Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Alaptörvényének harmadik módosítása címmel benyújtott törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/9400. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Miniszter úr, öné a szó.

DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A téma, amellyel foglalkozunk, rendkívüli fontosságú, hiszen Magyarország Alaptörvénye harmadik módosításának a tárgyalásába kezdünk bele.

Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény kiegészítésének a lényege akként foglalható össze, hogy a termőföld, a szülőföld, az anyaföld védelme, megóvása érdekében kell erős rendelkezéseket beépítenünk az alkotmányba. Az elmúlt hónapok vitái is rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos a föld védelme. Nem volt olyan fórum, nem volt olyan gyűlés, nem volt olyan közéleti alkalom, ahol ne vetődött volna fel a kérdés: miért nem tesszük be a kétharmados törvények sorába a földtörvényt, megteszünk-e vajon mindent a föld védelme érdekében akkor, ha a normál törvények szintjére telepítjük a szabályozást? Ebből is látszik, hogy a föld ügye igazi nemzeti ügy, és a nemzeti ügyek kormánya számára kiemelt fontosságú, a magyarság jövője, a nemzet fennmaradása szempontjából rendkívül fontos ügyről van szó.

Tisztelt Országgyűlés! Új alaptörvényünk másfél éve visszaállította a magyar közjogi, alkotmányjogi folyamatosságot, visszaállította azt az alkotmányosságot, amely hosszú évszázadok történelmi döntésein, tényein alapul. Mindennek tükrében a földre vonatkozó szabályozás is a konkrét döntésen túlmutató jelképet is hordoz. A Kárpát-medencében eltöltött 1100 év folyamatossága ebben is testet ölt, és most, amikor az alaptörvény harmadik módosításának a megtárgyalásába kezdünk, óhatatlanul felmerül egy összefüggés az ország címere és a föld között, sőt nemzeti kincseink között. Itt látható mögöttem az országcímer. Nemzeti címerünk kettős keresztet, hármas halmot és négy folyót ábrázol, jó néhány más jelképpel együtt. És, tisztelt Országgyűlés, a hármas halom, amit láthatunk, maga a magyar föld, és mi a magyar föld jövőjéről vagyunk hivatottak dönteni. És a négy folyó jelképezi ebben az összefüggésben a vízkincsünket, mindazokat a természeti javakat, a földet, a vizet, az élővilágot, azt a csodálatos környezetet, amelyet a Jóisten kegyéből élvezhetünk.

(A jegyzői székben Göndör Istvánt Nyakó István
váltja fel.)

Ezekről az értékeinkről tanácskozni és dönteni felemelő feladat, igazi országépítő munka. Ennek megfelelően készítettük elő mi is azt a javaslatot, amely a tisztelt Országgyűlés előtt van, és amelynek néhány részletére hamarosan kitérek. De még előtte szeretném leszögezni, azáltal, hogy a földtörvényt kiemeljük a többi törvény közül, lehetővé tesszük, hogy a földtörvény kiindulópont legyen, biztos fundamentum, amelyre a magyar családok, családi gazdálkodók a vidék jövőjét építhetik. Általa jó pár vitát is lezárhatunk. Lezárhatjuk azt a vitát, hogy zsákmányspekuláció célpontja lehet-e a föld, vagy sem, és meggyőződésem, hogy nem hagyhatjuk, hogy spekuláció tárgya legyen. Lezárul az a vita is, hogy kinek fontos igazán a föld védelme, ki támogatja a kétharmadot, vagy próbál valamilyen kerülőutakat találni, indokokat, amelyek miatt nem hajlandó megszavazni, és így tovább. Nekem meggyőződésem, hogy akinek fontos a magyar föld ügye, az támogatja a szabályozást, amelyet előterjesztettünk. Hiszen tudunk ennél biztosabb védelmet a magyar földnek? Alig hiszem, hogy találhatnánk biztosabbat. Most tehát ki fog derülni, hogy kik vannak amellett, hogy minden létező eszközt igénybe vegyünk-e a magyar föld védelmében, vagy pedig sem. Minden létező eszközt meg kell ragadnunk a nemzeti értékeink védelmében, ezt más nem teszi helyettünk, és most az Országgyűlés abban a helyzetben van, hogy eldöntheti ezt a kérdést.

És a föld megóvása mellett a természeti erőforrásainkról, a földművesek boldogulását elősegítő integrált mezőgazdasági termelésszervezésről, illetve a termőfölddel összefüggő gazdasági egységek, a mezőgazdasági üzemek, őstermelők, családi gazdaságok, társas vállalkozások szabályozását is magába foglaló előterjesztésről is tárgyalást tudunk kezdeni. Meg tudjuk tárgyalni ezeket az elképzeléseket, amelyek részletesebb jogszabályok alapját képezhetik.

Tisztelt Országgyűlés! Valamennyien tudjuk, hogy a termőföld, valamint Magyarország vízkészlete hazánk pótolhatatlan természeti erőforrásait jelentik. A művelési ágak szerinti termőterület, amely a mezőgazdasági területet, az erdőt, a nádast, valamint a halastavakat foglalja magában, országunk területének mintegy 80 százalékát teszi ki. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat hatókörébe tehát Magyarország területének a döntő hányada beletartozik, és érint minden magyar állampolgárt.

A mezőgazdasági területnek, valamint az erdőnek az értékét közgazdasági becslések a magyar nemzeti vagyonnak mintegy a negyedére teszik. Figyelembe véve azonban azt a tényt, amely szerint a termőföld nem újratermelhető és korlátozottan rendelkezésre álló vagyontárgy, értéke valójában felbecsülhetetlennek tekinthető, és ebből következően az ország számára megkülönböztetett védelmet igényel. Világméretekben és ezen belül az Európai Unió országai vonatkozásában is megfigyelhetők azok a különböző formában megnyilvánuló gazdasági érdekek, amelyek a termőföld, mint mással nem helyettesíthető és nagy értékállósággal bíró vagyontárgy, tőke, jószág tulajdonlására, használatára irányulnak.

Magyarország a 2004. május 1-jével történt uniós csatlakozásával, a hét plusz hároméves moratórium lejártával a tőke szabad áramlása biztosításának a közösségi elve okán köteles a földpiacát liberalizálni.

(20.50)

Vannak olyan felfogások, amelyek szerint ez azt is jelentené, hogy a hazai természetes és jogi személyeken kívül valamennyi, bármely uniós polgár és társaság számára az egyenlő elbánás elve alapján kellene a földhöz jutást biztosítani. Ez az elv, amely hazánk érdekei szempontjából roppant kockázatos és nagy hátrányokat jelent, az EU régi tagországainak egyikében sem jut érvényre, mégpedig alapvetően két okból. Egyrészt azért nem, mert ott a mezőgazdasági tulajdoni és vállalati, utóbbiak döntő mértékben a generációs szemléleten nyugvó családi gazdaságokat jelentő viszonyok a kétségkívül ható koncentrációs folyamatok ellenére is nagy stabilitást mutatnak. Ez bizonyítja, hogy uniós átlagban az éves földforgalom mértéke nem haladja meg a 2-3 százalékot, másrészt több tagállam az engedélyeztetési rendszer szűrője által akadályozza meg, hogy a vidékfejlesztési célkitűzéseikbe ütközően jussanak illetéktelen személyek földtulajdonhoz.

Hazánkban a termőföld tulajdon- és használati viszonyai, valamint a földpiaci, a kárpótlási és szövetkezeti vagyonnevesítési folyamatok lezárását követően politikai és gazdasági okokra visszavezethetően mind a mai napig nem a jogos társadalmi igényeknek megfelelően alakultak. Más megközelítésben leszögezhetjük, hogy az uniós csatlakozásunkkor a földmoratórium révén a földpiacunk liberalizálásának halasztására kapott 10 éves haladék csak az ezen a téren meglévő problémáink megoldásának az elodázására volt jó, de objektív okokból nem eredményezhette például a nyugat-európai árszínvonalnak még csak a megközelítését sem a földpiac tekintetében. Mindezek következtében a magyar termőföldet nemcsak a külföldiek vásárlásban és használatban egyaránt testet öltő földéhségétől kell megvédeni, hanem a hazai spekulánsoktól is. Ennek érdekében született meg az a javaslat, amely a minden magyar állampolgár számára biztosított 1 hektáros térmértékű földszerzésen kívül kizárólagosan csak a földműves státusszal rendelkező természetes személyek számára, akik ténylegesen fő, illetve kiegészítő jövedelemszerzés céljából folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, biztosítja a földvásárlás jogát, tehát csak földműves vásárolhat földet a jövőben. Emellett, figyelembe véve a foglalkoztatási, gazdasági, társadalmi érdekeket, földhasználatra, a föld bérlésére egy megadott mérethatárig a gazdasági társaságok is jogosultak lesznek. Az elmondott okok és szempontok jelentik a földtörvény keretfeltételeit és határozzák meg a főbb tartalmi elemeit.

Mindezek alapján a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat főbb jellemzőit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze. Elsősorban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával, adásvételével, bérleti feltételeivel összefüggő jogi aktusokra reflektál a jogszabálytervezet. Nem szabályozza a termőterületre vonatkozó jogviszonyok teljességét, hatásköre elsősorban és meghatározóan a termőföldek forgalmára, a földtulajdon, illetve a földhasználati jogok forgalmára terjed ki. A törvényjavaslat az újabb jogalkotási gyakorlattal egyezően nem vonja hatálya alá az állami földek hasznosításának szabályait, erre külön törvény szükséges. A termőfölddel, illetve az azt hasznosító mezőgazdasági termelőkkel, végső soron a mezőgazdasági üzemmel összefüggő mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény nélkül e jogszabály csak a törvény címében megadott cél szempontjából tekinthető teljes körűnek.

A törvényjavaslat tartalmi jellemzőjének a meghatározását az is befolyásolta, hogy a termőfölddel kapcsolatos egyéb kérdéseket, így például a földvédelemre vonatkozókat a jelenlegi törvények megfelelően szabályozzák. A törvényjavaslat elkészülte összefüggésbe hozható a kárpótlás és a szövetkezeti vagyonnevesítés, a szövetkezeti földalap képzése óta eltelt időszak során a tulajdon szerkezetében és mezőgazdaságunk vállalati rendszereiben bekövetkezett változásokkal is. Azonban meg kívánom jegyezni, hogy az utóbbira vonatkozóan a már készülőfélben lévő mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló, a közhasználatban üzemtörvénynek nevezett jogszabály megalkotásával kívánunk megfelelő választ adni. A törvényjavaslat abból indult ki, hogy a földügyi szabályozás a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó külön törvényi szabályozással együttesen lehet a magyar föld visszaélésszerű elsajátítása elleni hatékony eszköz.

Tisztelt Országgyűlés! Megítélésünk szerint az 1100 éves vita, amelynek alapja a földtulajdon és a földhasználat tartós elkülönülése volt, illetve az az alapkérdés, hogy kié legyen a föld, hosszabb távon a jelen törvény révén végérvényesen feloldhatóvá válik. Ennek az átalakulásnak az időhorizontja nyilván reális szakmai szempontokat, tulajdonviszonyokat, a társadalmi folyamatokat is figyelembe véve egy adott kormányzati cikluson túlnyúló lesz, az első lépéseket viszont mi magunk meg tudjuk tenni. Mindezek szükségessé teszik az átalakulási folyamat tartós védelmét, a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, ezért is szükséges, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény mint sarkalatos jogszabály, segítse elő és védje az azzal elérni szándékozott, mindannyiunk javát, jogos érdekeit szolgáló folyamatokat, az agrárközéposztály erősítését, a családi gazdaságok támogatását és annak legfőbb eszközét, a földművesek kizárólagos földtulajdonosi státusát, amely egyben cél is, cél és eszköz teljes összhangja.

Tisztelt Országgyűlés! A tárgybani alaptörvény-módosítás pontosan ezeket az elérni kívánt célokat fogja teljesíteni, fogalmazza meg és fogja keretbe. Kérem, hogy támogassák az előterjesztést.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Vas Imrének, az alkotmányügyi bizottság előadójának.

DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2012. december 10-én megtartott ülésén a Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló T/9400. számú javaslatot megtárgyalta, 17 igen, 5 nem és 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A többségi véleményt adó képviselők közül Salamon László elnök úrral ketten szólaltunk fel. Egyrészt az ellenzéki képviselőknek kifejtettem, hogy korábban is voltak a jelen lévő képviselők kétharmadával elfogadott törvények. Ezt az új alaptörvény sarkalatos törvénynek minősíti, és a jelen alaptörvény szerint kevesebb olyan törvény van, amelyhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Salamon elnök úr részletes tájékoztatást adott a sarkalatos törvények, illetve a kétharmados törvények alakulásáról, egészen a rendszerváltástól napjainkig. A többségi véleményhez tartozó képviselők ezen kívül más véleményt nem fejtettek ki. Úgy gondolom, hogy az előterjesztés meggyőzte őket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Győrffy Balázsnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának, aki a kialakult többségi véleményt ismerteti.

GYŐRFFY BALÁZS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság a Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításával kapcsolatos indítványt december 10-én, tehát ma délután megtárgyalta, 13 igen és 6 nem szavazattal, illetve tartózkodás hiányában általános vitára ajánlja.

Tisztelt Országgyűlés! Nem a jogszabályhoz kapcsolódó, elég heves és jelentős ellenzéki észrevételekre nem szeretnék itt a bizottsági többségi vélemény ismertetésekor kitérni, a tekintetben a bizottsági jegyzőkönyv sok mindenről tanúskodik. Ellenzéki képviselőtársaim elég sajátos formában közelítettek a témához, hiszen többen azzal érveltek, hogy nem ismerik annak a három jogszabálynak a tartalmát, amit a jogszabály sarkalatossá kíván tenni. Nem tudok erre mást mondani, mint hogy gombhoz a kabátot keresik, mondhatnám ezt, fordított logika mentén gondolkodnak. De érkezett egyébként olyan ellenzéki javaslat is, hogy az alaptörvényben szerepeljenek a birtokmaximum vonatkozásában hektárok, amelynek a komolyságát természetesen majd az Országgyűlés értékeli.

(21.00)

Azt azonban el kell mondanom, hogy a többség átérezte annak a súlyát, hogy mennyire fontos ennek a három sarkalatossá tenni kívánt törvénynek a stabilitása, amit az agrárium felé sugall. Ne feledjük el, hogy ez nem egy átlagos termelési eszköz, itt hosszú távra kell tervezni, itt beruházni kell, és mivel a földvagyon egy nem bővíthető termelési eszköz, megfontolt és biztonságot nyújtó viszonyokat kell teremteni.

A földtörvény célrendszere, eszmeisége ismeretében talán én voltam az első, aki nyilvánosan felvetette, hogy az ehhez kapcsolódó jogszabályokat, különösen a földtörvényt kétharmadossá kell tenni. A Magosz ifjú gazda kongresszusán elhangzott gondolatok meghallgatásra kerültek, ami egyértelmű jele annak, hogy a kormány a kis-, közepes vállalkozások és különösen a fiatalok stratégiai partnere. Arra kérem önöket tehát, hogy legyenek önök is azok, és támogassák ezen fontos törvények kétharmadossá tételét, első lépésként pedig az alaptörvény ezen módosítását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére Varga Géza képviselő úrnak.

VARGA GÉZA, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság, ahogy Győrffy képviselőtársam is mondta, 6 nem szavazattal bocsátotta általános vitára. Ez a 6 nem szavazat jelentette a kisebbségi véleményt, amelyet röviden ismertetnék. A kommentárokat, azt gondolom, majd a kisebbségben lévő képviselőtársaim hozzáfűzik a maguk észrevételéhez.

Tehát összefoglalásképpen, valamennyi ellenzéki felszólaló fontosnak tartotta a mezőgazdaság stabilitása szempontjából, hogy ezzel a törvénnyel, illetve az ott felsorolt törvényekkel kiemelten foglalkozzunk, és a javaslattal is, hogy azt valamilyen sarkalatos törvény védje. Azonban felmerültek aggályok is, ugyanis nem tudjuk, hogy mit akarunk a kétharmaddal védeni. Az üzemszabályozási törvény még nem ismert. A miniszter úr itt az expozéjában olyan magabiztosan beszélt a földtörvénytervezetről, mintha az egy elfogadott dolog lenne. Azért több mint kétszáz módosítóval parkolópályán van ez a földtörvény, tehát enyhén szólva nem lehet rá azt mondani, hogy ez lefutott kérdés, és miniszter úr pedig ezt kész tényként ismertette velünk.

Tehát mi úgy gondoljuk, hogy az a földtörvény, amelyet az általános vitával abbahagytunk, és amelynek a módosítói még nem futottak át a parlamenten, az nem alkalmas arra, hogy kétharmados törvénnyel ezt bebetonozzuk - volt a kisebbségi általános vélemény.

Többen különböző megfogalmazásban kifogásoltuk azt, hogy mik hiányoznak belőle. Ha itt az integrált mezőgazdasági rendszereket betenni szándékozik a törvény, akkor hiányoltuk, hogy miért nincs benne a családi gazdaságokat szabályozó törvény vagy a szövetkezeti törvény. Én magam a földkódexet hiányoltam, hogy miért nem a földkódexet tárgyaljuk, mint ahogy azt a kormány egész évben gyakorlatilag ígérgette, hogy itt ezek a földdel kapcsolatos törvények egy kódex formájában kerülnek a Ház elé. Nos, ez elmaradt, tehát kifogásoltuk, hogy ezek miért hiányoznak a törvényből.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A társadalmi egyeztetés hiánya is több kisebbségben maradt képviselőtársam felszólalásában felmerült. Erre a társadalmi egyeztetésre azt hallottuk Győrffy képviselőtársamtól, aki most a többségi véleményt ismertette, hogy de hát ez a Magosz ifjú gazda kongresszusán felmerült igény, hogy ez a földtörvény kerüljön kétharmados védelem alá. Ezt társadalmi egyeztetésnek nevezni enyhén szólva furcsa felfogás, mert ez a törvény, ami most előttünk van, nem erről szól. Tehát ez nem a földforgalmi törvényt akarja kétharmadossá tenni, hanem egyéb más is benne van.

Tehát én azt gondolom, hogy erről a törvénytervezetről vagy -javaslatról, amit most a miniszter úr az expozéban ismertetett, kellett volna társadalmi vitának lennie, nem pedig úgy, hogy még a képviselők sem tudták igazán megvitatni. A kormánypárti képviselőtársainktól megtudtuk a bizottsági ülésen, hogy ők sem tudtak erről korábban. A kormánypárti frakció sem tárgyalta. Tehát azt gondolom, hogy az, hogy mi hiányoljuk a társadalmi egyeztetést, megalapozott.

Győrffy képviselőtársam több kisebbségi szempontot elmondott, így én is csak megismételném, hogy valóban az LMP részéről fölmerült, hogy miért nem tartalmaz a törvény területi mértékhatárokat. (Szabó Rebeka közbeszól.) Ez nem kapott osztatlan sikert sem a kormánypárt, sem az ellenzék részéről.

Röviden összefoglalva ezek voltak azok, amit az ellenzéki képviselők, illetve a kisebbségben maradt képviselők elmondtak. Meg kell említsem, hogy gyakorlatilag a kormánypárti képviselőtársaink részéről is kettő olyan felszólalás hangzott el, amely gyakorlatilag szinkronban volt a kisebbségi ellenzéki képviselők véleményével, azonban ez a szavazáskor nem jelent meg, ott a többséggel szavaztak.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat.

Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 15-15 perces időkeretben; elsőként Jakab István alelnök úrnak, a Fidesz képviselőjének.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nagy jelentőségű az a törvénymódosítás, amely előttünk áll. Meggyőződésem, hogy a történelem során ritkán tárgyal a Ház ilyen horderejű kérdést. A magyar nemzeti vagyon meghatározó részét érinti, de nemcsak mint vagyont, hanem a vagyon használata során a vidéki emberek életminőségét alapjaiban befolyásolja. Éppen ezért meggyőződésem, hogy a Háznak érdemben felelős döntést kell hoznia minden körülmények között.

Miről is szól ez a törvénymódosítás? Ez a törvénymódosítás, már az alaptörvény módosítása, arról szól, hogy teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a termőfölddel, a termőföld tulajdonlásával, használatával, az üzemszabályozással összhangban, a termelés során működő integrációk, szövetkezések - vagy nevezzük bárminek, összefogásnak - során valóban olyan helyzetet tudjunk teremteni, ami a vidéki emberek élethelyzetét javítja.

Tisztelt Országgyűlés! Tehát ez a törvénymódosítás - ez a bizottsági ülésen is elhangzott - nem szól másról, mint az esélyét teremti meg, méghozzá a törvények tárgyalását megelőzően, hogy úgy kezdjük el tárgyalni a törvényt, úgy készüljünk fel az egyes jogszabályok kimunkálására, megtárgyalására, megvitatására, hogy ez kétharmados, hosszú távon tervezhetőséget, stabilitást és kiszámíthatóságot adó törvénytervezet lesz majdan, ami megalkotásra kerül, amit a Ház jó előre bejelentve sarkalatos törvényként kíván a parlamenti többség közreműködésével elfogadni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Erről szól ez a mai vitánk, mert ne tagadjuk, verseny van, nemcsak Magyarországon van verseny, hanem Európában is és a világban is. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a stabilitás elemi érdekünk, akkor meggyőződésem, hogy az alaptörvény módosítása során jó irányba haladunk, és meggyőződésem, hogy ez csak akkor ad igazi stabilitást, igazi kiszámíthatóságot, ha a törvény sarkalatos módon kerül elfogadásra. Miért?

(21.10)

Azért tisztelt képviselőtársaim, mert egyszer és mindenkorra: a kormány programjában szerepel, a Darányi Ignác-tervben szerepel, hogy a birtokpolitikát, a birtokpolitika irányát meg kell határozni ahhoz, hogy hosszú távon valóban lehessen tervezni. Miért is van szükség a törvénymódosításokra? - amiről miniszter úr részletesen beszélt, én nem fogom megismételni a miniszter úr által elmondottakat, de hivatkozni szeretnék néhány szempontra.

Rendezett viszonyokra van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Aki ismeri a termőföldek nyilvántartását, aki ismeri a termőföld tulajdonosaira, használóira vonatkozó adatokat, aki ismeri a földhivatalok működését, az pontosan tudja, hogy a rendszer ma jelentős mértékben átalakításra szorul, felülvizsgálatra szorul. Egy érdemi, a nyilvántartásban alapvető fejlesztésekre, változtatásra van szükség ahhoz, hogy elérjük a rendteremtés keretében, hogy minden négyszögöl termőföldről tudjuk, hogy ki a tulajdonosa, ki a használója, ki a jogszerű tulajdonosa, és ki a jogszerű használója. Mert csak akkor tudjuk igazán kiszűrni azt, aki ott jogszerűtlenül, jogellenesen tulajdonol földet vagy jogellenesen használ földet, vagy jogellenesen szerzett, és nyilván ehhez majd ennek a jogszerűségét később akarja igazolni.

Pontosan ezért úgy gondoljuk, hogy a szükséges törvények megalkotása elodázhatatlan, hisz amint miniszter úr említette, a moratórium lejárt. A magyar termelők, tulajdonosok, gazdák védelme megszűnik, és nemcsak a külföldi, hanem a hazai spekulánsokkal szemben is. Ne tévesszük szem elől: hatalmas a tőkenyomás, a migrációs tőke a határokon fölsorakozott, várják, hogy megszűnjön a moratórium. Pontosan ezért lesz egyértelmű az az üzenet, tisztelt képviselőtársaim, hogy sarkalatos törvényben - és reményeim szerint ebben képviselőtársaim partnerek lesznek, akik a vidékért aggódnak - határozzuk meg, rögzítve a magyar alaptörvényben, hogy a termőföld tulajdonlása, használata, az üzemszabályozás, az integrációra vonatkozó tételek sarkalatos törvényben kerülnek rögzítésre.

Tisztelt Országgyűlés! Dönteni kell. Dönteni kell, hogy milyen birtokpolitika legyen. Dönteni kell, milyen legyen az üzemi struktúra, dönteni kell, milyen legyen az integráció, és - amiről az előbb beszéltem, sokszorosan aláhúzva -, hogy milyen legyen a birtokpolitika. A termőföldek forgalmáról szóló törvény kapcsán már erről ebben a házban, itt a ház falai között hosszú vitát folytattunk. Most azt gondolom, hogy az a kérés teljesül, hogy együtt tárgyaljuk meg az összes, a tulajdonlással, a használattal, az üzemi struktúrával, a birtokpolitikával és az integrációval összefüggő törvényeket. Azt gondolom, hogy ez volt az elvárás.

Az a meggyőződésem, hogy ezt nekünk itt, e ház falai között a most elfogadott alaptörvény-módosítást követően a tavaszi ülésszak alatt közösen kell megvitatnunk, és közösen kell elfogadnunk. Ez nem kis feladat, ez tény, viszont az emberek, a vidék ezt várják. A gazdaság szereplői ezt várják el. Ma délután a bizottsági ülésen - hisz az integráció kapta a legtöbb kritikát - elmondtam egy adatsort. Szeretném még egyszer megismételni. Anno, mi azt vállaltuk a programunkban, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jövedelem lehetőleg nagyrészt ott maradjon, ahol az keletkezik. Ezzel szemben nyilvános adatok, a gazdasági társaságok mérlegei - bármelyik képviselőtársam átnézheti, jómagam megtettem ezt az elmúlt öt évre visszamenőleg. Még ezelőtt három-négy évvel volt kimutatható jövedelem a Magyarországon az integrációt végző multinacionális társaságoknál. A 2011. évi adatsort hadd ajánljam szíves figyelmükbe. A 2011. évi nyilvános mérlegadatokból három cég adatait részletesen megvizsgáltuk. A három cég összesített adata: 330 milliárd árbevétel csak a gabonapiacon, tehát meghatározó. A 330 milliárdos árbevételnél a mérleg szerinti eredmény mínusz 13 és fél milliárd forint. Azt gondolom, hogy nyilván ennek megfelelően adóztak is.

Természetesen tudjuk, hogy ezen cégek Magyarországon működő multinacionális nemzetközi vállalatok leányvállalatai. Természetesen egy-egy magyarországi úgymond ügynöki irodát működtetnek. Természetesen az anyacégen keresztül a profitot úgy vonják el, ahogy az éppen nekik tetszik. A kérdés, azt gondolom, valamennyiünk számára egyértelmű: indokolt-e ezen a helyzeten alapjaiban változtatni? A kérdés viszont úgy is felvetődik, hogy képes-e a magyar gazdatársadalom, ismerve az elmúlt 22 év teljesítményét, a piacokon megszervezni önmagát ilyen pénzügyi helyzetben és ilyen tőkenyomás mellett? Azt gondolom, a kérdés költői. Tehát ezt egyértelmű törvényi szabályozással és egy nemzeti szintű együttműködés keretében lehet és kell megvalósítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a lehetőségeink adottak. Meggyőződésem, hogy a Magyar Országgyűlésnek a vidék sorsáért aggódó képviselői érdemben járulnak hozzá ahhoz a jogalkotói munkához, hogy valóban úgy zárjuk ezt a parlamenti ciklust, hogy a vidék, a termőföld, a gazdálkodás, a jövedelemtermelő képesség, az összefogás tekintetében azt, amit maga elé kitűzött, azt a célt elérte. Mi pedig elmondhatjuk, hogy hozzájárultunk ahhoz, hogy az emberek boldogulását segítettük. Ez a feladatunk, és azt gondolom, nem kevés. Nem kívánom a költő sorait idézni, de talán egyetlen sort: "s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés."

Köszönöm. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Kettő percre megadom a szót Balczó Zoltán alelnök úrnak, a Jobbik képviselőjének.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Miniszter úr előterjesztésében az hangzott el, hogy itt aztán világossá válik, hogy aki a kétharmaddal támogatja ezt a módosítást és beemeli az alaptörvénybe, az meg akarja védeni a magyar földet, az biztosítani akarja, hogy csak a földművelőé legyen a földtulajdon, aki pedig nem, az ezzel szemben áll. Sajnos ez a földtörvény nem teljesíti a két legfontosabb feltételt. Nem oldja meg még az Európai Unió keretei között is azt, hogy a külföldiek földtulajdonlásának a megakadályozása a lehető legnagyobb mértékű legyen.

Elmondta itt miniszter úr, a tőke szabad áramlása miatt ezt teljesen liberalizálni kell. A Jobbik benyújtotta azt a javaslatát, amely lehetővé tette volna a csatlakozási szerződés számunkra diszkriminatív részének a megváltoztatását, hogy a nemzeti elbánást tudjuk biztosítani ebben az esetben úgy, mint az EU-15-ök, és valóban erőteljesen meg tudtuk volna gátolni a külföldiek földszerzését. Ezt önök elutasították.

A másik: valóban, a föld legyen azé, a földművelőé, de ez a földművelő ugyanúgy az osztrák meg a holland, a középfokú végzettségét ugyanúgy el kell ismerni Magyarországon a külföldieknek, tehát nem szabhatunk nemzeti elbánást, vagyis a két legfontosabb kérdést, a külföldiek földtulajdonlásának a lehető legnagyobb mértékű korlátozását és a családi gazdaságok valódi előtérbe helyezését a nagyüzemekkel szemben ez a törvény nem biztosítja.

(21.20)

Tehát ha mi ezt elfogadjuk, akkor ezzel azt betonozzuk be, ami nem teljesíti szerintünk a magyarság legfontosabb igényét. Ezért nekünk lesz olyan módosító javaslatunk, ahol valóban eldől, hogy ki az, aki ezt a földet meg akarja védeni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Két percre megadom a szót Jakab István alelnök úrnak, a Fidesz képviselőjének.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Alelnöktársam! Azt gondolom, hogy tökéletesen egyetértünk, hiszen arról van szó, hogy az alaptörvényt annak érdekében módosítjuk, hogy az elkövetkező időszakban, a tavaszi ülésszak alatt megalkotásra kerülő törvények sarkalatos törvényként legyenek meghatározva, és minden olyan szempont, ami a hazai földtulajdonosok védelmét, a földhasználók védelmét - most a magyar gazdákról beszélek - biztosítja. Minden olyan feltételt ezekben a törvényekben biztosítsunk, most a mai napon úgy érzem, hogy a vita arról folyik, hogy szükséges-e ezekhez a törvényekhez az alaptörvény módosítása, hogy ezeket a törvényeket sarkalatos törvényként tudjuk elfogadni.

Nekem meggyőződésem, hogy ebben nekünk egymással nincs vitánk, hiszen valamennyiünknek az a célja, hogy mire a moratórium megszűnik, mire gyakorlatilag lehetővé válik a tagállami állampolgárok földszerzése Magyarországon, addigra az Európában egyébként általános gyakorlatot, amit semmi nem tilt, sőt kívánatos, átvegyük mi is az összes szabályozás tekintetében, és legalább olyan védelmet tudjunk biztosítani, mint ahogy megteszik a hollandok, a dánok vagy a németek. Azt gondolom, hogy valamennyiünknek ez a közös érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Balczó Zoltán két percben.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Ígérem, elnök úr, hogy utoljára, és nem akarom megakadályozni a valódi szakemberek vitáját, de ez egy olyan lényeges kérdés, amelyről, azt hiszem, minden képviselőnek fontos, hogy valamilyen szinten legyen nemcsak véleménye, hanem talán megalapozott álláspontja.

Nagyon örülnék annak, amit Jakab képviselő úr mond, hogy egy ilyen, valóban mindezt biztosító, leendő földtörvénynek és ehhez kapcsolódó üzemszabályozási törvénynek a tavaszi megalkotására kerül sor, és ehhez mintegy keretként tesszük lehetővé, hogy sarkalatos törvény legyen. Na de azért én végigültem ezt az egész vitát a benyújtott földtörvényjavaslatról, és nemcsak a saját javaslatunkat, hanem Ángyán képviselő úrnak a teljesen világos okfejtését is végighallgattam. Tehát én akkor nyugodnék meg, ha itt azt hallottam volna a miniszter úrtól vagy az államtitkár úrtól, hogy egyébként az eddig tárgyalt javaslatot visszavontuk, és annak alapján kezdünk egy egészen újat, ami ezt teljesíti.

De mi abban a hiszemben vagyunk, és azt hiszem, hogy nem tévedek, hogy amint a jelenlegi alaptörvényben sor kerül arra, hogy kétharmados törvénnyé váljon a földtörvény és az azzal kapcsolatos esetleges egyéb törvények vagy annak passzusai, akkor februárban feltehetően elkezdjük a módosító indítványait szavazni annak a földtörvénynek, amelynek ebben az első szakaszában járunk. A Jobbik véleménye az, ebben eltér a kormánypártok véleményétől, hogy mindazt, amit nagyon szépen megfogalmaz ennek a földtörvénynek a célja, azt szerintünk nem teljesíti, és ezért érezzük úgy, hogy most ez a kétharmad nem egy általunk ismeretlen, de pozitívan várt törvénynek adandó kétharmad, hanem egy általunk jelenleg elutasítottnak adott kétharmad.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Varga Géza képviselő úr, Jobbik.

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Először is ahhoz szeretnék csatlakozni, amit miniszter úr ékesszólóan ecsetelt, hogy miért fontos, hogy ez a földet és a mezőgazdasági termelést szabályozó törvény kétharmados legyen, megteremtve ezzel a biztonságát a termelési feltételeknek.

Említette azt, hogy többről van szó, mint mezőgazdasági termelőeszközről, itt az anyaföldről van szó, a hazánkról. Ebben a vonatkozásban örömmel csatlakozom a miniszter úrhoz, mert mi is így gondoljuk, és valójában azzal, hogy ezt kiemelten kezeljük, teljes mértékben egyetértünk.

Vannak azonban feltételeink ahhoz, hogy az örömünk osztatlan legyen, és teljes mértékben egyet tudjunk ezzel érteni. Ezek az ellenérzéseink pedig abból adódnak, ami részben az expozéban elhangzott - ahogy már említettem a kisebbségi vélemény kapcsán -, hogy úgy beszélünk a földforgalmi törvényről, mintha az már egy elfogadott és kész tény lenne, holott ez közel sem az. Tehát hiányoljuk, illetve kifogásoljuk azt, hogy egy olyan törvényt rögzítünk be kétharmadra, aminek még nem tudjuk a végső kimenetelét. Ez álláspontunk szerint egyáltalán nem a kabát varrása a gombhoz, merthogy azt tudnunk kell az eddigi tapasztalatainkból, hogy mi a szándék azzal a több mint 200 módosító javaslattal.

Jakab képviselőtársam is a földtörvényt ecsetelte, dicsérte, mi a jelenlegi formájában egyáltalán nem tudjuk osztani ezt a dicsérő hangvételt. Az a több mint 200 módosító javaslat nem ad választ azokra a kérdésekre, amit részben Balczó képviselőtársam is felvetett, nem ad védelmet a külföldiek, a tőkével rendelkező földéhes külföldiek és a hazai spekulánsok ellen sem. Ezzel, hogy a tagállami állampolgárt külföldi tagállami állampolgárnak nevezi, ezzel álláspontunk szerint még nem védtük meg azt a földet. De számos más probléma is van a jelenlegi földtörvénnyel, nevezetesen a helyben lakás kérdése.

A helyben lakás kérdése mellett makacsul kiáll a kormány. Az eredeti földtörvény, tehát a '94-es földtörvény még a helyben lakót valóban a településen élőnek nevezi, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, illetve azok a pályázatok bővítették ki ezt a kört a 20 kilométeres körzetre. Nos, ezt sem rendezte, nem tudjuk, hogy az ennek a módosítására beadott javaslatoknak - mindegy, igen, valóban a kormánypárt részéről is van ilyen javaslat, az ellenzék részéről is - mi lesz a végkimenetele, hogy hajlandó-e ahhoz a kormány hozzáállni, hogy valóban megvan-e az a szándék, hogy egy olyan tökéletes földtörvény jöjjön létre, amelyik aztán méltó lesz a kétharmados bebetonozásra.

De ha továbbmegyek: a helyi földvédelmi vagy földhasznosítási bizottságok, nem egyértelmű az elnevezés a törvényben sem, mi lesz ezeknek a sorsa? Sokan kifogásoltuk már az általános vitában azt, hogy csak véleményezési jogot ad a helyi közösségeknek, és erre mi a helyi közösségeknek a véleményezés joga helyett az együttdöntési jogot javasoltuk, és azt szeretnénk, hogy az menjen át. Ez szintén egy módosító, és nagyon fontos az, hogy a kormánypárt ehhez hogy fog hozzáállni, hogy nem.

Sokkal rosszabb a helyzet, ha megvizsgáljuk a Jakab képviselőtársam és képviselőtársai által jegyzett módosító javaslatot, amelyiket csomagban adja be, amelyik már nemhogy bővítené a települési helyi közösségeknek a véleményezési jogát, egy együttdöntési jog felé vinné el, akár köztes megoldásként, bárhogy, de abba az irányba, hanem egyenesen azt mondja, hogy nincs szükség a településeken ezekre a földhasznosítási bizottságokra, mert ők úgysem tudnák azt megvalósítani. Egy példát hallottunk a bizottsági ülésen Győrffy képviselőtársamtól, hogy de ne gondoljuk, hogy van egy település, ahol 20-an élnek, hogy az majd el tudja ezt dönteni. Egy 20 fős település annyira extrém példa, hogy én azt gondolom, hogy ez nem életszerű, és akármilyen kis település is helyzetbe hozható, hogy a helyi emberek tudják ezt eldönteni.

Jakab képviselőtársamnak az ilyen irányú javaslatai, ha jól emlékszem, megyei, járási szinten gondolnák ezt megoldani, ráadásul az Agrárkamara által megszervezve. Az Agrárkamarát engedtessék meg, hogy ne fogadjuk el a jelen állapotában egy olyan köztestületnek, amelyik valóban az embereket képviseli. Az Agrárkamara pillanatnyilag a Magosz által a kétharmados hátszéllel - hogy is mondjam - konfiskált szervezetté vált, és ott félő az, hogy ott egy szűk csoportnak az érdekei lesznek képviselve, nem pedig teljes mértékben a teljes magyar agrártársadalom.

(21.30)

Az, hogy a középüzemeket kívánja támogatni a földtörvény deklaráltan is: már a preambulumából is kikerül a "kis- és középüzemek", már csak középüzemekről beszél. Ez egy olyan folyamat, amit nem lehet nem észrevenni a kormányprogram, a vidékstratégia óta. Meg lehet nézni. A képviselőtársam kérdőn néz rám, meg lehet nézni, nincsenek ott a kisüzemek.

A Magosz által, ami most már nem egy érdekvédelmi szervezet, hanem egy politikai formáció ezáltal, hogy teljesen politikai célokra... Politikai formáció abban az értelemben, hogy egy jól behatárolt csoport érdekeit képviseli. Ez nem jó, nem rossz, ez csak tény. Ezért figyelembe véve azt, hogy a földtörvényből kikerült a "kis-" a középüzemek elől, engedtessék meg, hogy amikor a Magosz lobbitevékenysége vagy bizonyos értékrend-képviselete átjön az alaptörvény harmadik módosítására is, akkor ott legalábbis kérdéseket tegyünk fel. Egyáltalán a földtörvény tervezete, nem gondoljuk azt, hogy jelenlegi formájában méltó a kétharmados bebetonozásra.

Ugyanakkor viszont egy módosító javaslatot adtam be, ami pedig arról szól... A miniszter úrnak is válaszolok ezzel, amikor azt mondta, hogy majd most meglátjuk, melyik az a frakció, melyik az a képviselő, amelyik valóban aggódik a magyar földért, és meg akarja védeni, hogy majd megszavazza-e a kétharmadot. Mi továbbmegyünk ezen: ez viszont önöket fogja minősíteni. Önök felé tenném fel a kérést, hogy tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, szavazzuk meg és tárgyaljuk meg ezeket a törvényeket négyötöddel. Az majd biztosan sokkal közelebb lesz a társadalmi konszenzushoz, sokkal inkább fogja szolgálni a társadalmi és az agrárbékét. Ez lenne a próbaköve annak, hogy ehhez a módosító javaslatomhoz önök hogyan fognak hozzáállni.

Ugyanis ha ebbe most betesszük azt, mint amikor a sarkalatos törvények után tettem be csupán ezt a kis, egyszerű szócskát, hogy "négyötödös" sarkalatos törvényekkel, ez azt jelenti, hogy az ebben szereplő törvényeket - itt hármat nevesített már a miniszter úr és Jakab képviselőtársam is, a földforgalmi törvényt, az integrált mezőgazdasági termelésről szóló és az üzemszabályozási törvényt - négyötödös többséggel kellene hogy elfogadja a parlament. Azt nevezném annak, hogy aki azt megszavazza, az igen, az aggódik a magyar földért, és annak fontos az, hogy konszenzussal szülessenek meg ez a sarkalatos törvények, de amíg ez nincs így, addig én álságosnak tartom ezt az igyekezetet.

De ha a földforgalmi törvényen túlmegyek, az integrált mezőgazdasági termelést szabályozó törvénycsomagból a bizottsági ülésen bizony semmit nem értettünk, noha persze a szavakat értjük, pontosan tudjuk, hogy mi az az integrált mezőgazdasági termelés, de hogy az hogyan kerül bele a sarkalatos törvénybe... Itt éltem azzal a gyanúperrel, hogy valami új jogosítványt akar az új agrárkamara kapni talán, vagy nem tudom, mi lehet mögötte. Ott is hangsúlyoztam, hogy ez csak egy találgatás a részemről, hiszen eddig ez soha fel nem merült. Az üzemszabályozási törvényről legalább már tárgyaltunk, hallottunk róla, beszéltünk róla a bizottságban, itt-ott, de integrált mezőgazdasági termelési rendszerről, hogy az kétharmados legyen, nem.

Erre megjött Jakab képviselőtársunk, a Magosz elnöke, és felvilágosított bennünket, hogy gondoljunk csak a vis maior esetekre, hogy ezek a gazember integrátorok mit csinálnak. Ezennel is elismerem ezt a tevékenységét a képviselőtársamnak és a Magosznak is, amit e téren végzett, de emiatt kétharmados törvénybe iktatni az integrált mezőgazdasági termelést, mert vannak benne bűnözők... Amit most a rendes felszólalásában említett, azok a bizonyos gazdasági társaságok azzal a 350 milliárdos árbevétellel, miközben negatív a mérlegük, nos, ezek bűncselekmények, ezek adócsalások és hasonlók. Azért az alaptörvénybe talán mégse kellene ilyeneket behozni és ilyeneket kétharmados vagy sarkalatos törvénnyé tenni, hacsak nem e mögött megint valami olyan szándék van, ami most nem deklarált, amit mi most még nem tudhatunk, hogy a háttérben még mi minden tartalommal szeretné még megtölteni a kormány, a kormánypárt, a Magosz, az agrárkamara ezt az integrált mezőgazdasági termelést. Ezért nem a gombhoz varrnánk a kabátot addig, amíg nem tudunk semmit a valódi szándékokról.

Az államtitkár úr is a bizottsági ülésen mondta, hogy higgyük el, hogy e mögött nem lesz semmi sandaság. Azért ez nem egy olyan műfaj, amiben ennek alapján az ellenzék azt mondhatná, hogy ja, akkor jól van, ha az államtitkár úr azt mondja, hogy higgyük el, hogy nem lesz, akkor mi azt elhisszük. Nem ön, egy másik államtitkár, aki ma előterjesztő volt a bizottsági ülésen. Nos, ezért az, hogy mi az, amit kétharmados törvényben akarunk rögzíteni, nem ismert számunkra eléggé.

Az üzemszabályozási törvényről - megnéztem - a miniszterelnök úr szájából is hallhattuk azt, hogy az üzemszabályozási törvény ősszel a parlament elé kerül. Budai államtitkár úrtól is hallottuk különböző interpellációkban, amikor ez még téma volt szeptember magasságában. Hol van? Ne mondjuk már azt, hogy az ellenzék jogtalanul kéri ezeket, meg a gombhoz varrja a kabátot! Ezeket egyszerűen csak szeretnénk tudni ahhoz, hogy jól és felelősségteljesen tudjunk dönteni erről az előttünk lévő kétharmados javaslatról, az alaptörvény harmadik módosításáról.

Az pedig, hogy mik hiányoznak belőle, szintén nagyon fontos. Ha az integrált mezőgazdasági termelés be tudott kerülni, akkor miért nincs benne a családi gazdaságokat szabályozó törvény, miért nincs benne a szövetkezeti törvény? A szövetkezeti törvény kapcsán megint nagyon rossz előérzeteink vannak, mert arról is beszélünk most már több mint egy éve, különböző hivatkozások történnek rá, ismerjük Patay képviselőtársunknak azt a hatalmas munkáját, amit ebbe beletett, de ahogy a híradásokból, bizottsági ülésen egy-egy elszólásból, vagy éppen konkrét kérdésre adott válaszból azt látjuk, hogy a szövetkezeti törvény is valahol a futottak még kategóriában bekerül talán a Ptk.-ba. De mint önálló törvény, amelyik világosan kimondja, hogy Magyarországon a kistermelők akkor tudnak a közepes gazdaságokkal - ne is beszéljünk most a nagyokról, hiszen az MSZP-ből senki nincs itt már - versenyezni, ha az ő részükre a szövetkezést biztosítjuk, motiváljuk őket arra, segítjük törvényekkel, és minden más, anyagi, erkölcsi és jogi eszközökkel. Nos, ez teljesen kimaradt az alaptörvény harmadik módosításából is, és kimaradt a földtörvényből is. Ahogy mondtam, a "kis-" szó elkerült, és a szövetkezeti szót sem látjuk ott.

A társadalmi egyeztetés. Említettem már a kisebbségi véleményünk kapcsán, hogy a társadalmi egyeztetés véleményünk szerint teljesen elmaradt. Ha egyszer egész ősszel ezen dolgoztak, lebegtetve van a földforgalmi törvény, ami leállt az általános vitánál, majd februárban kerül erre sor, akkor milyen eljárás az, hogy viszont ez az alaptörvény harmadik módosítása pénteken kerül föl a honlapra, nehogy véletlenül valaki meg tudja nézni, nehogy véletlenül a társadalmi szereplők, akár gazdaszervezetek vagy bármilyen más érdekelt, érintett közösségek meg tudják nézni, véleményezni tudják. Talán csak nem a hegyközségekről szóló törvény áterőltetése után rosszak voltak a tapasztalataik, hogy esetleg akkora társadalmi felzúdulás lehet, hogy megint le kell állítani, vagy valami? Nem értjük. Azt társadalmi egyeztetésnek nevezni, hogy a fiatal Magosz-gazdák kongresszusán Győrffy képviselő úr ezt mint igényt megfogalmazta a miniszter úr felé, és ezzel a társadalmi egyeztetés el van intézve, ez egy sajátos megfogalmazás. Már akkor kellett volna az előttünk lévő törvénymódosítást közzétenni, feltenni a honlapra, hogy a fiatal gazdák kongresszusán elhangzott javaslat alapján a minisztérium vagy a kormány ilyen és ilyen alkotmánymódosítást tervez. Ha ezt föltették volna akkor, akkor azt mondanám, hogy rendben van, megvan a társadalmi egyeztetés, de addig nem.

Azzal zárnám be a rendes felszólalásomat... Egy percet kaphatnék, elnök úr?

ELNÖK: Tessék!

VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen. Hogy valóban azt gondolom, számunkra az lesz a próbája annak, hogy önök ezt komolyan gondolják-e, vagy sem, valóban aggódnak-e a társadalmi békéért, a konszenzusért, az agrárbékéért és a magyar földért, és mindenért, amit a nem létező földkódexbe be tudunk tenni, hogy ezt a négyötödös javaslatunkat egyáltalán hogyan fogják kezelni. Ugyanis négyötöddel mindenki nyugodt lehetne, és a Magosz is, a kormány is, mindenki megnyugodhatnak, hogy ezek a törvények valóban egy társadalmi vitában, konszenzussal, egyeztetés alapján születtek meg. Ha ez nem így történik, akkor nem lesz.

Végül pozitív diszkriminációt javaslunk egy másik módosító javaslattal. Ha önök megnyitották az alaptörvényt, akkor mi ismét elővesszük azt a javaslatunkat, amely szerint a magyar államnak, az önkormányzatoknak és a magyar állampolgárságú magánszemélyeknek adjunk pozitív megkülönböztetést a földtulajdonlást illetően.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(21.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Jakab István alelnök úr.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ígérem, ma este ez volt az utolsó kétperces hozzászólásom, de talán személyes érintettség okán is kénytelen vagyok szót kérni.

Tisztelt Varga Képviselőtársam! A következő a helyzet. Remélem, az még nem bűn, ha valaki ért valamihez. Remélem, az is egyértelmű valamennyiünk számára - még egyszer szeretném megismételni illő tisztelettel -, hogy most Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról tárgyalunk, nem a termőföldek forgalmáról szóló törvényről. Azonban azt szeretném egyértelművé tenni, hogy az a módosító indítvány, amit képviselőtársaimmal benyújtottunk, az valóban a mi álláspontunkat tükrözi. Mindössze 38 módosító javaslat, kedves képviselőtársam, valahogy egy törvény a vitában érlelődik ki. Én nem hordom a bölcsek kövét, mint esetleg egyesek. Én nem hordom.

Tehát már rég túl vagyunk azon a fejezeten, hogy a helyi birtokbizottságok, a helyi földbizottságok kapnak-e vétójogot, vagy nem. Igen, kapjanak. Igen, meglesz a vétójoguk, biztos vagyok benne, ha ezt önök is úgy jónak tartják.

Képviselőtársam, nem zajlott le a módosító javaslatok vitája még bizottsági szinten sem. Tehát mindenek előtt vagyunk, ma ez a vita - illő tisztelettel jelzem - arról szól, hogy a sarkalatos... (Dr. Schiffer András közbeszólása.) Befejezem, képviselőtársam, biztosan megkapja ön is a szót. Most ez a vita arról szól, hogy a következő törvényeket, amikről majd a tavaszi ülésszakon vitatkozunk, azokat mint sarkalatos törvényt tárgyaljuk tovább, vagy nem.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Varga Géza képviselő úr, Jobbik.

VARGA GÉZA (Jobbik): Képviselőtársam, igen, én is úgy gondolom, hogy ma nem a földforgalmi törvényt tárgyaljuk. Néztem az időt, a miniszter úr expozéjának az időbeosztását is, és semmivel többet nem beszéltem a földforgalmi törvényről az én felszólalásom alatt, mint miniszter úr az expozéjában. Tehát pontosan tudjuk mindannyian, miniszter úr és én is, hogy e mögött az alaptörvény harmadik módosítása mögött a földtörvény a legfontosabb háttértörvény, és ez ezért volt.

Ugyanakkor, ha ezt a vitát, amit a földtörvénnyel kapcsolatban elmondott, hogy ez még egy folyamatban lévő vita, azt gondolom, ahogy önök előrehozták az alaptörvény harmadik módosításáról szóló előterjesztést, ugyanúgy azért ennek most lesz a próbája, hogy a négyötödös többségi szavazatot, a négyötödös többségi törvény kategóriáját el fogják-e fogadni. Ha ezt elfogadják, akkor teljesen nyugodtak leszünk a tekintetben, hogy igen, akkor a tavaszi ülésszakban valódi vita zajlik majd azokról a sarkalatos törvényekről, amelyekre kiterjed ennek a ma tárgyalt törvénynek a hatálya.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Győrffy Balázs képviselő úr, Fidesz.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Igyekszem gyorsan válaszolni.

Varga képviselőtársam többször előhozta ezt a négyötödös témát, erre hadd reagáljak. Az alkotmányozó többség, mint a világon majdnem mindenhol, kétharmados, de lehet, hogy mindenhol, e tekintetben hiányosak a jogi ismereteim. (Dr. Schiffer András közbeszólása.) De a választások második fordulója 2010-ben alapvetően arról szólt, hogy a választópolgárok adnak-e alkotmányozó többséget a mostani kormánypártoknak. (Dr. Schiffer András: De nem erre.) Adtak? Adtak, képviselő úr, úgyhogy ezt, hogy most nem négyötödös vagy miért nem inkább 19/20-os törvényeket hozunk, ezt nem igazán tudom máshoz hasonlítani, mint amikor kő-papír-ollót játszanak a gyerekek, és azt mondjuk, hogy aki nyer, az a hunyó, és akkor, miután valaki vesztett, azt mondja, hogy jó, akkor inkább, aki háromból kettőször.

Tehát ez egy elég érdekes megközelítése a dolgoknak. Miért kell ezt fölfelé tolni? Megvan a törvényben lefektetett formája ennek, a kétharmados törvény a sarkalatos. Nem igazán tudom, hogy ettől miért kell félni. (Dr. Schiffer András: Nem kell félni.)

Még egy kérdést hadd tegyek fel. Az alaptörvény elfogadásakor, tisztelt képviselőtársaim, mondják már meg nekem, hogy hány sarkalatos törvény szövege volt ismeretes. Mert szerintem egynek sem. Hisz azokat, miután az alaptörvény meghatározza, hogy mik azok, amik sarkalatos törvények lesznek, azután fogalmazzák meg. Ezt a fordított logikát nem tudom hova tenni.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Schiffer András frakcióvezető úr felszólalása következik. (Dr. Schiffer András jelzésére:) Itt Schiffer András van előresorolva. De ha Schiffer András frakcióvezető úr udvariasan átadja a helyét, akkor...

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Abszolút.

ELNÖK: Igen, akkor Szabó Rebeka képviselő asszony következik.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika nem fogja támogatni ezt az alaptörvény-módosítást, és természetesen mindjárt részletesen felsorolom én is az érveinket, majd utána Schiffer András képviselőtársam is ezt fogja tenni, de előrebocsátanék néhány gondolatot.

Azt látom egyébként ebből a módosításból, és kicsit Jakab István, illetve Győrffy képviselőtársam felszólalásából is, hogy azok az érvek, amiket itt előhoznak, ugye Jakab István képviselőtársam említette a kiszámíthatóságot és a stabilitást, amelyek valóban nagyon fontosak, csak sajnos én azt látom, hogy az a mód, ahogyan elkezdték tárgyalni a földtörvényt, majd bejött ez az alaptörvény-módosítás, majd valamikor tavasszal fogjuk folytatni a földtörvényt, hát ez mindent, csak nem a kiszámíthatóságot és a stabilitást tükrözi. Ez az én véleményem, és az az igazság, hogy azt is látom itt az alaptörvény-módosítás és az egész földtörvény tárgyalása kapcsán, illetve amilyen reakciókat kapok kormánypárti képviselőtársaimtól a kritikákra, megjegyzésekre, hogy önök meglehetősen elszakadtak a valóságtól, és elszakadtak az emberektől is.

Úgy tesznek, mintha ez egy konszenzusos törvényjavaslat lenne, és az az igazság, hogy emiatt egyre inkább tüntetések és megmozdulások várhatók, azt gondolom, a gazdálkodók részéről is, mint ahogyan azt kell látnom, hogy nemcsak önök, nemcsak a vidékfejlesztési tárca, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma is elszakadt a valóságtól. Hiszen itt volt nemrég egy diáktüntetés a Kossuth téren, és önök közül senki nem volt, aki kiment volna és beszélt volna a diákokkal. Ezért én elvállaltam, hogy felolvasom a Hallgatói Hálózat követeléseit itt a parlamentben... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Ne haragudjon, képviselő asszony, először figyelmeztetem, ne térjen el a tárgytól.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm. Értem a figyelmeztetést, elnök úr. Én ezt azért szeretném felolvasni, egyrészt, mert azt gondolom, ez nagyon jól rávilágít arra, hogy mi a probléma ezeknek a törvényjavaslatoknak a... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Képviselő asszony, meg fogom vonni a szót, ha továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy fölolvassa. Ha vége van az ülésnek, akkor nagyon szívesen, megteheti, de itt nem.

Kérem, folytassa a felszólalását!

SZABÓ REBEKA (LMP): Értem. Tudomásul veszem, tehát nem engedték, hogy felolvassam a Hallgatói Hálózat követeléseit. Amit azért érzek problémásnak - és akkor itt visszatérek az alaptörvény módosításának a tárgyalására is -, mert a gazdálkodóktól is várhatók, mint ahogy voltak is már megmozdulások, és várhatók is hasonlók, és attól tartok, hogy nem értik meg, mi az üzenetük.

Ugye itt többen a kormánypárti képviselőtársaim közül, illetve miniszter úr is konszenzusról, megegyezésről beszélt. Ezért lenne fontos önök szerint ezt az egész földkérdést sarkalatos törvénybe foglalni, holott mi azt látjuk, hogy nincs konszenzus. Ugye egyrészt ez abból is látszik, hogy több mint 200 módosító indítvány van bent ehhez a földtörvényhez. Persze ez természetes egy ilyen nagy törvénycsomagnál, de hát tudjuk, hogy számos olyan módosító indítvány van, ami egyrészt kormánypárti képviselőktől származik, másrészt pedig magának a törvénynek a lényegét, az alapjait érintik. Tehát azt gondolom, egyáltalán nem övezi olyan konszenzus ezt a törvény, hogy ez indokolná azt, hogy ezt most sarkalatos törvénybe foglaljuk.

Számos tartalmi problémánk van ezzel a törvénytervezettel, amelyet már megfelelő helyen el is mondtunk, itt most csak példát említenék, mivel fontos az, hogy milyen törvényt szeretnének önök kétharmadba foglalni. Ezzel az a probléma többek között, hogy bebetonozza a jelenlegi birtokviszonyokat, csekély jogokat ad a helyi földbizottságoknak - ugye a helyben lakót önök úgy definiálják, mint aki 20 kilométerre lakik, és hát láthattuk az állami földbérletpályázatoknál, hogy ebből milyen súlyos problémák és visszaélések származnak. Számos kivételi szabályt tartalmaz az állami tulajdonban lévő földek értékesítésére, számos olyan kiskaput tartalmaz, amely lehetővé teszi ugyanúgy ezeknek a nagybirtokoknak a fennmaradását, mint eddig. Tehát igaziból nem támaszt felső korlátot a birtokhatárra vonatkozóan, és nem helyez elég nagy hangsúlyt a közösségi földhasználatra vagy a szövetkezetek támogatására.

(21.50)

Tehát azt gondolom, hogy ezek mind olyan problémák ezzel a jelenlegi törvénytervezettel, ami miatt aggodalommal tölt el minket, hogyha önök ezt sarkalatos törvénybe akarják foglalni. De ez még önmagában nem lenne elég, hanem megjelenik ebben az alaptörvény-módosításban ez az integrált mezőgazdasági termelésszervezés, amely őszintén szólva, tényleg a legnagyobb meglepetést okozta ma a mezőgazdasági bizottságban, és nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők körében is. Ebből is látszik, hogy tulajdonképpen a kormány még a saját kormánypárti képviselőivel sem egyeztet, arra sem veszi a fáradságot, hogy nekik elmondja, hogy mi a szándéka egyáltalán, mit szeretne sarkalatos törvényben rögzíteni, és igaziból nem is kaptunk erre kielégítő magyarázatot. Azt gondolom, hogy erre vonatkozó törvény eddig említés szintjén sem szerepelt az elképzelések között, ezt egyébként egy állampolgári levélben Ácsné Évától is olvashattuk ma a mezőgazdasági bizottság előtt, és maximálisan egyetértek vele, tulajdonképpen ez szándékában, céljában és eszközeiben is ismeretlen, nem szerepel a vidékfejlesztési stratégiában sem, és a bizottsági ülésen elhangzottak szerint ez teljesen más, mint ami egyébként a vidékstratégiában alappillérként megfogalmazott, ami a szövetkezetek fellendítését és támogatását jelenti. Ez lenne az egyik alappillére annak a fajta agráriumnak, ami, azt gondolom, hogy hosszú távon fenntartható lenne, de ehelyett önök behozták ezt az integrált mezőgazdasági termelésszervezést, ami őszintén szólva szerintem, még ha csak az alaptörvényt nézzük, akkor is egészen idegenül hat ebben a szövegben.

Azt gondolom, hogy tulajdonképpen, amit önök szeretnének, ez egyfajta biankó felhatalmazás már megint, amit ráadásul az alaptörvényben rögzítenének. Azt gondolom, hogy ha már önök valóban fontosnak tartják a termőföld védelmét, akkor lennének olyan alapelvek, amelyeket rögzíthetnének az alaptörvényben anélkül, hogy komplett törvényeket betonoznának be. És itt reagálnék Győrffy Balázs képviselőtársamra. Az az igazság, hogy én nem azt mondtam a bizottsági ülésen sem, hogy konkrét négyzetmétereket vagy hektárokat, vagy bármilyen részletet kéne az alaptörvénybe írni, hanem azt mondtam (Győrffy Balázs közbeszól.), hogy vannak bizonyos alapelvek, amelyeket érdemes lenne, azt, hogy önök kiket szeretnének támogatni, mik lennének azok az irányok, amelyeket fontosnak tartanak a földtörvény kapcsán vagy az agráriumban. Például én nagyon örülnék neki, hogyha az átláthatóságot és a nyilvánosságot mint ilyen alapelvet a földkérdésekben is valóban fontosnak tartanák, a kiszámíthatóságot is, és ezt be is tartanák, azt, hogy a helyi közösségnek legyen vétójoga vagy együttdöntési jogosítványa. Tudom, hogy ezek a földtörvényben jelenleg valamilyen javaslat szintjén szerepelnek, de én azt gondolom, meg lehetne nézni, hogy mik azok a fontos alapelvek, amelyek benne vannak a termőföldről szóló törvényben vagy akár egy jövőbeli szövetkezeti törvényben, és ezeket, az alapelvek közül néhány szimbolikus dolgot lehetne az alaptörvényben rögzíteni, és nem az lenne a megoldás, hogy ezeket kétharmados sarkalatos törvénybe iktassák.

Ráadásul, még így a végén azt is szeretném elmondani, hogy alapvetően arról se feledkezzünk meg, hogy a földet, a magyar földet azzal lehetne a leginkább megvédeni, hogyha valóban olyan emberek között - úgymond - osztanánk szét, olyan embereknek juttatnánk belőle, akik hosszú távon, életvitelszerűen ezzel akarnak foglalkozni, ott képzelik el gyerekeik, unokáik jövőjét, és ezért nem idegenítenék el, nem kerülne sem külföldi, sem egyéb spekulánsok kezébe. Én azt gondolom, kedves képviselőtársaim, hogy önöknek erre kéne minél inkább törekedni, erre kéne az állami földekkel kapcsolatban, és így kéne megalkotniuk ezt a termőföldről szóló törvényt is, és akkor valóban biztonságban lehetne a magyar föld, de sajnos jelenleg azt látjuk, hogy ezek a folyamatok most nem ebbe az irányba hatnak.

Köszönöm a figyelmet. (Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fidesz.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Csak itt Varga Géza képviselőtársunk többször mondta, hogy négyötödös törvénnyel fogadjuk el. Az ő módosító indítványa az alaptörvényen belül okozna koherenciaproblémát, konkrétan a T) cikk (2) bekezdését úgy akarja módosítani, hogy amiről beszélünk, szabályokat sarkalatos - idézőjelben - négyötödös törvény határozza meg. Az Alaptörvény T) cikk (4) bekezdése, ha jól emlékszem, azt mondja, hogy a sarkalatos törvény olyan törvény, amely elfogadásához, módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata kell, tehát ez önmagában koherenciazavart okozna. Másrészt olyan szabály, amely az alaptörvénynél magasabb szavazati arányt követel meg, logikailag értelmetlen.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő felszólaló Schiffer András frakcióvezető úr, LMP.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ércnél is maradandóbb alaptörvény harmadik, de valójában negyedik módosításával állunk szemben, és engem eléggé meglepett Vas képviselő úrnak az iménti hozzászólása. Önöknek problémát okoz az, hogy az alaptörvényben koherenciazavar van? Akkor én javaslom, hogy még kutakodjon egy kicsit a laptopjában, mert ebben az alaptörvényben elég sok koherenciazavart fog látni, amit részben az önök eddigi barkácsolásai okoztak, részben meg az alaptörvény születésének a körülményei. Úgyhogy ne haragudjon, de azt az önök szájából érvként elmondani, hogy koherenciazavar van az alaptörvényben, ez azért eléggé mulatságos.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt belevágnék a mondandóm lényegébe, itt két felszólalásra viszont kénytelen vagyok reagálni. Győrffy képviselő úr nemzetközi példákat idézett, akkor én azért megkérdezném, hogy ha ennyire jártas az összehasonlító alkotmányokban, akkor mondjon nekem egy olyan alaptörvényt bárhol a világon, ahol az a fogalom, hogy integrált mezőgazdasági termelésszervezés, bármilyen módon megjelenik. Mondjon! Mutasson rá, hogy hol, bármelyik kontinensen mutasson már egyetlen alkotmányt, ahol az integrált mezőgazdasági üzemszervezés vagy erre utaló kifejezés sarkalatos körben szerepel!

A másik pedig, Jakab alelnök úr, a legnagyobb tiszteletem ellenére az, amit most mondott, ez a szokásos fideszes cinizmus. Ön azt mondja, hogy azért legyünk megnyugodva, hogy itt ez a földtörvény - illetve nem csak a földtörvényről van szó, na mindegy -, ez a törvény a sarkalatos körbe kerül, mert még lehet módosítani, még a törvényt csak tavasszal fogja elfogadni az Országgyűlés, folyamatban vannak módosító javaslatok. Pontosan ez a probléma! Önök egy újabb biankó csekket akarnak kiállíttatni, hogy aztán majd tavasszal mit pakolnak bele a földtörvénybe, azt ne is kérdezzük, addigra már ez be lesz betonozva a kétharmados körbe.

Az lett volna a tisztességes, hogyha először világosan látjuk azt, hogy mi van az önök fejében, nem utolsósorban mit ígértek a választóknak 2010-ben, ehhez képest idehoznak egy földtörvényt, és utána én akkor sem értenék ezzel egyet, de ez legalább egy korrekt eljárás lenne, hogy itt van a Fidesznek a földtörvény-koncepciója, ezt a földtörvényt szavaztatja meg az Országgyűléssel, és utána azt mondja, hogy szerinte ezeknek a szabályoknak a megváltoztatását kétharmadhoz akarják kötni. Nem értenék ezzel egyet, de ez egy fair eljárás lenne. Ez, amit most csinálnak, ez nem az, ez a szokásos fideszes játék, megy az alkudozás önök között, megy az önök különböző zöldbárói meg oligarchái között a veszekedés, fogalmuk nincsen, hogy milyen földtörvényt akarnak adni Magyarországnak, de egy dologban biztosak, azt nem akarják, hogy egy következő parlament azt a földtörvényt, amivel az önök oligarchái lenyúlják maguknak a földet, hogy egy ilyen földtörvényt egy következő parlamenti többség megváltoztasson. Erről van szó, alelnök úr, nagyon sajnálom. Ez nem egy korrekt eljárás. Az lenne a korrekt, ha úgy tárgyalhatnánk itt egy földtörvényt érintő alaptörvény-módosításról, hogy világosan látjuk azt, hogy a Fideszen belüli alkudozásoknak mi az eredménye, milyen tartalommal akarják megtölteni a földtörvényt.

Tisztelt Országgyűlés! Önök eleve egy olyan alaptörvényt hoztak létre, ahol gyakorlatilag megkötözik a következő kormányok kezét, tehát egy olyan kormánynak is a kezét, amely adott esetben lehet, hogy fideszes, csak éppen nincsen kétharmados többsége. Én azt gondolom, hogy egyébként ilyen kormány természetesen nem lesz, mert önök meg fognak bukni, ezért mindent megtettek a mai nap is, ugye, és folyamatosan tesznek ehhez lépéseket. Viszont önök jó előre bombákat helyeznek el az alkotmányos szerkezetben. Olyan területeket kötöttek már tavaly áprilisban is kétharmados körbe, ami egész egyszerűen példátlan. Olyan területekre tévedtek, ami minden normális demokráciában a mindenkori parlamenti többségnek, a mindenkori kormányzatnak a felségterülete. Ilyen például az, hogy egy Magyar Művészeti Akadémia nevű közjogi kentaurhoz nem lehet hozzányúlni egy következő parlamentnek. Önök belenyúlnak a szociálpolitikába, belenyúlnak a büntetőpolitikába, a nyugdíjrendszerbe, kétharmadban rögzítik az egykulcsos adórendszert.

(22.00)

Tehát olyan területekbe piszkálnak bele, amihez egyébként a következő kormánynak jó oka lenne belenyúlni, illetve a következő parlamenti többségnek. Amit önök csinálnak, az gyakorlatilag egy merénylet a népszuverenitás ellen. Arról van szó, alelnök úr, hogy négyévente az emberek azért mennek a fülkébe, adott esetben azért robbantanak ki fülkeforradalmat, mert ha úgy látják, hogy a megelőző ciklusban nem jól éltek, változtatni akarnak, változtatni akarnak birtokpolitikán, adórendszeren, nyugdíjrendszeren, akkor választhatnak. Önök ezt a választási lehetőséget veszik el az emberektől, ettől a választási lehetőségtől fosztják most meg az embereket.

Az önök célja nagyon-nagyon egyszerű. Önök azt mondják, hogy majd akkor is a Fidesz kormányozzon, ha egyébként nem a Fidesz kormányoz. Önök ezt akarják. Önöket ugyan el fogják zavarni az emberek 2014-ben, de jó előre gondoskodnak arról, hogy akkor is önök kormányozzanak, ha erre egyébként már nem lesz felhatalmazásuk a választópolgároktól. Semmilyen indok nem volt akkor sem, hogy így terjesszék ki a sarkalatos törvények körét, amikor például a rendőrség belső szervezeti felépítéséről vagy alapvető büntetőpolitikai intézkedésekről rendelkeztek sarkalatos körben. Ehhez egész egyszerűen nincsen joguk. Ne jöjjenek azzal, hogy önök a magyar földet, termőföldet akarják megvédeni, mert erről szó nincsen. Erről szó nincsen, alelnök úr. Önök nem a termőföldet, nem a magyar földet védik. Akkor ezt terjesztették volna elő már tavaly az alaptörvényben. Nem ezt tették! Önök a saját bizniszüket védik, a saját oligarcháikat, a saját bennfenteseiket próbálják megvédeni, gondolva arra az időszakra, amikor önök már régen nem lesznek hatalmon. Ezért akarják a földtörvényt kétharmadban rögzíteni. Beszéljünk világosan! Minden egyéb mellébeszélés!

Lássuk, hogy miről van szó! Kénytelen leszek a földtörvény részleteiről is beszélni sajnos, hiszen ennek a törvénynek a kétharmadossága van terítéken. Tehát lássuk azt, hogy önök ahelyett, hogy egyébként a magyar földet védenék, vagy a helyi gazdákat védenék, önök milyen intézkedéseket tesznek lehetetlenné 2014 után. Menjünk sorban! Én itt hét pontot szeretnék kiemelni. Az a földtörvény, alelnök úr, amit most tárgyal a Magyar Országgyűlés, nem ösztönzi a szövetkezeteket. Az LMP 2014-től olyan változást szeretne, hogy például elő-haszonbérleti jogokon keresztül segítsük a szövetkezést. Ezt az önök javaslata szerint csak kétharmados többség birtokában lehetne megtenni. Beszéltek már a képviselőtársaim arról, hogy fontosnak tartanánk, hogy a helyi földbizottságoknak ne csak véleményezési, hanem együttdöntési, ha úgy tetszik, vétójoguk legyen. Önök nem ezt akarják, a jelenlegi szöveg alapján nem ezt akarják. Ha mi ezt '14-ben meg akarjuk változtatni, ahhoz kétharmados többség kell. Az Orbán-kormány nem alkalmazná visszamenőlegesen az új birtokszabályozást, holott a jelenlegi káros birtokkoncentrációt csak így lehetne felszámolni. Ha önök elkötelezettek lennének a nagybirtok, a nagyüzem visszaszorításában, akkor ezt tennék.

Mi azt javasoljuk, hogy a törvény szerinti birtokmaximumokat alkotmányosan védhető átmeneti időszak mellett a korábban megszerzett birtoktestekre is vonatkoztatni kell. A tilalom megsértése szerintünk a tulajdon elvonását ugyan nem vonná maga után, azonban szankciók alkalmazását igen. Ahhoz, hogy ezt életbe tudjuk léptetni, hogy komoly birtokmaximum-szabályokat tudjunk bevezetni 2014-ben, önök most egy olyan helyzetet állítanak elő, hogy ehhez is kétharmad kelljen. Ezzel a kétharmados sarkalatos szabállyal önök nem a családi gazdaságokat védik, nem a helyi gazdálkodókat védik, hanem az oligarcháikat védik, azokat védik, akik érdekeltek a nagybirtokrendszer fenntartásában.

De menjünk tovább! Szabó Rebeka képviselőtársnőm már beszélt arról, hogy mennyire vicces az, amikor önök helyben lakókról beszélnek, és a 20 kilométeren belül lakó különböző rokonokat és fideszes klienseket tartanak helyi embereknek. Beszélt képviselőtársnőm arról, hogy egyébként a 20 kilométeres szabály milyen anomáliákat okozott már most az állami földbérletpályázatoknál. Megint csak arról van szó, hogy ha 2014-ben, mondjuk, az LMP át akarná írni ezt a definíciót, amit önök adnak, azt a meghatározást, ahogyan önök fogalmaznak, hogy ki számít helyben lakónak, pontosan a helyi közösségek, a helyi gazdák, a helyi gazdaság védelmében, önök arra kényszerítenek minket, arra kényszerítik a magyar embereket, hogy egy újabb kétharmad vagy egy valamilyen kétharmados többség tudja csak megvédeni a helyi gazdákat. Erről van szó, alelnök úr! Önök nem a helyi gazdaságot, nem a helyi gazdákat védik, a különböző fideszes kegyelteket védik, és ugyanúgy a nagybirtokrendszer fenntartásában érdekeltek, mint a szocialisták voltak!

De menjünk tovább! Negyedrészt a törvényjavaslat kivételi szabályokat tartalmaz, amelyek az állami tulajdonban lévő föld értékesítése, illetve haszonbérbe adása tekintetében mentességet, illetve eltérési lehetőséget adtak a törvényjavaslatban foglalt követelmények alkalmazása alól. Ha mi a különböző kiskapukat, amiket önök meg akarnak nyitni ebben a földtörvényben, és még nem tudjuk, hogy milyen újabb kiskapukra tesznek majd javaslatot a következő hónapokban, ha mi ezeket a kiskapukat be akarnánk zárni, éppen a helyi gazdálkodók védelmében, ehhez nekünk újabb kétharmados többség kell. Erről szól ez a szégyenletes alaptörvény-módosítás, alelnök úr! Önök nem a magyar földet védik, nem a helyi gazdákat védik, hanem a saját hűbéruraikat védik!

Hatodrészt a törvényjavaslat nem tartalmaz abszolút felső területi határt a birtokméretnek, mivel jogi személyek esetén a saját tagoktól bérelt földet nem kell beleszámolni a birtokmaximumba. Mi 1200 hektáros abszolút felső korlátot vezetnénk be, amely mindenkire vonatkozó birtok-összeszámítási szabály lenne. Ez alól az LMP szerint egyéb érdekeltségek sem mentesülnének, így a közeli hozzátartozók sem. Tudom jól, hogy önök elég kreatívak abban, hogy ki számít közeli hozzátartozónak, mi ezen is egyébként változtatni szeretnénk, államtitkár úr, 2014-ben. Nagyon remélem, hogy a polgári törvénykönyvet addig nem fogják bevonni kétharmados körbe! (Dr. Budai Gyula: Ne személyeskedjünk, jó? Ne személyeskedjünk!) Az a helyzet, tisztelt alelnök úr, hogy ha mi meg akarjuk valósítani azokat a birtokmaximum-szabályokat, amelyekkel pontosan a kisbirtokot, a helyi gazdálkodókat, az ökológiai mezőgazdaságban érdekelt vállalkozókat védenénk, akkor ehhez újfent kétharmados többség kell. Hiába döntenek úgy a magyar választók 2014-ben, hogy elegük volt a harácsolásból, elegük volt abból, hogy 25 éven keresztül a különböző kormányok a nagybirtokot, a nagyüzemet hizlalták, és önök rútul becsapták a saját szavazóikat, hiába gondolja így a magyar választók többsége, önök gondoskodnak arról, hogy ezeken a szabályokon a birtokmaximum megkövetelésével ne lehessen változtatni.

Végezetül: az LMP közösségi földhasználati hozzájárulást vezetne be Magyarországon, a Magyarországon megfigyelhető káros birtokkoncentráció miatt, illetve a környezeti és társadalmi károk, a víz, a levegő, a talaj károsítása miatt. Ezek a környezeti és társadalmi károk egyenesen arányosak a birtok méretének növekedésével. Ha mi ilyen közösségi földhasználati hozzájárulást szeretnénk bevezetni, erre újfent csak egy kétharmados többség birtokában lenne lehetőségünk. Tehát beszéljünk nyíltan és világosan! Ennek az alaptörvény-módosításnak semmi köze azokhoz a célokhoz, amiket a Fidesz a kormányprogramban meghirdetett. Önök nem a kisbirtokot akarják védeni, nem a magyar földet akarják védeni, nem a kisüzemet, nem az ökológiai mezőgazdaságot, a családi gazdálkodókat akarják védeni, a saját nagybirtokosaikat akarják megvédeni, és pánikban vannak, mert érzik a vesztüket, tudják, hogy meg fognak bukni 2014-ben, és jó előre a saját gazdasági érdekeiket akarják bebetonozni. Erről szól ez az alaptörvény-módosítás!

Végezetül azt szeretném még elmondani, hogy az elmúlt egy évben, amióta önök megalkották ezt az ércnél is maradandóbb alaptörvényt, láttunk már alkotmánybírósági döntést felülíró alkotmánymódosítást, alkotmányellenes törvényt alkotmányossá tevő alaptörvény-módosítást, egyedi ügyet megoldó alkotmánymódosítást és az alkotmány normativitását, tehát kötelező erejét korlátozó alkotmánymódosítást is. Most itt van a folyamatban lévő törvényalkotást sarkalatosító alkotmánymódosítás.

(22.10)

Tisztelt Alelnök Úr! Ez egy vicc! Ezt önök sem gondolják komolyan! Nincs a világon még egy olyan hely, ahol ilyen mértékben lehet sarkalatos törvényekkel egy következő kormány mozgásterét megkötni! Nincs a világon még egy olyan alaptörvény, ahol integrált mezőgazdasági termelő szervezésről értekezne egy alkotmány! A százéves, kétszáz éves alkotmányokban sem olvasunk ilyet! Beszéljünk nyíltan és világosan! Ha önöknek nem az egyszerű haszonszerzés és a saját érdekeltségeiknek a feltőkésítése lenne a céljuk, hanem valóban a magyar föld megvédése vagy éppen a föld minőségének a megóvása, a helyi gazdaság megerősítése, beleiktatták volna ezeket az alapelveket már az alaptörvénybe, ahogy a képviselőtársnőm ezt már elmondta. Ha nem tették meg, akkor erről hoznának ide alaptörvény-módosítást.

Alelnök úr, ígérem önnek, hogy ha önök olyan alaptörvény-módosítást hoznak ide, amelyik bármilyen módon előnyben részesíti a valóban helyben gazdálkodó magyar embereket, ha olyan alaptörvény-módosítást hoznak ide, amely a helyi gazdaságot bármilyen deklaráció szintjén erősíti, azt megszavazzuk. Ha önök olyan alaptörvény-módosítást hoznak ide, amely még keményebben védi a termőföld minőségét, még keményebben védi azt, hogy a magyar termőföld ne legyen spekulánsok áldozata, ezeket az alaptörvény-módosításokat meg fogjuk szavazni.

Ez az alaptörvény-módosítás nem erről szól. Ez sarkalatossá teszi a birtokpolitikát, úgy, hogy a következő kormányok se tudjanak fellépni a nagybirtok, a nagyüzem ellen, a következő kormány ne tudjon leszámolni az önök oligarcháival. Erről szól ez az alaptörvény-módosítás.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Kétperces hozzászólások következnek. Elsőként Vas Imre képviselő úr, Fidesz.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Schiffer képviselőtársamnak felhívnám a figyelmét, hogy ha ismer a jelenleg hatályos alaptörvényben koherenciazavart, akkor terjesszen elő módosító indítványt, de önöknek idáig még csak egyetlen alaptörvény-módosító indítványt sikerült előterjeszteni, amivel az 1949. évi XX. törvény rendelkezéseit igyekeztek visszaállítani.

A másik: Schiffer képviselőtársam hozzászólásának egy jelentős részére nem lett volna szükség, ha ma délelőtt ott lett volna az alkotmányügyi bizottság ülésén (Babák Mihály: Nem ért rá, mert puccsolt.), és meghallgatta volna Salamon elnök úr (Dr. Schiffer András: Alkotmánybíró!) hozzászólását, amelyben a kétharmados törvények szabályozásának a változását ismertette.

Schiffer képviselőtársam most azt mondja, hogy biankó csekk kiállítását kérjük. Míg ön felszólalt, eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha előbb elfogadtuk volna a föld, illetve az erdő forgalmáról szóló törvényt, majd utána elfogadtuk volna az alaptörvénynek ezt a módosítását, és azt mondtuk volna a későbbiekben, hogy ja, ez a korábban elfogadott törvény egyébként sarkalatosnak minősül. Akkor azért kritizálta volna képviselőtársam.

Szerintem helyes sorrendet követünk azzal, hogy először elfogadjuk az alaptörvény módosítását, utána pedig a mezőgazdasági, illetve az erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Jakab István alelnök úr, a Fidesz képviselője.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, nem lesz két perc. Kedves Schiffer Frakcióvezető Úr! A legnagyobb sajnálatomra azt kell mondjam önnek, őszintén sajnálom, hogy nem volt itt, amikor tizenegynéhány percen keresztül elmondtam a frakció álláspontját, természetesen személyesen azonosulva azokkal a gondolatokkal, amiket kifejtettem. Sajnálom, hogy nem volt itt, mert így nem tudunk egymással igazán érdemben vitatkozni.

A másik, amit szeretnék aláhúzni: az gazdaság, amiről én beszéltem, és a gazdaság hosszú távú stabil és kiszámítható működését garantálni kell a legnagyobb nemzeti vagyonunk, a legnagyobb kincsünk, a termőföld esetében. Ha ön ezt megkérdőjelezi, akkor álljon oda a gazdák elé, és mondja el nekik, hogy ön nem akar se kiszámíthatóságot, se stabilitást.

S még egy szempontot hadd ajánljak a figyelmébe. Én nagyon figyeltem az önök elképzeléseit. Én nem vagyok jogász, és nem akarok önnel jogi kérdésekben vitatkozni, de ajánlom szíves figyelmébe az Európai Bíróságnak a termőföldek használatával, tulajdonlásával kapcsolatos eddigi ítéleteit. Ha gondolja, nagyon szívesen átadom önnek a köteteket. Mi azokból dolgozunk, és azok alapján próbáljuk kialakítani azt a módszert, amit Európában sem tudnak támadni. Szeretném önnek jelezni, hogy nem amatőr szórakozás folyik, hanem érdemi munka, európai szakjogászok felkérése alapján. Szívesen átadom önnek a köteteket, szíveskedjen áttanulmányozni, hogy milyen jogi esetek voltak eddig, és hogyan lehet igazán megvédeni a földet. Én nem megyek az ön területére, de engedje meg, hogy a mezőgazdasághoz talán egy kicsit én értsek jobban. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek következnek. Varga Géza képviselő úr, Jobbik.

VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Alelnök úr! Amit az Európai Unióról mondott, és azokról a kötetekről, hogy az Európai Bíróság határozatait áttanulmányozták, azt kellene figyelembe venni, ha a magyar földet igazán szeretnék megvédeni, hogy Európa mozgásban van. Európa nem ugyanaz, mint 2004-ben volt. 2004-ben egy alávetettségnek voltunk az áldozatai, és ez az alávetettség sem a római szerződésben nem található, sem a lisszaboni szerződésben. A brüsszeli Bizottság szintjén történt a csatlakozási szerződések megfogalmazása, ratifikálása, aláírása, s a többi. Ez nem megkérdőjelezhetetlen! Ha önök valóban meg akarnák védeni a magyar földet a külföldiektől, akkor ebben a mozgásban lévő Európában igenis lehetne kezdeményezni, mert megfelelő jogalap van arra, hogy kezdeményezzék a csatlakozási szerződés olyan értelmű újratárgyalását, hogy a földet vonjuk ki a tőke szabad áramlásából. Ön is szép szavakkal tudta ecsetelni és miniszter úr is, s még egyszer csatlakozom ezekhez a szép szavakhoz, de a hazánkról, az anyaföldünkről van szó, amit nem lehet tőkeként kezelni. Nincs az az Európai Unió, amelyért ezt szabad megtennünk. S még egyszer mondom, Európa mozgásban van, és ezt a mozgást önök nem használják ki a magyar föld megvédése érdekében azzal, hogy más törvényeket hozzunk, mint amiket 2004-ben az alávetettségünk állapotában aláírtunk. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő kétperces Győrffy Balázs képviselő úr, Fidesz.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Frakcióvezető úr, van-e még olyan alkotmány, alaptörvény a világon, amelyben az adott ország GMO-mentességét rögzítik? Szerintem nincs. Ebben nincs köztünk vita. Az, hogy az integrált mezőgazdasági termelésszervezés bekerül, és ez önöknek éppen nem szimpatikus, ezzel nem tudok mit kezdeni. Képviselő úr, én azzal kezdtem, hogy jogtörténeti kérdésekben nem vagyok otthonosan mozgó ember. Az lett volna a korrekt, ha ön is azzal kezdi a hozzászólását, hogy ön meg a mezőgazdasághoz nem ért, amit egyébként a hozzászólásával alá is támasztott.

Képviselő úr, ha ön folyamatosan oligarcházik, attól az még nem lesz igaz. Képviselő úr, a Magosz nem a helyi gazdákat védi? Vagy a magyar kormány nem a helyi gazdákat védi? Akkor bizonyára önök lesznek azok, egy vidéken erős frusztrációval mozgó urbánus párt. Képviselő úr, az önök szakpolitikusa annyit ért a mezőgazdasághoz, hogy lapátolja a szénát, és ezt nem kívánom kommentálni. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. A következő kétperces Szabó Rebeka képviselő asszony, LMP.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Jakab képviselőtársam mondanivalójára szeretnék reagálni. Nem tudom, melyik európai szakjogász tanácsolhatta önöknek azt, hogy az "integrált mezőgazdasági termelésszervezés" kifejezést az alaptörvényben jelenítsék meg. Valóban nagyon kíváncsi lennék ezekre a tanulmányokra. De ha már éppen erről van szó, akkor miért nem próbáltak utalni arra, hogy milyen szerepük lehetne a valódi szövetkezeteknek, a másodlagos szövetkezeteknek, a beszerző-értékesítő szövetkezeteknek, annak a fajta nyugat-európai mintának milyen szerepe lehetne a magyar agráriumban, amely egyébként - ha már Európára hivatkozunk - ott valóban elterjedt, és valóban hozzásegíti a termelőket ahhoz, hogy megálljanak a saját lábukon, hogy megfelelő jövedelemmel részesüljenek az élelmiszerláncból.

Szeretném jelezni, hogy Budai Gyula államtitkár úr bekiabált, hogy "több szerénységet". Ezt én is mondhatnám önöknek. Nagyon dívik mostanában a kormánypárti képviselők között agrártémákban, hogy gyakorlatilag semmiféle tartalmi reakciót nem adnak az ellenzék, azon belül az LMP hozzászólásaira, hanem csípőből próbálják ezt hárítani. Persze lehet frusztrált urbánus pártról beszélni, de azért tudjuk, hogy önök között is sokan vannak, akik jogászi múlttal foglalkoznak agrártémákkal, de az méltatlan lenne ehhez a vitához és a földtörvény fontosságához, hogy ilyen stílusban beszéljünk egymáshoz, ezért ezt abba is hagynám.

Egyébként a Hallgatói Hálózat követeléseit tartom a kezemben. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Babák Mihály képviselő úr, Fidesz.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sem alkotmányjogász, sem földhöz értő ember nem vagyok, bár Békés megyei képviselőként nagyon fontosnak tartom azt a földet, amin járunk, és amiből élünk Békés megyében.

(22.20)

És hogyha úgy gondoljuk, hogy szükséges az alaptörvényben, kétharmados törvényben védeni, vagy kétharmados szabály mentén védeni a földdel kapcsolatos további törvényeket vagy az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, szerintem ez helyes dolog, úgyhogy Békés megyei állampolgárként, képviselőként fontosnak tartom. Nem értem, most miért tárgyalja Schiffer úr például azt a törvényt, amelyről majd később fogunk vitatkozni. Pusztán csak arról szól, hogy kétharmaddal kell elfogadni bizonyos törvényeket, azért, mert az alaptörvényben szeretnénk ezt rögzíteni. Én ezt tudom támogatni, tisztelt képviselő úr, a részleteken pedig a szakemberek vitatkozzanak.

De szeretném megkérdezni, tisztelt képviselő úr, Schiffer úr: nem túlságosan rosszhiszemű ön? Mert betegesen szokta a mondatait ismételgetni, sőt mi több, mindig depressziós. Szerintem lehet, hogy valami vizsgálatot kellene ebben a dologban rendezni, hogy egy kicsikét pozitívabb látásmódú legyen, és ne vitassa el tőlünk azt a lehetőséget, hogy igenis, érdeket képviselve, mégpedig én Békés megyei érdekeket képviselve itt megszavazzak bizonyos törvényeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Schiffer Úr! Mit támogattak önök? Soha semmit sem! Tetszik érteni? Semmit sem, és nem nyilatkoztak pozitívan! Önök csak bírálnak, igaz, eljátsszák ellenzéki szerepüket, én tudomásul veszem, csak számomra komolytalan az egész, amit művelnek a tisztelt Házban. Önnek jobb az az alkotmány, az oktrojált alkotmány, mint a magyar alaptörvény? Tisztelt Schiffer Képviselő Úr! Én nem tudom, de nekem az nem tetszett, mert kaptuk az oroszoktól. És szeretném önt figyelmeztetni arra, hogy ha valamit hangosan mond, és sokszor mond valótlan dolgot, az még nem lesz igaz, azért sem, mert ön mondja, azért sem, mert hangosan mondja, és azért sem, mert sokszor mondja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, megfelelő komolyság kell az ügy mellé. Én, úgy gondolom, (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) az alaptörvényben van helye a szabályozásnak és kétharmados törvényben. Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két perc, Schiffer András képviselő úr.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Már majdnem meggyőzött Babák Mihály, vártam a nagy érvelést, ez elmaradt, nyilván majd legközelebb megadja. Szóval, tisztelt Országgyűlés, az a helyzet, hogy egy Országgyűlésben nem szakmai kérdésekről vitatkozunk, politikai kérdésekről. Minket a választók nem azért küldtek ide, hogy ki jogi vagy ki mezőgazdasági szakember, hanem azért, hogy különböző politikai célok közül válasszunk, és esetleg érveljünk, túl azon a nagyon egyszerű babáki érvelésen, hogy én ezt jónak tartom, ezért megszavazom, talán ennél több komolyság kellene egy parlamenti vitához, képviselő úr. (Babák Mihály: Csak sommásan fejeztem ki magam!)

Két sommás megjegyzésem viszont lenne azzal kapcsolatban, amit az elmúlt pár percben mondtak, nem a személyeskedés, mert azt én már megszoktam, hogy önök, amikor kifogynak az érvekből, akkor jönnek, semmi más érvük nincsen (Közbeszólások a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.),mint hogy önök már... - nem mindenki, mert Vas úr, aki itt ordibál, aligha vidéki, ugye, egy részük vidéki, ez egy nagyon nagy érdem ám, azonkívül pedig mindenféle olcsó, pinceszintű személyeskedésekkel jönnek.

Két dolgot szeretnék csak megkérdezni önöktől. Ha önöknek valóban a magyar termőföld miatt fáj a fejük, kezdeményezte az önök kormánya az elmúlt két és fél évben Brüsszelben például azt - nem a csatlakozási szerződést -, hogy az uniós alapszerződés, tekintettel az Unió krízisére, az uniós alapszerződésben a tőke szabad áramlásának elvét vizsgálják felül, minden országra kiterjedően a termőföld tekintetében? Kezdeményezte ezt Orbán Viktor? Kezdeményezte? Akkor ne mondják, nem kezdeményezte! Akkor nem igaz az, hogy önök egyébként a magyar termőföld védelmében szólalnak itt fel!

A másik, elnök úr: igen, ha valóban azok az érdekek lennének fontosak, amelyeket most is elmondott, akkor nem a földtörvényt kötnék kétharmadba, hanem azokat az elveket, azokat az elveket, amelyek a helyi gazdákat, a helyi közösségeket védik, vagy a termőföld minőségét védik, ezeket az elveket alkotmányos elvek szintjére emelnék. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Nem erről van szó: a következő kormányok kezét akarják megkötni! Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán József fideszes képviselő úr hozzászólása következik.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát ezen a késői órán és mindazok után, ami itt e nagyon fontos tárgykörben elhangzott, bizony merészség megpróbálkozni azzal, hogy egyfajta ívet fölrajzoljunk, de mégis, én azt is vállalva, hogy bizonyos kérdéseket ismételni fogok, amelyek itt elhangzottak, amelyek egy részével talán nagy a kísértés vitatkozni, másik részével talán egyet kellene érteni, én azt a metódust választottam, hogy megpróbálom egy picit a folyamatot magát jelezni, honnan hová tartunk, s ez mennyiben függ össze azzal a néppárti politikával, amire mi a kétharmados fölhatalmazást kaptuk. Az én olvasatomat fogom e tekintetben tehát elmondani.

Kétségtelen tény, hogy a föld- és birtokpolitika a legfontosabb területe a vidékpolitikának, az agrárpolitikának, tehát ennek megfelelően teljesen természetes, hogy különféle érdekek és indulatok feszülnek ekörül. Azt is talán el kell mondani, hogy e tekintetben az első Orbán-kormány nagyon komoly lépéseket kezdett. Az pedig azzal indult, hogy a családi gazdaságokra vonatkozó joganyagot az első Orbán-kormány kezdte előkészíteni, s ez valóban áttörés, változás volt ahhoz a szocialista politikához képest, ami mindig is a tőkés társaságokat jellemezte. Sajnálatos, így kell mondanom, hogy az a kicsit késve megkezdett, az előző Orbán-kormány időszakának közepén megkezdett folyamat nem tudott kiteljesedni akkor, nem tudta végigvinni ezt a gondolatsort akkor a kormány, mert 2002-ben a kormányváltás ebben megakadályozta, és 8 éven keresztül ugyanaz a társaság jött vissza, amelyik mindig is a tőkés társaságokat és a nagybirtokot preferálta. Jellemző módon, úgy tűnik, hogy elégedettek azzal a helyzettel, ami most kialakult, mert itt sincsenek a vitában.

A tőkés társaság és nagybirtokrendszerhez képest, ami egyébként a téesz- és állami gazdasági időszakokból eredezik, csak hát a spontán privatizáció következtében a tulajdonosi szerkezet jelentősen átalakult, és bizonyos körök hordták szét azt a nemzeti vagyont egyébként, amit generációk során a magyar nép halmozott föl; nos, ennek a megváltoztatásába kezdett bele az én olvasatomban 2000-ben az Orbán-kormány, amikor a családi gazdálkodásról szóló joganyagot elkezdte előkészíteni, és maga a miniszterelnök hozott létre annak idején egy olyan szakértői testületet, amely a földügyekkel és a birtokpolitikai ügyekkel foglalkozott. Nem tudott továbbmenni ez a folyamat.

Ezt azért vagyok kénytelen elmondani, mert ellenzékben érthetően ezt az irányt képviseltük, folyamatosan, mindenütt, minden fórumon, azt hangsúlyoztuk, hogy kis-, közepes családi gazdaságmodellt akarunk építeni, át akarjuk azt a tőkés társasági formát és nagybirtokrendszert alakítani, ami láthatóan katasztrofális következményekkel jár a vidékre és a vidék társadalmára, olyannyira, hogy az itt jelen lévő Jakab István elnök úrral 2005-ben nagyrészt ezért demonstráltunk, hogy egy ilyen programot valósítsunk meg. Egy 38 pontos megállapodást készítettünk elő. Az itt jelen lévő élőláncos Ács Sándorné ugyanúgy részt vett ebben a munkában, merthogy egy nemzeti program megvalósításáért jöttünk ide föl traktorral, három hétig a bőrünket itt vittük a vásárra mindannyian, együtt még annak idején. Nos, ez az agrár- és vidékpolitika, amiért mi tüntettünk, és amit nagy sikerként élt meg akkor a társaság, hogy sikerült az akkori elképesztő miniszterelnököt odakényszeríteni, hogy írja alá ezt a megállapodást, nem kis siker volt, ott, abban a sátorban elképesztő volt az a hangulat, szinte rendszerváltó hangulat volt, ami ezt követte, amikor ez sikerült.

Nem véletlen tehát, hogy a választási programunk ugyanerről szólt, kis-, közepes családi gazdaságok, azok szövetkezetei, a helyi gazdaság, a helyi társadalom, a helyi közösségek megerősítéséről szólt. Ez egy folyamat volt, ami nagyjából valahol ott 1998-2000 körül indult el ebben a néppárti politikában, és joggal hihette mindenki, én magam is azt gondoltam, hogy ugyanebben az irányban fogjuk továbbvinni a folyamatokat. Ezt fogalmaztuk meg azután a kormányprogramban is kormányra kerülvén, sőt 2010 nyarán a birtokpolitikai irányelvek a Nemzeti Földalapról szóló törvényben világosan deklarálta, hogy ezt a modellt akarjuk követni. Azt mondtuk, hogy a helyi gazdálkodó családoknak juttatjuk a földet, azt mondtuk, hogy az ő megerősítésüket szolgálja minden intézkedésünk, azt mondtuk, hogy ez a kis mozaikokból építkező modell akkor lesz sikeres, hogyha, amikor a piaccal kapcsolatba kerül, vagyis beszerez, értékesít vagy akár földolgoz, akkor segítjük az összefogását. Ezt nevezik szövetkezeti modellnek Európában. De nem kell Európába se mennünk, a mi saját szövetkezeti modellünk nagyon jól működött hosszú távon, és a közösségeket megerősítette, a helyi gazdaságot megerősítette. A Hangya-mozgalom annak idején kiválóan ellátta ezt a feladatot, semmiféle integrátorokról nem volt szó.

(22.30)

Szó nincs itt a tőkéről, meg befektetők, meg integrátorok ügyéről, ha valóban a kis-, közepes családi gazdaságok helyi összefogását és a piacra jutásukat, a versenyképességüket akarjuk megerősíteni. Az elsődleges és a másodlagos szövetkezeti modell, amely korábban is ismert volt Magyarországon, hogy a szövetkezetek szövetkezete egy nagy erőt képviselve egy egész országot össze tud aztán fogni, de nagyon nagy különbség az integrátorokhoz képest, hogy itt alulról szerveződik, a gazdatársadalom maga hozza létre ezeket a szövetkezeteit. És így az eredmény az, amit ez az összefogás hoz, az visszaosztódik a tagokhoz. Ezért lehet kisbirtokon megmaradni Európában. Ez nem integrátor, szó nincs itt integrátorokról és tőkebefektető társaságokról.

Ha nagy integrátor integrálja a kicsiket, fürtökre fölfűzi őket, akkor a profitcentrum az integrátor lesz, és kiveszi a hasznot a rendszerből, és ugyanolyan kiszolgáltatottak a végpontokon azok az egyes kis-, közepes gazdaságok, akiket mi meg akarunk védeni. Ez nem működik. Nem véletlen, hogy Európa nem integrátorokat hoz létre. Nem integrátorok fogják össze a gazdaságot, hanem a szövetkezeti modell fogja össze.

A nemzeti vidékstratégia ezt meg is fogalmazza. A nemzeti vidékstratégia nem beszél integrált mezőgazdasági termelésszervezésről vagy nagy integrátorokról. Sőt! Azt mondja, hogy a szövetkezeteket fogjuk erősíteni, a helyi gazdák által létrehozott szövetkezeteket fogjuk erősíteni, és igyekszünk egy országos összefogást is számukra biztosítani, hogy a piaci helyzetben is ezt a fölényüket tudják biztosítani. Így versenyképes az európai agrármodell. Nem kell ezer hektárokat ahhoz gazdasági egységként összehozni Európában.

Kérem szépen, a nagybirtok Franciaországban, hadd mondjam el még egyszer, 274 hektár az átlaga a nagybirtoknak Franciaországban, hölgyeim és uraim. De 54 hektár a francia gazdaságok átlaga, mert normális gazdaságot folytatnak, egy olyan szerkezetet, nem az ostoba monokultúrás gazdaságot három-négy növény tömegtermelésével egy Kárpát-medencében, hanem normális szerkezetű gazdaságot folytatnak, egy vegyes gazdaságról van szó, és szövetkeznek, többcélú szövetkezetet hoznak létre, amibe belefér a hitelszövetkezet, a fogyasztási szövetkezet is, mindaz, ami egy közösségen belül az összetartást, a kohéziót erősíti. Ez nem integrátor, ennek semmi köze az integrált termelésszervezéshez, miközben persze ellátja ezeket a feladatokat. Ez látja el azt a feladatot. De az integrált mezőgazdasági termelésszervezés ennek egy szűk szelete, ahol a tőke magának terepet akar teremteni. Nos, nem véletlen, hogy a vidékstratégia, amit egyébként a kormány márciusban elfogadott, nem ezzel számol. Március végén kormányhatározattal kihirdetett vidékstratégia arról beszél, amiről én itt beszéltem.

Az igazi vita ekörül akkor kezdődött, amikor a kormány beterjesztette a földtörvénytervezet koncepcióját. Nyáron egy koncepció került fel, hogy ezt az ívet azért vigyük tovább, majd pedig bejött a normaszövege is a földtörvénynek, és akkor derült ki, hogy bizony ezen illik igazítani, ha ezeket az elveket fontosnak tartjuk. Talán úgy szabad mondani, itt jogászok, én sem vagyok jogász, de talán megengedik, hogy azt mondjam, úgy tűnt, hogy a beterjesztett földtörvényszöveg és a nemzeti vidékstratégia által deklarált célok, elvek között némi koherenciazavar mutatkozott, finoman fogalmazva, tehát nem történt itt más. Azért van 200 módosító indítvány, mert ezt a fajta koherenciazavart szeretnénk a céloktól eltérő joganyag és a célok között megszüntetni. Nem véletlen, hogy módosító indítványok kerültek be.

No itt állt meg a folyamat, és egy ponton felmerült valóban a Magosz ifjú gazda tagozatának az országos kongresszusán. Én magam is a sajtóból értesültem, mert hát be kell valljam, belső konzultációk ez ügyben nem folytak, tehát én magam sem találkoztam, csak most a törvény beterjesztett szövegével. Nos, ott merült fel, és a sajtóból értesültem, méghozzá egy elég érdekes interpretációval, Győrffy Balázs képviselő úr vetette fel, hogy kétharmados kéne legyen a törvény. Természetesen ezzel egyetértünk, hogyha egy jó földtörvényt alkotunk, az legyen olyan, ami tartós. A kérdés csak az, hogy tudunk-e ilyen jó kétharmados törvényt alkotni, ami valóban ezeket a célokat jeleníti meg, és ebben konszenzus van, amennyire csak lehet a társadalmon belül, hogy valóban stabil legyen a dolog.

Magával az elvvel akkor egyet is értettünk, a kérdés ennek a tartalma mindig természetesen. A kérdés a tartalom. És érdekes volt miniszterelnök úrnak az interpretációja, én is a videót néztem meg, mert hát onnan értesültem, hogy milyen hozzászólása hangzott el a miniszterelnök úrnak, ahol ő azt mondta Balázs fölvetésére, hogy meg lehet ezt gondolni, de nem készülünk arra, hogy veszíteni fogunk a választásokon. Én is a videót néztem meg, tehát onnan idézem azt, amit miniszterelnök úr volt szíves mondani. Aztán közben nyilván történtek más dolgok is, tárgyalások folytak arról, hogy a földtörvényhez kapcsolódóan milyen alaptörvény-módosításra van szükség.

Meglepetésként ért ezek után valóban a tartalma a módosításnak. Merthogy ugye mi azt mondtuk, hogy négy törvény az alappillére ennek a modellnek, amiről beszéltünk, és amiről a vidékstratégia beszél; a földtörvény, de az nemcsak földforgalmi törvény volt az eredeti elképzelés szerint, hanem az a földforgalom, a használat és a védelem ügyeit tartalmazó úgynevezett földtörvény valóban. A forgalom ennek egy része természetesen. Idetartozik az üzemszabályozási törvény, idetartozik a családi gazdaságokról szóló törvény, és ennek a háromnak az előkészítése két éve zajlik. Egy szakértői stáb jött létre a minisztériumban, ami ezeken dolgozott. Amennyire tudom, a VM ma is ezt a szakértői stábot használja egyébiránt.

Tehát azért érthetetlen, és közben hadd mondjam, Patay képviselő úr pedig hosszú ideje rendkívül tiszteletreméltó munkát végez azzal, hogy egyeztessen a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban. Különféle elképzelések vannak a szövetkezetekről, és nagyon jó állapotban előkészített fázisban van az a törvénytervezet, ami a szövetkezeti, a tisztességes európai rendszerhez illeszkedő szövetkezeti törvényt hozza ide.

Azt gondoltuk, hogy ez a négy pillér az alapja ennek az agrár- és vidékpolitikának, a néppártinak. Két elem megjelenik most itt a javaslatban: a földforgalmi törvény kicsit leszűkítve a forgalomra, és az üzemszabályozásra vonatkozó törvény. De kérem, annak üzenetértéke van, ami kikerült, és helyette mi került be? Mi került ki? A családi gazdaságokról szóló törvény hol van? Ha családi gazdasági modellről beszélünk, akkor annak kell az alaptörvényben szerepelnie. És a szövetkezeti törvény hol van? És gyanakszik az ember, és ettől vagyok én nagyon szomorú, hogy egy jó néppárti politika, vidékstratégiában megfogalmazott néppárti politika törvényi alátámasztásában nem jelennek meg ezek az elemek, ami egyébként az európai és saját rendszerünknek az alapja, és helyette bejön egy ismeretlen tartalmú és új fogalomként az integrált mezőgazdasági termelésszervezési ügy.

Nem sikerült kideríteni, a bizottsági ülésen sem sikerült kideríteni, a helyettes államtitkár úr sem volt hajlandó semmit mondani arról, hogy mi ennek a tartalma, miről szól a történet, kik is ezek a játékosok. Lehet, hogy itt a legnagyobb tőkebefektető társaságoknak teremtünk valamiféle törvényi hátteret? Ez nagyon szomorú lenne, mert nem erről beszélünk, mert nem ebben állapodtunk meg, az emberekkel nem ebben állapodtunk meg. Hányan lesznek? A meglévő integrátorokról beszélünk, vagy kiről beszélünk? Miféle integráció lesz ez? Állami lesz ez a rendszer? Legalább erre kérnénk választ. Állami lesz ez a rendszer, vagy magántőke lesz ebben a rendszerben? Nem mindegy.

Milyen privilégiumok járnak az integrátoroknak? Földet is fognak kapni? Akár tízezer hektár számra? És így lehet legalizálni esetleg valamiféle, egyébként a földtörvény alapján nem juttatható földeket? Nem tudom. Ha becsületes akarok lenni, azt kell mondjam, hogy nem tudom.

Egy percet kérnék szépen még elnök úr, hogy befejezhessem ezt a gondolatsort.

Azt hiszem, itt nem hatalmi és pártpolitikai ügyekről van szó, hanem sokkal többről szól ez a történet. Ez a megmaradásunkról szól. Ez az alapja mindennek. Tíz napnál talán jó lenne magunknak is többet adni arra, hogy meggondoljuk, hogy mik is legyenek az alaptörvényünkben, amik megvédik valóban a földet, és kiépítik azt a modellt, amit a vidékstratégiában megfogalmaztunk. Nem sürget az idő. Hadd mondjak valamit: nem sürget az idő, mert a földtörvény úgyis csak februárban jön a parlament elé.

(22.40)

Az üzemgazdasági törvény előkészítés alatt áll, talán beéri a földtörvényt. A szövetkezeti törvény nagyon jó állapotban van. Egy olyan képet tudnánk összerakni ebből és megvitatni, és konszenzusosan elfogadni, amely valóban alátámasztja azt a jövőképet, amit a nemzeti vidékstratégiában megfogalmaztunk.

Ha mégsem sikerülne ez, és én nagyon reménykedem abban, hogy értelmesen tudunk erről szót váltani egymással, ha mégsem sikerülne így összehozni ezeket a törvényeket, akkor viszont legalább azt szeretném elérni, és ezért én is módosító indítványt nyújtottam be az alaptörvényhez, hogy az alappilléreket nevezzük meg valóban. Nem az integrált termelésszervezési tőkebefektető akármilyen csoportokat, hanem helyette a családi gazdaságokról szóló joganyagot tegyük bele mint sarkalatost (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és a szövetkezetekről szólót, mint ami az európai és a saját modellünknek is alapértékeit képviselő törvényt tegyük be.

Köszönöm szépen. És köszönöm az időkiegészítést. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Kiss Sándor képviselő úr, Jobbik.

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A professzor úr felszólalása után nagyon nehéz megszólalnom, de teljes mértékben egyetértek azzal, amit ő elmondott - mint a hazai legkiemelkedőbb szakember. Én arra szeretném felhívni a figyelmüket: első körben, amikor egy törvényt néznek, akkor próbálja meg mindenki annak a helyébe képzelni magát, akire majd ez a törvény vonatkozik. A termőföld eddig főleg - a miniszter úr mondta - termelőeszköz, de a termőföld nem csak termelőeszköz; az egy spekulációs eszköz, az egy kincsképző eszköz, de még ezen túl, ami a legfontosabb és amiről nagyon kevés szó esik a vita során, az a nemzeti szuverenitásunk, a nemzeti megmaradásunk záloga.

Ennek kellett volna szerepelni az alaptörvényben és nem úgy, ahogy most a P) cikkbe beleteszik, ami tulajdonképpen természetvédelemről és valami ehhez kapcsolódóról szóló cikk, hanem egy külön cikket érdemelt volna az, hogy a föld önmagában a nemzeti megmaradásunk és a nemzeti szuverenitásunk záloga. Én ezt hiányolom ebből, és nem pedig ezt a P) cikket kellett volna ezáltal megerőszakolni. Itt az összes felszólalás közül meg talán a sok vita során, úgy gondolom, hogy valóban ez a nemzeti megmaradásunk hiányzik belőle, mert a föld több mint termelőeszköz, több mint spekulációs eszköz, több mint kincsképző, annak van egy érzelmi vonulata. Tehát akinek földje van, függetlenül attól, hogy nem földműves, ha valakinek van pár hektár erdeje valahol, az kötődik a földhöz, kötődik ahhoz, ahol neki van erdeje, függetlenül attól, hogy nem földműves.

Itt nagyon sokat hallottunk a földművesről, és mindig, amikor csak a földművest emlegetik, akkor Balczó Zoltán nagyon jól megfogalmazta, hogy a földműves lehet bárki; idézőjelben: nem magyar állampolgár, aki teljesíti a földművesre vonatkozó szabályokat. Önök ezzel a földtörvénnyel egyszerre szeretnék szabályozni a vidékfejlesztést, a birtokpolitikát, azt, hogy külföldiek kezébe ne kerülhessen föld és más egyebet. Úgy gondolom, nem biztos, hogy ezzel a földtörvénnyel, az üzemszabályozási törvénnyel önmagában ez sikerülhet. Igenis, ki kellett volna mondani azt az alaptörvényben, amiről az előbb is beszéltem.

Ha önök a földforgalomról szóló törvénnyel kívánják ezt az egészet szabályozni meg az üzemtörvénnyel is, ez mindig kijátszható lesz. Mindig kijátszhatóak lesznek, mindig lesznek kiskapuk, mindig lesznek strómanok, tehát ha nincs ez lefektetve... - én ezt megtapasztaltam az élet során, hogy például az elővásárlási joggal hogyan éltek vissza egyesek, hogyan sikerült nekik ár alatt földet szerezni. Úgy gondolom, hogy minden szabályozás valamilyen módon kijátszható. Visszatérve az előzőekre, ha azzal a szemlélettel nézik... - én megértem, hogy jó szándékkal és jóindulattal olvasnak egy törvényt, de ne úgy olvassák, hanem azok szempontjából nézzék, akik ezeket a törvényeket ki akarják játszani. És én tartok attól, hogy ezek a törvények ki lesznek játszva.

Az, hogy nem egyszerre lett ez az egész elénk hozva, az üzemszabályozási törvény, a földforgalmazási törvény és a többi, ez önmagában is egy csomó kiskapura ad lehetőséget és egy csomó lobbizásra, egy csomó kijátszásra, és mi ezt sajnáljuk, legalábbis én ezt sérelmezem, hogy ezt nem egyszerre és nem globálisan láthatjuk, hanem mindig is szakaszosan.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Schiffer András frakcióvezető úr.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt állította egy olyan fél órával ezelőtt alelnök úr, hogy azért van szükség erre az alaptörvény-módosításra, hogy a magyar gazdák kiszámíthatóságot lássanak, kiszámíthatóságot érezzenek. Azt gondolom, és természetesen tisztelem az ön, nyilván nálam jóval nagyobb tapasztalatait, de egy dologban viszont biztos lehet, alelnök úr: azok az emberek, akik ma a magyar földből meg akarnak élni, elsősorban arra várnának, hogy abban kapjanak védelmet, alkotmányos védelmet, hogy igen, a politikai közösség, a kormányzat, az állam megvédi a helyi gazdákat, megvédi a helyi gazdákat a spekulánsoktól.

Abban kellene alkotmányos védelmet adni, hogy olyan termelési kultúrát fog csak ösztönözni a magyar állam, illetve csak olyan termelési kultúrákat akar hosszú távon megtűrni, amik vigyáznak a termőföld minőségére, vigyáznak a természeti erőforrásokra. Ha önöknek ez lenne a céljuk, alelnök úr, ha ez lenne a céljuk, akkor ilyen alapelveket hoznának ide az alaptörvénybe, de nem ezt teszik. Ehhez nem a földtörvényt kell kétharmadban rögzíteni, hanem ezeket az elveket kellene alkotmányos szinten kimondani. Alkotmányos szinten kellene kimondani azt, hogy a helyi közösségeknek mindig joguk volt, és mindig joguk lesz a területükön lévő természeti erőforrások használatához.

Ezt kellene kimondani, és utána kiküldeni Brüsszelbe a miniszterelnököt, hogy kezdeményezze a tőke szabad áramlása elvének a felülvizsgálatát az uniós alapszerződésben nemcsak Magyarországon, hanem az összes uniós állam vonatkozásában. És igaza van professzor úrnak, nagy kérdés az, hogy ha már kétharmadba akarják rögzíteni ezeket a törvényeket, miért pont a szövetkezeti meg a családi gazdaságokra vonatkozó törvények maradnak ki, és miért pont azokat a törvényeket akarják viszont kétharmadba rögzíteni, ami valóban a tőkés társaságokat segítheti, azokat, akiket eléggé megtollasítottak már az előző kormányok idején.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó Rebeka képviselő asszony, kettő perc.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Schiffer András képviselőtársamhoz csatlakoznék, illetve kiemelném Ángyán József képviselőtársam nagyon fontos felszólalásának a végét, csak néhány nagyon konkrét dolgot, és őszintén remélem, hogy valaki itt a teremben ülő kormánypárti képviselők közül választ fog adni ezekre a kérdésekre, esetleg maga Budai Gyula államtitkár úr, aki, ha jól látom, az előterjesztő képviselőjeként ül itt, hátha ő jobban tudja a választ ezekre.

Tehát ha már a stabilitás és a kiszámíthatóság szerepelt itt oly sokszor, akkor szeretném megkérdezni, hogy hogyan lett a földtörvény vitája során... - vagyis önök szerint a kiszámíthatóság jele-e, hogy a földtörvény vitája során a kormány retorikája a kis gazdálkodóktól hogyan tolódott el a közepes gazdálkodók felé, ugye, most már ők a legkisebbek, amelyekről a kormány beszélni szokott, ők kerülnek fókuszba. Ez vajon önök szerint a stabilitás és a kiszámíthatóság egyfajta megjelenítése-e?

Illetve szeretném akkor én is explicit konkrétan megkérdezni, hogy hogyan került az integrált mezőgazdasági termelésszervezés ebbe az alaptörvény-módosításba. Miért nem került akkor ebbe bele a szövetkezeti törvény adott esetben, vagy például a családi gazdaságokról szóló törvény miért nem került bele, amikor egyébként a földtörvény vitája során magától a miniszter úrtól nagyon sokszor hallhattuk azt, hogy valóban a földforgalmi törvénnyel együtt majd lesz egy a családi gazdaságokról szóló törvény? Erre utal is, ha jól emlékszem, a földforgalmi törvény tervezetének néhány passzusa, tehát szeretném megkérdezni, hogy hol van ez a törvény. Akkor ezt ezek szerint nem is szándékoznak benyújtani, vagy csak nem lesz sarkalatos törvény? És vajon miért nem lesz, amikor a kormány retorikája szerint a családi gazdaságok vannak a fókuszban, és ők a kedvezményezettjei a kormány birtokpolitikájának? Én ezt nem értem.

És még azt is megkérdezném Jakab Istvántól és Győrffy Balázstól, hogy önök egyébként tudtak-e arról, hogy a szövetkezetekről szóló törvény nem lesz sarkalatos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ámde a mezőgazdasági termelésszervezés viszont igen. Csak ezeket akartam kérdezni.

Köszönöm. (Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. A következő hozzászóló 15 perces időkeretben Gyüre Csaba képviselő úr.

(22.50)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég érdekes módon zajlik ez a vita, ami itt jelenleg folyik a tisztelt Ház falai között. Ahogy már ezt nagyon jól megszokhattuk, amikor az alkotmány, az alaptörvény szóba kerül, akkor van egy frakció, aki mintha irtózna Magyarországon az ebben a vitában való részvételtől, és most is, ahogy nagyon szépen megszoktuk tőlük, amikor ilyenekről van szó, akkor kivonulnak és nincsenek itt, csak azt hagyták itt maguk után, ami általában itt szokott maradni egy-egy ülés után.

Ami egy másik jellemző, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom most is úgy körülbelül többségben van mindenkit számításba véve, akik itt vannak jelen pillanatban a teremben, és ezért kellő komolysággal, tisztelettel és alázattal próbálunk hozzáállni ahhoz a témához, amelyről szó van, hiszen a harmadik módosítása lenne az alaptörvénynek, amennyiben elfogadja majd ezt a tisztelt Ház. Ez olyan harmadik, hogy szám szerint harmadiknak van írva, de tulajdonképpen a negyedik, mert már kaptunk belőle egyfajta módosítást, amelyik vissza lett vonva, és jelenleg nincs is a tisztelt Ház asztalán, nincsen napirenden.

Ami nagyon érdekes és több hozzászóló is megfogalmazta már, és talán Ángyán professzor volt, aki itt a legutóbb megfogalmazta azt a jogi gondolatát, hogy ha már egy jó földtörvényt alkotunk, akkor az legyen tartós, mondta itt, és ez vonatkozna magára az alkotmányra is, illetve az alaptörvényre is. Nagyon érdekes az a filozófia, ahogy hozzáállt a kétharmados többség az alkotmánymódosításhoz, hiszen számtalanszor bíráltuk itt a falak között azt a módszert, hogy az alaptörvény elfogadásáig gyakorlatilag tucatnyi alkotmánymódosítás történt, amelynek során soha nem vették figyelembe az ellenzék véleményét. Ha az ellenzék akart alkotmánymódosítást, mindig lesöprésre került azzal, hogy majd az új alaptörvényben ezt rendezzük, ezt majd ott kell elrendezni, bezzeg, ha a kormányzó többség akarta, akkor ezt tízszer, tizenkétszer lehetett módosítani. Majd azt követően egyetértettünk, legalábbis a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetértett a Fidesszel és a KDNP-vel azzal kapcsolatban, hogy új alaptörvényre, új alkotmányra van szükség. Valóban szükség volt arra, hogy az 1949. évi XX. törvényt végre hatályon kívül helyezhessük, és egy új alaptörvényt hozzunk létre.

Ehhez képest mindannyian úgy gondoltuk itt nagyon sokan, hogy majd egy konszenzusos alkotmányt sikerül elfogadtatni, hiszen itt azért elég nagy társadalmi összefogás volt a 2010-es választásoknál, amikor elsöprő többséggel, egy négyötödös többséggel vagy több mint négyötödös többséggel söpörték le az addigi rendszert. A Gyurcsány-Bajnai-féle rendszerből elegük volt az embereknek, és azt gondolták, hogy azok, akik most itt győztesei ennek a 2010-es választásoknak, azok legalább meg tudnak egyezni egy bizonyos nemzeti minimumban, és ennek a keretei között fogják elfogadni az új alaptörvényt, az új alkotmányt, és joggal bíztak abban, hogy valóban egy időtálló, egy jó, egy konszenzusos alaptörvény fog megszületni.

Ehhez képest sajnos láttuk azt, hogy a kétharmados többség folyamatosan lesöpörte az ellenzéki módosításokat, bár már várom, hogy Vas Imre képviselőtársam majd megjegyezze, hogy Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselőtársamnak három szava belekerült az alaptörvénybe egy módosítás keretében, egy kártérítéssel kapcsolatosan, mert ezt mindig meg szoktuk kapni. Körülbelül ennyi, amennyit az ellenzék véleményéből ebbe az alaptörvénybe sikerült belesűríteni.

Az a számtalan kritika, amit mi megfogalmaztunk, hozza magával azt, amikor önök kizárták a konszenzusos alkotmány lehetőségét, hogy folyamatosan arra kényszerül a parlament, hogy újra és újra az alaptörvényt tárgyalja. Én emlékszem azokra a vezérszónoki és egyéb felszólalásokra és hozzászólásokra a kétharmados többség részéről, hogy itt egy olyan szilárd alaptörvény kerül letételre, amelyhez hozzá sem kell nyúlni, nemhogy évekig, de évtizedekig. Emlékszem azokra a hozzászólásokra, amikor még az eredeti törvényjavaslatot tárgyaltuk, hogy csak akkor fogunk hozzányúlni, ha két egymást követő parlamentben mindig megvan a minimum kétharmados többségi akarat arra, hogy ezt módosítsuk, mert annyira jó lesz ez az új alaptörvény, hogy nem lesz rá szükség, csak ilyen módon. Lám-lám, mit hozott az élet, hogy éppen önök azok, éppen ez a kétharmados többség az, amelyik már sorozatban nyúl hozzá ehhez az alaptörvényhez és folyamatosan módosítja.

Miért van értelme, hogy ha egyes képviselőcsoportok vagy bizottságok elutaznak külföldre? Pontosan azért, hogy megtudjuk, megismerjük azokat a tapasztalatokat, amelyeken mások végigmentek, és igenis, az alkotmány előkészítése során az alkotmányügyi bizottság is volt kint külföldön, és mindenütt arra hívták fel a figyelmet, Spanyolországtól Svédországig, hogy lehetőleg egy konszenzusos alaptörvény szülessen meg, amely a társadalom minél szélesebb rétegeinek az akaratát foglalja magában - és ehhez képest kaptunk egy párturalmi alkotmányt.

Önök azt mondják, hogy megkapták a kétharmados felhatalmazást erre, és miért lenne négyötödre szükség. Miért lenne, amikor önök megkapták a kétharmadot, és ez éppen elég társadalmi felhatalmazás. Ez valóban így van, egy nagyon-nagyon fontos és hatalmas társadalmi felhatalmazást kaptak, de megkapták ehhez, amit számtalanszor elmondtunk már, a felelősséget is, ennek a felelősségét is, amit szintén önök hordoznak, és ezt sajnos általában nem szokták figyelembe venni, és erre önök sajnos nincsenek tekintettel, hogy ez a kétharmad bizony hatalmas nagy felelősséggel is jár.

Ebből következik az, hogy ugyan volt egy társadalmi vitája magának az alaptörvénynek, ez közszemlére volt téve, fel volt téve a világhálóra, fel voltak hívva az egyetemek, fel voltak hívva a joggal foglalkozó szervezetek, mindenki elmondhatta a véleményét. Volt alaptörvényt, alkotmányt előkészítő eseti bizottság, ezek ajánlhattak szervezeteket, akik hozzászóltak az alaptörvényhez, öt szervezetet, mindenki véleményezte az alkotmányt. Legalább a látszat szintjén azért jól be volt adagolva a társadalomnak, hogy itt bizony mindenki hozzászólhatott, mindenki elmondhatta a véleményét, az egyes állampolgárok is írhattak ezzel kapcsolatosan. Látszólag ez szépen sikerült; az más kérdés, hogy önök nem engedték, hogy azért bárki is ebbe beleszóljon, de legalább a véleményüket elmondhatták.

Most úgy kerülünk ide, hogy pénteken felkerül a honlapra egy alaptörvény-módosítás, amely megint meg fogja határozni iksz évre vagy akár évtizedekre is meghatározhatja ezt az irányvonalat, amit most le fogunk fektetni, és ezt semmilyen társadalmi vita nem előzte meg, semmilyen szakmai szervezetnek nem kérték ki a véleményét, sem a pártok nem egyeztettek ebben. Tehát megint idekerül valami, ami vagy jó lesz, vagy nem lesz jó.

Ángyán professzor úr is elmondta, hogy jó lenne és szép lenne ez, ha tudnánk, hogy mi lesz az a tartalom, amivel ezt önök meg fogják tölteni. Csakhogy mi nem tudjuk, hogy mi lesz ez a tartalom, és hogyan adjuk meg azt a bizalmat, amikor azt látjuk, hogy maga a kormány, illetve a kormányzati többség sem hű ahhoz, amit elhatározott, és ez a nemzeti vidékfejlesztési stratégia, amit elfogadtak, az is már számtalan helyen, alappillérében dőlt meg már idén tavasz óta. Akkor mit várhatunk, hogy vajon mi lesz ennek a tartalma?

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon fontosnak tartotta a termőföld kérdését és a termőföld védelmét is, és igenis, támogattunk volna mindenfajta olyan megoldást, amely az alaptörvényben is minél szélesebben védi a termőföldet. És amikor megkaptuk azt elvi szinten az első alaptörvényben, hogy persze, Magyarország védi a termőföldet, akkor én megkérdeztem itt, hogy mitől védi. Vajon a talajeróziótól fogja védeni, vagy pedig a savas esőktől fogja megvédeni, vagy mitől fogja megvédeni? (Dr. Vas Imre: A spekulációtól!) Mert az, hogy mitől, ez megint nem lett feltöltve tartalommal már az alaptörvényben sem. Igenis, a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, aki leírta, elmondta, becsatoltuk, illetve név szerinti szavazást is kértünk abban, hogy mi hogyan képzeljük el a termőföld védelmét, hiszen több képviselőtársam felszólalása is arról szólt, hogy milyen fontosnak tartja. Éppen Ángyán professzor úr, illetve Varga Géza képviselőtársam, aki arra utalt, Ángyán professzor úr a végén, Varga Géza pedig pontosan az elején azzal kezdte a felszólalását, hogy nekünk a termőföld mennyivel többet jelent. Nem csak azt jelenti, amit leírtunk a csatlakozási tárgyalások során abban a szerződésben, ami aláírásra került annak idején a Fidesz-kormány részéről, hogy a tőkének a részét képezi, és ez szabad forgalom tárgya, nem, nekünk ez sokkal többet jelent.

(23.00)

Bizony ezt is hiányoltuk az alaptörvényből, hogy ez nem került be, az, hogy ez a mi anyaföldünk, ez a szülőföldünk, ez a hazánknak a megtestesülése, és igenis, minden ember úgy érzi, hogy mindenkinek köze van hozzá, mert mindenkinek legalább van egy talpalatnyi belőle, vagy kinek több, kinek kevesebb, és bizony ragaszkodunk ehhez a termőföldhöz.

A nemzetünk egységének alapját képezi ez a termőföld, és igenis nagyon fontos ennek a védelme, nagyon fontos az alkotmányos védelme, az alaptörvényi védelme. Ezért szerettük volna, ha több jelenik meg. Igenis ebben az esetben, amikor megnyitottuk újra az alaptörvénynek ezt a részét, akkor a Jobbik újra felvetette, felveti, és módosító indítványként beadtuk azt a javaslatunkat, amelyet már az eredeti vitában is támogattunk, és ebben kértük a név szerinti szavazást, amely a termőföld tulajdonjogának a védelméről szólt.

Emlékszem arra az időre, amikor összeült a parlament, és Orbán Viktor miniszterelnök úr beszédeiben kifejtette, hogy milyen szigorú rendszert fog a kormány az új földtörvény elfogadásakor javasolni, amely kizárja gyakorlatilag a külföldiek tulajdonszerzését Magyarországon. Ehhez képest azt érzem, hogy annak, amit a miniszterelnök úr ígért ezzel kapcsolatosan, az egyharmada sem valósult meg.

Egy sokkal gyengébb, sokkal kijátszhatóbb földtörvénytervezet került ide, amely nincs megtöltve azzal a kellő tartalommal, amely megfelelő garanciát jelentene arra, hogy ezek a termőföldek valóban megvédésre kerülnek a kormány részéről, a mindenkori kormány részéről.

Mindig fel szoktam hívni a figyelmet arra is - és nagyon sajnálom, hogy ilyen kevesen ülnek itt a kormánypárt tagjai közül -, hogy mindig, amikor hozunk egy törvényt, amikor hozunk egy alkotmányt, bele kell képzelni magunkat abba, hogy nem mindig a Fidesz-KDNP fogja vezetni ezt az országot. Azt is kell nézni, hogy adott esetben az önök szándéka lehet, hogy jó, de azért látjuk azt is, hogy mi volt a Fidesz-kormányzás előtt, milyen nyolc év volt Magyarországon, és ugyanígy következhet egy olyan négy év, egy olyan nyolc év, vagy ki tudja, hány év. Tehát amikor meghozzuk ezeket a jogszabályokat, akkor mindig hozzá kell tenni a kétharmad esetében azt a felelősséget is, amit önöknek át kell érezni és viselni kell, hiszen ilyen felelőssége, azt hiszem, az elmúlt 22 esztendőben senkinek nem volt, mint most a kormányzati többségnek. Nagyon örülnék, ha a jogszabályok meghozatalakor, a törvények meghozatalakor ez a felelősség is előtérbe kerülne, és erre odafigyelnének.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Schiffer András frakcióvezető úr.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Már csak néhány megjegyzésem lenne elsősorban az előterjesztőkhöz. Az alelnök úr kiszámíthatóságról beszél. Önök alkottak egy alaptörvényt tavaly, amit - Gyüre képviselőtársam rámutatott - nemcsak ércnél maradandóbbnak, de gránitszilárdságúnak is mondtak, és valóban egy alkotmányos demokráciában egy alaptörvényt nem szoktak gyakran ráncigálni. Önök idén már négyszer nyúltak hozzá ahhoz az alaptörvényhez, amit egyébként - nyilván viccből - gránitszilárdságúnak neveztek. A kiszámíthatóság itt kezdődik. A kiszámíthatóság ott kezdődik, hogy egy országban helyreállítjuk a jogbiztonságot, helyreállítjuk az alkotmányosságot.

Alelnök úr, az lenne igazából a kérdésem, hogy abban partner lenne-e ön, vagy partner lenne-e bárki az önök frakciójából, a professzor urat nem említve, hogy ahelyett, hogy kétharmadban rögzítenék a földforgalmi törvényt vagy más, e tárgykörbe tartozó törvényeket, mondjuk, egy birtokmaximumot próbáljunk meg az alaptörvényben rögzíteni. Próbáljunk meg bevinni az alaptörvénybe olyan garanciális szabályokat, amelyek egyébként a harácsolástól, a spekuláns tőkétől (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) a kis- és középméretű gazdaságokat megóvják. Akkor erről kell beszélni, akkor nem ilyen alaptörvény-módosításokat kellene ide betolni.

Valóban van koherenciazavar azzal a birtokpolitikával, amit önök a földtörvényben meghirdettek, ami most ebben az alaptörvény-módosításban benne van, és a nemzeti vidékfejlesztési stratégia között. Arra legyenek szívesek válaszolni, ami kérdést egyébként a professzor úr is feltett, hogy hogyan fogják feloldani az ellentmondást a nemzeti vidékfejlesztési stratégia, illetve a mostani alaptörvény-módosítási kísérlet, illetve a földtörvény tervezete között. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Megadom a szót Budai Gyula államtitkár úrnak.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogok örömet szerezni Schiffer képviselőtársamnak, és nem megyek bele abba az utcába, amit ők itt fölvetítettek vagy fölvázoltak, hogy személyeskedésektől nem mentes hozzászólásaik (Szabó Rebeka: A miénk?) nem igazán segítettek abban, hogy a mai estén egy olyan kép alakuljon ki itt a parlamentben, aminek ki kellett volna alakulni.

Képviselőtársam, én nem igazán foglalkoztam ezen Ház falai között sem az ön képzettségével, sem a frakciótársai képzettségével, mert úgy gondolom, ez méltatlan. Nem hiszem, hogy egy témában való jártasságot valakinek a képzettsége vagy a végzettsége határozza meg. Képviselő úr, ez ugyanolyan rosszindulatú dolog, mint az önök által elítélt sok-sok más dolog, ami itt a parlamentben elhangzik. Örülök annak, hogy az LMP-ben immáron egy második agrárpolitikus is bontogatja a szárnyait az ön személyében (Dr. Schiffer András közbeszól.), és jó volt hallani az ön érvelését, képviselő úr. Én nagy tisztelettel önt végighallgattam, képviselőtársam, miközben ön személyeskedésektől nem mentesen fejtette ki az én irányomban a véleményét számos kérdésben.

Képviselő úr, én azt gondolom, hogy az ön szakmai hozzáértését nagyra becsülöm, és minden tiszteletem az öné, de megkérem, hogy bizonyos kérdésekben, amikhez nem ért (Dr. Schiffer András közbeszól.), szerintem ne olyan vehemenciával fejtse ki az álláspontját. (Dr. Schiffer András közbeszól. - Az elnök csenget.)

Sajnálom, tisztelt elnök úr, hogy ez a mai vitanap nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a mezőgazdaságról és földforgalmi törvényről szóló általános vitában is részt vehettem, és van valami összehasonlításom, hogy a különböző frakciók, illetve azok a képviselők, akik majdnem ugyanebben az összetételben vettek részt a vitában, mit mondtak el. Sajnos, sok újat nem hallottam ebben a kérdéskörben, miközben a mai vitának nem is erről kellett volna szólnia. Mert az, hogy ma mindenki elmondta ugyanazt, amit a földforgalmi törvény vitájában elmondott, egy picit kiegészítette, és egy picit alkotmányos szempontból próbálta megvilágítani, azt gondolom, igazán nagy lendületet ennek a vitának nem adott. (Dr. Schiffer András: Miről kellett volna szólnia? Nem kellett volna parlamenti vitát tartani. - Az elnök csenget.) Képviselőtársam, még egyszer mondom, én illő tisztelettel végighallgattam önt, és tudom, hogy az ön vérmérséklete nem a megszokott, de próbálja meg a parlament demokrácia kereteit betartani (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.), még akkor is, ha ilyen késő este van. Ez vonatkozik a Jobbik képviselőire is, tisztelettel.

ELNÖK: Államtitkár úr, folytassa. Folytassa, államtitkár úr!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Azt gondolom, hogy ma a Jobbik sem mondott olyan új dolgot, ami engem picit felcsigázott volna, azon kívül, hogy a tőke szabad áramlása meg a magyar föld védelme. Tisztelt jobbikos képviselőtársaim, ezt rendszeresen hallom önöktől, de a mai napig egyetlen konkrét javaslatot nem kaptunk önöktől ebben a kérdésben. (Dr. Gyüre Csaba: Ez nem igaz.) Ez vonatkozik nemcsak a mai vitanapra, hanem vonatkozik általában minden olyan kezdeményezésre, amiről önök vehemensen elmondják a véleményüket, a magyar föld védelme mellett korteskednek.

Varga Géza néha belerúg a Magoszba is egy jó nagyot, a Magosz már nemcsak érdek-képviseleti szervezet, hanem a Magosz egy politikai szervezet. Képviselő úr, ön óriási nagy tévedésben van. Egyébként van egy magyar közmondás, hogy abból a tányérból, amelyből korábban ettem... - tudja, nem akarom befejezni. Ön abból a tányérból valamikor evett, képviselő úr. Az, hogy önnek nem sikerült beilleszkedni ebbe a szervezetbe, ez a szervezet önt nem nézte - hogy úgy mondjam - baráti szemmel, hogy most itt a parlamentben ön folyamatosan hol a Magosz elnökét, hol magát a szervezetet támadja, képviselő úr, önt minősíti. Ez a szervezet a magyar gazdákat nagy számban integrálja, képviselő úr.

(23.10)

Tehát amikor ön itt a Magoszt támadja, akkor nem Jakab Istvánt, nem Budai Gyulát meg nem Győrffy Balázst, meg nem azokat a magoszos képviselőket támadja, akik itt ülnek a parlamentben, hanem a magyar gazdákat is, és ezen el kellene gondolkodnia, képviselő úr. Örülök, hogy ön ilyen jól mosolyog, de nem nagyon tudom, hogy a Jobbik mögött milyen magyar gazdák állnak, milyen szervezet áll, képviselő úr. Tehát azért, amikor ilyen - hogy így mondjam - kritikákat és felvetéseket fogalmaz meg, akkor jó lenne, ha ebben a kérdéskörben picit világosabban fogalmazna, és tiszteletben tartaná azoknak a magyar gazdáknak a döntését, akik a parlamentben helyet foglaló magoszos képviselőket támogatták.

Tehát, tisztelt elnök úr, még egyszer mondom, én itt próbáltam jegyzetelni, és próbáltam kihámozni a különböző frakciók álláspontját és azokat a magas ívű jogelméleti vitákat, amelyeket Schiffer András folytatott Győrffy Balázzsal az alkotmányosság vonatkozásában, illetőleg azokat a remek kérdéseket, amelyeket Szabó Rebeka feltett, miközben most nem az azonnali kérdések vagy a kérdések órája van, hanem az alkotmány, az alaptörvény általános vitája. Tehát igazából, megmondom őszintén, elég értetlenül állok itt a frakciók különböző álláspontjai előtt. Érdemben magához az alaptörvény módosításához... (Dr. Schiffer András közbeszól. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Folytassa, államtitkár úr! Kérem képviselőtársaimat, hogy nyugodjanak meg.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, ha megengedi, akkor befejezem. Jó? Köszönöm szépen. Tehát akármennyire próbálja belém fojtani a szót ön mint az emberi jogok vagy a szabadságjogok élharcosa, azért végig fogom mondani azt, amit szeretnék.

Tehát megmondom őszintén, hogy nem arról szólt ez a mai vitanap, amiről szólnia kellett volna, és mivel a szocialisták, képviselő úr, nincsenek itt, és nem mondták el a véleményüket, igazán nem tudok reagálni. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Ha pedig ön a szocialisták véleményét képviseli, hát, képviselő úr, az az ön szíve joga, mindig tudtuk, hogy valahol elég szoros együttműködés van önök között, nem is olyan rég Mesterházy Attilával egy remek sajtótájékoztatót tartottak, tehát, képviselő úr, az igazsághoz közelebb kerültünk. Mi ismerjük a szocialisták álláspontját, képviselő úr, higgye el, hogy nem igazán tudunk azonosulni ezzel az állásponttal, mint ahogy nem tudok az ön álláspontjával azonosulni, nem tudok a Jobbik álláspontjával azonosulni. De hát nem is kell, hogy azonosuljunk, ön azt mondta, hogy itt politikusok vannak a parlamentben, a politikusoknak pedig, úgy gondolom, képviselő úr, a saját álláspontjukkal kell azonosulni, és a mi álláspontunk és az önök álláspontja sok-sok mindenben elég távoli egymástól.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy a mai vita nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Gyüre Csaba és dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára holnap kerül sor.

A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Napirend utáni felszólalás következik. Ferenczi Gábor jobbikos képviselő úrnak adom meg a szót, öt percben; "Mi lesz a magyar vidékkel?" címmel jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Tessék!

Felszólalások:   322-325   326-396   396-397      Ülésnap adatai