Készült: 2020.07.12.19:04:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

112. ülésnap (2011.09.20.), 60. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:28


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokat tanultam a vezérszónoki körből, például azt, hogy az LMP azért nem nyújt be módosító javaslatot, mert Papcsák Ferencnek vannak külső szakértői. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nem értem még a konkrét logikai összefüggést a kettő között, de ettől függetlenül figyelek a továbbiakban is.

Én úgy látom, hogy ellenzéki képviselőtársaimnak valamelyest már elhomályosította a látásmódját, és kicsit megdöntötte a józan ítélőképességét az itt eltelt másfél év és az a nem tudom, pontosan milyen lelki jelenség, frusztráció vagy más, ami a kormányoldalnak a kétharmados többsége miatt itt a parlamentben kialakult.

Egész egyszerűen az a legitimációs vita, amit itt lefolytattak, és amivel mindnyájan elkezdték a 17:2-es arányú hozzászólásaikat, szerintem teljes mértékben értelmezhetetlen egy parlamentáris demokratikus jogállamban. Ha valakinek kétharmados felhatalmazása van a parlamentben, az a párt kétharmados törvényeket hozhat. Ez körülbelül olyan, minthogyha az ellenzéki pártokon azt kérnénk számon, hogy nem mondták el a választóknak, hogy 2011. szeptember 19-én ilyen és ilyen tárgyú interpellációkat fognak beterjeszteni, tehát nincsen rá felhatalmazásuk.

Arra van ennek a kormányzó többségnek felhatalmazása, hogy négy évig, a következő parlamenti választásokig, ennek a ciklusnak az utolsó ülésnapjáig elfogadjon olyan törvényjavaslatokat, amelyek kétharmadot igényelnek. Nem volt arra szükség, és ezt önök sem gondolhatják komolyan, hogy egy választás során, amikor bizonyos fajta hosszú távú terveket - mint például a bírósági ügyek gyorsítása, a bíróság átalakítása - megjelöl egy-egy kormánypárt, de nem fogja iratmintákkal vagy törvényjavaslat-szövegekkel egyenként a négy évre vonatkozó, ennek a kormányzati ciklusnak olyan ezer körüli törvényjavaslatát egyenként részletszabályban felsorolni. Sőt nyilvánvalóan, mivel még a kétharmados többség sem volt garantálható ennek a kormányoldalnak, az sem reális elvárás, hogy az alkotmány, az alaptörvény minden egyes szabálya ott legyen.

Én azt kérem önöktől, hogy tartózkodjanak minden olyasfajta felszólalástól, ami azt mondja, hogy nincs felhatalmazása a Fidesz-KDNP-nek arra, hogy kétharmados törvényeket hozzon. Van felhatalmazása! Nyilván vannak ennek korlátai, vannak az általános emberi jogok, az általános jogállami normák, amelyekbe ezek nem ütközhetnek. (Dr. Bárándy Gergely: Kéne!)

De azt a vitát már számtalanszor lefolytattuk a parlamentben ebben a kormányzati ciklusban is, hogy vannak nagyon eltérő jogállami berendezkedések, és az is jogállam, ami Angliában van, hogy egy ottani választás után három darab ellenzéki képviselő lenne, és mindenki más, mind a kettőszáz vagy közel... (Dr. Papcsák Ferenc közbeszól.) Mennyi körzet van? 176. Tehát akkor 173 képviselő lenne kormánypárti és 3 lenne ellenzéki, az is egy jogállami berendezkedés, az is ugyanúgy Angliában évszázadok óta működik, mégsem mondhatja rá senki, hogy diktatórikus berendezkedés.

Franciaországban az elnök a parlament megkerülésével népszavazással hozhat törvényeket, olyan törvény születhet, amit az országgyűlési képviselők nem is láttak, vagy csak egy szavazatuk van a 80 millió választópolgár között Franciaországban, mégsem mondhatjuk, hogy nem demokratikus berendezkedés.

Ne oktassuk ki egymást szerintem ilyen téren abban, hogy csak az LMP, csak az MSZP vagy csak a Jobbik elképzelése jogállami berendezkedés, a Fidesz-KDNP-oldalnak a felvetései nem jogállamiak! Tehát igenis ebben a ciklusban, fogadják el, mint ahogy mi is kénytelenek voltunk elfogadni nyolc évig korábban, hogy amit akkor az MSZP-SZDSZ megtehetett, és feles törvényeket elfogadhatott, most az állampolgárok általános felhatalmazása nyomán a Fidesz-KDNP is megtehet. Ennek vannak bizonyos korlátai, népszavazással, alkotmánybírósági eljárással, amelyek továbbra is élnek, hiszen mindenki ezekhez a fórumokhoz fordulhat az új alaptörvény hatálybalépése után is, de addig senki nem vitathatja a kormánypártoknak ezeket a lehetőségeit.

Egy kicsit kétségbe vonom azért azt a felvetését Bárándy képviselő úrnak, hogy a lehető legjobb európai bírósági modell van Magyarországon. Valóban egyébként, a bíróságokba vetett közbizalom jóval magasabb, mint a belénk, országgyűlési képviselőkbe, akár parlamenti ellenzéki, akár parlamenti kormánypárti képviselőkbe vetett bizalom, és valóban vannak olyan államok, ahol lassabb az ítélkezés, nehezebben születnek meg az ítéletek, vagy teljes mértékben korruptnak tartják a bíróságokat, és ezért nem bíznak meg bennük.

De azért nyilvánvalóan Magyarországon is van mit javítani, hadd ne kelljen emlékeztetnem itt mindenkit 2011. szeptember 14-ére, amikor a Székesfehérvári Városi Bíróság Joav Blum ügyében hozott egy olyan elsőfokú, nem jogerős ítéletet, ami - hogy úgy mondjam - a jogot nem végzett állampolgároknak is a természetes jogérzetét sértheti, hogy ha nem ismerte Joav Blum a magyar jogot, mert sem nem olvas, sem nem beszél magyarul, akkor nem kellett tudnia a lakcímbejelentésnek a szabályait és az ehhez tartozó kötelezettségeit.

Tehát én úgy gondolom, hogy igenis van arra szükség, hogy megnézzük, mik azok a társadalmilag el nem fogadható jelenségek a bíróságokon belül, amelyek egyes törvénymódosításokkal megoldhatók, amelyek nyilvánvalóan a bíróknak a szakmai munkáját tudják javítani, a felelősségüket tudják növelni a saját döntéseikkel kapcsolatban. Ez nyilván az ügyteher csökkentését is jelenti, hiszen csak akkor várható el egy bírótól, hogy alaposabb ítéleteket hoz, hogyha kevesebb az ügyterhe. De ettől függetlenül én úgy gondolom, hogy bár lehet, hogy Portugáliában pont a mi OIT-es modellünket vették át, Ausztriában meg pont nem, mert ott meg pont azt látták, hogy nem egy jó modell, nem ezt kellene átvenniük, mert nem ezzel fog hatékonyabbá válni az igazságszolgáltatásnak a rendszere.

De itt is fölhívnám a figyelmet, hogy önök előszeretettel beszéltek olyan törvényekről vagy az alaptörvényről, amit már elfogadtunk vagy olyan törvényekről, amelyek még a parlament előtt sem fekszenek, mint az igazságszolgáltatási reform, éppen ezért valamelyest kanyarodjunk át minél előbb a mostani, előttünk fekvő törvényjavaslatra.

Önök azt mondták, hogy nem kellően átgondolt a javaslat, mert lassítja és nem gyorsítja a bíróságnak a döntéseit, ügymenetét. Én ugyanakkor pontosan úgy látom, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy gyorsabbá váljon az ügyintézés, hiszen jól tudjuk, hogy Magyarország számára versenyképességi kockázat, nem is kockázat, versenyképességi hátrány az, hogy a bíróságokon való jogérvényesítésnek az időtartama hosszabb, mint az elvárható lenne egy európai uniós tagállamtól.

Nyilván van olyan EU-s tagállam, ahol még a mienknél is hosszabb, de ettől függetlenül ez javítandó, hiszen a követelését, a kintlévőségeit egy cég, ha idejön beruházóként, nem tudja egész egyszerűen behajtani kellő időn belül, az ő pénze áll, az ő pénze nem folyik be, és éppen ezért, mondjuk, mérlegeli, hogy Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában vagy Magyarországon fektessen be, többek között ez is ott szerepel azok között a kérdések között, amit az őt segítő befektetési tanácsadónak vagy adótanácsadónak, vagy ügyvédi irodáknak, más pénzügyi tanácsadóknak feltesz, amikor eldönti, hogy új gyárat létesít-e Magyarországon vagy sem.

(15.20)

Ez tehát nem csupán az igazságszolgáltatás belső ügye, hanem mindenkinek, jogászoknak, nem jogászoknak egyaránt fontos ügye, hiszen ez munkahelyeket jelent, a magyar GDP növekedését jelenti. És az emberek természetes igazságérzetét is, hiszen mindenki szeretné minél inkább az igazságát megtalálni a bíróságon, legyen akár polgári ügy, legyen akár büntetőügy.

Ez a törvényjavaslat pont arra biztosít lehetőséget, hogy azoknak a bíróknak a helyére, akik elsősorban akár bírósági igazgatási vagy fölső vezetői és nem napi ítélkezői tevékenységgel foglalkoztak, minél alacsonyabb szintű és valóban hétköznapi ítélkezéssel foglalkozó bírók lépjenek. Míg tehát olyan emberek kerülnek ki, akik inkább a bíróságok igazgatásával, belső ügyrendjével, ügykezelésével foglalkoztak, ehhez képest most olyan emberek kerülhetnek a pályázati eljárás nyomán és a mellékelt táblázatban szereplő arányokban a helyükre, akik hétköznap elsőfokú ügyeket fognak tudni tárgyalni. Ott állnak sorban, önök is tudják, a felvehető bírók többszöröse jegyzőként, fogalmazóként, azok a fiatalok 30 év körül, akik már kellő gyakorlattal rendelkeznek a bíróságon, a szakvizsgáikat letették, reményeink szerint minél jobb eredménnyel, és belevethetik magukat az elsőfokú ügyek minél gyorsabb tárgyalásába.

Önök is ismerik azt a piramist, ami a bíróságoknál, illetve korábban az ügyvédeknél jelentkező ügyek mennyiségét mutatja. Óriási mennyiségű ügy van az ügyvédeknél, azoknak csak egy része megy első fokra, sokan belenyugszanak az elsőfokú ítéletbe, kevesebben mennek másodfokra, és rendkívüli jogorvoslattal még kevesebben élnek. Tehát jól láthatóan fönt, a bírósági hierarchia csúcsán kevesebb ügy fordul meg, az állampolgárok kevesebb részére van befolyással az a tevékenység, amit ott végeznek. Persze, nyilvánvalóan a jogegységi döntések azért fontos szereppel bírnak sok más egyéb ügyben is, de ami az állampolgárok és a cégek hétköznapi, legtöbbször vitt ügyeivel kapcsolatos, az az elsőfokú bíróság, helyi vagy megyei bíróság, ahol elindul az adott eljárás. Ha tehát ezeket a státusokat minél inkább lefelé igyekszünk csoportosítani, azzal a tényleges ítélkezést, a tényleges ítélethozatalt tudjuk meggyorsítani.

Maga a jogszabály ezen túlmenően magukat a keretszámokat az ügyfélforgalmi statisztikák alapján igyekezett kialakítani, pontosan azért, hogy valamelyest megszűnjék az igen nagy különbség, a tágra nyílt olló. Ez egyes vidéki városokban a bírókra 40 ügyes referendát hozott létre, tehát csak 40 ügyet kell vigyen egy bíró, míg mondjuk, a fővárosban 100-200 ügy is egy bíró nyakába van varrva. Nyilvánvalóan ez akár csak a minőséget, akár a gyorsaságot negatívan befolyásolja. Ezért fontos, hogy a statisztika alapján készültek ezek a számok.

A szabályok alapvetően visszautalnak a normál bírói jogállási törvényre, és csak azokat az eltérő szabályokat tartalmazzák, amelyek speciálisan erre a rövid időszakra kell hogy vonatkozzanak. Azért kell hogy vonatkozzanak, hogy ne legyen kicsúszás ezekből az időszakokból, sokkal feszesebb, sokkal konkrétabb és nehezebben elhúzható vagy nem elhúzható szabályokat fogalmaznak meg, pontosan azért, hogy itt határidőre megtörténjenek az egyes pályáztatások és az eredményhirdetés. Szintén főleg a Fővárosi Bíróságnál azért kerül sor összesítetten ezekre a pályázatokra, azért valamelyest egységes vagy összevont az eljárás menete, hogy ha egy bíró több helyre is beadja a pályázatát, ne kelljen háromszor háromféle kerületi bíróságra vagy a Fővárosi Bíróságra elmennie. Sokkal inkább egy felvételi beszélgetéssel dőlhessen az el, hogy hová kerüljön beosztásra, pontosan azért, hogy minél gyorsabb és minél rugalmasabb legyen az eljárás, hogy ne lassuljanak le ezek az eljárások, amelyek most folyamatban vannak.

Pontosan azért is kell ez az átmeneti törvény, hogy így egy ideig, egy rövid időre az engedélyezett létszám fölé emelkedik a bíróságok személyi létszáma. Nyilvánvalóan, ha lejárnak ezek a felmentési idők, akkor 2012 végére megszűnnek ezek, de erre a rövid időtartamra a bíróságok számára ez a plusz engedélyezett bírói létszám is az átmenet kezelése céljából törvényileg engedélyezésre kell hogy kerüljön.

Tehát úgy gondolom, hogy ennek a törvénynek igen sok jó technikai újítása van, amelyeket akár a későbbiekben is érdemes figyelembe venni. A lehető leggyorsabban és a lehető legjobb arányban igyekszik az új bírói helyeket a különböző bíróságokon úgy eloszlatni, hogy az állampolgárok és a cégek számára a lehető legkevesebb nehézséget, középtávon már a leggyorsabb ügyvitelt tudja vinni. Ezért javaslom mindenkinek, hogy azon már ne vitatkozzon, hogy az alaptörvénybe mi került be és mi nem. Az egy másik szavazás volt. Volt, aki abban a vitában részt vett, volt, aki nem; aki nem vett részt, az ne legyen fáziseltolódásban, és mindig egy vitával később mondja el az akkori érveit. Azt akkor kellett volna elmondani, akkor kellett volna ide bejönni, akkor kellett volna az alaptörvényről vitatkozni. De ha most már ez egy mindenki által elfogadott jogszabály, márpedig a Magyar Közlönyben kihirdetésre került, és ez nemcsak a Fidesz-KDNP alaptörvénye, nemcsak a parlament alaptörvénye, hanem mind a 10 milliónk alaptörvénye, akkor igyekezzünk ennek az alaptörvénynek a rendelkezéseit most így kezelő szabályokat a legjobb szakmai színvonalra emelni, és nem látványosan megsértődve módosító javaslatot sem benyújtani. Ha van bármilyen javaslatuk, amiről úgy érzik, gyorsíthatja ezt az átmenetet vagy javíthatja a minőségét, azt tegyék meg. S kérem addig is, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen, a kormány nevében támogatjuk a képviselő urak javaslatát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai