Készült: 2019.10.19.22:52:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2012.10.03.), 46. felszólalás
Felszólaló Demeter Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:39


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság tagjaként kötelességemnek érzem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájában a polgári jogi kódex tervezett Második könyvéről szóljak, amely Az ember mint jogalany címet viseli. A címből is következően ebben a könyvben az ember szerepel a középpontban, és nem keverednek a jogi személyekre vonatkozó szabályok, a gazdasági társaságokkal kapcsolatos rendelkezések.

(11.50)

A Második könyvből külön kiemelném a Harmadik részt, amely a személyiségi jogokkal foglalkozik. A törvényjavaslat a hatályos szabályozástól eltérően a személyhez fűződő jogok helyett a kifejezőbb személyiségi jogok elnevezést alkalmazza. A személyhez fűződő jogok alapvetően az emberhez mint természetes személyhez tartoznak. Megjegyezném azonban, hogy az ellenkező véleményekkel ellentétben a javaslat a jogi személyek védelmi igényeinek a hatályos jog által fenntartva tesz eleget, a Harmadik könyvben egy utaló szabállyal rendelkezik a jogi személyek személyhez fűződő jogairól, illetve azok védelméről. Az új polgári törvénykönyv tervezete a személyiségi jogok védelmét egyrészről generálklauzula útján biztosítja, mégpedig a következőképpen: "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot, az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak."

Kedves Képviselőtársaim! Az idézett szakaszból kiemelném most itt az emberi méltóságot mint anyajogot. Alaptörvényünk II. cikke a következőt határozza meg ezen anyajoggal kapcsolatban: "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg." Míg a Nemzeti hitvallásban rögzítésre került: "Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság." Ezen alaptörvényi rendelkezések mind tételesen, mind szellemiségében áthatják az előttünk fekvő törvényjavaslat egészét, a személyiségi jogokra vonatkozó részt pedig különösen.

Fontos megjegyezni, hogy a generálklauzula alapján bármely személyiségi jog, így a nem nevesítettek is védelmet nyernek, hozzátéve, hogy a polgári jogi személyiségvédelem köre nem azonos az alapjogok katalógusával. A törvényjavaslat azonban el kívánja kerülni, hogy az alkotmányos szabadságjogok, a nemzetközi egyezményekbe foglalt emberi jogok közül azokat is magánjogi kódex tartalmazza, amelyek érvényesülését az államnak inkább közjogi eszközökkel szükséges biztosítania. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése, b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése, c) a személy hátrányos megkülönböztetése, d) a becsület és a jó hírnév megsértése, e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése f) a névviseléshez való jog megsértése és g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. A szakasz elején található "különösen" szó nyomatékosítja a felsorolás példálózó jellegét.

A személyiségi jogok közül kiemelném az itt felsoroltakon túl az immáron nevesített kegyeleti jogot. A polgári jogi tervezett szabályozás, amely a kegyeleti jogot a hozzátartozók személyiségi jogaként rendeli védeni, látszólag ellentétben áll azzal, hogy a kegyeleti jog alkotmányjogi értelemben az elhunyt általános személyiségi jogának megjelenése. Az elhunyt személy már nem lehet képes jogai védelmére, így a jog a hozzátartozók által a halottról őrzött és védett személyiségkép megsértését mint a hozzátartozó személyiségi jogát védi. A kegyeleti jog mint a hozzátartozók személyiségi joga ezáltal a törvényi szabályozás szintjén csupán visszatükrözi az alaptörvény szintjén biztosított általános személyiségi jog post mortem érvényesülését.

A minden embert megillető emberi méltósághoz való jogból levezethető kegyeleti jog a meghalt személy emlékének, jó hírnevének megsértése esetén a hozzátartozóknak, illetve annak a személynek a jogát jelenti, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A rendelkezés a meghalt személy emlékének megőrzését, a jó hírnevének, becsületének, emberi méltóságának, magántitkainak és személyes adatainak, továbbá valós gondolatainak védelmét szolgálja leginkább, amelyre a XXI. század megújuló Magyarországán az ősök tiszteletben tartására, úgy gondolom, igencsak nagy szükség van.

A Második könyv a személyiségi jogi részen túl tartalmazza a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat, amelyek újításai a kor követelményének megfelelnek, és az alaptörvénnyel az összhangjuk szinte teljes egészében biztosított. Ezért kérem képviselőtársaimat a törvényjavaslat elfogadására.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai