Készült: 2020.11.29.20:57:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

156. ülésnap (2000.09.07.), 233. felszólalás
Felszólaló Halász János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:00


Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja, mint ahogy annak idején, amikor 1996-ban e törvényt elfogadták, most is támogatja ezt a módosítást; nagyon fontosnak tartja ezt a törvényt.

A '96-os alaptörvény tulajdonképpen mit tett lehetővé, mit biztosított? Azt, hogy az emberek maguk mondják meg adójuk egy részéről, hogy mely civil szervezeteket, a '97-es törvénymódosítás után pedig mely egyházakat kívánnak támogatni; azaz megteremtődött a civil finanszírozás elve. Nagyon fontos az, hogy egy háromszektorú társadalomban, ahol az állam és a piac mellett működik - és nálunk is működik -, kialakult a nonprofit világ, a harmadik szektor, ott a harmadik szektornak nyújtott különböző normatív vagy nem normatív, pályázati állami támogatáson túl legyen ilyen támogatási lehetőség. Ezt most is fontosnak tartjuk, és üdvözöljük azt, hogy a törvény egyszerűsödik, a szervezetek tekintetében egy könnyebb hozzáférést biztosít.

Azt gondoljuk - és nagyon örülünk neki -, hogy azok a viták, amelyek '97-ben a törvény módosításakor az egyházi 1 százalék tekintetében felszínre kerültek, mára elültek, és az egész törvényt - ha nevezhetem már így -, az 1 plusz 1 százalékos törvényt mára elfogadottság jellemzi Magyarországon. Egyébként pedig - és ezt is fontos megjegyeznünk - egy példaértékű törvény, hiszen Európában is kevés ilyen törvény van, amely a civil szervezeteket ilyen módon is segíti.

A viták elülését talán az is segítette, hogy folyamatos emelkedés volt jellemző a felajánlott összegek tekintetében. Egyre inkább megismerték az emberek, egyre többen ajánlották fel az 1 százalékukat, illetve a plusz 1 százalékukat, és a szervezetek köre is bővült, egyre több szervezet részére történtek felajánlások. Tavaly már több mint 17 ezer kedvezményezett szervezet volt és több mint 70 egyház. Ez azért jelentős szám.

Azt gondolom, az is érdekes adat ebben a dologban, hogy az 1 százalék nemcsak úgy 1 százalék, hogy az emberek felajánlják az adójuk 1 százalékát, hanem tulajdonképpen ez a civil szervezetek összes bevételének is körülbelül 1 százaléka. Az egyesületi, alapítványi világ Magyarországon ma körülbelül 300 milliárd forinttal gazdálkodik évente. Ennek az összegnek kicsivel több mint 20 százaléka állami bevétel, állami támogatás, kicsivel kevesebb mint 20 százaléka magánadomány, és körülbelül 60 százaléka saját bevétele a szervezeteknek. Ebben a bevételi struktúrában a tavalyi adatok szerint körülbelül 3 milliárd forinttal van jelen az 1 százalékos felajánlás, azaz a 300 milliárd 1 százaléka a 3 milliárd; az összes bevétel 1 százalékát adja ez a felajánlás, ami, ha így tekintjük, nem nagyon jelentős összeg, de a 3 milliárd forint azért nagy összeg.

 

 

(16.50)

 

Ráadásul azt is fontos tudnunk, hogy ez kikhez és hogyan jut el. Ezek az összegek többnyire olyan szervezetekhez jutnak, amelyeket helyben ismernek az emberek. Van ettől néhány eltérő példa, de az összeg nagyobb része helyi szervezetekhez jut, hiszen az egész törvény szellemét tekintve miről van szó? Arról, hogy az emberek ismerik a saját környezetükben működő egyesületet, alapítványt, azt elismerik, elfogadják és ezért ajánlják fel az 1 százalékukat támogatásként a számukra. De amikor erről beszélünk, rögtön gondolnunk kell arra, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek a tevékenységüknél fogva nem olyanok, amelyek ebből az 1 százalékból igazán részesülhetnének. Egy megyei, regionális, országos hatáskörű szervezet, hacsak nem olyan a tevékenységének a jellege, nagyon nehezen tud ebből az összegből támogatást kapni. Az adatok ezt is mutatják. Egyébként a magyar nonprofit világra és erre a törvényre jellemzően, ez a törvény már valóban rendelkezik olyan tapasztalati adatokkal is, hogy tanulmányokat írnak, tanulmányköteteket jelentetnek meg róla, nagyon helyesen. Azt gondolom, ebből tájékozódva most, a törvénymódosításkor valóban olyan módosítást tudunk megvalósítani, amely már a tapasztalati tényeket, a kutatók eredményeit is figyelembe veszi.

Épp ezért, ha megengedik, utalnék arra, hogy az 1 százalékos törvény tekintetében vannak még tartalékok az egyesületi, alapítványi és egyházi szervezeteket is tekintve. Mire gondolok? Az adózók körülbelül egyharmada ajánlja fel az 1 százalékot, tehát körülbelül kétharmada még nem él ezzel a lehetőséggel. Folyamatos emelkedésről van szó, de azért vannak tartalékok a dologban. Ha a felajánlható összeget nézzük, akkor a felajánlható összegnek körülbelül a felét ajánlják fel az emberek. Ez mutatja azt, hogy inkább azok ajánlják fel adójuk 1 százalékát, akik nagyobb adóval rendelkeznek, ez sok ok miatt talán érthető is. Az összeget tekintve is csak a lehetőségek fele jut el a szervezetekhez.

Ez azt mondatja velem, s azt gondolom, azt mondhatjuk az egyesületeknek, az alapítványoknak, hogy a törvény itt van, a törvény továbbra is lehetőséget ad erre a dologra, ezért éljenek vele, ismertessék meg magukat az adózókkal, azokkal, akik a környezetükben élnek, mert ha ez az egyharmados arány a felajánlást tekintve nőni fog, akkor nyilván az összeg is nőni fog, és újabb forrásokhoz juthat ez a szféra.

Meg kell mondanom, hogy annak idején, amikor ezt a törvényt elfogadták, a következő évben, '97-ben azonnal csökkentettek egy olyan összeget, amely az egyesületek, alapítványok működési támogatását segítette és segíti ma is Magyarországon - az Országgyűlés fejezetében lévő, a társadalmi szervezetek részére biztosított összegről van szó. Több mint 100 millió forinttal csökkentették annak idején, azért, gondolom én, merthogy az 1 százalékos törvényből részesülhetnek a szervezetek. Ez tévedés volt, és meg kell mondanom, a Fidesz ezt az elemet, azaz a költségvetésben ezt a csökkentést akkor se fogadta el, és azóta se él vele. Hiszen 1998, illetve '99 óta az inflációt meghaladó mértékben növeljük ezt a keretet, mivel nagyon fontos, ahogy korábban említettem, hogy azok a szervezetek, amelyek nem helyi kis szervezetek és kevéssé tudnak ilyen támogatáshoz jutni, kaphassanak állami támogatást.

Ezért azt gondolom, nagyon helyes, hogy a költségvetésben jövőre is emelkedni fog ez az összeg, de úgy vélem, van még egy elem, amelynél lehet segíteni a szervezeteknek, mégpedig azon összegek tekintetében, amelyeket az emberek egyszázalékos felajánlásként megtesznek, de az nem jut el az egyesületekhez, alapítványokhoz, mert nem kérik azt az összeget. Vannak, akik azt mondják, hogy néhány ezer, néhány tízezer forintként ezt nem kérik, erre van példa. Több mint 100 millió forint az az összeg, amely így bentragad. És van olyan, amikor olyan szervezetnek ajánlják fel az 1 százalékot az emberek, amelyik nem jogosult rá, vagy azért, mert olyan a szervezeti formája, vagy azért, mert adótartozása van, ki tudja, ennek több oka van. Ez is több tíz millió forintos nagyságrendű összeg.

Azt gondolom, nagyon üdvös lenne - és erre teszünk egyébként módosító javaslatot is -, ha ez az összeg, amelyet felajánlottak az emberek, de nem jut el a szervezetekhez, eljuthatna valahogy hozzájuk. Ennek jó útja lehet és jó lehetőségként kínálkozik az, hogy az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága által - ahogy egyébként pályázati úton a működésre is oszt, ad támogatást - ez az összeg oda kerülhessen; nem ezt az összeget emelve, hanem azt gondolom, új keretként, mintegy fejlesztési célú pályázatként, támogatásként eljuthasson ez a pénz a szervezetekhez. Nem arról az összegről beszélek, amelyet nem ajánlanak fel az emberek, az több milliárd forint, de amire azt mondták, hogy valakihez jusson el, amelyikről úgy gondolták az adózók, hogy kapják meg egyesületek, alapítványok, azt gondolom, érdemes elgondolkodnunk, hogy ez valamilyen formában tényleg jusson el a szervezetekhez.

Egyébként azt gondoljuk, a törvényben még van egy-két elem, amelyet érdemes módosítanunk. Például azt gondoljuk, nem helyes az, hogy a rendelkezéskor az adószám mellett a kedvezményezett nevét is kötelezően fel kell tüntetni. Erre vonatkozóan is lesznek módosító javaslataink, de összességében tekintve üdvözöljük, hogy előttünk van ez a törvénymódosítás és hogy a magyar nonprofit szférát és az egyházi szervezeteket ezen felajánlás tekintetében is nagyobb mértékben és egyszerűbben, könnyebben segíteni tudjuk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai