Készült: 2020.07.12.15:46:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 30. felszólalás
Felszólaló Karakas János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Európai ügyek bizottsága
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:57


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KARAKAS JÁNOS, az európai ügyek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az európai ügyek bizottsága tegnap tárgyalta az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénymódosítást. A mi bizottságunkban is hasonló módon alakultak a kérdések, vélemények, mint ahogy az a megelőző bizottsági jelentésekből elhangzott. Nálunk is az ellenzék általános vitára alkalmatlannak tartotta a törvénymódosítást, míg a kormánypártiak alkalmasnak. Ezek tükrében mi, kormánypárti képviselők igazából tényleg nem láttunk akkora jelentőséget, hogy kimaradt egy szó, hogy a mezőgazdaság kiemelten fontos a fejlesztésekben.

Kérdezem én, hogy akkor, amikor az Unióban nem a mezőgazdaság, hanem a vidékfejlesztés, a farmtámogatás felé mennek el a dolgok, akkor a mezőgazdaság kiemelt fejlesztése jó szóhasználat-e. Vagy az, hogy a növekvő teljesítmény kimarad ebből, vajon mit jelent, egy tonna/hektáros szemléletet, vagy egy esetleges szerkezetátalakítás kapcsán, mondjuk, ha erdősítés történik, és több évre vagy évtizedre marad ki a termelésből, az vajon csökkenő teljesítményt mutat? Nem valószínű.

Tény és való, hogy vitatható a beszámolási időszaki kötelezettség, ez az október 15. De az is tény, és azt is el kell fogadni, hogy objektív, korrekt számadatok ekkorra állnak rendelkezésre a kormányzatnak, ekkorra születnek meg azok az Unió által is elvárt statisztikai adatok, amelyekből objektívebb számokat lehet kiadni. Elhangzott, hogy miért 2005-ös bázis, és miért ennyi. Nem hajlandó senki sem tudomásul venni, hogy természetes, hogy uniós tagokként a nemzeti nagyságrendi támogatás kevesebb, mint az Unió előtti. Megmondom, hogy miért. Akkor, amikor az ország egésze egyszer az Unióba befizető is meg egyben igénylő is, valahol a mezőgazdaságra háruló részt is arányosítani kell. Persze, abban lehet vitatkozni, hogy átmeneti időszakot élünk. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy a magyar gazda kevesebbet kap, mint az uniós 15-ökbeli, de ugyanakkor az sem vitatható, hogy ez a nemzetgazdaság tudja-e ezeket pótolni. Tehát a 2005-ös bázis mint korrekciós tényező szerintünk elfogadható.

Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy a '97. évi törvény óta mutatható ki, hogy igazából fejlődésnek indult és növekedett az agrártámogatás, és azt már keserű szájízzel kellett megjegyeznem, hogy ha a '90. évi támogatások reálértékét tekintjük, akkor még mindig csak 80 százaléka. Az is tény viszont, hogy a mezőgazdaság teljesítménye még mindig nem érte el a '90. évi szintet.

Elhangzott, hogy stratégia kellene. Kérdezem én, hogy egy ilyen túlpolitizált helyzetben mennyire lehet stratégiát alkotni. Ehhez valahol úgy a politikának, mint a gazdaság szereplőinek ki kellene alakítani egy nagyobb konszenzust, egy nagyobb jövőbelátást. Olyan alapkérdéseket is tisztázni kellene, mint ami az Unióban is tulajdonképpen megfogalmazásra került, hogy főállású, mellékfoglalkozású, eseti piaci szereplők, és erre kellene igazából ágazathoz csatolt stratégiákat kidolgozni.

Felvetődött az is, hogy talán kellene egy új törvény. Azt mondom, hogy óriási eredmény volt, hogy ez a törvény '97-ben megszülethetett. Kellene egy új törvény, minél hamarabb kellene egy új törvény, de ezt csak akkor lehet megtenni, ha itt a patkó mindkét oldalán és kint a szakmai szervezetek részéről minimum legalább akkora egyetértés lesz, figyelembe véve most már az uniós csatlakozás utáni állapotunkat, mint ami '97-ben volt.

Tehát azt kell mondani, hogy az európai ügyek bizottságában is csak a kormányoldal támogatta ezen indítvány általános vitára alkalmasságát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai