Készült: 2020.04.05.22:51:10 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 12 2002.05.25. 1:53  1-93

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Fodor Gábor folytatta a kampányban elkezdett, alaptalanul vádaskodó, uszító, negatív kampányát. (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Így van!) Menjünk sorba!

Média. Mi a helyzet a médiában? Aki belenéz a tévékbe, belehallgat a rádiókba, belenéz a napilapokba, az nem nagyon gondolhatja komolyan, hogy a kormánypártok maguk alá gyűrték a médiát. Egy dologra azonban szeretném felhívni a figyelmet: amíg az Unió országjelentése a Horn-kormány idején a médiát részben szabadnak minősítette (Nagy zaj az MSZP soraiban.), az Orbán-kormány idején a médiát szabadnak minősítette. (Taps és közbeszólás a Fidesz soraiban: Így van!) Ezt ajánlom mindenkinek a figyelmébe. Nem visszalépés történt tehát, hanem előrelépés.

A korrupcióval kapcsolatban is arra hívnám fel tisztelt Fodor Gábor figyelmét, aki jogász, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Ítélet, még ha nem is jogerős, ebben a pillanatban Magyarországon csak olyan ügyben született, amelyben az előző kormánypártok voltak érintettek, ilyen például a Tocsik-ügy (Közbekiáltások az MSZP soraiban: Nem jogerős!), amiben elmarasztaltak több SZDSZ-es, illetve MSZP-hez közelálló személyiséget.

Szintén felhívnám a jogásznak tanult Fodor Gábor képviselő úr figyelmét, hogy az előző időszakban mindig az történt, hogy a bíróságokat abban a pillanatban befolyásoltnak tekintették, amint olyan ítéletet hoztak, amelyek az önök értékítéletével nem vágtak egybe, és mindig lelkesen tapsoltak akkor, amikor az önök véleményével megegyező ítélet született.

Önök az elmúlt időszakban a jogállam összes intézményét megtámadták, az ügyészségtől, a bíróságtól a köztársasági elnökön keresztül végig. Azt hiszem, hogy most, amikor egy új időszak kezdődik, ezt a gyakorlatot legalább a kormányprogram vitájában be kellene fejezni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 80 2002.05.25. 1:08  1-93

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány biztonságos, kiszámítható viszonyokat teremt az óvodákban, iskolákban - hirdeti a program. Ez alapvetően helyes cél, a kiszámítható viszonyok azonban nemhogy az oktatásban, de a koalíción belül sincsenek meg. Erről szólt az MSZP kongresszusa, erről szól a koalíciós egyeztető tanács létrehozása, és erről szólt az 1994-98 közötti kormányzás is.

A konszenzus bizonyos alapkérdésekben nagyon fontos, ilyen például az iskolaszerkezet kérdése. Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ebben az alapvető kérdésben eltér egymástól az MSZP és az SZDSZ álláspontja. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a nyolcosztályos iskolarendszert megerősítettük Magyarországon, és a Fidesz, az MDF és az MSZP között ebben a kérdésben többé-kevésbé egyetértés van.

Nos, a miniszteri meghallgatáson bebizonyosodott, hogy az SZDSZ ezt nem így gondolja: hat évfolyamos alapképzést tart szükségesnek, és ez hihetetlen problémákat fog okozni az elkövetkezendő időszak oktatáspolitikájában. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Idő!) Ez a legnagyobb gond, és ezzel sajnos meg kell birkóznia (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az egész oktatási ágazatnak is. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 141 2002.06.11. 2:25  140-147

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! A stílus maga az ember, tartja a mondás, és azt hiszem, hogy ez igaz. (Moraj az MSZP padsoraiból.)

Ön oktatási miniszterként az elmúlt időszakban többször számot adott sajátos stílusáról, sajátos stílusérzékéről. Így történt például az államtitkárok, a kormánybiztos helyettes államtitkárok, a miniszteri biztos felmentése kapcsán; őket összehívta, majd nem nézett a szemükbe, hanem beküldött egy beosztott főosztályvezetőt, akit azóta már kineveztek közigazgatási államtitkárrá, és ez a főosztályvezető közölte az egybegyűltekkel, hogy a miniszter nem tart igényt a munkájukra, és találkozni sem kíván velük - elég furcsa eljárás. Aztán amikor többen jelezték, hogy ez az eljárás méltatlan és példátlan, a miniszter hajlandó volt fogadni az állami vezetőket, de a "köszönöm" és a "további sikereket" kifejezések helyett inkább arra hívta fel a figyelmüket, hogy a múltjukban nincs eredmény, amelyre büszkék lehetnének, a jövőjük pedig reménytelen.

Ugyanez történt egyébként Aáry-Tamással, az oktatási jogok miniszteri biztosával. A felesége, aki hamarosan egy ikerpárnak ad életet, a rádiót hallgatva, a Déli krónikából értesült arról, hogy Magyar Bálint felmentette a férjét az oktatási ombudsmani feladatok alól. Azóta több indoklást is hallottunk, egyik indoklás sem állta ki a törvényesség próbáját.

Ön azzal érvelt, miniszter úr, hogy Aáry-Tamás nem végzett vizsgálatot az iskolákban folytatott választási kampány kapcsán. Tisztelt Miniszter Úr! Bizonyára nem olvasta el, hogy mi az oktatási jogok miniszteri biztosának a feladata: ő azt teheti, hogy az éves munkatervben meghatározott vizsgálatokat folytatja le, illetve a beérkezett panaszokat vizsgálhatja. Miniszter úr, 146 panasz érkezett Aáry-Tamáshoz, és ezek közül egyetlenegy sem jelezte az iskolákban folyó kampányt.

Ebből kifolyólag, tisztelt miniszter úr, Aáry-Tamás Lajos törvényesen nem is foglalkozhatott volna, panasz hiányában, ezekkel a kérdésekkel. Ezért kérdezem a miniszter úrtól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy meddig folytatódik kicsinyes, félelemkeltő, tisztogató hadjárata az Oktatási Minisztériumban. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 145 2002.06.11. 0:47  140-147

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Azt hiszem, elég furcsa az ön jogfelfogása, hivatkozik egy olyan törvényre, amelyet most terjesztettek be a parlament elé, de ezt a törvényt a parlament még nem fogadta el.

Ön, azt hiszem, hogy nem bírt a vérével: meg kellett volna várni, amíg a parlament elfogadja a törvényt, és utána lehet azt az érvelést elmondani, amit a miniszter úr elmondott. Ebben a pillanatban a magyar közoktatási törvény azt mondja ki, hogy az oktatási jogok miniszteri biztosát a miniszter nevezi ki. Egyébként az egy kisebbfajta jogi nonszensz, hogy ezt a jogkört egy civil szervezethez delegáljuk.

 

(12.40)

 

Azt gondolom, még ha ez is a miniszter úrnak az elképzelése, akkor is meg kellett volna várni, hogy a parlament ezt a törvényt elfogadja. Sajnos nem ez történt. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 293 2002.06.18. 12:56  280-330

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előző vezérszónok hozzászólásában két külön törvénytervezet összekeveredett, én próbálok ennél a törvénytervezetnél maradni.

Tudjuk, hogy a kormány teljes gőzzel dolgozik, halljuk a fűrészelés hangját, repülnek a forgácsok, csak az a gond, hogy itt nem egy szerszámos doboz készül az apukának, nem is egy alumínium hamutartó, hanem egy közoktatási törvénymódosítás áll előttünk, amellyel a nemzet jövője alakul és formálódik.

 

(18.10)

 

Ez a törvénytervezet azonban, ami előttünk van, kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot, átláthatatlanságot és átjárhatatlanságot okoz a magyar közoktatásban.

Ezzel a tervezettel a legnagyobb baj az, tisztelt képviselőtársaim, hogy hihetetlenül álszent és farizeus. Az SZDSZ vezette MSZP-kormány vizet prédikál és közben bort iszik. Magyar Bálint folyamatosan azt hangoztatja, hogy be akarja vonni a szakmát a különböző törvénytervezetek kidolgozásába. Mit gondolnak, tisztelt képviselőtársaim, hány szakmai szervezettel egyeztettek a törvénytervezet benyújtása előtt? Vagy kikérték-e a közoktatási szakszervezetek véleményét? (Horn Gábor: Kikérték!) A benyújtás előtt, mondom Horn Gábor képviselőtársamnak; utána már kikérték, de a bizottsági ülésen egyértelműen elhangzott, hogy előtte nem kérték ki. Kikérték-e a törvénytervezet benyújtása előtt az OKNT véleményét? (Horn Gábor: Kikérték!) Nem kérték ki a Köznevelési Tanács véleményét, csak utána kérték ki, a bizottsági ülés után.

Becsempésztek tehát elénk a nyári szünet kezdetén egy olyan törvénytervezetet, amely szétverheti a magyar iskolarendszert, amely növeli az esélykülönbségeket, és amely ismét ellehetetleníti a nyolcosztályos általános iskolákat, és gyakorlatilag megszünteti az átjárhatóságot.

Menjünk sorba, mert ezek valóban elég súlyos állítások. A törvénytervezet, ami előttünk fekszik, eltörli a kerettanterv kötelező jellegét. Magyar Bálint egyébként nagyon korrekten felvázolta, hogy ők hogyan gondolkodnak. Azt mondta, hogy az helyes és helyénvaló, hogy az iskolákban döntsék el, hogy mit tanítanak a gyermekeknek. Mi azt gondoljuk, hogy ez helytelen. Államilag nemcsak finanszírozni kell a közoktatást, hanem bizonyos kérdésekben állást is lehet foglalni, és pontosan ezt szolgálja a kerettanterv.

A kerettantervtől egyébként, tisztelt képviselőtársaim, eddig is el lehetett térni, de - és itt nem a miniszter egyszemélyes döntésén van a hangsúly - volt egy akkreditációs eljárás, és aki az akkreditációs eljáráson keresztülment, és azt mondta, hogy egy megfelelő színvonalú tantervet dolgozott ki, az minden esetben megkapta az engedélyt. Most ez szét van zúzva. Van egy hivatalos kerettanterv, de bárki ettől eltérhet, mindenki azt taníthat az iskolában, amit akar.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fel kell tenni a kérdést, hogy ez jó-e és mihez vezet, mire vezet. Nemzetközi és hazai felmérések egyaránt bizonyítják, hogy a magyar oktatás legnagyobb problémája ebben a pillanatban az, hogy borzasztóan nagyok az iskolák közötti különbségek, és ebből adódóan borzasztóan nagy az esélyegyenlőtlenség a magyar iskolarendszeren belül. Sajnos, ma egy gyermeknek a sorsa hatéves korában eldől akkor, amikor őt a szülei kézen fogják, és beíratják egy általános iskolába.

Ezt nem fogadhatjuk el, ebben egyébként konszenzus van, az MSZP programja is hangsúlyosan nagy teret szentelt az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. Csak az a kérdés, hogy megfelelő megoldás van-e ebben a törvénytervezetben; megfelelő-e, ha ezután azt mondjuk, hogy a kerettanterv kötelező jellegét eltöröljük, az akkreditáció nem számít, minden iskola azt tanít, amit akar, és ettől várjuk azt, hogy az iskolák közötti különbségek csökkenni fognak. Ezt, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, önök sem gondolhatják komolyan. Ez a törvénytervezet bizony ebben a formában azt szolgálja, hogy az iskolák közötti különbségek nemhogy nem csökkenni, hanem növekedni fognak az elkövetkező időszakban. Ha ezek növekednek, tisztelt képviselőtársaim, akkor az esélyegyenlőtlenségek is növekedni fognak.

Sosem kaptunk értelmes választ arra, hogy ettől a módosítástól miért fog csökkenni az esélyegyenlőtlenség Magyarországon. Hogyan fognak működni egyáltalán az országos mérések, hogyan lesznek a felvételik, mit fognak csinálni például a szerencsétlen tanárok a középiskolák első évfolyamában, amikor megérkeznek a gyerekek, akik persze mindenütt különböző iskolából érkeznek. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon súlyos gond.

Mindezen túl a beterjesztett törvénytervezet újraindítja a vitát az iskolaszerkezetet érintő kérdésekben. Az elmúlt négy év legnagyobb eredménye volt, hogy sikerült valamelyest stabilizálni a nyolcosztályos iskolaszerkezetet Magyarországon. Ha most alaposan elolvassák a törvénytervezetet, az azt tartalmazza, hogy iskolatípusokra különböző kerettanterv készülhet. Ez azt jelenti, hogy az a fajta szerkezet, ami most van, és amit erősíteni próbáltunk az elmúlt négy évben, a nyolcosztályos iskolára épülő iskolaszerkezet, az veszélybe kerül és gyengülni fog.

Tisztelt Képviselőtársaim! A világon sokféle iskolaszerkezet van - 8+4, 6+6, 4+8 -, de olyan nincs a világon, ahol mindez a sok forma egyszerre működik; és azt hiszem, hogy ez nagy gond. A szociáldemokrata értékeket valló skandináv országokban például 8-9 évig tartó egységes iskolarendszer működik, és az MSZP sokkal inkább ehhez áll közel, én azt gondolom, legalábbis az elmélet szerint, de az MSZP-SZDSZ-kormányzások során mindig a nyolcosztályos iskolarendszer szétbomlasztása és meggyengítése következik be. Azt hiszem, hogy önmagában ez a fajta bizonytalanság, ami az iskolaszerkezet kérdésében van, vezet el az iskolák nagyon nagy fokú szegregációjához, amit egyébként mindannyian bajnak látunk.

Mondjuk ki mindannyian, hogy gyerekellenes teret nyitni az iskolák parttalan különbözőségének, ez kizárólag annak a társadalmi elitnek kedvez, amely számára elérhető és megvásárolható a minőségi oktatás. Ez, még egyszer mondom, kizárólag egy szűk elit képviseletére képes törvénymódosító javaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tanítási napok kérdése sem növeli a biztonságot az iskolákban. Ugyanis a kerettantervben 185 napra vonatkoztatva van meghatározva, hogy mit kell, mit kellene az iskolákban megtanítani. Ez a 185 nap kimarad a törvényből, egy-két helyen benne van még, de ezt ki lehet majd szedni onnan, tehát ez igazán nem gond. A gond az, hogy a tananyag megmarad, amit meg kellene tanítani, viszont a napok számával nem tudjuk, hogy mi lesz, az csökkenhet is. Abban mindannyian egyetértünk, ellenzéki, kormánypárti képviselőtársaim is úgy gondolják, hogy bizony a gyermekek napi terhelését csökkenteni kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha csökkentjük a tanév hosszát, de megmarad a megtanítandó tananyag mennyisége, akkor a napi terhelés nem csökkenhet, hanem ha ugyanazt a tananyagot kevesebb tanítási nap alatt kell megtanítani, akkor bizony ez növekedni fog, kevesebb idő marad ismétlésre, gyakorlásra, és azt gondolom, hogy ezt mindannyian nagy gondnak látjuk.

A tanév hosszával való játékra az is teret kínál, hogy nem teljesen értelmezhető, legalábbis számomra nem, hogy mit jelent az, hogy június második hetének utolsó munkanapján. Nem tudom például, ha június 1-je vasárnapra esik, akkor az most június első hetének számít, vagy pedig az már június második hete.

Az Országos Köznevelési Tanácsról: elhangzott előttem szóló képviselőtársamtól, hogy az Országos Köznevelési Tanács a magyar közoktatásnak egy reprezentatív szervezete. Nos, tisztelt képviselőtársaim, az Országos Köznevelési Tanács egyáltalán nem reprezentatív szervezet, egyáltalán nem világos, hogy pontosan azok a civil, pedagógiával foglalkozó oktatási szervezetek hogyan, milyen mértékben, milyen súllyal rendelkeznek, milyen legitimitás, milyen társadalmi legitimitás áll mögöttük. Azt gondoljuk, hogy lehet növelni az Országos Köznevelési Tanács hatáskörét, csak akkor pontosítani kellene ezeket a szabályokat, és valójában meg kell nézni, hogy azok a szervezetek, amelyek oda delegálnak, pontosan mit és kiket is képviselnek.

Nagyon könnyen lehet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar közoktatás egyik nagyon súlyos, hangsúlyos részét kitevő nyolcosztályos általános iskolák lényegesen rosszabb képviselettel rendelkeznek az Országos Köznevelési Tanácsban, mint a lényegesen kisebb részt kitevő magániskolák. Jelenleg egyébként ma ez a helyzet. Erre azt mondani, hogy reprezentatív, ez szerintem mulatságos, és azt gondolom, hogy lehet ebben gondolkodni, csak pontosítani kell az Országos Köznevelési Tanács összetételét.

Azért is gondolom, hogy farizeus ez a magatartás, ami ebben a törvényben megfogalmazódik, mert ha, mondjuk, az Országos Köznevelési Tanácsnak az oktatási jogok miniszteri biztosára vonatkozó elképzeléseit megnézzük - amire Magyar Bálint miniszter úr többször hivatkozott -, akkor abban az szerepel, hogy az Országos Köznevelési Tanács nemcsak az oktatási jogok miniszteri biztosának személyére tesz javaslatot, hanem felmentésére is. Tisztelt képviselőtársaim, ha ezt az elképzelést Magyar Bálint egy kicsit is komolyan gondolta volna, akkor kikérte volna Aáry Tamás Lajos esetében a törvény elfogadása után a Köznevelési Tanács véleményét a jelenlegi miniszteri biztosról. Benne van, hogy úgy gondolja, hogy majd a felmentést is az ő hatáskörébe teszi, de azért mielőtt ez a törvény életbe lépett volna, ez előtt kirúgta az oktatási jogok miniszteri biztosát.

És még egy félreértést hadd oszlassak el: Magyarországon a közoktatást egyébként nem a közoktatási miniszter irányítja egy személyben, Magyarországon önkormányzati, egyházi, alapítványi oktatási intézmények vannak. És elég sok panasz érkezett be az Oktatási Minisztériumhoz gyermekjogok, szülői jogok sérelmével kapcsolatban.

 

 

(18.20)

 

 

Amikor mi az előző kormányzati ciklusban az oktatási jogok miniszteri - még egyszer hangsúlyozom: miniszteri - biztosát felállítottuk, ezt azért tettük, hogy legyen egy olyan szervezet, amelynek kizárólag az a feladata, hogy ezeket a panaszokat elbírálja. Ezt lehet erősíteni, de itt nem egy külön ombudsmani hivatalt hoztunk létre.

Lehet ebbe az irányba elmenni, de ebben az esetben, azt kell mondjam, szintén farizeus megoldásról van szó, mert, tisztelt képviselőtársaim, a törvényben benne van, hogy az oktatási miniszter biztosítja az oktatási jogok miniszteri biztosának teljes költségvetését, ő nevezi ki a munkatársakat. Akkor úgy érvelni a parlamentben, hogy megteremtjük az oktatási jogok miniszteri biztosának és az ő hivatalának teljes függetlenségét, azt hiszem, ez önmagában is komolytalannak tűnik.

Néhány szót a pedagógusok óraszámának csökkentésével kapcsolatban is kell szólni. Szimpatikus a javaslat az egyik oldalról, hogy a pedagógusok óraszáma csökken, de beszéljünk tisztán egymás között, hogy mi is volt óraszámügyben az idei évben. Nagyon egyszerű volt a helyzet, mert az idei évben azt mondtuk, hogy szeptembertől egyéni felzárkóztatás keretében tehetséggondozásra és felzárkóztatásra lehetett fordítani ezeket az óraszámokat; tehát azoknak a gyerekeknek a felzárkóztatására, akik az oktatási rendszerben valamilyen okok miatt lemaradtak. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ha ezt eltöröljük, akkor megint csak nem értem, hogyan fogunk az esélyegyenlőtlenség felszámolása érdekében előrelépni. Ez megint ellentétes azzal az elképzeléssel, amelyet önök fennen hirdetnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellenzék javaslata ezért az, hogy Magyar Bálint és az Oktatási Minisztérium ezt a tervezetet - fel kellene állítani ilyet a Házszabályban - sürgősséggel vonja vissza, mert azokkal a célokkal, célkitűzésekkel sincs összhangban, amelyeket ők maguknak megfogalmaznak.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 303 2002.06.18. 1:59  280-330

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elhangzott itt, hogy amikor 20-ról 22 órára emelkedett a kötelező óraszám, akkor veszélybe kerültek a kistelepülési iskolák, mert nehéz lett volna a tanároknak kiadni az óraszámokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer aláhúzom, hogy nem az van a közoktatási törvényben, amiről önök beszéltek. Tehát itt nem a történelemórák, a matematikaórák száma növekedett, hanem felzárkóztató oktatásra és tehetséggondozásra kellett volna fordítani ezeket az órákat, illetve az elmúlt időszakban a minőségbiztosítással és a kerettantervekkel kapcsolatos munkák előkészítésére. A történelemórák száma, amennyit a tanárnak meg kellett tartani, ugyanannyi maradt, úgyhogy igazából ez semmiféle állásfelesleget ily módon nem jelentett volna.

Az sem vitatható, hogy felzárkóztatásra kevesebb óra fog jutni ezután. Önök így döntöttek. Van egy pozitív vetülete, a tanároknak kevesebb órát kell tartaniuk, de felzárkóztatásra kevesebb óra jut. Ezt ne vitassuk el.

Gyakran összekeveredik a két törvény, átcsúszunk a holnapi törvény vitájába. Sosem vitattuk, hogy a minimálbér-emelés bérfeszültséget okoz a közalkalmazottak között. De arra azért felhívnám a figyelmet, hogy az a fajta rendszer, amelyet önök most életbe léptetnek, szintén - bár üdvözöljük nagyon sok elemét - jelentős bérfeszültséget okoz, hiszen a munka minősége, az osztályfőnöki munka és még nagyon sok egyéb dolog nincs megbecsülve kellő módon. A minimálbér-emelést követte volna, illetve követi szerencsére a közalkalmazottak bérének rendbetétele. De még egyszer aláhúzom, hogy ez többlépcsős folyamat. Nem állhatunk meg itt, nem lehet megállni, mert rengeteg olyan feladat van, rengeteg olyan problémát fog okozni az önök által most előkészített béremelés, amelyeket majd önök is és mindannyian érzékelni fogunk a következő időszakban.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 313 2002.06.18. 1:41  280-330

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Arra még egyszer hadd hívjam fel Szabados képviselőtársam figyelmét, hogy a pedagógusok jelenleg sem 20 vagy 21 órát dolgoznak egy héten, hanem ennél sokkal többet, és bizony a szakszervezetek is kérték azt, hogy bizonyos olyan munkákat, amelyeket a pedagógusok elvégeznek a kötelező tanításon túl, ismerjünk el óraszámban. Bizony az óraszám-emelkedés már az idei tanévben is megtörtént, az idei évben kerettantervekkel kapcsolatos feladatokra és minőségbiztosításra kellett fordítani ezeket az óraszámokat. Tisztelt képviselőtársaim, ez nem jelentett pluszmunkát, mert ha ez a kötelező óraszámemelés nem lépett volna életbe, minőségbiztosítással, illetve kerettantervek előkészítésével akkor is kellett volna foglalkozni. Amikor például a NAT-ra készültek fel az önök idejében az iskolák - talán emlékeznek rá, tisztelt képviselőtársaim -, a tanárok dolgoztak, rengeteg energiát, időt fektettek bele ebbe, de nem jelent meg az óraszámukban, és egy igazán nevetséges, egy-kétezer forintos díjazást kaptak érte.

Úgyhogy igazán azt mondanám az egész óraszámemeléssel kapcsolatban, hogy ne próbáljuk ezt úgy beállítani, mintha valódi óraszámok növekedtek volna, és emiatt pedagóguselbocsátásokra került volna sor, mert nagyobb óraszámban kevesebb történelemtanár is elég ugyanannyi történelemóra megtartásához. Nem erről van szó, és legalább itt, a parlamentben, ahol oktatáspolitikusok ülünk egymással szemben, ne próbáljunk ilyen látszatot kelteni, mert ennek semmi értelme nincs.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

 

(19.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 256 2002.07.02. 1:42  237-537

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Többször elhangzott, például Keller László részéről is, hogy alacsonyak a nyugdíjak, és az alacsony nyugdíjakat nem rendezte a kormány az előző időszakban.

Tisztelt Keller Úr! Ön komolyan gondolja, hogy a nyugdíjasok helyzetét el fogjuk rendezni, hogyha egyszer 19 ezer forintot adunk nekik? Ha egyszer odaadjuk nekik az 52 milliárd forintot, ezzel Kánaán lesz az életük? Keller úr, ezt ön sem gondolhatja komolyan. A javaslatunk pontosan arról szól, hogy valamit javítsunk a helyzetükön.

Ráadásul - térjünk már vissza erre a kérdésre, amit Kuncze Gábor is említett - önök azt állítják, hogy elvettünk 52 milliárd forintot. Folyamatosan ezt mondják, ezt mondták a kampányban. Ha a saját állításukat komolyan veszik - Medgyessy Péter egyébként folyamatosan ennek az ellenkezőjét nyilatkozta az újságoknak négy évvel ezelőtt, de ezt most hagyjuk -, akkor ezt nemcsak egy évben vettük el, hanem nem épült be a nyugdíjba, és hiányzik a következő évben meg az azt követő években is.

Ha a saját állításukat komolyan veszik, akkor nem tehetnek mást - mert ha mást tesznek, hogy Kuncze Gábort idézzem, az arcátlanság. Ha a saját maguk állítását komolyan veszik, hogy ezt elvettük a nyugdíjasoktól, ezt önök szerint úgy vettük el, hogy nem épült be, akkor, ha tisztességesen gondolják, és komolyan gondolják, és nemcsak választókat akartak vásárolni ezzel az elképzeléssel, akkor nem tehetnek mást, mint hogy logikusan végigviszik a saját gondolatmenetüket, és ezt a 19 ezer forintot, illetve ezt az 52 milliárd forintot beépítik a nyugdíjukba. Ha nem ezt teszik, akkor saját elképzeléseikkel kerülnek ellentétbe, amit egyébként folyamatosan hangsúlyoztak a kampányban. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 278 2002.07.02. 1:54  237-537

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Keller Lászlónak akarom mondani, szó szerint azt mondta, hogy az alacsony nyugdíjakat az előző kormány nem rendezte. Én azt állítottam erre, hogy rendben van, képviselő úr - de a mostani vajon rendezni fogja? Most elmondom még egyszer, hogy Keller úr is megértse: önök négy évvel ezelőtt és a kampányban folyamatosan azt mondták, hogy 52 milliárd forintot elvettünk a nyugdíjasoktól, 5 százalékot. Medgyessy Péter, az önök szavahihető miniszterelnöke, akinek a szavára önök sokat adnak (Tóth István: Haha!), ezt több újságban nyilatkozta akkor, hogy ő az Orbán-kormány sok döntésével nem ért egyet, de ez helyes volt - ajánlom, hogy olvassa el a Beszélőt vagy a Világgazdaság '98. december 3-ai számát.

Tehát ez egy logika, vannak sokan, akik mondják, hogy nem történt elvétel, hiszen többet adtunk, mint amennyi az infláció volt. Önök viszont azt állították, és én az önök állításának koherenciáját kérem önökön számon, hogy mi elvettünk 5 százalékot, ami nem épült be a nyugdíjba. Ha önök a saját állításukat komolyan veszik, nem tehetnek mást, mint hogy beépítik ezt a 19 ezer forintot, hiszen akkor áll vissza az a helyzet, amit önök négy éven keresztül és a kampányban számon kértek tőlünk. Ha figyelembe veszik a saját gondolatmenetüket, a saját érvrendszerüket, és komolyan gondolják, hogy mi elvettünk a nyugdíjasoktól ennyit, elvettünk tőlük 5 százalékot, akkor ezt a nyugdíjasoknak úgy kell visszaadniuk - a saját gondolatmenetük szerint -, hogy ezt az 5 százalékot beépítik a nyugdíjba.

Én önökön, tisztelt képviselőtársaim, az önök saját gondolatmenetét kérem számon, és nem mondom azt, hogy én elfogadom azt az állítást, hogy mi '98-ban, illetve '99-ben bármit is elvettünk volna a nyugdíjasoktól.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 306 2002.07.02. 2:01  237-537

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! A vita vége felé járva hadd mondjam el, ha önök azt mondanák, hogy 19 500 forint egyszeri támogatást kellene biztosítani a nyugdíjasoknak, mert így látják jónak, akkor nem lenne semmi gond. De mivel azt is hozzáteszik az indoklásban, hogy mindezt azért kell tenni, mert ezt elvette tőlük az előző polgári kormány, itt viszont már van egy súlyos ellentmondás. Mert ha önök valóban, és még egyszer ezt aláhúznám, ha önök valóban komolyan gondolják, hogy ezt elvettük - de még egyszer zárójelben megjegyzem, hogy 10-11 százalék között volt az infláció, és 14 százalékos nyugdíjemelés volt 1999-ben, tehát itt nyugdíjnövekedés, nyugdíjemelés volt -, ha önök valóban komolyan gondolják azt az indoklást, amit a 19 ezer forinthoz írnak, nevezetesen, hogy elvettük, akkor ez bizony azt jelenti, hogy nem tehetnek mást, mert ezt az alapnyugdíjból vettük el, ezt be kellene építeni a saját indoklásuk alapján a nyugdíjakba. Erről szól a vita. Ha csak azt írták volna, hogy 19 500 forint, nem lenne gond.

 

(16.50)

 

Egyébként megerősítem Surján László képviselőtársamat, a választási kampányban általában nem a kormányprogram megfogalmazása hangzott el, hanem az hangzott el, hogy beépítik a nyugdíjakba. Annak azonban már kimondottan örülök, hogy így a választási kampány után mostani kormánypárti képviselők sem vitatják, hogy 16 százalékkal emelkedett a nyugdíjak reálértéke az elmúlt ciklusban, és annak pedig különösen örülök - zene füleimnek, ilyenre még nem volt példa, hogy elhangozzék, azt hiszem, a parlamentben -, hogy 2001-2002-ben a tervezettnél és az előírtnál nagyobb mértékben emelte a nyugdíjakat az Orbán-kormány. Nagyon örülök, hogy ezt most már önök is így látják, de még egyszer aláhúznám: ha komolyan gondolják, amivel érvelnek, nem tehetnének mást, be kellene építeni a nyugdíjakba ezt a 19 ezer forintot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 462 2002.07.02. 1:47  237-537

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Az egyik tisztelt ellenzéki képviselőtársam azzal vádolt minket, hogy rossz a lelkiismeretünk, és mondta példának azt, amiben másfél órával ezelőtt már többé-kevésbé konszenzusra jutottunk, hogy elvettünk mi valamit is a nyugdíjasoktól. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megnézik majd a jegyzőkönyvet, másfél órával ezelőtt éppen önök mondták, hogy a nyugdíjasok a polgári kormányzás alatt 16 százalékkal nagyobb nyugdíjat kaptak, ennyivel növekedett a nyugdíjak reálértéke.

 

(19.50)

 

Eltelik másfél óra, most megint ott tartunk, hogy mi vettünk el a nyugdíjasoktól. Az önök kormányzása alatt előzőleg 12 százalékkal csökkent, innentől kezdve ez értelmezhetetlen; ugyanúgy értelmezhetetlen, amit ebben a vitában tanúsítanak. Éveken keresztül mást nem hallottunk önöktől, mint azt, hogy kevesen tudják igénybe venni a gyerekek után járó kedvezményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi fog történni akkor, ha ez a javaslat így keresztülmegy? Még kevesebben fogják tudni igénybe venni. Azzal, amivel önök négy éven keresztül érveltek a parlamentben, még nagyobb ellentmondásba keverednek, mert még sokkal kevesebb gyerek után lehet igénybe venni az adókedvezményeket, és szerintünk ez nem helyes így, ez probléma lesz. És azt mondjuk, hogy nem helyes, és még egyszer aláhúzzuk, nem helyes, ha ugyanannyi adót fizetnek azok a családok, ugyanakkora terhelésük lesz, vagy ugyanannyi kedvezményben részesülnek - ez így pontos: ugyanannyi kedvezményben részesülnek - azok a családok, akik nevelnek gyereket, egy, két vagy három gyereket, mint akik ezt a terhet nem vállalják.

Itt van az ellentmondás és itt van a probléma, itt van az ütközés a gondolkodásmódunk között. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 470 2002.07.02. 2:06  237-537

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Keller László talán elmagyarázhatná nekem, hogy hogyan vettünk el 1999-ben a nyugdíjasoktól 50 milliárd forintot, amikor a nyugdíjaknak a reálértéke növekedett 1998-hoz képest. Önök ezt szeretettel hangsúlyozzák, elmondják - a nyugdíjak 1999-ben növekedtek reálértéken.

A másik: örömmel hallottam azt a mondatot is önöktől, hogy olyan javaslatot, olyan adókedvezményre vonatkozó javaslatot még senki nem tudott tenni, amelyet mindenki igénybe tudott volna venni. Önök folyamatosan ezért bírálták a családi adókedvezményre vonatkozó elképzelésünket, és azt kell mondanom, hogy még egyszer van egy filozófiai különbség köztünk: mi nem segélyekben gondolkodunk, hanem azt gondoljuk, hogy a közteherviselésből másként kell kivenni annak a részét, nem kell ugyanannyi adót fizetnie annak, aki gyerekeket nevel. Önök ezt másként gondolják.

A sárga irigység-faktorra vonatkozó elképzelését illetően is a mondanivalóját örömmel hallottam Szabó Zoltánnak, ugyanis a Szocialista Párt pontosan ezt a sárga irigység-faktort próbálta az emberekben elültetni, például a minimálbér-emelés kapcsán, amikor volt pedagógusbér-emelés is, tizenegynéhány százalékos, de önök azt mondták, és ezt sulykolták a társadalomba, hogy ez micsoda probléma, mert a minimálbér-emeléssel utolérik a pedagógusokat és az egyéb közalkalmazottakat. És ez valóban igaz, képviselőtársaim, ugyanis a szociológiában régóta kimutatott tény, hogy mindenki, mondjuk úgy egyszerűen, hogy a szomszédokhoz képest éli meg a saját helyzetét, referenciacsoportokhoz viszonyítanak az emberek, és bizony, ilyen esetben pontosan erről van szó, erről szól a javaslat, hogy vannak olyan referenciacsoportok, akik ettől a javaslattól összességében, ha másokhoz viszonyítunk, nem jutnak kedvezőbb helyzetbe, de mivel más csoportok elmozdulnak, ezért ők a más csoportokhoz képest lejjebb csúszva fogják megélni az életüket, és az a gond, hogy ezek sajnos éppen a kis jövedelemmel gyereket nevelő családok.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 89 2002.07.09. 1:38  88-91

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt D-209-es Miniszterelnök Úr! (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Ön a választási kampányban azt ígérte, személyes kapcsolatait felhasználva segíteni fog az orosz piacok visszaszerzésében. (Dr. Pósán László: Gyáva!)

Az orosz elnök, Putyin köztudomásúan a szovjet KGB tisztje volt. Önről néhány napja kiderült, hogy magyar titkosszolgálati tisztként bátran küzdött a KGB ellen a magyar IMF-csatlakozás érdekében.

 

 

(11.40)

 

Szerintem igen eredeti álcázás az angolul folyó IMF-tárgyalásokra egy angolul nem beszélő, csak franciául értő titkosszolgálati tisztet beszervezni, ilyet még a James Bond-filmekben sem láthattunk, és valószínűleg ezért nem keltette fel a KGB figyelmét sem.

Most azonban, hogy kiderült, ön, Magyarország miniszterelnöke már évtizedek óta titkosszolgálati módszerekkel a KGB ellen tevékenykedett, hogyan sikerülhet ezután az orosz piacokat visszaszerezni? Az ön lebukásának hosszabb távon milyen következményei lehetnek az orosz-magyar kapcsolatokra? Hadd kérdezzem meg azt is, Putyin elnök úr nem ijedt-e meg, amikor megtudta, hogy egy olyan miniszterelnöke van Magyarországnak, aki egyszer már túljárt a KGB eszén. (Derültség az ellenzék soraiban.)

Kovács Lászlótól megtudtuk, hogy az Európai Unióban milyen szívélyesen fogadták önt, miniszterelnök úr, szinte már gratuláltak diktatúrabeli titkosszolgálati múltjához. Putyin elnök úr még nem fejezte ki valamilyen módon véleményét, hogy titkosszolgálati ellenfelük irányítja Magyarországot? (Dr. Medgyessy Péter távozik a teremből. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Gyürk András: Hova megy az ügynök? - Taps az ellenzéki padsorokból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 105 2002.07.09. 1:57  104-107

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt D-209-es Miniszterelnök Úr! Ön azt említette, hogy mint titkosszolgálati tiszt, oroszlánként küzdött a KGB ellen a magyar IMF-csatlakozás előkészítése érdekében. Most már csak azt nem értem pontosan, hogy akkor miért vezették éveken keresztül félre az IMF-et.

A miniszterelnök úr bizonyára emlékszik 1989. november 21-ére, Németh Miklós ekkor szót kért a parlamentben, és a következőt mondta: "Tájékoztatni szeretném önöket és a közvéleményt az ország valós adóssághelyzetéről. A teljes bruttó adósság összege az év végére eléri vagy némileg meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósság pedig szintén meghaladja a 14 milliárd dollárt. Az államháztartás összes adóssága ez év végére 1100 milliárd forint; a mi pénzügyi helyzetünk lényegesen rosszabb volt annál, mint amit addig éveken keresztül a nyilvánosság elé tártak."

 

 

(12.00)

 

 

Az IMF a bejelentés után azonnal felmondta az addig érvényben lévő hitelszerződést, amit később az Antall-kormány sokkal rosszabb feltételekkel tudott újra megkötni.

Miniszterelnök úr, ön pontosan tudott mindenről, hiszen '78-82 között a Pénzügyminisztériumban titkosszolgálati tiszt volt, '82-től pénzügyminiszter-helyettes, '86-87-ben pénzügyminiszter, '87-től '90-ig miniszterelnök-helyettes volt. Németh Miklós szavaiból kitűnik, hogy a magyar pénzügyi vezetők és a titkosszolgálatok az IMF-et és nem a KGB-t vezették félre. Vagy talán azért hazudtak az IMF-nek, hogy a KGB-t megtévesszék? (Derültség a Fidesz padsoraiból.)

Miniszterelnök úr, ön rendszeresen azt állítja magáról, hogy őszinte ember. Egy ilyen őszinte embernek, mint ön, nem jelentett súlyos lelkiismereti konfliktust, hogy éveken keresztül hamis adatokkal tévesztették meg a hazai és a nemzetközi közvéleményt? Miniszterelnök úr, most már csak egy kérdésem van hátra: ön teljesen ostobának néz minket és az egész magyar társadalmat? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 322 2002.07.09. 1:17  311,313-449

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a baj ezzel az előterjesztéssel megint, hogy arcpirítóan cinikus. Van itt a parlamentben olyan képviselő a szocialisták padsoraiban, aki fegyverrel küzdött a forradalom és a szabadságharc ellen, Nagy Imre kormánya ellen, ezt is mondhatnám; szép számmal vannak olyanok, akik az MSZMP KB-ban ültek, és nem engedték a megemlékezést 1956-ra, aki emlékezett, megbüntették; a nyolcvanas évek végén nem engedték a rokonokat sem megemlékezni a 301-es parcellánál - Medgyessy Péter ezalatt az idő alatt titkosszolgálati tiszt, később miniszter, miniszterelnök-helyettes volt.

Azt gondolom, hogy ez itt a fő probléma: Ferenc József sem alapított például Batthyány-díjat - cinikus lett volna. Ez a fő gond itt is. És még egyszer mondom, hogy fél év sem telt el, néhány hónappal ezelőtt mondta el Medgyessy Péter azt, hogy az '56-os generációkkal nem kell foglalkozni, ezek az emberek már öregek, lassacskán kihalnak. És ha ilyeneket mond, akkor azt hiszem, ez az a fajta cinizmus, amiért a mi oldalunkon tiltakozunk az ellen, hogy ilyen előterjesztés kerül most a parlament elé. (Taps az ellenzék soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 344 2002.07.09. 1:36  311,313-449

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem akarjuk kétségbe vonni azt, hogy a kormánypárt bárkit felterjesszen kitüntetésre; itt most konkrétan az előterjesztésről beszélünk, az előterjesztéssel kapcsolatos morális aggályainkat fogalmazzuk meg. Ugyanis nem a mi pártunk jogelődje végezte ki Nagy Imrét; nem a mi pártunk jogelődje hívta be az orosz csapatokat; nem a mi pártunk jogelődje nem engedte az emlékezést október 23-ára; nem a mi pártunk, illetve a jogelődje lett rosszul akkor, amikor Pozsgay Imre bejelentette, hogy '56 népfelkelés volt.

Érdemes elolvasni az akkori KB-ülés jegyzőkönyvét, ahol önök közül többen ott voltak, és feltehetjük a kérdést, hogy hol van most Pozsgay Imre - Mécs Imre hivatkozott rá -: Pozsgay Imre nincs itt, de az akkori KB-ból elég sokan itt vannak.

Egy kormánypárti képviselőtársam megint felhozta ebben a vitában Pokorni Zoltán édesapját, s el kell mondjam, hogy ezt gyomorforgatónak tartom; Pokorni Zoltán édesapja ugyanis a diktatúra áldozata volt, és nagyon nem tisztességes még ebben a vitában sem összemosni azokkal, akik önként, pénzért és karriervágyból vállaltak titkosszolgálati feladatot. Alapvető különbség van: van, akit kilenc év börtönnel rákényszerítettek erre, az áldozat. És nagyon kérem, hogy ezt ebben a vitában kerüljük el, ne hozzuk ide, mert ez mindenképpen ízléstelen. (Taps az ellenzék soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 370 2002.07.09. 1:34  311,313-449

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy látom, a vitában nem sikerült megértenie a kormánypárti képviselők némelyikének az álláspontunkat.

Nem Nagy Imrével van baj, Szabados Tamás, nem az ő nevével, személyiségével, nem is a Nagy Imre-érdeméremmel - hanem azzal van baj, hogy ki terjeszti elő. Én azt gondolom, hogy ha Mécs Imre terjesztette volna elő ezt az indítványt, az égvilágon semmi baj nem lenne, vagy ha Varga László; biztosan lehetne még ilyet mondani, nyilván önök közül is lehet ilyen embert mondani.

 

(20.10)

 

De nézzünk már végig, tulajdonképpen minden kultúrában az egyik legnagyobb tiszteletlenség jele, a legnagyobb megalázás, ha valakinek a holttestét sem engedik eltemetni. '89-ig Nagy Imrét nem lehetett tisztességes módon eltemetni. Miért is? Kik voltak akkor? Hol volt például Magyarország miniszterelnöke? Miniszterelnök-helyettesi pozícióban. Na, innentől kezdve gondoljuk azt, hogy ez nem egy helyes megoldás, és ezzel az eljárással van igazán gondunk. Ez itt a gond, tisztelt képviselőtársaink, és ez ellen emeljük fel a szavunkat, hogy Medgyessy Péter, aki két-három hónappal ezelőtt azt mondja, hogy az '56-osokkal nem kell foglalkozni, mert kiöregszenek és lassan elhaláloznak, ezután Medgyessy Péter, amikor szorult helyzetbe kerül a titkosszolgálati múltja miatt, akkor azt mondja, hogy legyen '56-os érdemérem.

Nem tetszik ez az eljárás nekünk, és ezért emeljük fel a hangunkat, tisztelt Szabados Tamás, ellene, nem azért, mert Nagy Imrével és személyével van bajunk. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 396 2002.07.09. 1:51  311,313-449

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ígérem, hogy utoljára fogok hozzászólni. Úgy látom, Arató Gergely képviselőtársam nem nagyon figyelt eddig a vita menetére. Teljesen világosan elmondtuk, hogy mi a probléma az előterjesztéssel, de úgy látom, nem nagyon kívánja megérteni - nincs mit tenni. Nincs mit tenni, ellentétes véleményen vagyunk. Arató Gergely képviselőtársam is Kőbányán képviselő, így talán ő is tudja, hogy például a 301-es parcellában milyen állapotok uralkodtak 1990 előtt (Közbeszólás az MDF soraiból: Nem lehetett bemenni!), 1989 előtt. Pontosan ez az a gond, amiért nem tartjuk túl ízlésesnek ezt az előterjesztést ilyen formában.

Persze megértjük, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak valamiféle legitimációra van szüksége a tavalyi '56-os ünnepségek következtében. Megértjük azt, hogy miután kipattant a múltjáról egy olyan titok, amelyet szeretett volna, ha nem pattan ki, szintén valamiféle módon javítani akar a renoméján - de ehhez mi nem fogunk tapsolni, ez nekünk nem fog tetszeni. Éppen Eörsi Mátyás képviselő úr mondta el, hogy ők sem lelkesedtek azokért a kitüntetési javaslatokért, amelyeket az előző kormány terjesztett elő, és felemelték ellene a szavukat.

Mi is ennyit teszünk, tisztelt képviselőtársaim, és nagyon szeretném, ha a kormánypárti képviselők nem vitatnák el azt a jogunkat, hogy elmondjuk a véleményünket, elmondjuk azt, hogyan látjuk azt, hogy miért éppen most, ebben a pillanatban terjesztik elő ezt a javaslatot. Semmi más oka nincs; ezek azok az okok, amelyeket különböző módon megfogalmaztunk az elmúlt időszakban. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 52 2002.07.16. 3:03  51-61,196-200

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Úgy mondom el, mintha a miniszterelnök urat interpellálnám.

D-209-es Miniszterelnök Úr! (Zaj, közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Az előző alkalommal, amikor ezt a kérdést feltettem, ön sietve elhagyta az üléstermet. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Egy perccel ezelőtt, miniszterelnök úr, szintén sietve elmenekült az ülésteremből. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ön helyett akkoriban László Csabának kellett volna válaszolnia, de ő mindössze annyit közölt, hogy ezek régi események, és a történészek feladata ezeket elemezni.

Mint köztudott, a politikai élet vezetői a rendszerváltozás előtt az IMF-et hamis adatokkal vezették félre, és az akkor felhalmozott óriási adósság terheit a mai napig nyögjük. Önnek mint felelős beosztású vezetőnek, jelentős ebben a felelőssége. Mivel ön még nem mondott le, már ezért sem csupán a történészek feladata ezeket a kérdéseket vizsgálni. Ráadásul még arra is hivatkozott, hogy az IMF-kapcsolat érdekében mint titkosszolgálati tiszt oroszlánként harcolt a KGB ellen. Ezért kell tisztázni a nyilvánosság előtt, hogy önök akkoriban miért vezették éveken keresztül félre az IMF-et, miért hazudtak folyamatosan a magyar pénzügyi és gazdasági helyzetről nekik majd' egy évtizedig.

Miniszterelnök Úr! Bizonyára emlékszik 1989. november 21-ére, hiszen ekkor miniszterelnök-helyettes volt; Németh Miklós ekkor szót kért a parlamentben, és a következőt mondta: Tájékoztatni szeretném önöket és a közvéleményt az ország valós adóssághelyzetéről. A teljes bruttó adósság összege az év végére eléri vagy némileg meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósság pedig szintén meghaladja a 14 milliárd dollárt. Az államháztartás összes adóssága ez év végére 1100 milliárd forint. A mi pénzügyi helyzetünk lényegesen rosszabb volt annál, mint amit éveken keresztül a nyilvánosság elé tártak.

Az IMF, hölgyeim és uraim, a bejelentés után azonnal felmondta az érvényben levő hitelszerződést, amit később az Antall-kormány sokkal rosszabb körülmények között tudott újra megkötni.

Miniszterelnök Úr! Önnek pontosan tudnia kellett az egész folyamatról, hiszen '78 és '82 között a Pénzügyminisztériumban titkosszolgálati tiszt, '82-től pénzügyminiszter-helyettes, '86-87-ben pénzügyminiszter, majd '97-től '90-ig miniszterelnök-helyettes volt. Németh Miklós miniszterelnök szavaiból kitűnik, hogy a magyar pénzügyi vezetők és a titkosszolgálatok az IMF-et és nem a KGB-t vezették félre. Vagy talán azért hazudtak az IMF-nek, hogy a KGB-t megtévesszék?

Miniszterelnök Úr! Ön rendszeresen azt állítja magáról, hogy őszinte ember. Egy ilyen őszinte embernek, mint ön, nem jelentett-e súlyos lelkiismereti konfliktust, hogy éveken keresztül hamis adatokkal tévesztették meg a hazai és a nemzetközi közvéleményt?

Miniszterelnök Úr! Nem gondolja, hogy abba kellene már hagyni ezt a KGB-s dajkamesét? (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 56-60 2002.07.16. 1:28  51-61,196-200

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Örülök, hogy elismerte, hogy '89-ben a gazdaság igen rossz helyzetben volt. Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnökünk előtte végig felelős beosztásban volt. Viszont összességében mégis azt kérném, hogy ne tegyék már nevetségessé magukat ezzel a KGB-ellenes, IMF-hős mesével. Miután miniszterelnökünk ezt állította, kiderült, hogy Medgyessy Péter nem is volt a tárgyalódelegációban, hogy a tárgyalások angolul folytak, és Medgyessy nem tud angolul, hogy '78-tól kezdve volt titkosszolgálati tiszt és a tárgyalások '81-ben kezdődtek, és hogy a KGB az IMF leányvállalata, illetve a KGB... (Derültség a kormánypárti padsorokban.) - hogy titkosszolgálatunk a KGB leányvállalata volt.

Az ön válaszából az is kiderült, miniszter úr, hogy akkoriban önök az IMF-et és nem a KGB-t csapták be. Nincsenek kétségeim, hogy a szocialisták és a megélhetési SZDSZ elfogadják ezt a szánalmas választ, és igazából ön nem is válaszolt a kérdésre. Tudom, hogy van önök között, aki azt gondolja, néha le kell ereszkedni néphez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de kérem, hogy ennyire azért mégse nézzék le a magyar társadalmat, ne tegyék ezt...

 

ELNÖK: Képviselő úr!

 

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): ...mert mi a következő választáson nem egy szánalmas, kétségbeesetten hazudozó, külföldön és belföldön egyaránt....

 

ELNÖK: Képviselő úr, kérem, hogy tájékoztasson, elfogadja-e választ vagy sem!

 

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): ...hitelét vesztett Szocialista Párttal kívánunk megmérkőzni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 297-299 2002.07.16. 1:39  266-369

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csakúgy, mint a többiek. (Derültség a Fidesz soraiban.)

 

ELNÖK: Úgy nem lesz jó; a 3. pontjához kérem, hogy szóljon hozzá, mert el fogom venni a szót, amennyiben eltér.

 

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vita úgy kezdődött, hogy Halász János nagyon konkrétan elmondta, milyen javaslatot tett, és szakmai szempontból indokolta, hogy miért javasolja ötre csökkenteni a kitüntetések számát. Ezután elhangzott egy provokatív hozzászólás, ami nyilvánvalóan tudatosan félremagyarázta a módosító szándékait. Az hangzott el Hegyi Gyula részéről, hogy örül, hogy a Fidesz meggondolta magát.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez egyáltalán nincs így. A Fidesz azokat az észrevételeket, amelyeket az elmúlt ülésen elmondott, továbbra is fenntartja. Úgy gondoljuk, hogy helyénvaló lenne, ha a konkrét módosító javaslatról folyna a vita, de ez után a hozzászólás után nem lehetett megtenni, hogy erre az észrevételre ne reagáljunk és ne húzzuk alá azt, hogy igenis az előző üléseken mondottakat fenntartjuk, és nem változtattuk meg az álláspontunkat.

S arra azért hadd hívjam fel a figyelmet, hogy Mátrai Márta nem azt mondta, amit tisztelt kormánypárti képviselőtársam említett. Mátrai Márta nem vitatta, hogy van joguk önöknek ezt beterjeszteni. Azoknak, akik ezt beterjesztették, morális, erkölcsi alapjuk nincs. De ugyanakkor azt is alá kell húzni, ezt a múltkori vitában is elmondtuk, hogy van a baloldali képviselők, mostani kormánypárti politikusok között is számos olyan politikus, akik ha beterjesztették volna ezt a javaslatot ilyen formában...

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 307 2002.07.16. 0:57  266-369

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Hadd mondjam el még egyszer, hogy én egészen konkrétan, ezzel kezdtem az előző hozzászólásomat is, a 15-ről 5-re való csökkentést említettem, és azt említettem, hogy Halász János képviselő úr ezzel kezdte szakszerű javaslatát. S elmondtam, az, hogy a vita eszkalálódott, nem a Fideszen múlott, hanem azon múlott, hogy olyan hozzászólás hangzott el, ami tudatos félremagyarázása a Fidesz szándékának. Még egyszer aláhúzom, hogy a Fidesz nem a törvényjavaslatot vitatja, nem Nagy Imrével van baj, nem a szándékkal van baj, hanem az előterjesztő morális és erkölcsi hozzáállásával. Ez után a tisztelt elnök úr megvonta a szót; nem értem teljesen pontosan, hogy miért, hiszen én a hozzászólásomat konkrétan a módosító javaslattal kezdtem.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 329 2002.07.16. 1:43  266-369

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az indoklásban világosan olvasható, hogy október 23-ához, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc méltó megünnepléséhez tartozik majd ez a kitüntetés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha így van, akkor nem értettük félre a törvényt. Tudjuk, hogy nem csak ötvenhatosok kapják. De ha benne van az indoklásban, hogy azért tartjuk fontosnak, hogy ezeket méltóképpen megünnepeljük, akkor szerintem ennek a javaslatnak, amit Halász képviselőtársam elmondott, egyértelműen helye van.

Az Országgyűlés legelső törvényében rögzítette annak idején, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc örökösének tartja magát, tehát igenis helyes, ha ebből egy legitimációs forrást teremt. Halász János képviselőtársam egyébként nyitva hagyta a kérdést. Azt mondta - ha figyeltek -, hogy nem ragaszkodik ehhez a négy szervezethez, fontoljuk meg közösen, hogy melyek azok a legnagyobb, legjelentősebb súlyú szervezetek, amelyeket helyénvalónak tartanánk beemelni ebbe a kuratóriumba. Nem mondta, hogy ragaszkodik ehhez a négyhez. Vizsgáljuk meg, gondoljuk végig, hogy melyek ezek a szervezetek, ez a kettő nyilvánvalóan kevés.

Ha tehát önök azokat az érveket, amelyeket leírtak, amelyeket elmondtak, komolyan gondolják, akkor legalább arra hajlandóak, hogy meggondolják ezt a javaslatot, és végigvesszük, hogy melyek azok a legnagyobb súlyú szervezetek, amelyeknek helye lenne ebben a kuratóriumban. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 365 2002.07.16. 2:05  266-369

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Még egyszer fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a törvény indoklása azt tartalmazza, hogy október 23-ának és az '56-os forradalomnak és szabadságharcnak kíván emléket állítani. Azt hiszem, hogy ilyen szempontból érdemes megvizsgálni Halász János javaslatát még egyszer, és valóban érdemes arra visszagondolni, hogy talán abban mindannyian egyetértünk, hogy a békés rendszerváltozás valahol az '56-os forradalomban és szabadságharcban gyökeredzik. Ha így van, akkor azt hiszem, nem lehet probléma, ha azok, akik az '56-os forradalomban és szabadságharcban személyesen részt vettek, benne vannak abban a kuratóriumban, amelyet immár annyiszor felvázolt államtitkár úr, hogy kiknek fogják odaadni a kitüntetést. Ha komolyan gondoljuk, hogy valahol az '56-os forradalomban és szabadságharcban gyökeredzik a rendszerváltozás, akkor helyes, ha bevonjuk ezeket a szervezeteket is az elbíráló kuratóriumba.

Még egyszer, egyetértek Szabó Zoltán képviselő úrral, hogy helyes lenne, ha a jegyzőkönyveket előkerítenénk, ugyanis én olyat nem mondtam, hogy a kettő nyilvánvalóan kevés. Azt mondtam, arra hívtam fel a figyelmet, és még egyszer megteszem, hogy Halász János azt mondta el hozzászólásában, hogy nem egy kizárólagos javaslatot tett, hanem nyitva hagyta azt a kérdést, hogy amennyiben meg tudunk egyezni, próbáljuk meg meghatározni, hogy melyek azok a legjelentősebb '56-os szervezetek, akik helyes lenne, ha ebben a kuratóriumban részt vennének, és azokat a szempontokat, amelyeket az előbb említettem, érvényesítenék. Ez volt az előző hozzászólásom lényege, és nem mondtam olyat, hogy a kettő nyilvánvalóan kevés és hat lenne az ideális, mert ezt nem gondolom így.

Azt gondolom, hogy Halász János elindított egy gondolatot, elmehetnénk abba az irányba, hogy megvizsgáljuk, hogy melyek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a legjelentősebb '56-os szervezetek, és ha konszenzusra jutnánk, akkor ezt érvényesíthetnénk a törvényben. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 85 2002.09.10. 3:00  84-90

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A miniszterelnök úr ez év márciusában levélben fordult a magyar polgárokhoz, amelyben így fogalmazott: a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjeként személyes felelősséget vállalok azért, hogy kormányunk ingyenessé teszi a tankönyveket az általános iskola első nyolc évében. Miniszterelnök úr azt is írta: üres beszéd helyett cselekvésre van szükség.

A miniszterelnök ígérete a kormányprogramban már nem köszön vissza. A tárca minisztere és államtitkára először azt magyarázta, hogy lesz ingyen tankönyv, de csak később. Rövidesen azt nyilatkozták, hogy lesz ingyenes tankönyv, de csak a rászorulóknak, azaz nem változik semmi, hiszen a rászorulók nagy része ma is ingyenesen jut hozzá a tankönyveihez. Majd jött a következő indoklás, amely szerint tulajdonképpen már meg is valósult az ígéret, hiszen a kéthavi családi pótlék szolgálja ezt a célt. A kéthavi családi pótlék egy külön ígéretben szerepelt egyébként a kampányban. Augusztus közepén pedig a miniszter úr, Magyar Bálint több megszólalásában is kétségtelenné tette, hogy figyelemre sem méltatja miniszterelnöke ígéretét, nem lesz ingyenes tankönyv, mivel szerinte nem a szocializmust építjük. Ezek szerint Finnországban, Svédországban tombol a szocializmus, nem is beszélve Ausztriáról és Németországról, ahol kölcsönözhető a tankönyvek jelentős része.

Hiller István politikai államtitkárral végigvitatkoztuk a kampányt. Amikor az ingyenes tankönyv témakörhöz értünk, egymásra mosolyogtunk, és megállapítottuk: ez biztos megvalósul, hiszen mind a Fidesz-MDF, mind az MSZP programjában szerepel. A parlament 95 százaléka egyébként a Fidesz-MDF és az MSZP képviselőiből áll, akik ezzel az ígérettel jutottak be a parlamentbe. Az MSZP nem ragaszkodik következetesen saját programjához és miniszterelnöke ígéretéhez, hiszen Szabados Tamás szerint ebben a kérdésben az MSZP-nek kompromisszumot kellett kötnie. Ez a kérdés azonban több millió állampolgárt érint. Önök becsapták az embereket, tisztességesebb lenne kiállni és azt mondani, meggondolták magukat, és ezt az ígéretünket mégsem kívánjuk teljesíteni. Persze ez nem férne bele a százszázalékos öntömjénezésbe. Több településen a szülők egyébként azért nem igényeltek támogatást a tanévkezdéshez, mert bíztak abban, hogy valóban ingyenes lesz a tankönyv. A határidők lejártak, sokan pedig nemhogy ingyen kapták a tankönyveket, de még többet is fizettek érte, mint tavaly.

Kérdezem ezért, miniszter úr, kitart-e a kormány a miniszterelnök korábbi ígérete mellett, és ingyenessé kívánja-e tenni a tankönyveket a közeljövőben.

2. Támogatja-e a Fidesz ezt célzó törvénymódosítását?

3. Jelent-e a kormánynak valamit az adott szó becsülete, lehet-e bízni abban, hogy be fogják tartani azt, amiért miniszterelnökük személyes felelősséget vállalt?

Várom megtisztelő válaszukat. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 89 2002.09.10. 1:07  84-90

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! A válaszát sajnos nem tudom elfogadni. Medgyessy Péter több millió példányban írt egy levelet a magyar választópolgároknak, amelyben azt írta: személyes felelősséget vállalok azért, hogy ingyenes lesz a tankönyv az általános iskola első nyolc osztályában.

Elég szánalmas volt ezt a magyarázkodást hallani, és én egyébként egyáltalán nem értem, hogy szocialista képviselőtársaim mit tapsoltak meg ezen a válaszon, amikor Magyar Bálint pontosan elmondta azt, hogy amiért a miniszterelnökük személyes garanciát, személyes felelősséget vállalt több millió példányban, ezt nem kívánják betartani. (Juhász Ferenc: Ha hagytátok volna, elmondta volna.) Ehhez én egyébként a Szocialista Pártnak gratulálok, de azt hiszem, az lenne a tisztességesebb, ha kiállnának a választók elé, és elmondanák, hogy nem száz százalékban teljesítettük a programunkat, hiszen amit Medgyessy Péter ígért ebben a témában, azt nem kívánjuk betartani. (Kiss Péter: Ha figyeltél volna, hallottad volna!)

Ezért a válasz, azt hiszem, önmagáért beszél, nem volt elfogadható. Nagyon kíváncsian várom, hogy a Szocialista Párt hogyan fog szavazni ebben a kérdésben. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 163 2002.09.10. 0:19  162-163

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előbb megismertük Magyar Bálint válaszát az ingyen tankönyv ügyében, azonban Medgyessy Péter személyes levélben személyes garanciát vállalt, hogy ingyenes lesz a tankönyv. Azt hiszem, hogy becsületbeli ügye erre neki személyesen válaszolni. Ezt a lehetőséget meg kívánom neki adni.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 282 2002.09.10. 5:46  243-283

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Azt kell mondjam, mivel úgy érzem, hogy közel van a kompromisszum, egy kicsit finomabbra hangszerelem a hozzászólásomat, mint ahogy terveztem.

Tisztelt Ház! Én azt hiszem, hogy abban az esetben, ha tényleg árkokat akarunk betemetni, tényleg konszenzusra akarunk jutni, akkor nem helyes, ha ilyen módon nyújtunk be törvényeket, és olyan törvényeket próbálunk ilyen módon megváltoztatni, amelyek egy évvel ezelőtt, két évvel ezelőtt a parlament 90 százalékának a támogatottságát maguk mögött tudták.

Tisztelt Ház! Én azt hiszem, hogy egy kicsit ködösítettünk, amikor arról beszéltünk, hogy szabadság napja vagy függetlenség napja. Mi itt a valódi kérdés? Azt hiszem, hogy nem ezek a valóságos indokok, ezt önök is tudják, mi is tudjuk: ez a törvénymódosítás más ok miatt van itt előttünk.

Ráadásul, tisztelt képviselőtársaim, én azt hiszem, hogy amikor önök belementek abba, hogy Magyarországon szabadság napja legyen vagy függetlenség napja, akkor meglehetősen ingoványos területre tévedtek. Például Petőfi Sándor nem azt írta a versében, hogy függetlenség és szerelem, e kettő kell nekem, hanem azt írta, hogy szabadság. És nem véletlenül írta ezt, ez van a magyar nyelvben.

Vagy például a Kossuth-nótában nem azt énekeljük, hogy éljen a magyar függetlenség, éljen a haza, hanem ami a Kossuth rádióban minden délben elhangzik, azt énekeljük, hogy éljen a magyar szabadság, éljen a haza. (Dr. Avarkeszi Dezső: Függetlenségi Nyilatkozat volt!) És nem véletlen, hogy ezt énekeljük, mert ezt ismerjük. És ráadásul hadd csatlakozzam Mécs Imréhez a kompromisszum elősegítése érdekében: az idei évben éppen Kossuth-évet ünneplünk, azt hiszem, ha Kossuth-évben vagyunk, akkor sokkal inkább azt kell mondanunk, hogy a szabadság napját kell ünnepelnünk, mint a függetlenség napját. Közelebb áll a magyar nyelvhez, közelebb áll a Kossuth-évhez, és közelebb áll mindenhez.

Nagyon ingoványos területre tévedtek, amikor azt próbálták megmagyarázni, hogy a függetlenség napja Magyarországon jobb elnevezés, mint a szabadság napja. Ezt önök is tudják, mi is, és a nézőközönség is pártállásra való tekintet nélkül tudja, hogy Magyarországon a szabadság napját van értelme ünnepelni.

Tisztelt képviselőtársaim, ha nem ez ennek a törvénytervezetnek, e törvénymódosításnak a valódi értelme, akkor nézzünk mögé egy kicsit mélyebben - és ezt igyekszem nagyon finoman tenni -, hogy valóban miről van szó.

Azt gondolom, hogy Szabó Zoltán képviselő úr egészen pontosan elmondta, hogy mi zavarja őket abban a törvényben, ami a szabadság napjára vonatkozott. Az a mondat, ami a preambulumban szerepel: a korábbi német megszállást szovjet váltotta fel, és a szovjet szuronyok árnyékában az idegen uralom lehetővé tette az ugyancsak felmérhetetlen szenvedéseket és károkat okozó kommunista diktatúra létrejöttét és négy évtizedes korszakát. Szabó Zoltán elmondta, hogy igazán ezzel nem értenek egyet, és ezért vállalják, hogy még ebbe a szabadság-függetlenség kétes vitába is belemenjenek, ily módon módosítva.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy - finoman akarom mondani - meglehetősen álságos az, hogy azt mondjuk, hogy a szabadság napját, függetlenség napját ünnepeljük, de azt nem lehet kimondani, hogy a mitől való megszabadulást, a mitől való függetlenséget ünnepeljük, mert ez már bántaná a parlamenti képviselők egy részének az ízlését. Függetlenség napját, szabadság napját lehet ünnepelni, de hogy mitől szabadultunk meg, azt nem szabad mondani? Ez, azt hiszem, nem helyes álláspont, és nem is tartható.

És különösen tanulságos egyébként, hogy pontosan a mai napon volt a Nagy Imre-emlékérem vitájának a lezárása, a záró hozzászólást most mondta el, a mai napon, néhány órával ezelőtt Szekeres Imre képviselő úr. Nagyon-nagyon tanulságos volt. De, tisztelt képviselőtársaim, azt mondani egyszerre, hogy Nagy Imrének szenteljünk emlékérmet, ezt szavazzuk meg, ugyanakkor a kommunista diktatúrát elítélő törvénytervezetet megsemmisíteni, azt a diktatúrát, amelyik egyébként ezt a Nagy Imrét kivégezte, nos, az, hogy ezt egy napon belül megtegyük, azt hiszem, hogy nem kis bűvészmutatvány.

Tehát a két dolgot, hogyha következetesek akarunk lenni önmagunkhoz, nem tudjuk megtenni, nem szabad megtenni. Vagy ezt kell mondani, vagy azt kell mondani. Nem lehet azt mondani, hogy nem ítéljük el a diktatúrát, ezt kihúzzuk a törvényből, és Nagy Imrének, akit ez a diktatúra halálra ítélt és kivégzett, emléknapot alkotunk. Ez a kettő nem fér össze. És, tisztelt képviselőtársaim, önök egy napon akarják ezt a parlament elé terjeszteni! Nem helyes.

 

 

(17.50)

 

Én azt javasolnám - és erre az ellenzékben minden jó szándék megvan -, hogy kössünk kompromisszumot. A kompromisszumot úgy tudom elképzelni, hogy a magyar nyelv szabályainak megfelelően “a szabadság napjaö szerepeljen a törvényben, és a preambulumban mondjuk ki azt, ami ebben a preambulumban is benne volt; mondjuk ki: azon a napon, amikor a Nagy Imre-emlékéremmel kapcsolatos törvényről szavaztunk, tisztelt képviselőtársaim, én úgy érzem, nem tehettünk mást.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 318 2002.09.10. 9:58  283-359

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt kell mondjam, hogy első látásra akár szimpatikusnak is tűnhetne ez a törvényjavaslat, első felületes látásra. Ha azonban mélyebben belegondolunk és végiggondoljuk azt, hogy csak a mai napon mi történt a parlamentben, csak az elmúlt hónapokban mit olvashattunk az újságokban, akkor láthatjuk, hogy igen súlyos aggályok vannak ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Őszintén fel kell tenni a kérdést, ezzel a törvényjavaslattal mi a szándéka a kormánynak, és azt a kérdést is fel kell tenni, hogy mi a baja ezzel az ellenzéknek. Miért terjesztette elő ezt a kormány? Azt hiszem, az ellenzéknek semmi baja nem lenne ezzel a törvényjavaslattal, sőt talán támogatni is tudnánk, ha az derült volna ki csak a mai napon itt a parlamentben - vagy az elmúlt időszakban -, hogy a Magyar Szocialista Párt szembenézett a múlttal, és az előttünk fekvő törvényjavaslatot őszintén tette le az asztalra. Nincs is kétségem afelől, tisztelt képviselőtársaim, hogy Gedei József vagy Mécs Imre ilyen gondolatokkal a fejében szólalt meg a mai napon.

Ugyanakkor történt egy-két dolog itt a parlamentben - az előbb éppen Balsai képviselőtársam utalt erre -, ami jelzi, hogy itt azért problémák vannak. Mi lehet az oka annak, hogy a kormány ezt beterjesztette? Azt hiszem, Medgyessy Péternek igen nagy frusztrációt okozott, amikor tavaly a 301-es parcellában kifütyülték azok, akik éveken, évtizedeken keresztül nem látogathatták meg a temetőben kivégzett hozzátartozóikat. Ez nagy frusztrációt okozhatott neki, és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy azt gondolja, a parlamentben nem fogják kifütyülni, ha itt elmondja az ünnepi beszédet, és erről elég egy parlamenti határozatot hozni. Azt hiszem, magunkat tesszük komolytalanná, ha ilyen dolgok miatt parlamenti határozatot hozunk.

Aztán ma hangzottak el a parlamentben Szekeres Imre szavai, amelyek önmagukban vérlázítóak voltak. Nem akarok mindent idézni, csupán egy gyönyörű szép mondását. Azt mondta, a parlamentben a baloldalnak, a szocialistáknak más a viszonyuk Nagy Imréhez, mint a jobboldalnak, és - többek között - mi nem tudjuk elviselni azt, hogy Nagy Imre baloldali volt. Nos, tisztelt képviselőtársaim, én is úgy gondolom, hogy Nagy Imréhez a jobboldalnak és a baloldalnak alapvetően más a viszonya, és ez a viszony abból fakad, hogy Nagy Imrét nem a jobboldal végezte ki, hanem a baloldal. Még egyszer mondom: nem a jobboldal végezte ki, hanem a baloldal. Tisztelt képviselőtársaim, ha önök ezzel tisztességesen szembenéznének és éreznénk, hogy szembenéznek ezzel, akkor a mi véleményünk is valószínűleg más lenne ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Csak hát nem ez derül ki.

Az önök padsoraiban rengetegen a Szocialista Párt Központi Bizottságának a tagjai voltak. S ennek a Központi Bizottságnak az egyik képviselője, Katona Béla - kicsit méltánytalan, hogy épp őt idézem, de az ő hozzászólása jelent meg az újságokban; lehetne ennél cifrább idézeteket is találni, de most az ő idézete van itt a kezemben -, amikor Pozsgai Imre kimondta, hogy népfelkelés történt ’56-ban, a következőt mondta: “Az az érzésem, és nem akarok itt részletekbe belemenni, hogy ezt a népfelkelést már nem tudjuk kitörölni a nép szótárából, ez mindenképpen benne fog maradni, de nagyon jó lenne, ha határt szabnánk és megmondanánk, hogy tovább nem megyünk, hiszen alighogy a ’népfelkelés’ szó elhangzott, a következő héten már különböző ellenzéki csoportok gyűlésein ez úgy aposztrofálódott, hogy jó, jó, ez az első lépés, a népfelkelést elismeri a párt, de ez nem népfelkelés, hanem forradalom és szabadságharc volt. Nekünk ebben viszont valóban le kell tennünk nagyon keményen a határt, hogy eddig és ne tovább.ö Nagyon örülnék, ha Katona Béla itt lenne a parlamentben ezen a vitán és azt mondaná, hogy amit nem olyan régen, tizenkét évvel ezelőtt, 1989 februárjában - emlékezzünk, 1989. június 16-án temettük el Nagy Imrét -, néhány hónappal Nagy Imre temetése előtt mondott, most már nem tartja aktuálisnak.

Vagy például Horn Gyula ugyanezen a központi bizottsági ülésen - amelyen önök közül többen jelen voltak - azt mondta, “nem szabad megengednünk, hogy ’56 kapcsán valamiféle lelkiismereti válság keletkezzen mindazoknál, akik akkor fegyvert fogtak, mert akik fegyvert fogtak novemberben, és novemberben felléptek, azok az ellenforradalommal szemben léptek fel, és ezért kapták a kitüntetést vagy az elismeréstö és így tovább. Mondta ezt Horn Gyula, aki szintén az önök padsoraiban ül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a gond, hogy nem látjuk azt, önök ezeket ma másként gondolnák és más a véleményük. Nagyon örülnék, ha Horn Gyula - nagyon aktuális lenne, ha itt lenne közöttünk - éppen a mai napon elmondaná, hogy a tizenkét évvel elmondott szavait ma már másként gondolja. Ha ezt elmondaná, és ezt többen elmondanák az akkori Központi Bizottságból, akkor valóban azt gondolhatnánk, hogy többen szembenéztek a múlttal. De sajnos ez nincs teljesen így.

Még egyszer mondom, más a viszonyunk Nagy Imréhez, nem mi végeztük ki, nem mi nem engedtük több évtizeden keresztül eltemetni, és nem mi nem engedtük a rokonaiknak több évtizeden keresztül, hogy meglátogassák a hallottaikat a 301-es parcellában. Ezek nem mi voltunk. A Központi Bizottságnak annak idején, még a nyolcvanas évek végén is ebben komoly felelőssége volt. Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy Göndör képviselő úr - aki most nincs a teremben - hogyan reagálna arra, ha neki egy nagyon közeli hozzátartozóját kivégezték volna, akit évtizedekig nem látogathatott volna meg a temetőben, és egyszer, mondjuk három-négy évtizeddel később egy olyan ember, aki részese volt annak, hogy ő nem látogathatta meg a rokonát, feltűnik a sírnál és azt mondaná, hogy beszédet akar mondani. Nem vagyok benne biztos, hogy Göndör képviselő úr - és önök közül sokan - meg tudta volna őrizni ebben a helyzetben a méltóságát. Fel kell tenni ezt a kérdést! Ha önök azt mondják, hogy a múlttal szembenéznek, akkor ezeket az állásfoglalásokat egyértelműen meg kell tenniük.

De mi hangzott el a mai napon a parlamentben? Szabó Zoltán az előző vitában elmondta, hogy a jobboldalon többen működtek együtt az előző diktatúrával, mint az MSZP-ből. Ebből a mondatból önmagában látszik, hogy nem néztek szembe a múlttal. Önök azt mondják, az előző rendszerben azok voltak a vétkesek, akiket ilyen vagy olyan eszközökkel, ilyen vagy olyan zsarolással rávettek arra, hogy jelentéseket készítsenek a munkatársaikról. De elfeledkeznek azokról, tisztelt képviselőtársaim, akik a hatalmi apparátus csúcsán ültek! Olyan ez, mintha Sztálin valamelyik közeli követője azt mondta volna, hogy el kell ítélni azokat, akik a Gulagon nem adtak enni az elítélteknek, akik ezért éhen haltak, ő pedig mossa kezeit, mert neki ehhez semmi köze nincs. Ez nincs így!

Medgyessy Péter június 19-én a Népszabadságban nem átallotta a következőt mondani: egyetért azzal, hogy az a fajta besúgás, amiről beszélünk, a legsötétebb diktatúrákra volt jellemző. S ő azzal is egyetért, mondta Medgyessy Péter, akik ilyen cselekményekben részt vettek, akik ne vállaljanak szerepet a közéletben. Hihetetlen szemforgatás ez, tisztelt képviselőtársaim, ami megint azt mutatja, hogy nincs valódi szembenézés a múlttal, ez még nem történt meg. Medgyessy Péter, aki pénzügyminiszter volt, előtte a hetvenes évek közepétől pénzügyminiszter-helyettes, aztán pedig miniszterelnök-helyettes, azt mondja, hogy azok, akik egy olyan időben, amit ő sötét diktatúrának nevez, alsó szinten, netán valamilyen zsarolás hatására jelentéseket készítettek a munkatársaikról, ne vegyenek részt a közéletben, de neki ehhez semmi köze nincs. Tisztelt képviselőtársaim, nem néznek szembe a múlttal. Az ellenzéknek az a legfőbb baja, hogy így terjesztenek be ilyen indítványt elénk. Vagy éppen az előző törvény vitájában terjesztették be, hogy vegyük ki a törvényből azt, ami elítéli a kommunista diktatúrát. Ezeket egyszerre, egy napon megtesszük?

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, jó szándékú is lehetne a törvényjavaslat, abban az esetben, ha a Szocialista Párt teljes egészében szembe nézett volna a múlttal, ezeknek a konzekvenciáját levonta volna, és akkor azt hiszem, meglenne a lehetőség arra, hogy konszenzus alakuljon ki közöttünk.

 

(19.10)

 

Sajnos a mai nap és az elmúlt hetek, hónapok eseményei azt bizonyítják, hogy ez nem történt meg, és pusztán politikai haszonlesésből terjesztik elő ezt a törvényt, és ehhez nem tudunk partnerek lenni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 326 2002.09.10. 2:03  283-359

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Szabó Zoltán inspirált e felszólalásra, mikor azt mondta, hogy a jobboldalnak kényelmetlen Nagy Imre. Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy pontosan nem a jobboldalnak, hanem a baloldalnak kényelmetlen Nagy Imre. Az előbb már teljesen egyértelműen elmondtam, hogy Nagy Imre valóban baloldali volt, de Nagy Imrét, akárhogy is csűrik-csavarják a dolgot, a baloldal végezte ki. És valóban igaz, hogy önök közül nagyon sokan nem is éltek akkor, nem is töltöttek be döntéshozó szerepet, amikor Nagy Imrét kivégezték. Ez pontosan így van, ezt senki nem állította. De önök, önök közül nagyon sokan ott voltak abban az apparátusban, a legfelsőbb döntéshozó szervben, a Központi Bizottságban - az előbb két hozzászólást idéztem -, akik nem engedték egyébként eltemetni Nagy Imrét. Nem engedték, hogy a rokonok meglátogathassák Nagy Imrét; és nem is csak Nagy Imréről, hanem a számtalan kivégzett emberről van szó, Nagy Imre tulajdonképpen egy szimbólum ebben a kérdésben. Ez nem a jobboldalnak a bűne! Nem túlságosan régi jegyzőkönyveket idéztem, tisztelt képviselőtársaim, hanem ’89. februári ülés jegyzőkönyveit.

Azt hiszem, és még egyszer mondom: ha látnánk azt a Szocialista Párt minden megnyilvánulásában, hogy önök tisztességesen szembenéztek a múlttal, akkor ezt a törvényt akár támogatni is tudnánk. De az előző hozzászólások meg amelyeket eddig elmondtak, nem erről győznek meg minket. Nem erről győznek meg minket; nincs itt Horn Gyula, nincs itt Katona Béla, nincs itt a Központi Bizottság többi tagja, aki elmondja, hogy bizony évtizedeken keresztül rosszul gondolták, bocsánatot kérnek a társadalomtól, és azt gondolják, rájöttek, most így megbölcsülve, idősebb korukra rájöttek, hogy Nagy Imre végül is mártír volt, hogy forradalom volt, szabadságharc volt ’56 - és amíg ez, tisztelt képviselőtársaim, nem történik meg, addig mellébeszélünk.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 342 2002.09.10. 1:51  283-359

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer, röviden: nem nekünk kényelmetlen Nagy Imre. Nagy Imre baloldali volt, de a baloldal végezte ki, és nagyon sokan önök közül annak a pártnak voltak a tagjai felső szinten, vezetőségi tagjai, megyei vezetőségi tagjai, akik Nagy Imrét nem engedték eltemetni, nem engedték megünnepelni október 23-át. És azt lehet mondani, hogy ezen már túl vagyunk, csak látná a társadalom ezeket a világos és egyértelmű állásfoglalásokat az önök részéről. Nem látjuk, ezért látjuk álságosnak és farizeusnak ezt a beterjesztést.

És hadd mondjam el, hogy nem a Fidesz-MDF az, amelyik együtt indul az egyik megyében most például a Munkáspárttal, amely Kádár Jánosnak - aki egyébként, ahogy tudjuk, Nagy Imrét kivégeztette - szobrot kíván állítani. Önöknek ebben a kérdésben is egyértelműen kellene közölniük az álláspontjukat. Kivel értenek egyet? Nagy Imrével és Kádár Jánossal egyszerre nehéz. Nehéz a Kádár-korszak iránti nosztalgiát meglovagolni, és közben azt mondani, hogy Nagy Imrét mártírként tisztelem, de nem mondani ki azt, hogy elítélem Kádár Jánost, aki idehívta a szovjet csapatokat, és aki kivégeztette Nagy Imrét. És itt nem is csak Nagy Imréről, hanem rengeteg más emberről, több száz áldozatról van szó, akik ott fekszenek a 301-es parcellában és különböző magyarországi temetőkben.

Ezekben a kérdésekben önöknek egyértelműen kell fogalmazniuk, és ha egyértelműen fogalmaznak, akkor megvan a lehetőség arra, hogy konszenzus legyen. Sajnos csak pótlékokat csinálnak, beterjesztenek különböző emléknapokra, ünnepségekre törvénytervezeteket, de az egyértelmű állásfoglalás hiányzik. Ez az ellenzéknek a baja, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 348 2002.09.10. 1:39  283-359

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez volt egyébként a legszellemesebb hozzászólás, amit az előbb hallottunk itt a parlamentben. Szabó Zoltán azt akarta elmagyarázni nekünk, hogy Kádár János és a követői nem voltak baloldaliak. Tisztelt Szabó úr, akkor kik voltak? Jobboldaliak? Jobboldaliak végezték ki Nagy Imrét? Ne bohóckodjunk már itt egymás között a parlamentben! Vegyük egymást ennyire komolyan, és vegyük komolyan ennyire a választókat és azokat, akik nézik ezt a műsort!

Nagy Imrét egyértelműen a baloldal végezte ki. Kádár János baloldali volt, nem lehet azzal gyanúsítani, hogy jobboldali volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem engedte Nagy Imre eltemetését, nem engedte, hogy a rokonok meglátogassák körülbelül 30 éven keresztül a sírját. És akkor felállunk a parlamentben, és azt mondjuk, hogy nem a baloldal végezte ki Nagy Imrét? Hát kicsoda, tisztelt képviselő úr?

Én nem vitatom, hogy Nagy Imre is baloldali volt, Gimes Miklós is baloldali volt. De azt azért már ne tegyük kétség tárgyává, hogy a baloldal végeztette ki Nagy Imrét! Igenis! És önök közül a miniszterelnök is és még sokan mások, több miniszter benne ült abban a Központi Bizottságban, abban a baloldali Központi Bizottságban, amely éveken keresztül, évtizedeken keresztül nem engedte Nagy Imrét méltóképpen ünnepelni, nem engedte méltóképpen a helyére tenni. Ez a probléma, és ezzel a problémával önök most sem kívánnak szembenézni, hanem arról kívánnak minket és az ország közvéleményét meggyőzni, hogy nem is a baloldal végezte ki Nagy Imrét. Ez komolytalan, tisztelt képviselő úr! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 352 2002.09.10. 2:07  283-359

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselő Úr! Ön a hozzászólását azzal kezdte, hogy bizonyos logikai műveletek nem teljesen egyenértékűek. Most először is hadd szögezzem le, hogy az orosz csapatokat hogyan hívta be Kádár János - én ilyet nem is mondtam. Úgyhogy elég furcsa, hogy mondott valamit, és utána azt mondta, hogy ez nevetséges. Ilyen állítás nem hangzott el.

Hogyan is kezdődött ez a jobboldal-baloldali vita? Idézzük itt fel! Önök itt a mai napon többször elmondták - és így kezdődött -, hogy a jobboldal nem tud mit kezdeni Nagy Imrével. Úgy látszik, a logikai rendszere - bár ön, ha jól tudom, matematikus - önnek úgy működik, hogy önnek szabad általánosításokat tenni, kiterjesztéseket tenni, ugyan néha tesz engedményt, és elmondja, hogy elfogadja, hogy Salamon László nem úgy gondolja, de ön kategorikusan kijelentheti, hogy a jobboldal nem tud mit kezdeni Nagy Imrével.

Ha ugyanilyen logikai rendszerben mi elmondjuk azt, hogy a baloldalnak itt súlyos felelőssége és problémája van, akkor elmondja, hogy a baloldal osztott volt, van Kádár János, aki baloldali volt, de Nagy Imre is. Egy mércével, egy logikai rendszerben gondolkozzunk! Nem személyekről beszéltünk, és azt kell mondjam, hogy Kádár Jánosnak Nagy Imre kivégzése nem is személyes afférja volt. Nem személyes affér volt, mert nem haragudott Kádár János személyesen az összes kivégzettre. Ez megint mellébeszélés.

Ez igenis egy rendszer bűne volt, a rendszer így legitimálta magát, félelmet keltett. Egyébként én nagyon örülök, hogy Kádár Jánosról Szabó Zoltán azt mondta itt a parlamentben, hogy Kádár Jánost ő köztörvényes bűnözőnek látja. Én ezt egyébként - bevallom - a Magyar Szocialista Párt képviselői részéről még nem nagyon hallottam. Örülök, hogy ez is elhangzott, és ha a Magyar Szocialista Párt több képviselője is ezt mondja, akkor előbb-utóbb van arra esély, hogy bizonyos kérdésekben egyetértésre jussunk a parlamentben.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 48 2002.09.17. 3:06  47-56

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Belügyminiszter Asszony! Önök sokat beszélnek mostanában az üvegzsebprogramról, illetve arról, hogy keményen fellépnek az ellen, hogy közpénzek pártpénzekké alakuljanak. Még egy államtitkárt is kineveztek ennek érdekében. Nézzük, mit jelent ez a szocialista gyakorlatban!

Néhány anyagot kiosztottam önöknek, a belügyminiszter asszonynak is adtam. Először is az látszik, hogy Kőbányán a Szocialista Párt 2002. július 26-án területfoglalási kérelmet nyújtott be augusztus 20-ára az Óhegy parkra 10 órától este 9 óráig. Néhány nappal, hat nappal később, augusztus 1-jén az Andó Sándor által vezetett költségvetési bizottság a következő határozatot hozta: “A bizottság egyben 1 millió forintot biztosít tartalékkerete terhére a Budapest X. kerület Óhegy parkban az augusztus 20-ai kulturális programot követően önkormányzati tűzijáték rendezésére.ö Emlékeztetem önöket, hogy augusztus 20-ára az Óhegy parkot a Szocialista Párt lefoglalta. Andó Sándor a Szocialista Párt elnökségi tagja Kőbányán, polgármesterjelölt, pontosan tudta, hogy az Óhegy parkban az ő rendezvényük lesz. Ennek ellenére 1 millió forintot megszavazott erre önkormányzati közpénzből.

De ha továbbolvassuk a bizottsági határozatot, akkor látjuk (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Vizsgálatot!), hogy felszólították a polgármesteri hivatalt, adjanak be pályázatot a Belügyminisztérium által kiírt pályázatra, amelyben ezt a rendezvényt önkormányzati rendezvényként tüntetik fel.

Az anyagban, amelyet kiosztottam önöknek, annak 2. oldalán látható a beadott önkormányzati rendezvény programja és a Szocialista Párt szórólapján meghirdetett program. Akárhogy nézem, tisztelt hölgyeim és uraim, különbséget a két program között nem látok. (Folyamatos zaj. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Ez, tisztelt hölgyeim és uraim, kimeríti a csalás fogalmát, hiszen egy nyilvánvalóan szocialista rendezvényt a Belügyminisztérium által kiírt pályázatra önkormányzati rendezvényként adtak be. Azt hiszem, ez elfogadhatatlan!

Közpénzt végül is nem tudtak szerezni a kőbányai szocialisták, mert György István polgármester felfüggesztette ezt a bizottsági határozatot, és a kirobbant botrány után elutasították a pályázatot is. A szavazás és a hamis adatokkal beadott pályázat azonban nem maradhat következmények nélkül.

Tisztelt Miniszter Asszony! Fel kívánnak-e lépni a jövőben azok ellen, akik hamis adatokkal adnak be pályázatot állami közpénzekre? Ha egy szocialista pártrendezvényt önkormányzati rendezvényként tüntetnek fel egy állami közpénzre kiírt pályázat során, az ön szerint minek minősíthető? Miniszter asszony, elfogadhatónak tartja-e, hogy egy szocialista polgármesterjelölt személyesen önkormányzati közpénzt szavaz meg saját kampányrendezvényére? Ha nem, akkor mit kívánnak tenni ez ellen? A negyedik kérdésem az, hogy alkalmasnak tartja-e a történtek után a Szocialista Párt kőbányai polgármesterjelöltjét, Andó Sándort polgármesterjelöltnek.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 54-56 2002.09.17. 0:58  47-56

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Ha egy áruházi tolvajt a biztonsági őrök a bejáratnál elkapnak, akkor hiába adja vissza, amit elvett (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Selmeczi Gabi! - Derültség. - Ezt ti ismeritek!), eljárás indul ellene. (Nagy zaj az MSZP padsoraiból. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Miniszter Asszony!… (Nagy zaj.)

 

ELNÖK: Képviselőtársaim!

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! Tény, hogy az Óhegy parkban a szocialisták rendezvényt tartottak. Tény az is, hogy az Óhegy parki rendezvényre a költségvetési bizottság 1 millió forintot szavazott meg, és az is tény, hogy a Belügyminisztériumhoz beadott pályázat, amely önkormányzati rendezvényként van feltüntetve, teljesen egybeesik a szocialista szórólapon meghirdetett rendezvénnyel.

Nagyon sajnálom egyébként, hogy a belügyminiszter asszony így válaszolt - elfeledkezett az üvegzsebprogramról. Azt hiszem, hogy a következő szavazás az egész ország számára nagyon tanulságos lesz abból a szempontból, hogy önök mennyire gondolják mindezt komolyan. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 101 2002.09.17. 0:16  100-101

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm. Elnézést a késésért. Tisztelt Ház! Magyar Bálint válaszát egy interpelláció kapcsán már hallottuk az ingyentankönyv kérdésében, úgyhogy továbbra is, mivel Medgyessy Péter személyes ígéretet tett ebben a témakörben, az ő válaszához ragaszkodnék. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 72 2002.09.18. 1:59  17-244

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Bőhm András, az SZDSZ vezérszónoka ihletett a megszólalásra. Bírálta az Országimázs Központot, és valószínűleg egyébként van is némi igazsága, de egyelőre ezt nem tudhatjuk pontosan, hiszen több területen folyik a vizsgálat. Majd a vizsgálat végén leszünk pontosan tájékozottak, hogy volt-e szabálytalanság, visszaélés, avagy sem.

De azért szeretném elmondani a Ház előtt, hogy furcsa, hogy éppen Bőhm András mondja ezt. Most a Fővárosi Önkormányzatban éppen vizsgálat folyik, hogy a Fővárosi dugó című kiadványt hogyan is finanszírozták. Ezt a kiadványt olyan vállalkozókkal, olyan útépítőkkel, beruházókkal dobatták össze, adatták össze a pénzt rá, akik a Fővárosi Önkormányzattól megrendelést kaptak. Azt hiszem, mivel ő az SZDSZ frakcióvezetője, nem helyes, hogy ezt ő mondta el.

De ha már itt tartunk, hadd vessem fel azt is, hogy éppen az SZDSZ reklámcége, az MC Média az, amely tömegesen kapja mostanában a kormányzati megrendeléseket. Azt hiszem, ez is némi önmérsékletre inthette volna Bőhm Andrást. Azt már csak zárójelben teszem hozzá - hab a tortán -, hogy mostanában állami közpénzeket olyan cégek osztogatnak, olyan kft.-k - 50 milliót az augusztus 20-ai pályázatra -, amelyeknek a tulajdonosi struktúrájában találhatók a rendelkezésre álló adatok szerint Jersey szigetén lévő off-shore cégek.

 

(13.00)

 

Azt hiszem, elgondolkodtató, hogy milyen átláthatóságot és milyen üvegzsebprogramot szolgál az, ha ilyen cégek osztogatnak állami közpénzt. Úgyhogy azt javaslom kormánypárti képviselőtársainknak, kicsit óvatosabban bánjanak ezekkel a kritikákkal. Még csak négy hónapja vannak kormányon, de már elég súlyos dolgokat lehet itt mondani, legalább olyan súlyosakat, mint amilyeneket ők mondanak az Országimázs Központtal kapcsolatosan. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 80 2002.09.18. 2:16  17-244

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Valóban, az ÁSZ-jelentésben vannak olyan pontok, amelyek bírálják, illetve elmarasztalják az Országimázs Központot. De olyan kijelentések, amelyeket képviselő úr megengedett magának, hogy hatalmas lenyúlások voltak, ilyeneket nem tud felolvasni az ÁSZ jelentéséből. Ha tud, akkor kérem, tegye meg. Amiket ön állít, nem olvasható ki ebből egyértelműen.

És azt kell mondjam, olyan azért a mi kormányunk alatt nem volt, hogy off-shore cégek osztanak el önkormányzati pályázók között 50 millió forintot. Ez az eljárás példátlan, helytelen, és reméljük, hogy ez nem lesz így tovább.

 

(Nagy Nórát a jegyzői székben dr. Füle István
váltja fel.)

 

Az SZDSZ frakcióvezetője még azt mondta, hogy 2001-ben születtek olyan döntések, amelyek a fővárosi tömegközlekedést romba döntötték. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, ha megnézik a statisztikákat, akkor az elmúlt tizenkét évben a fővárosi tömegközlekedés helyzete, az azt igénybe vevők száma folyamatosan romlott - 2001 nem egy különös év. Azért sem értem egyébként az SZDSZ fővárosi frakcióvezetőjének a vádaskodását, mert nem igaz az, hogy a főváros pénzügyi nehézségekkel küzdött, több tízmilliárd forint ott van lekötötten a Fővárosi Önkormányzat számláján, és igenis, ha ebből a pénzből a fővárosi közlekedés fejlesztését kívánták volna elérni, akkor ezt megtehették volna.

Még egy utolsó érvet emellett hadd mondjak. A kormány 2001-ben és 2002-ben is jelentős lépéseket próbált tenni a fővárosi közlekedési szövetség létrehozása érdekében, és ez mindig a Fővárosi Önkormányzat ellenállásán bukott meg. Arról már nem is beszélve, hogy ’94 és ’98 között SZDSZ-es közlekedési miniszter volt, az SZDSZ-es Fővárosi Önkormányzattal meg tudtak volna állapodni, de sajnos az a közlekedési forma, ami éppen a legtöbb budapestit érintett volna kedvező módon, sem ebben az időszakban, sem az elmúlt években, 2001-2002-ben - a kormányzat kezdeményezése ellenére - nem tudott megvalósulni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 90 2002.09.18. 2:07  17-244

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én is ott folytatnám, ahol Font Sándor képviselő úr abbahagyta, Molnár Albert nagyon sok helyen komoly tárgyi tévedésben van.

A magyar gazdaság, mindannyian tudjuk, meglehetősen nyitott gazdaság, ez azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben függ azoktól a folyamatoktól, amelyek például az Európai Unióban, illetve a világgazdaságban uralkodnak. Elmúlt az az idő, amikor azt mondhattuk, hogy Magyarország teljesen függetlenül tud működni ezektől a folyamatoktól. Hatalmas recesszió volt - ezt Varga képviselő úr nagyon pontosan elmondta a hozzászólásában -, és ez alól a recesszió alól nem vonhatta ki magát a magyar gazdaság sem. Egyetlen kérdés volt, hogy milyen mértékben esünk mi vissza, és, tisztelt képviselőtársaim, az az egyértelmű eredmény, hogy akárkivel vetjük össze magunkat a térségből, a volt kelet-európai országok közül, akár a nyugat-európai országokat nézzük meg, Magyarországon a gazdasági visszaesés sokkal kisebb mértékű volt.

Molnár képviselő úr elmondta, hogy visszaesett az export, meg hogyan érintette a magyar vállalkozásokat a forint felértékelődése. Tisztelt képviselő úr, azt gondolom, hogy a magyar gazdaságnak nem az alacsony bérekkel és az olcsó forinttal kell hosszú távon versenyképesnek lenni, nem ez a cél.

 

 

(13.20)

 

Hadd mondjam el, hogy 7,7 százalékkal növekedett az export Magyarországon 2001-ben. Nem igaz az az állítás, képviselő úr, amit ön mond, az export igenis dinamikusan növekedett, akármit is szeretnének ezzel kapcsolatban állítani.

Hegyi képviselő úrnak nagyon röviden azt válaszolnám, hogy önök azokban az években az ingyentankönyvtől kezdve mindent beterjesztettek, mindent. Igazából szerintem egyetlen kérdés van: a Fővárosi Önkormányzatnál, ahol MSZP-SZDSZ-többség volt, állt-e elegendő forrás rendelkezésre ahhoz, hogy megfelelő színvonalú tömegközlekedést biztosítson? S mivel több tízmilliárd forint volt a Fővárosi Önkormányzat lekötött számláin, azt kell mondanom, képviselő úr, hogy ha fontos lett volna az MSZP-SZDSZ-nek a fővárosban a tömegközlekedés, akkor erre meglettek volna a forrásai.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 102 2002.09.18. 2:05  17-244

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Azt gondolom, hogy megint durva vádak hangzottak el. Helyes lenne egyébként, ha név szerint említené a képviselő úr ezeket az embereket, mert ez, hogy “holdudvarö, eléggé ingoványos terület.

De igazán nem ehhez kívánok hozzászólni - azt hiszem, a felszólalás önmagát minősíti -, hanem ahhoz a kérdéshez, ami a leglényegesebb vita a vezérszónoki körök után: hogyan is ítéljük meg a magyar gazdaság 2001-es teljesítményét? A mostani kormánypártok azt mondják, hogy ez a teljesítmény, ez a 3,8 százalékos gazdasági növekedés rossz adat, mert jelentősen csökkent az előző évekhez viszonyítva negyedévről negyedévre.

A kormánypártok viszont azt mondják, hogy nem tudunk elvonatkoztatni attól a helyzettől, amelyben a magyar gazdaság van. Éppen a képviselő úr mondta, hogy a magyar gazdaság egy nyitott gazdaság, exportorientált gazdaság. Nem kell ahhoz közgazdásznak lenni, hogy mindenki megértse: nyilvánvaló, hogy ha azokban az országokban, ahova exportálunk, és amelyektől nagyon nagy mértékben függünk, hogy milyen mértékben tudunk exportálni, ha azokban recesszió van, akkor ez a magyar gazdaságba is valamilyen módon be kell hogy gyűrűzzön. Annak ellenére, tisztelt képviselő úr, hogy recesszió volt ezekben az országokban, és hogy jelentős forintfelértékelődés ment végbe, ennek ellenére a magyar export 7,7 százalékkal tudott növekedni az említett évben. Azt gondolom, hogy önmagában ez az egy adat, összevetve az egész gazdasági környezettel, azt mutatja, hogy jó pályán jártunk, és szerintem erre a teljesítményre egész Magyarországnak büszkének lehetne és kellene lennie. És azt hiszem, hogy ez a kérdés.

Önök folyamatosan úgy tesznek, mintha a magyar gazdaság az ég egy világon semmilyen kapcsolatban nem lenne a világgazdasággal és az európai gazdasággal, mintha nem lenne összefüggés, és azoktól teljesen függetlenül tudna működni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ne nézzék a választókat butának (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), pontosan tudják, hogy ez nincs így. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 122 2002.09.18. 10:37  17-244

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy a hozzászólásom különösebb indulatokat nem fog kiváltani. Az oktatási bizottság alelnökeként az oktatás helyzetéről fogok beszélni a 2001. évben, az oktatást fogjuk mérlegre tenni most.

2001-ben a kormányzó pártok célja a társadalmi esélykülönbségek mérséklésében, illetve a tudásalapú társadalom megteremtésében foglalható össze röviden. Azt kell mondjam, hogy ebben a kérdésben, legalábbis verbális szinten, a szavak szintjén konszenzus van a parlamenti pártok között. Abban is konszenzus és egyetértés van, hogy az oktatás területén az állami szerepvállalás mértékét helyes, hogyha növeljük.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! 2001-ben pontosan ez történt. Az ellenzék részéről annak idején komoly bírálatok értek minket, hogy felfüggesztettük azt az elképzelésünket, amelyet 1999-ben a közoktatási törvény módosítása során fogalmaztunk meg, amely arról szól, hogy 80 százalékról 90 százalékra kívánjuk emelni az oktatás támogatását az önkormányzatok szintjén, azaz a két évvel azelőtti költségek 80 százalékát mondta ki a törvénymódosításunk előtt a közoktatási törvény, ezt 90 százalékra emeltük ’99-ben.

Be kell valljuk, hogy bár ez komoly célunk volt, ezt a célt nem tudtuk elérni a költségvetés során, ezért ezt a közoktatási törvényben lévő paragrafust felfüggesztettük, komoly kritikákat kaptunk ezért. De hadd mondjam el, tisztelt képviselőtársaim, hogy az eredmény azért pozitív volt, mert szó sem volt arról, hogy 80 százalék alá visszaestünk, hanem a két évvel azelőtti költségekhez képest 85 százalékot finanszírozott nagyságrendileg a központi költségvetés, és azt hiszem, hogy ez önmagában is jelentős előrelépést jelentett, és kedvező volt az önkormányzatok számára.

Hogy másképpen mutassam meg ezt a számot, az állami támogatások mértéke a közoktatásban arra az évre vonatkoztatva, nem a két évvel ezelőtti költségekhez képest, 1998-ban 63 százalékon állt, 2001-ben ez 75,5 százalékra emelkedett. Azt hiszem, hogy ez mindenképpen jó hír.

Külön jó hír, hogy elindult 2001-ben a pedagógusbérek felzárkóztatása. A KSH adatai szerint 2001-ben a bruttó pedagógusbérek 120,2 százalékon álltak az előző évhez képest; mivel 10 százalék körül volt az infláció, mondhatjuk, hogy körülbelül 20 százalékos mértékben emelkedtek. A nettó béremelkedés elmaradt ettől, az 17 százalékos volt, de arról már beszéltünk egyszer, hogy ez nem tartalmazza a családi adókedvezményeket, ez csak a béremelésre vonatkozik.

Azt hiszem, hogy ez mindenképpen jó, és örömteli, hogy ez a folyamat 2002 első félévében is folytatódott, sőt a pedagógusbérek, illetve a közalkalmazotti bérek nagymértékben növekedtek most, az elmúlt napokban is. Itt egyetlen problémát jeleznék, hogy számításaink szerint körülbelül a pedagógusok 20-30 százaléka nem fog 50 százalékos béremeléshez jutni, ennél kisebb béremelést fog találni a pénztárcájában. A folyamat ezzel együtt üdvözlendő, haladunk előre. Arról már beszéltem, hogy nőttek a normatív hozzájárulások, ez az önkormányzatok számára valamivel kedvezőbb volt.

Egy-két pontot külön ki szeretnék emelni. Csaknem százszázalékossá vált a kollégiumok működésének finanszírozása, ami azért nagyon fontos, hiszen az önkormányzatok nem érezték gyakran annyira sajátjukénak a kollégiumrendszert, hiszen azokban a kollégiumokban nem az adott fenntartó önkormányzatok gyermekei tanultak, ezért nagyon fontosnak érzem, hogy 2001-ben gyakorlatilag a kollégiumok működésének száz százalékát biztosította az állami költségvetés. Ezenfelül megkezdte egy önálló kollégiumi közalapítvány a működését, hogy pótolja az évtizedeken át mellőzött, elhanyagolt intézményrendszer szakmai és infrastrukturális fejlesztésének hiányosságait. Az idei évben már ebben a közalapítványban 2 milliárd forint található.

Jelentősen emelkedtek a fogyatékkal élő diákok normatívái, 2001-ben az Arany János tehetséggondozó program keretében csaknem háromszorosára sikerült növelni a kistelepüléseken élő tehetséges, de nehéz sorsú diákok részvételét a középiskolai oktatásban.

Phare-források bevonásával ebben az évben sikerült lehetőséget teremteni a roma fiatalok képzésének és munkába állásának a támogatására, erre 6 milliárd forint ment, és azt hiszem, hogy ez a program jelentős szakmai lendületet adott számos, e célokért dolgozó állami, önkormányzati és alapítványi intézménynek.

 

 

(14.40)

 

Idetartozik, hogy 2001-re sokszorosára növekedett 1998-hoz képest a roma ösztöndíjasok száma. Azt gondolom, hogy ezt az egész Ház közösen nagy problémának tartja, jelentős előrelépés volt. Hadd mondjam azt, hogy az összkormányzati adat a következő: 1998-ban a roma diákok közül mintegy 750-en kaptak ösztöndíjat, amelyet az állam biztosított, ez a szám 12 ezer fölé növekedett 2002-re, és talán a 2001-es év volt ebben a növekedésben a legdinamikusabb. Nagyon nagy mértékben növekedett az 1100 fő alatti településeken a kistelepülések iskoláinak kiegészítő támogatása. Alsó tagozaton ez a támogatási összeg csaknem megkétszereződött.

Azt kell mondanom még, hogy a szakképzés területén is jelentős előrelépések láthatók. Jelentős állami támogatásban részesült állami pályázatokból körülbelül kétszázezer szakképzésben részt vevő tanuló. Azt gondolom, ez a szám is mindenképpen pozitív.

Elindult sok szakmai program, amelyeknek szintén ez a költségvetés teremtette meg a fedezetét. Ilyen például a kerettantervek bevezetése, amelyet nagyon fontosnak tartok; vagy végre sikerült egy átfogó közoktatási mérési és értékelési rendszert kiépíteni a magyar közoktatásban. De ide tartozik az Iris-Sulinet-program tartalomfejlesztése is. Ebben a kérdésben többször volt már vita a Házon belül. Azt kell mondanom, hogy 2001-ben nagyon jelentős forrásokat sikerült tartalomfejlesztésre biztosítani, és azt hiszem, ha abban gondolkodunk, hogy ezt a programot használni is kell, akkor a tartalomfejlesztés rendkívül fontos.

A felsőoktatásról: egy olyan törvényt fogadtunk el a parlamentben 90 százalék feletti támogatással, amely a felsőoktatási intézmények integrációját valósította meg. Ezt követően 2001-ben mintegy százmilliárd forintot hagyott jóvá a költségvetés intézményfejlesztési célokra. Erre az összegre vonatkozik az Állami Számvevőszék kritikája. Ez jogos kritika.

Több mint 30 milliárd forint előirányzat-maradvány képződött 2001-ben. Ezt az ellenzéki képviselőtársaink is jogosan felvetették. Ennek a magyarázata az, hogy intézményfejlesztési terveket kellett készíteni az intézményeknek, közbeszerzési eljárásokkal kellett ezeket a beruházásokat elindítani, és valóban ez a 30 milliárd forint nem került elköltésre, de ez lekötött előirányzat-maradvány volt, és a következő évben, illetve 2002-ben ezen a területen már lényegesen jobban állunk.

A felsőoktatás tárgyi feltételeinek fejlesztései közül is az egyik legfontosabb az informatikai fejlesztés volt. Az NIIF-program keretében százszoros sávszélességet és adatátviteli kapacitást sikerült teremteni az egyetemek között. Három szuperszámítógép állt munkába ebben az évben; az egyik az átadás pillanatában a világ 462. legnagyobb teljesítményű gépe volt.

Az integráció egy nehéz belső szervezeti átalakulás kényszerét is magával hozta. Közben elkerülhetetlenül megindult ebben az évben a képzési szerkezet átalakításának folyamata. Folyamatosan növekedett a hallgatói létszám. Bizonyára ismerik az adatot, hogy a rendszerváltás pillanatában egy korosztályon belül a felsőoktatásra jelentkezők száma 8 százalék volt, 2001-re 35 százalékra növekedett ez a szám. Azt gondolom, ez mindenképpen önmagáért beszél. De hadd hívjam fel a figyelmet, hogy jelentősen növekedett a felsőoktatásra jelentkezők száma a tandíj eltörlése után, és ebben az évben, 2001-ben indult meg a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszer és a diákhitel is, amely a nehezebb helyzetben lévő tanulók számára kedvező lehetőségeket biztosított. Külön kiemelném, mert rendkívüli fontosságúnak tartom, a felsőoktatási roma ösztöndíjat. Ez is egészen kiváló eredményeket tud maga mögött 2001-ben.

Ebben az évben született meg az a rendelet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely a gyesen, gyeden lévő kismamáknak ingyen biztosítja a tanulmányok folytatását. (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismételten jelzi az időkeret leteltét.) Ezt az egy mondatot még befejezném. Szabályozta azt, hogy költségtérítés mértékét nem lehet az infláció mértéke felett emelni. Úgyhogy azt gondolom - összefoglalva -, az oktatás szempontjából, ahogy ezt az Állami Számvevőszék is alátámasztotta, egy sikeres évnek tekinthetjük a 2001-es esztendőt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 128 2002.09.18. 1:50  17-244

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Hadd kezdjem azzal, hogy a PISA-felmérés 2000-ben történt. Most pedig a 2001-es költségvetésről beszélünk. Egyébként én nem állítottam egyetlen szóval sem azt, hogy a közoktatás ma Magyarországon ragyogó állapotban van. Előttünk van most, és erről vitatkozunk, a 2001. évi zárszámadás. Arról beszélünk, hogy ebben a zárszámadási törvényben milyen folyamatok vannak. Ezek a folyamatok valósak. Ha kinyitják a zárszámadási törvényt, akkor ezek, amikről beszéltem, kiolvashatók belőle.

Arról elbeszélgethetnénk, hogy mit mutat a PISA-mérés és mit nem. A PISA-mérés egyébként mást mért, mint tíz évvel ezelőtt. Érdemes erről vitatkozni, de talán nem most. Még egyszer mondom, hogy pontosan azért nem, mert ez nem 2001-es mérés, hanem az előtti, és nyilvánvalóan egy ilyen mérés nem egy adott év teljesítményét, hanem hosszabb távú oktatási teljesítményt mutat.

Az önkormányzatokkal kapcsolatos észrevételben, amit Jauernik képviselőtársam mondott, azt hiszem, van igazság. De ezzel együtt komoly eredménynek tartom, hogy az 1998-as 63 százalékról 75,5 százalékra emelkedett az az arány, amelyet az oktatás számára az állami költségvetés normatív alapon biztosít.

(14.50)

 

A Fidesz minden olyan kezdeményezést támogatni fog a jövőben, amely ezt az arányt tovább fogja növelni, hogy az önkormányzatok anyagi helyzetétől ne függjön az, hogy egy ott élő gyermek milyen színvonalú oktatásban részesül. Úgyhogy ebben a kérdésben, azt hiszem, hogy nem lesz vita közöttünk. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 132 2002.09.18. 2:14  17-244

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Sok mindenben egyetértek az előttem hozzászólóval. Azt kell mondjam, hogy a közoktatás valóban nehéz helyzetben volt, nem kis mértékben köszönhető ez az 1994 és ’98 között regnáló MSZP-SZDSZ-kormánynak, amikor például a pedagógusok a reálbérüknek körülbelül 15 százalékát veszítették el.

 

(15.00)

 

Ha azt mondja a képviselő úr, hogy nem sikerült a pedagógusokat az őket megillető helyre emelni, akkor ebben a kérdésben egyáltalán nincs vita köztünk. De ha ön azt állítja, hogy semmilyen lépés nem történt, akkor kénytelen vagyok vitatkozni önnel. Itt van előttem “A KSH jelentiö című füzet - nem baj, ha a tények nem zavarják a képviselő urat -, hadd mondjam el, hogy ez a füzet azt mondja 2001-re, hogy a pedagógusbérek, és ezt mondtam is ez előbb, nettó 7 százalékkal emelkedtek. Lehet azt mondani, hogy a 7 százalék kevés, abban a helyzetben, amiben a pedagógusok voltak, ez iszonyúan kevés volt, igaza van, képviselő úr, de azt mondani, hogy semmi nem történt és gyakorlatilag semmilyen béremelés nem valósult meg, mert az infláció elvitte, ez nem felel meg a tényeknek, így nem érdemes vitatkozni. Abban egyetértek önnel, hogy a dologi kiadások tekintetében visszalépés történt. Valóban, azt gondoltuk, hogy a legfontosabb a bérelmaradás felszámolása.

Ugyanakkor hadd tegyem hozzá, hogy nem teljesen pontos az az állítás sem, és itt is érdemes kinyitni a költségvetést, hogy az önkormányzatok infláció alatti támogatásnövekedésben részesültek. Infláció fölötti támogatásnövekedés volt az önkormányzatok számára, legalább az adatokat nézzük meg a zárszámadási törvényből. Azon vitatkozhatunk, hogy megfelelő mértékben növekedett-e az önkormányzatok támogatása - jó lett volna, ha nagyobb mértékben tudott volna növekedni -, de azzal a tévhittel, hogy az önkormányzatok támogatása az infláció alatti mértékben növekedett, ezzel számoljunk le, mert ez nem felel meg a valóságnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 138 2002.09.18. 2:00  17-244

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Azt gondolom, jó, ha egy költségvetés kapcsán konkrét számadatokat használunk, nagyon bonyolult az, hogy rendkívül alacsony, mondjuk azt, hogy 7 százalék volt a KSH adatai szerint a pedagógusoknál a nettó béremelkedés. Nem volt ilyen az azt megelőző hat-hét évben, nagyon örülünk, hogy 2002-ben ez egy lényegesen nagyobb számra fog kijönni. 2001-ben pontosan az volt a gond, hogy az előző években olyan helyzetbe került a magyar közoktatás, mint amilyenben volt. Örülünk, hogy 2002-ben nagyobb előrelépés történt.

A kommunikációról hadd mondjam el, említettem az előbb is: önök azzal vádolnak minket, hogy helytelenül kommunikálunk. Rendben van, önök is most folyamatosan azt hangoztatják, hogy 50 százalékos béremelés fog járni minden pedagógusnak. Tisztelt Ház! Hadd mondjam el, hogy a felméréseink szerint a pedagógusoknak körülbelül 20-30 százaléka - még nem állnak teljesen pontos számok rendelkezésre - nem fog 50 százalékot kapni, és sajnos, ha önök folyamatosan ezt a számot mondják, ez a társadalom jelentős részében ellenszenvet gerjeszt az oktatási élet dolgozóival szemben, és ez nem helyénvaló. Örülök, hogy végre elhangzott a Házban, hogy nem csökkent az önkormányzati támogatás 2001-ben, hanem növekedett. Abban a képviselő úrnak igaza van, hogy ezt gyakorlatilag elvitte teljes egészében a bérnövekedés. El is ismertem, hogy mi a béremelésre koncentráltunk, és dologi kiadásra sajnos kevesebb jutott, mint az azt megelőző évben. Ezt a pulpituson is és a kétperces hozzászólásban is elismertem, de fontossági sorrendet kellett felállítani, mi azt gondoltuk 2001-ben, hogy a pedagógusok áldatlan bérhelyzete jelenti a legnagyobb problémát.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 103 2002.09.24. 0:20  102-103

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem kívánom Magyar Bálint miniszter urat kellemetlen helyzetbe hozni. Azt kell hogy mondjam, Medgyessy Péter személyes ígéreteket tett a kampányban, én azt szeretném, ha Medgyessy Péter ezekre személyesen válaszolna. Azt hiszem, ez az ő becsületbeli feladata is. Úgyhogy Magyar Bálintot válaszadóként nem kívánom elfogadni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 143 2002.10.01. 1:28  142-149

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszterelnök Úr! Ön a kampány során személyes felelősséget vállalt azért, hogy az általános iskolában ingyen lesz a tankönyv mindenkinek. Egy szórólapján a szavát adta, hogy ez az ígérete teljesülni fog. A kormányprogramba ez az elképzelés, miniszterelnök úr, már nem került be. Ráadásul az ön kormányának oktatási minisztere folyamatosan az ön személyes ígéretével ellentétesen nyilatkozik, mondván, hogy nem a szocializmust építjük.

Az MSZP még tárgysorozatba se vette a Fidesz erre vonatkozó indítványát, amellyel egyébként az ön személyes választási ígéretét lehetne teljesíteni. A kormány nemrég döntést hozott arról, hogy a következő években hogyan fog növekedni a rászorultsági támogatás mértéke. Dicséretes ez a törekvés, dicséretes a kormánydöntés, de azt kell mondanom, ebből a kormánydöntésből nyilvánvalóvá vált, hogy ebben a kormányzati ciklusban önök nem kívánják megvalósítani ezt a választási ígéretet sem, azaz nem lesz ingyenes a tankönyv az általános iskolások számára. Ezzel becsapták a választókat, a szülőket és a gyerekeket is.

Miniszterelnök úr, itt a kérdés a parlamentben, mennyit ér az ön szava, be kívánja-e tartani azt a választási ígéretet, amelyre személyes felelősséget vállalt a kampány során.

Várom válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 147 2002.10.01. 1:14  142-149

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Miniszterelnök Úr! 2001 novemberében, a kétéves költségvetés félidejében szocialista párti képviselők egy javaslatot nyújtottak be a parlamentben, amelyben azt javasolták, hogy azonnal, azaz 2002-től vezessük be az ingyenes tankönyvet az általános iskolákban. Akkor úgy tűnt, azt mondták, hogy elérkezett az idő, és ezt mindenképpen meg kell tenni.

 

 

(12.40)

 

Most önök azt mondják, hogy nincs itt az ideje, tegnap nem szavazták napirendre sem, tárgysorozatba sem vették azt az indítványt, amelyben már a 2004-2005-ös tanévre vonatkozóan tettük meg ezt a javaslatot, azt, amit önök is ígértek a választási kampány során, nevezetesen, hogy ingyenes lesz az általános iskolában a tankönyv.

Miniszterelnök úr, azt hiszem, sok mindent lehet magyarázni, hogy miért nem kívánják teljesíteni az ígéretet. Egy kérdést világosan meg kell válaszolni itt a parlament előtt: be kívánják-e tartani ebben a ciklusban ezt az ígéretet vagy pedig nem? Ez a kérdés. Ön a kampányban világosan ígért, világosan vállalta a személyes felelősséget, szavát adta, erre a kérdésre, azt hiszem, önnek itt az ország nyilvánossága előtt egyértelműen választ kell adnia. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 68 2002.10.02. 4:49  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szabó Zoltán csúsztatott, és erre kénytelen vagyok kitérni, ugyanis az ellenzék nem azt mondta, hogy az adótörvények megtárgyalására soha nem állt ilyen kevés idő rendelkezésre, hanem azt mondta, hogy soha nem állt olyan kevés idő rendelkezésre az első bizottsági ülésig az anyag megkapásától kezdve, mint amennyi most rendelkezésre állt; múlt héten kaptuk meg, és hétfőn már tárgyaltuk az anyagot. Ez példátlan, erre nem volt példa a Ház történetében még. El kell mondjam, hogy 1999-ben, az előttem szóló állításával ellentétben, csökkentek az adóterhek, akkor vezettük be a háromkulcsos adórendszert.

Tisztelt Ház! Időnként eljön az igazság pillanata. A napokban megkapták a pedagógusok a béremelésüket, illetve meg fogják kapni, és rá fognak jönni, hogy nem találnak 50 százalékot a borítékban, nem lesz ennyi a béremelkedés mértéke. Ugyanúgy az igazság pillanatánál tartunk most itt a parlamentben ebben a pillanatban.

Az MSZP és az SZDSZ jelentős adócsökkentést ígért, nézzük meg, hogy mi valósult meg. Az MSZP azt mondta, hogy 13 százalékra, 25 százalékra és 40 százalékra csökkenti a kulcsokat, az SZDSZ óriási táblákon hirdette, hogy mindenki 18 százalékot fog fizetni.

Tisztelt Ház! Egyetlenegy százalékkal nem csökkentek az adókulcsok; azt hiszem, hogy ez önmagáért beszél. A PM illetékese egyébként elmondta, hogy számításaik szerint 1,4 százalékkal csökken az adóterhelés a következő évben - nem 10 százalékkal, ahogy ezt néhányan az előttem szólók közül állították. De az a kérdés - és ezt kell megvizsgálnunk -, hogy ez az 1,4 százalékos adócsökkenés mit fog jelenteni, mondjuk, a közalkalmazottaknak az elkövetkező évben. Ehhez érdemes megvizsgálni, hogy mit tudunk a kormány elképzeléseiről. A kormány előterjesztette, hogy 3 százalékos béremelést javasol. Ez is egyébként példátlan volt, mert a magyar demokrácia történetében arra még nem volt példa, hogy a magyar munkaadók magasabb béremelést tartottak volna elfogadhatónak, mint amit a magyar kormány előterjesztett. Ez példátlan volt.

 

 

(11.50)

 

De ott tartunk, hogy 3 százalékos béremelést javasolt a kormány képviselője, 5 százalékra prognosztizálják az inflációt, és ez az adótábla a számítások szerint, ez a három dolog együtt azt mutatja, a Világgazdaság is így számolt és hatástanulmányok is ezt mutatják, hogy 128 500 forinttól a reálbérek ezen peremfeltételek mellett csökkenni fognak. Többen céloztak rá a bizottságban, hogy ez pontosan azt jelenti, hogy az átlagkeresetek környékén decemberhez, novemberhez képest reálbércsökkenésre lehet számítani.

Nem értettek egyet a bizottság kisebbségben lévő tagjai a kötelező nyugdíjpénztári tagsággal sem, hiszen a Pénzügyminisztérium képviselője elismerte: a magánnyugdíjpénztárak három éve veszteségesen működnek. Azt is elismerte a PM képviselője, hogy a következő évben 25 milliárd forinttal többet kell a veszteségek pótlására biztosítani, összesen 90 milliárd forintot. Jogosan felvetődik a kérdés, tisztelt Ház, kinek az érdeke, hogy veszteségesen működő nyugdíjpénztárakba kényszerítsük a fiatalokat. Azt hiszem, hogy ezt a kérdést is meg kell majd válaszolni.

A bizottság azt is megállapította, és ezt még a kormánypárti képviselők is elismerték, hogy annak ellenére, hogy négy éven keresztül azzal bíráltak minket, hogy a családi adókedvezményt nem tudja mindenki igénybe venni és kevesen tudják igénybe venni, tisztelt Ház, a minimálbér környékén vagy kicsivel afelett keresők még az eddigieknél is sokkal kisebb arányban tudják a családi adókedvezményeket igénybe venni, gyakorlatilag egyáltalán nem tudják, az ő helyzetük ebből kifolyólag egyáltalán nem javul.

És végül, a bizottság ellenzéki tagjai felvetették, hogy teljesen igazságtalannak tartják az adó- és járuléktörvény-javaslatnak azt a pontját, amely szerint a pénztőke nyereségadóját megszünteti. Elképesztőnek tartjuk, hogy egy magát szocialistának valló párt ilyen javaslatot terjeszt a képviselőház elé. Valóban történt adócsökkenés: a pénztőke után, az ebből fakadó nyereség után nem kell adót fizetni az eddigi 20 százalékkal szemben. Azt hiszem, nem feledkezhetünk el arról, hogy ennek a javaslatnak az egyik nyertese éppen Medgyessy Péter lesz, ez elhangzott a bizottsági ülésen, akinek a saját vagyonbevallása szerint 80 millió forintnyi pénze van a tőzsdén. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szegénységpárti!)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 136 2002.10.02. 0:55  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársam, aki az előbb hozzászólt, bizonyára nincs tisztában azzal, hogy az elmúlt négy évben Katona Kálmánnak hívták azt a minisztert, aki Füzesabonyig átadta az M3-as autópályát. Akármennyiszer mondják ezt a parlamentben, ettől ez még tény marad. Természetesen lehet azt mondani, hogy Katona Kálmán azt az autópályát adta át kormányzásunk első évében, aminek a nagy részét még az önök kormányzása alatt építették. Ezt lehet mondani, tisztelt képviselőtársaim, csak akkor azt az autópályát vagy azokat az autópályákat, amit most önök át fognak adni, kérem, szintén ugyanígy számolják.

Azt nem lehet, hogy amit Katona Kálmán átadott, azt önök építették, és amit önök ugyanennyi idő múlva át fognak adni, szintén önök építették. Ne tegyék magukat nevetségessé! Ezt az egyet szeretném kérni. Egyenlő mértékkel mérjenek! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 148 2002.10.02. 1:02  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ország legfontosabb törvényeinek egyikét tárgyaljuk, és most kaptam a hírt, hogy csak 4 óra 5 percig közvetíti a Magyar Televízió ezt a vitát. Javaslom, hogy az elnök úr próbáljon rendelkezni, hogy a közvetítési idő e törvényjavaslat megtárgyalásának végéig tartson.

Ezt azzal is alátámasztanám, hogy példátlan az a gyakorlat, ami most a Házban történik, ugyanis eddig ha a vitának csak egy részét közvetítette a televízió, mindig beosztottuk, hogy a vita televíziós részében is pontosan az arányoknak megfelelően kapjanak felszólalási lehetőséget a különböző pártok. Ez most nem történt meg, az arányok jelentősen eltolódtak. Úgyhogy azt gondolom, már csak emiatt is mindenképpen tenni kellene valamit, hogy a televízió az egész vitát közvetítse. Minden állampolgárt érint ez a törvény. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 160 2002.10.02. 2:09  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Az előbb én aránytalanságokról beszéltem, semmilyen pártot nem említettem, mindig ez volt a parlamenti gyakorlat, a képviselő úr nem volt itt az elmúlt ciklusban, talán nem tudja. Ha a tévé csak a vita egy részét közvetítette, mindig felosztottuk.

A képviselő úrnak még válaszolnám, hogy az APEH adataira hivatkozik, itt sok mindent figyelembe vehetnénk, de ha az APEH adatait nézzük, akkor tudjuk azt, ön is tudja, én is tudom, hogy meglehetősen nagy Magyarországon a feketegazdaságnak az aránya. Abból, hogy az következik egyik évről a másikra, hogy a befolyó adóbevételek a GDP-növekedés felett nőttek, azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a magyar gazdaság tisztult.

A képviselő úr abban is teljes tévedésben van, hogy az adóterhelést kizárólag az szja-ra vonatkoztatja. Valóban, az szja-nál talán kimutatható egy minimális csökkenés. De, tisztelt képviselő úr, gondoljunk az áfára, vagy gondolkodhatunk még nagyon sok más adónemben is - ha ezeket mind összevetjük, az ön érvelése messze nem állja meg a helyét. Az szja-ról beszélhetünk külön, csak a magyar adórendszer egy komplex egész. Nem lehet azt mondani, hogy nagyon jó, hogy ez a része kedvezőbb lett valamivel, mint volt, hanem meg kell nézni, hogy egészében hogyan változott a kép. És egészében az összkép, tisztelt képviselő úr, egyáltalán nem annyira kedvező.

Eörsi Mátyás képviselő úrnak pedig a következőt mondanám. Nagyon örülünk annak, hogy van egy ilyen adókedvezmény, amit számítógép-vásárlásra igénybe lehet venni, de a polgári kormány tavaly elkezdett egy folyamatot - 17 ezer számítógépet osztottunk ki a pedagógusoknak, még jó néhány ezret a köztisztviselőknek. Őszintén reménykedünk abban, hogy a költségvetési törvényben majd megtaláljuk a program folytatásához szükséges pénzt is, és a következő években is mind a köztisztviselők, mind a közalkalmazottak pályázhatnak számítógépekre.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 170 2002.10.02. 1:59  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Javasolom, hogy az állami újraelosztás mértékéről beszéljünk, nem érdemes csak a személyi jövedelemadóról beszélni. Az állami újraelosztás mértéke, tisztelt képviselő úr, Szabó Zoltán képviselő úr, évről évre csökkent, javasolnám, hogy nézze meg az ezzel kapcsolatos adatokat.

Az a kérdés, hogy mi lesz az idei évben. Nagyon javasolnám, hogy vegyék kezükbe például a Világgazdaság adatait, szeptember 24-ei szám, ha jól látom, különböző paraméterek mellett, amelyeket a kormány eddig nyilvánosságra hozott, kiszámolta, hogy mi várható a következő évben. Ezek a paraméterek a következők: 3 százalék béremelésre tett a kormány javaslatot, 5 százalékos inflációt tervezett, és az előttünk fekvő szja-táblából a következő derül ki, 128 500 forintnál, még egyszer mondom, 128 500 forintnál már csökken a jövedelmek reálértéke.

Nem arról van szó, amit tisztelt képviselőtársaim mondanak, 128 500 forint esetén az említett három paraméter figyelembevételével már az alkalmazottaknak kisebb fizetésük lesz reálértékben, mint az idei évben. És 150 ezer forintnál a Világgazdaság és más hatástanulmányok számításai szerint 0,4 százalékkal, 200 ezer forintnál már 0,7 százalékkal, és így tovább, csökken az emberek reálbére. Nem arról van szó, amit a képviselő úr mond, egyszerűen arról van szó, hogy csökkenés lesz. Ehhez még hozzászámolhatjuk például az áfateher növelését, rengeteg területen bekövetkezik, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az emberek zsebében több marad. És itt még figyelembe vehetjük egyébként a tb-terhek növelését is, amiről szintén előszeretettel szeretnek elfeledkezni a parlamenti vita során.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 204 2002.10.02. 2:15  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Attól, hogy valamit sokszor elismételgetnek, az még nem biztos, hogy úgy van. Adócsökkentésről beszélt képviselőtársam, és azt mondta, hogy nem történt adócsökkentés az elmúlt időszakban. Hadd hívjam fel a figyelmét, hogy kormányzásunk első évében hatról háromra csökkent az adókulcsok száma a személyi jövedelemadó-táblázatban; a legmagasabb kulcs 44 százalék volt, ez 40 százalékra csökkent, és az összes többi adókulcs egyébként folyamatosan csökkent, egyetlen kulcsot sem kerekítettünk felfelé. A tb-járulék az elmúlt négy évben 39 százalékról 29 százalékra csökkent. Ide még nyugodtan hozzászámolhatjuk azt is, hogy 10 millió forintig beruházási adókedvezményben részesültek a hazai vállalkozók. Ennyit az előző időszak adócsökkentéséről.

 

 

(17.10)

 

 

Azt mondja képviselő úr, minden tanulmány azt mutatja, hogy a lakosság jövedelempozíciói javulni fognak az elkövetkező időszakban. Hadd hívjam fel a Világgazdaság szeptember 24-ei számára a figyelmét, ha ezt nem olvasta. Azt mondja, hogy azokkal a peremfeltételekkel, amelyeket a kormány meghatározott, és amelyeket jelenleg ismerünk - nevezetesen, hogy 5 százalékra tervezik az inflációt, 3 százalékra tervezik a béremelést, ilyen ajánlatot tettek -, ezzel az adótáblával bizony az történik, hogy az emberek helyzete már 128 ezer forinttól csökkenni fog, azaz romlani fognak a jövedelempozíciók.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem olvasható ki ezekből az adatokból az az optimizmus, amelyet ön mondott.

A magánnyugdíjpénztárakról pedig egyetlen észrevételt hadd tegyek. A PM képviselői elismerték, hogy a magánnyugdíjpénztárak az elmúlt három évben veszteségesek voltak, 90 milliárd forint kell az állami költségvetésből a veszteségük finanszírozására. Azt gondoljuk, meglehetősen nagy felelőtlenség veszteségesen működő magánnyugdíjpénztárakba kötelező jelleggel kényszeríteni a fiatalokat. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 220 2002.10.02. 11:07  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ezt kénytelen vagyok ide kihelyezni. (A mikrofon elé helyez egy lapot. - Derültség a Fidesz soraiból.) Tisztelt Ház! Időnként eljön az igazság pillanata. Eljött az igazság pillanata már most, október elején a pedagógusoknál, a közalkalmazottaknál, amikor szembesülhetnek azzal, hogy az 50 százalékos ígéretekből mi is lett. Több iskola adatait láttam, és a keresetnövekedés mértéke épphogy meghaladta a 20 százalékot. Azt hiszem, az adótörvényeket is érdemes ebből a szempontból végignézni, hogy mi is lett az ígéretekkel.

Nézzük meg, hogy mit ígért a Szabad Demokraták Szövetsége rengeteg gigaposzteren, plakáton a magyar választóknak! Előttem láthatják: azt ígérték, hogy 18 százalékos személyi jövedelemadót fognak mindenkinek a számára elérhetővé tenni, illetve biztosítani. Az MSZP ezzel szemben azt ígérte, hogy megtartja a háromsávos adórendszert, de 13 százalékra, 25 százalékra, illetve 40 százalékra mérsékli az adókulcsokat, sőt a 40 százalékos adósáv alsó határát 2,3 millió forintra emeli fel.

Nos, el tudom képzelni, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy megkezdődtek a koalíciós tárgyalások. Az MSZP azt mondta, hogy 13, 25, 40 százalékra kell mérsékelni az adókat, az SZDSZ azt mondta, hogy 18 százalékra. Hosszasan vívódtak, megállapították, hogy koalíciós kormány van, egyezségre kell jutni. Gondolkodtak, hogy hogyan is tehetnék ezt meg, végül megkötötték a kompromisszumot, senkinek nem teljesítik egyetlen ígéretét sem, ezért nulla százalékkal csökkentették az adókulcsokat. Sem az MSZP-nek, sem az SZDSZ-nek nem teljesült ez az ígérete, maradt a megállapodás, a kompromisszum nulla százalék. Ahhoz képest, hogy eddig folyamatosan száz százalékot hirdettek magukról, ez azért nem kis teljesítmény.

Ez problémákat okozott, hiszen a Szabad Demokraták Szövetsége teliplakátolta a várost, hogy 18 százalék lesz az adókulcs. Meg is állapodtak, hogy ezt úgy fogják ellensúlyozni, hogy mindig elmondják a következőket: a kormány tartja a szavát, jelentős az adócsökkenés, és egyébként igazságosabb lesz így az adórendszer. Ezt folyamatosan minden hozzászólás elején elmondják, érdemes ebből a szempontból a most előttünk fekvő adórendszert végignézni.

A PM adatai szerint, hivatalos adatok szerint 1,4 százalékos az adócsökkenés mértéke. Igen ám, de hogy a magyar állampolgárok a következő évben hogyan fognak élni, az nemcsak az adócsökkenés, illetve az adótábla megváltoztatásától függ, hanem attól is, hogy milyen kondíciókat fog a kormány, illetve a munkaadó biztosítani a munkavállalóiknak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Példátlan eset történt a bértárgyalásokon: a kormány 3 százalékos bruttó bérnövekedésre tett javaslatot. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az a példátlan eset történt, hogy a munkavállalók azt bizonygatták, hogy ők ennél többre is képesek. Egy magát baloldalinak nevező kormány a bértárgyalásokon azt mondta, hogy nem, 3 százalék legyen, és arra tett javaslatot a munkaadóknak, hogy kevesebb béremelést fizessenek az embereknek. Azt gondolom, hogy ez példátlan. Azzal indokolta ezt a kormány ezeken a tárgyalásokon, hogy jelentős adócsökkenés lesz, és emiatt több marad az emberek zsebében. Tisztelt hölgyeim és uraim, 1,4 százalék a PM hivatalos adata szerint az adócsökkenés, ebből kifolyólag tett a 3 százalékos bérnövekedésre javaslatot a kormány. Hogy ebből nem lesz a következő időszakban jelentős reálbéremelés, abban, azt hiszem, mindannyian biztosak lehetünk. Helyes volt tehát Orbán Viktor miniszterelnök úrnak az a felvetése, hogy ragaszkodni kell a reálbérek folyamatos növeléséhez.

 

 

(18.10)

 

2,3 millió forintra sem növekedett a legfelső kulcs bevezetésének az alsó határa, 1 millió 350 ezer forintnál tart ez az összeg. Ha megnézzük, és komoly hatástanulmányokat készítünk, és megvizsgáljuk a 3 százalékot, az 5 százalékos inflációt és ennek az adórendszernek a hatását, akkor bizony az derül ki, hogy az átlagbér felett kicsivel már a reálbérek ezen paraméterek mellett csökkenni fognak, természetesen az utolsó négy hónaphoz képest.

Szabó Zoltán többször is elkövetett egy apró csúsztatást itt a parlamentben. Az előző évhez, azaz a 2002-es év egészéhez viszonyította a bérnövekedés mértékét, és ki tudta mutatni, hogy így növekszik, de ha az utolsó négy hónaphoz, tehát az októberhez, novemberhez, decemberhez viszonyítunk, akkor bizony ehhez képest reálbércsökkenéssel kell számolniuk az alkalmazottaknak.

Azt is hallhattuk többször, hogy az adórendszer igazságos. Két példát hadd mondjak erre! Négy éven keresztül hallottuk, hogy az alacsony jövedelműek nem tudják igénybe venni a családi jövedelemadó-kedvezményeket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha megnézik az adórendszert, végigtanulmányozzák, akkor mindenkinek szembesülnie kell azzal, hogy a következő időszakban bizony az alacsony jövedelműek még kevésbé fogják tudni igénybe venni a gyerekek után járó adókedvezményt. Ez még nagyobb problémát fog okozni, és pontosan az történik, hogy azok a családok, akik a minimálbér környékén élnek, és eddig élni tudtak a gyerekek után járó adókedvezménnyel, az ő helyzetük egy jottányit sem fog javulni, és pontosan ugyanannyi adót fognak fizetni, vagy pontosan ugyanannyi kedvezményt fognak tudni igénybe venni, mint azok a minimálbér környékén dolgozó alkalmazottak, akik nem nevelnek gyereket. Ennyit az igazságosságról.

A másik, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők nagyon gyakran kifogásolták nekem, hogy a személyi jövedelemadó nagy részét eddig is ők fizették. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha megnézzük, hogy milyen változások történtek a személyi jövedelemadó-táblában, el kell hogy mondjam, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők az eddigieknél sokkal nagyobb részét fogják fizetni a személyi jövedelemadónak, ami sok mindennek nevezhető, csak nem igazságosnak.

A magánnyugdíjpénztárak többször előkerültek. Három éve veszteségesek a magánnyugdíjpénztárak, az állam már 90 milliárd forintot lesz kénytelen a magánnyugdíjpénztárakba beadni a következő évre. Béki Gabriellától megtudtuk, hogy öt évre előre készültek a hatástanulmányok. (Béki Gabriella: Ötven!) Ötven évre előre - elnézést; ötven évre előre készültek a hatástanulmányok. Egyetlen dolgot nem sikerült felmérni pontosan, hogy hányan fognak jelentkezni a magánnyugdíjpénztárba. A magánnyugdíjpénztárba több mint háromszor annyian jelentkeztek, mint amennyivel az előző kormány kalkulált. Ez azoknál az embereknél, akik befizették éveken keresztül a járulékaikat, meglehetősen nagy problémát okozott, hiszen ez a pénz hiányzott volna a nyugdíjkasszából. Nagyon jól számolt ötven évre előre az SZDSZ, csak nem sikerült eltalálnia, hogy hányan fognak átlépni ebbe a magánnyugdíjpénztárba.

Ez volt az első számú probléma, és éppen a jelenlegi nyugdíjasok vagy a hamarosan nyugdíjba vonulók érdekében kellett azokat a lépéseket megtenni, amelyeket megtettünk. Annyit hadd mondjak még az előttem szólóknak, hogy ez egy teljesen nevetséges és komolytalan állítás, hogy a magánnyugdíjpénztárak azért veszteségesek, mert nem növekedett 6-ról 8 százalékra a befizetett járulék.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha egységnyi pénzt rosszul fektettek be, és veszteségesen fektettek be, akkor mi a garancia arra vagy miért történne az, hogy ha több pénzt kaptak volna, és több pénzt fektethettek volna be, akkor azt jobban tették volna? Azt gondolom, hogy ez nem egy komolyan vehető érvelés. Tehát, ha egy magánnyugdíjpénztár 100 milliárd forintot veszteségesen költ el, akkor feltételezhetjük, hogy 130 vagy 140 milliárdot is veszteséggel tudott volna megforgatni.

A törvényjavaslat következő igazságosnak nevezhető pontja, hogy áfakötelessé teszi ez a törvényjavaslat a továbbképzést abban az esetben, ha nem iskolarendszerű képzésről beszélünk. Emelik az áfáját a kutatás-fejlesztésnek, a könyvkiadásnak, a filmgyártásnak, és még sorolhatnám. A tőzsdeügyletek azonban továbbra is az áfamentes körben maradnak. Itt már el is értünk a legfontosabb kérdéshez, hogy kinek a legjobb ez a benyújtott törvénytervezet, ki a legnagyobb nyertese az előttünk fekvő törvénytervezetnek.

Nagyon sokat hallottuk, hogy a minimálbéren élők a legnagyobb nyertesek, hiszen ők havi hatezer forinttal kevesebbet fizetnek; abban az esetben, még egyszer, ha az elmúlt időszakban nem tudták igénybe venni a gyerekek utáni adókedvezményeket, akkor ez igaz. Azt kell mondjam - ha figyelmesen elolvassák a törvényjavaslatot -, nem ők a legnagyobb nyertesek.

Baloldali kormánytól szokatlan módon a tőkejövedelmek nyereségadóját ez a kormány eltörli. Azt hiszem, hogy itt megtaláljuk a legnagyobb nyerteseket. Teszik ezt egy olyan parlamentben, ahol számos olyan képviselő ül, akik tíz-tizenöt évvel ezelőtt különböző polbeat nótákban a pénzes simaszájú tőkésektől óvták a magyar ifjúságot, és gúnyos polbeat dalokat tanítottak az ifjúságnak róluk. Most ezek az emberek gondolnak egy merészet, és azt mondják, hogy az az igazságos, hogyha a tőzsdejövedelmek nyeresége után nem kell adót fizetni.

Azt gondolom, hogy ez hihetetlen, és nem hiszem, hogy a szocialista választók szimpátiájával találkozik. Persze tudom, hogy nem lehet megfeledkezni arról a tényről sem, hogy Medgyessy Péter mintegy 80 milliónyi részvényt szerepeltetett a vagyonbevallásában, és valószínűleg nem lehet eltekinteni attól sem, hogy a Medgyessy családban nemcsak Medgyessy Péternek, hanem a feleségének és a gyermekének is van némi részvénye.

Medgyessy Péter a Medgyessy Péter kormánya által beterjesztett törvényjavaslaton sokkal, de sokkal többet nyer, tisztelt hölgyeim és uraim, mint azok a minimálbéren bejelentett munkavállalók, akik hatezer forinttal kevesebb adót fizetnek. Erről szól ez a törvénytervezet. Azt gondolom, hogy helyes lenne, ha ezt a szocialista képviselőtársaink megfontolnák, meggondolnák, mert én biztos vagyok benne, hogy azoknak a szavazóknak a tetszésével, akik őket ide juttatták a parlamentbe, ez az elképzelés, ez a javaslat nem találkozik.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 226 2002.10.02. 1:24  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Azt hiszem, elég egyértelmű az SZDSZ plakátja: 18 százalékot vállalt mindenkinek. Ha lett volna egyetlenegy százaléknyi adócsökkenés az adókulcsokban akárhol, a 20, a 30 vagy a 40 százalékos sávban, akkor még el is tudnám fogadni, hogy elindult a kormány ebbe az irányba. (Béki Gabriella: De tényleg nem olvasta?) De, tisztelt hölgyeim és uraim, egyetlen százalék adókulcscsökkenés sem volt! Sem a 20 százalékos sávban, sem a 30 százalékos sávban, sem a 40 százalékos sávban. Nem azt plakátolták ki, hogy az adósávok felfelé fognak csúszni; ez is egy helyes irányvonal, ezt nem is kifogásolom. De teljesen egyértelműen azt mondták, hogy 18 százalék adót fog fizetni mindenki.

Én egyébként Béki Gabriellának megjegyezném, hogy ez a negyedik évre sem fog teljesülni. Ezt ő pontosan ugyanolyan jól tudja, mint én, hogy átverték a választókat, nem is akarják ezt teljesíteni, nem is lehet teljesíteni. Ehhez az ígérethez képest a 40 százalék pontosan 22 százalékkal van magasabban. Pontosan 22 százalékkal! Nem is kérjük számon ezt az ígéretét az SZDSZ-nek, mert tudjuk, hogy ez butaság. Csak fel szeretnénk hívni a parlament előtt a figyelmet arra, hogy mi az, amit az SZDSZ ígért, és mi az, ami megvalósult belőle: semmi! (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 240 2002.10.02. 1:40  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Parlament! A mellébeszélés tipikus példáját láttuk. A 2003-as adó- és járuléktörvényről beszélünk. Ebbe persze bele lehet írni, hogy majd 2004-re mit tervezünk, de 2200-at is bele lehet írni meg 2005-öt is; de most az a kérdés, hogy mi lesz 2003-ban. És én teljesen egyértelműen arról beszéltem, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányból az MSZP 13, 25 és 40 százalékos adókulcsokat ígért, ami kisebb, mint a jelenlegi; az SZDSZ egységesen 18 százalékos adókulcsot ígért - nem értünk ezzel egyet, de ez is kisebb, mint a jelenlegi -, és ehhez képest 2003-ban egyetlen százaléknyi elmozdulás sem fog bekövetkezni.

Nem igaz az az állítás, amit itt felvetettek, hogy nem történt adócsökkenés az elmúlt négy évben. Hadd mondjam el, hogy amikor kormányra kerültünk, a legmagasabb adókulcs 44 százalék volt, hat adókulcs volt, három lett belőle, és mindegyik úgy módosult, hogy lefelé csökkent.

És az sem igaz, hiába mondja el most már sokadszor az államtitkár úr, hogy egyetlen kilométer autópályát nem adtak át az elmúlt négy évben. Nézzen utána, hogy az M3-ast Füzesabonyig ki adta át: elmondom, hogy ez az elmúlt négy évben történt. (Szabó Lajos felé fordulva:) De, képviselő úr, azt mondta: egyetlenegy kilométer autópályát nem adtak át. Katona Kálmán adta át az autópályát Füzesabonyig, és ugyanez a helyzet: most önök fogják átadni azokat az autópályákat, amelyeket mi építettünk. Ne állítson olyat, ami nem felel meg a valóságnak, és különösen ne állítsa most már sokadszor a parlament előtt azt, ami nem igaz.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 250 2002.10.02. 2:08  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy egy értelmes vita lenne, ha arról beszélgetnénk, hogy mekkora legyen az állami újraelosztás mértéke Magyarországon, mert valóban úgy van, ahogy képviselő asszony is elmondta, hogy egyik oldalon szeretnénk, ha minél alacsonyabbak lennének az adók, másik oldalon pedig szeretnénk, ha minél magasabb színvonalúak lennének az állami közszolgáltatások. Ez a kettő tulajdonképpen egymás rovására alakítható.

Ha megnézzük, hogy az európai országokhoz képest az állami újraelosztás aránya milyen Magyarországon, akkor láthatjuk azt, hogy több európai országban az állami újraelosztás mértéke jóval magasabb, mint Magyarországon, például a skandináv országokban. Ez egy értelmes kérdés, ezt megvitatni, hogy meddig érdemes ezt csökkenteni.

Amikor mi most beszéltünk, hozzászóltunk, akkor önöket a választási ígéreteikkel szembesítettük. Soha nem mondtuk azt, hogy mi egyetértünk azzal, hogy 18 százalékos legyen a személyi jövedelemadó mindenkinek. Önök ezt ígérték a választásokon, emellett még ígérték a közszolgáltatások színvonalának növelését is, nyilvánvalóan mi is tudjuk, hogy a kettő nem tud egyszerre lenni.

A másik dolog, ami miatt hozzászóltam: képviselő asszony azt említette, hogy méltányos közteherviselés. Tisztelt Ház! Ez azért az én arcomra némi mosolyt csal. Méltányos közteherviselésről beszélni akkor, amikor a kormány eltörli az árfolyamnyereség-adót, ez mindenképpen mókás. Persze, lehet azt mondani, hogy javult a kis jövedelműek helyzete; de, mondjuk, Medgyessy Péter helyzete hogyan alakult, hogyan fog alakulni az ő 80 millió forintnyi bevallott részvénye után? Az igazi nyertesek, tisztelt Ház - és ne vezessük félre egymást -, nem a minimálbéren keresők, hanem pontosan azok a személyek, akik meglehetősen nagy mennyiségű részvényt, több száz millió forintot forgatnak a tőzsdén. Ha ők egy évben több tíz millió forintos haszonra tesznek szert (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), tőkenyereségre, ezután egyetlen fillér adót nem kell fizetniük. Ez nem méltányos közteherviselés.

 

(19.20)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 256 2002.10.02. 1:34  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Bizonyára elkerülte előttem szóló képviselőtársam figyelmét, hogy mi nem általában azt mondtuk, hogy indokolatlanul nagy terhet ró az állampolgárokra ez az adótörvény, hanem arról beszéltünk, hogy nem teljesültek azok az ígéretek, kicsit sem, amelyeket önök a kampányban megfogalmaztak. Ez teljesen más. A mi érvelésünk általában ebben az irányban haladt.

Volt persze jó néhány dolog - konkrétan felsorolva: a hagyatéki eljárás áfás körbe sorolásától elkezdve a továbbképzések áfafelemeléséig, a könyvkiadás, a filmgyártás -, amelyeket egyértelműen és határozottan ellenzünk, és azt mondjuk, hogy ezek beláthatatlan károkat okoznak Magyarországnak, Magyarország kulturális életének. De összességében arra hívtuk fel a figyelmet, hogy önök nem teljesítik a választásban tett ígéreteiket.

Ezen felül pedig hadd hívjam fel a képviselőtársam figyelmét, hogy másról beszélnek önök és másról beszélünk mi. Önök kizárólag mindig a személyi jövedelemadóra koncentrálnak, mi pedig azt mondjuk, hogy az állami újraelosztás mértéke - erről beszélt Szakács Imre képviselőtársam is - az elmúlt négy évben jelentősen csökken. Nyilvánvalóan, ha önök erre mindig a személyi jövedelemadó-táblázattal válaszolnak, akkor elbeszélünk egymás mellett. Mi azt állítjuk - és ez az adat kimutatható KSH-, egyéb adatok által -, hogy az állami újraelosztás mértéke 1998 és 2002 között csökkent. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 266 2002.10.02. 1:53  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Két rövid gondolat; az egyik: folytatnám Szakács Imre képviselőtársam gondolatát, ha a feketejövedelmek csökkennek, ha a gazdaság tisztább lesz, ez önmagában is okozhatja az adóbevételek növekedését anélkül, hogy a sávok változtak volna. A nemzetközi felmérések szerint is az elmúlt négy évben Magyarországot úgy ítélték meg, hogy a fekete- és szürkegazdaság aránya az elmúlt négy évben csökkent. Reméljük, hogy az önök adópolitikája kapcsán ez a folyamat nem fog megszakadni.

A másik dolog, amit Vojnik képviselő asszonynak mondanék: ne várja tőlem azt, hogy igazságosnak tartsam azt, hogy a munkajövedelmek után kell Magyarországon adót fizetni, a tőkejövedelmek után nem. Ezt én nem tartom igazságosnak. Ha egy pedagógus mindennap bemegy dolgozni, tanítja öt órán keresztül a gyerekeket, kap másfél millió forintot, ennek adóban kifizeti 20-25 százalékát, ezzel szemben aki, mondjuk, a tőzsdén 80-100 millió forintot forgat, eladja, haszonhoz jut, akár több millió vagy több tíz millió forinthoz, az pedig egyetlen fillérrel nem járul hozzá a közterhekhez. Képviselő asszony, ne várja, hogy ezt mi igazságosnak tartsuk, nem tartjuk igazságosnak. Sőt, azt gondoljuk, hogy bizonyos szempontból súlyosbító körülmény, hogy Medgyessy Péter, Magyarország miniszterelnöke érintett ebben a kérdésben, hiszen a saját vagyonbevallásában 80 millió forintnyi részvény szerepel. Ha ő ezt eladja, és jövőre a részvényárakat önök élénkíteni szeretnék, illetve a tőzsdét élénkíteni szeretnék, és ezáltal jelentős nyereségre tesz szert, nem másfél millió forintra, hanem sokkal többre, akkor én nem tartom szerencsésnek, hogy ezután neki az állami közterhekhez nem kell hozzájárulnia ebből a nyereségből.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 280 2002.10.02. 2:15  19-293

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Az hangzott el az előbb egy hozzászólásban, hogy az áfák emelése az uniós csatlakozás miatt következik be.

Tisztelt kormánypárti Képviselők! Szeretném, ha megnéznék, hogy az uniós országokban milyen áfák vannak milyen területeken. Egyetlenegy példát hadd említsek: a könyvkiadás áfáját 25 százalékra javasolja emelni a törvénytervezet. Egész Európában egyetlen ország van, Dánia, ahol 25 százalék a könyvkiadás áfája, az összes többi országban ennél lényegesen alacsonyabb. Ebből kifolyólag nem is lehet igaz az az állítás, hogy az európai uniós csatlakozás miatt kell az áfát ebben az esetben ilyen mértékben emelni. De azt hiszem, hogy nem csak erről az esetről van szó; ezt csak példának mondtam.

Papp József hozzászólása engem is megdöbbentett. Ő azt mondta, megdöbbent azon, hogy egy jobboldali párt nem ért egyet azzal, hogy az izzadságos munkával a tőzsdén szerzett tőkejövedelmek ne adózzanak.

Tisztelt Polgármester Úr! Sok baloldali gondolkodású ember szavazott önre. Javaslom, menjen ki közéjük, és kérdezze meg, hogy egyetértenek-e a tőzsdei árfolyamnyereség-adó eltörlésével. Ne a jobboldali szavazókat kérdezze meg, hanem kérdezze meg a saját településén élő baloldali szavazókat, és ne egy közvélemény-kutatást. Meg lennék lepve egyébként, ha a baloldali szavazók - lakótelepen, falvakban és sok egyéb helyen - azt mondanák, hogy ők egyetértenek a tőzsdén szerzett tőkejövedelmek adómentesítésével. Nem nagyon hiszem, hogy így van.

Nekem is van egymillió forintnyi vagyonom tőzsdén, részvényben, és teljesen egyértelműnek és méltányosnak tartom, hogy ha a munkám után adózok, és netán ezeket a részvényeket sikerrel forgatom, és jövedelemre teszek szert, akkor természetes, hogy ez után is adót fizessek. Hiszen az adó arra való, hogy a közszolgáltatásokhoz hozzájáruljunk. Azt hiszem, ha valakinek ennél nagyságrenddel vagy több nagyságrenddel nagyobb pénze van a tőzsdén részvényekben, akkor ez az ő számára is elfogadható gondolat kell hogy legyen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 28 2002.10.03. 1:09  1-113

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kovács Kálmán miniszter úr szavait mindenképpen üdvözlöm, és többé-kevésbé egyetértek miniszter úr szavaival és távlati terveivel.

Ugyanakkor a távlati terveken túl mindenképpen szeretném miniszter úr figyelmét felhívni arra, hogy az előző kormány több ezer számítógépet osztott ki pályázati úton, 17 ezer tanár kapott számítógépet és még 13 ezer köztisztviselő, civil szervezet. A pályázati kiírásban szerepelt annak idején, hogy a számítógépekhez a kormány internet-hozzáférést biztosít. Eltelt az önök kormányzása óta több mint négy hónap, de senki semmit nem tud arról, hogy mikor fog hozzájutni ez a mintegy 30 ezer ember, illetve civil szervezet ahhoz az internethez, amit a pályázatban az előző kormány megígért nekik.

Azt hiszem, hogy miniszter úrnak a távlati elképzeléseken túl ennek a 30 ezer gépnek a problémájával is foglalkoznia kellene.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 32 2002.10.03. 0:38  1-113

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Hadd hívjam fel a figyelmét, hogy ön valószínűleg nem nézett körül megfelelően az Informatikai Kormánybiztosságon, ugyanis egy közbeszerzési pályázatot írtak ki az internet-hozzáférés biztosítására, és ez a pályázat az elbírálás előtt volt, csak éppen a kormányváltás miatt nem történt meg az elbírálás. Pontosan azért, mivel önök mindig nagyon nagy lendülettel hivatkoztak erre, azt gondoltuk, helyes, ha ebben a kérdésben az új kormány dönt. Önök nem döntöttek - ez a csúszás oka.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Kuncze Gábor: Taps! - Dr. Áder János: Kuncze Gábornak tetszik - viharos taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 52 2002.10.03. 7:08  1-113

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Merre tart ma Magyarország? - ez a kérdés, és az oktatás szempontjából ez különösen fontos, hiszen a jövő szempontjából kulcsszerepe van az oktatásnak. Fontos, hogy hosszú távon kiszámítható legyen az oktatáspolitika Magyarországon. Nyugalmat és kiszámíthatóságot várnak az oktatásban dolgozó pedagógusok, az ott tanuló diákok és a szülők egyaránt.

Tisztelt Ház! A kiszámíthatósággal és a nyugalommal ellentétben el tudom mondani, hogy az Oktatási Minisztériumban az elmúlt négy hónapban több mint húsz főosztályvezetőt és helyettest bocsátottak el. Mindannyian emlékeznek, azt hiszem, az oktatási jogok miniszteri biztosának Canossa-járására, akit Magyar Bálint először felmentett, majd az országos felháborodás hatására nemrégiben újra kinevezett. Mindezek után azt hiszem, meglehetősen cinikus az a nyilatkozat, amelyet augusztusban Medgyessy Péter miniszterelnök tett a Népszabadságban. A következő mondja: "Mi úgy ítéltük meg, hogy a helyettes államtitkári tisztségig tart a váltás, mert az még egyértelműen politikai bizalmon alapuló pozíció. Ugyanakkor nem tudnak nekem mutatni főosztályvezetőket vagy velük azonos szintű vezetőket, akiket politikai okok miatt cseréltünk volna le." Ezt nyilatkozta Medgyessy Péter, amikor csak az oktatási tárcánál húsz főosztályvezetőt vagy főosztályvezető-helyettest bocsátottak el politikai okok miatt; amit egyébként Magyar Bálint nem is tagadott, hiszen azt mondta, hogy új oktatáspolitikához új emberekre van szükség.

Azt hiszem, hogy az ország jövője szempontjából nem jó, sőt kimondottan rossz, ha a miniszterelnöke valótlanságokat állít. Lehetséges, hogy Medgyessy Péter nem tudja, mi folyik a kormányában - ez sem helyénvaló. De ha tudja és tudatosan állít valótlanságokat, azt gondolom, hogy ez Magyarország szempontjából hosszú távon még szomorúbb.

Mindenképpen kiszámíthatóságra és nyugalomra van szükség az oktatásban, és arra is nagyon nagy szükség van, hogy azok az elképzelések, amelyeket megfogalmaznak a kormány oktatáspolitikusai, összhangban legyenek a valósággal, ne úgy, mint Medgyessy Péter előbb idézett kijelentése. Vegyük sorra ebből a szempontból a legfontosabb célkitűzéseket!

Esélyegyenlőségről beszélünk nagyon sokat. Valóban igaz az, hogy minden nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon az iskolák közötti esélyegyenlőtlenség hihetetlen mértékű, a gyermek sorsa már akkor eldől, amikor édesanyja, édesapja kézenfogja és beíratja őt valamelyik általános iskola első osztályába. Nagyon nagy különbségek vannak az iskolák között, és ez nincs így jól. Éppen ezért nem lehet úgy esélyegyenlőségről beszélni, ha ennek a kormánynak az egyik első intézkedése a kerettantervek eltörlése. A kerettanterv azt a célt szolgálta, hogy az iskolák közötti különbséget megpróbálja szűkíteni, azonos tudással végezzék el az iskolát a gyermekek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kerettanterv kötelező jellegét eltörölték, semmi esély nincs arra, hogy az iskolák közötti különbség csökkenni fog az elkövetkező időkben. Kiüresítették az elmúlt időszakban elindult értékelési és mérési programokat, és ezáltal megfosztották az iskolákat, önkormányzatokat, szülőket attól, hogy valós képet kapjanak arról, hogy hogyan is áll a gyermek, hogyan is állnak a tanulmányok az általános iskolákban és a középiskolákban. Ezt szintén nagyon nagy problémának tartom.

Annak ellenére, hogy a Fidesz, az MDF és az MSZP között egyetértés van abban, hogy a nyolcosztályos iskolarendszert meg kell tartani, meg kell erősíteni, az SZDSZ-es Magyar Bálint az oktatási miniszter ma Magyarországon, akinek a magyar iskolaszerkezetről gyökeresen más elképzelései vannak. Újra elkezdődött az iskolaszerkezeti vita Magyarországon, az SZDSZ a 6+6-os szerkezetet preferálja. Ez nem jó. Ennek folyománya, hogy átalakították már megint a felvételi rendszert, ami meglehetősen sok problémát fog okozni a közeljövőben. Életveszélyes ez a folyamat is.

 

 

(12.00)

 

El kell mondjam, hogy nagyon nagy gondot jelent, nagyon nagy problémának látom, hogy Magyar Bálint folyamatosan, most már napok óta - a tegnapi Népszabadságban ismét olvasható volt - lándzsát tör amellett, hogy a magyar felsőoktatásban részt vevő tanulók, hallgatók számát csökkenteni kell. Nagyon nagy gond. Ha megnézzük nemzetközi összehasonlításban az adatokat, a magyarországi adatokat összevetjük az európai adatokkal, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még mindig kevesebben szereznek felsőfokú végzettséget, mint ahányan az Európai Unió országaiban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hogyan legyünk a jövőben versenyképesek? Úgy akarunk versenyezni, hogy alacsonyabb tudással szálljanak versenybe fiataljaink? Egyetlenegy módon lehet ezt a versenyt megnyerni: ha alacsonyabb béreket kínálunk. Azt gondolom, hogy ez az Országgyűlés egyetlen pártjának sem lehet a célja. Éppen ezért nagyon veszélyesnek és hátrányosnak tartom ezt az elgondolást is; csakúgy, mint azt, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter piaci alapokra kívánja helyezni a kollégiumépítést. Ennek következtében jelentősen nőnének a kollégiumi árak: 25-100 ezer forint közötti összegre lehet becsülni a kollégiumi térítési díjakat. Az MSZP programjában az szerepelt, hogy: "10 ezer kollégiumi férőhelyet építünk." Nem arról volt szó, hogy piaci alapon 10 ezer kollégiumi férőhelyet építtetünk. Arról volt szó, hogy az állami költségvetésből 10 ezer kollégiumi férőhelyet építünk, amelyekhez hozzá lehet férni majd a hallgatóknak. Ezek a lépések mind-mind az esélyegyenlőtlenségek irányába hatnak.

Az elmúlt napokban sokat hallottunk az ingyenes tankönyv ígéretéről, amelyre Medgyessy Péter miniszterelnök szintén levélben személyes felelősséget vállalt. Annyit sikerült elérni, hogy egy családnak a miniszterelnök a személyes felelősségvállalása következtében kifizeti a tankönyvárakat, de a személyes felelősségvállalás, azt gondolom, mást jelentene.

Kell szólni az informatikáról. Szavakban a minisztérium az informatikai fejlesztés híve, de több mint négy hónapja nem kapta meg az internet-hozzáférést az a 17 ezer pedagógus, akiknek az előző kormány juttatta pályázati úton a számítógépeket azzal az ígérettel, hogy internet-hozzáférést is fognak kapni.

Szintén ellentmondás van a szavak és a tettek között - és eljön az igazság pillanata - a béremelések tekintetében. 50 százalékos keresetnövekedésről beszélnek, annyit hallhatnak a pedagógusok, ugyanakkor javasolom mindenkinek, nézze meg, pontosan mennyit talál a borítékjában, a számláján; a keresetnövekedés mértéke adataink szerint nem éri el a 25 százalékot sem.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy érdemes lenne nagyobb összhangot teremteni a kitűzött célok és a megvalósított programok között, mert ebben az esetben ez szolgálja Magyarország jövőbeni érdekét.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 228 2002.10.24. 4:21  223-379

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A 8. pontban megfogalmazott módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni, illetve szeretnék mellette érvelni.

Ez a módosító javaslat az adójóváírással kapcsolatos: azt szeretném indítványozni - és remélem, hogy a tisztelt Ház, a kormánnyal ellentétben, ezt el fogja fogadni -, hogy az adójóváírás csökkenésének a kezdőpontját, ez ugyanis folyamatosan tűnik el a rendszerben, 1 millió 350 ezer forintról 1,5 millió forintra emeljük fel. Azért gondolom, hogy ez helyes lépés, ugyanis azzal a béremeléssel, ami kétségkívül megtörtént, a közalkalmazottak igen széles rétege került olyan helyzetbe, hogy 1 millió 350 ezer forintnál magasabb éves jövedelemre tesz szert - 1 millió 350 ezer forint eleve a legfelső adósáv kezdete. Úgy gondolom, helyes, ha a legfelső adósáv kezdetétől ezzel egy időben nem kezdődik el az adójóváírás folyamatos csökkenése, hanem ez egy kissé magasabb összeghatárnál, 1,5 millió forintnál kezdődik.

Hadd idézzem fel kormánypárti képviselőtársaimnak azt a kampányban tett ígéretét, mely szerint a legfelső adósáv kezdőpontja 2 millió 400 ezer forintnál fog kezdődni. Azt gondolom, hogy amikor ezt a javaslatot megfogalmaztuk, akkor figyelemmel voltunk a költségvetés helyzetére, mert mégiscsak abszurdum, lássuk be, tisztelt képviselőtársaim, hogy a közalkalmazotti átlagbérek a legfelső adókulcsban adóznak, átcsúsznak oda, és ezzel egy időben elkezdődik az adójóváírás csökkenése - szerintünk ez nem helyénvaló elképzelés. Ezért mindenképpen fontosnak tartjuk ezt a 150 ezer forintos emelést.

A 21. pontban van az árfolyamnyereséggel kapcsolatos javaslatom. Én azt hiszem, nagyon furcsa egy magát Szocialista Pártnak nevező párttól, vagy mondhatom így: magát baloldalinak nevező párttól az a javaslat, hogy az árfolyamnyereség-adót egyszerűen el kívánják törölni.

 

(16.20)

 

Azt hiszem, az előző kormánynak az egyik legfontosabb intézkedése volt, hogy nem kívántak különbséget tenni a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek között. A tőkejövedelmek után 1998-ban bevezettük azt, hogy körülbelül ugyanakkora adóterhet kelljen fizetni, mint a munkajövedelmek után. Önöknek, baloldali kormánynak, látszólag vagy magát baloldalinak nevező kormánynak az első intézkedése, hogy ezt az állapotot megszüntesse. Önöknél most az fog bekövetkezni: ha mondjuk, egy pedagógus dolgozik teljes óraszámban és keres éves szinten másfél millió forintot, annak mondjuk, lesz valahol 20-25 százalék között az adóterhelése, viszont aki tőkéből tesz szert mondjuk, tőzsdén nagy mennyiségű jövedelemre - ez akár 10, 20 vagy több millió forintos lehet -, ezzel a javaslattal elérjük azt, hogy ezek után ne kelljen adót fizetni. Ez elfogadhatatlan, nem megengedhető, és nagyon kérem azt, hogy önök, ha magukat baloldalinak tartják, fontolják meg még egyszer, helyes-e az, hogy ha a munkajövedelmek után kell adót fizetni, tőkejövedelmek után pedig nem.

Megértem azt, hogy az ország miniszterelnökének a vagyonbevallásában mintegy 80 millió forintnyi részvénye van. De azt hiszem, hogy amikor önök szavaznak erről a kérdésről, akkor ezen a kérdéskörön felül kell emelkedni és azt kell mérlegre tenni, hogy az ország hosszú távú fejlődése szempontjából helyes-e az, ha a tőkejövedelmek nulla százalékkal adóznak, a munkajövedelmek pedig ennél lényegesen nagyobb mértékben. Kérem, hogy ezt kormánypárti képviselőtársaim mérlegeljék. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 242 2002.10.24. 2:07  223-379

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Egészen jól hangzik Szabó Zoltán képviselőtársam érvelése, hogy nem tudják egy év alatt teljesíteni a négy évre vállalt feladatukat. Ugyanakkor hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy azt ígérték a kormányprogramban, hogy megszüntetik az idegenforgalom túladóztatását. Nemhogy ebbe az irányba nem tesznek lépést, hanem felemelik 30 százalékkal ezt az adókulcsot. Az ellenkező irányba megyünk, képviselő úr, nem jó irányba mutat a folyamat. Most felemelik 30 százalékkal, jövőre pedig csökkenteni fogják 60-nal? Ez a probléma.

Hadd mondjam el, hogy hangzatosan hangzott, amit az államtitkár úr elmondott a minimálbér-emeléssel kapcsolatban, hogy miért nem lesz (Burány Sándor: Nem mondtam, hogy nem lesz!), mert eltörölték a minimálbér adóját az adókedvezményekkel. Az az igazság, tisztelt képviselőtársaim, önök is tudják, mi is tudjuk, hogy ez nem minden minimálbért kapó emberre vonatkozik. Akik nem alkalmazottként kapják a minimálbért, azokra ez nem vonatkozik, tehát nem igaz ez az állítás sem.

Az az igazság, hogy akik vállalkozóként minimálbéren vannak bejelentve, a következő helyzetben találják magukat: nem csökkent az adójuk, jövőre pedig semmiképpen nem fogják emelni a minimálbérüket, és ez meglehetősen széles helyzet. Nem lesznek kedvezőbb helyzetben, tisztelt képviselőtársaim. Önök mondták azt az átlagkereset kapcsán is, hogy elfogadhatatlan átmeneti időre is, hogy a legmagasabb adósávban adózzanak az átlagkeresetek. Ettől volt hangos a kampány, volt mindenféle gigaposzter adóval, mindennel kapcsolatban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell látni, hogy nem lesz ezen a téren a következő évben változás, az átlagkeresetek, akármit ígértek kormányprogramban rövid távon, hosszú távon, ismét be fognak csúszni a legmagasabb adókulcsba. (Burány Sándor közbeszól.) Nem azt mondták, hogy átmeneti időszakra ez még ott maradhat, hanem megint ott maradnak, és önök ezt a kampányban elfogadhatatlannak tartották. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 254 2002.10.24. 2:10  223-379

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, az helyénvaló, ha a kormányon az általa beterjesztett kormányprogramot kérjük számon, mert azt mégis csak ők fogalmazták meg. Mondhatjuk a mi programunkat is, csak erre mindig elmondják, hogy önök nem ezt ígérték. Mi azzal szembesítjük önöket itt, a parlamentben, amiket önök ígértek és elmondtak, levélben kiküldtek az embereknek. Nem értünk egyet ennek minden elemével, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy önök bizony ezt ígérték. Ha önök úgy kívánják megvalósítani a kormányprogramot, ahogy például az idegenforgalom túladóztatását csökkentik, akkor komoly aggályaink vannak, mert ez nem csökken, hanem 30 százalékkal emelkedik. Erről beszélünk. Ezt nem lehet megmagyarázni. A túladóztatást nem csökkentik, hanem emelik.

Az adó egy meglehetősen komplex téma. Vegyük például, hogy miként változik a közalkalmazottak helyzete a következő évben. Lehet mondani, hogy persze az adóban, az adójóváírásnál bizonyos kedvező tendenciák figyelhetők meg, de a kormányszóvivő éppen tegnap erősítette meg, hogy a közalkalmazottaknál a következő évben nem lesz béremelés. Ezt még nyugodtan hozzátehetjük a csomaghoz, és akkor majd meglátjuk, hogy a közalkalmazottak helyzete hogyan változik a következő évben. De ez sem változik az előnyükre.

Sőt, ha azt is hozzávesszük, hogy a kormány amellett érvelt, hogy 3 százalékkal növekedjenek a bérek a versenyszférában és a magyarországi munkaadók azt mondták, nagyobb mértékben is hajlandóak lennének emelni a béreket és erre egy magát baloldalinak nevező kormány azt mondta, hogy nem, nem, csak 3 százalékkal, azt gondolom, ez önmagában abszurdum. Ha még ehhez hozzávesszük azoknak az adómódosító hatásoknak az eredményét, amelyekre önök mindig hivatkoznak, bizony azt látjuk, hogy ez egyáltalán nem elégséges. Ugyanez a helyzet, tisztelt Ház, a minimálbérek esetében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezért elégedetlenek egyébként az ellenzéki képviselők az előttünk fekvő javaslattal. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 264 2002.10.24. 2:11  223-379

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha ironikus akarok lenni, akkor azt kell mondjam, hogy igen sokat rontottak az ország gazdasági helyzetén az elmúlt fél évben. Hiszen gondoljuk meg: például Burány Sándor és hét másik szocialista képviselő 2001-ben lehetőséget látott arra, hogy 2 millió forintnál kezdődjön a legfelső adósáv; fél évet kormányoztak, és ez most már, két évvel később csak 1 millió 350 ezer forintnál tud elkezdődni, egy év alatt. Tehát azt kell mondjam, hogy bizony, úgy tűnik, hogy semmiképpen nem előrement az ország. (Tállai András: Ennyit ér a szava!)

De ugyanezt elmondhatom, hogy 2001 őszén beterjesztették azt, hogy legyen ingyen tankönyv 2002-től, a kampányban meg is ígérték, majd pedig a kormány nemrég hozott egy döntést, hogy 2006-ig sem valósul meg, és lehet sorolni ezeket az ígéreteket.

Tisztelt Ház! Még egyszer mondom, hogy azokat az ígéreteket vesszük számba, amiket önök a kampányban megfogalmaztak. Önök azt mondták, hogy az tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy az átlagbér a legmagasabb adósávban adózzon. Most pedig fel vannak háborodva, amikor azt mondjuk, hogy tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt kormánypárti képviselők, önök egy évvel ezelőtt, fél évvel ezelőtt ezt elfogadhatatlannak nevezték, ezzel álltak ki a társadalom elé, azt mondták, hogy ez tűrhetetlen, hogy így van. Megválasztották önöket képviselőnek, és az embereknek szembesülni kell azzal, hogy bizony ez a következő évben is így lesz, mert valamiféle gazdasági racionalitása azért van ennek a dolognak. Ráadásul az adósávok nem változtak úgy, ahogy ígérték.

És még egyszer elmondom, mert Veres képviselő úr is elmondta, hogy a kormányszóvivő tegnap bejelentette, hogy január 1-jétől egyetlen fillérrel nem fognak a közalkalmazotti bérek emelkedni. Még egyszer mondom: január 1-jétől nem fognak a közalkalmazotti bérek emelkedni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mindent nem lehet megoldani az adótörvények módosításával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelembe kell venni ezeket az egyéb szempontokat is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 159-161 2002.11.05. 2:03  158-168

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Elfogadom.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Önt illeti a szó.

 

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Több pénzt az önkormányzatoknak - hirdette sok ezer plakát nemrégiben az önkormányzati választások során az országban. A valóság azonban az, hogy a költségvetési javaslat, ami elénk került, még az idei közalkalmazotti béremelések áthúzódó hatását sem fedezi, a legtöbb intézménytípus esetén a növekedés messze elmarad attól a mértéktől, ami biztosíthatná a bérek zavartalan kifizetését. A növekedés nemhogy egy 50 százalékos bérnövekedés áthúzódó hatásának a fedezetét sem biztosítja, de még a megvalósult 35-40 százalékos emelés kifizetését sem teszi lehetővé 2003-ban.

Ezzel a lépéssel a kormány valójában az önkormányzatokra terheli a fizetésemelés következményeit. Különösen a kistelepülések kerülhetnek lehetetlen helyzetbe: ezek az önkormányzatok jelentős számban csak óvodát, illetve alsó tagozatot tartanak fenn, ezek normatív támogatása pedig csupán 25-35 százalékkal növekszik. A kistelepüléseket megillető kiegészítő normatív támogatás egyáltalán nem növekszik jövőre, a dologi kiadások értéke ennek következtében tovább csökken, azaz nem lesz elég pénz közüzemi díjakra, taneszközökre és tisztasági festésre. A források hiánya iskolabezárási hullámot indíthat el, ami ezres, egyes becslések szerint tízezres nagyságrendben okozhat pedagóguselbocsátást.

Miniszter Úr! A béremelés fedezetét nem biztosító normatív támogatás milyen módon teremt majd kedvezőbb helyzetet az önkormányzatoknak? Miért büntetik önök a kistelepülési önkormányzatokat? Így szeretnék elérni a választási kampányban beharangozott célt, miszerint legyenek életképes és életképtelen települések is Magyarországon? Mi lett az önök választási ígéretével? Hova lett az önkormányzatoknak ígért több pénz? (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 165 2002.11.05. 1:02  158-168

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Szerintem nem kellene ennyire lenézni a magyar társadalmat, Magyarországon tudnak számolni az emberek. Az iskola, óvoda költségeinek döntő részét a bérköltségek teszik ki Magyarországon; azt hiszem, ezt önök is tudják. Nyilvánvalóan egy 25 százalékos normatívaemelés, pontosan ugyanúgy tudja, mint én, nem elég a megnövekedett bérköltségek fedezésére. Ebből az következik, hogy a dologi kiadások nem tudnak növekedni a következő évben, sőt az önkormányzatoknak más helyről is hozzá kell tenni ezekhez a forrásokhoz. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek, miniszter úr, a kistelepülések, mert rajtuk nem segít a helyben maradó szja-hányad növekedése, hiszen tudjuk, hogy itt nagyon sok a munkanélküli, és nagyon kicsi a befolyó személyi jövedelemadó.

Az önök politikájának pontosan az esélyegyenlőtlenségek növekedése lesz a következménye, ami nagyon súlyos károkat fog okozni a magyar oktatási rendszerben. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 302 2002.11.19. 1:47  149-481

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az előbb a televízióban Szalay Gábor szavait elképedve hallgattam; egyértelműen hangulatot próbált kelteni a katolikus egyház ellen (Zaj az MSZP és az SZDSZ soraiban.), bár azt mondta, hogy ő maga is ilyen iskolába járt. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Melyik tévét nézted?) De azt mondta, hogy sokan katolikusnak vallják magukat, de látván azt a hatalmas költségvetési támogatást, amit a katolikus egyház kap, nem kívánják tovább támogatni a katolikus egyházat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő úr! Hadd mondjam el, és hadd hívjam fel a figyelmet, hogy azokra a szociális, oktatási feladatokra, amire a katolikus egyház támogatást kap, ezt egy normatív számítási rendszer alapján kapja. Pontosan akkora támogatást kapnak, mint amekkora támogatást az önkormányzati intézmények felhasználnak, és nemcsak a katolikus egyház, hanem például a Magyarországi Zsidó Hitközségek által fenntartott oktatási, kulturális és szociális intézmények is pontosan ugyanekkora támogatásban részesülnek.

Tehát nagyon kérem, államtitkár úr, hogy ilyen módon ne próbáljon hangulatot kelteni egyetlen egyház ellen sem, és gondolja végig azt, hogy miket beszél.

A másik, ami nagyon lényeges: azt már többször megbeszéltük, hogy kik járnak rosszul a tervezett módosítással; de tegyük fel azt a kérdést is itt a parlamentben, hogy kik járnak jól.

Azt kell mondanom, megállapítható, hogy jól járnak olyan egyházak, szekták, amelyek a hitéleti tevékenységüket a módosabb, jövedelemmel rendelkező rétegekre koncentrálják.

Hadd mondjam el, hogy ezzel a törvénymódosítással jól járnak olyan egyházak is, amelyeket Nyugat-Európában már nem tekintenek egyháznak. Azt hiszem, hogy ezt is ki kell mondani itt a vita során.

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 334 2002.11.19. 2:14  149-481

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a múlt már lassan népmesei homályba vész, úgyhogy idézzük fel együtt, hogy 1998-ban milyen állapotokat örököltünk a Horn-kormánytól.

Akkor volt, hogy az M1-es autópálya Európa legdrágább autópályája volt. Nagyszerű örökség volt, első lépésként ezt visszavásároltuk, és használhatóvá tettük az emberek számára, és megkíméltük a környező településeket a hatalmas átmenő forgalomtól. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Hasonló volt a helyzet egyébként az M5-ös autópályán is, sajnos az M5-ös autópályát a mai napig nem sikerült visszaszerezni és bevonni a matricás rendszerbe.

De ha visszaemlékeznek a Horn-kormányciklus végére, akkor voltak a tüntetések Gödöllő és Hatvan környékén, mégpedig azért, mert az M3-as autópályát fizetőssé kívánták tenni, és nem tudom, emlékeznek-e a havi díjakra. Például havi 20 ezer forintért lehetett volna 1998-ban matricát vagy bérletet vásárolni az M3-as autópályára. Havi 20 ezer forintért! Miután átadtuk az M3-as autópályát, az éves díj került ennyibe, tisztelt képviselőtársaim.

Az M5-ös autópályára vonatkozóan, amely nem ennek a kormánynak az ideje alatt épült, a következő a helyzet. Ma Kiskunfélegyházáig körülbelül kétszer annyiba kerül leutazni, mint amennyiért az M1-es és az M3-as autópályát használni lehet. Tisztelt képviselőtársaim, semmiféle garanciát nem jelent arra, hogy ez ne így folytatódjon önök alatt, ha közbeszerzéssel külföldi forrásokat, külföldi cégeket bevonnak. Sajnos, ezek a történések megismétlődhetnek. Megint felépíthetjük azokat az autópályákat, amelyek ugyan megvannak, de igazából senki nem tudja őket használni. Úgyhogy ez is egy adóssága a mostani kormánynak, szeretnénk, ha világosan beszélnének ebben a kérdésben. Milyen típusú autópályákat szeretnének? Hogyan kell ezeket az autópályákat majd használni?

Én egyébként azt gondolom, hogy az sem előrelépés, hogy olyan közbeszerzési pályázatokat írunk ki, amiben kizárjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a hazai nagyvállalkozókat erről a piacról. Azt hiszem, hogy nagyon súlyos történelmi felelősségük van azoknak, akik így döntenek. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 253 2002.11.26. 2:22  204-323,327-624

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy azért előreléptünk. Amikor először Demszky Gábor, Atkári János felvetette, hogy a normatíva nem fedezi a bérköltséget, akkor dühödten tiltakoztak a kormánypárti padsorokból; aztán az Állami Számvevőszék is felvetette, akkor is dühödt tiltakozás volt. Ma már legalább ott tartunk, hogy a kormánypárti képviselők is elismerik, hogy a normatíva nem fedezi a bérköltséget - ez három hét munkánknak a meggyőző eredménye.

De vegyük számba, hogy mit mondtak még a kormánypárti képviselők, például az önkormányzati kampány során. Azt mondták, hogy az önkormányzatok mozgásterét bővíteni kell, éppen ezért növelni fogják a helyben maradó adóbevételeket, hogy az önkormányzatok mozgástere bővüljön. Na most mi van a költségvetésben? Azt mondják, hogy mindent be kell számítani a normatíva mellé, be kell számítani a gépjárműadót, be kell számítani a személyi jövedelemadó helyben maradó részét, illetékeket, mindent, és ha mindent beszámítanak, akkor a jobb módú települések ki tudják majd fizetni a béremelést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök az önkormányzati választáson megint belefüllentettek az egész társadalom képébe, ugyanis nemhogy nem bővül az önkormányzatok mozgástere, hanem egyszerűen jelentősen szűkül. Aki a tavalyi évben az adóbevételéből és sok egyébből még fejlesztéseket tudott csinálni, az most nem tehet mást, be kell hogy rakja az önkormányzati költségvetésbe, és bizony ebből kell a béreket kifizetni.

Azt gondolom, ha még itt egy-két órát vitatkozunk, önök ezt is be fogják látni, hamarosan meg fogják érteni, hogy miről beszélünk, és önök is el fogják ismerni - mert önök között is sok polgármester van -, hogy ennek a költségvetésnek az eredményeképpen az önkormányzatok mozgástere nemhogy bővülne, hanem szűkülni fog.

És különösen nagy a tragédia, tisztelt képviselőtársaim, a kistelepülések esetében. És valóban, az a megoldás, amit felvetettek, hogy létrehoznak egy külön alapot, és majd ahhoz lehet járulni, ez a tanácsrendszerre emlékeztet.

S az oktatási bizottság üléséről annyit még hadd említsek meg, az egyik szocialista képviselő elmondta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy ők úgy számolják, hogy 30 milliárdra van szükség, s ehhez képest 3 milliárd van a költségvetésben.

Önök sem hisznek abban (Az elnök ismét csenget.), hogy ez így elég. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 273 2002.11.26. 2:17  204-323,327-624

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Kuncze Gábor igazi SZDSZ-eshez méltóan szerepelt az előbb - a valós tényekkel nem sokat foglalkozott, de hát ez mostanában így van. Eörsi Mátyás peréhez hasonlóan, az SZDSZ-MSZP-nek - mivel tudták, hogy a mai vitát el fogják veszteni - nemcsak azt sikerült elintézni, hogy azt felfüggesszék, hanem azt is sikerült elintézni, hogy a mai tévéközvetítés kettő órakor megszakadjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem volt arra példa az elmúlt tizenkét évben, hogy a költségvetés részletes vitáját ne közvetítse a köztelevízió. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Soha nem közvetítette! - Tévedsz!) Azt hiszem, teljesen egyértelmű, hogy félnek a nyilvánosságtól, hiszen tudják, hogy az a költségvetés, aminek a tervezete előttünk van, számukra nem védhető.

Vannak más mulatságos elemei is a mai napnak (Közbeszólás az MSZP soraiból: A te felszólalásod.), például amikor Keller László azt mondja, hogy nem kellene indulatokat kelteni - mondja Keller László. Azt hiszem, emlékezhetünk az előző négyéves munkájára, és emlékezhetünk arra is, hogy mit csinált, mióta államtitkári pozícióban van. (Közbeszólás az MSZP soraiból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok minden elhangzott az elmúlt időszakban például a kiéheztetett városokról, a kiéheztetett Budapestről, ez van a célkeresztben. Egy dolgot hadd mondjak a kiéheztetett Budapestről, hogy az elmúlt négy évben mi történt: az M0-snak új szakaszát adták át, a Sándor-palota, a Nemzeti Színház felépült, a Millenáris Park felépült, a Sportcsarnok elkezdődött, a lágymányosi egyetem déli tömbje elkezdődött, a népligeti buszpályaudvar felépült. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Négy évig egyébként a Fővárosi Önkormányzat egyetlen beruházást, útfelújítást nem hajtott végre, és Demszky Gábor az önkormányzati választás előtt fél évvel rájött, hogy mégiscsak kellene tenni valamit ebben a ciklusban: feltúrta az egész várost, egyszerre elkezdte újítani; megtalálta a pénz anélkül, hogy a 320 milliárd forintból egyetlen fillért is kapott volna, amit az új kormány szétosztott. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelműen látszik, hogy itt egy hecckampány van, nem felel meg a valóságnak, és nagyon szomorú, hogy ez a demokráciacsomag része, hogy a költségvetés részletes vitáját nem közvetíti a köztelevízió.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 401 2002.11.26. 2:10  204-323,327-624

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Gulyás képviselő úr talán nem tudja, hogy itt most a kormány költségvetéséről vitatkozunk.

Nagyon szép, hogy önök megígérik, hogy majd bizonyos módosító javaslatokat el fognak fogadni, és kérik, hogy vegyük figyelembe; a kormány eddig a pillanatig egyetlen döntést hozott: elfogadta ezt a költségvetési javaslatot, amit elénk terjesztett. Nagyszerű dolog, és gratulálok önöknek, hogy önök is látták, hogy ebben probléma van, és módosító javaslatokat készítettek, valószínűleg meg is fogjuk szavazni ezeket, de egyelőre nem azokhoz kell visszanyúlni, hanem az előterjesztéshez.

A második dolog... (Dr. Vojnik Mária: Nem, ez már a részletes vita! - Szabados Tamás: Ez már nem az általános vita, Máriusz! Ez már a részletes vita!) Természetesen tudom, hogy ez a részletes vita (Közbeszólások az MSZP soraiból.), de mi is módosító javaslatokat adtunk be ehhez a kérdéshez, kedves Szabados képviselő úr, önök is módosító javaslatokat adtak be ehhez a kérdéshez. Mi természetesen érvelünk a saját módosító javaslataink mellett, önök is érvelnek a magukéi mellett, de nem tudják azt mondani, hogy ezt most már úgy tekintsük, mintha el is fogadta volna a parlament, mert ez egyszerűen nem állja meg a helyét.

Azt a hangnemet egyébként, amit az előbb Szabó Zoltán használt, abba kellene hagyni itt a parlamentben, mert beszélhetnénk például ennek a költségvetésnek a kapcsán is arról, hogy kinek a képéről éghetne le a bőr, szerintem jobb lenne, ha egy kicsit visszafogottabbak lennénk. Fosztogatásról szerintem nem kellene beszélni. Megbeszéltük az előbb, amikor nem volt itt Szabó képviselő úr, hogy M0-ás, Sándor-palota, Nemzeti Színház, Millenáris Park, Sportcsarnok, Lágymányosi Egyetem déli tömbje, népligeti buszpályaudvar, és még nagyon sok minden épült Budapesten, abban a városban, amelyről önök folyamatosan, négy éven keresztül azt állították, hogy semmit nem kaptak az előző időszakban a kormánytól. Sőt, Demszky Gábor a harmadik évének a végén rájött, hogy mégiscsak kellene valamit tenni ebben az önkormányzati ciklusban, és mindannyian látták, hogy nyáron, ősszel hogyan nézett ki a főváros, Budapest, nem lehetett közlekedni benne. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)

Tisztelt Képviselő Úr! Önök a 320 milliárd forintból nem adtak Demszky Gábornak, mégis volt mindenre pénz.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 407 2002.11.26. 0:39  204-323,327-624

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Rövid lesz. Tisztelt Képviselő Úr! Gulyás képviselő úr azt állította, hogy nem kell az ellenzéki képviselők indítványaival foglalkozni, hiszen azt ők már egy indítványban megoldották, javaslatot tettek rá. Amikor a javaslatokat készítettük, akkor azt, hogy önök milyen javaslatot fognak készíteni, nem ismertük.

A másik pedig, a demokráciáról, amire Göndör képviselőtársam célzott: az elmúlt 12 év alatt egyszer sem fordult elő, hogy a költségvetés részletes vitájáról a magyar köztelevízió egyetlen percet ne közvetítsen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 525 2002.11.26. 2:11  204-323,327-624

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Meglepő és mulatságos Jauernik képviselő úrnak az az érvelése, hogy azért nem lehetett több pénzt adni címzett és céltámogatásra, mert tavaly ennyi volt. Önök elég szabadon kezelték a költségvetés számait, nem ragaszkodtak mindig a bázisadatokhoz. Hadd mondjak egy példát! A MEH, a Miniszterelnöki Hivatal költségvetése közel a kétszeresére nőtt. Ez azért meglepő, mert az előző ciklusban Keller képviselő úrral az élen a Miniszterelnöki Hivatal költségvetését folyamatosan és nagy lelkesedéssel támadták, vízfejnek nevezték; minden költségvetési tárgyalásnál ez volt a támadások fő iránya.

Azt hiszem, nem teljesen véletlen, hogy a 206. ponttól a 491. pontig a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésével foglalkozik a módosító javaslatok igen jelentős része. Ez majdnem háromszáz módosító javaslat. Annak a Miniszterelnöki Hivatalnak költségvetését, amelyet eltúlzottnak, túlságosan jelentősnek neveztek, sikerült megkétszerezni. Kétszer annyi államtitkár van a Miniszterelnöki Hivatalban, mint volt, és mintegy 240 fővel többen dolgoznak most ott. De az oktatási bizottságban a legmulatságosabb az volt, amikor megkérdeztük, hogy az ünnepi rendezvényekre miért kell 1 milliárd 400 millió forint. A kormány jelen lévő képviselője azt mondta, hogy az európai uniós csatlakozás megünneplésére. Ekkor felvetettük, hogy nem 2003-ban csatlakozunk, hanem csak 2004-ben, de erre a felvetésünkre nem kaptunk választ.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, nemcsak az 1 milliárd forintot kell megmagyarázniuk, hanem azt is, hogy a Miniszterelnöki Hivatal - amelyet önök folyamatosan támadtak - költségvetését miért növelték a kétszeresére, miért növekedett kétszeresére az államtitkárok száma, autóval, gépkocsival, kétszeres fizetéssel. Azt hiszem, nem véletlenül nem akarták, hogy ezt a vitát közvetítse a magyar köztelevízió.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 63 2002.11.27. 1:16  46-282

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én azon vagyok legjobban megdöbbenve, hogy éppen Szabó Zoltán beszél hangulatkeltésről, ugyanis nézzük végig, mi történt az elmúlt két és fél évben.

Született egy törvény. Ennek kapcsán folyamatosan azt hallottuk, hogy több tízezer fiatalkorút fognak lecsukni; ez a műsor ment reggeltől estig, estétől reggelig. Ha megnézzük a számokat, láthatjuk, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét. Ugyan én az oktatási bizottsági ülésen magától az Igazságügyi Minisztérium főcsoportvezetőjétől kérdeztem meg, hogy hány fiatalkorút tartóztattak le, illetve ítéltek el az elmúlt két és fél évben, de Bócz Endre kitérő választ adott.

Nem is csoda egyébként, hogy kitért a válasz elől, mert ő is tudja, hogy az a hat elítélt fiatalkorú, akiknek mindegyikére rá lehetett bizonyítani, hogy terjesztő is volt, nem támasztja alá azt az állítást, amit önök folyamatosan megfogalmaztak.

Tehát én elfogadom, hogy kicsit magasabb ennek a vitának a hőfoka, mint ami indokolt lenne, bár igen súlyos kérdésről van szó, de igazából az a magatartás vezetett ide, az a folyamatos, állandó alaptalan uszítás, amit önök az elmúlt két és fél évben tanúsítottak.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 87 2002.11.27. 2:14  46-282

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány ellentmondásra szeretném a vita kapcsán felhívni a figyelmet.

Gusztos Péter képviselőtársam szóvá tette, hogy Bócz Endre főcsoportvezető úr később elmondta, két emberről egészen biztosan tudja, hogy nem voltak igazi terjesztők. Csak arra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy igazából én ezt az előbb éppen Bócz Endre miatt nem emeltem ki, mert azért lássuk be, meglepően mulatságos az, hogy azt mondja, fogalma sincs, hány embert ítéltek el, azután amikor megmondjuk, hogy hatot, akkor azt mondja, azt viszont pontosan tudja, a hatból kettőnél a terjesztés nem állt fenn.

Azt kell mondanom, az is egy érdekes ellentmondás, amit itt megfigyelhettünk a parlamentben. Ugye, sokáig azt hallottuk, több tízezer fiatal kerülhet börtönbe. Még azt is elmondták, ha most két fiatal elszív egy marihuánás cigarettát, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés vár rá. Utána azt is hallottuk, hogy igazán nem működött a törvény, mert mindössze hat embert ítéltek el. Nem foglalkoznak azzal, ami mindenki számára tény volt, és amit Dávid Ibolya miniszter asszony, képviselőtársunk annyira világosan és egyértelműen kifejtett, hogyan is van ennek a folyamata. Ezt folyamatosan elengedik a fülük mellett, mondják azt az álláspontot, amelynek egyébként nincs valóságalapja.

Szabó Zoltánnak pedig hadd mondjam azt, hogy való igaz, a díler, nem díler kérdés egy nagyon nagy probléma, de éppen ön is szóvá tette ezt az oktatási bizottsági ülésen, mert éppen ön mondta, nem látja teljesen megnyugtatóan rendezettnek ezt a kérdést a törvényben. Ugyanis arról van szó, hogy a dílert nagyon nehéz megkülönböztetni. Ha egyszer visz kábítószert az osztálytársainak, akkor nem díler; ha kétszer, ha háromszor, ha hatszor, ha mindig ő viszi, nincs egyértelmű határvonal. Pontosan az a gond ezzel a törvénnyel, és önök, Arató Gergő és ön is azt mondta, pontosan az a gond, hogy az iskolában tanuló gyerekeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.), akik az osztálytársaiknak elkezdenek kábítószert adni-venni, hogyan fogjuk egy idő után megkülönböztetni a dílertől.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 127 2002.11.27. 2:07  46-282

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szabó Zoltán képviselőtársammal együtt állapítottuk meg, hogy nem szerepel a törvényben az, hogy csak egyszeri alkalommal lehet ily módon elkerülni. Megállapítottuk azt, hogy helyes lenne, ha egy közös módosító indítványt nyújtanánk be, de ebben a pillanatban nem szerepel ilyen a törvényben a félreértések elkerülése végett. Ami most a törvényből kiolvasható, az az, hogy egy gyermekek által látogatott oktatási intézményben a törvény szerint könnyebb és kisebb kockázattal jár a kábítószer fogyasztása és a terjesztése, mint bárhol máshol. Ez az első pont, amiért nagyon határozottan tiltakozunk. (Dr. Szabó Zoltán: Ez nem igaz!)

A javaslat gyakorlatilag ösztönzi az iskolai közös kábítószer-fogyasztást azáltal, hogy a büntethetőség igen könnyen elkerülhető. Azt kell mondani, hogy megelőző felvilágosító szolgáltatáson veszek majd részt. Az a gond, hogy ez megkönnyíti a drogkereskedők dolgát, az oktatási intézményben az előbb említettek miatt a minimális kockázattal sem kell számolni beetetés és közös fogyasztás esetén, azt kell mondani, hogy ilyen módon megelőző felvilágosító szolgáltatáson veszek részt.

Egyetlenegy országban nem gyakorlat, hogy az iskolai drogfogyasztás és a terjesztés enyhébb megítélés alá esik, mint az iskolán kívüli, ezzel megegyező tevékenység.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, kulcskérdés az a módosító indítvány, amelyről beszéltünk. (Dr. Gál Zoltán: Nem ez van benne!) Én is azt hiszem, hogy nagyon fontos, hogy a törvényben legalább - ha már ehhez ragaszkodnak - az legyen benne, hogy ez egyszeri alkalom, egyszer lehessen azt mondani, hogy közösen fogyasztottunk, hogy én hoztam a trafikból vagy nem tudom, honnan a kábítószert az osztálytársaimnak.

 

 

(13.50)

 

De ebben a pillanatban, tisztelt képviselőtársaim, az a helyzet, hogy ez nincs benne a törvényben. Úgyhogy én elhiszem az önök jó szándékát, de akkor fogjuk elhinni, ha legalább az belekerül, hogy egyszeri alkalomról van szó. A beterjesztett törvényjavaslatban azonban ez nem szerepel, és talán ezért is magasabb a vita hőfoka, mint kellene.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 159 2002.11.27. 2:16  46-282

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Örülök, hogy Szabó Zoltán az 1990-es Orbán Viktort idézi, azt hiszem, hogy az előző felszólalás egyébként Szabó Zoltánt nagyon pontosan minősítette, amikor azt kezdte magyarázni, hogy a 23 millió román téves jóslat. Egyrészt nincs is annyi román Romániában, másrészt gyerekek, pólyások, csecsemők, mindenki jött volna munkát vállalni. Körülbelül ilyen egyébként ebben a kérdésben is a hozzáállásuk.

Teljesen pontosan felolvasta képviselőtársam a törvénytervezetet, ami úgy szól: "A 21. életévét meg nem haladott személy, aki oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő fogyasztás alkalmával kínál vagy átad, az nem büntethető, feltéve, ha vállalja azt, hogy hat hónapos gyógykezelésen részt vesz." Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan erre hívtam fel az előbb a figyelmet, hogy ez azokat a problémákat okozza, amiről én az előbb beszéltem.

A másik, nem különíthető el, tisztelt képviselőtársaim, hogy ki a díler, ki nem. Ez nem egy fekete-fehér, éles határvonallal elválasztott terület. Ha az egyik gyermek harminc osztálytársának visz kábítószert, az díler vagy nem? Ha kétszer visz, díler vagy nem? Valószínűleg a dílerek is úgy kezdték, hogy először csak megkínálgatták, és aztán rájöttek, hogy ebből még akár jövedelemhez is juthatnak. Kormánypárti képviselőtársaim is pontosan ezeket a kérdéseket feszegették, hogyan lesz ez kezelve a törvény alapján.

Még egyszer aláhúzom, amit önök folyamatosan mondanak, és Gusztos képviselő úr figyelmét is elkerüli, hogy ami az indokolásban van, az nem a törvénynek az a része, amivel a jogalkalmazók számolnak. Azt vagy figyelembe veszik, vagy nem. Most ezért tettük azt a javaslatot, hogy igen, az indokolásból bizonyos dolgokat, amelyekre önök előszeretettel hivatkoznak, hogy egyszeri, vagy ha többször ismétlődik, akkor ez már nem áll (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezt be kell emelni a normaszövegbe, úgy lesz ennek jogi hatálya. De önök most olyanra hivatkoznak (Az elnök ismét csenget.), ami nincs benne a törvényben.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 203 2002.11.27. 2:07  46-282

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Nem kívántam már ehhez a vitához hozzászólni, mert hosszú ideje ugyanazokat az érveket ismételjük egymásnak. De államtitkár úr egyszerűen nem hajlandó megérteni abból semmit, hogy mi történt Magyarországon az elmúlt három évben. Ugyanazokat az alaptalan vádaskodásokat, rágalmazásokat adta elő, amit az elmúlt időszakban annyiszor hallhattunk tőlük - tőle, illetve párttársaitól.

Miről is van szó? Államtitkár úr megint elmondta, hogy ha valaki elszív egyetlen marihuánás cigarettát, a büntető törvénykönyv szigorával börtönbüntetésre ítéljük ezt a szerencsétlen fiatalt. (Dr. Avarkeszi Dezső: Nem azt mondta, hanem azt, hogy fenyegetjük.) Százhuszonnyolcszor elhangzott már, államtitkár úr, itt a mai napon, hogy az elmúlt három évben hat embert, hat fiatalkorút juttattak börtönbe, de mind a hat fiatalkorú olyan volt, aki kábítószert is terjesztett.

Ezek után ön feláll, úgy csinál, mintha ezt nem hallotta volna, és megint elmondja, hogy az előző kormánynak, az előző büntető törvénykönyvnek egyetlen elképzelése volt, börtönbe juttatni azokat a szerencsétlen, megtévedt fiatalokat, akik ezt kipróbálták. Semmilyen adat nem támasztja alá azt, amit államtitkár úr mond. Azt viszont alátámasztja adat, hogy önök meg fogják könnyíteni az iskolákban a beetető akciókat. Ez a probléma. Nincs benne a törvényben, hogy egyszeri alkalommal lehet kibújni ezek alól a büntetési tételek alól.

És pontosan ezt kifogásolja az ellenzék, államtitkár úr, hogy önök az iskolában, oktatási intézményekben könnyebbé teszik a fiatalok beetetését, függőségi viszonyba kerülését. Hiszen azok, akik terjesztik a fiatalok között ezeket a kábítószereket, azoknak megvan a kiskapu. Azt kell mondani nekik ebben a pillanatban, hogy részt fognak venni egy gyógykezelésen, és innentől kezdve megvan a kibúvó.

Ezeken a fiatalokon, akik terjesztették a kábítószert, segítettünk, viszont azoknak, akikhez eljutott a kábítószer, nagyon sokat ártottunk.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 211 2002.11.27. 2:09  46-282

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy egészen elképesztő volt, amit Szabó Zoltán képviselő úr előadott itt az előbb. Azt mondja, hogy vannak törvények, de ő úgy gondolja, hogy a rendőr, az ügyész és a bíró egyszerűen ezeket a törvényeket nem tartja be, hanem törvénysértést követ el.

Azt gondolom, ezek elég súlyos vádak, ha egy parlamenti képviselő azt mondja, hogy a rendőrség, a bíróság és az ügyészség törvénysértést követ el. Azt kell mondjam, hogy az ő nevükben is kénytelen vagyok ezt visszautasítani. Nagyon felháborítónak tartom, hogy ilyet itt a parlamentben felelős képviselő mondani mer, illetve felelős képviselő mondhat.

 

 

(15.10)

 

Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, közelebb járunk a valósághoz, ha visszagondolunk arra, hogy Dávid Ibolya volt igazságügy-miniszter asszony mit mondott ebben a témában. Elmondta, hogy míg egy ügy eljutott a büntető szakaszba, addig nyolc különböző hely, nyolc szint volt ahhoz, ahol ki tudott kerülni a fogyasztó ebből a körből.

Ne mondja azt, tisztelt képviselőtársam, hogy véletlen az, hogy mindössze hat esetben hoztak ítéletet! Hat esetben hoztak olyan ítéletet, de itt is el kell mondani, hogy mind a hat olyan eset volt, ami nemcsak egyszerű fogyasztás volt az iskola vécéjében, hanem mind a hat olyan eset volt, amikor az elítélt fiatalkorú drogot terjesztett és továbbadott másoknak.

Azt hiszem, jó lenne, ha ebben konszenzusra jutnánk. Nem helyes az az álláspont, hogy önök hivatkoznak valamire, hogy több tízezer fiatalt fognak elítélni, aztán amikor kiderül, hogy ez nincs így és megint nem mondtak igazat, mint annyiszor az elmúlt négy év folyamán, akkor azt mondják, hogy jó, jó, igazából ennyit kellett volna elítélni, de sem a rendőr, sem a bíró, sem az ügyész nem tartotta be a törvényeket. Azt gondolom, hogy törvénysértéssel vádolni ezeket a szerveket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nevetséges, és azt hiszem, nem is méltó egy parlamenti vita színvonalához.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 225 2002.11.27. 2:01  46-282

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Megint azt az unalomig hajtogatott, valótlan állítást hallottuk, hogy az előző kormány kizárólag a büntetésben gondolkodott. Tisztelt képviselőtársaim, ez nem volt így, ez az egyik eszköz volt. Dávid Ibolya volt igazságügy-miniszter asszony világosan elmondta, hogy nem differenciálatlan tételekről volt szó, hanem kilenc fokozat során lehetett eljutni a valóban börtönben letöltendő szabadságvesztéshez.

Azt mondta a tisztelt Arató képviselő úr, hogy elszakadtunk 1998-ban a sikeres modelltől. Milyen sikeres modellről beszélhetünk, képviselő úr, amikor 250 százalékkal növekedett évente a kábítószer-fogyasztók száma 1998 előtt? Ez egy sikeres modell? Én nagyon félek attól, hogy ha visszatérünk ehhez, sajnos újra ugyanez a helyzet fog előállni.

Én egyébként nem attól félek - és ez az utolsó észrevételem -, hogy idegeneket fognak dílerként beküldeni az iskolába. Senki nem mondott ilyet! A veszély nem ez, hanem az, hogy az iskolába járó gyerekek közül fogják megszervezni a dílereket. Ez a fő veszély, képviselő úr! Azok közül, akik oda járnak, és ők az osztálytársaikat fogják beetetni, így az ő - hogy mondjam? - veszélyeztetettségük, illetve az osztálytársaik veszélyeztetettsége nő meg nagyon jelentős mértékben. Senki nem gondolta azt, én nem hallottam ilyet a hozzászólóinktól, senki nem mondta, hogy majd idegeneket fognak beküldeni a gimnáziumi osztályba. Nem ez fog történni. Ön is tudja, én is tudom, hogy meg fogják találni az osztályban azokat a gyerekeket, akik ezt a munkát el fogják végezni. Ez a fő veszély, és igazából - hogy mondjam? - itt puhít, itt nyit kiskapukat ez a törvénytervezet, ezért vannak az ellenzéki pártoknak nagyon jelentős aggályai.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 67 2002.12.03. 3:24  66-72

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A polgári kormány alatt az oktatást érintő valamennyi fontosabb kérdés kapcsán az oktatási tárca kikérte és figyelembe vette a szakmai szervezetek, a pedagógusok, az iskolák, illetve az Országos Köznevelési Tanács véleményét. Ön minisztersége kezdetén módosíttatta a közoktatási törvényt, mondván, vissza akarja állítani azt az állapotot, amelyben az Országos Köznevelési Tanácsnak a legfontosabb közoktatás-politikai kérdésekben egyetértési, azaz köznyelven szólva vétójogot ad. Ön akkor a következőket mondta: "Ha nem akarjuk az oktatás rendszerét a politikai ciklusok éles változásainak kitenni, akkor egy másfajta konszenzust kell keresni. A kormány jó példát mutatott, hogy nem a mindenható kormányzásban hisz. Most visszaállítjuk ezt az egyetértési jogosítványt, és ez az önkorlátozásnak egy fontos intézménye, a szakmai párbeszédnek nem pusztán szimbolikus gesztusa, hanem tartalmi terepe." Néhány hónappal ezelőtt mondta ezt, miniszter úr.

Ön a költségvetési törvénybe újabb nagy horderejű ügyet csempészett be: a tanulói óraszámok változását. Nem hiszem el, hogy ön nem tudja, hogy egy ilyen döntés hány további, ezzel összefüggő alapvető szakmai kérdés végiggondolását jelenti. Ez az ötlet szétveri a kerettanterveket, bomlasztja az iskolaszerkezetet, a pedagógusok elbocsátásához vezet, használhatatlanná teszi a tankönyveket, és még sokáig lehetne sorolni az ebből fakadó gondokat.

A költségvetési törvényben gyáván, a valódi szakmai viták megkerülésével beterjesztett törvénymódosítással szemben szinte minden szakmai szervezet tiltakozik. Az Országos Közoktatás-politikai Tanács egyhangúlag ellenzi, a pedagógus-szakszervezetek ellenzik, és az Országos Köznevelési Tanács sem ért vele egyet, akik pedig vétójogot kaptak néhány hónappal ezelőtt a közoktatási törvény módosítása során. Ez azonban nem illett a terveibe, így az oktatási és tudományos bizottság ülésén Stark Antal, a tárca helyettes államtitkára, félrevezetve a bizottságot, arról biztosította a képviselőket, hogy az Országos Köznevelési Tanács támogatja a törvénymódosítást. Az államtitkár úr valótlanságot állított, az Országos Köznevelési Tanács állásfoglalása a következőket tartalmazza: általános érvénnyel javasolják, hogy a kormány kerülje el, hogy az ágazati törvényeket a költségvetési törvény felülírja. Előkészítetlennek, átgondolatlannak tartja az óraszámváltozást, mert az nem számol az ebből fakadó szakmai, munkaügyi következményekkel.

Tisztelt Miniszter Úr! Miért vette semmibe az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát, amit eddig olyan nagyon fontosnak tartott? Miért próbál a parlamenten keresztülerőltetni olyan kérdéseket, amelyekben meg kellene hallgatni a szakma véleményét? Komolyan gondolja néhány hónappal ezelőtt mondott szavait, amelyben a szakmai konszenzuskeresésre helyezte a hangsúlyt, vagy pedig miniszteri hatalmától megrészegülve, ma már a mindenható kormányzásban hisz? Be kívánja-e tartani a saját maga által szorgalmazott, módosított közoktatási törvényt? Az Országos Köznevelési Tanácsot esetleg juttatásokkal vagy retorziókkal próbálja rávenni véleményének módosítására? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Utolsó kérdésem: mikor fogja visszavonni ezt a méltán közfelháborodást kiváltó törvényjavaslatot? (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 71 2002.12.03. 1:12  66-72

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Ön nem válaszolt a kérdésekre az egyeztetések elmulasztása miatt. Egyébként azt kell mondjam azzal kapcsolatban, amit mondott, alapvetően egyetértünk abban, hogy a tanulói terhek csökkentésére alapvetően szükség van. Csak az a gond, miniszter úr, hogy abból, amit ön tesz, illetve, amit a törvényjavaslat végre fog hajtani, nem következik a tanulói terhek csökkentése, hanem pont ellenkezőleg, a tanulói terhek növekedése fog következni belőle.

Számtalan tanulmány mutatja, hogy nem a kötelező óraszámmal van gond. Az fog történni, hogy kevesebb óraszám alatt próbálják a tanárok megtanítani ugyanazt az anyagot. Az fog történni, tisztelt miniszter úr, hogy csökkenni fog a testnevelésórák száma, és azt gondolom, azt maga sem gondolja komolyan, hogy ha egy héten például két testneveléssel kevesebb lesz vagy egy énekórával, akkor a tanulói terhek csökkenni fognak.

Azt kell mondjam, miniszter úr, hogy nem válaszolt arra a kérdésre, miért nem egyeztetett az Országos Köznevelési Tanáccsal, miért nem fogadta el a véleményét, és az Országos Köznevelési Tanácsnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egyébként a tantervi programok esetén egyetértése van.

Tisztelt Miniszter Úr! Ebből kifolyólag a választ semmiképpen nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz soraiban. - Szórványos taps az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 62 2002.12.23. 0:46  26-106

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azt kell mondjam Eörsi Mátyásnak, a Fidesz valóban úgy gondolja, hogy ha valaki pénzért kábítószert továbbad, akkor az bűncselekményt követ el, és megfontolandó, hogy börtönben a helye - ebben nincs vita köztünk, ezt gondoljuk.

Hogy hova vezettek Kuncze Gábor elvei a bűnüldözés területén, elég, ha felidézzük Horn Gyula mondását - azt hiszem, klasszikussá vált -: ami ebben az országban van, az minden, csak nem közbiztonság. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!) Én azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, ha ily módon fogják módosítani a büntető törvénykönyvet, akkor egy-két év múlva Medgyessy Péter is elmondhatja ugyanezeket a szavakat. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 78 2003.03.11. 2:00  15-136

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, nem véletlen, hogy már külföldön is feltűnt, hogy a kormány a kormányzás helyett az ellenzék ellenzékének szerepét játssza. Pokorni Zoltán képviselőtársam felhívta a figyelmet, hogy szerintünk nincs ez jól így, és bölcsebb lenne, ha most az elmúlt tíz hónap problémáiról és az előttünk lévő időszakról beszélnénk.

De, tisztelt képviselőtársam, nem tudom megállni, hogy az ön hozzászólása után ne mondjam el, hogy ez a kormány példátlan teljesítményt tud maga mögött tíz hónap alatt. Rágalmazásért, valótlan tények állításáért annyi miniszter és államtitkár vesztett pert az elmúlt tíz hónapban (Közbeszólás az MSZP soraiból.), mint egyetlen kormány az előző négy évben sosem. Azt hiszem, hat vagy hét államtitkár és miniszter vesztett pert, amiről a bíróság jogerősen kimondta, hogy rágalmazott, valótlant állított.

Szerintem ezt a sort nem kellene államtitkár úrnak folytatni, nem kellene az embereket sértegetni. A Széchenyi-terv pályázatain több tízezer ember kapott támogatást, ezeket az embereket ön ebben a pillanatban megsértette. Sokkal helyesebb lenne, ha államtitkár úr például a Hattyúházzal foglalkozna, vagy azzal, hogy Eörsi Mátyás perét, amit jogerősen megnyertek ellene, miért függesztették fel, vagy a Proware-rel; vagy hogy a műjégpályát miért szocialista székházban dolgozó vállalkozó építette, a tűzijátékra miért olyan vállalkozókat hívtak meg, akik családi kapcsolatban álltak egymással, a Multimédia Koncert - és még lehetne sorolni -, a pusztazámori önkormányzat, aminek több mint 200 millió forint tartozást engedtek el az ön közbenjárására.

Nem hiszem azt, hogy bármivel is közelebb kerültünk volna az átlátható közélethez. Helyes lenne, ha államtitkár úr azzal foglalkozna, amivel megbízták. (Derültség és taps a Fidesz soraiban.)

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 213 2003.03.17. 1:49  204-308

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindannyiunknak nagyon fontos, hogy az APEH iránt megfelelő legyen a közbizalom az országban, csak így tud működni egy ország normálisan.

Azt hiszem, hogy önök, kormánypárti képviselőtársaim éppen saját magukkal keveredtek ellentmondásba: egyszer elmondják, az ország nagy része úgy gondolja, hogy Simicska Lajos idején mindenféle dolgok történtek az APEH-nál, amely hosszú bájtok éjszakája címén híresült el, ugyanakkor megállapítják, hogy márpedig ilyen nem volt, ugyanis a számítástechnika, az informatikusok mai állítása szerint bizonyítható, hogy nyoma maradt volna, ha belenyúltak volna a rendszerbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondjuk ki itt a parlament előtt, hogy önök több éven keresztül rágalmazták Simicska Lajost és az APEH vezetőit ezzel a ténnyel. Mára bebizonyosodott, hogy ez a rágalom nem igaz, ez rágalom, hazugság. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után azt mondani, hogy Simicska Lajos idején az APEH-ra rossz fény vetült, és az emberek közbizalma megingott az APEH-ban: igazuk van - de a bizalmat éppen önök ingatták meg a rágalmaikkal.

S mi történik most, amikor önök kormányra jutnak? Olyan dolgok történnek az APEH-ban, nem is csak ez az egy dolog, hanem az utazási irodákkal való… - lehetne sorolni a dolgokat, hogy nem abba az irányba megyünk, ami szerintem mindannyiunk érdeke lenne itt, hogy az APEH iránti közbizalom helyreálljon, és az emberek, a magyar állampolgárok bízzanak az APEH-ban: pontosan az ellenkező irányba mennek. S ahelyett, hogy szembenéznének a tényekkel, a régi rágalmakat kezdik újra elővenni, amelyekről pedig már teljesen nyilvánvalóan bebizonyosodott, hogy nem felelnek meg a valóságnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 223 2003.03.17. 1:51  204-308

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, az már öröm, hogy abban egyetértünk legalább, hogy az APEH iránti közbizalmat mindenképpen helyre kellene állítani. Elhangzottak önkritikus szavak. Nagyon reméltem, hogy amikor Szabó Zoltán is azt mondta, hogy kis önkritikát gyakorol, egy lépéssel tovább megy, és azt is elmondja, hogy tulajdonképpen a mostani kormánypártok nevében bocsánatot kér Simicska Lajostól, mert több éven keresztül alaptalanul rágalmazták olyan dologgal, amit nem követett el. Egyébként, ha Szabó Zoltán képviselőtársam elmondta, hogy bizonyítható, hogy ilyen nem volt, akkor valakinek már érdemes lenne a mostani kormánypártok prominens személyei közül valakinek azt mondani: Simicska Lajos, bocsánat, mert éveken keresztül olyan dolgokkal rágalmaztuk, ami nem volt. (Babák Mihály: Politikai okokból!)

Én tényleg azt hiszem, igaz az az állítás is, hogy a közbizalom megingott, de a mostani kormánypártok mintha a következőképpen működnének. Éveken keresztül - hogy mondjam…? - rossz hírét keltették alaptalanul egy személynek és az APEH-nek, majd utána ártatlanul széttárják a kezüket, és azt mondják, hogy hát megingott a közbizalom, és milyen jó lenne ezt helyreállítani. De ebben az önök felelőssége meglehetősen nagy!

S hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy gondolkodjunk már el azon, mikor működik az APEH politikai szervezetként. Ebben az időszakban körülbelül tízszer annyi célvizsgálat történt eddig, mint az előző négy évben. Azt gondolom, ez azért nem kis teljesítmény. Sőt, azt is hadd emeljem ki, tisztelt képviselőtársaim, hogy az adatvédelmi biztos az APEH-nek ezt az eljárását törvénysértőnek, szabálytalannak ítélte. Önök ilyet az elmúlt négy évből nem tudnak mondani, ezért indokolt, hogy vizsgálóbizottság álljon fel ebben a témában.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 239 2003.03.17. 2:07  204-308

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az a baj, hogy itt nemcsak az ellenzék mondja azt, hogy ez alkotmányügyileg és egyéb szempontból aggályos volt, hanem megfogalmazta ezt az ombudsman is. Sőt, az előző ombudsman, Majtényi László - egy televíziós közvetítés során láttam - szintén aggályait fogalmazta meg a televízióban. Tehát a helyzet sokkal komolyabb. Azt gondolom, az APEH szempontjából ez a legnagyobb botrány, ami a rendszerváltás után történt. Minden magyar állampolgár összes pénzügyi adatát lemásolták, és ez valami világos és egyértelmű magyarázatra vár, ráadásul az ombudsmanok állásfoglalása szerint ez törvénysértő módon történt. Már csak önmagában ez a tény is alátámasztja azt, hogy ilyen vizsgálatra mindenképpen szükség van, hogy miért is történhetett.

De hadd hívjam fel a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy pontosan az, amit a Simicska úrral kapcsolatos vizsgálat során mondtak, lehet az egyik fő érv. Ugyanis való igaz, hogy az APEH rendszeréhez nem lehet úgy hozzányúlni, nem lehet belőle adatokat kivenni anélkül, hogy annak nyoma ne maradjon. Viszont önök kimentették az adatokat, és ezekhez az adatokhoz hozzá lehet úgy nyúlni, ki lehet szedni úgy az adatokat ebből a rendszerből, hogy annak nyoma ne maradjon. Ebben a pillanatban fennáll az a veszély, hogy minden magyar állampolgár adózási adatához hozzá lehet úgy férni, hogy arról információ utána ne legyen. Amíg csak az APEH-nél van ilyen adat, tisztelt képviselőtársaim, addig mindig marad nyoma a rendszerben, mindig tudjuk követni, hogy ki nyúlt hozzá az adathoz, és mi történt.

Ebben az esetben ez nem állja meg a helyét, úgyhogy én ezért tartom jogilag is nagyon aggályosnak, és azt gondolom, hogy nem véletlen fogalmazta meg az ombudsman is az aggályait, és nem véletlen fogalmazta meg Majtényi László is az eljárással kapcsolatban az aggályait. Ez mindenképpen indokolja azt, hogy vizsgálat történjen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 255 2003.03.17. 2:04  204-308

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kicsit ismételgetjük egymást, de hadd emeljem ki még egyszer, hogy minden adat - önök mondták, kormánypárti képviselők - rekonstruálható, öt évre visszamenőleg - egy kicsit dolgozni kell vele! Innentől kezdve egyáltalán nem érthető, hogy akkor mi a csudának kellett lemásolni. Önök mondták, hogy néhány munkatársnak megtakarítsunk egy-két órát… - ez nyilván gyenge érv, hiszen dolgoztak egy-két órát az adatmásolással is. Tehát az indoklás önmagában nem állja meg a helyét.

Tényleg azt a kérdést kell feltenni, hogy ha minden adat rekonstruálható öt évre visszamenőleg, akkor miért volt szükség az adatmásolásra. És itt már elhangzott, hogy valóban sokkal könnyebb hozzáférni ezekhez az adatokhoz így; külön van, nincsen nyoma annak, ha hozzányúlnak, és tisztelt képviselőtársaim, ez vet fel igazán aggályokat, ez vet fel alkotmányossági kérdéseket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még azt is hadd mondjam el, elhangzott érvként, hogy ezzel majd ellenőrizni lehet bármit, mert megvannak az adatok. Ezeket az adatokat sokkal könnyebb manipulálni, megváltoztatni, és ennek még csak nyoma sem marad! Tehát ha valaki meg tudja szervezni, hogy a központi APEH-rendszerben megváltoztassák az adatokat, ahhoz képest már gyerekjáték azt elintézni, hogy ezt a különálló adathalmazt megváltoztassák.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még azt is hadd emeljem ki, hogy nem minden adatba van betekintése a Pénzügyminisztériumnak, amibe egyébként az APEH-nak betekintése van. Tehát ez nem is csak az APEH ügye, hanem igazából a Pénzügyminisztériumé.

Önök nagyon sokat szoktak beszélni az Európai Unióról, a csatlakozásról. Én azt gondolom, ha bármelyik európai országban robbant volna ki ez a botrány, abba a kormány belebukott volna (Derültség az MSZP padsoraiból.), mert ott az állampolgárok az adótitkaikra sokkal jobban odafigyelnek, mint itt, Magyarországon. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 271 2003.03.17. 2:09  204-308

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Köszönöm. Tehát röviden: az adatvédelmi biztos törvényességi aggályait fogalmazta meg, ettől kormánypárti képviselőink nagyon szívesen eltekintenek, mintha ez nem is történt volna. Ilyen súlyú dolog az elmúlt tizenkét évben, a rendszerváltás óta nem volt. Azt gondolom, ez önmagában indokolttá teszi az egész vizsgálatot.

Ráadásul úgy érzem, hogy még ha elfogulatlanul is jöttem volna be a terembe, de minél inkább hallgatom az önök érveit, minél többet érvelnek, annál gyanúsabb lesz a dolog, mert szögesen ellentmondó dolgokba, ellentmondásokba keverednek. Ugye már nem érthető az, hogy miért volt szükséges, önök ismerték el, hogy visszaállítható öt évig az állapot. Aztán utána pénzügyi államtitkár úr egy újabb bravúrt hajtott végre, amikor kifejtette, hogy a Pénzügyminisztérium már nem is adhat utasítást az adatbázis megszüntetésére, eltörlésére, csak a létrehozásra.

 

(19.10)

 

Képviselőtársaim! Ez hihető? Létrehozására adhat, megszüntetésére már nem? Tehát az az állampolgár, tisztelt képviselőtársaim, aki eddig nem gyanakodott, ezek után az érvek után már az is gyanút kell hogy fogjon.

És hadd mondjam el, hogy ami még a botrány súlyát növeli, az APEH elnöke, ha jól emlékszem, A Hét című műsorban - A Hétben nem vagyok teljesen biztos - ismerte el, hogy nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy mások kezébe is eljuthat az adatbázis. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Erről beszélünk!) Most innentől kezdve azt gondolom, hogy Európában és az Egyesült Államokban minden olyan kormány, nem a pénzügyminiszter, minden olyan kormány megbukik, ahol az összes állampolgárnak az összes adata, összes pénzügyi adata nyilvánosságra kerülhet. Ez nem megengedhető egy demokráciában. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Igaza van!) Mi pedig itt arról vitatkozunk, hogy célszerű-e felállítani ezt a bizottságot vagy nem. Ezt nem én mondtam, ezt az APEH elnöke ismerte el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Én azt gondolom, hogy ez skandalum. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Igaza van!)

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 277 2003.03.24. 1:46  242-300

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy az alapkérdésben többé-kevésbé egyetértés van, csak az a kérdés, hogy a családon belüli erőszak fedi le azt a témakört, amiben önök gondolkoznak vagy az otthonon belüli erőszak. Ha meggondoljuk, hogy Magyarországon az emberek, az emberek nagy többsége hogyan is gondolkodik a családról, mikor mondják azt egy közösségre, hogy család, akkor arra a következtetésre juthatunk, amit Szűcs Lajos képviselőtársam is elmondott; azt nevezik családnak, amikor összeházasodnak az emberek és gyermekeik vannak, általában ez a magyar közvélekedés. (Béki Gabriella: Máriusz, nem!)

Gabi, készíts közvélemény-kutatást! Ne haragudj, ez a magyar közvélekedés. Azért, mert itt a fővárosban néhányan úgy gondoljátok, hogy ez nem így van, a magyar társadalom a családról többé-kevésbé így gondolkodik.

Én nem értem azt a kákán is csomót keresést, amit most ti valósítotok meg. Azt mondjuk mi is, hogy egyetértünk, a cél talán elfogadható, de fogalmazzuk úgy, hogy az mindenki számára elfogadható legyen. Nem tudom, számotokra miért nem elfogadható, hogy az otthonon belüli erőszak.

Ez mindenki számára, liberálisok, konzervatívok számára is elfogadható, ezzel nincs gond. Ha ez általánosan elfogadható, akkor megvan a megegyezés. De ti egy olyan definíciót használtok, amely csak a társadalom egy része számára elfogadható. Ez a kérdés, hogy képesek vagytok-e felülemelkedni ezeken a kicsinyes elgondolásaitokon, és tényleg meg akartok egyezni, vagy pedig nem. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 52 2003.04.07. 2:58  51-57

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Asszony! Önök a választási kampányban takarékosabb államot és olcsóbb közigazgatást ígértek. Fel is emelték a Miniszterelnöki Hivatal létszámát 540 főről 800 főre, több milliárd forintért új autókat és mobiltelefonokat vásároltak, jelentősen megnövelték az államtitkárok számát, és kétszeresére emelték a miniszteri fizetéseket is.

Nos, a jó példa hamar követőkre talált. Andó Sándor, Kőbánya szegénységpárti polgármestere öt hónap után tizenhárom havi pluszjuttatásként 5,5 millió forintot szavaztatott meg magának (Szórványos taps az ellenzéki sorokban.), és tizenkét havit, azaz 5-5 milliót a szocialista alpolgármestereknek. Mély szociális érzékenységükből fakadóan mindhárman megszavazták saját maguknak is. Hiába, no, szociálisták! Így eme három nagyszerű ember jutalmazására egy év alatt a járulékokkal együtt 23 millió forintot költ a kőbányai önkormányzat, ami négy év alatt közel 100 millió forintot tesz ki. Egy iskola-összevonáson nagyjából 20 millió forint spórolható meg évente. A kőbányaiak is biztosan erre fordítanák ezt az összeget, ha megkérdeznék őket.

Ezzel kapcsolatban Pál Tibor államtitkár a múlt héten a parlamentben azt állította, hogy “amennyiben a polgármester a munkáját megfelelően végzi, akkor az év végén döntenek arról, hogy milyen mértékű jutalmat biztosítanak az ő számáraö. Az államtitkárt, miniszter asszony, vagy félrevezették, vagy tudatosan hazudott, hogy szocialista elvtársai irháját mentse, mert itt igazából nem is jutalomról, hanem pluszjuttatásról van szó. A rendelet szerint ugyanis minden naptári évben külön juttatásként a hivatalnál - a tárgyévi munkavégzési kötelezettség időtartamának arányában - a polgármester tizenhárom havi, az alpolgármesterek tizenkét havi illetményre jogosultak.

Az 5,5 millió forint automatikusan jár a szocialista polgármesternek, aki egyébként nagy bölcsen el is mesélte a sajtónak, hogy a havi polgármesteri fizetést maximálja a törvény, és csak így tudták megoldani, hogy kétszeresére emelkedjen a fizetése. Majd elmondta, hogy természetesen megérti a 40 ezer forintból élő nyugdíjasok problémáit is, akik tizenegy év alatt kapnak ennyi nyugdíjat, de ez az ő jutalmával semmilyen összefüggésben nincs.

Miniszter Asszony! Medgyessy Péter és az ön erkölcsi mércéje szerint elfogadható-e, hogy szocialista önkormányzati vezetők kijátsszák a törvényt, és öt hónap után 5-5,5 millió forintot szavazzanak meg maguknak? Hogyan kíván a miniszter asszony fellépni ez ellen?

A kőbányaiakkal együtt, pártállásra való tekintet nélkül, várjuk megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 56 2003.04.07. 0:57  51-57

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen, miniszter asszony. Hadd kezdjem azzal, hogy Andó Sándor szocialista polgármester. Én nem mondtam, hogy az összes szocialista polgármester így döntött. És egyébként szerintem ez a többi szocialista polgármesterrel szemben is igazságtalan és méltánytalan. Ez a válasz, amit miniszter asszony elmondott, elfogadhatatlan, de megértem, hogy miniszter asszony így válaszolt.

Miniszterelnökünk, ugye, azért kapott tízezer dollárt, mert rábeszélt néhány szocialista képviselőt, szavazzák már meg a Gresham eladását. Önök néhány hónap után a duplájára emelték a fizetésüket. Világos, hogy erkölcsileg nincsenek abban a helyzetben, hogy elhatárolódjanak attól a szocialista polgármestertől, aki az önök példáját követte. Ez a feneketlen zseb programja.

Remélem, sokan figyelték miniszter asszony válaszát. Kérem, figyeljék azt is majd, hogyan szavaznak a szocialista képviselők a feneketlen zseb programjára.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 73 2003.04.29. 5:20  47-86

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az oktatási bizottság ellenzéki tagjai nem támogatták ezt a törvényt; nem támogatták, hogy általános vitára bocsássák. Ugyanis úgy láttuk, hogy ez a törvény negatív hatással van az oktatás színvonalára: rossz a gyerekeknek, rossz a szülőknek és rossz az egész országnak.

Először, ennek ellenére azzal kell kezdenem, hogy ennek a törvénytervezetnek, ami elénk került, van egy pozitívuma. Az előzetes tervekből hiányzott a finanszírozási garancia. Kikerült az, hogy a két évvel ezelőtti költség 90 százalékát kell fedezni az állami normatíváknak. Többször felemeltük a szavunkat ez ellen. Különösen súlyosnak találtuk ezt az idei évben, amikor az önkormányzatok ilyen rossz anyagi helyzeten vannak. Azt kell mondjam, talán a mi észrevételeinknek, a szakszervezeteknek, illetve az önkormányzatok felháborodásának következtében ez visszakerült a törvénytervezetbe. Mindenkinek, aki ennek részese volt, gratulálni szeretnénk. Ez a magyar oktatás jövője szempontjából különösen fontos kérdés volt. Örülünk, hogy ebben az irányban változtak az előzetes elképzelések. Több jó hírrel nemigen szolgálhatok.

Az MSZP a kampányban nyugalmat és kiszámíthatóságot ígért a közoktatásnak. Nos, aki jár mostanában iskolába, az tudja, hogy a nyugalom és a kiszámíthatóság nem jellemző a magyar közoktatási rendszerre. Az iskolaszerkezet tekintetében bizonytalanság van, a pedagógusok bizonytalanok a jövőjüket illetően, és a tananyag kérdésében is meglehetősen nagy a bizonytalanság.

Ami még nagy probléma, hogy a törvénytervezet kommunikációja során hiányzik a tiszta, egyenes beszéd. Másról beszélünk, és más a valódi helyzet. A pedagóguselbocsátás kérdésében például azt hallottuk, hogy 22-ről 20-ra visszacsökkentették az óraszámot, de felhívtuk a figyelmet a bizottsági ülésen, hogy ez nem jelentett valódi óraszámcsökkenést, hiszen ez nem megtartandó órákban jelentkezett az elmúlt időszakban sem.

Az 5. és a 6. osztályban az órák 25-40 százalékát alsós tanítók kell hogy tanítsák. A felsős tanárok nyilvánvalóan ilyen arányban ki fognak szorulni a rendszerből. Erre azt a választ mondja a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma a televízióban: semmi gond, a 9. osztályban, ami pluszévfolyamként fog majd bejönni néhány középiskolában, amikor majd nyelvet és informatikát kell tanítani ezeknek az évfolyamoknak 40 százalékban, akkor majd ezek a tanárok, akik a felső tagozatról kikerültek, kell hogy részt vegyenek az oktatásban. De kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim: a felső tagozatról kiszorult magyar vagy technika szakos tanár hogyan fog, mondjuk, idegen nyelvet tanítani középiskolában? Azt hiszem, hogy ez mindenképpen elgondolkodtató.

A másik érv, ami elhangzott, az volt, hogy azok a tanárok, akik felső tagozaton tanítottak, ha átképzik magukat, majd ezután is taníthatnak 5-6. osztályban. Remélem, hogy értik: azok a tanárok, akik erre a korosztályra lettek képezve, átképzés után továbbra is taníthatnak. Azt hiszem, ez nem helyénvaló.

Az pedig a hab volt a tortán, amikor az államtitkár közölte a bizottsági ülésen, hogy a pedagógusoknak meg kell szokni, hogy nem 15-20 éves, megsárgult papírokból kell tanítani. Azt gondolom, nem kellene ennyire lenézni a pedagógusokat.

A kerettanterv eltörlésével kiszámíthatatlanság van a tananyagok területén is. Elhangzott az az ígéret, hogy az Oktatási Minisztérium április 30-áig el fogja fogadni a kerettanterveket. Amikor megkérdeztük, hogy de mondják, akkor majd milyen tankönyvekből fognak tanítani, mert szeptemberig nem lesznek kész a tankönyvek, akkor az egyik vicces kormánypárti képviselő azt mondta, hogy majd kitépnek a tankönyvekből néhány lapot.

Titoktartási kötelezettség: egészen elképesztő és elfogadhatatlan, ami van. A törvény azt fogalmazza meg, hogy a szülőktől kell megvédeni a gyereket. Meg kellene fontolni, és szerencsére néhány józanabb kormánypárti képviselőtársam ezt szintén megfogalmazta, hogy a titoktartási kötelezettség alól vegyük ki a szülőket. Az mégis egy teljesen abszurd dolog, hogy a szülőktől védjük meg a saját gyerekeinket. Eddig, azt mondom, működhetett a pedagógus etikai érzéke - ezután nincs.

Esélyegyenlőség: elfogadhatatlan az, ami itt elhangzott, hogy az esélyegyenlőséget az fogja szolgálni, hogy majd megtiltják a buktatást alsó tagozaton, illetve csak a szülő egyetértésével lehet. Elfogadhatatlan, ami ennek kapcsán elhangzott. Azt gondolom, helyesen döntöttek az ellenzéki tagok, amikor ezt a törvénytervezetet elutasították. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt gondoljuk, hogy nem a gyerekeket kell a szülőktől, hanem az országot kell ettől a törvénytervezettől megvédeni. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 111 2003.05.06. 5:55  88-168

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy Pósán képviselő úrnak igaza van. Van előttünk egy törvénytervezet, amit a kormány benyújtott, ez többszörös egyeztetésen ment keresztül.

Nagyon örülünk, hogy szocialista képviselőtársaink is úgy látják, hogy vannak itt javítanivalók, és ők is módosító javaslatokat fognak beadni. Ez örömmel tölt el minket, és reméljük, hogy ezek a módosító javaslataink egy irányba fognak mutatni, és javítani fognak ezen a törvénytervezeten. De hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy mivel nem olvastuk el, milyen módosító javaslatokat adtak önök be, ezért csak az előttünk fekvő törvénytervezetről tudunk beszélni. Ezt pedig - Pósán képviselő úr elmondta - vitára nem tartjuk alkalmasnak; azért szavaztunk úgy, ahogy szavaztunk. Úgyhogy hadd javasoljam, hogy itt a Házban ne mondjuk egymásnak azt, hogy változtassuk meg az álláspontot, mert mi is módosító javaslatokat fogunk beküldeni hozzá. Tehát ez nem egyezik a parlamenti logikával.

A másik dolog, amit ki szeretnék emelni, hogy itt szóba került az integráció kérdése. Hadd elevenítsem fel, hogy amikor az egyetemi integrációról szavaztunk, akkor azt nem a kormánytöbbség verte keresztül, hanem 92,7 százalékos többséggel szavazta meg a parlament, tehát egyetértés volt a kormánypárt és az ellenzék között. Úgyhogy azt hiszem, hogy ha az akkori ellenzéki képviselők is ezt megszavazták, akkor méltatlan azt mondani, hogy ezeket a problémákat a Fidesz előterjesztése okozta. Nagyon pontosan tudtuk, hogy amikor az egyetemi integrációkról volt szó, ez nagy feszültségeket okoz. 1990 óta mindenki tudta, hogy egyetemi, főiskolai integrációra szükség van, de igazán senki nem mert ebbe belevágni, mert lehetett látni, hogy rengeteg feszültséget fog okozni rektorok, főiskolai főigazgatók, intézmények között. Ez megvan, és valóban, most pont azt hiányoljuk, hogy az elmúlt időszak tapasztalatait nem vontuk le, nem jelenik meg a törvényben.

Én elsősorban most nagyon röviden a kétszintű érettségiről szeretnék beszélni. Ez is olyan kérdés, amiben akár egyet is érthetne a tisztelt Ház. Ugyanis hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy abban az alapvető kérdésben, hogy a tanulók túlterheltsége nagy, egyetértünk. Abban már van vita, hogy hogyan lehetne ezt a túlterheltséget csökkenteni.

Mi azt mondjuk - és ezt mondjuk a közoktatási törvény vitájában is -, a túlterheltség nem abból adódik, hogy a gyerekeknek magas az iskolai óraszáma. A túlterheltség abból adódik, hogy az iskolán kívül rengeteg pluszdolgot kell megtanulniuk a gyerekeknek, mégpedig azért, mert a felvételi rendszerek felülről determinálnak, és ez azt jelenti, hogy a gyereknek nem elég elsajátítani azt, amit az iskolában elsajátít, hanem ha akar egy sikeres egyetemi, főiskolai felvételit tenni, akkor neki különböző előkészítő oktatásokra kell járni. Az előző időszakban mi is támogattuk azt, hogy meg kell szüntetni ezt a rendszert, a gyerekek túlterheltségét vissza kell fogni. Ennek az egyik eszköze a kétszintű érettségi, ami azt jelenti, hogy az emelt szintű érettségi jelentsen belépőt a felsőoktatásba. Ebben, azt hiszem, nincs vita a Házon belül.

Mi az, amit kifogásolunk mégis a kétszintű érettségivel szemben? Abban az esetben, ha az érettségi belépőt jelent a felsőoktatásba, van egy nagyon fontos követelmény, aminek meg kell felelnie. Mégpedig az, hogy az érettségi Mátészalkától Budapesten át egészen Sárvárig minden egyes településen azonos értékű legyen. És, tisztelt képviselőtársam, ezt az emelt szintű érettségi biztosítja is. Egy egységes követelményrendszer fog kialakulni ezzel kapcsolatosan. Meg kell teremteni ennek a szigorú feltételeit, hogy hogyan lesz minden területén az országnak az emelt szintű érettségi egyenértékű. Eddig egyetértünk.

A gond az, hogy ebben a törvényben az szerepel, hogy nemcsak az emelt szintű érettségi nyújthat belépőt felsőoktatási intézménybe, hanem a szimpla érettségi is. Az ezzel a gond, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök pontosan ugyanúgy tudják, mint ahogy én tudom, hogy az érettségik között ebben a pillanatban óriási különbség van az országban. Ez nem egyenértékű. Iskolák döntenek abban, hogy ki legyen az érettségi elnök, és tudjuk, hogy ez különbözőséget jelent. És itt van a probléma. Megengedhető-e az, hogy egy olyan rendszer jelentsen belépőt a felsőoktatásba, amelyikről tudjuk azt, hogy nagyon különböző színvonalon van az ország különböző településein, különböző gimnáziumaiban? Mi azt mondjuk, hogy ez nem engedhető meg, és továbbra is azt szeretnénk, ahhoz ragaszkodnánk, hogy az emelt szintű érettségi jelentsen automatikusan belépőt a felsőoktatásba, ezáltal a felülről determináltságot megszüntetjük. Ebben az esetben viszont biztosítani kell, hogy a követelmények az egész országban egységesek legyenek.

Ebben a pillanatban az érettségi alapszintjén ezt nem látjuk megoldhatónak. Ezért azt mondjuk, hogy a kormánynak ez az elképzelése áttekinthetetlen és bizonytalan viszonyokat fog teremteni, és ezért bíráljuk ezt az elképzelést, annak ellenére, hogy az alapvető célkitűzéssel egyetértünk, és abban nincs közöttünk vita.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 117 2003.05.06. 0:59  88-168

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Valóban nem állnak olyan nagyon messze egymástól az elképzelések. Ugyanakkor hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy Arató Gergely és Szabó Zoltán képviselő urak hozzászólása között azért némi ellentmondás van, mert Szabó Zoltán is elismerte, amit egyébként szerintem mindannyian, akik itt ülünk a parlamentben, tudunk, hogy a középszintű érettségik között bizony nagyon jelentős különbség van. Abban az esetben, amikor mi kormányon voltunk és megfogalmaztuk, hogy mi az emelt szintű érettségi, megpróbáltuk megfogalmazni a normativitás szabályait is, megpróbáltuk elérni - és ebben igaza van Szabó Zoltánnak -, megpróbáltunk törekedni arra, hogy az emelt szintű érettségi többé-kevésbé ugyanazt jelentse az egész országban mindenütt.

Azt hiszem, hogy ha ebbe az irányba elmozdulunk a középszintű érettséginél, az üdvös, de most sajnos, ebben a pillanatban nem ez a helyzet Magyarországon. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 129 2003.05.06. 0:39  88-168

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Egész röviden: az emelt szintű érettséginél konkrétan meg vannak fogalmazva azok az elképzelések, hogyan lehet közelíteni ahhoz, hogy az emelt szintű érettségi színvonala egységes legyen. Ha látnánk ilyen elképzeléseket a középszintű érettségi esetében is, akkor nyugodtabbak lennénk, és nem mondanánk ellent. De ebben a pillanatban csak az emelt szintű érettséginél látjuk azokat az elképzeléseket, amelyek megpróbálják garantálni, hogy ezek színvonala egységes és összemérhető legyen.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 153 2003.05.06. 2:10  88-168

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A kampányt végigvitatkoztam Hiller Istvánnal, úgyhogy egészen konkrétan tudom, hogy a kollégiumok kapcsán az MSZP programjában tízezer új kollégiumi férőhely szerepelt, és nem vállalkozói alapon. Nyilvánvaló, hogy a vállalkozói alapon épült kollégiumi férőhelyek magasabb költségekkel fognak járni, mintha ezt az állam építette volna. És azt hiszem, hogy az a legérdekesebb, hogy garantáljuk ezeknek a vállalkozóknak a nyereségét, hiszen megéri majd kollégiumban lakni a diákoknak, akkor kapnak majd lakhatási támogatást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy ha a lakhatási támogatást növeljük, és ez az albérletbe járóknak is érvényesíthető, akkor ebben az esetben ugyanez a helyzet előállítható, tehát nem lépünk különösen sokat előre, ha azt mondjuk, hogy vállalkozói alapon épüljenek kollégiumok, és garantáljuk számukra a nyereséget.

A költségtérítéses képzéssel kapcsolatban pedig hadd hívjam fel Magda Sándor figyelmét arra, hogy előzőleg, '98-ig sem ez volt a helyzet, a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókat nagyon sok igazságtalanság sújtotta. És hadd hívjam fel a figyelmet még arra is, hogy ezeknek az igazságtalanságoknak egy részét éppen mi küszöböltük ki akkor, amikor bevezettük azt, hogy a költségtérítést egyik évről a másikra maximálisan az infláció mértékével lehet emelni. Sajnos, 1998-ig ez a szabályozás nem létezett, úgyhogy 60-70-80 százalékkal is emelkedtek a költségtérítések egyik évről a másikra, és ez lehetetlen helyzetbe hozott rengeteg hallgatót.

Úgyhogy én azt hiszem, hogy ebben a kérdéskörben egyetértés van a Házban, hogy méltatlan dolog az, hogy egymás mellett ül két tanuló, az egyik sok tízezer forintot fizet a képzésért, és ez évekig fennáll, még akkor is, ha sokkal jobban tanul, mint a szomszédja, aki az államilag finanszírozott képzésben vesz részt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ezt a helyzetet valahogy kezelni kell. (Taps az ellenzéki padsorokban.)