Felszólalás adatai

ELNÖK: Igen.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm szépen. Ugyanis ez a törvényjavaslat nem másról szól, mint egy nemzetközi egyezménynek a magyar jogba illesztéséről. Ez a törvényjavaslat nem arról szól, kérem szépen, hogy ha elfogadja az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot, amely egy egyezménynek a magyar jogszabályokba illesztését jelenti, ezzel döntünk a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásáról a következő 50-60 évre. Ez egy olyan lépés, ami itt van, és a 2009-es kormányhatározatból szervesen következik, hogy készítse elő a kormány a döntéshez szükséges lépéseket, tegye meg, és készítse elő a döntést magát. Ez az egyezmény, tisztelt képviselőtársaim, nem másról szól, mint hogy mind finanszírozási, mind technikai oldalról van egy lehetőség talán, amit körbejártak, megegyeztek a felek és idehozták.

(17.10)

Tehát a módosító indítványok viszont arról szólnak, hogy miképp kell dönteni az atomerőmű létesítéséről. Egy kicsit idő előtt vagyunk, úgyhogy idézem Szél Bernadett képviselőtársamat: ha elmennek a falig, tessék vigyázni, ebben a kérdésben, e törvényjavaslat tekintetében nincs fal, le tetszik majd esni. Vigyázzon magára, össze fogja törni magát. A másik mondata is nagyon megragadott, hogy fű alatt írt alá valamit. Kérem tisztelettel, Moszkvában úgymond fű alatt azt a dokumentumot írták alá, ami itt van ön előtt. Nincs más dokumentum.

Amikor arról beszél, hogy nem tudja, milyen szerződésekről van szó, akkor azért jelzem, e tekintetben maga a szöveg is azt mondja, hogy majd a később megkötésre kerülő - és jövő időt használ - megoldások vagy megállapodások alapján fog a keretegyezményben meghatározott tevékenység realizálódni. Ha innen nézzük, az atomerőmű létesítésére vonatkozó mindenféle népi kezdeményezés beszuszakolása ebbe a jogszabályba, ebbe a törvénytervezetbe egyrészt nem idetartozik, másrészt nem az a tárgya ennek a törvénytervezetnek. Nem erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. Itt arról van szó, hogy egy kaput esetleg megnyitunk arra vonatkozóan, hogy valakik megcsinálják, de konkrét döntés ezen dokumentum alapján nem születik itt a Magyar Országgyűlésben arról, hogy a paksi erőmű állapotfenntartását, kapacitásfenntartását elvégezze a mindenkori kormány. De jelzem, csak úgy kérdezem: ha megnézzük a magyar jogszabályi környezetet az atomenergiáról szóló törvényre különös tekintettel, és egyébként a liberális oldal mindig azt mondta, hogy az energiát is piaci alapon kellene üzemeltetni, ha mondjuk, piaci alapon egy vállalkozás nekiállna egy atomerőmű felépítésének, akkor ebben az esetben azt mondanánk, hogy kérem szépen, álljon meg, majd a népszavazás eldönti, te kedves befektető, hogy mikor építhetsz ide atomerőművet, amikor megvannak az egyéb jogszabályi feltételei, hatástanulmányok meg minden bemutatása a tekintetben, hogy hova lehet, milyen kapacitással és technológiával erőművet építeni.

Teljesen másról beszélünk. Itt nincs másról szó, tisztelt képviselőtársaim, az ellenzék egy kisebbik része - hangsúlyozom, és ez az LMP - harcos zöldpolitikát folytat. Tessék, csinálják! Az ország választópolgárai által megválasztott parlament nagyobbik része... - idesorolom a szocialistákat is, mert az ő jelenlétük ebben a vitában jelzésértékű, hogy kint az Alkotmány utcában kiállnak a szószékre, és elmondják, hogy kérem szépen, pfuj meg piha erre az atomerőmű-beruházásra, itt a parlamentben meg sem az általános vitába, sem a részletes vitába nem jönnek. Egészen szeptemberig, 2013 szeptemberéig a szocialisták támogatták ezt az atomerőmű-bővítést. Valami megfordult. Lehet, hogy hatmilliárd oka van ennek, hogy miért nem támogatják. Én azt mondom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kisebbség szóterrorja alatt szenvedünk itt most, és beadnak egy olyan módosítót ehhez az egyezmény kihirdetését elfogadó törvényjavaslathoz, mintha ez egy döntés lenne az atomerőmű beruházásához. Nem az, kezét csókolom, kedves képviselő asszony! Nem az! Olvassa el az előterjesztést pontosan, és akkor nem kezdeményeznének ilyen jellegű módosítókat.

Nagyon tisztelem Szili Katalin képviselő asszonyt, s ő azt mondja, hogy nincsenek hatástanulmányok. Nem tudom, mi volt 2009-ben, nem voltam parlamenti képviselő, de 2011-ben, amikor az energiastratégiát elfogadta az Országgyűlés, nagyon hosszú vita volt, nagyon alapos vita volt. Személyesen elég sokat részt vettem, azt hiszem, akkor szólaltam fel először ebben a Házban, Bencsik János volt akkor még az államtitkár, és mindenféle tanulmányt, kimutatást, nemzetstratégiát, víziót, mindent rendelkezésünkre bocsátott akkor a kormány. Igaz, a honlapon kellett utánamenni, de megfelelő forrást is kaptunk ehhez, úgy értem, tudtuk, hogy hol lehet keresni, el is mondták, hogy hol lehet ezeket a megalapozó tanulmányokat megnézni, amikor az energiastratégia elfogadását megalapozta az Országgyűlés részéről. Ez az energiastratégia nem szól másról, mint igenis, 50 éves kitekintésről, az atomenergia, mellette a szén, és mellette nagyon fontos megújuló energiákról van szó. Fel kell lapozni ezeket a kérdéseket, és akkor abban el lehet gondolkozni, hogy az energiastratégiának az a megállapítása, amely szerint szükségünk lesz hosszú távon az atomenergiára vagy sem, arra biztos, hogy választ tudunk adni.

Én ennek ismeretében merem felelősséggel azt a döntést meghozni, hogy erre az egyezményt tartalmazó törvénytervezetre igent fogok mondani, így, ahogy van, és nem keverem össze az atomerőmű létesítéséről szóló döntés vitájával. Az egészen más dolog. Remélem egyébként a magam részéről, hogy ebben még fogunk találkozni a parlament üléstermében is, fogunk találkozni a bizottsági üléseken, amikor az erre hivatott kormányzati szervek beszámolnak, hogy is állunk ebben a kérdésben, és biztos, hogy lesz döntés. Bár hozzá kell tennem, hogy az atomenergiáról szóló törvény ennek a döntésnek a felelősségét nem most, mindig is a kormány hatáskörébe utalta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)