Készült: 2024.03.28.10:53:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

279. ülésnap (2005.12.12.), 198. felszólalás
Felszólaló Dr. Csapody Miklós (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Önálló indítvány indokolása
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez az alkotmánymódosítási javaslat két mondatból áll, pontosabban az első mondatot egy másodikkal toldja meg. A kettő együtt így hangozna: “A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. A Magyar Köztársaság címere a fehér színű sáv közepén helyezkedik el.ö

Az alkotmány módosítását a címerrel ékesített zászlónak az a másfél évtizedes és az általános társadalmi, valamint állami, közhivatali gyakorlatban is széles körben elterjedt használati módja indokolja, amely az alkotmány írott szövegével máig ellentétes. Elég csupán arra utalnom, hogy a Magyar Köztársaságnak nem egy miniszterelnöke tette le az esküt az alkotmányellenes zászlóra, tudniillik arra a zászlóra, amelyen a fehér sávban a szent koronás címer volt látható.

A nemzeti jelképek egyesítésének elvi és gyakorlati kérdéseire rátérve el kell hogy mondjam, elvi tekintetben a jelen alkotmánymódosítás a címeres zászló használatát a rögtön felsorolandó indokok alapján tartja szükségesnek. És akkor is a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának egyesítésére tennék javaslatot, ha a címerről egykor meghozott parlamenti döntés az úgynevezett Kossuth-címert kodifikálta volna, tekintettel arra, hogy mint mondtam, elvi kérdésről van szó, arról, hogy a két nemzeti jelképet helyezzük egymásra, a címert a zászlóra.

Gyakorlati tekintetben arról van szó, hogy a magyar nemzeti színek, sávok alkotta hagyományos nemzeti zászlónak és a Magyar Köztársaság címerének, nemzeti identitásunk e két jelképének régóta szorgalmazott egyesítése nem volna más, mint csupán a mindennapos gyakorlat törvényesítése. A címeres zászlót a sima trikolór mellett nemcsak magánszemélyek és az egyházak, társadalmi szervezetek, önkormányzatok, illetve az állami közintézmények alkalmazzák mindennaposan, hanem a Magyar Köztársaság külképviseleteinek, nagykövetségeinek, főkonzulátusainak és más kirendeltségeinknek jelentős része is. A címeres zászló használatának törvényesítését a magyar történelmi hagyományok mellett esztétikai, sőt marketingszempontok is igazolják, emellett még a jól megkülönböztethetőség, amelyen túlmenően az Európai Unió egyes tagállamainak hagyományos gyakorlata is alátámasztja azt. A nemzeti címer például a Görög Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság zászlajának is részét képezi. Nem igaz tehát az a vád, megállapításnak álcázott észrevétel, hogy nincsen olyan zászló az Európai Unióban, amelyen a nemzeti címer szerepelne. Emellett az állami címer alapszíneiből ered, azokat hordozza a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság, Málta, Németország, Olaszország és a Svéd Királyság nemzeti zászlaja, címerének egy eleme pedig még a Ciprusi Köztársaság zászlaján is megtalálható. Végezetül a javaslatot Glatz Ferenc akadémikus, a kormány megbízásából működő, úgynevezett jelképbizottság elnöke is támogatta.

Azt a körülményt sem hagyhatom említés nélkül, hogy a címerrel egyesített zászló, a címerrel ékesített zászló volna ebben az összefüggésben a Magyar Köztársaság állami zászlaja, míg a sima trikolór, a nem címeres nemzeti zászló, amit ugyancsak szabadon lehetne természetesen használni, volna pedig a nemzeti zászló. Erre a különbségtételre azért kell hangsúlyt helyezni, mert vannak államok a világban, hogy ne a szomszédság néhány országát mondjam, ahol a nemzeti zászló használata esetleg megengedett, míg a baráti Magyar Köztársaság zászlaja hallgatólagosan tiltott.

Alkotmányunknak a határon túli magyarokért való felelősségvállalás kodifikálására irányuló közös szándékát követve, a parlamenti pártok nemrégiben megkezdték a tárgyalásokat, és miután ennek legfőbb tartalma annak kinyilvánítása, hogy a határon túli magyarság a nemzet szerves részét képezi, e közösségek egyetértésével találkozik, nemcsak szükség van rá, de módunk is nyílhat elvileg arra, hogy az alkotmányt módosítsuk. A fenti javaslat elfogadása ezzel az alkotmánymódosítással egy időben lehetséges.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekben szerettem volna összefoglalni alkotmánymódosításom indokát, annak tudatában, hogy az az alkotmányügyi bizottság, illetve az alkotmányügyi bizottságnak az az ülése, amelyen az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz elutasítólag, illetve tartózkodással ezt a javaslatot elutasította, alig volt nagyobb létszámú, mint a teremben jelenleg tartózkodó képviselőtársaink összlétszáma. Tehát az esélytelenek nyugalmával és voltaképpen a széles magyar nyilvánosság tájékoztatására kívántam csupán az elmondottakat előadni, tekintettel arra, hogy a szíve mindenkinek vérzik a címeres zászlóért, támogatni viszont senki sem hajlandó.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)




Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai