Készült: 2024.03.29.14:03:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

146. ülésnap (2016.04.27.), 52. felszólalás
Felszólaló Hiszékeny Dezső (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:39


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat úgy foglalható össze, hogy ez egy rövid távú kísérlet az önkormányzatok bürokratikus terheinek súlyosbítására, hosszú távon pedig egy merényletkísérlet az önkormányzati autonómia ellen.

Mi a célja az előterjesztésnek? Bevallottan az, hisz az indoklásban ez szerepel, hogy az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerését és megakadályozását tűzi ki célul. Hát, ez hogy lehet? Hisz évek óta az önkormányzatok költségvetése nem lehet deficites. Maguk az önkormányzatok csak szűk körben és csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt. A kormány maga hagyta volna azt, hogy ez a szerinte káros folyamat így elharapóddzon? Melyek ezek az eladósodott önkormányzatok? Mert az országban a kormánypárti önkormányzatok alkotják a többséget, tehát a Fidesz-kormány polgármestereinek ezek szerint továbbra is olthatatlan a hitelfelvételi vágya. Ők lennének ilyen felelőtlenek?

Hol keletkeztek ezek az eladósodások? Mert ha ezt megtaláljuk, ha ez megvan, akkor sokkal egyszerűbb lépni. Szerencsénk van, mert az előterjesztő maga fejti meg ezt a talányt. Az előterjesztőként feltüntetett belügyminiszter, Pintér Sándor az Állami Számvevőszék 2014. december 12-én „Jó gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” címmel rendezett szakmai szemináriumának nyitó beszédében ugyanis szó szerint a következőket mondta. „Az önkormányzatok tekintetében az eladósodás ezt követően eltolódott az önkormányzati tulajdonú vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok irányába, ahol több mint 1000 milliárdos adósságállomány halmozódott fel.” Tehát nem az önkormányzatok adósodtak el, ugyanakkor a gazdasági társaságaik viszont igen. Nem is kicsit. A belügyminiszter úr észleli a veszélyt, és lépni kíván. Készíttet egy törvényjavaslatot, ezt tárgyaljuk most.

Na, ez így rendben is lenne, azt gondolom, ha ez a javaslat erről szólna. De nem erről szól ez a javaslat. Ez a javaslat erre a folyamatra teljességgel hatástalan. Hogy tudnák az ASP-n keresztül kontrollálni a belügyminiszter úr által emlegetett, esetleg csak rész­leges önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági tár­saságok hitelfelvételét és költéseit? Ezek nyilván nem jelennek meg az önkormányzat számítógépes rend­szerében. Még kevésbé igaz ez a többségében ma­­gántulajdonban lévő cégekre. Nem lehet rájuk kény­szeríteni egy idegen tulajdonú informatikai rend­szert. Tehát már a cél megjelölésében is hamis­ság rejlik. Akkor mégis miről szól ez az előterjesztés?

A törvényjavaslat az egyes önkormányzati fela­datok segítésének hamis látszatával igyekszik palás­tol­ni az önkormányzatok gazdálkodásának önálló­sá­gát csorbító egyenes szándékot. A javaslat indoklása az eladósodás újratermelődését és a korrupció meg­akadályozását hangoztatja érvként a kötelező ASP informatikai rendszer bevezetése szükségességének hamis látszatát keltve. Az előbb már megállapítottuk, hogy ez egy valótlan hivatkozás. A kormány most erő­szakkal akarja rákényszeríteni az önkor­mány­zatokra a saját kidolgozatlan rendszerét, amelynél akár fejlettebb, de mindenképpen a helyi igényekhez job­ban igazodó, saját fejlesztésű informatikai alkal­mazások évek óta problémamentesen működnek.

Az elmúlt években már voltak a kormánynak ha­sonló központosítási, mindent maguk alá gyűrni kívánó lépései. Érdemes megnézni őket, mert ebből lát­hatjuk, hogy majd mire számíthatunk. Az alkotás mintaképe a KLIK. Az a KLIK, aminek csődjét már a kormányzati propaganda és agymosó gépezete sem tudja elhárítani. De az elmúlt időszak hasonló állami informatikai rendszerének bevezetése is költséges kudar­cok sorozata.

Elég említeni az építésügyi ÉTDR-t, a választási informatikai rendszert vagy az elek­tronikus anya­könyvi rendszert. Utóbbit az anya­könyvvezetők csak számítógépes anyakönyvi rend­szer­ként emlegetik, aminek az igen jellemző rövi­dítését a Ház iránti tiszteletből nem mondom ki, de a rendszerre igaz. Vagy a közelmúltban a halállistákat írogató rajz­filmfigurával azonos nevű KIRA-rendszer miatt köz­tisztviselők, közalkalmazottak tömegei nem kapták meg időben járandóságukat, és amikor megkapták, akkor is sokan rossz összeget kaptak a rendszer súlyos hibái miatt. Ezek a rendszerek legalább csak egy-egy területet sújtottak, de az ASP-rendszerrel képesek lennének az összes önkor­mány­zat összes ügyfélforgalmát ellehetetleníteni. Ha szo­kás szerint lefagy a kormányzati hálózat, mit mond a helyi ügyintéző az ügyfélnek: várjon, mert most éppen a minisztérium megfigyelési üzemmódba kapcsolt?

A törvényből nem derül ki, hogy milyen terü­le­te­ket kíván elfoglalni a rendszer. Azt a rejtélyes, min­dent szabályozó kormányrendeletre szeretné bízni az előterjesztő. Része lesz például a pénzügy-számvitel mellett a leltár minden irodai ingósággal, az elektro­nikus utalványozás, az iktatás mellett a postázás, borí­tékolás támogatása, az elektronikus ügyfél­for­galom, időpontfoglalás, közérdekű bejelentések mobil­telefonra is optimalizált rendszere? A szociális terület, az egyedi rászorultsági kategóriákkal? A tér­in­formatikai szolgáltatások kataszteri helyi térképes integrációjával, a helyi adók különösen szenzitív sze­mé­lyiségi jogokat érintő védett adatbázisa vagy a ha­sonló­an kényes helyi szociális nyilvántartás? ‑ hogy csak néhányat soroljak.

Ki tölti fel újra az adatokat? Mert amint hírlik, a drága kormányzati rendszer nem képes sem adat­cse­ré­re, sem integrált együttműködésre a többi rend­szer­rel. Budapest belső kerületeiben is lesz szántó­földi és haszonállat-nyilvántartás? Miközben a sok­rétű, komplex térinformatikai rendszerek nem segí­tik majd a nagyvárosi városvezetést. Ha adatvesztés történik, ami a most működő kormányzati rend­szerben beismerten rendszeres, akkor elvesznek az önkormányzatok évtizedek alatt felhalmozott értékes adatai egy távoli rendszer fekete lyukában.

Vég nélkül lehetne sorolni a nem szakember számára is nyilvánvaló technikai buktatókat. Végül is mire kér felhatalmazást a törvényhozók kéthar­ma­dá­tól a kormány? Először is az önkormányzatok ne fej­leszt­­hessenek saját helyi igényeiknek, lakosságuknak meg­felelő informatikai rendszert. A meglévő magán­jogi szerződéseiket parancsszóra mondják fel, mert létrehoznak egy teljesen ismeretlen rendszert, meg nem jelölt alkalmazásokkal, ismeretlen működéssel és működtetővel, még ki nem jelölt szerv által kezelt adattárházzal. Mindezt egy saját Alaptörvényük és sarkalatossági klauzulájuk által minősített többséget igénylő törvényhelyen. A 143. § (1) bekezdésének mó­dosításával, majd a sarkalatossági klauzulából való kitörlésével mindezt a jelen lévő képviselők egyszerű többségével, miközben az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy „a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sar­kalatos törvény határozza meg”.

Hát, akkor mit is vár tőlünk a kormány? Teljes biankó felhatalmazást kérnek egy sarkalatos törvény tartalmát felülírni hivatott titokzatos kormány­ren­de­let­hez? Megjegyezem, e titokzatos kormány­ren­de­let­nek a jogalkotási törvény 7. § (6) bekezdése szerint legkésőbb e törvény felhatalmazó rendelkezésével egyszerre kellene hatályba lépnie, úgy, hogy már itt kellene látnunk együtt a felhatalmazási törvénnyel. Nem ártana tudni, hogy pontosan mire is adunk minősített felhatalmazást. Tudják önök, hogy mire készül a saját kormányuk? A javaslat által biztosított kormányzati rendeletalkotási felhatalmazás a gazdál­ko­dás maradék önállóságának megszüntetésére, az önkor­mányzás kiüresítésére, a látszat-önkor­mány­za­tiság megteremtésére ad ellenőrizetlen lehetőséget. Ezt az önkormányzati jogokat, alkotmányos ren­delkezéseket, még saját sarkalatossági szabályait, sőt saját kormánytöbbségük akaratát kiüresíteni akaró konspirációt olyan képviselő nem szavazhatja meg, aki ezek után saját helyi közösségei szemébe kíván még valamikor nézni.

(12.50)

A TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő kormánypárti, de választóihoz hű polgármesterként a szervezet egy hete rendezett kongresszusán, majd a médiában kelt ki e tervezet ellen, és a rejtélyes stratégák ellen még feljelentést is tettek.

Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, kövessék példáját, és mondjanak nemet az önkormányzatiság ellen tervezett merényletre. Ez a valós kormányzati szándékot eltakarni igyekvő, jogi kreatúra demokrata számára elfogadhatatlan. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai