Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tömeges bevándorlás súlyos biztonsági kockázatot hozott Európának. Tudják, Európa-szerte romlott a közbiztonság, és növekedett a terrorveszély is. Ez a folyamat azonban nem állt meg. Hosszú folyamatról beszélünk, és a NATO jelentései szerint 2020-ig Európába nagyjából 60 millió ember fog megérkezni. A migráció tehát súlyos probléma, és fel kell hívnunk arra a figyelmet, hogy rövid távon biztonságunkra, hosszabb távon jólétünkre és leghosszabb távon pedig keresztény kultúránkra is káros hatással van, alá fogja ásni kultúránkat. A magyar kormány mindig is komolyan vette ezt a problémát. 2015-től kezdődően 270 milliárd forintot költöttünk határvédelemre. A magyar kormány megépítette a kerítést déli határaink mentén, létrehoztuk a jogi határzárat, odarendeltük az élőerőt is, Magyarország 1100 kilométeres schengeni határán magyar rendőrök és katonák állnak, védik a magyar határt. Ezúton a parlamenten keresztül is szeretnénk köszönetet mondani nekik munkájukért.

(16.30)

A magyar kormány megkísérelte az alkotmány, az Alaptörvény módosítását is. Nagyon sajnáljuk azt, hogy az ellenzéki képviselők ellenállásán, nem szavazatán megbukott az Alaptörvény módosítása, kivéve ezzel egy nagyon fontos jogi eszközt a határvédelemből, az ország megvédéséből.

Ezenfelül az európai fórumokon is folyamatosan és rendszerességgel lép fel a magyar kormány Magyarország megvédése érdekében, megakadályozva a betelepítési kvótákat, megakadályozva a kötelező betelepítési kvótát is. Mint elmondtam, 270 milliárd forint az, amibe eddig a határvédelem került. Nem véletlen az, hogy Magyarország ennek az összegnek a felét szeretné követelni az Európai Uniótól. Úgy gondoljuk, hogy Magyarország nemcsak Magyarország határait, hanem az Európai Unió határait is folyamatosan védi. A biztonság érték, olyan érték, amelyben nem lehet kompromisszumot kötni, ezért határozottan kiállunk Magyarország védelme érdekében. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni, és minden szükséges intézkedést meg is fogunk tenni a jövőben.

Föl kell hívni azonban a figyelmet olyan tevékenységekre is, amelyek veszélyesek Magyarországra. Veszélyesek, hiszen a bevándorlás elősegítése a magyar nemzet érdekével ellentétes, az államérdekkel is szemben áll. Ennek megfelelően a lehető leghatározottabban fel kell lépni az ország biztonsága érdekében az olyan tevékenységekkel szemben, amelyek a nemzet biztonságát aláássák. Ezenfelül a magyar kormánynak és a Magyar Országgyűlésnek is kötelessége érvényesíteni a magyar emberek érdekeit, kötelessége érvényesíteni a magyar emberek akaratát is. A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción 2 millió 300 ezer ember mondta el a véleményét. Ennyi magyar embernek volt egyöntetű az akarata, egyöntetű a véleménye, kifejezve azt, hogy nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon, és nem akarják azt, hogy egyáltalán bevándorlás legyen, főként nem illegális bevándorlás Magyarország területére.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy Soros György és az általa finanszírozott szervezetek nem fogják annyiban hagyni. Az európai bürokraták, akik támogatják Soros Györgyöt, vagy akiket Soros György támogat  ez nézőpont kérdése  szintén nem fogják feladni a saját harcukat, a saját küzdelmüket. Nekünk is küzdenünk kell. Küzdenünk kell. Ahhoz azonban, hogy eredményre vezessen a küzdelmünk, erősebb jogi fegyverekre van szükségünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat, három törvényjavaslat a Stop Soros törvénycsomag része, együttesen képes a szervező, a támogató és a finanszírozó tevékenységet megállítani. A törvénycsomag elfogadásával bevándorlást szervezni, támogatni, finanszírozni sokkal nehezebb lesz Magyarországon, képesek leszünk megállítani ezeket a szervezeteket. A magyar kormány a törvénytervezettel kapcsolatban lefolytatta a társadalmi vitát, a társadalmi egyeztetést is. Ennek keretében 600 érdemi észrevétel érkezett, és tekintettel arra, hogy legfontosabb feladatunk az emberek véleményének közvetítése, a magyar kormány megfontolta ezeket a javaslatokat, és szigorított formában  ahogy a magyar emberek akarták  terjeszti elő ezt a törvényjavaslat-csomagot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénycsomag három törvényből áll. Az első törvény a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szól. A korábbi tervezettel ellentétben, amely csak regisztrációt írt volna elő ezeknek a szervezeteknek, a szigorított formában előterjesztett törvényjavaslat most már belügyminiszteri engedélyhez kötné ezt a tevékenységet. A törvényjavaslat elfogadásával tehát ez egy engedélyhez kötött tevékenység lesz Magyarországon; regisztráció helyett tehát engedélyezés. Ezt az engedélyt Magyarországon a belügyminiszter adhatja ki. A belügyminiszter döntésével szemben természetesen jogorvoslatnak van helye, bírósághoz lehet fordulni, de csak eljárásjogi okokból, abban az esetben, ha kirívó eljárásjogi szabálysértés történt.

Azoknak a szervezeteknek, amelyek engedélyért folyamodnak, nemzetbiztonsági vizsgálaton kell a törvényjavaslat szerint átesniük. Ehhez szükséges az, hogy a belügyminiszter beszerezze a nemzetbiztonsági szolgálatok véleményét, így az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, az Információs Hivatalnak és Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak a véleményét is. Hogy ezt a szabályt meg tudjuk teremteni, hozzá kell nyúlni, módosítani kell a nemzetbiztonsági törvényt is. Szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy itt sarkalatos rendelkezésről van szó, azaz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség a módosítás elfogadásához.

A belügyminiszternek azonban nemcsak nemzetbiztonsági szempontból kell vizsgálnia a kérelmet, hanem azt is meg kell vizsgálnia, hogy az a szervezet, amelyik kérvényezi, illetve beadja az engedély iránti kérelmet, külföldről származó pénzeszközből folytatja-e a tevékenységét. Ezt a vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell lefolytatnia.

Hogyan fog zajlani az eljárás a törvényjavaslat szerint? Az eljárás kezdeményezésére az a szervezet köteles, amelyik a törvény hatálya alá tartozik. A belügyminiszternek 180 nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a kérelmet. Ez a határidő egyébként meghosszabbítható. Abban az esetben, ha a belügyminiszter a kérelmet elutasítja, új kérelmet előterjeszteni egy éven belül nem lehet.

Természetesen nem működhet egyetlen olyan jogszabály sem, amelynek nincs megfelelő szankciója, ezért a törvény megfelelő szankciót rendel az engedély nélkül folytatott tevékenységhez. Tehát ha valaki a migrációt engedély nélkül szervezi, támogatja vagy finanszírozza, az ügyész vele szemben felléphet. Első lépésben a fokozatosság elvének figyelembevételével az ügyész figyelmeztet, s egyben intézkedik az adószám törlése iránt is. Második lépésben pénzbírságot szabhat ki. Ennek a mértéke 1 millió 800 ezer forintig terjedhet. Harmadik lépésben pedig, ha ezt követően sem hagyja abba a szervezet a tevékenységét, az ügyész bírósághoz fordulhat, és kérheti a szervezet nyilvántartásból való törlését, azaz a szervezet megszüntetését.

Ez a törvény a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. A szervezeteknek, a törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek 90 nap áll rendelkezésre, hogy beadják a kérelmüket a belügyminiszterhez az engedélyhez kötött tevékenység folytatása érdekében. Abban az esetben, ha egy szervezet külföldről bevándorlás támogatására pénzt kap, ezt három napon belül köteles bejelenteni a NAV részére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Emellett a törvénycsomag, a Stop Soros törvénycsomag egy másik törvényt is tartalmaz, ez a törvény pedig a bevándorlásfinanszírozási illetékről szól. Ez a törvény a társadalmi felelősségvállalást tekinti elsődlegesnek, azaz azoknak a szervezeteknek, amelyek támogatják vagy finanszírozzák ezt a tevékenységet, amely az első törvény hatálya alá tartozik, az általuk külföldről megkapott pénzösszeg után 25 százalékos illetéket kell fizetniük. Az illeték mértéke tehát 25 százalék, és minden olyan szervezetnek fizetnie kell, amely a törvény hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy az engedélyes tevékenységet engedély birtokában vagy anélkül folytatja. Az így befolyt pénzösszeg az államháztartás része, tehát bekerül a költségvetésbe, de ez az összeg egy kötött felhasználású pénzösszeg, ami azt jelenti, hogy ezt az összeget a határvédelemre, a határvédelem költségeire kell fordítani, tekintettel arra, hogy ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége kifejezetten ezt a költséget, az országnak a határvédelemre fordítandó költségét fogja növelni.

(16.40)

A bevallás határideje az év vége, és a következő évben pedig június 30-áig be is kell fizetni ezt a pénzösszeget az ország költségvetésébe. Az illetékkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat ebben az esetben is a NAV látja el.

A törvény két esetben lehetőséget biztosít a mentesülésre, azaz az illetékfizetési kötelezettség alól való mentesülésre is: abban az esetben, ha a szervezet bizonyítja azt, hogy nem a migráció szervezésére fordítja ezt a pénzösszeget, vagy hogy a támogatásból humanitárius segítségnyújtást végez. Ezekben az esetekben tehát a külföldről megkapott pénzösszeg nem tartozik az illetékfizetés hatálya alá. Abban az esetben, ha a szervezet a kötelezettségét nem teljesíti, az illeték mértékének kétszereséig terjedő fizetési kötelezettsége keletkezhet.

A részletszabályokat, az eljárási szabályokat kormányrendelet fogja rögzíteni, azaz a törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a részletszabályokat, az eljárásokat, az eljárási szabályokat kormányrendeletben határozza meg. Ennek a törvénynek a hatálybalépése a kihirdetést követő 31. nap.

Tisztelt Országgyűlés! Az előbbi két törvényjavaslat a migrációt támogató szervezetekre vonatkozik. Ezenfelül azonban vannak olyan személyek, akik személyükben szervezik vagy támogatják a migráció folyamatát. Velük szemben is fel kell lépni, és ezért terjesztettük elő a Stop Soros törvénycsomag részeként az idegenrendészeti távoltartás intézményéről szóló törvényjavaslatunkat. Ez tehát személyekre, magyar és külföldi állampolgárokra terjed ki, nem pedig szervezetekre.

Azok a személyek, akik a magyar nemzetbiztonság érdekeit sértik, a közrendet veszélyeztetik, távol tarthatók Magyarország külső, 1100 kilométer hosszú schengeni határaitól egy 8 kilométeres sávban. A törvény részletesen definiálja azt, hogy mit jelent a nemzetbiztonság érdekeivel ellentétes vagy közérdeket veszélyeztető tevékenység. Az minősül annak, ha az érintett személy migrációs helyzettel összefüggő magatartása, nemzetközi védelem biztosítása érdekében, harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére biztonságos harmadik országon keresztül történő belépését vagy tartózkodását segíti, illetve ehhez a tevékenységhez pénzbeli vagy vagyoni jellegű támogatást nyújt, és ezzel Magyarország közbiztonságát, közrendjét vagy közegészségügyét veszélyezteti. Ezt az eljárástípust a törvény idegenrendészeti hatósági ügyként kezeli.

A miniszternek joga van ahhoz, hogy amennyiben nem magyar állampolgárról van szó, vele szemben az idegenrendészeti távoltartás intézményét az egész ország területére kiterjessze.

A törvény meghatározza azokat a kivételeket is, akikkel szemben az idegenrendészeti távoltartás intézménye nem alkalmazható. Ilyen például az európai parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő, illetve a menedékjogról szóló törvény szerinti eljárásban jogi képviseletet ellátó személy.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet az, amikor ezt a típusú távoltartást el lehet rendelni. Az elrendelés időtartama 6 hónap. Abban az esetben azonban, ha a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet meghosszabbítja, tehát a meghosszabbításról dönt, akkor az érintett személy kérheti a korábban hozott határozat felülvizsgálatát. A részletszabályokat és az eljárási szabályokat ebben az esetben is kormányrendelet fogja meghatározni.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvénycsomag tehát sarkalatos rendelkezéseket is tartalmaz. A sarkalatos rendelkezések elfogadása nélkül, a sarkalatos rendelkezések hatálybalépése nélkül ez a törvénycsomag nem fogja elérni a célját. De kérdezem önöket, képviselőtársaim, hogy vajon számíthatunk-e arra az ellenzékre, amelyik folyamatosan tagadta és tagadja a bevándorlás problémáját; tagadja és tagadta a kvóták létét (Mirkóczki Ádám: Most is hazudsz!); tagadja és tagadta a Soros-terv létezését; folyamatosan támadta a határvédelmet és támadta a kerítés felépítését.

Mi azonban mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megvédjük Magyarországot; nem érvényesülhet Magyarországon a Soros-terv, annak a végrehajtását meg kell akadályozni. Magyarországon betelepítés nem lehet, mert nekünk, képviselőtársaim, Magyarország az első. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)