Készült: 2020.07.15.02:03:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

110. ülésnap (2011.09.13.), 6. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szögezzük le, hogy a választások eredményét nem a választójogi törvény szabja meg, hanem a pártok teljesítménye. Jól láthattuk az előző években, az előző választásokon is, hogy nyilván az a párt tudott nyerni egy választáson, amely jó teljesítményt nyújtott, akár kormánypártként, akár ellenzéki pártként, és az vesztett, amelynek a teljesítményét az állampolgárok valamilyen okból nem ítélték meg ennyire jól. Tehát azért nyilvánvalóan sok mindent befolyásol egy választójogi törvény, de alapvetően a pártok teljesítménye befolyásolja azt, hogy ki lesz kormánypárt, és ki ellenzék.

Azt nagyon fontosnak tartom, amit ön is mond, hogy semmiképpen nem szabad pártokra vagy aktuális helyzetekre szabni a választójogi törvényt. Az LMP javaslata például, hogy vigyük lejjebb a bejutási küszöböt 5 százalékról 3 százalékra, ha jól emlékszem, azért az gyanús, mintha egy kicsit kevés önbizalommal levő LMP nézne a következő választások elé, és mintha kicsit önmagára szabná az LMP ezt a javaslatot. Persze önök erre azt mondják, hogy kis pártokat kell bejuttatni a parlamentbe, de hát nézzük meg az Amerikai Egyesült Államokat: kis pártok nélkül működik elég jó, demokratikus viszonyok között évtizedek, évszázadok óta, és két párttal is tökéletesen jól működik. És azt hiszem, senki sem vonja kétségbe, hogy Amerikában demokrácia van, a kormánypárt leváltható, pedig hát nincs semelyik kis pártnak lehetősége arra, hogy bekerüljön akár a kongresszusba, akár a szenátusba, de mégis egy jól működő demokrácia, mégsem kívánja senki kétségbe vonni azt, hogy ott is demokratikus viszonyok vannak.

Az egy vagy a két forduló kérdése. Azok is érvek, amiket képviselő úr mondott, de nyilván vannak ellenérvek is, hiszen azt is mondhatjuk - bár a második forduló nyilván, ahogy ön is mondja, akkor egy kormány-ellenzék orientációt már jelenthet a választók számára -, hogy a háttéralkuknak nyílik meg nagyobb tere, hogy visszalépnek jelöltek, valaki már nem tud arra szavazni, akire igazából szavazott volna, mert a pártok háttérben, a választók közvetlen akaratát valamelyest megkerülve, de egymás között osztoznak meg szavazatokon, egymás között osztoznak meg választókörzeteken, és egyes állampolgároknak az adott körzetben akár nincs is lehetőségük akkor arra, hogy arra a pártra szavazzanak, akikre szerettek volna, hiszen a pártok háttéralkui dönthetik el sokszor, akár a második fordulóban azt, hogy ki kire szavazhat, kinek alakulhat ki többsége.

Úgyhogy én azt mondom, hogy az éremnek két oldala van, mindegyik javaslat mögött van pozitív és negatív érv egyaránt.

Vagy ön mondta szintén a demokrácia minőségét, a kormánypártok leválthatóságát. A szomszédos Ausztriában évtizedekig uralkodott a Néppárt- szociáldemokrata koalíció nagykoalícióként. Működött, újraválasztották, egymás között osztották újra a tárcákat, a miniszterelnöki pozíciót. Egyébként mindez addig is működött, amíg meg nem jelent a palettán az ottani Jobbiknak egyfajta erőképe, és az szét nem feszítette ennek a nagykoalíciónak a rendszerét, amely utána egyébként megint konszolidálódni látszódott. Emlékszünk, hogy körülbelül tíz évvel ezelőtt ott is a Jörg Haider-féle néppárti koalíciónál milyen európai kihatású változások voltak az osztrák belpolitikai életben. Tehát ott is egy stabil koalícióval évtizedekig elműködött, az Egyesült Államokban új párt nem nagyon jelent meg az utóbbi évtizedekben, és mégis mindegyiket demokratikusnak mondhatjuk.

De hát még olyasfajta különleges intézkedések vagy lehetőségek is vannak, mondjuk, a francia köztársasági elnöknek, hogy úgy alkothat törvényt, hogy megkerüli a törvényhozó hatalmat, ő maga a javaslatot terjeszti népszavazásra, és így fogadtatja el a megválasztott népképviselők megkerülésével a saját törvényjavaslatát; vagy az amerikai legfelsőbb bíróság bíróinak választása, amely egy tipikusan politikai alkunak a következménye, és kifejezetten és a nyilvánosság előtt sem eltitkoltan politikai delegáltak kerülnek be ott a legfelsőbb bíróság kötelékébe. Vagy ha megnézzük Angliát, ahol semmifajta kompenzációs vagy arányosító rendszer nincs, mindenki talán, aki itt a Házban van, ismeri az angol rendszert, ha ott lennénk, ha az angol, egyébként mindenki számára demokratikusan elfogadott választási rendszerben működnénk, akkor a képviselők 97 százaléka a Fidesz-KDNP soraiból kerülne ki, hiszen csak egyéni körzetekben lehetne szavazni. Ezzel biztosítják az angolok elég jól, évtizedek vagy akár évszázadok óta is a stabil kormányozhatóságot.

Tehát mindegyik mellett és ellen vannak érvek, ahogy ön is kezdte a felszólalását.

A mi célunk nyilvánvalóan az állampolgárok minél aktívabb részvétele a közpolitikai folyamatokban, ezért mi a választást vagy az állampolgárok beleszólását megpróbáljuk a négyévenkénti egyszeri szavazáson kívül más alkalmakra is kiterjeszteni. Ezért bonyolítottunk már le két nemzeti konzultációt, egyet az alkotmánnyal kapcsolatban, egyet pedig szociális kérdésekkel kapcsolatban, és ezért tervezünk további ilyen fontos kérdésekben - akár a közbiztonság vagy más kérdésekben - további konzultációkat. Erre egy külön felelős államtitkár is megjelent a kormányzatban. Úgyhogy látható, hogy komolyan vesszük az emberekkel való konzultációt. Mindenkivel igyekszünk kapcsolatba lépni, hogy ne csak négyévente tudjanak véleményt nyilvánítani. Szerintem ha a demokrácia minőségét akarjuk javítani, a másfél év alatti két, tízmillió főt megcélzó és egymilliós válaszadási rátával rendelkező konzultáció a demokrácia minőségét igencsak javította Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai