Készült: 2020.07.10.18:42:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

112. ülésnap (2011.09.20.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:49


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az imént is elhangzott, a világon a legüldözöttebb vallás a kereszténység. Attól függően, hogy Afrikában mennyire érünk meg polgárháborús éveket, attól függően 130-160 ezer között mozog a megölt keresztények száma. Mi is tartottunk az EU soros elnökség rendezvénysorozatai keretében Gödöllőn egy konferenciát a vallásközi párbeszédről, ott hangzott el, hogy minden 5. percben megölnek egy katolikust a világon a hite miatt. Ami alatt képviselő úr elmondta a felszólalását, és ami alatt én reagálok most erre, egy-egy katolikust ölnek meg a világon csak és kizárólag a hite miatt, azért, mert meggyőződésesen vallja, hogy ő katolikus.

(9.40)

Amikor mi itt Európában élünk, könnyen belekényelmesedünk abba a világba, hogy mindenhol gótikus katedrálisok, barokk templomok vagy protestáns templomok fogadnak minket, és úgy gondoljuk, hogy a világon mindenütt adott az, hogy a keresztények ilyen szabadon élhetnek. És bár itt, Európában, a szekularizálódó világban olykor csak gúny tárgyává teszik a keresztényeket a hitük miatt, más kontinenseken, más országokban, főleg az arab világban, Afrikában, Ázsiában bizony nagyon sokan az életüket áldozzák még ma is; nem pusztán egy ókeresztény hagyomány az, hogy tudunk arról, hogy vértanúi vannak a kereszténységnek, ha nem is olyan nagy hírű szentek, mint voltak egykor, de a mai napig is hétköznapi emberek az életüket áldozzák a keresztény hitükért, vallásos meggyőződésükért. E szempontból talán a legfontosabb a világpolitika szempontjából a vallásszabadság biztosítása, hogy mindenki, mindenhol megvallhassa a hitét, és azt szabadon gyakorolhassa is.

Azért, hogy a keresztényekkel szembeni fellépéseket valamelyest vissza tudjuk szorítani, a magyar EU-elnökség is több lépést tett. Először is 2011 januárjában, az Európai Parlament plenáris ülésén miniszterelnök úr kezdeményezte az EU fokozott fellépését a keresztényüldözésekkel szemben, és azt kérte, hogy ilyesfajta határozott állásfoglalást alakítson ki az Európai Parlament. Erre utalt képviselő úr is.

Ezen túlmenően az Unió soros elnökeként, meglepő módon a franciákkal, a lengyelekkel és az olaszokkal közösen kértük Lady Ashtont, az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy a január végi brüsszeli tanácsülésükre tűzzék napirendre ezt a kérdést. Ugyanis az Európai Unió nem maradhat közömbös például azokkal az atrocitásokkal szemben, amelyek 2010 szilveszterén Egyiptomban és más afrikai országokban, ázsiai országokban történtek. Az Európai Uniónak egyértelművé kell tennie, hogy ez elfogadhatatlan az ő számára, és ezt ki is kell hogy nyilvánítsa.

Magyarország külön is igyekezett tenni szimbolikusan is ezen a téren, amikor a kopt egyházfőt elhívta mind miniszterelnök úr az egyiptomi látogatása során, illetőleg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr. Talán mindannyian értesültek a híradásokból is, itt is járt a kopt pápa, és templomot is szenteltek itt Budapesten, Magyarországon. Ez egyfajta kiállás is a kopt keresztények mellett, hiszen Magyarországon nem túl nagy a számuk, de ettől függetlenül ők egyfajta jelképei annak, hogy a keleti világban a keresztényeknek milyen nehéz sorsuk van, és hogyan kell nap mint nap megküzdeniük. Sokszor ezek az ellentétek egyáltalán nem vallási alapúak, sokszor gazdasági alapúak, a rosszabb sorsúak így próbálnak valamiért a jobb sorsúakon bosszút állni, hiszen Egyiptomban, mondjuk, a koptok a tehetősebbek közé tartoznak, és a társadalmi feszültségeket vezetik le ilyesfajta vallási köntösben.

De ettől függetlenül Magyarországnak akkor is, amikor nem az EU soros elnöke, fel kell hívnia a figyelmet azokra az eseményekre, amelyeket képviselő úr is mondott, hogy a világnak hány részén történnek ilyen atrocitások, és túl azon, hogy míg Magyarországon mindenki számára biztosítjuk a szabad vallásgyakorlást, a viszonosság alapján, a kölcsönösség alapján ezt minden más országtól is meg kell hogy követeljük.

Amikor mi azt mondjuk, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam, amikor hitet teszünk a legalapvetőbb szabadságértékek mellett, akkor azt nem csak Magyarországon kell hogy megtegyük. Nemcsak arra van küldetésünk nekünk, demokratáknak, hogy itt védjük meg az emberek alapvető jogait, hanem a világ minden más részén, főleg keresztény emberként. Szerencsére ez egy olyan Országgyűlés, úgy gondolom, amelyben talán az egyik legtöbb vallását komolyan vevő és gyakorló képviselő ül itt a parlamentben, nagyon sok frakcióban a parlamenten belül. Úgy gondolom, hogy ha így, keresztény felebaráti szeretettel is tekintünk a világ más országaira, különösen nagy feladatunk, hogy kiálljunk azokért az emberekért, akik ott hitük, vallási meggyőződésük miatt üldöztetést szenvednek.

Úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban is ez nemcsak a mi tárcánknak, nemcsak a külügyi tárcának, de minden magyar politikusnak felelőssége, bárhol is jár a világon. Fel kell hívnunk a figyelmet minden ilyenre, és ahol lehet, össze kell fognunk más országokkal, hogy megakadályozzuk ezeket az embertelen intézkedéseket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai