Készült: 2020.07.10.17:42:10 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 124 2015.06.15. 2:11  121-124

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Tájékoztatom, hogy jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve az új vidékfejlesztési program keretein belül a már működő és a minisztérium által is támogatott dél-dunántúli rendszer mellett egy országos jégeső-elhárítási rendszer kiépítésén dolgozik, mely reményeink szerint a jégesőt, jégkárt elszenvedő termelők kárait országszerte szignifikánsan csökkenti majd a jövőben.

A vidékfejlesztési program keretében a jégháló telepítése is elszámolható lesz, továbbá 2017-ben indulhat a kertészeti ágazatban is elérhető úgynevezett jövedelembiztosítási támogatás, mely jelentősebb jövedelemcsökkenés után a kiváltó októl függetlenül automatikusan kompenzál.

A 2012-ben megújított agrár-kárenyhítési rendszer a jégkárt is kezeli, melyet azóta is folyamatosan fejlesztünk. A képviselő úr értesüléseitől eltérően a Kárenyhítési Alapban az idei évtől a károk enyhítésére 21 milliárd forintot is meghaladó összegű forrás áll rendelkezésre, mely elegendő lehet az érintett termelők jogszabály szerinti legmagasabb összegű kártérítésére. Az évente képződő 8,6 milliárd forintos termelői és állami befizetések a korábbi évek maradványaihoz adódnak hozzá. Fontos, hogy a mostani jégesőkárt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentsék be a károsultak, amiben a falugazdászok is segítséget nyújtanak számukra.

(14.30)

Idén az agrárkár-enyhítési rendszerhez még június 16-ig, tehát holnap még csatlakozhatnak önkéntesen azok a kistermelők, akik még nem tagok. A mostani rendkívüli kár kapcsán vizsgáljuk olyan hosszú lejáratú, kedvezményes feltételű hitelkonstrukció kialakításának lehetőségét is, amely az agrárkár-enyhítési rendszer lehetőségein túlnyúlóan ad segítséget a gazdáknak.

A kockázatmegelőzés jegyében az agrártárca 2012 óta díjtámogatást nyújt a mezőgazdasági biztosításokhoz, amelyek a jégesőkárt is lefedik. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 134 2015.06.15. 2:18  129-134

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Az indulatát értem, csak a címzettet tévesztette el. Ugyanis a környezetszennyező cégek felelőtlen és jogszabálysértő magatartása az, ami ilyen helyzetet eredményezhet. A felszámolók felelőtlen magatartása, a környezeti károk felszámolására kiadott hatósági határozatban előírtak nem teljesítése az, ami ilyen helyzetet eredményezhet. A kormánynak ezek miatt a felelőtlenségek miatt kell a következményeket közpénzből, a lakosság terhére megoldania.

Magyarországon törvény rögzíti azt az alapelvet, hogy a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az megelőzze a környezetszennyezést és a környezetkárosodást. Ennek megfelelően a veszélyes anyagok és hulladékok kezelését, tárolását szigorú jogszabályi előírások szerint és hatósági felügyelet mellett kell végezni. A közép-európai régióban Magyarország elsőként indított környezeti kármentesítési programot. A program tervezői akkor 35 ezerre becsülték a kivizsgálást igénylő, potenciálisan szennyezett területek számát, aminek kármentesítési feladatait 50-60 évben és ezermilliárd forintokban határozták meg.

Konkrét kérdésére válaszolva tájékoztatom képviselőtársamat arról, hogy a prioritási számításokat a környezetvédelemért felelős tárca szakértői háttérintézményében számolják, az országos környezeti kármentesítési program keretében kidolgozott módszertan szerint. Felhívom a figyelmet arra, hogy a potenciálisan és igazoltan szennyezett területek sorba állítása csak viszonylagos, dinamikusan változó lehet, nem jelent kőbe vésett sorrendet. A potenciálisan szennyezett és kármentesítendő területek országos számbavételére és szakmai rangsorolására az országos környezetvédelmi információs rendszer kármentesítési információs alrendszere, a Kárinfo szolgál. Az adatok a környezetvédelmi hatóságon keresztül kerülnek a nyilvántartásba.

Azt szeretném még elmondani önnek, hogy összesen több mint 250 milliárd forintot biztosított a magyar állam a költségvetésben, ebből az összegből 2015-ben 19 milliárd forintot kaptak a tárcák a felelősségi körükben elvégzendő kármentesítési feladatra. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 210 2015.06.15. 2:00  207-214

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon a meggytermés az összes gyümölcstermés közel 10 százalékát teszi ki, termőterülete körülbelül 15 ezer hektár Magyarországon.

2014-ben rendkívüli jó termés volt, hiszen 85 ezer tonna meggy termett Magyarországon. Ebből a 85 ezer tonnából 68 ezer tonna meggy került exportra. Ennek 60 százaléka befőtt formájában, elsősorban a német piacra, további 30 százaléka frissen és 10 százaléka fagyasztott formában került eladásra.

A frissen exportált áru 70 százaléka szintén a német piacra került, túlnyomórészt konzervipari felhasználásra. Az étkezési meggy korábbi években folyamatos növekedést mutató orosz exportpiaci részesedése 2014-ben megközelítette a 41 százalékot. 2015-ben az időjárásnak köszönhetően a meggytermés várhatóan elmarad az egy évvel korábbitól. Szakmai konszenzus alapján az idei meggytermés 65 ezer tonna körül alakul, melyet a legutóbbi napokban tapasztalt jégverés tovább csökkenthet.

A magyar meggyágazat, köszönhetően a lényegében egycsatornás piacnak, sajnos árelfogadó helyzetben van. A német nagykereskedők által már év elején meghatározott késztermék árára sem a termelőnek, sem pedig a feldolgozónak jelentősebb befolyása nincsen. Az étkezési meggy piacán feszültséget jelent az érvényben lévő orosz embargó. Az alternatív piacok hiánya miatt ez a mennyiség is részben az ipari meggy piacán jelenhet meg.

Mindezekre tekintettel a helyzet kezelése csak piaci alapon képzelhető el, amelyben alapvető szerepet játszhat a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Információink szerint a kereskedőház aktív piaci tevékenységet folytat annak érdekében, hogy a meggybefőttkészleteknek új piacokat találjon. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 214 2015.06.15. 1:16  207-214

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Most már határozottan vissza kell utasítanom, mert kétszer is elhangzott, hogy nem segítettünk a meggytermelőkön. 800 millió forintos beavatkozást hajtottunk végre tavaly a meggypiacon, az egyetlen lehetséges formában, mégpedig úgy, hogy segítettük elhúzni ezt a piacot, segítettük úgy, hogy mindazon termelők, akik befőttkészítésre adták el a meggyüket, azok egy meghatározott árat kapjanak, és biztonságban lehessenek. Tehát szó nincsen arról, hogy magukra hagynánk a gazdákat.

Azonban azt el kell mondani, hogy a tavalyihoz hasonló, a készletek növelését eredményező intézkedés jelenleg nincs napirenden. Csak olyan intézkedés jöhet szóba, amely semmi esetre sem növeli az eladhatatlan, a piacot a későbbiekben terhelő és az árak további csökkenésével veszélyeztető készlet mennyiségét. Ez elsősorban a kínálat koncentrációjával, és egységesen kialakított értékelési feltételek alkalmazásával képzelhető el.

A meggypiaci helyzet kezelése, a transzparens ágazati folyamatok bemutatása és az ágazat szereplői közötti bizalom növelése érdekében folyamatos egyeztetéseket tartunk mind a termelők, feldolgozók, mind pedig a német vevők képviselőivel. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 8 2015.06.22. 5:09  5-8

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Hálával és tisztelettel tartozunk Ferenc pápának, hogy e gondolatait megosztotta velünk, és hogy ráirányította a figyelmet erre a mindnyájunk számára oly fontos és oly égető problémára. Mindenekelőtt szeretném önnek is megköszönni a témában tett felszólalását, ugyanis valóban egy rendkívül fontos, az emberiség jövőjét hosszú távon meghatározó kérdésről beszélünk. Ugyanakkor engedje meg, hogy vitatkozzak önnel az ügyben, amit a kormány tevékenységével kapcsolatosan megfogalmazott.

Az enciklika valóban számos olyan kérdést, problémát vet fel, amellyel foglalkoznunk kell, és nem csupán egy-egy jeles napon, hanem rendszerszinten és stratégiai megalapozottsággal, nemcsak beszélnünk kell róla, hanem tennünk kell közösen, felelősséggel, együttesen. Ferenc pápa enciklikája csodálatos lelki és szellemi támogatást nyújt ahhoz a törekvésünkhöz, amit környezetvédelemért felelős tárcaként mindennapi munkánk révén kívánunk megvalósítani, ez pedig nem más, mint hogy hazánkat a fenntartható természeti erőforrás-felhasználás felé orientáljuk.

Mindannyian tudjuk, hogy az egészséges környezet nemcsak életminőségünket határozza meg, de versenyképességi előnyökkel is jár. Környezetpolitikánk kiemelt célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások és értékek megőrzése, valamint fenntartható hasznosítása mellett menjen végbe, továbbá érvényre jusson az Alaptörvényben megfogalmazott egészséges környezethez való jog. Szakmapolitikai elköteleződésünket és meggyőződésünket számos, a kormány, illetve az Országgyűlés által is elfogadott stratégia tükrözi. Ilyen többek között a kormány által még 2011-ben elfogadott, az ökoszisztémáink terheléscsökkenésének, a természeti erőforrások takarékos használatának, valamint a gazdaság fenntartható fejlesztésének érdekét szolgáló nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégia.

A környezetvédelem egyike azoknak a területeknek, ahol átgondolt tervezés zajlik már több mint 20 éve, hiszen 1995 óta folyamatosan készülnek a nemzeti környezetvédelmi programok, a tisztelt Országgyűlés épp a közelmúltban fogadta el a 4. nemzeti környezetvédelmi programot a 2015-20-as időszakra vonatkozóan. A fejlesztések forrását elsősorban az Európai Unió társfinanszírozásával, a magyar költségvetés hozzájárulásával tudjuk biztosítani. A rendelkezésre álló európai uniós források 15 százalékát, mintegy 1118 milliárd forintot környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra fordítunk majd, ami jelzi e terület fontosságát is.

(13.30)

A 2009-2014 közötti időszakban Magyarország környezeti állapota több környezeti elem, illetve tényező és folyamat tekintetében kedvezően változott. Ferenc pápa enciklikájában a géntechnológiával módosított szervezetekkel, a GMO-kkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a génmódosított növények használata néhány régióban hozzájárult a gazdasági növekedéshez, azt is eredményezte, hogy a megművelt területek kevesebb kézben koncentrálódnak, kiszorítva ezzel a kistermelőket. Arra is rávilágít, hogy a génmódosított növények lerombolják az ökoszisztémákat, és csökkentik a gazdálkodási módszerek sokszínűségét. A fentiek miatt tudományos és társadalmi vitára hív fel bennünket, ösztönözve egyben a független, több tudományterületet átfogó kutatásokat is.

Magyarországon évek óta határozott GMO-mentes politikát folytatunk, melynek egyértelmű üzenete egybecseng Ferenc pápa szavaival. Mivel úgy tapasztaltuk, hogy a GMO-kkal kapcsolatos tudományos vizsgálatok nem kielégítőek, nem teljes körűek, hiányoznak például a többgenerációs állat-egészségügyi vizsgálatok vagy a hazai ökoszisztémákra gyakorolt esetleges káros hatásokat feltáró kísérletek, nem támogatjuk a GMO-k engedélyezését. Égető szükség lenne tehát tudományos, független kutatásokra is. Az Alaptörvénybe többek között azért került be a GMO-mentes mezőgazdaság hosszú távú megőrzése mint kiemelt stratégiai cél, hogy ezzel is biztosítsuk az állampolgárok egészséghez és az egészséges környezethez való alapvető jogait.

Tisztelt Ház! Jelenleg etikai értékválság van jelen a világban. A problémák megoldásának kulcsa az emberek szemléletmódjában, a magunkhoz és a világhoz, a természethez és a környezethez való viszonyunk megváltozásában keresendő. A fogyasztásra koncentráló fejlődésorientált szemléletmód megváltoztatására van szükség. Harmonizálva az előző gondolattal, hazánk környezetpolitikájának fő célja az életminőség javulásának biztosítása, természeti erőforrásaink fenntartható használata mind a termelés, mind a fogyasztás terén, az erőforrás-takarékos, erőforrás-hatékony zöldgazdaság megteremtése. Mind a három célhoz kapcsolódik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási képesség és a környezetbiztonság javítása.

A horizontális célunk pedig nem lehet más, mint a társadalom környezettudatosságának erősítése. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 174 2015.06.29. 2:01  171-174

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném kiigazítani az első mondatát: a környezetvédelem a kormány számára prioritás, az ember és a környezet egymás mellett élése, egymásban élése nagyon hangsúlyos szerep a kormányzat szándékában és tevékenységében.

Ön farkast kiált, de farkas nincs sehol. Ismeri a történetet, hogy amikor valóban jön a farkas, akkor már senki sem fog önnek hinni majd. A győri Püspökerdőben tervezett kajak-kenu pálya létesítésével kapcsolatban jelenleg az előkészítő tervezés zajlik, melynek során Győr megyei jogú város rendezési tervének módosítása és ehhez kapcsolódóan egy stratégiai környezeti vizsgálat előkészítése van folyamatban. Az érintett terület védett természeti területet, Natura 2000 területet nem érint, azonban az országos területrendezési terv alapján ökológiai folyosó besorolásban van.

A vonatkozó törvény rendelkezése értelmében ebben az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, amely az ökológiai hálózat természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. A területen számos védett és fokozottan védett állat- és növényfaj fordul elő, ezek megőrzése érdekében a tervezési folyamatokban a jogszabályi előírásoknak megfelelően részt vesz a természetvédelmi hatóság, valamint a működési terület szerint érintett Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság.

A folyamatban lévő tervezési és az ezt követő hatósági eljárások, előzetes környezeti vizsgálat, esetleges környezetvédelmi hatásvizsgálat, vízjogi engedélyezés, létesítési engedélyezések során a természetvédelmi hatóság közreműködésével a természetvédelmi érdekek érvényesíthetők, az érintett szervek a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével fognak eljárni. Köszönöm szépen kérdéseit. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 20 2015.06.30. 5:16  17-20

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A minap ünnepeltük Péter, Pál napját, amely minden gazdaember számára egy szent nap, hiszen az aratás megkezdésének (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) hagyományos ünnepe.

Célszerű ilyenkor egy pillanatra megállni, hálát adni, és erőt gyűjteni az előttünk álló munkához. Ezért is nagy tisztelettel köszönöm, hogy lehetőséget teremtett egy számvetésre, eszmecserére a magyar mezőgazdaság eredményeivel és kilátásaival kapcsolatban. A részletes helyzetelemzés és a jövőkép árnyalt ismertetése meghaladná az időkeretet, így csupán néhány olyan, ön által is említett témára reagálnék, amelyek kiemelten fontosak a kormány agrárpolitikája szempontjából.

Ezek sorában első helyet érdemel az új földtörvény, amely az európai példák felhasználásával a kontinens egyik legszigorúbb szabályozását hozta létre annak érdekében, hogy nemzeti kincsünket, a termőföldet valóban nemzeti hatáskörben tarthassuk. Nem mindenki értett egyet a célokkal, a megvalósítás útjával, de az azóta eltelt idő minket igazolt. Noha voltak gyermekbetegségek, a gazdatársadalom alapvetően pozitívan fogadta az értékeiket tükröző rendelkezéseket, amelyek kiállták ezt a próbát. Pontosan azért, mert számos bel- és külföldi spekuláns érdekeit sérti a törvény, várható volt, hogy az érintettek az Európai Uniónál próbálják majd ellehetetleníteni ezt a törvényt.

Szerencsére ebben az ügyben és az évek során számos más kérdésben számított a kormány a megbízható szövetségesekre, mint amilyen a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A Magosz a rendszerváltás óta immár 25 esztendeje a gazdaérdekek elkötelezett képviselője, olyan kiemelt jelentőségű témákban dolgozott sikeresen együtt a földművelésügyi tárcával 2010 óta, mint a birtokpolitikai célok lefektetése, a családi gazdaságok kiemelt támogatása, az uniós támogatási rendszer hazai szabályozásainak megújítása, a gabonapiaci szerződések újraszabályozása, az őstermelők bevonása a növekedési hitelprogramba, a jogszerű földhasználat igazolásának megkönnyítése vagy a rendkívüli időjárási körülmények kockázatainak kezelése.

Örömömre szolgál, hogy a múlt pénteken megújíthattuk az azonos elvek és a korábbi évek együttmunkálkodásának tapasztalatai mentén formálódott stratégiai partnerségünket, szerződésbe foglalva a közös sikereket megalapozó, közös gondolkodáson alapuló vidékpolitika folytatásának szándékát.

A Magosz kezdeményezésére és vele együttműködésben kerül sor a magyar agrárium másik nagy horderejű törvényének elfogadására, amellyel létrejött a hazai gazdálkodók legfőbb érdek-képviseleti szerve, a széles körű önkormányzatisággal rendelkező, köztestületként működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az már most látszik, hogy az új kamara elődjénél sokkal intenzívebben jeleníti meg a gazdaérdekeket, és noha továbbra is alulról építkezik, a centralizált rendszerben egyetlen jogi személyként hatékonyan tud működni. A kötelező kamarai tagság révén a szervezet a „termőföldtől az asztalig” szemlélet jegyében átfogja a teljes vertikumot, feladatainak kibővülése által pedig egyre szélesebb körben nyújt tagjainak hasznos szolgáltatásokat, képviseli érdekeiket itthon és Brüsszelben egyaránt.

A mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan nő. 2014-ben újabb rekordot ért el, 2410 milliárd forintos kibocsátásával, amely a 2010. évit folyó áron 42,9 százalékkal haladta meg. A hosszú távú fejlődés, a versenyképesség javulása szempontjából fontos, hogy a beruházások 2010-2014 között folyó áron 53,5 százalékkal bővültek. Emelkedett az öntözött területek nagysága is, 2013-ban meghaladta a 104 ezer hektárt.

A mezőgazdaság jövőjének kilátásaira térve biztosíthatom képviselő urat, hogy a földtörvény kapcsán és más ügyben is a végsőkig harcolni fogunk az igazunkért az uniós szervek előtt, mégoly sanda támadások kereszttüzében is, amelyek sokszor itthonról indulnak. Folytatódik a „Földet a gazdáknak” program, amelynek keretében immár 270 ezer állami hektár termőföld kerül meghirdetésre, és 7500 haszonbérlő gazdálkodik a korábban 600 magánszemély és gazdálkodó szervezet művelésében állt területen.

2015-től elindult a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” program, amely 2020-ig 212 milliárd forint új forrás felhasználására ad lehetőséget. A brüsszeli jóváhagyásra váró új vidékfejlesztési programon keresztül olyan országos problémák megoldásához juthatunk közelebb az elkövetkező években, mint a jégkárelhárító rendszer kiépítése, az öntözött területek további bővítése, az állattenyésztés kiemelt támogatása a fiatal gazdák preferálásával, a rég esedékes generációváltás elősegítése, az élelmiszer-biztonság javítása.

Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy innen is megköszönjem, hogy a Magosz a magyar gazdák hangját innen a parlamentből képviseli, és képviseli az érdeküket. Munkájukhoz további jó egészséget és sok sikert kívánok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 257 2015.07.06. 2:14  254-259

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! A Földművelésügyi Minisztérium az importborok magyar borpiacra gyakorolt hatásait 2011 óta kiemelt figyelemmel kíséri. Erről a képviselő úr is tájékozódhat, ha a Mezőgazdasági bizottság Szőlő-bor-pálinka albizottságának nyilvános ülésein elhangzottakat figyelemmel követi.

A Magyarország határain kívülről származó, továbbfeldolgozási céllal behozott bortételek ellenőrzési szempontból többletkockázatot jelentenek, így az említett időponttól kezdődően fokozott ellenőrzés alatt tartjuk, a piaci folyamatokat folyamatosan nyomon követjük. A magyar borpiac stabilitásának és eredményességének megőrzésében fontos lépésnek tekintjük, hogy 2014 májusában a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi szervezeti elismerést kapott. A szakmaközi szervezeti működés egyik fontos eredménye, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a földrajzi jelzés nélküli borok többletellenőrzésének finanszírozása érdekében ellenőrzési díjat vezetett be. Az intézkedést a minisztérium rendelettel terjesztette ki a nem hegyközségi tagokra is, ezzel is biztosítva annak hatékony megvalósulását.

A tisztább viszonyok kialakításával a belpiacon a magyar szőlő és a belőle készült borok értékesítési lehetőségei jelentősen javultak. Itt kell megjegyeznem, hogy a magyar borok exportpiaca évek óta stabil, a kisebb terméseredmények ellenére meg tudtuk őrizni pozícióinkat. Az importborok behozatalát, felhasználását, adminisztrációját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal továbbra is szigorúan ellenőrzi. A szigorú ellenőrzéseket szükségesnek tartjuk fenntartani, mivel az olcsó borok piacán a hamisítás lehetősége továbbra is fennáll.

(16.50)

Ezt bizonyítja ‑ az utóbbi hetekben nyilvánosságra került ‑ egy olasz pincészet esete is, ahol mintegy 30 millió euró értékű hamisítványra derült fény az olaszországi Emilia-Romagna régióban.

Fontos lépésnek tartjuk továbbá a borászati hatóság, a vámhatóság és a hegybírók munkájának hatékony összehangolását. A bortörvény legutóbbi módosítása során már a borászati hatóságnak is lehetősége van az országba belépő importborok azonnali ellenőrzésére. (Az elnök csenget.) Ezzel a módosítással, azt hiszem, jelentősen javítható az importborok nyomon követése. Köszönöm kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 4 2015.09.04. 5:11  1-4

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm a szót.

Szeretném megköszönni először is a felszólalását, amelyben a korábbiakhoz hasonlóan emlékeztet az éghajlatváltozásra, valamint további globális problémákra, mint a szegénység és a bűnözés. Örömmel tapasztaljuk, hogy ezekkel egyházi vezetők, így Ferenc pápa is következetesen foglalkozik.

A szentatya az emberiség jövőjét hosszú távon meghatározó változásról szól, amely beszédének értelme szerint is egyszerre kihívás és egyszerre lehetőség. Az ott részletezett jelenségek ugyanis új gazdasági fejlődési pályára állíthatnak és életmódváltásra kötelezhetnek, amelyet időben fel kell ismernünk és előnyösen kihasználnunk. Pozitív változás kell, amely a profit mindenáron uralta folyamatokat feltartóztatva a földi élet és az emberi közösség szolgálatát állítja figyelmünkbe. Bár nem új keletű jelenségről van szó, az éghajlatváltozási kormányközi testület álláspontja megerősítése szerint szinte bizonyos, hogy a folytatódó felmelegedés és a vele járó szélsőséges események az emberi tevékenység számlájára írhatók. Az ezek kezelését célzó egyezményeket hazánk rendszerint az elsők között ratifikálja.

Jelenleg egy új globális éghajlatvédelmi egyezmény, az úgynevezett párizsi egyezmény előkészítése zajlik, amely az eddigiektől jóval nyitottabb, nem állami szereplőket és számos ENSZ-intézményt is aktivizál és amelyben hazánk is komoly szerepet vállal. Részben ez adott ihletet Ferenc pápa júniusban kiadott enciklikájához, amely azonban kitágítva a képet nemcsak klímáról, nemcsak környezetvédelemről és nemcsak kapitalizmusról, szegénységről és bűnözésről beszél, hanem minden, a világot érintő gondot felvonultatva a változás szükségességét hangsúlyozza.

Mindannyian tudjuk, hogy az egészséges környezet nemcsak életminőségünket határozza meg, de versenyképességi előnyökkel is jár. Kiemelt célunk, hogy az ország gazdasági fejlődése a természeti források és értékek megőrzése, valamint fenntartható hasznosítása mellett menjen végbe, így érvényre jusson az alaptörvényben megfogalmazott egészséges környezethez való jog. Az egyházfő a változás szükségességét számos további globális problémával is alátámasztja, mint a háborúk, az emberi méltóság, a szegénység, de még a migrációt is idevehetjük. Ennek kapcsán szeretném hangsúlyozni: álláspontunk szerint a szociálpolitikának egyszerre kell szolgálnia a szabadságot és a biztonságot.

A szabadság itt azt jelenti, hogy a társadalmi igazságosság nevében eszközöket, feltételeket, egyenlő esélyeket kell biztosítani az egyéni képességek lehető legteljesebb kibontakozásához. A biztonság garantálása pedig egyrészt a legalapvetőbb emberi szükségletek kielégítését, másrészt azt jelenti, hogy a közösség tagjaként bizonyos nehézségek esetén az érintett egyén, család életszínvonala ne essen vissza túlzottan, hiszen a szociális biztonsághoz fűződő jog alkotmányos alapjog.

A rendszerváltozás hazánkban a szabadság olyan jelentős kiterjesztését hozta, amely nagyon nagyfokú biztonságvesztéssel jár.

(9.10)

Olyan kedvezőtlen társadalmi, gazdasági folyamatok indultak el, erősödtek meg az elmúlt több mint húsz év alatt, amelyek aláásták a jelenlegi szociálpolitika struktúrájának fenntarthatóságát. A jövőben elengedhetetlen a hosszú távú fenntarthatóság szempontjának érvényre juttatása a szociálpolitikában. Kormányunk a demográfiai kihívások és a gazdasági folyamatok változásai közepette kiemelt figyelmet fordít a társadalom alapkövét jelentő családokra, de ugyanígy törekszik legelesettebb honfitársaink felkarolására, amit a magyar nemzeti, társadalmi felzárkóztatási stratégia és az egyéb kormányzati dokumentumok keretei között az elmúlt években megvalósult intézkedések igazolnak. A pápai koncepció teljes összhangban van az EU vonatkozó stratégiájával és a kormány felfogásával, amely a gazdasági növekedést egy összetartóbb társadalommal párosítja, amely elsősorban a jóléti rendszerek modernizálásában látja ennek eszközét.

Tisztelt Ház! A pápa bolíviai beszédét a kormány részéről üdvözöljük, kiváltképpen azért, mert globális szemléletben köti össze a klímaváltozást és további, az egész világra kiterjedő rendszerszintű problémákat, de a legfőbb értéke, hogy minden emberhez szól. Elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődés biztosítása mellett, amelynek a társadalmi igazságosság és a gazdasági egyensúly ugyanúgy része, mint a Föld természeti örökségének megőrzése utódaink számára.

Megragadom egyúttal az alkalmat annak bejelentésére, hogy 2015. november végén a pápai enciklika kapcsán az egyházak környezeti szerepéről a Földművelésügyi Minisztérium széles körű szakmai konferenciát szervez, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. A konferencia célja, hogy elindítsunk az egyházakkal egy együttműködést, amely az enciklika szellemében hozzájárulna a környezet ügyének szolgálatához.

Végül engedjék meg, hogy azt mondjam, a kereszténységnek sokkal nagyobb szerepet kellene betölteni életünkben és a világban, és akkor sokkal jobb világot építhetnénk együtt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 202 2015.09.21. 3:43  199-205

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Megható hallgatni azt, hogy aggódik Mezőhegyes sorsa végett. Ha ez olyan fontos volt és olyan fontos lett volna az ön számára, akkor nem kellett volna privatizálni. De önök voltak azok, akik ezt a céget privatizálták. És először is szükségesnek tartom tisztázni, hogy két cégről beszélhetünk Mezőhegyes kapcsán. Pontosan 2004-ben a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. kettévált a 100 százalékban magántulajdonban lévő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-re, ami szarvasmarha-tenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik, és a 100 százalék állami tulajdonban lévő Mezőhegyesi Állami Ménes, Lótenyésztő és Értékesítő Kft.-re, amely a tradicionális tevékenységek tartós állami tulajdonban tartása céljából alakult, és fő tevékenységei között szerepel a lótenyésztés és a műemlékvagyon kezelése. Pontosan a kettő keveredése végett tényleg jó lenne, ha a két elnevezést tisztáznánk, és különbséget lehetne tenni, de abszolút két különálló cégről van szó.

Interpellációja alapján arra következtetek, hogy ön a magánkézben lévő, az önök kormányzása alatt privatizált cég sorsa miatt aggódik. Megható öntől, hogy nem hagyja sorsára a korábbi támogatottjait. Volt ideje ennek a cégnek felkészülni arra, hogy a földjeit meghirdetik pályázatban, bérletben volt, és pontosan az ön szavai is igazolnak bennünket abban, hogy nem a bérlet a legjobb használati mód, hanem pontosan a tulajdonjog az, ami hosszú távú fejlesztési lehetőségeket ad a gazdák számára.

A további kérdéseire válaszolva: a Miniszterelnökség állományában nem dolgozik dr. Baji Bonita nevű személy.

A kormány, folytatva az immár több mint négy éve sikeres „földet a gazdáknak” programot, két nagy agrárvállalkozás helyett a családi gazdaságokat támogatja. Az NFA a korábbi kettő nagyból 15 kisebb birtoktestet alakított ki.

(17.40)

Az NFA folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek hasznosítására megkötött szerződésekben foglalt feltételek betartását, és amennyiben jogszabálysértést vagy szerződésszegést tapasztal, azonnali hatállyal felbontja a szerződést. Ha valódi jogszabálysértésről szerzett tudomást, akkor én kérem a képviselő urat, hogy tegyen feljelentést, mint ahogy azt korábban is megtette már, vagy kérdezném: azóta óvatosabbá vált, mióta elutasították az említett feljelentéseket?

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nem folytatott és jelenleg sem folytat vizsgálatot ebben a kérdésben, illetve ilyen tárgyú ellenőrzés a hivatal kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési tervében, ennek szükségessége tudomásom szerint eddig nem merült fel. (Harangozó Gábor István rövid szóváltást követően Tállai Andráshoz: Mi az, hogy fogjam be?) Tájékoztatom önt, hogy miniszter úr vizsgálatot rendelt el ebben a két ügyben, azonnali adatokat kért be, és nagyon remélem, hogy végére tudunk járni az ön felvetett kérdéseinek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz által kezdeményezett termőföld-értékesítéssel a kor­mány célja a valamikor a földművesektől államosított földrészletek tulajdonjogának földművesek részére történő visszaszolgáltatása. Az értékesítésre teljes mértékben átláthatóan, nyilvános árveréseken kerül sor, melyen minden helyben lakó magyar földműves részt vehet. Az NFA által alkalmazandó kikiáltási ár pedig a piaci ár feletti árban került meghatározásra. Tehát egyáltalán nincs szó fillérekről.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását, képviselő úr. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból. ‑ Harangozó Gábor István Tállai Andráshoz: …mi van, államtitkár úr?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 244 2015.09.21. 3:30  241-247

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Ön egyebek mellett a közvagyon elrablásáról, a vidéki kistelepülések ellehetetlenítéséről és az önkormányzatokon keresztül történő földosztásról mint a vidék problémájának megoldásáról beszél. Nem tudom, mennyire lehet hitelt adni ezeknek a szavaknak, hisz legutóbb ugyanebben a témában elhangzott interpellációja vonatkozásában is ellentmondásba került. Megtévesztő módon valótlanul azt állította ‑ bizonyíték rá a szó szerinti jegyzőkönyv -, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény nem is ad felhatalmazást az állami földek értékesítésére. 2010-ben az LMP teljes frakciója megszavazta ezt a törvényt, amelyben feketén-fehéren ez szerepel. Idézem: „Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással, haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással vagy cserével hasznosítja.” Tisztelettel kérdezem képviselő urat, hogy ugye utánajárt már ennek az állításnak.

A tényeket alapul véve vizsgáljuk meg tételesen az ön interpellációjában elhangzott vádakat! Az önkormányzatok közfoglalkoztatási célra folyamatosan pályázhatnak és pályáznak ma is az állami földek ingyenes, 15 évnyi időtartamra történő vagyonkezelésére. A haszonbérleti pályázatok elbírálása során értékelési szempont az, hogy mennyi munkahelyet teremt a bérlő. Miből gondolja, hogy az állami földhasználati rendszer átalakítása csökkentette a munkahelyek számát? Ez megint egy újabb tévedés, képviselő úr. A „földet a gazdáknak” program legfőbb célja a helyben lakó családi gazdálkodók támogatása volt. Pontosan a vidék lakossága és munkaerő-megtartó képességének növelése ezzel a cél, és ez a célja az értékesítési programnak is.

Állítása szerint a gazdák részéről nincs valós igény a földtulajdon-szerzésre, csak a Magosz és az FM hangoztatja ezt. Ezzel szemben tény az, hogy az ön szerint nem is létező földműves gazdák minden hónapban több száz földvásárlási kérelmet nyújtanak be az NFA-hoz, és az NFA jelenleg is folyamatosan értékesíti a három hektár alatti méretű területeket.

(18.40)

Miért csak most tiltakoznak ellene? Az eddigi értékesítések rendben voltak, most viszont már hirtelen nem? Emlékem szerint ön is nyújtott be az NFA-hoz földvásárlási kérelmet, igaz, az védett természeti területre vonatkozott, amit még önnek sem adhat el az NFA. A saját földvásárlási kérelme ellen miért nem tiltakozott nyilvánosan?

Megdöbbenve látom viszont, hogy a haszonbérleti rendszert, amit eddig olyan nagy lelkesedéssel támadott, mégis jó intézménynek tekinti, amit meg kell tartani. Biztosíthatom képviselő urat, hogy miután az állami földek ‑ és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, miután az állami földek ‑ alig egyötödének, azaz maximálisan mintegy 380 ezer hektár értékesítését tervezi a kormány, így ez már, tehát az ön által is támogatott rendszer fennmarad.

A kormány döntését illetően megfogalmazott kritikáit a potenciálisan földtulajdonhoz jutó több tízezer magyar földműves és az NFA-hoz eddig vételi kérelmet eljuttató több ezer földműves nevében határozottan visszautasítom, és javaslom, hogy a jövőben óvatosabban minősítsen ostobaságnak egy, az LMP által mindig is hangzatosan védett kisbirtokok valódi megerősítését szolgáló kormányzati döntést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Folyamatos zaj.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 280 2015.09.21. 3:23  277-283

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr!Tisztelt Képviselőtársaim! Ön a mostani interpellációjában a tervezett állami földértékesítések kapcsán olyan értesüléseket oszt meg velünk, amelyeket, ki tudja, milyen ellenőrizetlen és hiteltelen forrásból szerzett. Hiszen hallhatta, a miniszterelnök úr ma írta alá, tehát ma lett végleges maga a terv.

Azzal vádaskodik, hogy földesúri rendszer kiépítése a célja a kormánynak, mely a hozzá hű birtokosokból tevődik össze. Ismételten fel kell hívnom a képviselő úr figyelmét arra, hogy a tervezett árveréseken csak földművesnek minősülő, helyben lakó, természetes személy magyar állampolgárok vehetnek részt, akik igazolják, hogy a földforgalmi törvény szerinti 300 hektáros földtulajdoni maximumot nem érik el. A 300 hektáros törvényi földszerzési maximum minden természetes személyre érvényes, így a jogi személy bérlő vezetőjére is. A programban meghirdetni tervezett ingatlanok több mint 80 százaléka, és ismételten szeretném mondani, képviselőtársam, a meghirdetni tervezett ingatlanok több mint 80 százaléka 10 hektár alatti területű. Ön szerint ezek a 10 hektár alatti kis földek adják majd az alapját a földesúri rendszernek? Ugye, hogy lehetetlen?

A kormány célja a családi gazdálkodók támogatása. Mi nem törünk olyan kétes babérokra, mint a korábbi kormányok, akik valóban megvalósították a nagybirtokosrendszert Magyarországon, melynek feloldásáért folyamatosan küzd a kormány mind a most meghirdetett értékesítési programmal, mind pedig a 2010 óta sikeresen működő „földet a gazdáknak” programmal.

Aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt is, hogy az értékesítést követően, amely az ön információi szerint lezárul idén októberben, külföldiek kezébe kerülnek majd ezek a területek. Remélem, elég megnyugtató a képviselő úr számára az, hogy az értékesített ingatlanokat 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom terheli, és ugyanennyi időre a magyar államot visszavásárlási jog illeti meg. Az értékesítési program októberi lezárása pedig egyszerűen nem igaz, megint csak egy légből kapott feltételezés.

A kormány a szükséges intézkedéseket folyamatosan megteszi az értékesítési program előkészítése, lebonyolítása és az érintettek tájékoztatása ügyében. A konkrét feltételekről, az értékesítésre kerülő ingatlanok listáiról pedig a nyilvánosan közzétételre kerülő hirdetményekből akár ön is tájékozódhat, vagyis mindenki számára egyenlő esélyt biztosít a kormány a program részleteinek megismerésére.

Szeretném megosztani a képviselő úrral azt is, hogy a gazdák részéről folyamatosan fennálló valós igény a földtulajdonszerzésre az, ami indokolja az állami földek olyan mértékű értékesítését, mely a jelenleg életképes földműves gazdaságokat versenyképes családi gazdasággá tudja fejleszteni. Az NFA folyamatosan értékesít 3 hektár alatti méretű földeket jelenleg is, és megállapítható, hogy egy-egy ilyen földre a legtöbb esetben 3-4 vételi ajánlat is érkezik. Ön szerint nem elegendő motiváció ez arra, hogy a gazdák minél hamarabb megkezdhessék a saját földjük megművelését, vagy minél előbb lebonyolítsuk a nyilvános értékesítéseket?

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 180 2015.09.28. 2:09  175-184

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Az elején tisztázzunk néhány olyan dolgot, amit muszáj tisztázni. Nem oldottunk meg semmit, jelezte ön. Ugyanakkor 1,2 milliárd forintért szállítottunk el már onnan veszélyes hulladékot. Ön a kérdései végén is az állami felelősségre vonást szorgalmazza, s még csak fel sem merül annak lehetősége az ön számára, hogy azt kellene felelősségre vonni, aki egyáltalán szennyezett. Miért mindig az államot kell felelősségre vonni, aki ebben a helyzetben vétlen? Mivel nincs más, aki megoldja, az államra marad ennek a megoldása, de a kérdésében fel sem merül ez a tény, és ez nagyon rossz szemlélet. Nagyon szeretném kérni öntől, hogy feltétlenül maradjunk meg annál az elvnél, ami szerintem egy nagyon egyszerű és hatásos elv, és ez „a szennyező fizet” alapelve. S ha ezt megtartjuk, akkor szerintem olyan úton tudunk járni, ami mindenki számára egyértelmű felelősségre vonási viszonyokat von maga után.

A IX. kerület önkormányzata 2015 júliusában a telephely szennyezettségével kapcsolatosan tanulmányt készített. A tanulmányban foglaltakat a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatósága több szakember bevonásával megvizsgálta. A tanulmánnyal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a különböző időpontokban és módszerekkel végzett vizsgálatok alapján korrekt következtetéseket levonni nem lehet, mert nem bír tudományos alapossággal, nem bír bizonyító erővel. S ez végtelenül fontos akkor, amikor egy nagyon komoly dologról beszélünk. Amikor egy nagyon nehéz helyzetről beszélünk, akkor feltétlenül fontos az, hogy legyenek olyan kapaszkodóink, legyenek olyan eredményeink, amelyek birtokában akár a bíróságon, akár a felszámolónál jogerősen tudunk érvényt szerezni annak, hogy ki a felelőse ennek a nehéz helyzetnek. Köszönöm szépen a kérdéseit. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 184 2015.09.28. 1:04  175-184

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Tájékoztatom, hogy a kármentesítés kötelezettje jelenleg is a Budapesti Vegyiművek Zrt., és a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének biztosítása a felszámolási eljárás speciális jogi szabályozása szerint a kijelölt felszámoló feladata. A kormányhivatal ezért a kijelölt felszámolóval a kapcsolatot felvette.

A szennyező kémiai anyagok környezeti elemekben való viselkedése bonyolult összefüggésekkel jellemezhető. Ennek a rendszernek a vizsgálata a szennyezett területeken elvégzett kockázatfelmérés keretében kell hogy megtörténjen, ahol a hatás és hatásviselők oldaláról kell vizsgálni, modellezni és számszerűsíteni a lehetséges környezeti és humán-egészségügyi kockázatokat.

Ennek érdekében a kormányhivatal megkereste a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Vízügyi Hatóságot, valamint a Közegészségügyi és Munkavédelmi Hatóságot. Nagyon remélem, hogy a helyzet korrekt értékelését a hatóságok közösen oldják meg mindnyájunk legnagyobb megnyugvására és biztonságának érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 216 2015.09.28. 4:27  213-216

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! A kormány kiemelt feladatának tekinti a vidék népességmegtartó és foglalkoztatási erejének növelését, a vidéki élet minőségének javítását. Ebben fontos szerepet szánunk valamennyi kézimunkaerő-igényes ágazatnak, köztük kiemelten a kertészeti ágazatok fejlesztésének, támogatásának.

Az Európai Bizottság által elfogadott új vidékfejlesztési programban a kertészeti ágazat fejlesztésére 232 millió euró fog rendelkezésre állni az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap finanszírozásában. A magyar fűszerpaprika-termesztők ezen felül az idei évben is számíthatnak a központi költségvetésből finanszírozott de minimis támogatásra a fémzárolt vetőmaghasználat igazolása esetén, melyre a kormány 170 millió forint nemzeti forrást biztosít. Magyarország kormánya elkötelezett a minőségi magyar mezőgazdasági termék-előállítás támogatása terén. A minőségi termék biztosításához megkerülhetetlen azonban az ellenőrzött minőségű szaporítóanyag használata. A nemzeti forrásból finanszírozott, a fémzárolt fűszerpaprikavetőmag-használat után járó támogatással a kormányzat a minőségi vetőmaghasználattal járó többletköltségeket kívánja a gazdálkodóktól átvállalni, ezzel téve őket érdekeltté a magas minőségű szaporítóanyag használatában. Meggyőződésünk, hogy a magyar fűszerpaprika-őrlemény csak abban az esetben őrizheti meg exportpiaci pozícióját, ha termesztési adottságainkat, hagyományainkat kihasználva, megalkuvás nélkül a kiváló minőségű, válogatott alapanyagok ellenőrzött körülmények között történő feldolgozására törekszik. Csak a garantált eredetű, kiváló minőségű fűszerpaprika-őrlemény biztosíthatja az ágazat versenyképességét, megélhetését.

A hazai fűszerpaprika hírnevének a képviselő úr számára is bizonyosan ismert aflatoxin-botrány és az olcsó, silány minőségű külföldi őrleményeknek a hazai minőségi őrleményalapokkal való folyamatos keverése nagyon sokat ártott. A fogyasztói bizalom megrendült, a vásárlók nem látják a termék mögött a minőségi garanciát. Az egyetlen járható út a hazai fűszerpaprika-őrlemény versenyképességének megőrzéséhez, ha egy teljes termékpályára felépített minőségbiztosítási rendszeren keresztül, a vetőmagtól kezdve a feldolgozott őrleményig bezárólag a termék-előállítás minden lépése ellenőrizhető és nyomon követhető lesz. Fontos a csomagoláson is a vásárló számára jól megkülönböztethető módon, egyedi logóval és a termék alapanyagának eredetére történő utalással megkülönböztetni a kizárólag hazai eredetű alapanyagból, hagyományos feldolgozású, kézműves eljárással készített terméket az olcsó tömegterméktől.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A fogyasztói társadalmat is megfelelő termék­promóciókkal és a minőségre garanciát jelentő védjegyekkel történő megismertetéssel ösztönözni lehet a minőségi magyar őrlemény fogyasztására. Egy hagyományos, kiváló minőségű termék minőségi garanciáját a hivatalos termékleírásnak való megfelelés teszi lehetővé. Mind a szegedi, mind pedig a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény vonatkozásában a hivatalos termékleírások a termék feldolgozására és az alapanyag termőhelyi eredetére vonatkozóan is átdolgozásra, szigorításra kerültek. Így nem fordulhat elő, hogy hagyományos eljárással készített kalocsai vagy szegedi magyar fűszerpaprika-őrle­ményként silány minőségű, külföldi eredetű termékek kerülhessenek forgalomba.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország kormánya minden eszközzel arra törekszik, hogy visszaállítsa a magyar fűszerpaprika hírnevét és a termesztés volumenét az azt megillető helyre. Ennek érdekében érdekeltté teszi a termelőket a minőségi vetőmag használatában, szigorú minőségbiztosítási rendszer felépítésével pedig jelentősen csökkenti annak lehetőségét, hogy bizonytalan eredetű alapanyagokkal járassák le a kiváló minőségű magyar fűszerpaprika hírnevét.

Az ilyen módon minőségileg garantált őrlemény értékesítésével pedig megfelelő promóciós háttér biztosítása mellett kiváló jövedelmezőség biztosítható a magas áron történő piaci pozicionálással.

Remélem, szavaim megnyugtatást jelentenek az ön számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 224 2015.09.28. 4:33  221-224

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Én nagyon nagyra becsülöm, hogy ezt a témát idehozta a Ház elé, de az elején hadd szögezzünk le egy alapelvet. Nagyon hibás gondolat a vadászokat és az állatokat szembeállítani egymással, ugyanis a vadgazdálkodás az ökoszisztéma egy nagyon fontos része, és külön szeretném az ön figyelmébe ajánlani, hogy a vadászok nem az állatok ellenségei, hanem szabályozzák, fenntartják azt, hogy megfelelő ökoszisztémában, megfelelő rendben tudjanak élni az adott élőhelyen maguk az állatok.

Az állatok világnapjához közeledve - amit immáron 84 éve október 4-én ünnepelnek az állatszerető emberek világszerte - engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam tárcánknak az állatok védelme érdekében az elmúlt években végzett munkáját és annak legfontosabb eredményeit.

Az állatvédelmi kérdések rendkívül fontosak tárcánk számára, így minden tőlünk telhetőt megteszünk a Magyarországon élő állatok jólétének biztosítása érdekében. Mindez az elmúlt évek jogalkotási rendszerében is megmutatkozik.

Az utóbbi évek egyik legfontosabb, a területen bekövetkezett jogszabályi változása volt, hogy 2013. január 1-jétől minden négy hónapnál idősebb kutyát mikrocsippel kell ellátni, továbbá adataikat országos adatbázisban kell nyilvántartani. Ennek köszönhetően eddig mintegy kétmillió állat vált azonosíthatóvá.

A kóbor ebek és macskák populációjának mederben tartásának és a nem kívánt szaporulatok megelőzésének egyetlen megbízható és humánus eszköze az állatok ivartalanítása. Ezt felismerve a földművelésügyi tárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal olyan megállapodást kötött a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karával, amelynek keretében az egyetem ezer darab gazdátlan, engedélyezett állatmenhelyen élő eb ivartalanítását végzi el állatorvostan-hallgatók bevonásával. A megállapodás megkötésére 2013. október 4-én, az állatok világnapján került sor. A program célja, hogy növekedjen az állatok örökbeadási esélye, illetve a felelős állattartásra ösztönzés. Az ivartalanítási program kedvező tapasztalataira való tekintettel, egyeztetések folynak annak lehetőségek szerinti folytatásáról is.

Tekintettel arra, hogy a hazánkban tartott állatok többsége gazdasági haszonállat, a kedvencként tartott állatok mellett az ő jólétükre is fokozott figyelmet kell fordítani. Ezt a célt szolgálja, hogy 2013-tól Magyarországon - az uniós szabályozást megelőzve, előremutató módon - a nagy létszámú állattartó telepeken állatjóléti felelőst kell alkalmazni. Az ő feladata, hogy felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását, valamint ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatással, továbbá évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozói részére.

További fontos állatvédelmi eredmény, hogy halboltból, kereskedelmi létesítményből halat eladni tavaly óta csak olyan kábítást követően szabad, amellyel biztosítható, hogy a hal eszméletét nem nyeri vissza.

Az állatvédelmi hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy a haszonállatokra vonatkozó állatvédelmi előírások betartásra kerüljenek. Ennek érdekében kiemelt figyelmet fordít a fokozott állatjóléti kockázatot jelentő létesítmények ellenőrzésére. A hatóság munkájának sikerét mutatják az Európai Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalának auditjait követő pozitív visszajelzések.

Tekintettel arra, hogy az állatokkal való megfelelő bánásmód elsősorban a gazda felelőssége, a földművelésügyi tárca és a Nébih kiemelten fontosnak tartja a szemléletformálást a felelős állattartás ügyében, amit többek között különböző programok életre hívásával kíván elérni. Ezek közé tartozik a „Szabad a gazdi” program és azon belül a vakvezető kutyák kiképzését elősegítő Látótárs-projekt is. Ugyancsak az állatok jólétét hivatott szolgálni a jelenleg szakmai kidolgozás alatt álló, az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelettervezet is.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 228 2015.09.28. 4:21  225-228

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Sajnálatos tény, hogy évről évre korábban következik be az a nap, amikor a Föld éves megújuló kapacitását elfogyasztja az emberiség. Amint erről az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezet is beszámolt, 2015-ben ez a nap augusztus 13-ára esett.

Az ökológiai túllövés állapota akkor áll elő, amikor az emberi igények meghaladják a természet kapacitásait. A globális túllövés akkor áll elő, amikor az emberiség erőforrásigényei és hulladéktermelése meghaladják a bioszféra regeneratív és abszorpciós kapacitásait. Az ökológiai lábnyom annak mértéke, hogy egy adott egyén, populáció, szervezet vagy tevékenység mekkora biológiailag produktív területet igényel annak érdekében, hogy fedezze anyag- és energiafogyasztásait, továbbá asszimilálja az általa kibocsátott hulladékokat az aktuálisan alkalmazott technológiai színvonal és erőforrás-gazdálkodási megoldások mellett.

Az ökológiai túllövés napja azt a napot jelöli egy adott évben, amikor az emberiség igénye az ökológiai erőforrások és szolgáltatások iránt meghaladja a Föld regeneratív képességeit ugyanazon évre vonatkozóan. Az emberiség ezt a deficitet jelenleg úgy tudja fenntartani, hogy elkezdte felélni a természeti tőkét, illetve felhalmozni a hulladékokat, elsődlegesen a szén-dioxid túlzott mértékű kibocsátásával, ami a légkör feldúsulását eredményezi. Az 1961 és 2011 közötti időszak hazánkra vonatkozó ökológiai lábnyom- és biokapacitás-adatai alapján megállapítható, hogy a két mutató lefutása közelít egymáshoz, ami kedvező irányként értékelhető. A kormány előtt nem ismeretlen a problémakör, melynek kezelésére, a természeti erőforrások védelme és fenntarthatóságának biztosítása érdekében a 2015 és ’20 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozat szerint az alábbi intézkedéseket hozta meg.

Kidolgoztuk Magyarország Natura 2000 prio­rizált intézkedési tervét. A terv fő célkitűzése a Natura 2000-es területek helyi szintű, a társadalmi-gazdasági fejlődésben és a munkahelyteremtésben játszott szerepének erősítése. További előrelépésnek tartjuk azt, hogy az európai uniós forrásokból az ökológiai szempontból is fenntartható gazdálkodási formák, köztük a gyep-, valamint az erdő­gazdál­kodási tevékenység megvalósítása esetén vissza nem térítendő kompenzációs támogatást vehetnek igénybe azon gazdálkodók, akik a Natura 2000-es hálózatba tartozó területen gazdálkodnak.

A Kárpátok ökorégióban található páratlan természeti értékek védelme és fenntartása, élő­helyeik fenntartható használata érdekében született meg a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló keretegyezmény. Az Országgyűlés által 2015. június 9-én elfogadott nemzeti termé­szetvédelmi alapterv kiemelten kezeli az öko­szisztéma-szolgáltatásokat. Az élő és élettelen természeti környezet évszázezres összhangján ala­puló rendszereinek megmaradása érdekében elővigyázatosan kell bánnunk természeti tőkénkkel, és meg kell őriznünk a még meglevő biológiai sokféleséget. A biológiai sokféleség - a termé­szetvédelmi foglalkoztatás és az ökoturizmus közvetlenül mérhető gazdasági előnyein túl - további gazdasági előnyökkel is jár. A hazai ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotának felmé­rését a Földmű­velésügyi Minisztérium a környezet- és energia­hatékonysági operatív program keretében valósítja meg, külső oktatási és kutatóintézetek bevo­násával.

Egy szó mint száz, kedves képviselő asszony, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezen az élet­szín­vonalon, ezen a fejlettségi szinten, ha nem mondunk le önként javainkról - bizonyos javainkról - és tovább­ra is a felhalmozás és a vagyongyarapodás útján fogunk járni, akkor ez a bolygó bizony kevés lesz, és ennek még a mi életünkben is vissza­vonhatatlan hatásai lesznek életünkre nézve. Köszö­nöm szépen a felszólalását.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 43 2015.10.05. 3:53  40-46

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisz­tériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselő Asszony! Rosszindulatú célzását, miszerint a minisztérium körüli ügyekről a miniszter mit sem tud, határozottan vissza kell utasítanom. Minden olyan ügyről, amely a miniszter hatáskörébe tartozik, a miniszter úrnak tudomása van. Az interpellációjában említett ügyekről képviselő asszony külön-külön részletes tájékoztatást kapott, de a pontosítás kedvéért összegzem a korábbiakban elmondottakat. És hiába mondjuk el újra és újra ezeket az ügyeket, akkor is a minisztérium mindig ugyanazt a választ fogja tudni adni, hiszen az az igazság. Sokadszorra is hangsúlyozom, hogy a vidékfejlesztési miniszter az államháztartási törvény alapján szabályosan döntött arról, hogy a tárca költségvetésében lévő parlagfű-előirányzat fejezeten belüli átcsoportosításra kerüljön az év közben felmerülő, az adott előirányzat eredeti céljával, rendeltetésével nem összefüggő többletkiadások telje­síthetősége céljából. Ennek ellenére a kormány tavaly év végén 642 millió forint egyszeri átcso­portosítással visszapótolta a teljes összeget. Több eszköz, több dolgos kéz és megyei parlagfű-koordinátori rendszer állt föl ennek keretében. A Balmazújváros-Lászlóháza területén található veszé­lyeshulladék-tároló problémájának rendezé­sével kapcsolatban tárcánk minden rendel­kezésre álló eszközzel fellépett. Az ártalmatlanítás költsége azon­ban a hulladék tulajdonosát terheli; ha a szennyezés okozója jogutód nélkül szűnik meg, akkor veszi át ezt a feladatot csak az állam.

Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség ez ügyben minden szükséges intézkedést megtett. Az intézkedéseknek köszönhetően a szennyezés nem jutott ki a telepről, ezenfelül a felügyelőség felje­lentést tett az illetékes rendőrkapitányságon. Csak kérdezni szeretném, kedves képviselő asszony, hogy szocialista kormányok tettek-e valaha ekkora környe­zetvédelmi intézkedéseket, költöttek-e el ekkora pénzt, tettek-e ekkora mentesítést, bármilyet. Tudjuk nagyon jól, hogy mindegyik ilyen nagy ügy, ami a környezetvédelemmel kapcsolatos, nem egy kormány időszakára esik, kormányokon átívelő tevékenység, és mégis a mi kormányunk az, amelyik ezeket az intézkedéseket meghozta.

(14.30)

Bocsásson meg, kedves képviselő asszony, de a Horváth István miniszteri biztos személyét ért támadás érthetetlen számomra. Horváth István munkáját az egész ágazat elismeri, amit a sertéslétszám növekedése számokban is kifejez. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kérdéses időszakban Horváth István a megbízatását megbízólevél alapján, társadalmi munkában, mindenféle juttatás nélkül látta el.

Kiss Szilárd sohasem volt miniszteri biztos. Kiss Szilárd volt miniszteri megbízottal kapcsolatban pedig szeretném kiemelni, hogy büntetőügye nem függ össze a minisztérium részére végzett munkájával.

A minisztérium vizsgálata a TIG ügyében 2015. április 7-én zárult le. A vizsgálat eredményeképpen készült jelentés alapján a Földművelésügyi Minisztérium a cég teljes vezetését leváltotta, felügyelőbizottsági tagjait pedig visszahívta. A Földművelésügyi Minisztérium ismeretlen tettes ellen feljelentést tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Az ügyben a BRFK jelenleg is nyomozást folytat, a felelősség mértékének megállapítása tehát még folyamatban van.

Végül: a Földművelésügyi Minisztérium folyamatos kapcsolatban áll a Magyar Nemzeti Bank részéről kirendelt felügyeleti biztossal, azonban a pontos kárérték csak a Hungária Értékpapír Zrt. felszámolását követően állapítható meg.

Kedves Képviselő Asszony! Remélem, minden ön által felvetett kérdést részletesen meg tudtam válaszolni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 115 2015.10.12. 2:18  110-119

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Minden egyes feltett kérdésére igennel tudok válaszolni önnek, hiszen a kormány a Magosz és a Nemzeti Agrárkamara javaslatára döntött arról, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében értékesíti az állami tulajdonú földek egy részét.

Miért is döntött így a kormány? Azért, mert egy történelmi igazságtételről is beszélhetünk, hiszen a gazdák jogosan kérik az 1945 óta igényelt és függőben lévő tulajdonukat. Ráadásul egy földéhség is van Magyarországon, amit abból is látunk, hogy az NFA jelenleg is folyamatosan értékesít három hektár alatti területeket, és három-négy ajánlat is érkezik egy-egy területre. Az elmúlt másfél év alatt közel 6 ezer adásvételi szerződés köttetett mintegy 5300 hektár állami földre. Ez a nagyfokú érdeklődés is bizonyítja, szükség van arra, hogy ne csak bérlők, hanem tulajdonosok legyenek, azaz szükség van arra, hogy a „Földet a gazdáknak” programot végrehajtsuk.

A kormány egyik célkitűzése, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Kis családi gazdaságok kerülnek kedvező helyzetbe a földvásárlások során, őket kívánja támogatni a kezdeményezés. Az a célunk, hogy az agrárium versenyképességének növelése legyen, és kiszámítható gazdálkodás legyen. Tudjuk nagyon jól, hogy a magyar föld a magyar gazdáknál van a legjobb helyen. Az összes állami föld mintegy 20 százaléka, 300-380 ezer hektár föld kerülne eladásra, többségükben szántók, legelők. Az 51 ezer tételből 41 ezer 10 hektár alatti parcellaméretben fog odakerülni, amely húszéves elidegenítési tilalom, terhelési tilalom, valamint állami visszavásárlási jog bejegyzésével történik.

Csak természetes személy, helyben lakó földműves magyar állampolgár vehet részt benne, s mindez garantálja azt, hogy átlátható, tiszta körülmények között történhessen meg mindez. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 119 2015.10.12. 1:13  110-119

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A 23 megyei jogú városban a fővárosi és a megyei kormányhivatalok által lebonyolított nyilvános árverések keretében fog a földértékesítésre sor kerülni. Csak természetes személy teheti meg mindezt, aki licitálni tud. A versenysemlegességet biztosítja az, hogy egy olyan 2,5 százalékos hitellehetőség áll a vásárlások hátterében, amellyel mindnyájan, mindenki egyforma versenyképességgel tud ezekhez a földterületekhez jutni. Ez egy olyan vissza nem té­rülő lehetőség, amivel minden magyar gazdának lehe­tősége és joga van élni.

Azt kell mondjam önnek, hogy nagyon álszent az ellenzék hozzáállása akkor, amikor állandóan ostorozza a kormánypárti képviselőket és a kormányt azért, mert nagybirtokpárti. Amikor ez a program kifejezetten a nagybirtokrendszer lebontását szolgálja, és kifejezetten a kisbirtokok kialakítását segíti elő, akkor is obstruálja ezt az egészet. Igyekszünk mindent átlátható módon, tisztán a gazdák számára lebonyolítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 166 2015.10.12. 3:54  162-169

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Korábban sem és most sem érzem tisztemnek, hogy a sajtóban megjelent híreket a tisztelt Ház nyilvánossága előtt kommentáljam, de szeretném sorra venni mindazokat az állításokat, amelyeket ön megfogalmazott. Amint ön is mondja, ez egy tényfeltáró cikk, így hát maradjunk akkor a tényeknél. A TIG Nonprofit Kft. Az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium tiltása ellenére vásárolt értékpapírokat, mely tényt az újságcikk szerzője nagyvonalúan elfelejti megemlíteni. Tehát megismétlem: már korábban a Vidékfejlesztési Minisztériumban írásban kiadott általános tiltás volt arra, hogy bármely, a minisztériumhoz tartozó cég és háttérintézmény a Magyar Államkincstáron kívül más értékpapír-kezelőnél tartsa a pénzét. Erről a Vidékfejlesztési Minisztérium 2013 októberében írásban is értesítette a TIG Nonfprofit Kft. vezetését.

A Hungária Értékpapír Zrt. 2015. március 6-án tájékoztatta a TIG Nonprofit Kft.-t, hogy ő nem tudja kifizetni az ott tartott pénzét. Ezt követően, 2015. március 9-én a miniszter úr szóban utasította dr. Simon Attila István közigazgatási államtitkár urat, vizsgálja ki, hogy a cég miért nem hajtotta végre a korábbi minisztériumi és a későbbi miniszterelnöki utasítást. Ettől függetlenül egy időben a TIG felü­gyelőbizottságának felszólítása nyomán a TIG ügyvezetője belső vizsgálatot folytatott, melynek eredményéről március 31-én értesítette a tulajdonosi jogkör gyakorlóját.

A cég belső vizsgálatának lezárultával annak ismeretében tudott a minisztérium tulajdonosi jogkört gyakorlóként fellépni, és 2015. április 1-jén teljes körű vizsgálatot elrendelni.

(16.00)

A vizsgálat alapján 2015. április 10-én a közigazgatási államtitkár ismeretlen tettes ellen feljelentést tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A minisztérium, mint a tulajdonosi jogkör gyakorlója, felmentette a TIG általános vezérigazgató-helyettesét, illetve gazdasági és operációs vezérigazgató-helyettesét, akinek felelőssége felmerült ez ügyben. Ezenkívül megszüntette a cég könyvvizsgálójával és ügyvédjével kötött szerződéseket, a cég felügyelőbizottsági tagjait pedig visszahívta.

A helyettes államtitkár asszony összeférhetetlenségét firtató kérdésével kapcsolatban arról tájékoztathatom, hogy Szele Király Andrea a 2009 októbere és 2013 májusa közötti időszakban dolgozott back office vezetőként a cégnél. Ebben a munkakörben közvetlenül nem érintkezett az ügyfelekkel, nem volt feladata a befektetések kezelése. A közelmúltra vonatkozóan pedig azt tudom önnek válaszolni, hogy a Földművelésügyi Minisztériumszervezeti és működési szabályzata alapján a vagyongazdálkodás nem tartozik a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárság feladatkörébe, így minisztériumi szakmai vezetőként sem kerülhetett kapcsolatba a TIG Nonprofit Kft. gazdálkodásával kapcsolatos ügyekkel. A feljelentést követő nyomozati cselekmé­nyekkel kapcsolatban javaslom képviselő úrnak, illetve kérem is képviselő urat, hogy forduljon az illetékes hatóságokhoz. A kárértékkel kapcso­lat­ban arról tájékoztatom, hogy a Fővárosi Törvényszék elrendelte a Hungária Értékpapír-befektetési és Értékpapír-kereskedelmi Zrt. felszámolását, és felszámolóként a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki. A TIG Nonprofit Kft. meg­felelően, időben benyújtotta kárigényét, a pontos kárérték később, a felszámolást követően kerülhet majd megállapításra. Köszönöm képviselőtársaim figyelmét, és ké­rem, képviselő úr, a válaszom elfoga­dását. Köszö­nöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 256 2015.10.12. 6:08  255-256

NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az 1930-as évek elején bekövetkezett gazdasági válság és a munkanélküliség ráirányította a figyelmet a szociális kérdések megoldására. Munkához, földhöz, életlehetőséghez kell juttatni az elszegényedett magyar családokat. Megrekedt a falusi lakosság terjeszkedésének lehetősége, körülzárta a nagybirtok. Vidéken nem voltak gyárak. Napszámosnak, részes aratónak sem mehetett el mindenki a saját falujában. Sok vita után megszületett az elgondolás: az elszegényedett családokat oda kell telepíteni, ahol találnak munkát, és van földbérletre vagy földtulajdonszerzésre, részletfizetésre lehetőség. A telepítés célja az volt, hogy a szegény családokat jobb életkörülményekhez juttassák, másrészt a ritkán lakott területeket benépesítsék. Az ország legritkábban lakott területe az 1930-as években Moson megye volt. Míg az országos átlagos népsűrűség 94 fő volt, Moson megyében 40 fő volt négyzetkilométerenként.

Jelképszerűnek érzem, hogy pontosan 75 évvel ezelőtt gördült be a böszörményiek vonata, hogy arról lemálházva Rónafőpusztára szekerezzenek, s foglalják el házaikat, vegyék birtokba az új hazát. S még inkább meghat, hogy 75 évvel ezelőtti elődeim, a Földművelési Minisztérium telepítési osztályáról vitéz dr. Vass Elek minisztériumi osztályfőnök és dr. Hajdu István miniszteri osztálytanácsos aktívan közreműködött az áttelepítésben; s hogy a magyaróvári állomás fogadóbizottságában is jelen volt a minisztérium képviseletében Koszta Ferenc dr. telepítési forgalmazó.

Különvonattal érkeztek a telepesek a vasút elnökigazgatóságának megértő támogatásával. Felvirágozott kocsik hozták őket hétfő óta a messze Nagyalföldről.” - írta a korabeli Mosonvármegye, amelyik „Megszállották a hajduk Rónafőt” címmel közöl kéthasábos írást a címlapon. S Ruff Andor, a lap főszerkesztője, aki maga is ott volt a fogadóbizottságban, így folytatja: „Az érkezők szemeiben még ott csillogott a búcsúzás könnye, hisz őseik rögeitől szakadtak el, de már ott csillogott szemükben, ott nevetett ajkukon az új élet bizalma és reménysége is.”

Magyarország rossz birtokmegoszlásából számtalan probléma fakadt, nem meglepő, hogy az akkori kormány megpróbált ezen a helyzeten valamelyest javítani. Az ellentmondások feloldásának egyik lehetséges megoldásaként kínálkozott, amikor 1936-ban a parlament többsége, Darányi Ignác „földmí­velésügyi miniszter” előterjesztésében elfogadta azt a törvényt, amely a telepítésekről és más földbirtok­politikai intézkedésekről rendelkezett.

A törvény céljának megvalósítására létrejött egy telepítési alap, amely a földmívelésügyi miniszter kezelése alá tartozik. A telepítési alapból fedezi az állam az ingatlanok megszerzésének költségeit, ebből nyújt a birtokszerzők részére építési kölcsönöket, fedezik a műszaki és igazgatási munkálatok, különböző beruházások költségeit.

Ennek a programnak a keretében kerültek végül Rónafőre böszörményiek. Hogy miért pont onnét? Ennek Csizmadia Károly református lelkész a tudója, akinek elbeszélése szerint: „Felutaztam Budapestre a Földmívelésügyi Minisztériumba, és a telepítési osztályon dr. Vass Elek tanácsosnak elmondtam, hogy Rónafőn van eladó birtok, közel a nyugati határhoz. Alkalmas lenne telepítési célra. Magyar családokat lehetne a birtokra telepíteni.”

Csizmadia Károly munkája során kapcsolatba került a hajdúböszörményi születésű Kovács Péterrel, aki ebben az időben a Keresztyén Ifjúsági Egyesület országos titkára, külföldön is elismert képvi­selője volt. Kovács és Csizmadia közös erővel láttak hozzá a nem kis feladathoz. A KIE-titkár böszörményi származása miatt esett a választásuk a hajdúsági városra, a szervezőmunka pedig mihamar elindult.

(18.20)

A minisztériumból 1940. április 3-án Szalay Jenő jogtanácsos a következő telefonrendeletet adta le: Hajdúböszörmény városából 50-60 családos embert akarnak áttelepíteni Rónafőre, az érdeklődők folyó hó 6-án reggel 8 órára a városházára összehívandók. A jogtanácsos pedig április 5-én Hajdúböszörménybe fog utazni, hogy másnap tájékoztassa a lehetőségekről az az iránt érdeklődőket. A hirdetményben közölték még, hogy mi mennyibe fog kerülni.

A korabeli dokumentumokból és visszajelzésekből kiderül, hogy a hajdúböszörményi telepesnek jelentkezők többsége rendelkezett házzal, szántóval, lóval, tehénnel. Áprilisban úgynevezett „földkóstoló bizottság” érkezett Rónafőre Böszörményből, s annak tagjai megállapították, hogy alkalmas a felajánlott terület benépesítésre. A Földmívelésügyi Minisztérium nyilvántartása alapján összesen 72 böszörményi lakos kérte, hogy áttelepülhessen ide. Az első telepescsoport áttelepülése korántsem számított egyszeri alkalomnak, 1940 októbere után ugyanis még több alkalommal is költöztek Rónafőre hajdúböszörményi családok.

Végezetül lapozzuk fel ismét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a korabeli Moson vármegyét! Ruff Andor már említett cikkéből sugárzik a betelepülők iránti szeretet. Az esemény rangját emeli, hogy a fogadóbizottság már említett kép­vi­selői mellett jelen volt a vasútállomáson Csizmadia Károly református lelkész, vitéz dr. Sátory Jenőné, a Református Nőszövetség vezetőségi tagja, vitéz Bíró Gyula akadémiai tanár, Krolopp Alfrédné, a Nőszövetség elnöknője, Proszonits István főhercegi uradalmi intéző.

A lap imígyen fejezi be írását: „A rónafői telepes községgel vármegyénk telepes községeinek száma négyre gyarapodott, Jessemajor - Pünkösdvásár -, Kisnyilas mint vitézi telepek, Újudvar és most Rónafő. Mindmegannyi egy-egy új szép és virágzó magyar község magva itt, a gyéren lakott végvidéken, ahol az istenáldotta föld még sok családot tud eltartani, sok dolgos kezet tud foglalkoztatni. Mindmegannyi új ígéret, új erő és új forrás a jövő számára.”

Isten nagy kegyelme, hogy 75 évet megélt e település. Isten tartsa meg az elkövetkező időkben is! Legyen egyik tartóoszlopa és védőbástyája itt, a nyugati végen élő magyarság számára! Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 54 2015.10.26. 2:09  51-54

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Valóban nagy öröm számunkra, hogy hosszú évek tárgyalásai után újabb mérföldkőhöz érkeztünk a magyar mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzésében. Idén márciusban hatályba lépett az az irányelv-módosítás, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szabadon eldönthessék, akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. A megállapodásért éveket dolgoztunk, és a magyar kormány következetes és elkötelezett munkája nagyban járult hozzá annak eléréséhez. Azt kell mondjam, teljes magyar siker, hiszen Magyarország volt a zászlóvivője ezeknek a tárgyalásoknak.

Az új irányelvet az európai uniós tagállamok közül elsőként ültettük át a hazai jogrendbe. Az irányelv biztosította lehetőség alapján az Európai Bizottsághoz 2015. szeptember 21-én benyújtottuk követelésünket arra vonatkozóan, hogy a génmódosított növények termesztési engedélyének területi hatálya ne terjedjen ki Magyarország területére. Ezt a Bizottság továbbította az érintett cégeknek. A kérelmező cégek törvény által biztosított 30 napos válaszadási ideje a napokban jár le, ha ezalatt nem érkezik reakció egyik cég részéről sem, az azt jelenti, hogy beleegyeztek, nem akarnak majd itt ilyen növényt termeszteni.

Amennyiben a jövőben további génmódosított növényekre vonatkozó termesztésiengedély-kérelmet nyújtanak be az Európai Unióban, úgy hazánk minden esetben kezdeményezni fogja, hogy ezen engedélyek területi hatálya ne terjedjen ki országunk területére.

A szomszédos országokat tekintve Horvátország, Szlovénia és Ausztria éltek az új jogszabály adta lehetőséggel; Szerbia ugyan nem tagja az Uniónak, de ő is hasonló GMO-politikát folytat, mint Magyar­ország. Szomszédaink közül Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában folyik GMO-termesztés. Közös határterületeink miatt ezen országok esetében kulcsfontosságú az illetékes hatóságok hatékony együttműködése, mivel csak így lehet elérni, hogy a határhoz közeli magyar gazdálkodók terményei ne szennyeződhessenek GMO-val. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 74 2015.10.26. 2:18  71-74

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! A kormány elképzeléseinek megfelelően a közszolgáltatóknak a köz érdekeit kell szolgálniuk. A kormány célul tűzte ki a lakosság érdekeinek érvényesítését, ezáltal a rezsicsökkentést, melyhez a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményei részéről fokozott hatósági ellenőrzés is társul. Tudja, nagyon érdekes dolog az, hogy ön a cégek működéséért aggódik, mi pedig inkább azért aggódunk, hogy minél több pénz maradjon az emberek zsebében. Sokkal kevésbé érdekes az, hogy egy cég sikeresen működik-e, amelynek közszolgáltatást kell végeznie, vagy hogy az emberek zsebében minél több pénz maradjon. Szerintem ez a második érv, második indok sokkal erőteljesebb.

A rezsicsökkentés a magyar gazdasági modell kulcsfontosságú alkotóeleme, amely jelentősen csökkentette a családok terheit. Bizonyára ön előtt is ismert az a tény, hogy a lakosságot érintő közszolgáltatási díj tekintetében a hulladékról szóló törvény rendelkezik a díjak országosan egységes szabályozás szerinti meghatározásáról. A díjképzés alapfeltételeit miniszteri rendelet fogja meghatározni annak érdekében, hogy megszűnjenek a lakosságot sújtó visszaélések. Célunk, hogy a díjszabás felett erősebb állami kontrollszerep érvényesüljön. Az egységes díjszabásra és az erősebb állami szerepvállalásra azért van szükség, hogy a magyar lakosság ne legyen kiszolgáltatva a versenyszektor érdekeinek.

Véleményem szerint a szennyező fizet elv maximálisan érvényesül a hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban. A hulladék termelői a közszolgáltatási díjban megfizetik az általuk termelt hulladék kezelésének díját. Mindez úgy történik, hogy a rezsicsökkentés céljai is teljesülnek. A közszolgáltatás ellátását végző cégek napjainkban valóban számos kihívással szembesülnek, de a több évtizedes gyakorlattal ellentétben a közszolgáltatók profitszerzésének maximalizálása helyett a lakosság érdekeit kell szolgálni.

Jelenleg a közszolgáltatásban egy átmeneti időszak zajlik, egy hosszú távú építkezés van folyamatban, amelynek az egyik jelentős eredménye, hogy ma már ezt a tevékenységet kizárólag hazai állami, önkormányzati többségi tulajdonnal bíró nonprofit cégek végzik, továbbá hogy magas műszaki tartalmú fenntartható fejlődést szolgáló beruházások valósulnak meg. Én azt hiszem, hogy ez az igazi válasz erre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 276 2015.10.26. 2:17  185-346

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Varga képviselő úr szavaira szeretnék reagálni, aki azért aggódik, hogy a jelenleg tárgyalt földértékesítések a szociális szövetkezetek kárára fognak menni, és hogy nem lesz lehetőség arra, hogy a szociális szövetkezetek tudjanak bővülni vagy tudjanak életben maradni.

Szeretnénk ismét jelezni azt, hogy ezek a területek, amelyek jelen pillanatban érintettek a földeladással kapcsolatosan, abszolút túl vannak vagy kívül vannak a szociális szövetkezeti földek körén. A kormány abszolút támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek nagyon jól működnek nagyon hátrányos helyzetű területeken, ahol megélhetést, keresetkiegészítést jelent az emberek számára, ahol az önkormányzat működését is segíti az a terület, hiszen az intézményi ellátást, a szociális intézmények vagy iskolák ellátását meg tudják oldani termesztéssel, de nekem nem ezért fontos a szociális szövetkezet. Azért fontos, mert ismeretet ad az embereknek. Ugyanis az a tudás elveszett egy csomó emberből, hogy hogyan kell a saját kertemet megművelni, a saját földemből hogyan tudok én élelmiszert magamnak csinálni. Ezen emberek nagy része ezeken a területeken tanulja meg, hogy hogy kell elültetni a krumplit vagy a dughagymát, vagy mit kell egyáltalán azzal kezdeni. És ha megtanulja ott, és utána saját maga otthon elveti esetleg abból a vetőmagból, amit kap majd ebből a programból, akkor máris nagyot teszünk afelé, hogy megszüntetjük a szegénység egy formáját, mert önellátást tudunk az emberek számára biztosítani.

Kedves Képviselő Úr! Egyet garantálhatok önöknek, hogy a kormány erre nagyon odafigyel. Mindazon területeken, ahol szociális földprogram van vagy szociális szövetkezet vagy olyan közmunkaprogram-kezdeményezés van, ahol állami földet használnak és kaptak ezekre a programokra, az érintetlenül megmarad, és továbbra is ezt a célt szolgálja, hogy segítsük az emberek megélhetését, önellátását, fejlődését ebben a korban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 292 2015.10.26. 14:24  185-346

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Engedje meg, hogy egy kicsit távolabbról kezdjem, Szilágyi György képviselőtársammal és Kepli Lajossal először.

Hallgatva Szilágyi György képviselő urat, azon gondolkodtam, hogy olyan jó, hogy a föld egy korlátos jószág, hogy nem lehet elvinni a hátunkon, mert biztos azt is ránk fogná, hogy el akarjuk vinni a határon túlra. Egyre inkább kikristályosodik az az álláspontja a Jobbiknak, amit szerintem nyugodtan felvállalhatnak, mert szinte nincs olyan hozzászólás, amiből nem ez érkezne, hogy ők legszívesebben államosítanák és állami kézben tartanák az egész termőföldet Magyarországon. Tehát amikor a magyar gazdák érdekében szólnak, itt ezt ki kell hallani a hangjuk mögül, és minden egyes felszólalásban benne van, hogy az állam kezében tartanák legszívesebben, azaz, ha ők valaha kormányra kerülnek, akkor államosításra számíthatnak a magyar gazdák.

Annyiszor kapott méltatlan támadást a Fidesz-KDNP-frakció és a magyar kormány a nagybirtokokkal kapcsolatosan! Mindig azzal vádolták a Fidesz-KDNP-t, hogy a nagybirtok építésére törekszik, hogy a haszonbérletek bérbeadása is mind azt a célt szolgálta. Ugyanakkor minden egyes intézkedésünk pont ennek az ellenkezőjét bizonyítja az önök számára. Amikor a degressziót bevezettük, pontosan a nagybirtokok támogatásának csökkentése volt a cél. Most, amikor a nagygazdaságok földjeit értékesítésre felkínáljuk nyilvános liciteken, akkor is a nagybirtok lebontása az, amit a Fidesz-KDNP és a kormány végre akar hajtani, és önök ezt teljes vehemenciával támadják, mert egyszerűen nem gondolják úgy, hogy a föld a legjobb kézben a magyar gazdánál kell hogy legyen.

Kepli Lajossal nagyon szívesen vitatkozom, mert abban teljes mértékig egyetértek vele, hogy a föld termőértéke végtelenül fontos dolog. És abban is teljesen igaza van, óriási veszély, hogy a föld termőértéke évről évre csökken. De pontosan itt jön egy másik, ha ezt egy másik szempontból világítjuk meg, egy nagyon jó érvelés arra, hogy miért is kell akkor értékesíteni ezeket a földeket. Mert egy bérlő sohasem fog áldozni arra, sohasem fog pluszkiadásokat fordítani arra, hogy a talaj termőértékét növelje, mert ki akarja belőle húzni a hasznot minél jobban, és aztán visszaadni a tulajdonosnak, hogy azt csináljon vele, amit akar. De aki tulajdonos, annak hosszú távon éri meg befektetni, olyan talajoltó baktériumokat, olyan trágyázási módszert, olyan talajművelési módokat, olyan gyomirtást, olyan szelektív vagy precíziós mezőgazdaságot folytatni, ami a talaj termőértékét óvja és növeli ‑ tehát ezért. És a tulajdonosi szemléletnek sokkal nagyobb szerepe van, mint ha csak a bérletet vennénk alapul. Ez is egy érv és indok lehet arra, hogy miért is kell az állam kezében lévő földek egy részét értékesítésre felajánlani.

Gúr Nándor képviselőtársam azt mondja, hogy a jövő kiárusítása kezdődik (Gúr Nándor: Folytatódik!), én pedig azt mondom, hogy inkább a jövő megalapozása zajlik, hiszen mindazok, akik földtulajdonhoz jutnak, egy olyan korlátos jószághoz, egy olyan tulajdonhoz jutnak, aminek az értéke napról napra növekszik; egy olyan biztonsághoz jutnak, amellyel az életüket tudják megalapozni.

(20.00)

Kedves képviselőtársam, mi a célunk? Hogy pont vidéken oda kössük a fiatalokat, hogy ott legyenek, hogy legyen nekik konkrét életcéljuk, legyen miért dolgozniuk, legyen milyen kihívás, amire ők biztonsággal tudnak alapozni majd a jövőben. Ez egy végtelenül fontos szempont, hogy ezt tudjuk biztosítani számukra. Tehát ez mindenképpen a jövőt jelenti számukra.

Heringes Anita képviselőtársamnak szeretnék néhány kérdésre válaszolni, mindjárt azzal a szóval, hogy földmutyi. Hallgattam végig, egész délután a véleményeket, és azon gondolkoztam, hogy hogyan lehetne ezt mutyizni. Egyszerűen semmilyen módon, semmilyen eszköz nincs benne, amivel ezeket a nyilvános rendszereket ki lehetne játszani. Teljesen nyilvános, oda kell menni, nem is csak ügyvéden keresztül, a természetes személynek kell részt venni magán a liciten. Saját magának kell felemelni a tárcsát, neki kell ezt a dolgot megvenni. Nem is csak pénzkérdés, hogy ki tudja megvenni, mert olyan bankhitelforrások állnak és olyan kamatlábakkal rendelkezésre a 2 százalék alatt ‑ tehát 1,95 százalékos hitelforrással -, amivel bárki, akinek komoly elhatározása van, komoly szándéka van, jó eséllyel meg tudja vásárolni ezt a területet.

A föld azé, aki megműveli ‑ mondja képviselőtársam, vagyis azt mondja, hogy mi hazudjuk ezt, mert a bérleti jog és a tulajdon kérdését vitatja. Azt kell mondjam, kedves képviselőtársam, hogy a bérleti jog és a tulajdonjog egymással most nincsen pariban. A bérleti jog erősebb jelen pillanatban, mint a tulajdonjog, de ott van a törvényben az a lehetőség, hogy kétévente felül lehet vizsgálni a bérleti díjat. A bíróságra lehet menni, hogyha valaki úgy érzi, hogy valaki magasra tette fel a bérleti díjat. Tehát az új tulajdonos megállapíthatja a bérleti díjat. Kétévente joga van módosítani erre a dologra, és természetesen eldöntik, hogy kívánják-e fizetni a magasabb bérleti díjat, ki tudja-e gazdálkodni, vagy átadja, vagy a tulajdonos a bérleti díjból fog lenni.

De pontosan a Gúr Nándor-féle kitételre szeretnék visszautalni: pontosan a jövőt jelent. Tehát aki most megvásárolja, az nem a mának, nem a holnapnak vásárolja, hanem a holnaputánnak. Igazából a legtöbb ember nem is saját maga fogja húzni a hasznát, hanem majd a gyermeke vagy az unokája. Ez a felelős vidéki gazdálkodás vagy gondolkodás. Pont ettől fog ott maradni majd a vidéki gyerek! Ezért fog mezőgazdasági szakközépiskolába menni, ezért megy akár agrártudományi egyetemre, hogy ott maradjon, és jövőképe legyen, mert az fogja neki biztosítani, hogy ott az a tulajdon az övéké, és ha sikerül kiegészítenie azt a néhány hektárt vagy néhány tíz hektárt, ami most van, és azzal tud gazdálkodni, akkor egy biztos alapot tud arra biztosítani a maga számára.

Családi gazdaságoknak adják el ‑ ez is egy hazugság, merthogy nem fogják tudni biztosítani a 20 százalékos önrészt. Már csak ez is egy, hogy mondjam, rossz feltételezés, azt kell mondjam, mert a legtöbb terület, az a 41 ezer tétel gyakorlatilag 10 hektár alatti tétel. Aki gazdálkodik a földön, ezt teljesen őszintén mondom önnek, kedves képviselő asszony, annyi tartaléka, annyi pénze biztos, hogy van, hogy ezt az önrészt meg tudja fizetni. Ha ezt az önrészt nem tudja megfizetni, akkor hogyan gondoljuk azt, hogy ő majd traktort fog tudni venni, hogy ő majd vetőmagot és minden egyéb beruházást tud tenni? Hát az nem tud gazdálkodni; hanem ezeknek az embereknek van tartalékuk, akik ezekből a 10 hektár alatti területekből ezt minden további nélkül meg tudják tenni. De, és itt jönnek a kereskedelmi bankok, az önrészre ugyanazt a kedvezményes vállalkozásfejlesztési hitelt fel lehet venni, hogy az önrészt ki tudják fizetni. Tehát nincs semmiféle olyan akadály, amellyel gyakorlatilag kizárnánk a családi gazdaságokat.

Helyben lakó gazdák indulhatnak ‑ ez is egy kamu, mert 20 kilométer. Kedves képviselő asszony, ez olyan szőrszálhasogatás, mert mondjuk, hogy 15, mondjuk, hogy 10? Azt ön is tudja nagyon jól, hogy van olyan falu, terület, ahol olyan adottságokkal bír egy település, hogy van több gazda, aki szeretne vásárolni, de terület nincsen, és vannak olyan települések, amelyek úgy elöregedtek és elnéptelenedtek, hogy nem tudnak vásárolni, és akkor az ott nem ad egyenlő eloszlást. Az, hogy 20 kilométer, az egy adottság arra nézve, hogy tudjanak boldogulni a gazdák. A régi világban is így volt, hogy a szomszéd településre is átmentek, ha beruházni vagy venni kellett. Ez egy lehetőség, amellyel nem kötelező élni. Lehet élni. Én azt remélem, hogy minden településnek lesz annyi ereje, annyi vállalkozó gazdája, hogy ezeket a területeket meg fogják tudni venni saját maguk.

Nehogy a külföldiek vegyék meg, mondjuk ezt mi. Valóban, a magyar gazdák kezében van a legjobb helyen. A történelem annyi példát hozott már, és annyiszor fordult és annyiszor volt már sok őrület a történelem folyamán, hogy ezt a korlátos jószágot legjobb helyen valóban ott tudjuk magánemberek kezében, a magyar gazdák kezében, mert ott tud üzemelni, ott tud működni, és ott tudja annak a térségnek a javát szolgálni ez a vagyon.

Kicsi földek része, 40 ezer helyrajzi szám. Én olyan szomorúan hallgatom mindig azt, amikor ilyen szelektíven beszélgetünk egymás mellett, hogy mindnyájan csak azt hangsúlyozzuk, ami a mi igazunkat akarná alátámasztani. LMP-s képviselőtársam is a 40 ezerre úgy tekintett, mintha azok ilyen elhanyagolható, semmire nem való életjáradékos földek lennének, és még legyintgetett is hozzá nagyokat, hogy az aztán semmire sem való. Hát azért bocsásson meg a világ! Ha valóban fontos, hogy a kisgazdákat megerősítsük, akiknek kevés terület van, hogy hozzátegyünk még néhány hektárt, akkor miért nagyoljuk el?

Miért vitatjuk el azt a lehetőséget, hogy igen, ez a 40 ezer tétel nagyon komoly tétel, nagyon komoly mennyiség arra, hogy ezt tudjuk, és nagyon jól tudjuk, hogy vannak most kezdők, hiszen ők a fiatal gazdák, tényleg néhány hektárral, vannak olyanok, akiknek már megvan a néhány hektár, azoknak nagyon jól jön az az 5-10 hektár még hozzá, hogy erősebbé tudjanak válni. És igen, azt is ki kell mondani, hogy vannak nagyobb gazdák, akik majd nagyobb erővel tudnak venni más területeket. De itt nem lehet a mezőgazdasági szereplőket, és szerintem nagyon nagy hiba ma a magyar politikában, hogy a mezőgazdasági szereplőket egymás ellenségeiként próbáljuk egymással szembefordítani. Higgyék már el nekem, hogy nem egymással szembe kell fordítani őket, hanem egymással egy irányba helyezni őket, hogy erősítsék egymást. Mert aki a nagyobb, az majd tud integrátor lenni, az tud szervező lenni az egész térségben, hogy húzza magával a térséget; a kicsiknek pedig megélhetést, önellátást tud biztosítani az egész és a vidéken maradást. Tehát ez végtelenül fontos, hogy nem ellenségek a mezőgazdaság szereplői egymásnak, hanem egymás kiegészítői kell hogy legyenek, és így áll helyre az az egyensúly, ami a magyar mezőgazdaságban szükséges.

Azt mondja, hogy a magyar gazdák kezében nincs jó helyen a föld. Kedves képviselő asszony, sorolt fel olyan példákat, hogy miért nincs jó kezekben. Azt kell mondjam önnek, hogy ha megnézi az eredményeket, rekordot értünk el. Olyan kiváló termésátlagok vannak, a GDP-hez való hozzájárulásunk olyan kiváló volt, a mezőgazdasági foglalkoztatás olyan kiváló volt! Máskor is volt időjárás, most is van időjárás, és láthatja, hogy működik a magyar mezőgazdaság, kiváló eredményeket tud hozni. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Jó, hogy van időjárás.) Ne becsüljük le! Hogy azt mondjuk, mert az igazunkba éppen most az nem fér bele, hogy jó a magyar mezőgazdaság, higgyék el, világszínvonalon produkál a magyar mezőgazdaság. Nagyon rossz lenne, ha nem produkálna világszínvonalon. (Gúr Nándor: Bár úgy lenne!)

Azt engedjék meg, hogy nagyon határozottan visszautasítsam, hogy minősítsük egymást, és azt mondjuk, hogy hiteltelenek ülnek itt. Kedves képviselő asszony, mindnyájunkat megválasztottak. Mindnyájunk képviseleti felhatalmazással bír. Egy-egy térség képviseletét látjuk el, és azt kell mondjam önnek, hogy a Fidesz-KDNP-frakcióban ülnek pontosan azok a képviselők, akiket közvetlenül egyéni választókerületből juttattak be; természetesen minden tisztelet minden egyéni képviselőnek, akit úgy választottak.

(20.10)

Tudjuk jól, minden képviselő egyforma, mégis az a megbízás, az a teher, amely egy egyéni képviselő vállán van, mégiscsak nagyobb, és nagyobb felelősséggel bír, mint más társunké. S azért nálunk ez sokkal nagyobb számban van. Ne minősítsük így egymást, nem is illik a vitához gyakorlatilag!

Végül Fazekas miniszter úr kijelentése. Nagyon sajnálom, hogy ezt önök így fogták fel. A miniszter úr egyszerűen idézte a törvényt, hogy a törvény felhatalmazza a környezettel foglalkozó minisztert ennek az aláírására, engedélyezésére. Ebben semmi olyan dolog nincs, aminek megrökönyödést kellene kiváltania. Egyszerű szó szerinti idézet volt a törvényből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 310 2015.10.26. 2:26  185-346

DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Adósságom van Farkas Gergely képviselőtársam felé, azt szeretném leróni. Azt kérdezi, hogy mitől jobb, hogy hiteldíj vagy bérleti díj. Én azt hiszem, hogy ha választani lehet valakinek, akkor mindenképpen inkább a hitelt választja, hiszen akkor már tulajdonos, és egyszer birtokba kerül. A bérleti díj pedig egy örök életen át tartó fizetés, és még nem lesz tulajdonos, bármikor onnan odébb mozgathatják. Tehát ez a kettő közti különbség, kardinális különbség, és szerintem ez végtelenül fontos.

Demográfiai földprogram. Annyit hadd tegyek hozzá, mivel nem az összes föld van értékesítve, ezért bármilyen programot ebből még meg lehet valósítani. De ha a véleményemre kíváncsi, akkor azt kell mondjam önnek, a legjobb demográfiai földprogram pont az, hogyha ezeket a fiatalokat tulajdonhoz, földhöz juttatjuk.

Azt kérdezte Demeter Márta képviselőtársam, hogy hogyan tudják majd a kimlei vagy óvári földeket megvenni a fiatalok akkora összeggel. Ha csak a fiatal gazda pályázatot vesszük alapul, ahol 12 millió forintot nyernek ezek a fiatalok, az már egy olyan kiegészítő lehetőség, amellyel egészen szép terület önrészét képesek finanszírozni ahhoz, hogy még mindig egy fillért se kelljen saját pénzükből betenni abba, hogy meg tudják szerezni azt a földet.

A közműcégek és más egyéb összefüggés, Sallai Róbert képviselőtársam, tudja, a profitról szól pontosan. Az a különbség, hogy addig, amíg a közműcégeknek a díjait mérsékelni kívánjuk, mert azt szeretnénk, hogy az embereknél maradjon több pénz, nem azt szeretnénk elérni, hogy a közműcégek nagyon nyereségesek legyenek, hanem az nonprofit alapon működjön, a tulajdonosok pedig szerezzenek minél nagyobb tulajdont. Ez a különbség, hogy a gazdáknak földet szeretnénk adni, a közműcégeket pedig korlátozzuk abban, hogy árat tudjanak emelni.

A szövetkezeti törvénnyel kapcsolatosan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ‑ egy mondat még, elnök úr, engedje meg nekem ‑, hogy szövetkezni szabad tulajdonosoknak a módja és a lehetősége, nem kényszerítve, hanem amikor szabadon, tulajdonosként szövetkezhetnek. Tehát először tulajdonosnak kell lenni, majd aztán önkéntes alapon vállalhatják a szövetkezetet. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 350 2015.10.26. 5:07  347-350

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Teljesen egyetértek önnel abban, hogy a tanulás az egyetlen, amely segíti eltüntetni a társadalmi különbségeket. A tanulás az esélyt jelenti mindenki számára, hogy kiemelkedjen abból, ahol született, hogy egy új élettel vagy új eséllyel legyen gazdagabb. Mindezt a tanulás tudja biztosítani a gyerekek számára.

(22.20)

Higgye el, ezt azért mondom, mert én magam is egy szegény szabolcsi faluban születtem, ahonnan a tanulás révén lehettem aztán később majd magam is egyetemi oktató. Tudom ezt a folyamatot, és tudom, hogy mit jelent egy falusi gyerek számára az, hogyha a felsőoktatásban részt vehet. Azt is tudom, hogy csak akkor ér valamit ez a felsőoktatás és az egész oktatási rendszer, ha az tudást, értéket biztosít a hallgatók számára, ha olyan értékállóságot és olyan lehetőséget ad a kezébe, amivel aztán élni tud, mint kincset tudja használni. Ha ez egy tömegképzés, ez egy kommersz képzés, ha csak a mennyiségi létszámadatokra megyünk, akkor gyakorlatilag csak egy illúziót adunk a hallgatóknak, nem pedig esélyt arra, hogy boldogabbak legyenek ebben az életben.

A kormány 2014 decemberében elfogadta a felsőoktatási stratégiát, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című dokumentumot, amely 2030-ig rögzíti a felsőoktatással kapcsolatos stratégiai célokat, a speciális beavatkozási területeket, a megvalósítani tervezett célkitűzéseket és akciókat az oktatási kiválóság, a világszínvonalú kutatás és a társadalmi felelősségvállalás területén.

A felsőoktatási stratégia célja a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozicionált, a társadalmi kihívásokra válaszolni képes, Magyarország gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározó felsőoktatási rendszer működtetése. A megfelelő méretű és minőségi hazai felsőoktatás képes válaszolni a társadalmi és a gazdasági kihívásokra egyaránt. A felsőoktatási koncepció egy 15 évre vonatkozó irány­mutatást tartalmaz, amely kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. A felsőoktatás minőségi oktatásának és versenyképes képzésének köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét, igazodni kell a munkaerőpiaci elvárásokhoz, a társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt.

Az állami felsőoktatási intézmények működésére a megelőző időszakokban az átláthatatlan gazdálkodás és a szabályozatlan folyamatok, továbbá a bel­ső és külső kontroll teljes vagy részleges hiánya volt jellemző. A korábbi kormányzati intézkedések eredményeként ‑ a gazdasági főigazgatók státusának kiemelése, költségvetési felügyelők kinevezése ‑ az intézmények hatékonysága számottevően nem javult, a 2013-as évtől külön költségvetési támogatásokra volt szükség annak érdekében, hogy az egyes intézmények fizetőképessége fenntartható maradjon.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2014. július 24. napjától tartalmazza a kancellárra vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az első kancellárok 2014. november 15-én kezdték meg ténylegesen a működésüket. A kancellárok belépését követően egy év elteltével megállapítható, hogy a kancellárok egyéni és csoportos teljesítménye igazolja a rendszer kialakításával kapcsolatban támasztott kormányzati elvárásokat. A felsőoktatási intézmények működése átláthatóbbá vált, az intézmények gazdasági, pénzügyi működése racionálisabb, jobban tervezhető, a tartozásállományuk folyamatosan csökken, míg a pénzkészletük emelkedik. A nyert többletforrások természetesen a felsőoktatási képzési és kutatási minőségfejlesztésre fordítandók.

A felsőoktatási ágazat támogatásának növekedése 2015-ről ’16. évre 3,4 százalékos, számszerűen pedig a támogatás 191,6 milliárd forintról 198,1 milliárd forintra növekszik. Ebből is következik, hogy a felszólalásban említett alulfinanszírozottság, illetve rossz forráselosztás nem a tényeken alapul. Abban igaza van, hogy lehetne még többet, de azt tisztelni kell, hogy a gazdaság jelen pillanatban mit tud lehetővé tenni. Mindez ráadásul attól függetlenül igaz, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók létszáma a demográfiai változások eredményeként folyamatosan csökken. A korábbi években nyújtott támogatási jogcímen felül érdemes kitérni a korábbi elhibázott PPP-konstrukció kiváltására biztosított több mint 5 milliárd forint többletforrásra, amely túlléphető a kormány engedélyével a megadott feltételek esetén. Ezt követi a következő években is forrásbiztosítás erre a célra.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 354 2015.10.26. 4:35  351-354

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:Tisztelt Elnök Úr!Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Szószóló Úr! Nagyon jó érzés hallgatni az ön szájából, hogy a szerbek megtalálták több mint hat évszázada nálunk boldogságukat. Ez egy végtelenül fontos mondat ebben a Házban, hiszen a hazánkban élő szerbek a magyarsággal való együttélésüket mintegy ezerévesnek tekintik. A törököknek a Balkán-félszigetre és később a Duna-medencébe történt behatolása következtében a XV-XVII. században tömegesen települtek Magyarországra. A Habsburg császártól kapott privilégiumokra alapozva a XVIII-XIX. század során személyi elvű egyházi és ehhez kapcsolódó nemzeti autonómiára tettek szert. A szerb ortodox egyház autonóm működése mellett az autonómia ügyeiben illetékes saját nemzetgyűléssel is rendelkeztek. Magyarország máig vigyáz a szerb nemzetiségűekre, és mindent megtesz, hogy megőrizzék és megélhessék nemzetiségi identitásukat.

A magyarországi szerb nemzetiségűek közössége az elmúlt évtized során közel 30 százalékos növekedést követően a 2011. évi népszámlálás adatai szerint 10 038 főből áll. A 2014. évi nemzetiségi önkormányzati választásokon a választásra jogosultak 45 szerb települési nemzetiségi önkormányzatot választottak meg olyan településeken, ahol a korábbi időszakban jelentős szerb közösség élt, helyben fontos szerb kulturális, egyházi épületek, templomok, sírhelyek találhatók. Ezen közösségek tagjai eddig is nagyon sok energiát fektettek az említett értékek megőrzésére.

Budapesten és Pest megyében választottak területi szerb önkormányzatot, a Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott, a kulturális autonómia szempontjából legfontosabb intézmények a Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ, a Szerb Pedagógiai és Módszertani Központ és a Szerb Intézet, illetve az elmúlt évek során átvett köznevelési intézmények Battonyán, Budapesten, Lóréven és Ráckevén. 2015-ben a magyarországi szerb nemzetiségi önkormányzatok intézményei, pályázati kezdeményezéseik közel 272 millió forint központi támogatásban részesültek.

A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának, azonosságtudatuk megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak. Az egyház Magyarországon 44 templommal rendelkezik. A magyarországi szerbek egyik legrangosabb intézménye a budai szerb ortodox püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára Szentendrén, amely egyben az egyház tudományos központja is. 2012 januárjában került átadásra Deszken a budai szerb ortodox püspökség beruházásaként a Szent Száva Oktatási, Kulturális és Hitéleti Központ. Kiemelt helyet foglal el a magyarországi szerbek kulturális életében a Szerb Országos Önkormányzat könyvtára. A könyvtár mintegy 6 ezer kötettel áll az olvasók rendelkezésére.

A magyarországi szerb közösség professzionális színjátszó társulata a Magyarországi Szerb Színház. A színház vidéki székhelye mellett nagyon fontos, hogy Budapesten a Szerb Kulturális Központon belül állandó játszó- és próbahellyel rendelkezzen. A szerb népzene, népdal és néptánc hagyományainak ápolása céljából számos együttes működik. A népzene területén a legismertebb a Vujicsics együttes, azonban mellettük már az új generációhoz tartozó fiatalokból álló mintegy tíz zenekar ápolja a magyar­országi szerb népzenei hagyományokat.

1991. május 2-ától jelenik meg a magyarországi szerbek hetilapja, amely 1998 februárjától az interneten is olvasható. A Magyar Rádió 1992 óta sugároz önálló szerb nyelvű nemzetiségi adásokat. A napi kétórás műsorral jelentkező rádió középhullámon gyakorlatilag minden szerb lakta településen hallható. A Magyar Televízióban hetente látható 26 perces szerb nyelvű magazinműsor.

A magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság ajánlásai alapján a központi költségvetésből egyedi támogatások keretében biztosított források felhasználásával megkezdődött a szerb temetők rendbetétele. Szintén e forrás keretéből kezdődött a magyarországi szerb kulturális emlékek lajstromozása, illetve a megóvásukat célzó program kidolgozása. Ebből is látszik, hogy nemcsak dicső múlt, jelen, hanem reményeink szerint nagyon szép jövő is vár önökre. Isten éltesse önöket sok szeretetben! (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 358 2015.10.26. 5:17  355-358

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A mai napon alapos vitát folytattunk arról, hogy kié is legyen a föld, legyen-e eladva, mit kezdjen az állam ezzel a földterülettel, helyes cselekedet-e ez vagy rossz cselekedet ez. Minden frakció a maga álláspontjából elmondta a maga véleményét. Nagyon sok esetben tisztán, világosan lehetett érteni, hogy a különböző frakcióknak milyen álláspontja van és hogy miből következik ez. Hiszen szocialista képviselőtársaink hozzáállásából lehetett látni, hogy ők igenis a régi szocialista nagyüzemet, a nagyvállalatokat képviselik, azon érdekeiket és sérelmeiket hozták föl, hogy ennek most itt vége szakad.

A Fidesz-KDNP egyértelműen állást foglalt arról, hogy a nagy birtokméreteket meg kell szüntetni, minél több ember megélhetését kell biztosítani ezen területekből, és ehhez meghozta azokat a különböző intézkedéseket, amelyeket elhatározott. A deg­resszió­val való szabályozást, most a parcellák kimérését ehhez igazítja, a különböző állami támogatásokat és európai uniós források elosztását, ami mind-mind annak a birtokszerkezetnek a kialakítását kell szolgálja, hogy 80 százalék kis- és közepes vállalkozás, 20 százalék lehet a nagyüzem. Végtelenül fontos dolog az, hogy nem szabad a kétféle üzemméretet egymással szembefordítani, mert az a magyar gazdaság kárára lenne, hanem ezt a két üzemméretet egymás segítésére, egymás generálására mint katalizátort kell használni, hogy minél több foglalkoztatás és megélhetés legyen.

A Jobbik álláspontján csodálkoztam. Bevallom őszintén, meglepett engem ez az állásfoglalás, hiszen azt gondoltam, hogy a leghangsúlyosabban ők fogják képviselni majd a kisgazdaságok érdekeit, ők hallják meg azokat a hangokat, amivel a parasztemberek keresnek bennünket is a célból, hogy hadd tudjanak minél több földhöz jutni, segítsük elő ezt a folyamatot. Ezzel szemben az az üzenet érkezik számukra, hogy ha hatalomra kerülnek, igyekeznek államosítani ezeket a területeket.

Ez egy nagyon nem jó üzenet, és ez egy nagyon nagy meglepetés volt számomra, hogy ezt halljam a Jobbiktól, és hogy nem pártolja, nem támogatta azt, hogy végre van egy olyan erős kormány, aki mer hozzányúlni a nagyüzemek földarabolásához, és hogy odaadjuk ezeknek a gazdálkodóknak, akiknél a legjobb helyen van.

Azé legyen a föld, aki megműveli ‑ mondja ön -, és hogy az nem lehet, hogy aki a 36 év bérleti joggal van. Azt kell mondjam önnek, hogy a jövőt biztosítja pontosan ez a terület. Tehát az, aki felelősen gazdálkodik, és pontosan ez adja azt, hogy a vidék Magyar­országának megélhetése, megmaradása biztosítható, mert ezekre a pillérekre lehet hosszú távon építeni, hogy ott lesznek ezek a pillérek, akikre gyakorlatilag mindaz a kötelezettségvállalás, mindaz a jóléti szolgálat, ami egy-egy ilyen közösség fenntartását, fennmaradását, gerincét kell hogy jelentse, ezek a földterületek mind ezt kell hogy szolgálják a jövőben.

Spekuláció? ‑ mondja ön. De mi spekuláció benne, hogyan lehetne spekulálni, amikor 20 éves elidegenítési tilalom van, állami elővásárlás van, liciten lehet hozzájutni, természetes személynek lehet hozzájutni? Ez mind-mind olyan fogalom, amivel vagdalkozunk, dobáljuk be, mert már jön belőlünk automatikusan, de ha végiggondoljuk, akkor sem ön, sem én, képviselő úr, nem tudnánk egy olyan helyzetet fölállítani, amivel spekulánsként itt különböző földeket tudnánk venni, hogy át tudjuk verni a rendszert.

Mit fog okozni a földárverés a társadalomban? ‑ veti föl ezt a kérdést. Azt kell mondjam önnek: fejlődést, beruházást, minőségi megújulást és biztonságot. Ez egy nagyon fontos szempont, hiszen a bérlemény és a tulajdon között óriási különbség van társadalmilag, szociológiailag, tulajdonilag, minden szempontból. És amikor a szociális földprogramokat hozza sorban, akkor azt kell mondjam, meg kell nyugtassam önt is és mindenkit, aki figyel bennünket, hogy nem érintettek az árverésben azon területek, amelyek szociális célra vannak félretéve vagy ma is már a szociális célokat szolgálják, hiszen erre megvan a földterület, nagyon jó példák mutatják azt, hogy ezek hogyan működnek.

És a végén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az EU-s szabályokkal kapcsolatosan: a föld érték, és szerencsére ez a folyamat is azt az értékét mutatja meg, hogy ma már senki nem elkótyavetyélni akarja (Sallai R. Benedek: Kivéve a magyar államot.), hanem sokkal inkább megőrizni és birtokolni akarja ezt a testet. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 362 2015.10.26. 5:11  359-362

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Többedszerre beszélünk Somogyország problémáiról és helyzetéről, és én ‑ ha szabad így fogalmazni ‑ mindig nagy élvezettel vagy figyelemmel hallgatom az ön előadását, látszik a történelemtanári múltja, látszik az az érzékenység, amellyel e témával foglalkozik. És azt kell mondjam, és azt a jó hírt tudom mondani, vagy azt az esélyt kérem öntől, hogy higgye el, hogy gyakorlatilag a földértékesítés ebben a régióban is segítséget tud hozni. Megmondom, hogy miért. Mert pontosan ez az a régió, ahol nem voltak sohasem nagy, összefüggő birtokok, nem a nagybirtokrendszer volt az uralkodó ezekben a falvakban, hanem sokkal inkább a sok kicsi. A sok kicsi tette aztán nyomorulttá és szegénnyé természetesen ezeket az embereket, de mégiscsak adott egy önállóságot, az önellátás biztonságát.

És pontosan azért, mert nem összefüggő nagybirtokrendszer van, ezért most esélye van mind­annyiuknak, akiknek nagyapjuk, apjuk valamikor ezeken a földeken rajta állt és művelte azt, hogy újra ráálljon és művelhesse ezt. Sokkal nagyobb eséllyel tudnak ezen részt venni, mint a haszonbérleti pályázatokon, mert nyílt licitről beszélünk. Oda kell menni, mindenki tudja, hogy melyik volt az övé.

Önnek is felelőssége van ebben, hogy bátorítsuk őket arra, hogy merjenek odaállni, és merjék fölemelni a tárcsát, mert megkapják mögé az állami hitelt, és megkapják azt a biztos jövőt, amellyel el tudják tartani családjukat. (Sallai R. Benedek: De nincs meg a 10 százalékuk, hogy részt vegyenek a liciten!) A fiatal gazdáknak meg tud lenni, mert a fiatalgazda-pályázaton 12 millió forinttal egész szépen el tudnak indulni. Itt nem 10-50-100 hektá­rakról beszélünk, hanem 1 és 5 hektár közötti, 6 hektáros területekről beszélünk, amely pontosan egy családnak az egy tagját képes eltartani, hogyha valaki bejár a közeli városba dolgozni, akkor a család otthon maradott tagja, aki épp a gyerekét neveli vagy otthon van mint nagyszülő, akkor segít a kereset­kiegészítéssel.

Ezeken a területeken egész másként kell gondolkodni, kedves képviselőtársam, mint bárhol más területeken. Itt az, hogy mi nyereséges és mi veszteséges, az egy egészen más kategória. Itt a föld egyenlő az élettel. Azért, mert krumplit, búzát, kukoricát lehet rajta termeszteni. Ha termelődik egy kis kukorica, akkor meg lehet hizlalni a disznót otthon az ólban. Ha pedig az megvan, akkor le lehet vágni, akkor van mit enni. És ezt a folyamatot így lehet működtetni, és így lehet összehozni, hogy mi nyereséges és mi veszteséges.

A sok kicsit kell megbecsülni. De csak akkor lehet, és hogy ne legyenek besüllyedő tetők, azt pontosan az tudja biztosítani, hogyha a tulajdoni szemléletet hozzá tudjuk tenni. Mert addig, amíg nem az enyém meg senkié, hanem a közös, akkor miénk a gyár és visszük haza, darabokban, csavaronként. Ezt elkerülve, ha tulajdonba van adva, akkor egy egészen más szemlélet alakulhat ki ezekben a közösségekben, az a szemlélet, hogy hogyan tudunk a közösségért minél többet tenni. Én nagyon remélem, hogy ezek a közös feladatok fogják azt elérni, hogy újra remény és jövő legyen ezekben a falvakban.

Nagyon rossz hallgatni ilyen téren estéről estére azokat a beszámolókat, hogy egyes településeken milyen szociológiai helyzet alakult ki. Ezt ön is tudja, kedves képviselőtársam, hogy sem segéllyel, sem szociális alapon földet biztosítva ezt a kérdést megoldani nem lehet. Valódi munkával, munkahellyel, tulajdonnal lehet.

És milyen előnyt tud nyújtani egy ilyen település az ott élőknek? Hogy azokat a házakat meg lehet venni olcsón; hogy azoknak a házaknak nagy kertje van. Ha azokat a kerteket megművelem, akkor a megélhetésemhez, az önellátásomhoz nagy fokban hozzájárulok, azaz kevesebb pénzből is többre tudom vinni. Végtelen fontos, hogy ne becsüljük le a kicsit, ne becsüljük le azt a kicsit, ami az önellátásunkhoz kell. Nagyon sok ember megélhetését vagy a jövőjét tudnánk már azzal is biztosítani, ha biztos lehetne afelől, hogy minden napra megvan a betevő. És higgye el nekem, hogy ez a földprogram is, ez az értékesítés is nagyon sok családnak tudott segíteni.

Arra kérem önt, hogy a képviselői felelősségénél fogva, annak súlyánál fogva biztassa az embereket arra, hogy menjenek el a licitre, induljanak el ezen a pályázaton. Higgye el, hogy az önrészhez is meg tudják szerezni azokat a pályázati pénzeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy jobb, boldogabb jövőjük legyen. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 366 2015.10.26. 3:39  363-366

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Jó volt hallani, amikor úgy kezdte, hogy végre egy jó hír, hiszen béremelés lesz a felsőoktatásban. Igen, szembesültünk azzal, hogy ez egy olyan elodázhatatlan feladat, amit meg kell oldani. Meg kell oldani azért, mert ezeken az egyetemeken képezik a jövőt, és nem mindegy, hogy az itt tanuló jövő generációja milyen tudással, milyen ismerettel lesz felvértezve. Ha ezek a tanársegédek, adjunktusok, docensek, professzorok elhagyják a pályát, és elviszik magukkal azt a tudást, amit át kellene adni ezeknek a fiataloknak, akkor nagyon nagy hátrányba kerülünk. Ha olyan kontraszelekció alakul ki, hogy a versenyszférában, a gazdaságban találják meg számításukat ezek az emberek az egyetemi katedra helyett, akkor megint csak nagy versenyhátrányba kerülünk, mert olyan kontraszelekció alakulhat ki, amivel enyhén szólva is hátrányos helyzetbe kerülhet a magyar felsőoktatásban végzett jövő generáció.

Tehát mindenképpen fontos az, hogy megtegyük azt az első lépést, amivel a fiatal oktatókat, kutatókat tudjuk a katedrához vonzani, hiszen nekik a legnagyobb a csábítás, őelőttük van még ott az a döntési lehetőség, hogy a gazdasági életben vagy a tudomány területén kívánnak elhelyezkedni. Ezt a döntést kívánja segíteni első lépésben a kormány azon intézkedése, amivel a tanársegédek és adjunktusok béremelését kívánja megvalósítani.

Ugyanakkor felvetette azt a kérdést, hogy saját maguknak kell kigazdálkodni az intézményeknek a béremelés egy részét. Azt kell mondjam önnek, nem állította senki sem azt, hogy az intézmények költségvetési támogatása nem biztosítja majd a bérrendezésben érintett illetmények kifizetésének fedezetét. Az elmúlt időszakban végrehajtott szakpolitikai és strukturális átalakításokkal, a kancellári rendszer bevezetésével és hatékony működtetésével jelentős források szabadultak fel.

Ezen túl a 2016-os költségvetés fejezeti előirányzatai közötti átcsoportosítás is kellő fedezetet biztosít az esetleges bérrendezéshez, így például a felsőoktatási és strukturális alap előirányzata, amelyet már nem szükséges adósságrendezésre fordítani, ugyanis az intézmények az eddig vállalt szerkezetátalakítási, hatékonyságnövelő intézkedéseket végrehajtották, tartozásállományukat csökkentették, így már a 2014. évben is pozitív egyenleggel zárhatták az évet.

A szükséges forrásigény tehát tartalmazza a jövő évi költségvetést, ennek többletéről a költségvetési vita folyamán már számot adtunk. A fenti források állami költségvetési források, így a bérrendezés fedezetét az állam biztosítja, ráadásul úgy, hogy nem kerül máshonnan forráselvonásra sor.

Azt hiszem, kedves képviselőtársam, ennek szükségességével mind a ketten egyetértünk, én pedig azzal szerettem volna megnyugtatni önt, megköszönve a kérdésfelvetését, hogy az állam teljes egészében a költségvetésben fogja biztosítani ennek a szférának a béremelését. Köszönöm szépen a kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 370 2015.10.26. 5:04  367-370

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! A bűnömről hadd mondjam el önnek azt a praktikumot, hogy mivel a föld árverezésével kapcsolatos vita zajlott a parlamentben, és ennek az egyik államtitkára jómagam voltam, akinek végig kellett követni ezt a vitát, ezért az volt a praktikus, hogy a vita végét megvárva én tiszteljem meg önöket a kérdéseik meghallgatásával, és próbáljak meg válaszolni.

Nagyon érzékenyen érint engem az, amit ön felvetett, hiszen szigetközi vagyok, nekünk az életterünket jelenti az, amiről ön beszél. Amikor ’92-ben elvették tőlünk a Dunát, azokat a napokat nem irigylem senkitől. Az a döbbenet, rémület az emberek arcán, amikor azokban a medrekben, ahol víz folyt korábban, ott egy megcserepesedett talajt láttunk, és csak a víz hűlt helyét, az egy szörnyű élmény volt. És szörnyű élmény volt azt tapasztalni, hogy mi zajlik közben az Országgyűlésben. Szörnyű élmény volt azt hallgatni, hogy a papírtigris majd úgyse valósul meg, összeomlik és hasonlók, és közben mi láttuk, hogy az épül, és tudtuk, hogy meg fog valósulni, csak nem hitték el, és nem hallatszott föl a szigetközi emberek hangja idáig a parlamentig.

Én arról szeretném önt biztosítani és azt az élményemet szeretném önnel megosztani, hogy a Szigetközben, politikai pártérdekektől függetlenül, mindenki egységes ebben a kérdésben. Azt szeretnénk, hogy legyen végre megállapodás, hogy tudjunk élni nyugodtan, mert Damoklész kardja mindig a fejünk fölött van.

Vitatkozunk a vízmennyiségről. Egyetértünk, több vízre van szükség ebben a térségben. De azt is el kell mondjam önnek ‑ és ez az igazsághoz teljességgel hozzátartozik -, hogy az ökológiai folyamatok azt eredményezték, a Duna vízmosása olyan mértékű volt, hogy ha a 100 százalékos vizet is visszakapnánk, akkor sem volna elég, mert körülbelül 2 méter 20 centi, 2 méter 40 centi az, amivel alatta van a főmeder az oldalági folyásoknak a bejárati nyílásánál. Mindenképpen megoldás szükséges ahhoz, hogy a vízszintet kormányozni, a vízszintet megemelni tudjuk.

Természetesen az egy stratégiai cél, egy stratégiai pont, hogy minél többet visszakaphassunk. És én azt nagyon remélem, hogy ahogy a szigetköziek tudtak ebben egységesek lenni, tudtunk ebben összefogni minden pártpolitikai érdek felett, tudunk itt a parlamentben is felülemelkedni a napi csatározásainkon, és meg tudjuk érteni ‑ és itt ebben valóban a szigetközi képviselőkre és az emberekre is számítunk, hogy sikerüljön megértetni mindenkivel -, hogy messziről egész más problémának látszik ez, de ott ezt megélve nekünk egy nagyon fontos élettérkérdés, hogy legyen elég vizünk. Nekünk a víz az életet jelenti. Hallgattuk már, megkaptuk már azt, hogy a Hortobágyon sincs víz, mégis van ott élet, költözzünk oda. Ezt mi határozottan szeretnénk visszautasítani.

Mi azt szeretnénk, hogy ott békében, nyugalomban tudjunk élni. Tudjuk végre lezárni Európa leghosszabb perlekedési folyamatát, tudjunk olyan megegyezésre jutni, amely mindenki számára megfelelő. Én ezért remélem azt, hogy képviselőknek itt a parlamentben és az Országgyűlésben pártpolitikai hovatartozás nélkül, a napi politikai győzelmet nem levadászva sikerül egy olyan kompromisszumos, józan megoldást kialakítani, amellyel úgy tud odamenni a magyar kormány képviselője erre a tárgyalásra, hogy meg tudja kötni azt a megállapodást, amellyel hazajőve azt lehet mondani, hogy igen, lezártuk, és meghoztuk azt a döntést, amely a legészszerűbb, legcélravezetőbb volt ebben az időszakban.

Engedje meg, hogy ebben én is hadd kérjem az önök segítségét, felelősségét mint bizottsági elnök ebben a kérdésben, hogy ne üljenek föl azoknak a hangoknak, amelyek mindenképpen húsz évvel ezelőtti történésük igazolását szeretnék bizonyítani ebben a kérdésben, hanem jöjjenek el, ahányszor csak tudnak, és győződjenek meg arról, hogy mi van a Szigetközben, mivel küzdünk a Szigetközben, és ne vitatkozásra, hanem megegyezésre törekedjünk, arra, hogy életlehetőség legyen, életterünk legyen a XXI. században is ott a Szigetközben gyermekeinknek, unokáinknak együtt. Ebben kérem az ön együttműködését és nagyon fontos, segítő támogatását mint bizottsági elnök. Köszönöm szépen. (Kepli Lajos tapsol. ‑ Sallai R. Benedek közbeszól. ‑ Derültség.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 374 2015.10.26. 3:08  371-374

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Nem szoktam nagyon karcosan fogalmazni, de most muszáj. Méltatlan az, amit mondott. Felszólalásának az eleje abszolút méltatlan volt 1956 szellemiségéhez. Hogy ön tisztességgel megemlékezik Brusznyai Árpád hősünkről, az teljesen rendben van, ennek pontosan itt van az ideje. De az, hogy méltatlanul, teljesen igazságtalanul veszi a szájára Magyarország miniszterelnökének nevét, és azt, hogy közben a feladatát teljesíti, ez, ne haragudjon, képviselő úr, teljesen méltatlan. Határozottan vissza kell utasítanom, mert ez nem méltó egy parlamenti képviselőhöz, főleg nem méltó 1956 szellemiségének megemlékezésekor.

Ma október 26-a van. Ez azért fontos nekem, mert az én városomban ma gyásznap van. Ezen a napon sortűz volt Mosonmagyaróváron. Több mint száz ember ‑ azért kell így fogalmazzak, hogy több mint száz, mert nem tudjuk pontosan, hogy hány ember ‑ halt meg. És tudja, amikor a rendszerváltozás elkövetkezett, az az ember volt az egyik legbátrabb, állt ki és követelte azt, hogy menjenek haza az oroszok, akit ön méltatlanul a szájára vett. Ez nem volt méltó, pont ma este abszolút nem.

Ön azt mondja, hogy Veszprém külön ünnepel. Én pedig büszkén mondom önnek, hogy Mosonmagyaróvár közösen ünnepel. Pedig az ön pártjának képviselője ön előtt ül, és soha nem merült fel ‑ lehet, hogy gondolatban igen, de soha nem valósult az meg -, hogy külön ünnepeljünk. Mert a halottaink mindnyájunk számára fontosak. A halottjainknak, akik a szabadságot teremtették meg nekünk, az életükbe került, de mi ma szabadok vagyunk ezáltal. Onnan eredeztethetjük a mi szabadságunkat. S azt, hogy ma itt önnel vitatkozunk, és remélem, sokszor beszélünk még sokkal nemesebb hangnemben, azon emberek küzdelmének, többek között Brusznyai Árpádnak köszönhetjük.

Engedje meg nekem, hogy azt mondjam, méltón Brusznyai Árpád emlékéhez is, legyen méltó utóda ön is Brusznyai Árpádnak, és tisztelje azt a feladatot, azt a munkát, amit Magyarország miniszterelnöke tesz, végez. Higgye el, hogy nem önszántából, nem vígan és dalolva ment oda, hanem most is az ország érdekeiért kőkeményen küzdve harcolja meg azokat a döntéseket, azokat a lehetőségeinket, amelyekkel az országot tudja vezetni egy jobb korba. És azt teremti meg, hogy Brusznyai Árpádhoz, a mosonmagyaróvári ’56-os halottakhoz, az ő szabadságukhoz méltó legyen a XXI. század Magyarországa. Ehhez kérem az ön támogatását. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 378 2015.10.26. 4:04  375-378

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Magyarország 1993 és ’97 között pereskedett Szlovákiával a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Az ítélet azonban csak kis részben döntötte el a jogvitát, nagyobb részben a feleket kötelezte arra, hogy tárgyalásos úton megállapodjanak. A jelenlegi helyzet egyértelműen Magyarország számára kedvezőtlen, ugyanis a szigetközi régióban túlnyomó többségben Szlovákia hasznosítja a vizet. Ezért a kormánynak kötelessége, hogy minden olyan megoldást megvizsgáljon, ami javíthat a jelenlegi áldatlan állapotokon.

Mi a magyar nemzeti érdek ebben a helyzetben? Elsődleges célunk a Szigetköz természet- és árvízvédelmi helyzetének javítása. Ehhez egyrészt több vízre van szükségünk, ami azonban, ön is elmondta, önmagában nem elég. Szlovákiával közösen helyre kell állítanunk ugyanis a mellékágak és a főmeder kapcsolatát. Mivel itt egy jelentősen átalakított természeti környezetről beszélünk, ezért ehhez szükség lesz valamilyen műszaki beavatkozásra. Miről tárgyalunk jelenleg? A felek 2007-ben indítottak egy közös szakértői vizsgálatot, amelynek az volt a célja, hogy azonosítsák, hogyan tudják a Duna főmedrének és mellékágainak kapcsolatát helyreállítani.

Az idén nyáron lezárult szakértői vizsgálatok egyértelműen arra utalnak, hogy a Szigetköz vízpótlását jelenleg is biztosító fenékküszöböt indokolt további négy küszöbbel kiegészíteni. A fenékküszöb nem zárógát, hanem egy olyan keresztirányú kőszórás, ami megemeli a vízszintet, azonban azon átbukik a víz, és átjutnak rajta a halak is. A kormány maximálisan figyelembe veszi a Szigetköz népének akaratát is. 2012-ben a szigetköziek népi kezdeményezésben támogatták a Duna fenékküszöbökkel történő helyreállítását.

Sajnos a nemzetközi bíróság sosem mondta ki, hogy Magyarország a szigetközi régióban jogosult lenne a víz 50 százalékára. A bíróság csak azt mondta ki, hogy hazánk méltányos és észszerű vízmegosztásra jogosult. Ennek természetesen többnek kell lenni, mint a mostani 20 százalék, de hogy mennyi, annak meghatározására nincs semmiféle nemzetközi jogi zsinórmérték. A kormány természetesen arra törekszik, hogy maximálisan növelje a régióba jutó víz mennyiségét. Szlovákia még a vízmegosztásra nem tett ajánlatot, így ezek lesznek a legnehezebb tárgyalásaink.

Magyarország 1992-ben lemondott a bősi erőműben való részesedéséről, így a megtermelt áramról is. Magyarország a nemzetközi bíróság ítélete értelmében nem jogosult ingyen áramra. Ahhoz, hogy az áramtermelésből hazánk részesülhessen, több százmilliárd forint értékben meg kellene venni a bősi erőmű felét. Ez sem az adófizetőknek, sem a magyar energiapolitikának nem érdeke. Magyarország nem kíván vízierőművet építeni sem a Szigetközben, sem a Duna egyéb szakaszain. A sajtóban megjelent híresztelések teljes mértékben alaptalanok. Annak, hogy az 1989-ben elkészült és azóta is működő dunakiliti duzzasztómű üres turbinaházába kerül egy kis turbina, semmi köze nincs a bős-nagymarosi tárgyalásokhoz.

Mi a számunkra elfogadható végeredmény? Magyarország a hágai perben három fő célt tűzött ki: ne épüljön föl a nagymarosi duzzasztó, kapjunk több vizet az elterelt Duna-ágba, és rehabilitáljuk a természeti környezetet. Amennyiben sikerül Szlovákiával megállapodni a méltányos vízmegosztásban és a táj helyreállításában, akkor elmondhatjuk, hogy több évtizedes nemzeti konszenzusnak megfelelő eredményt értünk el. Mert el kell mondanom innen is, hogy Szigetköz élni akar, élt a múltban, volt nagyon szép történelme, van kiváló jelene. De nagyon reméljük azt, hogy a víz és az élet lehetővé teszi azt, hogy gyerekeink és unokáink is itt, a Szigetközben tudjanak majd élni a jövőben is. Köszönöm szépen a kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 16 2015.11.09. 5:18  13-16

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Sokadszorra kerül a Ház elé az az aggodalom, amit ön kifejt a földprivatizáció kapcsán. Ki a felelős ezért? ‑ teszi fel a kérdést. Hadd kérdezzem öntől: mi a felelősség? Az, hogy meghallják a gazdák hangját? Hogy meghallják a gazdák szavát? Azt, hogy földéhség van Magyar­országon? Hogy a gazdák szeretnének földhöz jutni? És ennek a meghallása, ennek a gyakorlatba való ültetése okoz problémát? Azt hiszem, hogy számos olyan bizonyítéka van mindannak, hogy szükséges és elodázhatatlan az állami földek egy részének, mintegy 20 százalékának privatizálása, eladása, licitálása, amely segíti azt, hogy a gazdák termelni tudjanak.

Miért is mondom ezt? Azért, mert maga a termőföld egy korlátos jószág. A termőföld használata, kezelése nagyon fontos szempontokat ró magára. Számos konferencia, számos kutatás bizonyítja a termőföldek tápértékének, termőértékének csökkenését. Az elmúlt ötven évben tizedére esett vissza a talaj termőerejének képessége. Azt is elmondom önnek, hogy zömmel miért. Azért, mert amikor bérlők használják csak és nem a tulajdonos, akkor csak az a lényeg, hogy minél többet kiszedjen belőle, és nem törődik azzal, hogy mit fordít vissza. Tehát a táperő-gazdálkodással nem törődik. Ez csak egy indok. De ha azt vesszük, hogy állattenyésztés, amire hosszú távon kell beruházni, megint csak azt kell mondjam, hogy a tulajdon sokkal jobb forma, mint maga a bérlet.

És ha megnézik az NFA-s árveréseket, amelyekre a kisterületű földek kapcsán, a 3 hektár alattiakra jelentkeztek be, akkor mi történik: az történik, hogy 10-20-30-szoros túljelentkezés van, 10-20-30-szoros igény van ezekre a területekre. Tehát ön szerint kik a felelősök? Szerintem a gazdákért felelősök igenis értik és hallják a magyar gazdatársadalom hangját, kérését, szavát. (Sallai R. Benedek közbeszól.) Ezzel nem lehet őket hibával vádolni.

A másik dolog, amit mindenképpen szeretnék önnel megosztani. Azt mondja, hogy az államnál van a legjobb helyen, és az államnak vásárolnia kell. Kedves Képviselőtársam! Nincs benne ellentmondás, mert így is történik. Mindazon területeken, amelyek védettség alatt állnak, amelyek természeti megóvást igényelnek, amelyek azt igénylik, hogy védelem alá helyezzük, az állam közbelép és vásárol, mert meg kell őrizni nemcsak a jelennek, hanem természetesen a jövőnek, mert továbbra is hisszük és valljuk, hogy a föld nem a mának szól, nem a miénk, hanem csak kölcsönkaptuk az unokáinktól. Így és eszerint kell vele eljárni.

Azt mondja, hogy számos visszaélés és bármi körüllengi ezt. Hadd kérdezzem, kedves képviselőtársam: van‑e átláthatóbb, tisztább folyamat, mint az, ami most a földárverésekre meghirdetésre került? Természetes személyek vehetnek részt rajta, nyilvános árverésen lehet részt venni; az állam nem elpazarolja ezeket a területeket, hanem az értéke fölött 10 százalékkal, tehát igazából drágán fogja értékesíteni, pontosan azért, mert az állami vagyonnal felelősen gazdálkodik. A felelős gazdálkodáshoz hozzájárul az, hogy nem bármire, nem működésre használhatja el az így befolyt pénzeket, hanem arra használhatja fel, hogy továbbgyarapítsa a nemzeti vagyont.

Tehát minden összhangban áll ahhoz, hogy egy nagyon jó program valósulhasson meg. Olyan program, ami csak földégés után szokott megvalósulni, olyan társadalmi beavatkozások után szokott meg­való­sulni, amire évszázadonként körülbelül egyszer van lehetőség. Most, békeidőben lehetősége van a magyar gazdáknak a megerősödésre, hogy a kis gazdákból a közepes birtok felé tudjunk menni, pontosan azért, hogy életképes és eltartható legyen. Annyiszor beszélünk a vidék eltartó képességéről, annyiszor beszélünk a vidék problémájáról; az egyik legfontosabb lehetőség, hogy földtulajdonhoz juttassuk ezeket a gazdákat. És hogy miért tudunk mindenkit, aki szeretne, földtulajdonhoz juttatni? Azért, mert nem pénz kérdése jelen pillanatban a földhöz jutás. Mert olyan állami hitelgarancia áll a földvásárlások mögött, amellyel minden ember egyformán élhet ezzel a lehetőséggel. Azt hiszem, 1,95 százalékos kamattal, 20 éves lejárattal nincs jobb befektetés, nincs jobb lehetősége a termelőknek, a vidéki életet választóknak és ezt az életformát űzni akaróknak, hogy földhöz jussanak.

Hogy ki a felelős? Az a felelős, aki meghallja a gazdák hangját. Köszönöm szépen. (Taps a kormány­pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 32 2015.11.09. 2:12  29-32

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Először is szeretném a kérdését rögtön visszautasítani, hogy továbbra sem lát el teendőt a kormány az Illatos úti szennyezéssel kapcsolatban, hiszen az egyetlen kormány, aki tett és tesz. Hiszen 2002-ben kiadta már a környezetvédelmi hatóság a mentesítésre a parancsot, a Medgyessy-kormány, a Gyurcsány-kormány, a Bajnai-kormány, senki nem tett semmit, majd az Orbán-kormány tesz, és ezt ön próbálja ledegradálni, ez egyáltalán nem helyes cselekedet. Eddig, november 5-ig 1 466 701 kiló veszélyes hulladék kiszállítása történt meg. Tájékoztatom képviselő urat, hogy a talajvíz szennyezettségének ellenőrzését a Budapest Fővárosi Kormányhivatal népegészségügyi főosztálya végezte el október folyamán. Az elvégzett akkreditált hatósági mintavétel és laborvizsgálat eredménye megállapította, hogy a gyártelep környezetében vizsgált öt darab lakossági kútban a talajvíz ivóvíz-tisztaságú, nem találtak szennyeződést.

Válaszolva képviselő úrnak a felelősséggel és a következményekkel kapcsolatos kérdéseire is, tájékoztatom, hogy mind a felelősségi kérdések tisztázása, mind a büntetőjogi, közigazgatási jogi és polgári jogi tényállás tisztázása folyamatban van, ugyanakkor a szennyezés okozója ismert és felelőssége vitathatatlan. A kormány intézkedett a felszámolási eljárás alatt lévő cégek esetében a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítéséről. Megteremtette annak lehetőségét, hogy állami felszámoló részvételét lehessen biztosítani a felszámolási eljárásokban. Ennek érdekében került módosításra a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, illetve a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményéről szóló kormányrendelet.

A jelenlegi kormány a korábbiakkal ellentétben nem tétlenkedett, az ügy megoldásával minden eddigi megtett és tervezett intézkedése azt a célt szolgálta, hogy az esetleges környezeti és egészségügyi károkat mérsékelje és megelőzze. Ezt fogja tenni a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 58 2015.11.09. 2:13  55-58

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Nagyon szépen köszönöm, hogy ezt a kérdést idehozta a Ház elé, hiszen a jövőnkről van szó mindenképpen.

A kormány 2011-ben a hulladékgazdálkodás stratégiai átalakítása mellett kötelezte el magát. Az átalakítása célja egy erősebben kontrollált, hatékony, megfizethető és szolidáris hulladékgazdálkodási köz­szol­gáltatás megteremtése volt, az elkülönítetten gyűjthető hulladékok gyűjtésének növelése, a hulladékhasznosítási technológiák fejlesztése és a hulladékok lerakótól való eltérítése tárgyában.

(12.40)

Az átalakításoknak köszönhetően a korábban profitorientált rendszerek helyett a lakossági érdekeket figyelembe vevő rendszer jött létre. Jelenleg tehát a kormány szándékának megfelelően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásnak a lakossági és környezetvédelmi szempontokra kell elsősorban tekintettel lennie. A hulladékgazdálkodási célkitűzések azonban nem valósíthatók meg pénzügyi források nélkül. A termékdíj ‑ mint környezetvédelmi szabályozó eszköz ‑ egyik funkciója a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges forrás megteremtése. Ebből a forrásból az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet költségvetési támogatást kap feladatainak elvégzéséhez. A termék­díjtörvény 2015. november 3-án elfogadott módosítása az alábbi fő elemeket tartalmazza: gépjármű­termékdíj-átalány bevezetése az adminisztráció csök­kentése érdekében, az egyéni hulladékkezelés telje­sí­tésének egyszerűsítése, a szankciórendszer pon­tosítása, késedelmi pótlékkal történő kiegészítése, az értelmező rendelkezések bővítése és jogértelmezést elősegítő pontosítások. A módosítások a gazdálkodók szempontjából egy jobban értelmezhető, pontosabban megfogalmazott szabályozást alakítanak ki a társadalmi érdekek figyelembevételével.

Az érintettek adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek a jövő esztendőtől, mindezeken felül a módosítási javaslat megkönnyíti a hulladékhasznosítási kötelezettség egyéni hulladékkezelőként történő teljesítését, amellyel a gazdálkodókat igyekszünk minél nagyobb arányban ösztönözni a hulladékgazdálkodási feladatok közös ellátására. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 62 2015.11.09. 2:13  59-62

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Először is szeretném a leghatározottabban visszautasítani a vádaskodását, miszerint az állami tulajdonú termőföldek értékesítése bármilyen klientúraépítést szolgálna.

Szeretném a kérdését értelmezni. Ha azt vitatja, hogy az aranykalászos gazda tanfolyamoknak van‑e létjogosultsága vagy sem, akkor ön egyáltalán azt vitatja, hogy van‑e esélye bárkinek, aki nem parasztnak születik, földművessé válni. Tehát ez egy olyan csapdahelyzet az ön számára, amire muszáj rávilágítanom, hogy nem lehet nem segíteni, azokat támogatni, akik szeretnék ezt az életformát választani. Nem lehetséges, hogy nem adunk lehetőséget arra, hogy ne csak egyetemeken vagy ne csak szakközépiskolában végezze el valaki. Nagyon is fontosak azok a szereplők, akik az értelmiségi világból érkeznek akár vissza a mezőgazdaságba. Nagyon is fontosak azok a szereplők, azok a fiatalok, akik ott élnek a vidéken és szeretnének földműveléssel foglalkozni. Meg kell adni a lehetőséget ezen tisztességes fiataloknak és felnőtteknek ahhoz, hogy földművesekké tudjanak válni.

Mindenképpen szeretném önnek a figyelmébe ajánlani a konkrét kérdése kapcsán, hogy a tárca nem vezet nyilvántartást az aranykalászos gazda tanfolyam résztvevőiről. A felnőttképzési tanfolyam meghirdetését, indítását a tárcához nem kell a képző cégnek bejelentenie. A komplex szakmai tanfolyamok és vizsgák adatbázisának kezelése sem a minisztérium feladatai közé tartozik, így nincs közvetlen információnk az oktatási és vizsgáztatási tevékenységet végző szervezetről, sem a vizsgák helyszínéről és az azokon eredményesen részt vettek számáról. Szeretném önt tájékoztatni, hogy a komplex képzésekkel kapcsolatos számszerű, naprakész adatokkal a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal rendelkezik.

Arra kérem a képviselőtársamat, hogy képviselői felelősségénél fogva ne degradálja le és ne folytasson hangos kampányt az ellen, hogy gazdatanfolyamokra jelentkezzenek az emberek. Létkérdés az agrárium megújulása szempontjából, hogy minél többen részt vegyenek ilyen tanfolyamokon ezekben a szakmákban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 160 2015.11.09. 2:11  157-164

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Azt látom, hogy mindent megragadnak azért, hogy elbizonytalanítsák a gazdákat, hogy földhöz jussanak. Azt látom, hogy minden eszközt megragadnak azért, hogy olyan tényeket, információkat hozzanak felszínre, amelyek elbizonytalanítják a gazdatársadalmat. De jelzem önnek, hogy a gazdák föld iránti vágya, a gazdák föld iránti akarata, hogy ezt megszerezzék, egy nagyon erős akarat. S azt is tudom jelezni önnek, hogy semmilyen manipuláció, semmilyen szándék nem tudja eltántorítani a magyar gazdatársadalmat az elől, hogy végre tulajdonba kerüljön az állami földterületek nagy része, hiszen a legjobb helyen a magyar gazdáknál van az a föld.

S mindarra a kérdésre, amit ön felvetett, az egyetlen jó válasz az, hogy tulajdonba kerül, ráadásul teljesen átlátható körülmények között liciten, ahol természetes személyként jelen kell lenni, azaz olyan átlátható körülményeket biztosítanak a földszerzésnek, amely az ön számára is a leginkább megnyugtató. Ha gazdák között jár, és lenne füle a hallásra, akkor érzékelné azt az akaratot, azt a vágyat a magyar gazdatársadalomban, amely ezt az akaratot hozza felszínre.

Én azt hiszem, ha mindaz igaz, amit az LMP képvisel, hogy szeretné, ha vidéki megújulás lenne, szeretné, ha életképes gazdaságok alakulnának ki, szeretné a magyar mezőgazdaságot fellendíteni, akkor a legnagyobb támogatójának kellene lennie annak, hogy lebontsuk a nagybirtokot és odaadjuk a kisgazdaságoknak. Mert csak az lehet a jó és helyes cél, ha életképes mezőgazdasági vállalkozásokat hozunk létre, hogy azoknak, akiknek most néhány hektárjuk van, hadd lehessen néhány tíz hektárjuk, akinek pedig még nincs, az el tudja kezdeni a maga vállalkozását ahhoz, hogy ott maradjon, és a magyar mezőgazdasággal életformaszerűen tudjon foglalkozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 164 2015.11.09. 0:45  157-164

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Azt kell mondjam önnek, hogy mindig mindent a maga korában kell megvizsgálni. Mindig minden helyzetet abban a korban kell megvizsgálni, amikor az megtörtént. Jelzem önnek, hogy az akkori bérleti díjak sokszorosa annak a bérleti díjnak, amit az előző szocialista kormányok hagytak hátra örökül. Úgyhogy meg tudom nyugtatni önt, képviselő úr, hogy az akkori kormány is felelősséggel és teljes odafigyeléssel járt el ebben az ügyben.

Az pedig, hogy ön milyen vizsgálóbizottságot szeretne, és milyen ügyek tisztázását és felderítését szeretné elvégezni mint képviselő, az ön szíve joga. Kérem, tegye meg, hogy minél tisztábban láthassunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 105-107 2015.11.30. 4:15  102-110

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Ön szerint egy olyan országban, ahol a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai bárki számára hozzáférhetők, az állami rezsicsökkentésnek köszönhetően hamarosan ingyenesen is, hogyan lehetne eltitkolni egy ingatlan tulajdonosát? Álláspontom szerint - re­mélem, ön is egyetért velem ‑ ez nem lehetséges.

Az a személy, aki az árverésen a legmagasabb összeget ajánlja, még egyáltalán nem biztos, hogy az elárverezett föld tulajdonosává is válik. A közel két éve hatályos új földforgalmi törvény alapján minden adásvételi szerződést kötelezően 60 napra ki kell függeszteni nyilvánosan, és e 60 nap alatt bármely elővásárlásra jogosult bejelentheti a vételi igényét. Az állami földek árverezése során az elővásárlásra jogosultak is kaphatnak kedvezményes hitelt, tehát nem kerülhetnek hátrányba.

Képviselő úr az árverési nyertesek nevére kíváncsi. Ha esetleg egy árverési vevő a licit után visszalép, és helyébe a második legjobb ajánlatot tevő lép, ön akkor is kihirdeti az eredeti nyertest új földtulajdonosnak? Ha az árverést követően a 60 napos kifüggesztési időszak alatt bármely elővásárlásra jogosult él ezen jogával és a nyertes licitáló helyébe lép, az ön számára akkor is az árverés nyertese lesz a föld új tulajdonosa? Bízom abban, hogy a feltett kérdések egy kicsit megvilágították az ön számára is azt a rendszert, amellyel a valódi földműves gazdák szerencsére régebben tisztában vannak, és pontosan tudják, hogy aki az árverésen a legmagasabb árajánlatot teszi, az még egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen a föld tulajdonosává is válhat.

Mivel az árverések nyilvánosak és minden földművesnek azonos részvételi esélyeket kínálnak, a­jánlom képviselő úrnak, hogy ne csak a trágyát borítsa le az árverési helyszínek elé, hanem arra biztatom, hogy emelkedjen felül… (Nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.)

ELNÖK: Elnézést, államtitkár úr, megvárom, míg Gőgös képviselő úr a helyére megy. Gőgös képviselő úr! Köszönöm szépen. Tessék, hallgatom, államtitkár úr.

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Ön is földműves, ön is kaphat ‑ több ezer más földműves példáját követve ‑ ked­­vez­ményes hitelt, és a korábban az államtól megszerezni kívánt mintegy 2300 hektár föld egy részére akár ön is licitálhat. A licit során pedig megismerkedhet részletesen a vonatkozó jogszabályokkal.

Tisztelt Képviselő Úr! Október közepe óta senki nem jutott tehát állami föld tulajdonjogához, hiszen az árverések november 16-án kezdődtek, de azokon még senki nem szerzett tulajdonjogot. Sőt, várhatóan az idei évben, tekintettel a jogszabályi előírásokra, senki nem is fog tulajdont szerezni, hiszen a tulajdonjog annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével keletkezik. Megnyugtatom tehát képviselő urat, hogy a tényleges tulajdonosok névsorát mind az NFA honlapjáról, mind a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból ön is és bárki más is megismerheti, hiszen ez alanyi joga.

Az NFA egyetlenegy forintot sem kapott és így nem is költött informatikai fejlesztésre. Az, hogy volt egy ilyen javaslat, és ezt önök kész tényként nyilvánosságra hozták, még nem jelenti azt, hogy ez igaz is lenne.

Ugyanígy valótlan állítás, hogy a november 24‑ei győri árverésen külföldi állampolgár vásárolt volna meg egy 88 hektáros ingatlant, hiszen őt Meixner Pálnak hívják és magyar állampolgár.

Az árverésre hirdetett földek mintegy 60 százaléka elkelt, és a legtöbb érdemi árversenyt követően kelt el licit alapján. Az MFB kedvezményes hitelkeretéből alig két hét árverési hét alatt 120 milliárd forintos hitelígérvény keletkezett, tehát ez is a program sikerét mutatja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását képviselőtársaimtól. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 418 2015.11.30. 0:20  415-424

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Csak nagyon röviden, hiszen az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága által tett javaslat kizárólag nyelvhelyességi és szövegpontosító jellegű módosítás, amelyet a Törvényalkotási bizottság is elfogadott maradéktalanul. Úgyhogy csak azt szeretném jelezni, hogy a kormány támogatja ezt. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 424 2015.11.30. 2:11  415-424

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Igen, csak nagyon röviden, hogy tisztázzuk, mert a levegőben ott marad az a bizonyos „a pálinka-szabadságharc megbukott” ‑ mondta Harangozó Gábor képviselőtársam.

Én mégis inkább arra szeretném a figyelmét felhívni, hogy elérte a célját, mert mi is történt ez alatt az idő alatt, amíg a szabadságharcot vívtuk? A pálinka olyan szintre emelkedett Magyarországon, ahova csak álmodtuk és szerettük volna, hogy ott legyen, abszolút minőségi javuláson esett át, átalakultak a fogyasztói szokások.

Ki gondolta volna, hogy a pálinkának ekkora rangja, ekkora súlya lesz, és ilyen mértéket ér el az alkoholfogyasztás terén, ahol átváltva, az összes mindenféle gabonából készült pancs helyett ma már a gyümölcsből készült pálinka tölti be azt a szerepet a fiatalok és az idősek fogyasztásában is, amire nem mertünk volna fogadást tenni korábban? Tehát rangja lett ‑ azt hiszem, ez a szabadságharc legfontosabb dolga ‑, és olyan minőségi átalakuláson ment át, és annyira a minőség került előtérbe, amire méltán lehetünk büszkék. Nem szól másról ez az előterjesztés sem, mint arról, hogy a köztestületté való átalakulás is ennek a minőségnek a megőrzését, továbbfejlesztését tudja jelenteni. Ha úgy fogalmaznék, akkor azt mondanám, a szabadságharc továbbvitelét ettől a köztestülettől várjuk majd.

Nagyon szépen köszönöm Mesterházy Attila képviselőtársam javaslatát is az egységes marketingre. Ez a szándék, hiszen egy olyan értékről beszélhetünk, olyan hungarikumról beszélhetünk, amelyről messze földön azonosítják mindig Magyarországot. Tehát nagyon jó lehetőségünk arra, hogy tényleg komolyan megfontolva, egységesen tudjuk piacra juttatni számos országban, Magyarországtól távol is ezt a remek, kiváló kincsünket.

Arra kérek mindenkit, hogy holnap szavazatával támogassa ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 16 2015.12.01. 5:20  13-16

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Jó sok helyre kellene trágyát borítani, mondta ön. Teljesen igaza van: csak a földekre, mert ott van szükség arra.

(9.40)

Szerintem az LMP-nek a legnagyobb zsákutcája pontosan ez, hogy ott akar botrányt kelteni, ott csinál feltűnősködést, ahol éppen nem kellene. Mert a trágyára nagy szükség van, ezt megérezte, csakhogy nem ott, ahová tette, az aszfaltra, hanem pontosan a földeken ‑ ez egy óriási különbség. És tudja, kedves képviselőtársam, ha valamit értenek a gazdák, akkor pont ezt látják. (Sallai R. Benedek: Egyetértünk.) Pontosan ezt látják, mert ön amikor elmegy, vallja be, teljesen magányos ezeken az akciókon. Nincsen gazdatársadalmi támogatása, mert bárhol vagyunk, a gazdák mindenütt azt szeretnék, hogy hogyan tudnak hozzájutni, mikor vehetik meg, mikor írják ki, és milyen feltételekkel kaphatják meg. Ezzel szemben, amit önök állítanak, hogy erre nincs szükség, ez teljességgel ártalmas a gazdáknak, egyszerűen nem értik, és ezzel pontosan úgy vannak, mint az aszfaltra borított trágyával, hogy nem jó helyen van.

A kicsiknek esélye sincs ‑ és akkor nézzük ezeket az állításokat, hogy mi igaz, és mi nem, és aztán nézzük, hogy a sánta kutya esete hogyan zajlik a valósággal. Az az igazság, hogy tényleg érdemes megvizsgálni mindazokat, amiket az LMP állít. Úgy kezdte: a kicsiknek esélye sincs. Hogyan kezdte a kormányzat ezt a feladatot? Pontosan abból leszűrve a következtetést, hogy azt tapasztaltuk, hogy a 3 hektár alatti területekre óriási túljelentkezés van. Többszörösét igénylik a gazdák annak, többszörösen pályáznak azokra a területekre, mint amennyien el tudják mindezeket nyerni. Tehát van igény arra, hogy ezt elvigyék.

Hogy erre mindenkinek esélyegyenlősége legyen, ezt biztosítja az a hitelforrás, amit mögé teszünk. Annyira lehetetlen álláspont az, amikor azt mondják, hogy itt csak a nagyoknak adnak, meg ki tud elővenni 150 millió forintot! Szó nincsen arról, hogy valakinek (Sallai R. Benedek közbeszól.) a párnacihából elő kelljen húzni 156 millió forintot. Arról van szó, hogy el kell menni a bankba, hitelígérvényt kell kérni, aztán el kell menni licitálni, és minden további nélkül felemelni a táblát. (Gőgös Zoltán: Kinek a pénzéből?) 1,95 százalékos (Az elnök csenget.) hitelnél mi olcsóbb, tessék nekem megmondani!? Nincs olyan jó gazdasági befektetés, amelyet 1,95 százalékos kamatozással meg lehet tenni. Igen, 10 százalékot, vagy ha nem bérlő, akkor 20 százalékot le kell tenni. (Gőgös Zoltán: De nem akar egy sem…)

De kérdezem én, kedves képviselőtársam: aki dolgozik, aki gazdálkodik, ezt a néhány millió forintot elő tudja venni, minden további nélkül. Sőt, elő tudja venni bármelyik bank kedvezményes, 2-2,5 százalékos kamatozású kedvezményével is ezt az önrészt. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

És az az igazság, kedves képviselőtársam, hogy hiába mondják azt, hogy így nem lehet. Amit felsorolt példát az előbb, azt kell mondjam, hogy ha valaki 100 hektárt tudott venni, akkor hol nagygazda? Mert akkor neki a nevén alig van még föld, hanem (Sallai R. Benedek közbeszól.) szeretné megalapozni azt, hogy megfelelő földművesként tudjon majd dolgozni.

Azt mondja, hogy átlátható és nyilvános legyen az árverés. Kedves Képviselőtársam! Az! És az teljesen hamis beállítás megint, és nyugodtan fogalmazhatnék úgy, hazug is, hogy valaki, aki elmegy az árverésre, az nem ismeri és nem kap adatokat. Kedves Képviselőtársam! Akinek ott helye van, a helyi gazdák, és legalább a 20 kilométeres körben lakó gazdák, nincs olyan, hogy nem ismerik egymást. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Abban teljesen igaza van önnek, hogy ha ön odamegy, akkor ön nem ismerheti, mert nem tartozik oda, pedig ön gazda szeretett volna lenni, gazdálkodni szeretne.

És mindaz a vehemencia, amivel ön odajön, én ezt értem. Az a kettősség, hogy most még politikusként úgy gondolja, hogy a pártjának az az álláspontja, hogy gátolni kell a gazdákat. De ha valakinek tudathasadása lehet (Derültség a Jobbik padsoraiból.) ebben a történetben, az pontosan ön, aki pályázni akart, pályázott is állami területekre, sőt még védett területeket is (Sallai R. Benedek folyamatosan közbeszól.) szeretett volna megvásárolni ezeken a területeken. És ott van, tudja, hogy élete lehetősége volna, hogy vásároljon, és azon gondolkodik, hogy a gazdaénje vagy a pártpolitikusi énje kerekedjen felül.

Én teljesen őszintén azt javaslom, kedves képviselőtársam, hogy nyugodt szívvel vásároljon, mert olyan lehetőséghez tud jutni ön is, majd a gyermekei is, amellyel hosszú távon nem kilengésekkel, politikai karrierrel, hanem megalapozott gazdaként tudja majd élni az életét. Én ehhez önnek nagyon sok sikert kívánok! Higgye el, sokkal nyugodtabb, sokkal kiegyensúlyozottabb élete lesz, hogyha ezt választja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

És a számonkérés: csak annyit szeretnék önnek mondani, hogy (Sallai R. Benedek az elnök felé: Ő beszélhet hosszabban, csak én nem?) amikor a gazdák szemébe kell nézni, higgye el, hogy a kormánypárti képviselők (Az elnök újból csenget.) sokkal nyugodtabb szemmel nézhetnek, mint majd önök. Köszönöm szépen. (Novák Előd: Ócska haza­áruló! ‑ Gőgös Zoltán közbeszól. ‑ Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 50 2015.12.01. 3:51  39-50

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon érdekes vitának lehettünk szem- és fültanúi, hiszen a kormánypárti képviselők hozzászólásán kívül az ellenzéki képviselők nem erről a törvényről beszéltek, hanem arról, ami holnap lesz, meg ennek a törvénynek az előzményeiről, az alkotmánybírósági beadás előtti állapotról. Úgyhogy érdeklődéssel hallgattam, hogy vajon hova akarnak kilyukadni, vagy mindez azt jelenti természetesen, hogy ami a törvényben le van írva, az egyáltalán nem vitatéma, hanem nyugodtan hozhatjuk a Ház elé.

Engedjék meg nekem, hogy összefoglaljam, hogy a köztársasági elnök úr által alaptörvény-elle­nesség miatt visszaküldött, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényben mik is maradtak az alkotmánybírósági döntés után, és miről is szól gyakorlatilag ez a törvény.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtási határideje 2018. december 31-ére módosul. A nemzeti parki igazgatóságok így folytatni tudják azokat a kötelező földvásárlásokat és kisajátításokat, amelyekre az elmúlt öt évben 5,1 milliárd forintot költöttünk, és ezzel újabb 8000 hektár védett terület került állami tulajdonba és nemzeti parki vagyonkezelésbe.

Azt a programot kell folytatni, amelyre 2004-2010 között az MSZP egy fillért nem biztosított az állami költségvetésben, így több ezer kártalanításra jogosult személy szenvedett sérelmet. Ez a program tehát folytatódik, és minden föld nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelésbe kerül az állami tulajdonba vételt követően.

A másik lényegi pont, hogy a törvény tiszta helyzetet teremt. Azoknál a régi állami haszonbérleti szer­ződéseknél, ahol a szerződés azt mondja, hogy a min­denkor hatályos jogszabályi előírások szerint illeti meg előhaszonbérleti jog a haszonbérlőt a bérelt földre, egyértelművé teszi, hogy a szerződéssel ala­pított előhaszonbérleti jog sem érvényesíthető az ál­lami földek esetén. A jogszabályon alapuló elő­haszonbérleti jogot már korábban is kizártuk.

Az NFA-törvény és a szociális szövetkezetek kapcsán technikai jellegű módosítások, pontosítások is találhatók a törvényben, a földhasználati lehetőségek feltételeit cizelláljuk, hogyan használhatják, mikor ingyenes, mikor lehet felmondani a szerződéseket. Harangozó Gábor képviselőtársamnak hadd mondjam, aki a szociális szövetkezetekre utalva azt mondta, hogy egyáltalán nincs már számukra föld. Többször elhangzott itt ezen a helyen, én magam is többször jelentettem ki, hogy a szociális szövetkezetek földterületei abszolút nincsenek érintve a mostani árverések során. Tartalékban fönt vannak hagyva azok a területek, amelyeket a jelentkező önkormányzatok igényelhetnek, hogyha ilyen programot kívánnak végrehajtani.

(12.10)

Úgyhogy egyáltalán nem valós az a vád és az az állítás, amellyel a szociális szövetkezetek ellehetetlenítését mondják, hanem pontosan az ellenkezője igaz, hogy mindazok, akik közmunkaprogram számára, szociális feladatok számára egyesületként, önkormányzatként igénylik ezeket a területeket, azok megkaphatják. Úgyhogy jó szívvel tudom önöknek azt mondani, hogy a törvény szavazása során fogadják el ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 8 2016.02.29. 5:12  5-8

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Amit ön itt fölvetett és elsorolt, abban nagyon sok valós dolog és valótlanság keveredett egymással. Muszáj tisztába tenni mindazon fölvetett kérdéseket, amelyekkel ön itt most előállt.

Elöljáróban szeretném kijelenteni, hogy ha természetesen a Kúria úgy dönt, hogy népszavazást kell erről a kérdésről tartani, akkor ennek a kormány természetesen áll elébe, és minden további nélkül viseljük annak eredményét. Azt szeretném önnek mondani - és ha járt volna a gazdák köreiben, akkor láthatta volna, hogy az a több mint százezer gazda, annak szinte minden egyes tagja egyetért ezzel, a földárverések kérdésével. (Közbeszólások az LMP padsoraiban.) Azért, mert földhöz szeretnének jutni, hogy tudják a gazdálkodásukat folytatni.

Végtelenül fals dolog az, hogy egy szakmai kérdést úgy vitatunk és úgy öltöztetünk politikai kérdésbe, és úgy keltünk vele szemben hangulatot, amelyekkel azok véleményét akarjuk kicsikarni, akik nem is érdekeltek a földvásárlásban. (Zaj.) Ez így nagyon nehéz, és nagyon fals eredményhez tud vezetni.

Azt kell hogy mondjam önöknek: a bérleti szempontú gazdálkodás helyett a tulajdoni szempontú gazdálkodásra végtelenül nagy szükség van. És mindazokról, amiket ön fölsorolt, hadd mondjak néhány olyan számot, amellyel kell tisztázzam, mert nagyon sok fals eredményt hirdetett: 200 496 hektár területet hirdettünk meg, 121 170 hektár, azaz ennek a 60 százaléka lett értékesítve. Az értékesített földterületek száma 5927 darab volt, a vevők száma 2931. Mi következik ebből? És nagyon szeretném, kedves képviselőtársam, ha figyelne.

Az átlagosan megvásárolt hektárszámok mindezek alapján 41 hektár/fő. A korábbi haszonbérlők (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban.) 17 százaléka, mintegy 1735 személy lett árverési nyertes, és még van egy nagyon fontos szempont és egy nagyon fontos eredmény: az értékesített területek 38 százaléka esetében - tehát az értékesített területek 38 százaléka esetében - 40 év alatti gazda licitált eredményesen.

Összesen tehát 9700 árverés zajlott le, és azt mindenképpen szeretném elmondani önnek, hogy 2016. február 23-áig 2365 darab szerződést írtak alá a felek, február végéig, tehát a mai napig pedig közel 4 ezer darab szerződés aláírása várható, tehát a licitált területek nagy részének leszerződése meg is történik az elkövetkező időszakban.

(13.30)

Azt mondja ön, hogy a magyar föld nem költségvetési kérdés. Igaza is van, hiszen a föld egy olyan különleges jószág, amelynek a kezelése, amelyhez való hozzáállás végtelenül fontos dolog. Nem lehet elpazarolni, nem lehet felelőtlenül bánni vele. Mindakkor, amikor a bérlőkből tulajdonost akartunk és akarunk tenni a gazdálkodók részére, akkor pontosan ezt a felelősséget tudjuk megindokolni. Ráadásul az ebből befolyt pénzt, az ebből befolyt összegeket megint csak olyan védett területek vásárlására, földvásárlásokra lehet fordítani, amely a nemzeti vagyont tudja gyarapítani.

Vádat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy politikai hátszéllel szerzik meg a földet. Azt hiszem, az a statisztika, amit ismertettem, az kellően helyre teszi ezt a dolgot.

Ön elkövet egy nagyon nagy hibát, és ezt hangsúlyozottan szeretném mondani: azt mondta, hogy amikor a nagytőke szerezte meg a földet, csak két nagy érdekeltséget vett alapul, és azoknak hogy növekedett a száma. Kedves Képviselőtársam! A magyar mezőgazdaság, a magyar föld nem csak két érdekeltségből áll, hanem számos, sokkal több érdekeltségből. S azt már sokszor elmondtuk innen, erről a helyről is, s én nagyon szeretném a magyar mezőgazdaság érdekében újra kijelenteni: nem lehet szembefordítani egymással a gazdálkodókat. Ahogy a nagygazdákra, úgy a kisgazdákra, a megerősödő középméretű gazdaságokra is végtelenül szükség van, hiszen azokkal tudunk versenyképesen menni, annak kell lenni a derékhadnak.

S azt hiszem, pont ön az, akinek tudnia kell: ez az a kormány, amely számos konfliktust felvállalt azért, hogy a nagybirtokrendszer támogatásait visszavágja és a támogatások arányát 80:20-ról átfordítsa 20:80-ra. Azt hiszem, hogy ezt mindenképpen figyelembe kell venni akkor, amikor különböző vádakat fogalmaz meg. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 190 2016.02.29. 2:11  185-194

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A mondás úgy tartja, hogy a sűrű fillér jobb, mint a ritka forint, és igazából a válaszom lényege ön számára pontosan ez, hogy minden tapasztalatunk azt támasztja alá, hogy az áfacsökkentés átment a kereskedelembe. Az áfacsökkentés különbözetét a kereskedők odatették a vásárlók asztalára, otthagyták a vásárlók asztalánál.

Ha le akarom fordítani önnek ezt forintban, akkor azt jelenti, hogy mintegy 25 milliárd forintot hagyunk most ott a fogyasztók asztalánál. Ez a 25 milliárd, ha ezt tovább osztjuk, akkor ez egy négytagú család esetében évi 10-12 ezer forintot jelent. Mindez azt jelenti, hogy 10-12 kilogramm sertéshúst, 12-15 kilogramm baromfihúst tud vásárolni, és lehetne fokozni tovább a haltermékekkel mindezt, amit pluszban jelent ez az 5 százalékos áfacsökkentés (sic!).

Azt kell mondjam önnek, hogy akkor, amikor a kormány arról döntött, hogy a sertéshús áfáját csökkenti, akkor azt azért tette, mert nem volt biztosítva, hogy a termelők és a kereskedők egyforma feltétellel tegyék a pultra a termékeket. Nagyon sok, mintegy 30 százaléknyi feketekereskedelemből származó áru volt érintve ezen a téren. Az 5 százalékos áfa azt jelenti, hogy mindenki egyforma eséllyel teszi a pultra, és ez nagyon jól látszik most már, hiszen növekvő sertésállományról beszélünk, növekvő fogyasztásról beszélünk, és azt láthatjuk, hogy ez az intézkedés egy olyan fogyasztásbővülést vont maga után, amely megalapozta mindezt az intézkedést.

Jeleznem kell önnek ugyanakkor azt is, hogy csak fokozatosan lehet bevezetni, és ezért vizsgáljuk különböző monitoringgal, hogy betartja‑e az áfacsökkentést a kereskedelem, mert a gazdaságra nézve olyan mértékű pénz kerül a választókhoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a fogyasztókhoz, amelynek a pótlását a gazdaságnak pótolnia kell, ezért csak fokozatosan lehet menni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 194 2016.02.29. 1:05  185-194

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Mindenképpen azt szeretném önnel tisztázni, hogy áfacsökkentés mindenkor a gazdaság teljesítményének függvényében lehetséges. Áfát csak akkor lehet csökkenteni, ha a nagy egész költségvetést nem fenyegeti veszély. Mivel a gazdaság jól teljesít, növekedő ágban van, ezért lehetővé vált, hogy 27 százalékról 5 százalékra csökkentsük a sertés áfáját.

Lehetővé vált ezáltal az, hogy 10-15 kilogramm közötti pluszhúst tudjanak venni a fogyasztók, ezt is pluszban oda lehet tenni az asztalra. Azt kell mondjam önnek, hogy a minőségi élelmezés, a táplálkozás egészségesebbé tétele, fehérjedúsabbá tétele érdekében ez egy nagyon fontos intézkedés volt.

A gazdaság további növekedésének függvényében, a feketegazdaság kitisztulásának érdekében további intézkedések megfigyelésére, megvizsgálására van szükség ahhoz, hogy ezt az áfacsökkentést más alapvető élelmiszerekre is ki lehet‑e terjeszteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 66 2016.03.02. 4:23  65-82

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A magyarországi ebtenyésztés szabályozására a rendszerváltást követően, 1998-ban került újra sor. E szabályozás a fajtatiszta ebek tenyésztésére, a tenyészállatok előállítására, törzskönyvezésére, tenyésztési adataik gyűjtésére és tenyésztési programjuk végrehajtására, tehát az adott fajta fenntartására vonatkozik jelenleg, ahogyan van ez egy szarvasmarhánál vagy egy sertésnél is.

Sem Európában, sem a világ többi részén az ebtenyésztésnek a hazaihoz hasonló szabályozása nem ismert, ez a tevékenység mindenhol a civil világ részeként működik. Ma Magyarországon a tényleges állattenyésztési ágazatokban - szarvasmarha, juh és kecske, sertés, baromfi, ló, és a többi kisebb jelentőségű faj esetén - a tenyésztőszervezetek száma 99 darab, és összesen 217 fajta törzskönyvezését, tenyésztését végzik. Ezzel szemben a gazdasági haszonállatnak nem tekinthető, agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő szervezet van, melyek összesen 155 ebfajta fenntartását végzik. Ez egyik oldalon komoly, de gazdasági és szakmai érdek nélkül teljesen indokolatlan terhelést jelent az államigazgatásnak, másik oldalon pedig a magyar tenyésztők többségének. A szetterek, terrierek, a máltai selyemkutya vagy a kínai meztelenkutya esetében nincs semmi keresnivalója az állami szabályozásnak.

Az állami bürokrácia csökkentése jegyében éppen ezért a törvényjavaslat értelmében a védendő kilenc magyar ebfajta - úgymint komondor, puli, pumi, mudi, erdélyi kopó, kuvasz, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, magyar agár - kivételével a többi ebfajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozás megszűnik.

A törvényjavaslat bevezeti a magyar ebfajta fogalmát, amelyet a törvény felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő jogszabály, azaz miniszteri rendelet fog kibontani. A Kinológiai Szövetség kijelölése és a nemzeti ebfajtán kívüli ebfajtákat fenntartó tenyésztőszervezetek tenyésztőszervezeti elismerése a törvény hatálybalépését követő 180. napon a törvény erejénél fogva meg fog szűnni. Ez a hazai ebtenyésztés szervezésében teljesen új jogi helyzetet fog teremteni, amely miatt több törvény módosítása is szükséges. Ismételten kiemelem, hogy a kilenc magyar ebfajtán kívül eső fajták kikerülnek a jogszabály hatálya alól, továbbá e fajtáknál megszűnik a tenyésztés feletti hatósági kontroll.

A fentiek miatt szükséges a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIX. törvény, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása.

(11.50)

A szabályozás változtatásának kialakítása során különös figyelmet fordítottunk az átmeneti időszakokra. A teljes állami kivonulás a törvény hatálybalépését követő 180. napon lesz. Eddig az időpontig a földművelésügyi miniszter a szükséges jogalkotási feladatokat elvégzi e téren. A megszűnő tenyésztőszervezetek törzskönyvi adatait a tenyésztési hatóság fogja az utókor számára megőrizni, irattározni, így azok nem vesznek el, a tenyésztési adatok továbbra is felhasználhatók.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ismertetett törvényjavaslat a bürokráciacsökkentés jegyében született, és reményeink szerint feloldja azokat a konfliktusokat, amelyek közel húsz év alatt felgyülemlettek a hazai ebtenyésztésben. Mint azt hangsúlyoztuk, magyar ebfajtáink védelméről az állam ezután is külön gondoskodik.

Kérem, hogy észrevételeikkel és majd szavazataikkal is szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 82 2016.03.02. 15:24  65-82

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Igen, szeretnék mindenképpen válaszolni a fölvetett kérdésekre. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem úgy, hogy a tisztességes tenyésztőknek nincs mitől félni. Mindannyiuk felszólalásában azt érzékeltem, hogy szeretnének megnyugvást a kutyás társadalomban. Be kell vallani, két évtizede, mióta próbáljuk szabályozni, nincs megnyugvás a kutyás társadalomban. Tehát a törvény erejénél fogva, talán pontosan azért, mert eléggé messze is van a tenyésztőtől a törvényhozó, nem sikerül olyan szabályokat alkotni, amivel minden egyes tenyésztő egyet tudna érteni.

Horváth István képviselőtársamnak hadd mond­jam azt, hogy igen, teljesen igaza van, ez a törvény egy esélyt jelent. Ezzel az eséllyel kell élniük a kutyásoknak, hiszen ez egy önszabályozásra ad lehetőséget. És azt kell mondanom, hogy az állam és a kutyások sokkal messzebb vannak egymástól, mint a kutyások a kutyásoktól. Tehát ha két tenyésztő nem tudja egymást kordában tartani, nem tudják földeríteni egymás között, hogy mi a szaporítás és mi a tenyésztés, vagy nem tudják jelezni az egyesület felé, hogy tessék itt vizsgálatot indítani, mert itt ilyen van, az államnak sokkal nehezebb lehetőségei vannak, hogy ezeket felderítse, mint egyik tenyésztő a másik tenyésztőről.

Kiss László képviselőtársamnak hadd mondjam; azt mondja, hogy a problémák jelentős része abból áll, amit a MEOE generál.

(12.50)

A kutyások úgy vannak, mint a futballrajongók: ehhez mindenki ért, és valahogy mindenki másként látja ugyanazt, valahogy mindenki ebbe bele akar szólni, és különböző érdekek ütközete zajlik ezen a terepen. Számonkéri az államosításból való visszavonulást, ugyanakkor pedig felhozza, hogy más területeken az állam szívesen vállal szerepet. Ez olyan, mint a nyuszika sapkája: ha van, azért, ha nincs, azért kell bántani a kormányt.

Azt mondja, diszkrimináció van az ebek között. Azt hiszem, ezt nyugodtan fel lehet vállalni. Igen, a magyar államnak érdeke, hogy azon kutyafajták, amelyeknek a tenyésztése itt alakult ki, itt fejlődtek ki, itt alakultak ki ezek a fajták, ezeknek a tenyésztésére gondot fordítson az állam, és ezt természetesen szabályozza. Nagyon igaz volt, képviselőtársaim, amikor azt mondták, hogy csak alig 2-3 százalék. Nem szégyen ez? Nem kéne elgondolkodnunk rajta, hogy akkor nem jól van ez így? Mégiscsak a magyar kutyák itt vannak Magyarországon! Tehát ennek a fenntartása, a további ellenőrzése, az, hogy a nemzeti parkokhoz egy-egy magyar kutyafajtát odahelyezünk, és a nemzeti parkok lesznek a felelősek azért, hogy ezeket a kutyákat fenntartsuk, tenyésztésüket ellenőrizzük, szerintem egy végtelenül jó dolog, és tényleg el kell gondolkozni azon, hogy a mai világban miért csak 2-3 százalék Magyarországon a magyar kutyák jelenléte és tenyésztése.

(Ikotity Istvánt a jegyzői székben
Mirkóczki Ádám váltja fel.)

Azt kell mondjam, azt mondja Kiss László képviselőtársam, hogy garanciát jelent az állam ahhoz, hogy a folyamatok jól működjenek. Nem jött megnyugvás a kutyás társadalomban, nem lett béke ahhoz, hogy megfelelően lehessen működni. És hadd kérjem pont öntől, kedves képviselőtársam, hogy ne becsüljük le a civil társadalom erejét meg jelentőségét. Számos esetben bizonyították azt, hogy akár a kormánnyal szemben, akár az állammal szemben is érvényre tudják juttatni az érdekeiket. Akkor miért ne bíznánk meg a kutyás társadalomban, hogy egyszer s mindenkorra rendet tudnak maguk körül tenni? Ha nem is azt mondjuk, hogy mint a haszonállatoknál, olyan gazdasági érdekeik vannak, de egymás között a tenyésztőknek bizony komoly gazdasági érdekeik vannak. Ha ők nem tudják elérni azokat az érdekeiket, hogy itt a tisztességes tenyésztők kerekedhessenek felül a szaporítókkal szemben, akkor rég nagy a baj. Ha nem tudják azt a hírt kelteni, hogy kitől nem lehet venni, mert ott gyakorlatilag nem megfelelő ellenőrzésből származnak az utódok, nincs megfelelő törzskönyvellenőrzés vagy teljesítmény-ellenőrzés, akkor ott nagy a baj. Hát nem lehet a vásárlókat becsapni! Egyszer igen, kétszer talán, de hosszú távon biztos, hogy nem lehet. És azért a kutyás társadalom, a tenyésztők nem egy nagy, széles bázis, ők ismerik egymást, nagyjából a kutyaútvonalak is megvannak, hogy milyen csatornákon kerülnek külföldre. Nem hiszem, hogy hosszú távon fenn lehetne tartani a szaporításból származó előnyöket. Nagyon szurkolok és nagyon drukkolok azért, hogy a legkeményebben oda lehessen csapni ezeknek, és minden lehetőségtől elvonni őket.

Szeretném Kiss Lászlónak is jelezni és a többieknek is majd, hogy az állatvédelmi törvény ezután jön. Az Igazságügyi Minisztérium elkezdte a törvény megalkotását, konzultációt kezd az összes állatvédelmi szervezettel, most vannak meghíva az Igazságügyi Minisztériumba, elkezdődnek ezek a konzultációk. Nagyon remélem, hogy mindannyiunk számára egy olyan törvény jön elő, amely kellő megnyugvást fog tudni hozni ahhoz, hogy az állatokkal való bánásmód garanciákkal legyen fenntartva.

Szeretnék egy hiedelmet eloszlatni. Az, hogy az állam kivonul a többi kutyafajtából, és csak a magyar tenyésztésűeknél marad benn, nem azt jelenti, hogy majd az állatvédelmi törvény hatálya nem terjed ki a többi kutyára. Az teljesen vicces, nagyon tévút lenne, bocsánatot kérek érte, ha csak azt néznénk, hogy akkor a pulikutyába nem lehet belerúgni, de egy szetterbe igen; ilyen nem létezhet, és az állatvédelmi törvény nyilván nem is erről fog szólni. Ezek az egyeztetések lezajlanak, és ezen egyeztetések után természetesen minden állatra kiterjedően az élethez való jogot és a megfelelő tartáshoz való jogot biztosítani fogjuk.

Egyed Zsolt képviselőtársamnak mondom, hogy hol húzódik a határ a tenyésztés és a szaporítás között. Ott, ahol a tisztesség és a tisztességtelenség van. De azt kell hogy mondjam, ahogy a két évtizedes példa mutatja, nem sikerült az államnak itt hatékony szerepet játszani, nem sikerült, nem volt a kezében olyan eszköz, amely ezt meg tudta volna szünteti. A piacnak ki kell kényszerítenie azt, hogy ez megszűnjön, tehát az egyik kutyatenyésztőnek a másikkal szemben fel kell tudni úgy lépni az egyesületeknél, hogy megvonják az egyesületi tagságát és megvonják a jogosítványait ahhoz, hogy itt tenyészteni tudjon, nem maradhat fenn.

Egyre többször látjuk azt más egyesületeknél is, kisállattenyésztőknél, galambászoknál, hogy milyen fegyelmi eljárások vannak, tehát az egyesületek nagyon keményen fellépnek a szakma tisztessége érdekében. Én itt arra biztatom a kutyás szervezeteket is, hogy most már nem egymással kell majd harcolniuk, nem egymást kell kiszorítani vagy beengedni a pályára, hanem a tisztességes tenyésztő és a tisztességtelen tenyésztő között kell választaniuk. Én arra kérem őket és arra biztatom őket, hogy a tisztességes tenyésztők mellett álljanak ki, és ott a tisztességtelenekkel szemben nagyon kemény érdekeket érvényesítsenek.

Ikotity István képviselőtársamnak: azt mondja, hogy messzire szakad a valóságtól a törvény, ugyanakkor egészen korrektül felsorolja mintegy történelmi áttekintésként, hogy az egész kutyatenyésztés során milyen helyzet alakult ki. Teljesen igaza van, képviselőtársam, és azt hiszem, amikor elmondta ezt a felsorolást, akkor önnek is azt kellett éreznie, azt kellett mondania, hogy igen, az államnak tennie kell valamit. Nincs más lehetőség, nincs jobb, hiszen ha belegondol, hogy milyen széles körű, milyen széles látókörű az egész probléma, akkor egyszerűen rá kell bízni magukra a tenyésztőkre, magukra az egyesületekre azt, hogy rendet csináljanak maguk között, ami pedig az állam felelőssége, feladata, abban keményen járjon el.

Magyar Zoltán képviselőtársam annak a kérdését firtatta, hogy mi a valódi ebtenyésztés és azt, hogy szerinte akár hátránya is lehet a magyar fajtáknak az állami védelem. Nocsak! Az, hogy minden sza­bályozva van, és az állam szigorú törvényekkel meg­védi a saját fajtáját, és igyekszik a tenyésztésben elöl járni, akár hátrány is lehet? Nem! Én azt mondom, hogy ehhez kell igazodni az összes többi fajta elő­állításánál. Akkor lesz rend, ha lesz elég erejük az egyesületeknek, a tenyésztőszervezeteknek ahhoz, hogy fellépve a legszigorúbban eljárjanak a saját faj­tá­juk érdekében is. Nem érdekem nekem sem, hogy ké­tes tenyésztőtől vásároljak. Nem érdekem, hogy két­ezer forinttal olcsóbban vegyek egy kutyát, ha aztán az diszpláziás vagy bármilyen lesz. Nem érdekem, és amikor venni fogok, kellően utána fogok jár­ni, hogy kitől érdemes. Egy rossz hír a tenyésztők kö­zött végzetes lehet bármelyik tenyésztőre, de ez nem elég. Arra biztatok minden tenyésztőszervezetet, hogy igenis tegyenek különbséget a tisztességes és a tisz­tességtelen tenyésztők között, zárják ki soraikból és vonják meg az engedélyét annak, aki ilyet tesz.

Staudt Gábor kedves képviselőtársam Budai Gyula munkásságát idézte elő. Én a történelmi távlatokba nem szeretnék visszatekinteni (Derültség. ‑ Novák Előd: Történelmi személy!), én azt szeretném inkább, hogy a mostanról beszéljünk, és hogy mondjam, abba a feladatba hajtsuk a fejünket, ami előttünk áll, hiszen a múltnak következményei vannak, és azokat a következményeket mindig a mának kell elhárítani ahhoz, hogy mondjuk, egy szebb jövőben reménykedhessünk. (Novák Előd: Miben? Miben?)

A szervezeteket az államnak szemmel kell tartani, ezzel teljes mértékig egyetértek. Egyértelmű, általános tenyésztési irányelveket kell megfogalmazni, és soroltam, hogy itt különböző törvénymódosításoknak kell következnie: a szerencsejáték szervezéséről szóló, az állattenyésztésről szóló és az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása következik, tehát ezeket az óhajokat, kéréseket, ezen felmerülő problémákat mind-mind ezen törvénymódosításokban lehet rendezni.

(13.00)

Staudt Gábor mondta, hogy az államot nem érdekli, ki tenyészt fajtatisztán, de azt kell mondjam, hogy a civileket igen. A tenyésztőket igen. Tehát ott nagyon szigorúan rendet kell tenni. Higgye el, hogy az, aki kutyát akar vásárolni, légyen az a rendőrség vagy bárki, nagyon komolyan meg fogja nézni, hogy kitől vesz.

Egyszerűen attól, ami ezután következett, nagyon elszomorodtam, ezt be kell vallanom. Azt mondja, hogy szakmailag le kell hagyni az országot annak, aki nem akar betagozódni a MEOE-hez. Hát, akkor hadd kérdezzek most valamit. Az ördögtől való az egyesület? Ha odatartoznak a kutyások, választások vannak, dönteni lehet, nem a saját kezükben van, hogy hogyan alakítsák az egyesületet? Jobb inkább háborút folytatni, beásni magunkat derékig a lövészárokba, és elmenni külföldre egy szakmai szervezethez esetleg? El sem fogadnék egyet sem hazai viszonylatban, ha az a papír külföldről jön. Teljesen őszintén mondom, de ez csak a magánvéleményem.

Tehát ha itthon a különböző versenyhelyzetekben valaki nem tudja a helyét megállni, akkor az nagyon nem helyes dolog, hogy külföldre menekül, és onnan próbálja a dolgot. (Dr. Staudt Gábor: Nincs verseny.) Versenyt kell tenni! Nem egy tenyésztő van sehol sem, több versenynek kell lenni. (Dr. Staudt Gábor: Nekik van pecsétjük.) Azt kell mondjam, hogy verseny vagy nem. A szervezet vagy az egyesület kell legyen a garancia, mert itt azért egy dolgot nem szabad elfelejtenünk, nincs két német juhász fajta, csak egy. Arra kell garanciát kapni tehát, és az az egyik legfontosabb dolgunk, hogy annak a fajtaleírásnak mindenben meg tudjunk felelni, mint ami a fajta törzskönyvében szerepel. Nem lehet, hogy én elmegyek máshová, mert ott, mondjuk, megengednek iksz dőlésszöget, nem lehet, hogy kivételeket vagy bármi mást kapok. Csak az lehet, hogy hogyan tudjuk fönntartani. És erre a legjobbak, akik a leginkább specializáltak, azok az egyesületek, amelyek ezeket a fajtákat tenyésztik, és a fajtafenntartásban, illetve fajtatenyésztésben jeleskednek.

Mert nem lehet azt hagyni, hogy a tenyésztések elinduljanak különböző irányba, és az ország keleti részében ilyenféle, a nyugati részben olyan, a déliben vagy az északiban harmad- vagy negyedféle kutyafajta legyen. Nem. Ahhoz nagyon szigorúan ragaszkodni kell, hogy azon leíráson, ami akár egy német juhászt vagy pulit jelent, mindenütt a világon ugyanazt értsük. Nagyon remélem, hogy az a verseny, ami gyakorlatilag majd így ki tud alakulni, az önkontroll, az az önszerveződés, ami ki tud alakulni, előreviszi a kutyás társadalom ügyeit, előreviszi a kutyák ügyeit, és nagyon remélem azt, hogy azzal, hogy az állam a hungarikumoknál, a kilenc kutyafajtánál jelen marad, a tenyésztés fenntartásában érdekelt, abban főleg, hogy ne 2-3 százalékban legyen elterjesztve Magyarországon, az nagyon fontos feladat, hogy meghatározóvá váljanak ezek a kutyafajták Magyarországon is, és akkor mondhatjuk el majd, hogy ez a törvény, amit most ide, a tisztelt Ház elé terjesztettünk, betölti szerepét.

Arra kérem önöket, hogy módosításaikkal, javaslataikkal segítsék, jobbítsák ezt a törvényjavaslatot, és majd, amikor újra elénk kerül, akkor szavazataikkal támogassák. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 164 2016.03.07. 2:05  161-168

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Engedje meg legelőször is, hogy elismerésemet fejezzem ki a magyar tejtermelőknek a kitartásért, hogy most már huzamosabb ideje önköltségi árszint alatt termelnek és kitartanak. Én nagyon remélem, hogy kitartásuk a kormány intézkedései és a világpiac helyzetének javulása miatt is eredményre fog vezetni a jövőben.

A pótlólagos források közül a tejtermelőknek nyújtható rendkívüli ideiglenes támogatás közel 6 milliárd forintos összegének kifizetése most márciusban várható, a nemzeti költségvetésből biztosított 11,44 milliárd forintból április közepétől és május utolsó hetétől kezdődően történik a kifizetés. Ez literenként gyakorlatilag 25 forintos támogatást jelent a tejtermelők számára.

A tejtermelők számára megkezdődött a rendszerszerűen ütemezett források rendelkezésre bocsátása is, hiszen az a célunk, hogy minden rendelkezésre álló forrást kifizessünk, hogy könnyítsük az anyagi helyzetüket. Ez összesen 38 milliárd forintot tesz ki. A kifizetésükre 2016 során folyamatosan kerül sor, és tejliterre vetítve további újabb 25 forintos támogatást jelent.

A felsorolt támogatások mellett és azon túl a tárca fontosnak tartja a tej- és tejtermékágazat szakpolitikai kérdéseit egy tömör ágazati stratégiában is megjeleníteni, különös hangsúlyt helyezve az ágazat szervezettségének, transzparenciájának, a feldolgozóipar teljesítményének a javítására, a fogyasztás ösztönzésére. A stratégia összeállítását az összes érdekelt fél bevonásával megkezdtük.

Az európai döntéshozó fórumokon is napirenden lévő válsággal kapcsolatosan rövidesen agrárminiszteri tanácsülésre kerül sor. A tagállamok, köztük Magyarország is számos javaslatot nyújtottak be a megvitatásra. Fontosnak tartjuk egy újabb válságkezelő csomag életbe léptetését is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 168 2016.03.07. 1:05  161-168

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Teljességgel egyetértek önnel a fölvázolt javaslatokban, sőt annyival szeretném kiegészíteni az ön által elmondottakat, hogy nem is kellene a fogyasztást emelnünk, bár nagyon jó lenne. Csak amikor a fogyasztó választ és a polcon a tejért nyúl, akkor az a kérésünk, hogy a magyar tejet válassza, mert pontosan annyi tejet termelünk, amennyit képesek lennénk felhasználni és a magyar tejipar feldolgozva a piacra juttatni. Csak azon múlik, hogy a fogyasztóink támogatják-e a magyar tejtermelőket azzal, hogy magyar tejet vásárolnak. Az Európai Unióban pedig képviseljük azt, hogy a csekély összegű, de minimis támogatás felső határának emelése történjen, az intervenciós és magán tárolási rendszerek feltételeinek kedvezőbbé tétele, újabb promóciós lehetőségek biztosítása, pont azért, hogy felhívjuk a vásárlók figyelmét a tej hasznosságára. Ezenkívül a szerződéses fegyelem erősítését, valamint a fontos exportpiacaink erősítését és visszaszerzését mind-mind kiemelt célnak tekintjük. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 196 2016.03.07. 5:08  193-196

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Nem mindenben értünk egyet természetesen, és ezért kell hogy válaszoljak néhány kérdésére önnek.

Azt mondja, hogy a magyar vidék nem működik, nem fejlődik. Rögtön ezt az első kijelentését, engedje meg, hogy cáfoljam, mert ez egy olyan súlyos kijelentés, amelynek gyakorlatilag minden éppen az ellenkezőjét mutatja. Hogy vannak nehézségek, meg voltak nehézségek, és hogy van munka nap mint nap, hogy át kell alakítani akár a birtokpolitikai rendszert ahhoz, hogy a vidéken új életmegmaradás lehessen, az szerintem egy természetes folyamat, hiszen ahogy haladunk előre az időben, ahogy a XXI. századba lépünk, új és új kihívásoknak kell megfelelni, új és új elvárásokat kell megfogalmazni a vidéken élőknek is. Azt hiszem, pontosan ez a kormány volt az (Mirkóczki Ádám közbeszólása.), amelyik a legnagyobb ellenállásban is képes volt megfordítani a támogatáspolitikát, hogy nem a nagybirtokokat támogatja, hanem a kicsiket. Pontosan azért támogatja és hozta létre a fiatal gazdáknak jutó támogatást, pontosan azért hozott létre olyan oktatási rendszert is, hogy minél többen legyenek képesek bekapcsolódni a magyar mezőgazdaságba, azaz a vidéki élet lehetőségébe.

Azt kell mondjam önnek, sokszor vitatkozunk azon, hogy a kisüzemek és nagyüzemek aránya hogyan viszonyuljon egymáshoz. Mindenképpen azt szeretném, ha azt kitisztáznánk, hogy szükség van mindegyikre, mert a nagy mint elöl járó, innovációt befogadó, inspiráló gazdasági forma tudja vonzani a magyar tőkét, tudja vonzani azt a tudásipart, amely akár a Magyar Tudományos Akadémián, akár a magyar agrártudományi egyetemeken keletkezhet, és tudja fogadni azokat a műszaki innovációkat, amelyek természetesen ma már rendelkezésre állnak, és ez végtelenül szükséges. Az, ami a Hortobágyi Természetvédelmi Nonprofit Kft. életében történik, nagyon jól mutatja azt, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie, hogyan kell új és új kihívásokra új és új választ találnia.

Azt kell mondjam önnek, hogy a kormány tevékenységét éppen jól jellemzi az, hogy milyen sikereket tudott elérni a természetvédelem területén, hogyan bővültek azok a területek, hogyan terjedt ki maga a természetvédelem köre. Ha csak a legszűkebb pátriánkat nézzük, a Szigetközt, ott is nagy előrelépések várhatók, hiszen ha minden jól megy, 2017 végére már egy újabb minősítéssel tudjuk a Szigetköz térségét felmutatni mint naturpark, természetesen több tízezer hektár területet bevonva. Azt hiszem, emiatt szó nem érheti a házat.

Nehézségekkel küzdünk, és vannak olyan szituációk, helyzetek, amikor esetleg kell lépnünk egyet hátra, hogy erőt gyűjtve kettőt lépjünk majd előre, és ezek a folyamatok pont most vannak. Jól érzékeli, igen, vannak nehézségek, sőt olyan kézzelfogható nehézségek is vannak, hogy sokszor nincs az a fűkasza, ami kellene, de ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz.

Tehát, képviselőtársam, én azt tudom önnek mondani, hogy ha ideiglenesen nehézség is van, minden törekvés azt mutatja és arra irányul, hogy ezek a folyamatok hogyan jöjjenek.

Engedje meg, hogy itt ezeket a nyilván az ellenzékiségből eredő kérdéseket, ezeknek az indulatait, a rosszindulatúságát visszautasítsam. Hogy van-e sanda szándék ezzel kapcsolatosan? Azt kell mondjam önnek, hogy olyan erős nemzetközi védelem alá esnek ezek a természetvédelmi területek, hogy bármilyen kormánya lenne Magyarországnak, sem tudna hozzányúlni a természetvédelmi területekhez, tehát ez mind szigorú védelem alatt van.

Ki szállít a HiPP-nek? Majd a HiPP eldönti, hiszen közbeszerzést ír ki rá, megversenyezteti, és aki a legjobb ajánlatot tudja tenni, az majd beszállít, és amikor a Hortobágyi Nonprofit Kft. olyan helyzetben lesz, hogy újra beszállítóvá tud válni, akkor ő is beszáll a ringbe. Azt kell hogy mondjam, neki igazából nem is ez lenne a feladata, hanem a tenyészállat-előállítás, a tenyészállat-utánpótlás, az, hogy a génmegőrzés olyan fokú legyen és olyan biztonsággal legyen, hiszen azért ott olyan tudományos tevékenység is zajlik, amire méltán lehetünk büszkék, és azt hiszem, kellő garanciaként a jövőben, azt az értéket megőrizve, fel tudjuk majd mutatni. Köszönöm szépen kérdéseit. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 256 2016.03.16. 7:13  239-256

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel. Engedjék meg, hogy elmondjam azt az élményemet, ami igen meglepett engem. Mégpedig az, hogy minden felszólalásban gyakorlatilag véleményt formáltak a civil szervezetek munkájáról, és véleményt formáltak az állam munkájáról. Érdekes ennek a tanulságnak a levonása, hiszen kritikával illették a civil szervezeteket és elismeréssel a kormány munkáját. Ezt nagyon jó szívvel hallgatom, de engedjék meg, hogy kormányoldalról azt mondjam, sokkal jobban bízunk a civil szervezetek munkájában és lehetőségeiben, mint ahogy azt az ellenzéki képviselőtársaink megemlítenék.

Nézzük sorban! Magyar Zoltán képviselőtársam jelezte, hogy értelmetlen lenne elfogadni a módosító indítványt, hiszen az pont ellentétes magával a törvénnyel. Ezzel nem is vitatkozom, teljességgel egyetértek. Azzal is egyetértek, amit elmondott, hogy a szaporítók és a tenyésztők között különbséget kell tenni. Sőt, a törvény legszigorúbb lehetőségeivel fel kell lépni az ellen, hogy lerongálják a genetikai állományt bármelyik, Magyarországon tenyésztett kutyafajtánál. De azt kell mondanom önöknek, és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy nem magyarországi egyedi példáról van szó. A világ számos, sőt a legtöbb országában ez a modell működik, mint amit most szeretne a kormány bevezetni, és nem direkt állami beavatkozással működik. Higgyék el, jól működik ott ez a rendszer. Tehát azt kérem képviselőtársaimtól, hogy bízzunk a civil egyesületek, szervezetek erejében, tisztességében, munkájában, szakértelmében, abban, hogy ezt a feladatot is el tudják látni.

Demeter Márta képviselőtársam azt mondja, hogy a szervezetek között diszkrimináció lép fel. Azt hiszem, egyáltalán nem, hiszen a kormány egyformán lehetőséget ad minden szervezetnek arra, hogy a megfelelő tenyésztői programja mentén ezt tegye. Azt kell mondanom, hogy végre rá lesznek ezek a szervezetek és e szervezetek tagjai is kényszerítve arra, hogy szót értsenek egymással. Hiszen most már nem lehet az államra mutogatni mint hatalmi tényezőre, hanem saját maguknak kell eldönteni és megoldani ezeket a feladatokat.

Megfelelő garanciákat kapjanak a tenyésztők és a vásárlók - mondta a képviselő asszony. Igen. Ezt szeretnénk elérni gyakorlatilag, hogy mindenki, aki vásárol, azt a kutyafajtát és azt a genetikai állományt olyan minőségben vehesse, mint amilyet szeretne.

Nagyon érdekes volt a 3 és 97 százalék felemlegetése egymással szemben. Azt hiszem, hogy van min elgondolkodnunk itt, Magyarországon is, mert igen, a magyar kutyafajtákat alig 3 százalékban tartják az emberek. Van munka marketingtéren, és van munkánk tenyésztési téren, azt hiszem, pontosan ezért, mert a magyar kutyafajták vannak igazán veszélyeztetve, hiszen csak 3 százaléknyi tenyészegyed van Magyarországon. Tényleg nagyon oda kell figyelni arra, hogy megfelelő mennyiségben és megfelelő minőségben ezek a kutyafajták tenyészthetők legyenek és megőrizendők a jövő számára, hiszen nagyon reméljük, hogy egyszer újra divatba jönnek vagy újra sok ház, kert udvarán fognak majd ugatni és szolgálatot teljesíteni.

Sallai R. Benedek képviselőtársam azt mondja, hogy szégyenletes kapituláció. Azt hiszem, igen messzire vezető gondolatokat fogalmazott meg a felszólalásában. Azt kérem, hogy bízzon sokkal jobban a civil szervezetekben. Pont az LMP az, aki a politikáját, létrejöttét, szervezetét, az egész munkáját a civil szervezetek együttműködésére irányítja. Azt kérem öntől, hogy bízzon sokkal jobban ezen szervezetek szakértelmében és munkájában. Felsorolta, hogy milyen fontos teendők vannak. Elkerülte kedves képviselőtársaim figyelmét az, hogy nemcsak e törvény módosítása történik, hanem jön az állattenyésztési törvény módosítása, az állatvédelmi törvény módosítása is következik. Tehát egy szerves egységet képez majd megfelelő garanciákkal az ebtenyésztés és ebtartás dolga. Valóban nagyon szeretném, ha a képviselőtársaim különbséget tudnának tenni a hobbi- és a tenyészállat tartása vagy tenyésztése között, hiszen a kutya esetében mégiscsak hobbiállatról beszélhetünk, és így is kell kezelnünk.

Legény Zsolt felszólalása következett, aki csavart egyet az egész történésen, és azt mondja, hogy egyébként el lehetne fogadni a törvényt, ha a 9 kutyafajtát nem vennénk ki a rendszerből. Azt hiszem, hogy ezek a vélemények is gyakorlatilag azt igazolják, hogy helyes úton jár a kormány akkor, amikor így kívánja szabályozni az ebtenyésztést Magyarországon.

Engedjék meg, hogy a legvégén internetes fórumokra hivatkozva eloszlassak egy téves gondolatot: rémhírkeltés folyik az interneten, kedves képviselőtársaim, mert azt írják nagyon sokan, hogy az állam kivonul a kutyatenyésztésből, és Magyarországon csak a 9 magyar kutyafajtát lehet a továbbiakban törzskönyvezni. Oszlassuk el itt ezt a tévhitet, szó nincs erről, hiszen az ebek tenyésztése és törzskönyvezése változatlan formában tovább zajlik Magyarországon. Mindössze arról szól, hogy a magyar állam a 9 magyar őshonos kutyafajta tenyésztési szabályozásába bele kíván szólni, míg az összes többi, hobbiból tartott eb tenyésztését civil szervezetekre bízza úgy, ahogy az eddig is volt Magyarországon, és az ő felelősségük lesz a továbbiakban minden szakmai paraméter meghatározása.

Tehát szerettem volna innen is eloszlatni azt a kételyt, hogy nem lesz törzskönyvezés a továbbiakban Magyarországon a többi ebfajtánál. De lesz! Arra kérem a tenyésztőket is, hogy szűrjék ki magukból az összes olyan rossz tenyésztőt, szaporítót, aki rongálja és leminősíti a magyar kutyafajtákat, mert csak ártanak. Azt hiszem, hogy a civil szervezeteknek most jó lehetőségük van arra, hogy ezt megtegyék. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 16 2016.03.17. 5:04  13-16

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Hadd mondjam el legelőször azt, hogy az állatvédelem nem pártpolitikai kérdés, hanem emberség kérdése.

Először is tisztelettel köszönöm, hogy felszólalásában ismételten felhívta a figyelmet az állatvédelem fontosságára. Biztosíthatom róla képviselő urat, hogy a hazánkban élő állatok jólétének biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk, így a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-bizton­sági Hivatal a továbbiakban is folytatja erre irányuló munkáját, szorosan együttműködve a különféle állami és önkormányzati szervekkel, valamint civil állatvédő szervezetekkel.

Az állatok védelme érdekében végzett munkánk többek között az elmúlt évek jogalkotási lépéseiben is megmutatkozott. Az utóbbi évek egyik legfontosabb, a területen bekövetkezett jogszabályi változása volt, hogy 2013. január 1-jétől minden négy hónaposnál idősebb kutyát mikrocsippel kellett ellátni, továbbá adataikat országos adatbázisban kell nyilvántartani. Ezen intézkedéseknek köszönhetően az adatbázis adatai szerint eddig mintegy 2,5 millió állat vált azonosíthatóvá a kötelező egyedi jelölés bevezetésének köszönhetően.

A kutyák jólétét szolgálja a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet is; 2016. január 1-jén lépett hatályba ennek a módosítása, melynek értelmében tilos az ebet tartósan kikötve tartani. Az ebek kikötésére vonatkozó szabályozás változásáról több fórumon is tájékoztattuk a lakosságot az elmúlt időszakban. 2014 márciusában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal országos láncbegyűjtő akcióval egybekötve hívta fel a figyelmet a jogszabályi változásokra a „Szabad a gazdi” program keretében, míg a 2015 szeptemberében megtartott országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár során a Földművelésügyi Minisztérium informálta a látogatókat az állattartók kötelezettségeiről szóló kiadványban. A témával kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében pedig a Nébih 2016. január 8-án közleményt is megjelentetett.

A kóbor eb- és macskapopulációk kezelhető szinten tartásának és a nem kívánt szaporulatok megelőzésének egyetlen megbízható és humánus eszköze az állatok ivartalanítása. Ezt felismerve a Nébih 2013. október 4-én olyan megállapodást kötött a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karával, amelynek keretében az egyetem ezer gazdátlan, engedélyezett állatmenhelyen élő eb ivartalanítását végezte el állatorvostan-hallgatók bevonásával. A program célja az volt, hogy növekedjen az állatok örökbeadási esélye, illetve a felelős állattartásra ösztönzés, az ivartalanítási program pedig sikeresen záruljon le.

Az állatvédelmi aggályok mellett a kóbor állatok magas száma és az emberre veszélyes betegségek, mint például a veszettség, fokozott közegészségügyi kockázatot is jelent, ezért is dolgozunk a települések belterületén a kóbor állatok befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet megalkotásán.

Tekintettel arra, hogy a hazánkban tartott állatok többsége gazdasági haszonállat, a kedvencként tartott állatok mellett az ő jólétükre is fokozott figyelmet kell fordítani. Ezt a célt szolgálja, hogy 2013-tól Magyarországon, az uniós szabályozást megelőzve, előremutató módon a nagy létszámú állattartó telepeken állatjóléti felelőst kell alkalmazni.

Az állatok felé irányuló megfelelő bánásmód kialakításához véleményünk szerint a társadalom egészének szemléletformálására van szükség. Ezen cél eléréséhez a leghatékonyabb eszközöknek az állatok tiszteletére, védelmére és a velük szemben tanúsítandó helyes magatartásra nevelés korai megkezdését véljük. Ezek közé tartozik a „Szabad a gazdi” program, és azon belül a vakvezető kutyák kiképzését elősegítő Látótárs-projekt is.

Az állatok tiszteletére és megbecsülésére történő nevelés egy hosszú folyamat, aminek még csak az elején tartunk. Így annak ellenére, hogy az állatkínzás már 2004 óta bűncselekmény, időről időre sajnálattal értesülünk az állatok bántalmazásával, állatkínzással kapcsolatos esetekről. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jelenlegi büntetési téte­lek sok esetben nem bírnak kellő visszatartó erővel. Erre való tekintettel egyeztetések folynak a büntető törvénykönyvről szóló törvény módosításának lehetőségéről.

A fenti példákkal is jelezni szeretnénk, hogy a minisztérium mindent megtesz az állatok védelme érdekében. Célunk az állattartók felelősségtudatának növelése, a felelős állattartásra való nevelés. Ebben a munkában mindenki számíthat a minisztérium partnerségére. Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 92 2016.03.21. 2:10  89-92

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Engedje meg, hogy a leghatározottabban visszautasítsam azokat a jelzős szerkezeteit, amelyekkel mind a Magoszt, mind a Nemzeti Agrárkamarát illette. Méltatlan vád, hiszen a Nemzeti Agrárkamara is nagyon széles legitimitással, választással létrejött köztestület, legalább tízszeres legitimitással, ha erről van szó, legalább tízszeres legitimitással bír, mint a korábbi agrárkamara, ahogy megválasztották. A Magosz pedig a legszélesebb gazdatársadalmat képviselő érdekvédelmi szervezet. Azért fáj ez önnek annyira, hiszen azt láthatja, hogy szinte minden magyar gazda tagja ennek a szervezetnek, és ilyen felhatalmazással bír.

Azt kell mondjam önnek, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak. A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai közül megválasztott helyi földbizottság, amelynek megalakulásáról és működéséről az eredeti elgondolás szerint nem a földforgalmi törvény, hanem külön kormányrendelet rendelkezett volna. Az Európai Unió szerveitől érkezett jelzések alapján azonban e kormányrendelet megalkotására nem kerülhetett sor. Ugyanakkor a földforgalmi törvény 103. § (1) bekezdése értelmében, ha a településen nem jött létre helyi földbizottság, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyás iránti eljárásban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét kell megkeresni állásfoglalás kiadásának céljából. Azaz a kamara nem bitorolja ezt a hatáskört, ahogy ön fogalmazott, hanem a törvény adja számára ezt a jogot. A kamara a helyi földbizottság hatáskörében való eljárása tehát nem ideiglenes jellegű, hanem törvény által meghatározott helyettesítői hatáskörben történik. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 48 2016.03.29. 3:25  45-50

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! (Zaj.) Tájékoztatom arról, hogy a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, illet­ve jogutódjának, a Rozmaring Szövetkezeti Kft. gazdálkodási területének befejezetlen földprivatizációja alapvetően nem az eljáró hatóságok mulasztásainak következménye. Sorozatos jogorvoslati kérelmek következtében a kft. földalap‑elkülönítési tervezete a mai napig nincs jogerős határozattal jóváhagyva sajnos. Az Igazságügyi Hivatal 2015. novemberi határozatával jóváhagyta a Pest Megyei Kormányhivatal Budakeszi Járási Hivatalának hatósági földalap‑elkülönítési tervezetét, majd a 2016. januári határozatával módosította a korábbi döntését. Ezt követően az igazságügyért felelős miniszterhez címzett fellebbezések következtében másodfokú eljárás indult, amely jelenleg is folyamatban van. A kormány megtesz mindent annak érdekében, hogy a kárpótoltak és a részarány-tulajdonosok hozzájuthassanak az őket megillető földterülethez. Ennek érdekében a tárca valamennyi rendelkezésére álló eszközzel támogatja a rendszerváltozás utáni földprivatizációs folyamatok mielőbbi lezárását.

A két évtizede húzódó, több jogorvoslati eljárást megjárt bonyolult földprivatizációs ügy jogszerű, minden fél által megnyugtató lezárását a tárca kiemelt figyelemmel kíséri, éppen azért, hogy a szocialista örökségként ránk maradt összetett földjogi problémák megoldódhassanak. Nem véletlen, hogy az MSZP nem támogatta Győrffy Balázs képviselőtársunk azon indítványát, hogy az általuk olyan nagyvonalúan meghatározott igen alacsony, olykor 10 forintnyi haszonbérleti díjakat felül lehessen vizsgálni, hozzá lehessen alakítani a piaci viszonyokhoz. Nyilván nem esik jól a régi barátoknak, hogy a reális haszonbérleti díjakat fizessék.

De nem csak ebben hibás az MSZP. Ők teremtettek olyan helyzetet, mint amiről jelenleg is szó van, a 2002-2010 között átgondolatlan feltételek mellett bevezetett „Életjáradékot a földért” programmal, mellyel az állam tulajdonába került számos hasznosíthatatlan, osztatlan közös tulajdoni hányad. Természetesen nem azt az igényt vitatjuk, amely az idős, a földjüket művelni nem tudó emberek részéről jogosan merült fel, de a konstrukció, be kell vallani, elhibázottnak bizonyult. Ezt a több tízezer hektárnyi osztatlan közös tulajdoni hányadot próbálja meg most az NFA a „Földet a gazdáknak!” program keretében értékesíteni.

Ellentétben a szocialisták által alkalmazott teljesen kusza, áttekinthetetlen földpolitikával, a jelenlegi rendszer teljesen átlátható, a „Földet a gazdáknak!” program a nyilvánosság előtt zajlik, nyilvános árverések keretében értékesítik az állami tulajdonú földeket abból a célból, hogy a kis- és közepes családi gazdaságok juthassanak tulajdonhoz. Egyenlő feltételek mellett, nagyon kedvező hitelkonstrukcióval vásárolhatnak földet a gazdák. Mára több mint 10 ezren jutottak földhöz a „Földet a gazdáknak!” program keretében, és az idei árveréseken már 1222‑en jártak sikerrel.

Nagyon remélem, kedves képviselőtársam, hogy kielégítő választ adtam. Köszönöm megtisztelő figyelmét, és kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 54 2016.03.29. 3:24  51-57

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Öntsünk tiszta vizet a pohárba! 2014-2020 között a magyar részesedés a teljes közös agrárpolitika kiadásainak 3,2 százalékát teszi ki. A KAP keretében felhasználható forrás 18 százalékkal, 12,3 milliárd euróra, több mint 3800 milliárd forintra nőtt. 2015-től azonban nemcsak a támogatás nőtt, hanem a különböző jogcímek száma és a velük kapcsolatban felmerülő feladat is. A területalapú támogatás már ismert rendszere mellett új elemként jelent meg az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, azaz a zöldítés, a fiatal gazdák, a kis gazdaságok támogatása, valamint a termeléshez kötött jogcímek rendszere.

Valamennyi új konstrukció új jogszabály, új kifizetési és ellenőrzési eljárásrend megalkotását tette szükségessé, melyek elengedhetetlenek az uniós elveknek is megfelelő szabályos forrásfelhasználás érdekében. A zöldítési támogatással kapcsolatban szeretném emlékeztetni, hogy ez az egyik ára a fenntartható közös agrárpolitikának.

Figyelmébe ajánlom azt az európai bizottsági pénzügyi kimutatást, amely a 2015. évi közvetlen támogatásielőleg-kifizetésekről szól. Ebből fehéren-feketén kiderül, hogy az EU-28-ak összehasonlításában Magyarország a legbátrabb és legeredményesebb harmadban végzett. Az új rendszer ellenőrzési terheinek súlyát jól érzékelteti az a tény, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban, annak a legkülönbözőbb szintjein 2015 második félévében visszatérő napirendi pont volt a nagy agrárhagyományokkal és potenciállal rendelkező országok azon aggodalma, hogy a korábban megszokottnál legyen elnézőbb a Bizottság az úgynevezett hibaarányok esetében.

Tisztelt Képviselő Úr! A 2010 előtti időszakra vonatkozó ténymegállapítása nem megfelelő. Egyrészt a gazdák 100 százalékának kifizetésére egyik évben sem kerülhetett sor februárban, hiszen mindig előfordulnak elhúzódó esetek, birtokviták, földhasználati jogosultság rendezetlensége. Másrészt a kifizetés pontos összege előre nem meghatározott, az borítékban áll rendelkezésre, és az összes kérelem teljes körű elbírálását követően állapítható csak meg, hogy milyen visszaosztási ráta mentén fizethető ki a támogatás. Ennek az időpontja minden évben júniusra tehető. Azt is ki kell tehát emelni, hogy amíg a korábbi időszakban csak kettő különböző támogatási esetben történt előlegfizetés, addig 2015-ben már nyolc különböző jogcímen utal előleget az MVH.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormányzati átalakítás nem csak az MVH-ról szól. Jelenleg hetvennél is több háttérintézmény átalakításának vizsgálata zajlik a hatékonyabb működés, a kevesebb bürokrácia érdekében. Az esetleges átalakítás során a kormány a gazdák érdekeit és a vonatkozó programok eredményes végrehajtását szem előtt tartva fog egy megfontolt döntést hozni.

Köszönöm megtisztelő figyelmét, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 182 2016.03.29. 2:35  177-186

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Sokszor és sokadszorra beszélünk erről. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem eleget!) Önök vitatják, hogy jó‑e az állami földek értékesítése, mi pedig azt mondjuk, hogy igen, mert kialakul az a birtokszerkezet, amelyre hosszú távon, tulajdonosi szemlélettel kalkulálni lehet.

És azt kell mondjam, hogy bármilyen kategorizálás, akármilyen támadás modern kori gazdaüldözésnek minősíthető. Kicsi vagy nagy, Fidesz-közeli vagy -távoli, egyaránt ez egy önkéntes, önkényes kategória az önök részéről, amit határozottan vissza kell utasítanom. Ráadásul úgy, hogy minden értékesítés nyilvános keretek között, árveréssel történik. Minden kikiáltási ár megalkotása az NFA által a helyben szokásos földárak plusz 10 százalékán történt. Mit kell még tenni ahhoz, kedves képviselőtársam, hogy ez átlátható, tiszta folyamat legyen?

A mezőhegyesi kapcsolatát nem is értem. Hiszen kialakulhat egy olyan mintagazdaság, amely hosszú történelmi múlttal bíró, korszerű alapokon nyugvó magyar mezőgazdaság bázisául szolgálhat.

A Csányi-birtok támadását meg végképp nem értem, hiszen ha van kiemelkedő minőségi kategória a magyar mezőgazdaságban, akkor azok a birtokok abszolút azok. Igazából lehet az innovációban, a termékfejlesztésben, a minőségbiztosításban példaként állítani, hiszen olyan lehetőségeket tesz.

És sokadszorra teszi föl a cégek támogatásának mikéntjét is, és hogy hogyan változott. Kedves Képviselőtársam! Aki nem ért hozzá és úgy hallgat bennünket, az még el is hiheti, amit ön mond. De pontosan az állattenyésztések plusztámogatása végett ‑ és mivel tudjuk nagyon jól, hogy a szarvasmarha-állomány nagy része is a nagyobb telepeken helyezkedik el, a sertéstenyésztésünk nagy része is a nagyobb telepeken helyezkedik el, pont a magyar kormány támogatását dicséri, hogy az állattenyésztéshez ennyi pluszpénzt adunk hozzá, ettől van több pénz, ettől van több támogatás a nagyoknál, és nem azért, mert a birtokszerkezet úgy alakult ki.

A mostani birtokszerkezet kialakításáért nagyon-nagyon küzd a kormány, nagyon sok támadást kapott, nagyon sok méltatlan támadást kaptunk ezért, de azt hiszem, hosszú távon egy megfelelő birtokszerkezettel kiváló magyar mezőgazdaságot tudunk építeni a jövőben. Köszönöm szépen a kérdését. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így legyen!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 186 2016.03.29. 1:06  177-186

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Határozottan vissza kell utasítsam minden vádját, hiszen akkor, amikor nyilvános árveréssel történnek a dolgok, és ráadásul az árverés nyertese még nem a vételár győztesét mutatja, hiszen a földtörvény szabályzata ezután lép csak életbe, a kifüggesztések ezután következnek, a vétel megtörténte után, a kifüggesztés utáni állapotnál lehet a tulajdonost kihirdetni.

Vigh képviselőtársunk visszalépett a vásárlásától (Közbekiáltások a Jobbik padsoraiból: Jézus, Mária!), tehát azt nem hozhatja föl példának.

Mindenütt ‑ és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni ‑ a földárak a helyben szokásosnál plusz 10 százalékkal magasabb áron történtek meg, sok gazda panaszkodik is arra, hogy az államtól nehéz földet vásárolni, mert nagyon nehéz.

Ráadásul mindaz, amiről szó van, a magyar termőföld 5 százaléka, aminek tudjuk nagyon jól, hogy csak 60 százaléka kelt el, tehát mindössze 2-3 százalékról beszélünk, és ettől akar ön végítéletet megfogalmazni. Határozottan visszautasítom! Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 72 2016.04.04. 2:19  69-72

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Azt kell mondjam, hogy ez a kérdés nagyon igazságtalan. Az Európai Unióban lévő GMO elleni küzdelem élenjáró harcosa Magyarország, nyugodtan mondhatom azt, hogy mindaz, amit az Európai Unió az Egyesült Államokkal szemben vagy a GMO-lobbival szemben elért, az Magyarországnak köszönhető.

Nézzük sorban a tényeket! Azt helyesen mondta, Magyarország Alaptörvényben rögzítette a GMO-men­tesség cél elérését. A vetőmag terén már meg is történt. Tehát ma Magyarországon nem lehet olyan vetőmagot vetni, amely génmódosított szervezetet tartalmaz. Ez egy óriási siker, ha meggondolja, a Mon­santo kukoricával vagy az Amflora burgonyával kapcsolatos dolgainkat; ez egy óriási siker. Magyarország volt az egyetlen, amely bírósági perben nyert, és ezáltal az Európai Unió területét megóvta attól, hogy kötelezően el lehessen ültetni vagy el kelljen ültetni ezeket a növényeket. Tehát ez nagyon igazságtalan dolog.

Az állattenyésztéssel szembeni, az állati takarmányozással szembeni küzdelem élharcosa megint csak Magyarország. Csak, kedves képviselő uram, egészen életszerű lett volna, ha azt mondja, hogy ön gyorsabban szeretné, hogy még többet tudjunk tenni. De el kell mondjam önnek, hogy hol tartunk. Megnöveltük a szója-vetésterületek támogatását, ezáltal nőtt a vetésterület. Kutatóintézetek dolgoznak azon, hogy hogyan váltsuk ki az importszóját, hogyan helyettesítsük. Genetikai kutatóintézetek sze­dik elő azokat a régi vetőmagmintáinkat, amelyek fehérjenövények termesztésére alkalmasak, hogy ezt ki tudjuk váltani és be tudjuk tenni. Etetési kísérletek zajlanak nagyüzemi telepeken, szarvasmarha-takar­má­­nyo­zás­ban, hogy hogyan lehet a szója helyett, mondjuk, zsenge rozst etetni velük, és akkor megfelelő fehérjepótlás van a hazai szójaetetés mellett.

Tehát teljesen igazságtalan az, hogy Magyarország nem tesz semmit. Azt kell mondjam, kedves képviselőtársam, hogy élen járunk ebben a küzdelemben, és azt szeretnénk elérni, hogy minél több európai uniós ország csatlakozzon hozzánk, nem véletlenül május végén-júniusban, reméljük, megjön a GMO-mentes jelölés használatának engedélye is az Európai Uniótól, és ebben is elsők leszünk. Úgyhogy kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 176 2016.04.18. 2:01  171-180

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Az az igazság, egyedülálló az, hogy a Balatonon motorcsónakot nem lehet használni. Pontosan a környezet védelmét szolgálja az a cél is, hogy a motorcsónakozás helyett vitorlás hajók működése az engedélyezett, ez adja egyébként a báját, a szépségét magának a tónak. Azt kell mondjam önnek, hogy számos vizsgálat indokolja és igazolja azt, hogy sem a környezetvédelmi szervezetek, sem a hivatalok semmilyen kivetnivalót nem találtak, senki nem óvta, senki nem fellebbezte meg azt az egész beruházást, ami ebben történt. Én sorban önnek elmondom, hogy milyen intézkedések történtek ennél, amiből láthatja azt, hogy minden a legnagyobb szakszerűséggel zajlott.

A vitorláskikötő engedélyezése 2013 novemberében kezdődött. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség hirdetményt tett közzé a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren keresztül. Ezzel egy időben a hirdetményt, a kérelmet és a mellékleteit megküldte Balatonfenyves önkormányzat jegyzőjének a közterületen és a helyben szokásos módon történő közhírré tétel céljából.

Az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. Az eljárás megindításáról az eljárásban érintett környezetvédő civil szervezeteket elektronikus úton értesítette a felü­gyelőség, ennek ellenére egy civil szervezet sem jelentette be részvételi szándékát a környezetvédelmi eljárásban. A felügyelőség az eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása sem az egyes környezeti elemekre, sem azok rendszerére jelentős környezeti hatással nem jár, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem volt indokolt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 180 2016.04.18. 0:57  171-180

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselő Asszony! A helyzet az, hogy a döntés ellen semmilyen fellebbezés nem érkezett, 2014. szeptember 5-én így jogerőre emelkedett. A felügyelőség az eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása sem az egyes környezeti elemekre, sem azok rendszerére jelentős környezeti hatással nem jár, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, továbbá, hogy a tervezett tevékenység nem egységes környezethasználati engedélyhez kötött, valamint hogy a tevékenység megkezdése előtt vízjogi engedélyt, valamint hajózási hatósági engedélyt kell beszerezni.

Tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy nincs tudomásunk olyan konkrét beruházásról, amely a Balaton környezeti állapotára káros hatással lenne. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 42 2016.04.25. 4:17  39-45

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg nekem, hogy a válaszomat ne csak mint a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára fogalmazzam meg, hanem úgy is, mint gyakorló méhész. Nagyon remélem, hogy gyakorló méhészként az a válasz, amit a tudományos intézetek kutatásai is megalapoznak, az ön számára elfogadható lesz.

Az Európai Bizottság 2013 decemberétől korlátozta három növényvédőszer-hatóanyag, a klotiani­din, a tiametoxám és az imidakloprid felhasználását, ugyanis az európai élelmiszer-biztonsági hivatal megállapításai szerint a rendelkezésre álló vizsgálatok alapján csávázószerként történő használatuk kockázatos lehet a méhekre nézve. Az óvatosság elve alapján további vizsgálatok szükségesek a hatóanyag­csoport értékesítésének és értékelésének lezárá­sához. A hatóanyagokat az Európai Unióban nem tiltották be, hanem bizonyos használataikat függesztet­ték fel további vizsgálatok elvégzéséig és az európai szintű végleges döntésig. A hatóanyagok bizonyos kultúrákban és időszakokban ‑ őszi búza csávázásában vagy gyümölcsösben virágzás után ‑ to­vább­ra is Európa-szerte alkalmazottak és engedélyezettek.

Magyarország végrehajtotta az EU korlátozott felhasználásra vonatkozó döntését, és két éven keresztül nem adott ki semmilyen engedélyt a szerek használatára. Ezzel szemben több EU-tagállam már a korlátozások elrendelése után szükséghelyzeti engedélyt adott ki, így a környezetvédelemben élen járó Finnország és Dánia is. Az említetteken túl Észtország, Bulgária és az egyik legerősebb növényvédelmi szakhatósággal rendelkező Egyesült Királyság is adott ki szükséghelyzeti engedélyt.

A neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatának felfüggesztése óta semmilyen olyan új információ nem látott napvilágot, amely szerint a korlátozásoknak köszönhetően javult volna a méhegészségügyi helyzet. Ezzel szemben a korlátozások egyetlen látványos hatása az volt ‑ és nagyon kérem kedves képviselőtársaimat, hogy ezt nagyon figyeljék meg ‑, hogy jelentősen megnőtt az állománykezelésre használt, valamint a talajfertőtlenítő szerek forgalma. Tehát egy intézkedéssel sokkal nagyobb kárt okoztunk, mint ha engedtük volna továbbra is azt a szert.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az önök állításával szemben az elővigyázatosság elve mentén és a tapasztalatok alapján döntött, amikor a kétéves moratórium után korlátozott területen újra lehetővé tette azon hatóanyagok használatát, amelyek kivonása sem a termelők, sem a méhészek számára nem járt pozitív következményekkel. A szükséghelyzeti engedély behatárolt területen a hatóanyagok csávázással történő alkalmazására és kizárólag a vetőmagtermesztésre terjed ki, és a kukorica- és napraforgó-kultúrák területének csak egytized százalékát érinti. Nyilván tudjuk, a kukorica nem is érdekli a méheket, a napraforgó viszont igen.

A növényvédő szerek szabályos felhasználásával, a kockázatok csökkenésével és a növényorvosi felügyelet mellett a csávázott vetőmagok elvetése nem okozhat méhpusztulást. Méhpusztulás nem történt akkor sem, amikor ezeket a szereket több százezer hektáron használták.

A méhészek és a termelők közös érdeke az egészséges, virágzó növényállomány. A hatóság ezt szem előtt tartva kizárólag olyan engedélyeket ad ki, amelyek előírásainak betartása során a kezelések következtében a méhek nem károsodnak. A szabálytalan használatból adódó méhmérgezések esetén eljárás indul, és bizonyítottság esetén bírság kiszabására, valamint kártérítésre kerülhet sor. A hatóság az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel együttműködik, s a vetések elvégzése után tájékoztatja a területek pontos helyszínéről.

Csak tájékoztatásul szeretném mondani, kedves képviselőtársam, a Monsanto volt az a cég, amelyet a magyar kormány perelt be a Monsanto kukorica-vetőmaggal kapcsolatosan, és ezt a pert meg is nyerte. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 12 2016.04.26. 5:08  9-12

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Az az igazság, hogy olyan számokat és olyan trendeket hasonlított össze egymással, amelyek egymásnak abszolút ellentmondók, és ebből levonni következtetést nem más, mint politikai hangulatkeltés. Miről is van szó? Vegyük sorra, amit ön mondott!

Egyrészt, amit az elején mondott, az egy örökségünk, hiszen az az európai uniós forrásrendszer, amelyet 2010-ben a Fidesz-KDNP-kormány megörökölt, már adott volt. Nem mondhatja azt, hogy az első adandó alkalommal, amikor hozzá lehetett nyúlni ehhez a módhoz, hogy hogyan lehet elosztani ezeket a forrásokat, akkor azt a kormány nem tette meg. Milyen jogi környezeteket hoztunk? 300 hektár lehet egy ember magántulajdonába jutó földterület száma. Az 1200 hektár feletti bérelt földterületeknél a degressziót vezettük be, azaz az egyes pillérből áthelyeztük ezeket a támogatásokat a kettes pillérbe, pontosan azért, hogy a vidékfejlesztési támogatások minél nagyobb volumenben juthassanak a kistermelőkhöz, a földművesekhez.

Szóba került a külföldiek földvásárlása. Azt hiszem, nem kell önnek bizonygatnom személy szerint nekem sem, hogy mennyit küzdöttünk a zsebszerződések ellen. Emlékezzék vissza, 2010-ben milyen állapotok voltak az országban a külföldiek földvásárlása, földbérlése terén, és azért nézze meg, hogy hol tartunk most, és hogy milyen sikerrel vettük fel a küzdelmet annak idején és mind a mai napig a zsebszerződésekkel. Nem véletlenül a magyar földforgalmi törvényt tartják Európa legszigorúbb törvényének, nem véletlenül kell Brüsszel előtt megfelelnünk azokra a kérdésekre, amit föltesznek ezzel kapcsolatban nekünk, és nem véletlenül kell védekeznünk pontosan ezáltal.

A birtokpolitikát emlegette, és megint csak különböző számokat mondott. Azt kell mondjam önnek, kedves képviselőtársam, hogy 42 hektár az átlag földterület, amelyet az árverés során a magyar földvásárolók megvásároltak. És nem mondhatja azt, hogy ebben diszkrimináció volt, és nem azonos feltétellel juthatott hozzá mindenki, hiszen az a banki környezet, az a banki feltétel, ahogy ezekhez a földekhez hozzá lehetett jutni, ahogy licit során teljesen nyilvános árverésekkel, 10, illetve 20 százalék előleg befizetésével, 1,95 százalékos hitellel, amely nem terheli a meglévő ingatlanokat, csak a megvásárolt földterületre vonatkozik, 20 éves elidegenítési tilalommal, én azt hiszem, hogy mindenki számára egy olyan lehetőség, aki a mezőgazdaságból kíván élni, aki fejleszteni akarja a birtokát, aki hosszú távon akarja megalapozni a mezőgazdaságból, az agráriumból való megélhetését, annak ez egy nagyon kiváló lehetőség volt, és gyakorlatilag élnek is vele a gazdáink.

Azt mondja, hogy a támogatások aránytalanul oszlanak el. Azt kell mondjam, kedves képviselőtársam, és itt szeretném nagyon hangsúlyozottan elmondani önnek, hogy mi hogyan történik. Ha ön tisztességesen csak a földalapú támogatásokat, tehát a SAPS-ot vette volna górcső alá, akkor láthatta volna, hogy hogyan csökken a gazdasági társaságok által bérelt tulajdonú területeken a SAPS-támogatás, és hogyan nő meg a magántulajdonú területek támogatása, hiszen már 52 százalékos az arány, megfordítottuk ezt a trendet. De ön összemossa azokat a támogatásokat, amellyel pontosan a védekezésünket alapoztuk meg, hiszen akkor, amikor a degressziót bevezettük, emlékezzék vissza, mekkora küzdelem ment a kézimunkaerő-igényes ágazatok támogatására, az állattenyésztés, a zöldség- a gyümölcstermesztés, a kertészetek támogatására, természetes, hogy oda plusz támogatási forrásokat adunk ezekben az ágazatokban. Ön ezt a támogatási összeget is összefogja, és így hozza meg az ítéletét, ami teljességgel kizárható, hiszen ha ezt nem tettük volna, akkor nagyon sokat ártottunk volna a vidék Magyarországának. De így, hogy mind az állattenyésztés, mind a kertészet, zöldség-gyümölcs vonalán plusztámogatásokat adunk, ezzel természetesen a degresszió negatív következményeit ki tudjuk védeni, és meg tudjuk a vidék fejlesztését erősíteni.

Ha csak azt nézi, hogy a pályázatok hogyan alakulnak az elkövetkező időszakban, az az 500 millió forintos felső határ, amit egy pályázat nyerhet, megint csak a kistermelőket tudja majd segíteni a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 85 2016.05.02. 2:09  81-85

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Azt kell mondjam, hogy erősen túlzó, hangulatkeltő kérdést intézett hozzám, hiszen úgy tesz, mintha a kormány nem tenné a dolgát. Én inkább azt kell mondjam önnek, hogy a kormány teszi a dolgát, a gazdák tudják, hogy milyen intézkedések jönnek, csak egyszerűen ön nem megfelelően felkészült ebben a kérdésben.

A kedvezőtlen időjárási kockázatok kezelésére, így a leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Nógrád, Pest, Somogy, Veszprém és Zala megyéket is sújtó tavaszi fagykárok miatt, a bekövetkező károk csökkentésére a tárca kiemelt figyelmet fordít. Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer bevezetése óta a mezőgazdasági termelők jogos kárigényei teljes mértékben kifizetésre kerültek, az agrárkárenyhítési rendszer jelenleg sem küzd forrásproblémákkal. Hiszen jelenleg 16, 2017 elején pedig mintegy 24 milliárd forint fog rendelkezésre állni.

A termelőknek a fagykárt 15 napon belül kell bejelenteniük az MVH honlapján elérhető elektronikus alkalmazáson keresztül. Az új rendszerben a kárbejelentés egyszerűbb, lehetővé vált a parcellaszintű kárbejelentés is. A károk felmérését a kormányhivatalok, szükség esetén a falugazdászok végzik. A kárbejelentések meggyorsítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium kérte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, hogy az egységes kérelem benyújtási időszakában prioritásként kezelje a károsultak kárbejelentéseit és az egységes kérelem ügyeit, valamint a szükséges tájékoztatást a termelői teendőkről adja meg.

Az egyes ültetvényekben keletkezett károk mértéke csak az első terméskötődéskor lesz pontosabban megítélhető. Április 29-éig 1167 darab tavaszi­fagy­kár-bejelentés érkezett 6396 hektár területre, de természetesen ez a szám a folyamatos kárbejelentések okán egyre inkább növekszik.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 173 2016.05.02. 2:23  170-177

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A magyar méhészeti ágazat az állattenyésztésen belül egy kicsi ágazat, hiszen mintegy 1 százalékot tesz ki. Húszezer méhész tart 1 millió 200 ezer méhcsaládot Magyarországon. S azt kell mondjam, hogy az ágazat kicsisége, 1 százalékos volta ellenére ökológiai voltában mégis óriási jelentőséggel bír, hiszen pénzben szinte nem kifejezhető az az előny és az a haszon, amit maguk a méhek jelentenek nemcsak a méz termelésével, vagy a virágpor, a propolisz, a méhpempő termelésével, hanem a beporzásnak van óriási jelentősége. A beporzás elmaradásával helyrehozhatatlan gazdasági károk milliárdjai keletkeznének Magyarországon.

A mézpiacot azonban számos probléma terheli napjainkban. Az egyik legjelentősebb a harmadik or­szá­gokból, különösen Kínából beáramló nagyon silány minőségű vagy egyenesen ‑ ki kell mondani - ha­misítottméz-dömping. Ez közel 200 ezer tonna importmézet jelent az OMME 2015-ös adatai szerint. Az Unió mézforgalmának ‑ és ez egy szörnyű szám ‑ egyharmada vélhetően hamisított, a forgalma­zott méz mennyisége nő, amit a méhcsaládok száma, kiemelten a kínai méhcsaládoké nem indokol. Ez is bizonyítja, hogy itt zömmel technológiai mézről beszélünk.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében a mézágazat aktuális helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést 2016. április 19-én a jogalkotók, a hatóságok és a hazai méhészeti ágazat képviselői. A kerekasztal-beszélgetésen az OMME elnöke kiemelte, az elmúlt időszak eredményes hatósági munkájának, a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően az importmézek aránya jelentősen csökkent a kereskedelemben. Mindez a hazai mézpiac látványos, a silány minőségű mézektől és a hamisított termékektől való tisztulását eredményezte.

A fokozott ellenőrzések és a transzparens kommunikáció hatására a kiskereskedelmi forgalomban jelentősen nőtt a magyar mézek aránya. Az országba 2016 januárja óta közvetlenül már gyakorlatilag nem hoznak be kínai mézet.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 177 2016.05.02. 1:05  170-177

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Az az igazság, hogy Magyarország érdeke az, hogy a legszigorúbb eljárás legyen a mézek minősítésének szabályaiban. Nem véletlenül kérjük magyar kezdeményezésként a Mezőgazdasági és Halászati Tanácson Brüsszelben, hogy az uniós jogban szigorítani kell a harmadik országokból származó mézek eredetét, és annak megjelölési szabályait felül kell vizsgálni. Ugyanezen a fórumon kérjük a Bizottság fokozottabb szerepvállalását a már létező hatékony laboratóriumi módszerek szélesebb körű használatának elősegítésében, és segítségét a hatékony ellenőrzéshez szükséges pénzügyi és technikai feltételek biztosításában.

Rend csak akkor lesz a piacon ‑ és ez az alapvető érdek ‑, ha minőségi méz kerül a piacra, és a minőséget meg tudjuk védeni Európa határainál. Ez mindnyájunk közös érdeke, és ehhez a legszigorúbb technológiai, legszigorúbb jogi rendszert be kell vetnünk ebben a küzdelemben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 183 2016.05.02. 1:57  178-187

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Hogy ki kivel kávézik, azt hiszem, ez ebben az esetben a politika legendagyártásának egyik folyamata lett. Azt meg, hogy miről beszéltek, Bitay és Mészáros urak majd nyilván elmondják. Bitay államtitkár úr ezt nyilatkozta is.

Ugyanakkor azzal nagyon komolyan szeretnék foglalkozni, amit e találkozó következtében teljesen hamisan, azt kell mondani, hogy hazug módon állítanak és próbálnak előtérbe helyezni. A tények ugyanis a következők, és nagyon szeretném, ha ezt figyelembe vennék. Az atlatszo.hu valótlanul állította, hogy Mészáros Lőrinc és Bitay Márton állam­titkár földügyekről egyeztettek volna. A portál azt sugalmazta, mintha összefüggés lenne rövid és véletlenszerű találkozójuk és aközött, hogy a Mészáros Lőrinc haszonbérletében lévő földeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet aznap kiemelte volna az értékesítendő birtoktestek köréből.

Mindebből egy szó sem igaz! Ugyanis az NFA a 2016. május 19-i árveréseket pusztán technikai okok miatt átütemezte 2016. május 30-ára. A sajtóban megjelent spekulációkkal ellentétben tehát a visszavont területek mindegyike kalapács alá kerül. Az NFA és a földárverések lebonyolításában közreműködő kormányhivatalok észlelték, hogy egyes hirdetmények közzététele és a tervezett árverési napok között nem telik el a törvényben előírt 30 nap, így a liciteket későbbi időpontra kellett átütemezni. Országosan összesen 699 darab földrészlet vonatkozásában módosította az árverés napját az NFA. Kérem válaszom tudomásulvételét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 187 2016.05.02. 0:43  178-187

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Mindaz, amit képviselőtársam elmondott, csak akkor lenne igaz, ha nem vennénk figyelembe mindazt, amit elmondtam. 699 földrészletet ütemeztek át, mert a 30 napos várakozási idő nem volt meg. Mindebből azt kiszűrni, hogy ez csak a miatt az egy-két földrészletügy miatt történt, teljességgel nettó hazugság, mert 699 érintett földdarabról történt meg az említett átírás.

Arra kérem képviselő urat, hogy ne csak az érzelmek és az indulatok mentén, hanem a jogszerűség és az igazság mentén is tessék haladni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Lázár János: Jogot és igazságot!)

(14.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 34 2016.05.09. 4:12  31-37

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon szeretnék néhány dologban megegyezni önnel. Az első ilyen dolog, amit mindenképpen szeretnék elmondani az interpellációs kérdésének a címére reagálva: a kormány sohasem fogta meg a csalók kezét. A legszigorúbban kívánunk eljárni mindenkivel szemben, aki nem a szerződésben foglaltak szerint hasznosítja ezeket a területeket.

És amiben az egyezséget kérem, kedves képvi­selőtársam, az a következő. Ön abba a hibába esett, hogy általánosságokat fogalmaz meg: Berettyóújfalu környéke, Váncsod környéke. Egyezzünk meg abban, hogy konkrétumot fog kérdezni, megmondja, melyik helyrajzi számú területről van szó, mert így nagyon nehéz válaszolni, hiszen sértő azokra nézve ez az általánosítás, akik teljesen tisztességgel teszik a dolgukat, és nagyon sok kérdést ki lehetne tisztázni, egyértelműsíteni lehetne akkor, hogyha ön megnevezné azokat a területeket helyrajzi szám szerint, ahol probléma van. És az az ígéretem a hortobágyiaktól, hogy személyesen is meghívják önt akkor, amikor ellenőrzés lesz azon a területen, hogy minden kétséget kizáróan lehessen együtt dolgozni.

Szeretném önnel ismertetni azt, hogy az eljárás menete hogyan történik az ellenőrzéseknél. Az igazgatóság haszonbérleti szerződés keretében hasznosított birtoktesteinek száma 2015. december 5. napján tett jelentésének megfelelően 833 darab volt. A 2015. évre elkészített ellenőrzési terv alapján 157 birtoktest átfogó ellenőrzését ütemezték be, és az év során többet, 176 darab birtoktestet és összesen mintegy 201 haszonbérlőt ellenőrzött az igazgatóság. Mielőtt azt kérdezné képviselő úr, hogy akkor miért nem ellenőrizték az összes előirányzott birtoktestet, fel kell hívnom a figyelmét arra a körülményre, hogy tíz ellenőrzésre került birtoktest polgárjogi társaságok használatában van, ez magyarázza a szerződő felek birtoktesttől eltérő számát.

A 2015. évben elvégzett összes, tehát az átfogó, az utó- és a célellenőrzések száma 456 darab volt. 456 darab, kedves képviselőtársam! A Bihari-sík táj­egységében összesen 111 ellenőrzés történt. Az utó-, cél- és rendkívüli ellenőrzések a fokozatosság elvét követve a bérlői teljesítések hiányosságai miatt megküldött felszólításban előírtak betartásának ellenőrzésére irányultak. Az ellenőrzések során megállapított bármely hiányosság ‑ eltérő állatlétszám, hasznosítás hiánya, tulajdonviszonyok tisztázatlansága vagy szabálytalanság, mint a gyomosodás vagy inva­zív fajokkal történő fertőzöttség, vagy engedély nélküli infrastruktúra-fejlesztés, a természetvédelmi kezelési eljárások nem megfelelő betartása ‑ feltárása esetén az igazgatóság felszólította a haszonbérlőt a szerződésben előírtak maradéktalan betartására, a szerződésszerű használatra. Ezekben az esetekben az utó- és célellenőrzések is megtörténtek. Néhány célellenőrzésre a legeltetési időszak végén került sor, így a jegyzőkönyvek feldolgozását és vizsgálatát követően az igazgatóság a 2016. évi legeltetési időszak elejére rendkívüli célellenőrzésre jelölte ki ezeket a bir­toktesteket. Egy darab haszonbérleti szerződést pedig, jelentem, képviselőtársam, fel is mondott az igazgatóság.

A 2015. évi legeltetési időszakban az igazgatóság az ellenőrzésekkel kapcsolatosan összesen 72 esetben ‑ ebből a Bihari-sík térségében 35 alkalommal ‑ tett adminisztratív intézkedést tájékoztatás, fel­­szólítás formájában. A többi birtoktest esetében a terület kezelését természetvédelmi szempontból megfelelő állapotúnak ítélték meg, így azok további intézkedést nem igényeltek.

Kedves Képviselőtársam! Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 64 2016.05.09. 3:54  61-67

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársam! A politikai legendagyártás tovább folyik, látom, és a legendákra az a jellemző a valósághoz képest, hogy azok legendák. Köszönőviszonyban nincsenek magával a valósággal, ezért hívjuk őket legendáknak. Sajnálatos, de nem meglepő az a tény, hogy képviselő úr is egy valótlan feltételezés és egy jól kigondolni vélt összeesküvés-elmélet mentén újabb interpellációt fogalmazott meg az állami földértékesítések kapcsán.

Nézzük, mi a valóság! A valóság az, kedves képviselőtársam, hogy a földárverések a harmadik fázisba jutottak, 10 500 gazda tudott eddig földet vásárolni Magyarországon, és az egy nagyon nagy siker. Ezt a sikert önök szeretnék valahogy elpalástolni. Keresve-kutatva hoznak elő olyan ügyeket, amelyekkel ezt a sikertörténetet valahogyan el lehet fedni. Önökkel szemben a kormány szerencsére a földműves magyar gazdák érdekében cselekszik, ezt bizonyítják az államiföld-árverések eredményei is.

Amiért a magyar földművesek további földjuttatásához elősegítés szükséges, elindul a harmadik ütem. A harmadik értékesítési fázis kapcsán az ország minden megyéjében összesen 699 földárverés időpontjának módosítására került sor. Ennek pedig egyetlen oka volt, képviselő úr, mégpedig az, hogy minden érdeklődőnek legyen legalább 30 napja felkészülni az árverési részvételre. Ön is beláthatja, hogy a 19 megye 699 érintett földárverésének időpontját bizonyára nem Mészáros Lőrinc kedvéért módosította a Nemzet Földalapkezelő Szervezet, bár önnek ez a verzió nyilván jobban tetszene, hiszen ez jó kis politikai legenda lenne.

Abban azonban szinte biztos lehet, hogy ma Magyarországon senki nem tud 300 hektárnál több földtulajdont szerezni, hiszen az ezt meghaladó mértékben a földhivatal nem jegyzi be a tulajdonjogot. Azt a felvetését pedig, hogy az államiföld-árveré­seken bármely nyertes elvenné mások elől a földet, határozottan visszautasítom. Hiszen nyilvános, bármely földműves számára elérhető liciteken fel sem merülhet, hogy valaki mások rovására kerüljön előnybe. A kedvezményes hitel is egyforma feltétellel jár mindenkinek a vásárláshoz, tehát a „Földet a gazdáknak” program tényleg a magyar gazdák érdekeit szolgálja, bármennyire is meg akarják önök győzni önmagukat és a közvéleményt is ennek ellenkezőjéről.

Így, ha már javaslatokat tesz arra az interpellációjában, hogy a kormány egyes tagjai kivel mikor és miről beszélgessenek, engedje meg, hogy én javasoljam önnek, hogy beszélgessen el az elmúlt hónapokban állami földet vett gazdákkal. Beszélgessen el velük és kérdezze meg, hogy mennyire rossz ez az értékesítési program. És majd figyelje meg jól a válaszukat. A „Földet a gazdáknak” program a magyar gazdák piaci helyzetét tulajdonosi pozícióval erősíti, egy igen sikeres program. Sajnálatos, hogy képviselő úr ezt még mindig nem látja be, és a valós tények helyett a fantázia világában született összeesküvés-elméletek mentén alakítja ki a saját álláspontját.

Nyilván a legendák sokkal színesebbek, sokkal érdekesebbek, mint maga a valóság. De kérem képviselő urat, hogy mindig a valóságot tartsa szem előtt. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 76 2016.05.09. 4:03  73-79

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Az a helyzet, hogy a magyar kormány figyel a magyar gazdák szavára, meghallja az ő hangjukat, ezért nem kell a Kossuth térre följönniük, hogy elmondják, hiszen nap mint nap kapcsolatban vagyunk a gazdákkal, értjük és átérezzük az ő nehézségeiket, és megoldásokat keresünk arra, hogy minden törvényes eszközzel és lehetőséggel próbáljuk segíteni az ő munkájukat.

S engedje meg, hogy itt határozottan vissza is utasítsam mind a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, mind a Magoszt ért vádjait, hiszen ezek olyan szakmai szervezetek, amelyek kiválóan végzik a munkájukat. (Novák Előd közbeszól.) Ugyanakkor hadd köszönjem meg azt a kérdését, hogy végre nem legendákat kérdez, hanem a magyar mezőgazdaság valós helyzetéről kell beszéljünk és beszélhetünk az elkövetkező időszakban.

A Földművelésügyi Minisztérium a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel igyekszik enyhíteni a sertéshús, a tej és tejtermék, valamint a zöldség-gyümölcs piacán hónapok óta tapasztalható zavarokat. Az intézkedések egyrészt támogatási, másrészt ellenőrzési és szabályozási oldalról keresik a megoldást az erős importnyomás, a feketegazdaság, valamint a likviditási problémák kezelésére.

Tájékoztatom a képviselő urat, hogy az Európai Unió jogszabályai szerint érvényben lévő támogatási formák és jogcímek Magyarországon minden termelő számára elérhetőek. Az árletörő hatású, áfa­csalással érintett vagy a termelés volumenéből adódóan jóval alacsonyabb áron előállított importtermékek visszaszorítása érdekében tehető kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban számos egyeztetés zajlott az elmúlt hetekben az ágazati, a kiskereskedelmi, valamint a kormányzati oldal részvételével. A tejtermelők nehézségeit a 2015. évi 49,6 milliárd forint után 2016-ban 63,5 milliárd forint támogatás biztosításával igyekszik enyhíteni a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca tárgyalásokat folytat továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a termelőkkel és több élelmiszer-kereskedelmi vállalattal az almapiacon található értékesítési problémák megoldási lehetőségeiről, valamint a hazai termékek forgalmazásának előmozdítása és népszerűsítése érdekében.

A kiskereskedelmi láncok kormányzati eszközökkel való korlátozása az importtermékek forgalmazásában és akciózásában a vonatkozó uniós alapelvek, az egységes európai belső piac tiszteletben tartása mellett közvetlenül nem lehetséges, ugyanakkor a már meghozott intézkedések világosan mutatják elkötelezettségünket a hazai előállítású termékek iránt. Az egyes alapvető élelmiszerek áfa­csök­ken­tése elősegíti az érintett ágazatok fehéredését, a munkahelyek megóvását a vidéki területeken és a munkaintenzív ágazatokban, emellett hozzájárul a lakosság megélhetési terheinek csökkentéséhez. Az intézkedések révén egyenlő versenyfeltételek alakulhatnak ki az érintett termékek piacán.

A kormány munkájában továbbra is kiemelt jelentőséggel bír a feketegazdaság elleni küzdelem. Ezt jól mutatják az elmúlt évek intézkedései, az EKÁER rendszer bevezetése, az online pénztárgépek működése vagy éppen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közötti szoros együttműködésben, kiemelt intenzitással zajló ellenőrzések.

A piaci zavarok akut kezelésén túlmenően a kormány prioritásként kezeli a feldolgozóipar fejlesztéséhez szükséges forrásbiztosítást, egyúttal vizsgálja a hazai nagyvállalatok támogatásának lehetőségeit. A megtett hazai intézkedések mellett az ágazatokat sújtó válsághelyzetek kezelését célzó uniós tárgyalásokon Magyarország a gyors és hatékony segítségnyújtás mellett foglalt állást. A termelők likviditási problémáinak enyhítésére kedvező pénzügyi eszközök is rövidesen rendelkezésre állnak majd. Kérem, képviselőtársam, válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 162 2016.05.11. 2:26  1-206

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A képviselő úr fölszólított arra, hogy aki a TTIP-val kapcsolatosan valami információt tud nyújtani (Z. Kárpát Dániel: Kérést tettem, nem felszólítottam.) ‑ én nagyon szívesen nyújtom mindazt, amit én tudok erről.

A TTIP egyébként egy fontos dolog lenne annak az országnak, amely zömmel exportból gyarapítja a gazdaságát. Minden olyan egyezmény, amely a szabadkereskedelmet, amely az áruk szabad mozgását biztosítja és lebontja a vámkereteket, az annak az országnak az előnyére válik. Ugyanakkor Magyarországnak van egy nagyon fontos értéke, amelyet az alaptörvényben is rögzítettünk, és ebből az ország nem kíván engedni, ez pedig a GMO-mentessége. Mert hisszük és valljuk, hogy az ország GMO-mentessége olyan piaci előnyöket tud biztosítani és olyan jövőt tud generálni Magyarország számára, amelyre mindnyájunknak nagyon nagy szüksége van, és mindnyájan mint értékre kívánunk erre tekinteni.

Tehát azt tudom önnek válaszolni, hogy mivel a parlamentnek ratifikálnia kell, hogyha megszületik egyáltalán ez az egyezmény, akkor olyan egyezményt sohasem fog a magyar parlament ratifikálni, amelyben GMO-s irány található, mert a Fidesz és a KDNP szilárdan kiáll a GMO-mentes termékek, takarmányok mellett. Hiszen ma már nemcsak ott tartunk, hogy a vetőmagok GMO-mentesek és csak azt szabad ültetni, amelyik GMO-mentes, hanem ott tartunk nagyon előrehaladott kutatásokkal, hogy a takarmányok is GMO-mentesek lesznek, ezáltal az állati termékeink is GMO-mentesek lesznek, amelyeket majd fogyasztani tudunk. Tehát Magyarország lesz körülbelül az első ország, amely el tud jutni oda, hogy kimondhatja a teljes GMO-mentességét.

Most a spanyolok megfúrták a GMO-mentes védjegyünket, tehát ezért csúszik még egy-két hónapot, de június végére talán meglesz a GMO-mentes védjegyünk, ezzel a termékeket fölcímkézve egy újabb piaci szegmenshez, egy újabb piaci előnyhöz fogunk tudni jutni, és ezt nem kívánjuk fölváltani a TTIP GMO-s dolgára. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 196 2016.05.11. 1:58  1-206

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nagyon röviden. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Van egy kérdés, ami a levegőben maradt, és szeretném megköszönni Józsa képviselőtársamnak, hogy elismeri azt a tevékenységet, azt a küzdelmet, amellyel a magyar kormány a gazdaság kifehérítésért küzd mind az EKÁER, mind az online kassza tekintetében, és fölvetette azt a kérdést, hogy mi ágazati problémák megoldására használjuk az áfa­csök­ken­tést. Azt kell mondjam, kedves képviselőtársam, hogy nem szeretnénk abba a cipőbe lépni, amit már egyszer az önök kormánya megtett, hogy akár egy béremelést úgy intézett el, amelynek nem volt meg a gazdaságiteljesítmény-fedezete. A mostani kormány csak olyan döntéseket és olyan intézkedéseket tud hozni, amelynek megfelelő gazdasági háttere van, és a megfelelő finanszírozás lehetővé teszi.

És itt maradt még egy kérdés a levegőben Bangóné képviselő asszonytól, hogy miért a sertésáfa először. És pontosan az a válasz erre, hogy azért, mert addig, amíg a többi ágazatban egy egyenletes piacra jutási esély volt, addig a sertéságazat nagyon fertőzött volt, és nagyon sok szürkezónában, nagyon sok fekete részen működött, áfacsalt termék volt. Nagyon jól mutatják azok az eredmények, hogy a csökkentett áfa hogyan tisztította, fehérítette ki ezt az ágazatot. És azt kell mondjam, hogy az az óhaja, kívánsága, hogy az alapvető élelmiszerek áfa­csök­ken­tése mikor következik: láthatja az előttünk lévő költségvetést, és biztatom is erre, hogy akár az áfacsökkentések miatt majd támogassa szavazatával ő is, úgy, ahogy többi képviselőtársam is.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 158 2016.05.23. 2:07  153-162

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! „Hol vár állott, most kőhalom” ‑ mondhatnánk, egy mondatban az egész ügyet összefoglalva, ugyanakkor egy nagyon éles kérdés kívánkozik utána: ki vagy mi ezért a felelős?

Engedje meg, hogy válaszomat a rendkívül sajnálatos esethez kapcsolódó legfrissebb hírrel kezdjem. Ahogy a sajtóban is megjelent, az MVH munkatársai május 18-án rendkívüli helyszíni ellenőrzést tartottak Túrkevén azzal a céllal, hogy a részben felújított, de mára már összedőlt szélmalom jelenlegi helyzetét felmérjék. A munkájukat végezték volna, azonban a hivatal helyszínen tartózkodó munkatársát Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület nevében telefonon kérdőre vonta, az ellenőrzés jogalapját firtatva.

Ahogy ön is mondta, képviselőtársam politikai hatalmával próbált meg visszaélni a feladatát végző kormánytisztviselővel szemben. Ez a magatartás elfogadhatatlan, de biztosíthatom, hogy nem fogja megakadályozni a vizsgálatot.

Mi történt valójában? Lássuk az eddigi tényeket! A Nimfea elhatározta, hogy a túrkevei önkormányzattól vagyonkezelésre átvett, értékes malmot felújítja. Eddig minden rendben is lenne; a malom valóban felújításra szoruló, megőrzendő érték, pontosabban lett volna. Az MVH eddigi vizsgálatából az állapítható meg, hogy a támogatási kérelemmel benyújtott építési dokumentáció alapján a Nimfea az építmény külső felújítását is vállalta.

Az egyesületnek 2009-ben lehetősége lett volna a külső felújításra is támogatást igényelni 100 százalékos támogatási intenzitás mellett, akár 53 millió forint támogatási plafon erejéig. Sőt, még ugyanezen év decemberében újabb támogatási időszak nyílt turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímen, de nem éltek a lehetőséggel, csak a belső felújításra koncentráltak, tehát a felújítás nem fejeződött be. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Majd folytatjuk még. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 162 2016.05.23. 0:46  153-162

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Turisztikai tevékenység ösztönzése címén nyerték a pályázatokat, és ez kérdéseket vet föl abból a szempontból, hogy hogyan fogadhattak vendégeket, látogatókat egy félig felújított és a történtek alapján életveszélyesnek tekinthető épületben. Vagy csak bemondásra működött a látogatóközpont? Vagy a felújításban vállalt eredeti hasznosítási célnak sem tettek eleget?

Azt hiszem, mind-mind olyan kérdés, amelyre az elkövetkező időszakban megfelelő választ kell hogy találjunk, és ha ezek a megfelelő válaszok megvannak, csak akkor lehet megnyugtatóan pontot tenni ennek az ügynek a végére. És azt hiszem, mindnyájunk érdeke, mindenkinek érdeke az, hogy ezekre a feltett kérdésekre megfelelő válaszokat találjunk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 30 2016.05.30. 2:21  27-30

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársam, egészen egyszerűen nem igaz, amit mond, illetve kérdez. Az FM intenzíven foglalkozik a súlyos tejpiaci zavar következtében kialakult problémákkal, hatékony megoldást keres uniós és nemzeti szinten is. A szükséges intézkedések állandóan napirenden vannak, az ágazat szereplőivel is folyamatosak az egyeztetések.

(12.00)

A tejtermelő gazdaságok 2016-ban uniós összevetésben is kiemelkedően magas támogatást, 63 milliárd forintot kapnak, a 2015. évi 49 milliárd forinthoz képest.

A kormány jelentős támogatást nyújt a tejfeldolgozó vállalkozások megsegítésére is, a forrásokat a kedvezményezettek a vidékfejlesztési program 200 milliárdjából és a gazdaságfejlesztési innovációs operatív program 100 milliárdos keretéből érhetik el, valamint 2016-ban is elérhető a nagyvállalatok számára létrehozott nagyvállalati beruházási program mintegy 15 milliárd forint értékben.

A hazai tej és tejtermékek hazai fogyasztásának ösztönzése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium további 420 millió forintot biztosított a 2015 második félévi, illetve a 2016. év első félévi promóciójára. A cél a termékkör hazai népszerűsítése a fogyasztók tudatosságának növelése érdekében, és ezt a jövőben is kívánni tudnánk.

A 2010-ben újonnan megalakult kormány prioritásként kezelte az iskolatejprogram népszerűségének növelését. Minden évben jelentős mértékben emel­te a nemzeti támogatás mértékét. Az elmúlt év­ben hozott intézkedések eredményeképpen az iskola­tej­program jelentős fejlődésen ment át: 130 ezerről több mint 436 ezerre nőtt a programban ellátott gyerekek száma.

A kormány ennek megfelelően a megnövekedett finanszírozási igényt folyamatosan biztosította. 2016-ban 2,6 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, míg 2017-re, nagyon szeretném hangsúlyozni, kedves képviselőtársam, 4,2 milliárd forintos keretet biztosítunk a programra.

Az a célunk és azon dolgozunk, annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy az iskolatejprogramban még több gyerek hogyan tudjon részt venni.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 117 2016.05.30. 2:02  114-121

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Én értem az ön politikai szándékát, amikor megint csak felhánytorgatja már sokadszorra azt a régen lezárt ügyet, amelyben sem a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot, sem a minisztériumot, sem a kormányt semmilyen szinten nem érheti vád, hiszen a Kehi évekkel ezelőtti jelentése kizárólag a pályázók részéről tárt fel kisebb problémákat. A haszonbérleti pályáztatási rendszer vonatkozásában megfogalmazott ajánlásokat pedig kivétel nélkül figyelembe vette tárcánk, és át is alakította a pályázati eljárást, de már 2014-ben. Erről önt pedig minden lehetséges formában tájékoztattuk is a nyilvánosság legteljesebb körű bevonásával.

Nézzük meg, hogy az MSZP kormányzása idején vajon hányan bérelhettek területeket a Hortobágyon! Hogyan választották ki a bérlőket? Nyilvános pályázat keretében? Egyenlő pályázói esélyek biztosításával osztották ki önök a hortobágyi legelőket? Az önök idejében vajon hányszor ellenőrizték ezeket a területeket?

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a jogszabályban előírtak alapján a szerződésszerű használatot ütemezetten és rendszeresen ellenőrzi. A képviselő úr nem is tud konkrét ügyet mondani, mindig csak valaminek a környéke az, ahol visszásságokat vél felfedezni, és újfent csak homályos utalásokba bocsátkozik. Az igazgatóság által a 2015. évben elvégzett összes, tehát az átfogó, az utó- és a célellenőrzések száma is 456 darab volt. Erre a 456 darabra mondja azt, képviselő úr, hogy nem ellenőriz az igazgatóság?

A legtöbb haszonbérleti szerződésnél nem találtak a problémát, a bérlői vállalások teljesítésével minden rendben volt; ahol pedig kisebb hiányosságok kerültek feltárásra, ott a bérlők pótolták azokat felszólításra. Köszönöm szépen. Majd folytatjuk. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 121 2016.05.30. 1:09  114-121

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Egyezkedjünk! Azt az ajánlatot szeretném önnek tenni, hogy amennyiben konkrétan meghatározza, hogy mely területekről van szó (Gőgös Zoltán: Most mondtam!), akkor én mindegyiket darabonként kivizsgáltatom, és az eredményeket az ön rendelkezésére bocsátom. Nagyon sokat tennénk a közhangulat és a közjó érdekében is azáltal, hogy konkrétumokról beszélünk, mert csak körüllengi egy mítosz, egy rosszízű legenda ezt az egész történetet ahelyett, hogy a konkrétumokat megvizsgálva tudnánk erről beszélni, és tudnánk a felelősöket, ha van, felelősségre vonni, illetve önt pedig megnyugtatni, hogy ne kelljen itt ezekről a kérdésekről beszélni.

A 2016. évi legeltetési időszakban az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata 215 darab ütemezett ellenőrzés lefolytatását tervezi, amelyből a Bihari-sík, amit ön említett, 56 darab ellenőrzéssel érintett. Remélem, hogy az ellenőrzések alapossága (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) meg fogja nyugtatni kedves képviselőtársamat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 388 2016.06.06. 0:05  383-389

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Annyit szeretnék csak, hogy a kormány az összegző módosító javaslatot támogatja.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 394 2016.06.06. 0:08  389-404

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági jelentést és az összegző módosító javaslatot a kormány támogatja.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 12 2016.07.20. 5:24  10-13

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Örömmel hallottam azt az alapelvét, hogy a környezet és az ember harmóniájára kell törekedni, arra az összhangra, amely ha nem valósul meg, akkor máris megbomlik az az egység, ami nélkül ez a teremtett világ nem képzelhető el. Mi, gazdászok, úgy szoktunk fogalmazni, hogy ezt a Földet és ennek használatát mi kölcsönkaptuk az unokáinktól, az a kötelességünk, hogy megőrizzük, fejlesszük, és jobb állapotban adjuk át az utódainknak, mint ahogy ezt átvettük.

(8.30)

Engedje meg nekem, hogy néhány adattal alátámasszam, hogy a magyar kormány milyen intézkedéseket tesz, és mennyit fordít arra a költségvetésünkből, hogy ezt a teremtett világot egy kicsit jobbá tegye, és unokáinknak egy sokkal jobb környezetet tudjunk átadni és biztosítani, mint amit mi kaptunk az elődeinktől.

Az Eurostat nemrég megjelent statisztikai elemzése szerint 2014-ben az EU 28 tagállamát tekintve a környezetvédelemre fordított kormányzati kiadások átlagosan a GDP 0,8 százalékát tették ki, míg Magyarországon a GDP 1,2 százalékát fordítottuk erre a célra, és ezt alátámasztják az OECD adatai is.

A 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló tényadatai azt mutatják, hogy környezetvédelemre az államháztartás szintjén 2014-ben 727 milliárd forint teljesítés történt, amely a konszolidált összkiadás 2,3 százaléka, és több mint 100 milliárd forinttal meghaladja a tervezett összeget.

A környezetvédelem intézményi és ágazati célfeladatainak kiadása 552,9 milliárd forint volt, ami az előző évi teljesítéshez képest összességében 8,5 százalékkal nőtt. Az intézmények 2014. évi kiadásai 135,4 milliárd forintot tettek ki.

Néhány szót kívánok szólni nyilván a tervekről is, hiszen nemcsak a múltbéli környezetvédelmi kiadások jelentősek, hanem a jövőben is hasonló volumenű fejlesztéseket tervez a kormány. A fejlesztések forrását elsősorban az Európai Unió társfinanszírozásával, a magyar költségvetés hozzájárulásával biztosítjuk. A mostani uniós költségvetési ciklus végéig az operatív programok, továbbá a vidékfejlesztési program, az európai területi együttműködés, illetve egyéb nemzetközi együttműködési programok, valamint az Európai Unió más tematikus programjai - úgymint a Life vagy a Horizon 2020 - keretében több mint 2800 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre környezet- és természetvédelmi beruházásokra.

Mindezt továbbnöveli a SAPS zöldítési kötelezettségre fordítandó több mint 740 milliárd forintja. Mindösszesen tehát 3540 milliárd forint fordítható az ágazat fejlesztésére a 2020-ig tartó időszakban. Összehasonlításképpen, a 2007 és 2013 közti időszakban 2300 milliárd forintot fordítottak környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre hazánkban az EU-s, illetve egyéb nemzetközi programok keretében. Látható tehát, hogy mekkora a különbség: 1240 milliárd forinttal többet tudunk fordítani ebben a ciklusban erre.

A környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében a rendelkezésre álló EU-források 15 százalékát, mintegy 1118 milliárd forintot környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra fordítunk majd, ami jelzi a terület fontosságát is. A környezetvédelem területén a Földművelésügyi Minisztérium szakmai felelősségébe tartozik a természetvédelem és a hulladékgazdálkodás, illetve a kármentesítés, illetve azok a szakterületek, amelyekre a legtöbb beruházás koncentrál majd. A természetvédelemre a következő hét év során több mint 30 milliárdot tervezünk.

Ez főként élőhely-fejlesztési, fajmegőrzési beavatkozásokat, a szükséges kezelési infrastruktúrát, azaz gép- és eszközbeszerzést, monitoringot és természetvédelmi őrszolgálat fejlesztését foglalja magában. A természetvédelemre fordítható kiadások kiegészítő forrása a gazdaságfejlesztési és innovatív operatív program, ahol turizmusfejlesztéssel összekapcsolva kerülhet sor a fejlesztésre.

Azt kell mondjam, kedves képviselő úr, hogy az az összhang, ami az ember és környezete között kell hogy kialakuljon, végtelenül fontos, mert megteremti azt a harmóniát, amelyben élhet az ember és a környezet. Ahogy minden embernek, úgy minden fának, minden növénynek is vannak jogai és lehetőségei. Azt kell mondjam önnek, hogy mindegyiknek meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a teremtett környezet szolgálja az embernek azt az igényét, hogy összhangban, békességben tudjon élni, jó érzéssel tudjon élni ezen a Földön.

Engedje meg, hogy elmeséljem azt az élményemet, hogy nemrég olvastam a Lánchíd építésének a környezetét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mintha száz évvel visszamennénk és hallgatnánk ugyanezt, hogy mit tiltakozott az akkori ellenzék a Lánchíd építése ellen - körülbelül most is ugyanez van.

S azt kell mondjam összefoglalóan, hogy a Városliget építése nem környezetvédelmi kérdés (Zaj. - Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból: Idő! Elnök úr, mindent elmondhat, ami a papírján van?), hanem kifejezetten politikai kérdés.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 196 2016.09.12. 2:11  193-200

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Képvi­selőtársam minden szavával egyet tudok érteni. Ahhoz, hogy helyes választ tudjak adni önnek, néhány számot hadd mondjak a válaszom elején: 2050-re 9 milliárdan leszünk ezen a Földön, 2035-ig a lakosság fehérjeigénye, azaz a húsigénye 40 százalékkal fog nőni a mostanihoz képest. És az az igazság, hogy amikor körülnézünk a magyar mezőgazdaság potenciálját illetően, akkor azt látjuk, hogy körülbelül 60 százalék még benne van lehetőségként a magyar mezőgazdaságban, amellyel többet és jobbat tudnánk előállítani. Ez a benne lévő potenciál serkent minket arra a felelősségre, hogy megalkossuk azokat a kitörési pontokat, amellyel ezeknek az évszámoknak a kihívásaira a megfelelő választ meg tudjuk adni. Ugyanis az első legfontosabb, amit mindenképpen le kell szögeznünk, az a minőségi élelmiszer iránti vágyunk. Ezért a célért kell mindent elkövetnünk.

A magyar mezőgazdaságnak alapvető szerkezete volt eddig, hogy alapanyagot termelt. Amiben jelentősen el vagyunk maradva, és a 2050-ig tartó stratégiában mindenképpen első helyre kell tenni, az a minőségi élelmiszer előállításának kérdése, azaz a feldolgozottsági szint növelése. Nem lehet hagyni azt, hogy kiváló termőhelyi adottságunk mellett, kiváló alapanyagot előállítva elvigyék tőlünk ezeket az alapanyagokat, majd mi drágán visszavásároljuk magunkhoz.

Úgy, ahogy diktáltunk és zászlóvivők voltunk a GMO elleni harcban, úgy kell lennünk továbbra is szilárd meggyőződésűnek abban, hogy a minőségi élelmiszerrel szemben semmilyen kompromisszumot nem leszünk hajlandók elfogadni. Azokat a stratégiákat tűztük ki célul, hogy a hagyományos mezőgazdaságra alapulva, a legkorszerűbb technológiával ki tudjuk használni azokat a természeti adottságainkat, amellyel a legkiválóbb minőségű élelmiszert tudjuk majd megfelelő minőségben és mennyiségben letenni az asztalra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 200 2016.09.12. 1:21  193-200

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Pontosan így van, a GMO-mentességünk elérése nagyon jó úton halad, már elértük, hogy nem kerülhet olyan vetőmag a talajba, amely génmódosított. Túl vagyunk azon a kutatási fázison, amikor is meghatároztuk azt, hogy állati eredetű takarmányt sem etethetünk olyat, amely génmódosított szójából van. Ezek a kutatási eredmények lezárultak, pozitív eredménnyel vannak, tehát jó eséllyel a következő hónapban rendelkezésünkre áll a rendelet, amely megnyitja a GMO-mentes védjegy használatát, már úgy jöhetünk ki a különböző tejtermékekkel, tejjel, hússal, tojással, hallal és mézzel, hogy rajta lesz a génmódosítás-mentes védjegy. Ez az első lépése annak, hogy ezt garantálni tudjuk.

Innentől kezdve a megnyílt európai uniós pályázatok, a GINOP-os pályázatok biztosítják azokat a forrásokat, amelyek megfelelő hűtőházakat, feldolgozóüzemeket, új élelmiszeripari technológiákat és üzemeket tudnak Magyarországon hadrendbe állítani, és ezek mind tudják majd biztosítani a mezőgazdaság termelésében rejlő potenciál sokkal jobb kihasználását, azaz a gyerekeink jövőjét, hogy olyan élelmiszert kaphassanak és fogyaszthassanak, amely minőségi és az egészségüknek megfelelő. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 52-54 2016.09.19. 2:20  49-54

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisz­té­riumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről beszélve fon­tos kiemelni, hogy egy évtizedekkel ezelőttről meg­örökölt problémával állunk szemben. A repülőtér kö­zel hetven éve, a környezet védelmét biztosító je­len­legi jogi környezet kialakulását megelőzően létesült, így megelőző jellegű környezetvédelmi intézkedések meghozatalára nem volt lehetőség.

Az évek során a repülőtér környezete beépült, mi­közben a légi forgalom nagymértékben meg­nö­ve­ke­dett. Ennek eredményeképpen alakult ki a repülő­tér mai sajátos helyzete, melyben sajnos leszűkültek azok a lehetőségek, amelyekkel érdemben csökkent­hető a zaj. Képviselő úr az egyedi átrepülésekre vo­nat­kozó maximális határértékek bevezetését tar­taná üdvösnek. Attól tartok azonban, nincs tisztában az­zal, hogy az egyes fel- és leszállások végre­haj­tásának rendje mind nemzetközi repülésbiztonsági előírások által meghatározott, illetve az aktuális időjárástól is függ.

Ezek betartása mellett nem ma­rad elegendő mozgástér a környezetvédelmi szem­pontok érvé­nye­sí­tésére. Azt bizonyára képviselő úr sem vitatja, hogy a repülésbiztonság életvédelmi okokból meg kell előz­ze a környezetvédelmet. Saj­nos, a repülőtér szo­ros körbeépítettsége miatt a kör­nyezetvédelmi köve­tel­mények bárminemű szigo­rí­tása csak a repülőtér forgalmának korlátozásával vagy a repülőtér áthe­lyezésével érhető el. Ezeknek a lehetőségeknek ma a nemzetgazdaság teherbíró képességét figyelembe véve nincs realitása.

Képviselő úr az Európában általánosan elfo­ga­dott határértékek betartását követeli. Meg kell jegyez­nem, hogy Európában nincsenek a légi közle­ke­dési zajra vonatkozó, általánosan elfogadott hatá­r­ér­tékek, ezek tagállamonként változnak. Ami egy­séges Európában, az a repülés repülési zajstratégiai zajtérképre alapuló intézkedési tervekkel való keze­lése, valamint a légi járművekre érvényes egyedi zaj­kibocsátási határértékek. Ezek betartását hazánkban is megköveteljük, ezen túl pedig zajgátló védő­öve­zetek kijelölésének, illetve zajmonitorrendszer működtetésének (Az elnök a csengő meg­kocog­tatásával jelzi az idő leteltét.) kötelezettsége is fönnáll. Az említett kötelezettségen keresztül a légi forgalom zajhatásának…

ELNÖK: Államtitkár úr, kérem szépen…

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisz­té­riumi államtitkár: … ellenőrzése biztosított.

Kö­szö­nöm szépen. (Taps a kormánypártok sorai­ban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 58 2016.09.19. 2:12  53,55-58

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Hosszú előkészítő munka után szeptember 15-én megjelent és a holnapi napon hatályba is lép az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi az élelmiszerek GMO-mentes jelölését. A jelölés használata önkéntes lesz, tehát nem kötelezettséget, hanem lehetőséget jelent az élelmiszer-előállítók számára. A gyártó a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentességet jelző szöveget. Amennyiben bizonyítani tudja, hogy az összetevők nem tartalmaznak GMO-t, állati eredetű termékeknél azt is igazolni kell, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették, és ez az élelmiszerláncban nyomon követhető.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a GMO-mentes élelmiszerek, hazai gyártású növényi eredetű élelmiszerek, méhészeti termékek, a Magyarországon termesztett takarmányt fogyasztó állatoktól származó élelmiszerek már eddig is ott voltak az üzletek polcain. Azon élelmiszer-előállítók számára, akik alapvetően hazai alapanyagokkal dolgoznak, nem fog gondot jelenteni, hogy megfeleljenek az új szabályozásnak. Ezért arra számítunk, hogy számos gyártó fog élni a rendelet adta lehetőséggel, és gyártási folyamatait a jogszabályhoz igazítva már idén feltünteti a jelölést a termékein. Azt reméljük, hogy új piaci lehetőség lesz ezen termékekben.

A legnagyobb kihívást a GMO-mentes takarmányok biztosítása jelenti, mivel azok jelentős része jelenleg valóban tartalmaz szóját, amelynek döntő hányada génmódosított. Szeretném a jó hírt közölni itt, a Ház nyilvánossága előtt, hogy a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudo­má­nyi Karán, Mosonmagyaróváron tudományos kísérletek zajlottak a szója kiváltása tárgyában. Szeretném bejelenteni, hogy ezek a kísérletek eredménnyel zárultak, extrahált repcedarával, extrahált napra­fogó­darával, kukoricaglutén és DDGS adagolásával olyan új takarmány-összetevőt lehetett elkészíteni, amely teljes egészében képes kiváltani a takarmányban az importszója jelenlétét. E takarmány-összetevőknek az ára alacsonyabb, mint az importszójából származó, ezért gazdaságilag is mindnyájunk számára megéri. Köszönöm szépen kérdését, kedves képviselő úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 202 2016.09.19. 3:50  199-202

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán elkezdődik. Amennyiben az első három évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható és az iskolai pedagógiai programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása ezen évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor, mely az angol és a német lehet, biztosítani kell, hogy azt a tanulók felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása nálunk a 7. évfolyamon kezdődhet.

A középiskolákban biztosítani kell a megkezdett első idegen nyelv folytatólagos oktatását és az érettségi idejére annak legalább a B2-es szintű elsajátítását.

A kerettantervek idegen nyelv tanítására fordítható óraszámai meghaladják az európai átlag óraszámát, az idei érettségi vizsgaidőszakban 54 847 tanuló középszintű, 10 208 tanuló emelt szintű érettségi vizsgát tett angol nyelvből. Az emelt szintű érettségire jelentkező tanulói létszámadatok 2010-től szignifikáns emelkedést mutatnak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézményének koordinálásában az Erasmus Plus Program keretében 2016-ban 340 oktatási és képzési területen megvalósuló projekt nyert támogatást Magyarországon. Az uniós program koordinálását végző Tempus Közalapítvány adatai szerint az oktatási intézmények több mint 29 millió eurót, 8,7 milliárd forintot fordíthatnak ezeknek az együttműködéseknek a megvalósítására. Ez közel 14 ezer fő nemzetközi tapasztalatszerzését, az idegen nyelvi kompetenciánk megerősítését teszi lehetővé a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőtt tanulás területén. Jövőre a program költségvetése terén 15 százalékos növekedés várható, ami a pályázatok számának további emelkedésében is megmutatkozik majd. Az Erasmus Plus a legjelentősebb nemzetközi együttműködéseket támogató európai uniós program, mely az oktatás minden szintjén kínál nemzetközi együttműködési lehetőségeket. 2016-ban csaknem 8000 magyar diák és hallgató mellett 5300 pedagógus, oktató és oktatási szakértő, valamint 670 intézményi munkatárs és diákokkal utazó kísérő vehetett részt a programban. Az idegen nyelv tanulását a táborozási programok támogatásával a tanulók részére a szünidőben is biztosítani kívánjuk.

A magyar diákok versenyképessége és idegen­nyelv-tudása folyamatosan javul, ennek ellenére az idegen nyelv tanításának folyamatos módszertani megújítását fontosnak és támogatandónak tartjuk. A köznevelési kerekasztal a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát, megújítását célul tűzte ki. Ennek keretében a NAT az alapkészségek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, amely pedagógiai módszertani támogatással a tanulók eredményesebb tudáselsajátításához vezethet.

Tisztelt Képviselő Asszony! A köznevelés rendszere folyamatos megújulást és felülvizsgálatot kell hogy biztosítson a változó környezethez, gazdasági és munkaerőpiaci elvárásokhoz igazodva. Ez nem lecke, hanem teljesen érthető és teljesítendő elvárás, melyet mind a kormány, mind a köznevelés minden szereplője tud és megold. Nagyon örülök, hogy ebben nem vita van köztünk, hanem megoldandó feladat mindkét oldalról, amit teljesítenünk kell. Köszönöm szépen a kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 206 2016.09.19. 3:48  203-206

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Oly sokszor hangzott el a taxis foglalkozás itt, ebben a Házban negatív összefüggésében, hogy azért tisztáznunk kell valamit. Akikről ön beszélt, azok nem taxisok, hanem hiénák; olyan csalók, akik visszaélve egy foglalkozás lehetőségeivel, olyan piaci előnyre tesznek szert, amely teljesen jogtalan. De a taxistársadalom nagy részét nem lehet méltatlan körülmények közé helyezni, nem lehet elítélőleg nyilatkozni róluk, hiszen tisztességgel, a mindennapi élet küzdelmei között végzik a munkájukat. (Dr. Staudt Gábor: Ezt mondtam, államtitkár úr!)

A 2016. VII. 21. napjától hatályos jogszabályi szigorítások kiemelt célja, hogy az engedély nélkül sze­mélygépkocsival végzett személytaxi-szolgál­ta­tá­sok piacán rend legyen, az ellenőrzések hatékonyabbak legyenek. Az intézkedések célja kizárólag a jogellenes tevékenységek végzésének megakadályozása.

A módosítások azt a meggyőződést tükrözik, miszerint az előírásokat szándékosan figyelmen kívül hagyó és ezzel jogosulatlan versenyelőnyhöz jutó vál­lal­kozásoknak nincs helye a taxiszolgáltatások piacán. Hangsúlyozzuk, hogy személytaxi-szolgáltatást kizárólag a kormányrendeletben meghatározott, azo­nos feltételek mellett lehet végezni. Ennek elérése érdekében megtörtént a következetes és szigorú szankciórendszer kialakítása.

A közeljövőben az előírások betartásának fokozott ellenőrzése várható, függetlenül az Uber kivonulásától. Ennek érdekében az év végéig létrehozásra kerülő ellenőri csoport egy egysége kifejezetten a személygépkocsi-szállítási szolgáltatások, ezen belül különösen a taxiszolgáltatások ellenőrzését fogja vé­gezni. A fejlesztési tárca a kormánydöntésnek megfelelően megkezdte az ellenőrzési csoport létrehozását a személyi állomány kiválasztásával, amely a Nemzeti Közlekedési Hatóság keretein belül fog működni. Az ellenőrzési csoport a képzést követően kezdi meg a munkát.

Az ellenőrzési módszertan kidolgozás alatt áll, de mindenképpen frekventált területnek fog minősülni a személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése. A cél a folyamatos jelenlét, az ellenőrzéseket napi 24 órában végezzük majd. Az elfogadott koncepciónak megfelelően a Nemzeti Közlekedési Hatóság elindította az ellenőri csoport felszereléséhez szükséges informatikai és egyéb műszaki beszerzéseket, valamint szerződést kötött a leendő közúti ellenőrök képzését végző megbízottal.

Ezen túlmenően a hatékonyság növelése érdekében az ellenőrzésre jogosult hatóságok munkáját koordináló szerv kijelölésére is sor fog kerülni. Erre azért van szükség, mert az ellenőrzésre kerülő szempontok is széles skálán mozognak. A tevékenységhez és az engedélyhez kötődő feltételek ellenőrzésén túl az adózási szabályok betartásának vizsgálata is fontos. Az ellenőr nem tud eljárni abban az esetben, ha bűncselekményt tapasztal az ellenőrzés során, amely az úgynevezett taxishiénák ellenőrzése során egyáltalán nem elképzelhetetlen. Ezért bizonyos esetekben és a kritikus helyszíneken, így például a Keleti pályaudvar mellett vagy a Nyugati pályaudvar előtt, a Blaha Lujza téren található taxis drosztoknál elengedhetetlen lesz a rendőrség közreműködése is.

Remélem, válaszom megnyugtatással szolgál az ön számára. Köszönöm megtisztelő figyelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 210 2016.09.19. 1:51  207-210

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Benyovszky Móric 1746. szeptember 20-ai születésének 275. (sic!) évfordulóját idén több elemből álló programsorozattal ünnepli a Benyovszky Emlékbizottság, amelynek tagjai többek között dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Íjgyártó István kultúráért és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár, valamint számos rangos kulturális és tudományos intézmény vezetője.

(15.10)

A Benyovszky-emlékév kiemelkedő eseményei tovább erősíthetik a múlt értékei iránti tiszteletet, és ösztönzést adhatnak nemcsak a tudomány és a kultúra hivatalos és önkéntes követeinek, hanem mindnyájunk számára. A programok közt szerepel a 2016. szeptember 26-án, hétfőn 9 órától megrendezésre kerülő tudományos konferencia az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében, illetve ugyanaznap este 18 órától egy Benyovszky-emlékest a Pesti Vigadóban. A műsorban először kerül bemutatásra a legújabb magyar zenés színpadi mű, a „Benyovszky, a szabadság szerelmese” című musical. Az előadás teljes körű bemutatására 2017-ben kerül sor a Pesti Magyar Színházban, majd más országokban is. A rendezvény a nemzeti történelmi hagyományok ápolása mellett a Benyovszky történelmi öröksége megőrzésében közreműködő országok összefogását is erősíti, a neves történelmi személyiség és Benyovszky Móric országokat, földrészeket átívelő történelmi példáján keresztül.

Hallgatva az ön felszólalását, csak azt tudom mondani teljesen egyetértve önnel: vivát, Benyovszky! (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 110 2016.09.26. 4:04  107-113

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Engedje meg, hogy a leghatározottabban visszautasítsam azt, hogy nem akarunk segíteni a szőlészeken, nem akarunk segíteni a gyümölcstermesztőkön. A Magyarország területére továbbfeldolgozás vagy kiszerelés céljából behozott borászati termékek kérdését a Földművelésügyi Minisztérium 2010 óta folyamatosan nyomon követi. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét a bortörvényünk legutolsó módosítására, amely éppen a nem Magyarország területéről származó borászati termékek szigorúbb ellenőrzésére teremtette meg a megfelelő jogászi hátteret. A jogszabályok következetes hatósági alkalmazásának is köszönhetően 2015-re több mint 50 százalékkal esett vissza a borbehozatal. Ez a kedvező tendencia ebben az évben is folytatódik, és azt hiszem, az az 50 százalék kellő eredmény, amit azért méltányolni kell.

A behozott borászati termékek ellenőrzése folyamatos. A borászati hatóság az idei évben 188 adminisztratív ellenőrzést végzett, és 44 esetben utasított el kérelmet elégtelen érzékszervi jellemzők miatt.

A 2016. évi becsült termés mintegy 2,7 millió hektoliter körül alakul. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsával közösen a minisztérium folyamatosan nyomon követi a szőlőárak alakulását. Az átlagos 72-110 forintos árnál alacsonyabb felvásárlási áron elsősorban az elmúlt években újonnan telepített szőlőfajtákat vásárolják esetlegesen. Hozzá kell azonban tenni, hogy az új szőlőfajták alacsonyabb termelési költség mellett termeszthetők, és nagyobb hozam érhető el rajtuk. A képviselőtársam által említett szőlőárak tehát egyáltalán nem mondhatók általánosnak.

A Földművelésügyi Minisztérium évek óta folyamatosan együtt dolgozik a Hegyközségek Nemzet Tanácsával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a szakmai szervezetekkel és a kiskereskedőkkel a kertészeti termékek, így a gyümölcsök piaci helyzetének javítása érdekében. Tárgyalásokat folytatunk a termelőkkel és több élelmiszer-kereskedelmi vállalattal az értékesítési problémák megoldási lehetőségeiről, és a közösségi agrármarketing eszközeivel teszünk a hazai termékek népszerűsítése érdekében. Azt hiszem, a nyáron is több ilyen alkalmat láthatott, amikor a minisztérium ezen eszközökkel élt.

A termelők kiszolgáltatottságának csökkentésére, piaci alkupozícióinak növelésére a leghatékonyabb eszköz a termelői összefogás erősítése. Ezért a kormány kiemelt célként kezeli annak elősegítését. Ennek érdekében a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek támogatása az elmúlt év során folyamatos volt. A termelők két támogatási formán - az ültetvénytelepítési és a termeléshez kötött támogatáson - keresztül juthatnak forráshoz, amely lehetővé teszi a versenyképes termelés feltételeinek megteremtését. A telepítési támogatás keretében lehetőség van a korszerűtlen, nem gazdaságos ültetvények felújítására is.

A minisztérium jövőre tervezi a termeléshez kötött támogatás átalakítását, amely a jelenleginél jobban ösztönzi majd az intenzív termelést végző gazdák támogatását. Ezáltal a termelők kisebb egységnyi önköltséggel, nagyobb hatékonysággal tudnak termelni, jövedelmük biztonságosabbá válik, valamint megszűnhet az ipari alma károsan domináló szerepe az étkezési almával szemben.

Az Európai Unió közvetve a termelői szerveződéseken keresztül támogatja a termelőket. A zöldség-gyümölcs ágazatban elismert termelői szervezetek számára a Földművelésügyi Minisztérium a tavalyi évben 150 millió forint keretösszeg erejéig biztosított forrást termékmarketing-tevékenységek végrehajtására, ami a következő években is elérhető a termelői szervezetek számára.

Mindezek alapján azt kérem képviselő úrtól, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 210 2016.09.26. 2:12  207-214

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Aki diófát ültet, az bízik a jövőben, hiszen nem a holnapnak, hanem a holnaputánnak ültetjük, inkább úgy fogalmaznék, hogy aki ma ültet, az az unokájának tesz jót.

Hazánkban az 1990-es évek végén 3 ezer tonnás termésmennyiséggel számolhattunk. Az elmúlt évek folyamatos fatelepítésének köszönhetően ma már elmondhatjuk, hogy 6 ezer tonna termésmennyiség realizálódhat egy évben. Talán nem mindenki számára ismert, de büszkék lehetünk rá, hogy Magyarországon az ön választókerületében található Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültetvénye.

Az ültetvénytelepítést támogató pályázatra a diótermesztők eddig közel 300 millió forint értékben pályáztak mintegy 217 hektár területen, és folyamatosan várjuk a további kérelmeket. A kertészek hamarosan gépbeszerzésre is benyújthatják igényüket, a rendelkezésre álló 18 milliárd forintos keret terhére. A várhatóan októberben megjelenő pályázat a kertészeti termeléshez kapcsolódó munkagépek, eszközök beszerzésére biztosít támogatást. Idén még egyszer lehetőség nyílik az agrár-környezet­gaz­dál­kodási támogatás elnyerésére is: az új felhívás keretösszege 40 milliárd forint lesz, amelyből 15 milliárd forint a szőlő- és gyümölcsültetvényesek részesedése lesz.

A 2015-től bevezetett, termeléshez kötött támogatás révén a dióültetvények is támogatásban részesülnek. Az a terület minősül jogosult területnek, amelyen hektáronként legalább 100 darab, 50 évesnél nem idősebb diófa található. A támogatás összege 2015-ben hektáronként 99 516,5 forint volt, hasonló nagyságú támogatásra lehet számítani a 2016. évben is.

A dióültetvénnyel rendelkező termelők gázolajjövedékiadó-visszatérítést is igénybe vehetnek (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és ezenfelül az FM a gyümölcsösültetvények műveléséhez is támogatást nyújt, 2015-ben mintegy 314 millió forintot. Majd folytatjuk, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 214 2016.09.26. 1:01  207-214

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A képviselőtársam éppen mondta, hogy tavaly nagyon jó termés volt, idén viszont, tudjuk nagyon jól, a fagy elvitte, és bizony nagy gondok lesznek az elszámolásnál.

Az agrárkárenyhítési rendszerhez csatlakozott termelők az igazolt káraik után kárenyhítő juttatásban részesülhetnek, a rendszert a Földművelésügyi Minisztérium folyamatosan fejleszti. A tavaszi fagykárral és jégesőkárral érintett településen gazdálkodók kamat- és költségmentes hitelt vehetnek igénybe a 2016. november 30-ig megkötött hitelszerződéseik után.

Remélem, hogy az általam ismertetett támogatási konstrukció és a kárenyhítés rendszere elő fogja tudni segíteni a hazai termelés növelését, a gazdálkodás még eredményesebbé tételét, a biztos exportpiacaink megtartását, sőt a kiváló minőségű magyar dió további exportpiacokon történő megjelenését, hogy mindnyájan, mi is ültethessünk egy-egy diófát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 103 2016.10.17. 1:54  100-103

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Így van. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Abban nem értek egyet önnel, hogy tétlenül várjuk az ukrán fél lépéseit, hiszen már augusztusban, az írásbeli tájékoztatásunkkor is részletesen összefoglaltuk az ukrajnai atomerőművek élettartamának hosszabbításával kapcsolatos tevékenységünket.

Az ön által említett nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot szabályozó espoo-i egyezmény adja meg a két ország közötti eljárások kereteit. Ahogy ön is említette, az egyezmény megfelelési bizottsága felszólította Ukrajnát a szomszédos országok tájékoztatására.

(13.50)

Jelzem önnek, hogy Ukrajna ennek eleget téve 2016 augusztusában levélben értesítette hazánkat a rivnei atomerőmű I. és II. blokkjainak 2017-18‑ban várható engedélyezéséről. Válaszként az egyezményben foglaltakra hivatkozva kértük az engedélyezési do­kumentáció rendelkezésre bocsátását. Levelünk to­vábbi célja: tudatosítani az ukrán félben, hogy ér­dek­lődésünk folyamatosan fennáll. A tények tehát azt mutatják, hogy Ukrajna szándéka megvan az együtt­működésre, a kapcsolattartás a két ország mi­nisztériuma között folyamatos.

Ami az ukrán jogszabályalkotás állását illeti, ha megengedi, tisztelt képviselő úr, most nem adnék részletes elemzést az ukrán környezetvédelmi jogszabályokról, egyet azonban szeretnék mindenképpen leszögezni: Ukrajnának meg kell felelnie az említett espoo-i egyezmény előírásainak. Ezt jelenleg is vizsgálja az egyezmény megfelelési bizottsága, amelyben Magyarország képviselője is tag. A nemzetközi számonkérést ez a fórum végzi, nem az egyes országok miniszterei vagy országgyűlési képviselői. Mivel jelen vagyunk ebben a bizottságban, ezért kellő garanciát is látunk arra, hogy ami ott történik, azt tudjuk, és kellő időben és alkalomkor be is fogunk avatkozni. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 187 2016.10.17. 2:14  184-191

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Megerősíthetem a képviselő úr szavait: az idei évben jó minőségű és megfelelő mennyiségű borra számíthatunk. Az előzetes termésbecslés alapján mintegy 2,7 millió hektoliter újborra számíthatunk. Az előző évekhez hasonlóan az illatos fajták iránt volt nagy a kereslet.

A jogszabályok következetes hatósági alkalmazásának is köszönhetően 2011-2014 között a jelentős borbehozatal 2015-re több mint 50 százalékkal esett vissza. A kedvező tendencia ebben az évben is folytatódik. Több híradásban is lehetett hallani arról, hogy a gyenge minőségű olasz borokat a határon feltartóztattuk, adminisztratív akadályoknak vetettük alá, pontosan azért, hogy a magyar piacot és a magyar bortermelők érdekeit megvédjük.

Több lépcsőből kell felépíteni a magyar borágazatot. Az első lépés természetesen a termelés. A termelés alapvetése először a megfelelő fajták kialakítása és telepítése volt. Ehhez most nyíltak meg azok a pályázati források, mintegy 40 milliárd forintból, amelyekkel a termelőket tudjuk segíteni az ültetvény megújításában, a fajtaváltásban, hogy minél korszerűbb technológiával tudjanak bort előállítani. Ez az ültetvényrendszer.

A következő lépés az, hogy a megfelelő szakmai háttér, a megfelelő szakmai ismeretek meglegyenek magához a borágazathoz. Ehhez a pincéket és a szőlőfeldolgozási eszközök fejlesztését kellett támogatnunk, amire most nyitott pályázatok vannak, és amit igénybe lehet venni minden szőlősgazdának, minden bortermelőnek.

És természetesen itt van egy harmadik pillér, amely szintén nagyon fontos, a megfelelő piacra jutás és a piac védése. A piacra jutást, azt hiszem, több olyan marketingeszközzel is támogatja a kormányzat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és a Földművelésügyi Minisztérium, amivel a magyar borokat a megfelelő polcokra és a megfelelő (Az elnök újból csenget.) polchelyekre tudjuk rakni. Majd folytatjuk! Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 191 2016.10.17. 1:08  184-191

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Folytatnám tovább, mert a következő pillér azon adminisztratív terhek csökkentése a borászatokban, amelyek az ő életüket könnyítik és a piacra jutás lehetőségét segítik.

A következő év elejétől komoly adminisztrációcsökkentés eredményét érezheti majd a legtöbb hazai borászat. Az 1000 hektoliter alatti bortermelők kisüzemi bortermelő kategóriába léphetnek át, amellyel mentesülhetnek az egyszerűsített adóraktári kötelezettség alól. Ezzel párhuzamosan a kistermelők adminisztrációs kötelezettségeit tovább kívánja csökkenteni a földművelési tárca.

Én azt remélem, hogy mindezen hatásokkal azt tudjuk majd elérni, hogy a magyar szőlősgazdák és bortermelők elégedettek tudnak lenni, egyre kiválóbb minőségű bort tudnak termelni, a magyar fogyasztók pedig sokkal szívesebben fognak magyar borért nyúlni az áruházak polcain, mert egyre kiválóbb és egyre jobb minőségű bort fognak tudni levenni majd ezekről a polcokról. Remélem, közös munkánk eredményeképpen ez megvalósítható. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 80 2016.11.02. 2:05  77-80

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem akkor, nem ott, nem úgy történtek a dolgok, ahogy ön ezt sorolta, és ez egy képviselőnél igen veszélyes dolog. Engedje meg, hogy elmondjam önnek, mi zajlik Komádiban.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Komádi települési hulladéklerakójával kapcsolatosan sem a működése során, sem a rekultivációja óta nem érkezett megkeresés sem a helyi hatóságokhoz, sem a minisztériumba. A kérdése apropóján viszont a hatóságok utánanéztek a tényeknek. Ez alapján a valóságos helyzet a következő: Komádiban az önkormányzat üzemeltette a hulladéklerakót, egészen a kilenc évvel ezelőtti bezárásáig. Ezt követően az engedélynek megfelelően 2013-ban történt meg a hulladéklerakó rekultivációja. A rekultivációs munkálatokat nem az önkormányzat végezte el közmunkások bevonásával, hanem pályázat útján kiválasztott gazdálkodó szervezet, mivel a munkálatokat az Európai Unió finanszírozta. Jelenleg az utógondozás folyik a bezárást követő harminc évig. Ezalatt gondoskodni kell a rekultivációs tervben szereplő növényborítottságról. A gyepterületek gondozását ‑ nagyon helyesen ‑ közfoglalkoztatottak bevonásával végzi el az önkormányzat. A rekultiváció során a hulladéklerakó környezetében monitoring­rend­szert is kialakítottak, s veszélyes hulladékoknak a nyomát sem lehet kimutatni.

(13.00)

A településen szolgáltatott ivóvíz minőségével kapcsolatosan igaza van képviselő úrnak, határérték feletti természetes arzéntartalom miatt valóban átmeneti ivóvízellátás került elrendelésre 2013-tól. A lakosság egészségének védelme érdekében a honvédség gondoskodott a település vízellátásáról. Hangsúlyozom, csak átmenetileg. Időközben megvalósult a települési vízmű korszerűsítése, a beruházás eredményeként a Komádiban szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel a hatályos jogszabályoknak. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 96 2016.11.02. 2:16  93-96

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! A kor­mány célja és egyben határozott szándéka az ország egészségügyi ellátásának fejlesztése és hazánkban az emberek életminőségének javítása. Minden ember élete egy kincs.

Az eljáró környezetvédelmi és munkaegészségügyi hatóságok minden esetben megtették a szükséges intézkedéseket. Az ön által is kiemelt esetben való­színűsíthető, hogy a környezetszennyezés és egész­ségveszélyeztetés a nem jogszerűen vagy szakszerűen elvégzett tevékenység, engedély nélküli bontás következménye.

Zagyvaszántó és Lőrinci háziorvosi körzetéből 2013 októberében érkezett bejelentés az egész­ségügyi hatóság felé mezotelióma-megbetegedések és -ha­lálozások halmozódásának gyanújáról. A Heves Megyei Kormányhivatal a háziorvosok bejelentése alapján azonnal orvosi vizsgálatot indított, amely alapján 2014. január 31-ére elkészült egy epidemiológiai tanulmány.

Az országos tiszti főorvos a vizsgálat eredményeinek értékelése és az esetek hátterének feltárása érdekében 2014. március 6-án szakmai munkacsoportot állított fel. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. június 25-én adott tájékoztatást arról, hogy a mintavételezéssel egybekötött vizsgálatok eredményei alapján bizonyítást nyert, hogy az építési-bontási hulladékok között fellelt azbeszttartalmú anyagok igazoltan keveredtek az építési-bontási hulladékokkal. Ennek elszállítása 2015. október 21-éig megtörtént a várpalotai hulladéklerakóba és a galgamácsai veszélyes­hulladék-lerakóba.

Mindazonáltal kiemelem, hogy a tárca kiemelt céljai között szerepel az azbeszthulladékok, ezen belül kiemelten a lakosságnál képződő hulladékok szakszerű és a lakóhelyhez közeli elhelyezésének a biztosítása, egy országos szintű azbesztmentesítési program megindításának a lehetősége is, így ennek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) első lépéseként a hulladéktörvény ez évi módosításával a lakosságtól magánépítkezések során kikerülő azbeszt után nem kell hulladéklerakási járadékot fizetni.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 46 2016.11.07. 4:12  43-48

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Ha egy mondattal szeretnék a feltett kérdésére válaszolni, akkor azt mondanám, hogy azért, mert az ellenzék nem érti meg, hogy van olyan ügy, ami a nemzeti minimum hatáskörébe tartozik és nem a mindennapi politikai csatatér hatáskörébe.

A „Földet a gazdáknak!” program kiváló példája annak, hogy az ellenzéki pártoknak semmi nem jó, amit a kormány tesz, még akkor sem, ha azt a magyar gazdatársadalom érdekében teszi. Először azért támadták a kormányt, mert az állami földek egy részét a magyar földműves gazdák részére kívánta értékesíteni. A földértékesítési program jogi kereteinek meghatározásakor az ellenzék azonnal az Alkotmánybírósághoz rohant, és együttes erővel követelte, hogy a külföldiek is azonos feltételekkel vehessenek földet az árveréseken, mint a magyar gazdák. Igazi gazdabarát magatartás! ‑ inkább azt mondanám, kifejezett árulás.

A program lezárása kapcsán pedig benyújtásra került két törvényjavaslat, amelyek deklarálják a program sikerét és lezárását, és rendelkeznek a keletkező állami bevételek felhasználásáról. Az ellenzék ezeket a javaslatokat is támadta, azonban érdemi ellenjavaslatuk természetesen nem volt. Ezekkel a törvényjavaslatokkal az Országgyűlés éppen az ellenzék által kikövetelt, az alkotmánybírósági határozatban foglaltaknak tett eleget, amikor törvényben rendelkezett a földeladásokból keletkezett bevételek felhasználásáról. Ugyanis, kedves képviselőtársam, az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy sarkalatos törvényben, hanem azt, hogy törvényben kell rendelkezni a „Földet a gazdáknak!” program bevételeinek felhasználásáról. Mindez tehát jól példázza az ellenzék koncepció nélküli ellenállását minden, az agrár-kisbirtokos és agrár-középbirtokos réteget segítő kormányzati intézkedéssel szemben.

A „Földet a gazdáknak!” program révén minden harmadik magyar földműves gazda földtulajdont szerezhetett, sokan közülük a piaci árnál jóval kedvezőbb kamatozású hitelek segítségével. A vásárlók 99 százaléka 150 hektár alatti méretű földet vásárolt. Az ellenzék szerint ezek az oligarchák a nagybirtokosok. A kormány szerint viszont a program sikeres volt, mert a kis- és közepes birtokokat támogatta, és nagy­ban hozzájárul a kisbirtokok arányának 80 százalékos szintre emeléséhez a nagybirtokokhoz képest.

Az eddig megkötött és a kötelező 60 napos kifüggesztéseken is átesett, 3 hektár feletti méretű földekre vonatkozó közel 8 ezer adásvételi szerződés közül mintegy 2500 esetben tettek elővásárlói jognyilatkozatot az árveréseken részt nem vevő gazdák. Az elővásárlási nyilatkozatot tevők mintegy 30 százaléka tudta megelőzni ranghelyével az eredeti vevőt. A 3 hektár alatti méretű földek esetében ez az arány az eddigi adataink szerint hasonlóan alakul.

A közel 196 ezer hektár értékesített állami föld azt jelenti, hogy a teljes állami földvagyon 11 százaléka került értékesítésre. A Nemzeti Földalapban maradt tehát 1,6 millió hektár föld, amelyből 1 millió hektár az állami erdők nagysága, mintegy 300 ezer hektár védett természeti területnek pedig a 10 nemzeti park igazgatósága a vagyonkezelője.

A további területek jövőbeni hasznosítása a Nemzeti Földalapról szóló törvényben előírtak szerint főként haszonbérbeadás és vagyonkezelés útján történik. Emellett a 3 hektár alatti méretű földek értékesítése a rendkívüli érdeklődés miatt a jövőben is folytatódik. Az elmúlt hat év gyakorlatát folytatva az NFA a jövőben is minden évben ki fog írni pályázatokat a települési önkormányzatok számára, amelyek keretében állami földek vagyonkezelői jogát szerezhetik meg ingyenesen 15 évre, közfoglalkoztatási programok indítása céljából. Az elmúlt években több száz önkormányzat jutott így akár száz hektár feletti állami területhez is.

Végül pedig nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az állami földvagyon mérete folyamatosan pozitív irányban is változik, hiszen az NFA minden évben milliárdos értékben vásárol földeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), 2016-ban 2,5 milliárd forintért, amely aztán szintén a magyar gazdák használatába kerül.

Kérem válaszom elfogadását, kedves képviselőtársam. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)