanánk, ha készülne egy olyan határozati javaslat, amely az összes fejlesztési alap tekintetében összehangolná ezt a tevékenységet. A másik, hogy miképpen lehetne lebontani azokat a korlátokat, amelyek a kistérségek GDP-számításával kapcsolatban már jelentkeznek.

Összességében elmondható, hogy az előterjesztés megfelel a törvényben meghatározott elveknek. Költségvetési forrásai biztosítottak, és összhangban van az Unió elveivel, illetve más nemzetközi szabályokkal. Szeretném kiemelni azonban, hogy az országgyűlési határozat elfogadása feltétele az olyan kormányrendeletek kidolgozásának, amelyek a területfejlesztési közvetlen támogatások felhasználását lehetővé teszik.

A bizottság többsége a benyújtott határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 8 2001.03.29. 3:22  1-51

BECSÓ ZSOLT, a területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A területfejlesztési bizottság március 21-én tárgyalta meg a T/3848. számú, a helyi önkormányzatok 2001. évi új címzett támogatásáról, egyes címzett támogatással folyamatban levő beruházások eredeti döntésének módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

 

 

(9.20)

 

 

Igen élénk és érdekes vita alakult ki a bizottsági ülésen az előterjesztéssel kapcsolatban. Megállapítást nyert, hogy az előző éveknek megfelelően rendkívül nagy érdeklődés volt az önkormányzatok részéről, hiszen több mint 300 pályázat érkezett be, amellyel 300 milliárd forint beruházást kívántak megvalósítani az önkormányzatok. A kormányzat előzetes állásfoglalását követően támogatási igényt nagyrészt azok az önkormányzatok jeleztek, amelyeket a kormány már előzetesen támogatott.

A törvényjavaslatban 30 új beruházás ez évi indítását javasolja a kormány, melynek beruházási értéke több mint 23 milliárd forint, közel 21 milliárd forintos támogatási igénnyel.

A bizottság szempontjából lényeges szempont volt a területi kiegyenlítés kérdése. Örömteli, hogy a kormányzat ezt a szempontot a javaslat kialakítása során fontosnak tartotta, hiszen majdnem valamennyi megyében indulhat legalább egy beruházás.

A 3. számú melléklet tartalmazza néhány folyamatban levő beruházás helyzetének a rendezését. A problémák egy része műszaki és szakmai tartalom módosításával kezelhető, úgyhogy többlettámogatási igénnyel ez nem jár. Három beruházás esetében azonban csak a többlettámogatási igénnyel rendezhetők ezek a nehézségek.

A bizottsági ülésen több, a realitásokból kiinduló kérdés fogalmazódott meg. Ezek közül kiemelést érdemelnek azok a kérdések, melyek az egyes ágazatok közötti arányok meghatározására, az önkormányzati finanszírozási reform és a címzett támogatási rendszer kapcsolatára, és a finanszírozási összegek évek szerinti megosztására vonatkoztak.

Érdekes, de hasznos polémia alakult ki a folyamatban lévő beruházások többlettámogatását vagy szakmai műszaki módosítását illetően. A bizottság többségét megnyugtatta az a válasz, hogy kizárólag olyan többlettámogatási igényeket javasoltak, amelyek jogszabályi változásra vezethetők vissza.

Örömmel üdvözölte volna a területfejlesztési bizottság, ha valamennyi pályázó igényét ki lehetne elégíteni, de a rendelkezésre álló lehetőségek ezt nem tették megvalósíthatóvá. Tény azonban, hogy a címzett és céltámogatási rendszer már elindult egy olyan úton - épp az Országgyűlés múlt évi döntése értelmében -, ami az európai uniós előcsatlakozási források és a magyar állami források összhangját igyekszik biztosítani. Nyilvánvalóan a későbbi években további koncepcionális változások várhatók, de azért az első lépéseket megtettük.

A törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát a területfejlesztési bizottság 10 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett támogatta.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 459 2001.09.25. 4:59  458-459

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásomat az indokolja, hogy a közelmúltban olyan eseményre került sor Nógrádban, amely a megye teljes lakosságának hangulatára pozitív hatással van, amelyre a megye teljes lakossága már régóta várt. Több évtizedes álom vált valóra, amikor augusztus 29-én a somoskői várat és a környezetében található bazaltömlést Magyarországtól elszakító kapu megnyitásra került.

A Magyar Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között létrejött kétoldalú egyezmény értelmében a turisták a magyar-szlovák államhatárt meghatározott helyen léphetik át útlevéllel, április 1-jétől október 31-ig 8 órától 20 óráig, november 1-jétől március 31-ig pedig 8 órától 16 óráig. Vonatkozik ez a magyar és a szlovák állampolgárokra, valamint az Európai Unió és az Európai Gazdasági Közösség országainak állampolgáraira.

A határnyitás napján abban a megtiszteltetésben és felemelő érzésben volt részem, hogy elsőként léphettem át az új határátkelőhelyen. Az elsők között közelíthettem meg magyar oldalról a somoskői várat, amely eddig a trianoni határok értelmetlenségének mementójaként emelkedett, ma már azonban sokkal inkább a két nemzet európai gondolkodásmódját szimbolizálja.

A középkori várat még a XIII. században építették. A legenda szerint a helyét maga IV. Béla jelölte ki, amikor a tatárok elől Nyugat felé menekült kíséretével. Az erődítmény különlegessége, hogy a falazásnál a korabeli pallérok az Európában egyedülálló geológiai csoda, a ma is látható bazaltorgona hatszög alakú köveit tapasztották egymáshoz. A vár a híres somfáiról kapta a nevét.

Az elmúlt évszázadok során a vár mindig is stratégiai szerepet töltött be. Talán nem volt véletlen, hogy a trianoni békediktátum eredményeképpen a somoskői vár, továbbá a színmagyar Somoskő és Somoskőújfalu a szomszédainkhoz került.

A helyzet megváltoztatása érdekében igen sok kezdeményezés született. A leghíresebb eset Krepuska Géza professzorhoz kötődik, aki 1905-ben vásárolta földbirtokát Somoskőújfalun. Amikor a térséget a trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához kapcsolták, a professzor mindent megmozgatott - politikai kapcsolatait, külföldi összeköttetéseit - annak érdekében, hogy ez a terület ismét visszakerüljön Magyarországhoz. A professzor és a Rimamurányi Vasmű Rt. küzdelmét siker koronázta, a Hágai Nemzetközi Bíróság 1922. június 20-án helyt adott a kérelemnek, és a Népszövetség 1924. február 24-én visszacsatolta a két "Somos"-t hazánkhoz. A vár azonban maradt.

A rendszerváltozás után a határ megnyitása továbbra is álomnak tűnt. A turistáknak csak 10 kilométeres kerülővel volt lehetőségük megtekinteni Somoskő várát. Az események tükrében fordulópontnak tekinthetjük azt a napot, amikor Orbán Viktor, akkor még a Fidesz elnökeként 1994. április 24-én részt vett a "Határtalan érzés" elnevezésű rendezvényen.

Ennek keretében meglátogatta a várat, és reményét fejezte ki a határátkelőhely mielőbbi megnyitását illetően, ezen túlmenően ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében.

Ígéretét beváltotta, és 2001. április 23-án a miniszterelnök úr, valamint Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő aláírta a két ország közötti kétoldalú egyezményt, amely magában foglalta a határnyitást. A Nógrád megyei önkormányzat közgyűlésének elnökeként ez úton tolmácsolom mindkettőjük felé Nógrád megye polgárainak köszönetét, és azoknak a megyei szervezeteknek a köszönetét is, amelyek minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a célhoz vezető folyamatot elősegítsék. Úgy gondolom, méltóak arra, hogy e helyütt megemlékezzünk róluk: az Erdélyi-kör, a somoskői Váralja Egyesület, a Fidesz salgótarjáni szervezete, a Fidelitas és a Fiatalok Együtt Salgótarjánért Egyesület. A felsoroltakon kívül feltétlenül meg kell említenem a teljesség igénye nélkül Salgótarján város első szabadon választott önkormányzatát és a Neogradiensis Eurorégiót is.

Egy parlamenti felszólalásban nem lehet eléggé hűen tolmácsolni, hogy mit jelent ez a Nógrád megyeieknek, de különösképpen a vár tövében lakóknak, mit jelent az, hogy amit a Fidesz elnöke 1994-ben megígért, azt az ország miniszterelnökeként 2001-ben beváltotta. Ezt valójában csak ők tudják.

Köszönöm a szót.