Készült: 2019.10.21.15:53:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

254. ülésnap (2013.02.19.), 32. felszólalás
Felszólaló Demeter Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Emberi jogi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:40


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása címen T/9929. számon benyújtott javaslatot megtárgyalta, és azt egyhangúlag - hangsúlyozom: egyhangúlag - általános vitára alkalmasnak tartotta.

Engedjék meg nekem, hogy a bizottság előadójaként néhány alapjogi kérdésre hívjam fel a tisztelt képviselőtársaim figyelmét. Először is a vallásügyekkel foglalkozó bizottság tagjaként meg kell jegyeznem, hogy a most benyújtott alaptörvény-módosítás az egyházakra vonatkozó szabályozást megnyugtatóan rendezi. Fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek is az alaptörvény alanyai, akik az egyházak mellett szintén autonómiát élveznek, ezzel is biztosítva a vallásszabadság közösségi szintű gyakorlását.

A törvényalkotó eredeti céljának megfelelően immáron alaptörvényi szinten rögzítésre került, hogy egy közösség egyházkénti elismerésének feltétele a tartós működés és a társadalmi támogatottság, mely kiindulópontként kell hogy szolgáljon az Országgyűlés számára a vallási tevékenységet végző közösségek megítélésénél. További nagyon fontos változásként értékelem a vallási közösségek alapjogi védelmének kinyilvánítását is.

Az alaptörvény IX. cikkének kiegészítése kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére, továbbá közösségek megsértésére sem, így természetesen a vallási szervezetek méltóságát sem érheti következmények nélküli sérelem. Hozzátéve, hogy a későbbiekben a közösség tagjai bíróság előtt kérhetik az ügy reparációját, és élhetnek jogos igényeikkel.

Tisztelt Országgyűlés! Az emberi méltóság kérdését alapjaiban érinti a hajléktalanokra vonatkozó alaptörvény-módosítás. Meggyőződésem ugyanis, hogy az emberi méltósággal teljesen összeegyeztethetetlen a higiéniai alapkövetelményeket nélkülöző, aluljárói és különböző közterületeken való lét. Arról nem is beszélve, hogyha ez az életforma az élethez való jogot veszélyezteti. Éppen ezért a XXII. cikk azon rendelkezését, hogy Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa, az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi, hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani, ezt létfontosságúnak tartom.

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek növelése, a tudományos és művészeti szabadság védelme az alapjogok még szélesebb körű kiteljesedését szolgálják.

Végezetül pedig engedjék meg, hadd üdvözöljem, hogy 23 esztendővel a rendszerváltás után hazánkban a XX. század legnagyobb és leghosszabb ideig tartó, emberijog-sértéseket elkövető kommunista diktatúra bűnösségét alkotmányozó hatalomként van lehetőségünk végre rögzíteni, immáron végérvényesen és megmásíthatatlanul.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai