Készült: 2020.07.06.09:01:27 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 88 2016.11.07. 4:20  85-91

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Azt kell mondjam, hogy mi mindennap a parlamentben a vidék ügyeivel is foglalkozunk. Mindennap azokat a kérdéseket vesszük górcső alá, amivel az emberek életének jobbítását, életkörülményeinek javítását tudjuk szolgálni.

A vidékstratégia a kormány vidékfejlesztésének fő stratégiai irányát jelöli ki, nem operatív programokat tartalmazó dokumentum. Hosszú távú koncepcióként programjainak megvalósítása folyamatos. A vidékstratégia összetett és átfogó jellegéből adódóan több szakágazatot is érint. A célkitűzések mentén meghatározott 51 nemzeti stratégiai program közül több program költségvetési előirányzatként vagy uniós támogatás formájában működik.

A nemzeti vidékstratégia célkitűzéseit szolgálja többek között számos hazai finanszírozású program, mint például a tanyafejlesztési program, az állami génmegőrzési program, a szociális földprogram és a zártkerti revitalizációs program. Ezek a foglalkoztatást, a mezőgazdasági jövedelemszerzést és a gondozatlan területek művelésbe vonását célozzák.

A nevezett programok folytatását és továbbfejlesztését a jövőben is tervezzük. A fentieken túl számos olyan stratégia, koncepció, átfogó dokumentum született a nemzeti vidékstratégia célkitűzéseivel megegyező szellemben, amelyek hosszú távon a nemzeti vidékstratégia beavatkozási területeinek fejlesztését eredményezhetik: a fiatal gazdák induló támogatása, a mezőgazdasági termékek értéknövelése, a falumegújítás és -fejlesztés, a Gazdanet-prog­ram, a kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók kompenzációs támogatása vagy éppen a „Földet a gazdáknak!” program.

Több nemzeti stratégiai program megvalósítását és a magyar mezőgazdaság fejlődését segítik továbbá a vidékfejlesztési program keretein belül meghirdetett, illetve a jövőben meghirdetésre kerülő pályázati felhívások is. Például: az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés; az ökológiai gazdálkodás fenntartása, a kertészeti ágazat fejlesztése, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, illetve a fiatalgazda-program. A vidékfejlesztési program 1350 milliárdos keretéből mintegy 942 milliárdnyi felhívás vált hozzáférhetővé a gazdák, illetve a vidéki kistelepülésen élők számára 2016 októberéig.

A 2015. évi agrár-környezetgazdálkodási felhívás esetében a pályázók számára összesen 190 milliárd forint került lekötésre, és a rendelkező összeg 88 százalékát a 300 hektár alatti területen gazdálkodók vették igénybe. Ezentúl számos, GINOP és KEHOP által biztosított forrás is segíti a célkitűzések elérését.

Az állami földbirtokpolitika és a közösségi földhasználat erősítése a kis- és középbirtokos réteg megerősítését segíti. Az egyik ilyen intézkedés az állami elővásárlási jog, amelynek célja a hazai földművesek védelme a tőkeerős külföldiektől, az indokolatlan birtokkoncentráció kialakításának megelőzése és a magyar földművesek kedvező feltételekkel történő földhöz juttatása.

Egyelőre semmilyen hivatalos javaslat, rendelettervezet nem jelent meg a közös agrárpolitika 2020 utáni jövővel kapcsolatban. Ezért az agrártámogatások megszűnéséről szóló információk is csupán találgatások, elméleti lehetőségek. Az Európai Bizottság az előzetes információk szerint várhatón 2017 őszén fogja bemutatni majd a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó elképzeléseit.

(15.30)

Hazánk érdeke a KAP jelenlegi szerkezetének és költségvetésének fenntartása, legfeljebb annak finomhangolását tartjuk indokoltnak. A nemzeti vidékstratégiában szereplő célok elérését szolgáló uniós és hazai források, programok esetében működő monitoringrendszer és beszámoló jelentések állnak rendelkezésre, illetve évente jelenik meg az ország egészére vonatkozó agrárjelentés.

Mindezek alapján nem tartom indokoltnak és szükségesnek, hogy az Országgyűlés politikai vitanapot tartson a magyar vidék felemeléséhez szükséges teendőkkel kapcsolatban, hiszen egyébként az Országgyűlés minden napján ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. Köszönöm kérdését, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 120 2016.11.21. 3:52  117-123

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Az az igazság, hogy hétről hétre húzódott önnek ez az interpellációja, ezért is fordulhat elő az, hogy nem az aktuális helyzetről szól, hanem egy jóval korábbi álláspontot ismertetett most itt velünk.

A kormány tisztában van a nemzetközi és a hazai tejpiacon zajló kedvezőtlen folyamatok súlyosságával, és elkötelezett a magyar tejágazat fejlődésének biztosítása iránt. Az ön állításával ellentétben a tárca a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal szoros és folyamatos együttműködésben alakította és alakítja a mai napig a tejágazatot érintő lépéseit és intézkedéseit, amely együttműködés erősítette a szektor versenyképességét és likviditási helyzetét.

Tekintve, hogy globális, elhúzódó válságról van szó, egyértelmű és gyors megoldás sehol a világon nem volt biztosított, ugyanakkor érdemi EU-s és hazai intézkedések tucatszám történnek. Az intézkedések eredményeként fokozatosan egyre kedvezőbb piaci folyamatok tapasztalhatók. Tudják ezt a termelők is, így nem is a kormány ellen demonstráltak, hanem a globális és európai ártrendeket figyelmen kívül hagyó felvásárlók ellen.

Abszurd az a feltételezése is, miszerint a magyar feldolgozású tej végleg eltűnhet a hazai piacokról, hiszen az AKI adatai szerint 2016 első félévében a belföldön értékesített folyadéktej 83 százaléka hazai, 17 százaléka volt csupán az import. Felhívom a képviselő úr figyelmét arra, hogy a KSH adatai szerint a szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése tovább folytatódott. A szarvasmarhák száma egy év alatt 14 ezerrel emelkedett 2016 júniusáig, és elérte a 832 ezer darabot. A tehénállomány egy év alatt 11 ezerrel, 377 ezer darabra nőtt, a számok tükrében tehát a képviselő úr állításai valótlanok.

A kormány sohasem támogatta a tejtermelés csökkentését. Az Európai Bizottság válságintézkedéseiben ugyan megjelent az az eszköz, de a magyar kormány kizárólag az önkéntes alapon történő csökkentést támogatta, sőt inkább a szinten tartást tartja elfogadható és támogatható intézkedésnek. A hazai nyerstej-felvásárlási árak 2016. július hónaptól folyamatos növekedést mutatnak, a tárgyév augusztus hónapjában 4 százalékos emelkedést regisztráltak. A javulás jelenleg is folytatódik, az EU nyerstej-átvételi árai 2015 novembere óta először indultak emelkedésnek az utóbbi hetekben, és mára 24 tagországban tartósnak ígérkezik a növekedés. Az év végéig a világ és az EU tejpiacán várhatóan folytatódik az áremelkedés, ezt az emelkedő olajár és a növekvő kínai kereslet fel is gyorsíthatja.

A magyar tejtermelők versenyképességének biztosítására idén minden korábbinál nagyobb, uniós összevetésben is magas, mintegy 63,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A magyar kormány azt a döntést hozta, hogy kiemelten kezeli a tej- és tejtermékágazatot, és a tejtermeléshez kötött támogatásokat a lehető legmagasabb szinten határozza meg. Az ön szavaival élve ez csak foltozgatás, de ez azt jelenti, hogy Magyarország uniós összevetésben a második legmagasabb közvetlen támogatást fizeti egy tehénre számítva.

Nagyon remélem, kedves képviselőtársam, hogy kielégítő választ adtam önnek, sikerült megnyugtatnom önt azzal, hogy a magyar kormány kézben tartja, irányítja, segíti és támogatja a tejtermelőket, és nagyon remélem, hogy válaszom megnyugtatja önt, ezért elfogadja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 202 2016.11.23. 2:53  155-296

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg, hogy Gőgös képviselőtársam gondolataira néhány szóval válaszoljak, hiszen olyan dolgot vetett fel, amiről egészen komolyan beszélni kell.

A mezőgazdaság igazából egy hátrányos helyzetben lévő vállalkozás munkaerőügyben. De akkor, amikor a pápai húsipart említi kedves képviselőtársam, akkor egyet le kell szögezni. Ott a tét az elmúlt időszakban az volt, hogy megmarad‑e a gyár (Gőgös Zoltán: Ez így van!), hogy lesz‑e több ezer embernek munkahelye, és azt kell jelentsem önnek, hogy ezt az akadályt sikerrel vettük, a pápai gyár megvan. (Gőgös Zoltán: Ezt majd egy év múlva, Pista!) Új tulajdonosa van, azt reméljük, hogy továbbra is tudja foglalkoztatni ott az embereket, azt reméljük, hogy technológiai megújulás történik, azt reméljük, hogy olyan piacokat talál, ahol megfelelő bérezéssel tudja ellátni az embereket.

De beszélnünk kell egy másik kérdésről is, mégpedig pontosan arról, amit a kapuváriakról mondott, hogy elmennek és szedik a paprikát vagy a paradicsomot Ausztriában. (Gőgös Zoltán közbeszólására:) Kedves képviselőtársam, mennyibe kerül Ausztriában egy kiló paprika vagy egy kiló paradicsom? És hogyha ezt hozzáadjuk a magyar paradicsomhoz vagy a magyar paprikához (Gőgös Zoltán: Nem sokkal drágább!), akkor az bizony, súlyos kérdéseket vet fel. Ugyanez a pékeknél, egy kiló kenyér Ausztriában és egy kiló kenyér Magyarországon. Ezért végtelenül nagy kérdés az, hogy hol találjuk meg az egyensúlyt, mikor teszünk jót, mennyire feszítjük, emeljük föl azt a bérszintet, ami aztán a termékekben jelenve meg, a széles lakossági néprétegnél jön elő. Tehát gyakorlatilag egy olyan kisgömböcöt tudunk elindítani, aminek aztán nem lesz vége, mert százezer forintos pluszfizetéssel is lehet, hogy a végén kevesebbet lehet megvásárolni, ha hozzáigazítjuk a termékek árát.

Tehát egy olyan megfelelő egyensúlyt, arányokat kell kitalálni a mezőgazdasági termékek piacán és forgalmában, amellyel lehetővé tesszük, hogy a fogyasztói kosárba tudjunk minél többet vásárolni, mert csak úgy lehet összehasonlítani egy ausztriai bért, amit ott keresünk meg, mert legyünk őszinték, ott a magyarok rabszolgák, mert arról veszekednek meg vetélkednek egymással, hogy a lengyel vagy a román vendégmunkásnál ki lesz olcsóbb, vagy ki tud még ott állást találni. Hogyha ott megnéznénk, hogy milyen szabályok szerint dolgoznak, nem lehetünk egészen büszkék, és ők sem azok, mert szenvednek attól, ahogy itt dolgozni kell.

De azt kell megnézni, hogy a bevásárlókosárba a végén a Magyarországon megkeresett pénzből vagy az Ausztriában megkeresett pénzből kinek jut több és kinek lehet tenni. Tehát ennek a szellemében lehet összehasonlítani ezeket a dolgokat. Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: Az osztrák Aldi olcsóbb, mint a magyar!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 236 2016.11.23. 4:00  155-296

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaság foglalkoztatása az idén tovább emelkedett, az ágazatban foglalkoztatottak száma 2016 első három negyedévében 219 ezer volt, ez 8,3 százalékkal, azaz 16 700 fővel több volt, mint egy éve. Igen, a vidék fellendülésének, megújulásának az egyik legfontosabb mutatója az, hogy ott maradnak az emberek, dolgozni akarnak és meg tudnak élni. Én azt hiszem, ha nézik azokat a folyamatokat, akkor egészen jó példákat tudunk mondani. A kert felértékelése! Az első nagyon fontos szempont, hogy az önellátást meg tudják oldani, besegítsen a fizetés mellé a saját önellátásba a kert. Onnantól kezdve, ami fölösleges, azt ki lehet vinni a piacra, ami megint csak egy jövedelemkiegészítést hoz. A rövid ellátási láncok támogatása a kormányzat részéről pontosan ezt szolgálja, hogy pluszbevételeket tudjunk szerezni.

A kézimunkás termékek, amiket előállítunk, megint csak minőségben olyan színvonalúak, amik nagyon jó áron el tudnak menni a piacokon. A szociális gazdaság megteremtésére pedig abszolút adott lehetőség van, hiszen a kormány minden önkormányzat számára lehetővé teszi, egyesületek számára lehetővé teszi, hogy szociális gazdaságokat hozzanak létre. Ahol van fogadókészség, ahol olyan emberek vannak, akik tenni akarnak, akkor erre a lehetőségük megvan. Számos nagyon jó példát lehet mondani az országban.

(20.30)

És amit képviselőtársam említett, a szövetkezeti rendszerhez csak egy egészen pici adalékot hadd adjak hozzá. Öt évre 150 millió forintot adunk annak a szövetkezeti társulásnak, amelyik összefogja a termelőket és közösen jutnak piacra. Azt hiszem, ez olyan irány, olyan segítség, amire méltán büszkék lehetünk.

A másik rejtett tartalék a mezőgazdaságban pontosan a közmunkások szerepe. Sok vita van arról, hogy a közmunkások miatt nincs mezőgazdasági idénymunkás, a közmunkások olyan termékeket állítanak elő, amivel rontják a mezőgazdasági termelők helyzetét. Azt hiszem, ez az a rejtett tartalék, amit a mezőgazdaságban termelőknek ki kell használni. Rá kell vennünk, és ezt ki kell mondani, akár erőszakkal is a közmunkásokat, hogy akarjanak a versenyszférában dolgozni, és olyan kecsegtetéssel kell őket hívni, amivel eljönnek.

Hadd mondjam önöknek azt, hogy törvényt alkottunk arról, hogy mezőgazdasági idénymunka esetén a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden napjára munkavállalóként 500 forint, és ezzel letudott mindent, aki alkalmazza. A kormányzat a közfoglalkoztatás és az egyszerűsített foglalkoztatás közötti összhang megteremtése érdekében már 2015-ben is több intézkedést tett. Például három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból, amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el. 90 napról 120 napra növekedett az az időtartam, ami alatt a közfoglalkoztatott rövid idejű keresőtevékenységet, így például mezőgazdasági idénymunkát létesíthet.

Azt hiszem, kettőn áll a vásár. Törvényi szinten lehetővé tettük azt, hogy a lehető legegyszerűbben be tudjuk vonni a közmunkásokat, hogy dupla bért tudjanak keresni az első évben már, hogy megérje neki a közmunkából kijönni. Hiszen a kormány minden támogatást megad az őket foglalkoztatóknak. Azt hiszem, ha ebben akarat van, elszánás van, akkor egy rejtett tartalékként őket be lehet hozni a versenyszférába, és a mezőgazdaság kész az ő fogadásukra.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 30 2016.11.28. 2:23  27-30

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Biztosíthatom önt arról, hogy a Hortobágyi Halgazdaság jó kezekben van. 2005-2009 között csak úgy tudott nyereséges lenni, hogy éves szinten mintegy 230-250 millió forint agrár-környezet­gaz­dál­kodási kifizetést vett fel. Ma e nélkül a támogatás nélkül is a versenypiacon érvényesülve képes a társaság nyereséget hozni.

A társaság vezetése 2015-ben nem megszüntette, hanem vezérigazgatói utasításban szabályozta a dolgozók által ingyenesen igényelhető hal mennyiségét és a halkiadás szabályait. A korábbi gyakorlat a társaság sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények melegágya volt, az elkövetett bűncselekmények miatt a társaság számos büntetőfeljelentést volt kénytelen tenni, amelyek elbocsátásokhoz is vezettek. A vezérigazgatói utasítás értelmében ez a juttatás most egységes mértékben érhető el minden dolgozó számára, úgy, hogy a nyilvántartásokban ez nyomon követhető. Azt hiszem, ez képviselőtársam számára is végtelenül fontos kell hogy legyen. A vezérigazgatót érintően megfogalmazott rosszhiszemű állítás minden alapot nélkülöz.

A jogszabályi előírások szerinti minimálbérnek és garantált bérminimumnak megfelelő béremelés minden évben megtörtént, ezenfelül a társaság teherbírásához mérten volt a bérfejlesztés.

(12.00)

A társaság minden dolgozója béren kívül juttatásokban is részesül. A középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók számára a végzettséget igazoló okiratok bemutatása esetén biztosított a garantált bérminimumnak megfelelő bruttó bér.

A zrt. a dolgozói számára természetesen biztosítja a védőruhát, illetve ezen felül a nem kötelezően előírt munkaruhát is. Értelmezhetetlen a feltételezés, hogy a társaság dolgozói esetleg védőruha nélkül látják el a csak ilyen öltözékben végezhető speciális tevékenységüket.

A társaságnak elemi érdeke, hogy a munkavédelmi előírásokra kiemelt figyelmet fordítson, ezért szerződés útján munkavédelmi tanácsadó is segíti a vezetőség munkáját. Megnyugtatom képviselő urat, hogy a zrt. minden egységében biztosítva van az ivóvízellátás és a szociális helyiség, ezen túlmenően az ásványvizet ballonokban hordják ki a szervezeti egységekbe. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 34 2016.11.28. 2:15  31-34

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi állam­titkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! 2012-ben merült fel először, hogy a térségi lerakó csurgalékvíz-kezelése megoldatlan, a szükséges medencék mérete nagy esőzések esetén nem elegendő, az engedélyezett technológiát esetleg nem tartják be, és ez lehet az indoka a sorra jelentkező lakossági bűzpanaszoknak.

A részletes hatósági eljárást követően a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt felülvizsgálta, és 2016. év elején az engedélyt kiadta. Az egységes környezethasználati eljárás lényege, hogy a tevékenységnek meg kell felelni a legjobb elérhető technika követelményének. A korábbi, ismétlődő lakossági panaszok miatt ki kell emelni, hogy az eljárás a nyilvánosság bevonásával történt, az iratok az érintett települések jegyzőinek meg lettek küldve, a hatóság több mint egy tucat civil szervezetet is értesített az eljárásról. A fenti eljárás garancia kell legyen arra, hogy a tevékenység környezetre gyakorolt hatása kár nélkül végezhető. Amennyiben ez nem így van, úgy annak kizárólag valami rendkívüli oka lehet, és azonnali beavatkozást igényel.

Cikón az elmúlt évek esős nyarán jelentkeztek az üzemeltetési gondok. Egyrészt kismértékben csapadékosabb időszak áll mögöttünk az azt megelőző évekhez képest, másrészt a csapadékeloszlás évi egyenletessége megváltozott. A téli időszak egyes években egészen száraz, amíg a nyári viszont csapadékosabb lett. Országos szinten is több helyen jelentkeztek ezek a problémák, bár azok számáról a mi­nisztériumnak nincs tételes kimutatása. Azonban minden egyes ügyben azonnal intézkedni kell mind az üzemeltető, mind a hatóság részéről. Nem minden esetben vezethető azonban vissza a lerakó elleni bűz­panasz a csurgalékvíz-kezelés megoldatlanságára.

A képviselő úr által említett másik ‑ balaton­fűzfői ‑ ügyben sem ez volt a bűz oka a minisztérium tudomása szerint, ezért kerülni kell az általánosításokat. Minden ügyet egyedileg kell intézni, kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket azonnal megtenni. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 46 2016.11.28. 2:25  43-46

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisz­té­ri­umi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kép­viselőtársam! A sajtóban megjelent vagy csak egés­zen kevés borász kijelentésére hagyatkozás he­lyett javaslom, hogy a balatoni szőlők jövőjének hely­zetét a tények alapján, valamint sokkal több balatoni borász véleményének kikérésével vizsgáljuk meg.

Az elmúlt hat évben a Balaton-borrégiót alkotó hat borvidék mintegy 9 ezer hektáros szőlőte­rü­le­té­nek ötödét, 1860 hektárt újítottak meg a gazdák európai uniós források felhasználásával. A telepítési kedv különösen az elmúlt négy évben nőtt meg. A bor­régió borászai 2011 és 2014 között több mint 214 millió forint támogatást kaptak pince-kor­sze­rű­sí­tésre. Fontos megjegyeznem, hogy a balatoni szőlők védelmét több jogszabály is hatékonyan védi. A Balaton-törvény szigorú előírásai alapján a bor­szőlő-termőhelyi kataszterbe sorolt területeken épí­te­ni kizárólag abban az esetben lehet, ha a föld­te­rü­let legalább 80 százalékban szőlővel van hasznosítva. Építési engedélyt csak olyan épület kaphat, amely a szőlőműveléssel, borturisztikai szolgáltatásokkal függ össze.

Védelmet jelent a napokban megszavazott bor­tör­vény-módosítás is, hiszen a már legalább egy éve nem művelt ültetvények tulajdonosainak a felszó­lí­tás­tól kezdődően 30 napjuk van az ültetvényeik rend­betételére és megművelésére. Fontos ez azért is, hiszen pontosan az a régió most, amely hatékonyan ki van téve annak a veszélynek, hogy a szőlő sárgu­lásos megbetegedése érinti, és ez az egész régió szőlőültetvényeit károsíthatja, és igazából az lenne a nagy kár, ha ezt nem tudnánk megtenni. Arra kell ösztönözni minden olyan szőlőterület tulajdonosát, amelyik elhanyagolja, hogy megfelelő védelemben részesítse a szőlőt, mert ez a legjobb megelőzés, és hogy a rendesen ápolt és művelt szőlőültetvényeket meg tudjuk védeni. Fogalmazhatnék úgy is, ez a záloga annak, hogy a magyar szőlőültetvényeket meg tudjuk védeni a jövőben.

Én hiszem, hogy a felelősségérzet föléled ezek­ben a tulajdonosokban (Az elnök a csengő megko­cog­tatásával jelzi az idő leteltét.), és megfelelő védel­met tudunk majd nyújtani a többi szőlő­te­rü­let­nek is. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 54 2016.11.28. 2:27  51-54

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Való igaz, hogy a múlt században végrehajtott intenzív szocialista iparosítás és felelőtlen hulladéklerakás évtizedes gyakorlatából több ezer szennyezett terület környezeti problémája maradt a jelenkorra. Mára értünk el oda, hogy muszáj beavatkozni, mert nem tűr tovább halasztást, és lehet, hogy a károk felszámolásából még unokáinkra is marad feladat.

A feltett kérdésben állítottaknak ugyanakkor ellentmondanak a makacs tények. Az elmúlt években megduplázódott a nemzeti költségvetésből kármentesítésre fordított pénzösszeg, amely tavaly meghaladta a 20 milliárd forintot. Ezt nem a Földművelésügyi Minisztérium költségvetési sorában, hanem a kormányzati feladatmegosztás szerinti társtárcák működési feladatait biztosító sorokban kell keresni.

A költségvetési forrásokon túl a 2014-2020 közötti európai uniós ciklusban a környezeti és energiahatékonysági operatív program 3-as prioritásában 25,9 milliárd forintot különített el a kormány az állami felelősségi körben elvégzendő kármentesítési feladatokra, amit állami vagyonkezelő szervezetek kaphatnak be. Emellett a terület- és településfejlesztési operatív program 2-es prioritásában több mint 22 milliárd forint áll rendelkezésre az önkormányzatok részére a barnamezős területek rehabilitációjára.

November közepén országos szakmai konferencián számoltak be a társtárcák az állami felelősségi körben elvégzett alprogrami feladatokról, eredményekről, a szakértői vállalkozások pedig a legfrissebb kutatás-fejlesztési eredményeikről. A konferenciáról készült sajtóközleményben is kiemeltük, hogy az elmúlt húsz év során több mint 580 állami felelősségi körbe tartozó intézkedést hajtottak végre, mintegy 232 milliárd forint nagyságrendben. Ehhez még hozzá kell tenni a vállalkozások saját finanszírozásában is ugyancsak az országos környezeti kármentesítési program keretében elvégzett beavatkozások számát is.

A kérdésében felvetett dokumentumokkal kapcsolatosan tájékoztatom, hogy a tavaly elkészített jelentést a kormány elfogadta. Az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló előterjesztés-csomag szakmai javaslata elkészült, és a kormány 2017. első félévi jogalkotási tervébe javasoltuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 248 2016.12.05. 0:08  243-249

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. A kormány támogatja a javaslatot, és arra kérjük képviselőtársainkat, hogy a holnapi napon fogadják is el. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
194 54 2016.12.06. 0:02  51-55

DR. NAGY ISTVÁN vidékfejlesztési miniszté­riumi államtitkár: A kormány támogatja az előterjesztést.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 152 2017.02.20. 2:11  149-156

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Képviselőtársam! A magyar sajtó lassan két éve foglalkozik Kiss Szilárd ügyével, az érintett C típusú nemzetbiztonsági átvilágításának anyagára hivatkozva. Elgondolkodtató, hogy egy zárt, titkos nyomozati anyag miként kerülhet ki a nyilvánosság elé. Ilyen anyagokat a Földművelésügyi Minisztérium sem szokott kézhez kapni, én sem láttam. Megjegyzendő, hogy az érvényes jogszabályok szerint titkosított adatokról a minisztériumok emellett tájékoztatást sem adhatnak.

A Kiss Szilárd-ügyben vizsgálatot végző hatóságok munkáját a Földművelésügyi Minisztérium minden rendelkezésére álló tudásával segítette eddig is, és ezután is így tesz. Természetesen a Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint aki törvényt sért, annak számolnia kell a következményekkel. Kiss Szilárd letartóztatása, illetve büntetőügye nem áll semmilyen összefüggésben azzal a munkával, amit az FM számára végzett. A Kiss Szilárd-üggyel kap­csolatosan a nyomozó hatóságok jogosultak a nyilat­kozattételre. Diplomataként Kiss Szilárd Moszk­vában dolgozott, nem volt a miniszter közvetlen munkatársa, a munkabére mellett egyéb juttatásban nem részesült.

Kiss Szilárd agrárattaséként történő ténykedése mentén meg kell jegyezni, hogy 2012-ben és 2013-ban 25 százalékkal nőtt Magyarország mezőgazdasági kivitele Oroszországba. Kiss Szilárd egyébként nem kapott miniszteri biztosi kinevezést, ilyen pozíciót a tárcánál nem töltött be, miniszteri megbízottként dolgozott.

Szeretném még elmondani arra a kérdésére, képviselő úr, hogy Kiss Szilárd jelentett-e nemzetbiztonsági kockázatot a tevékenységét illetően, hogy Kiss Szilárd tevékenysége azért nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot, mert miután nem volt C típusú minősítése, ezért emberi számítás szerint minősített adathoz nem férhetett hozzá a moszkvai kiküldetése idején. Köszönöm szépen. (Zaj az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 156 2017.02.20. 0:46  149-156

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! 2013-ig 23 éven keresztül jogosítványa volt minden átvilágítást kérő embernek felülbírálni és mérlegelni azt a kockázatot, hogy amit föltártak az ő vizsgálatában, az befolyásolja-e a munkáját, jelent-e kockázatot vagy sem. 2014-től erre senkinek nincs lehetősége, mert ha a hivatal vizsgálata során olyan ügyet, olyan momentumot tárnak fel, ami veszélyes, abban a pillanatban nincs mérlegelési lehetőség, nem lehet semmilyen munkára kinevezni őt. Köszönöm szépen.

(18.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 52 2017.02.27. 2:26  49-52

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Azt kell mondjam, hogy nagyon nem jól fogalmazta meg, főleg a kérdése elején, azokat a problémákat, amelyeket felvet, hiszen pontosan a Földművelésügyi Minisztérium az a minisztérium, amely szinte hétről hétre különböző akciókat hirdet, különböző ösztönző programokat hirdet a kert megművelésére. Ma is tartjuk, és az egyik legfontosabb állításunk az, hogy a kertben megtermett élelmiszernél biztonságosabb nincsen, hiszen a saját ellátásunkra szánjuk, ezért hirdettük meg azokat a támogató programokat, amelyek különböző versenyeken különböző díjak odaítélésével járnak. Természetesen minden ilyen akció azt a célt szolgálja, hogy felhívjuk a figyelmét az embereknek a kert lehetőségére és szépségére.

Aztán azt kell mondjam önnek, hogy egyre érdekesebben alakul az Ángyán József professzor úr által összerakott „elemzés” ‑ idézőjelbe téve ‑ értelmezése, hiszen erős túlzás lenne azt a tényektől teljesen elrugaszkodott, a jogszabályok ismeretére egyáltalán nem alapozó, rágalmazó írást elemzésnek, hovatovább jelentésnek nevezni. Valótlan adatokra épül, hiszen az eljárások nagy része még le sem zárult, tehát nem lehet a végleges vevőket tudni, hiszen számos esetben az elővásárlókkal kötött szerződést az NFA.

A „Földet a gazdáknak!” program földértékesítéseit követően mintegy 200 ezer hektárral csökkent az állami földvagyon, tehát maradt még 1,6 millió hektár állami föld. Ez lenne a nagy privatizáció, hogy a regisztrált magyar földművesek 30 százaléka, közel 30 ezer gazda földtulajdont szerzett a program keretében? Ez lenne a nagy bűn? (Sallai R. Benedek: Fideszes önkormányzati képviselő! Belga család!)

Arra pedig külön és ismételten szeretném felhívni a figyelmét, hogy Magyarországon ma 300 hektárnál több területet egyetlen földműves gazda sem tud szerezni, hiszen ezt a tulajdoni maximumot a földforgalmi törvény rögzíti.

Az utolsó állítására pedig: a mezőgazdasági ágazat foglalkoztatása öt év alatt 30 400 fővel bővült, a növekedés elsősorban az egyéni gazdaságoknak és az öt fő alatti szervezeteknek köszönhető. A gazdaságszám csökkenése ellenére a kifejezetten piacra termelők száma 49 százalékkal, 54 400 fővel emelkedett, arányuk pedig meghaladta az egyharmadot. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ebből is látszik, kedves képviselőtársam, hogy mindaz, amit felvetett, a valóságtól egészen messze van. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 72 2017.02.27. 2:09  69-72

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Először is gratulálni szeretnék Biatorbágynak ehhez a beruházáshoz, gratulálni azért, mert segíti a magyar mezőgazdaságot a XXI. századba áthozni, segíti, hogy azokat a célkitűzéseket, azokat az eredményeket, amelyeket ez a kor elvár és megkövetel a magyar mezőgazdaságtól, azt teljesíteni lehessen. Hiszen mind a precíziós gazdálkodás, mind a digitalizáció, mind a gépesítésnek az a foka, amely segíti a minél kevesebb vegyszerhasználatot, segíti a minél jobb talajtápanyag-megőrzést, segíti a minél jobb talajvíz-gazdálkodást, az nélkülözhetetlen ma már a magyar mezőgazdaság XXI. századba való átviteléhez.

(12.50)

A GSI Hungary Kft. biatorbágyi mezőgazdaságigép-gyárának tervezett több mint 5 milliárd forintos bővítése valóban komoly siker, és egyben elismerés is hazánk mezőgazdaságigép-gyártása számára, hiszen nyilván nem jöttek volna, ha nincsenek olyan alapok, olyan mérnökök, akikre alapozni lehet.

Fontos kiemelni, hogy egy olyan szektorról beszélünk, ahol elkötelezett kutatás-fejlesztés és folyamatos innováció nélkül nem lehet talpon maradni. Ezért is örvendetes az a szándék, hogy a gyártás mellett a teljes körű mérnöki tervezést is a magyarországi gyárában kívánja elvégezni a GSI Hungary. Az innováció az oktatásra és a képzésre is pozitívan hat majd vissza, így egy korszerű, komoly exporteredményeket felmutató gyár jelenléte képes a fiatalok agrárgépészeti pálya iránti érdeklődését, elkötelezettségét is erősíteni. A szakemberhiány fejlődése pedig más hazai szereplők sikerességéhez is tevékenyen lesz képes hozzájárulni az elkövetkező években.

S még egy adat: a magyar mezőgazdaságigép-gyártás évek óta stabilan mintegy 110 milliárd forint feletti árbevételt ér el az exportból, és az export aránya a teljes értékesítésből több mint 80 százalék. Látszik tehát, hogy egy nagyon perspektivikus, nagy jövővel bíró ágazatról beszélünk, amely nélkülözhetetlen a magyar mezőgazdaság további sikerességéhez. Gratulálok, és köszönöm szépen a kérdéseit. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 64 2017.03.06. 1:27  61-67

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársam, a kimondott szavaknak súlya van. Ha bűncselekmény gyanúja fölmerül, a nyomozati szerveknek és az igazságszolgáltatásnak kötelessége, hogy tegye a dolgát. Ugyanakkor az pedig az én feladatom, hogy azt a téves információt, amely alapján képviselőtársam most megnyilvánult, helyre tegyem és eloszlassam.

Az MVH, amelynek jogutódja ma már a Magyar Államkincstár, még 2015 márciusában hivatalból állapította meg először a támogatás jogosulatlan igénybevételét a Magyar Termés TÉSZ ügyében zöldség-gyümölcs termelő csoportok beruházási támogatása keretében kapott források kapcsán, és haladéktalanul elrendelte annak kamatostul történő visszafizetését. A jogosulatlanul kifizetett támogatásnak megfelelő követelést az MVH a felszámolónak bejelentette, aki azt vissza is igazolta. Az általam ismert információk alapján minden hivatali szereplő a jogszabályoknak megfelelően végezte a dolgát és tette meg a szükséges lépéseket az európai uniós és a hazai költségvetési források védelme érdekében.

Mindazt, amit emberileg és jogilag kötelességünk volt megtenni, azt megtettük. Köszönöm megtisztelő figyelmét, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 122 2017.03.06. 3:29  119-125

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Azt javaslom, hogy az érzelmeket kicsit tegyük félre, és értsünk szót. Hiszen mindazzal, amit elmond, azzal, hogy a támogatásoknak a magyar mezőgazdaságot kell szolgálnia, a vidéken élőket kell szolgálnia, azzal mindnyájan egyetértünk. És arra kérem önt, hogy legyen kész arra, hogy meghallgatja azokat az érveket, amelyeket szeretnék önnek felsorolni. A támogatások döntő többsége normatív jellegű. Vagyis attól függ, hogy ki hány hektár mezőgazdasági területen termel, vagy hány állatot tart, és a szigorú szabályok egész sorát betartja-e vagy sem. Ezen jogcímek után kifizetett támogatások híven tükrözik az adott ország mezőgazdasági üzemszerkezetét, így nemcsak Magyarországét, hanem az EU minden országáét is.

Azt szeretném önnek mondani, és itt szeretnék egyetértést kicsikarni öntől, hogy ön egy pillanatról beszélt, de ha végighallgat engem, akkor meglátja azt, hogy minden egyes nappal, amellyel haladunk előre, azon százalékok, azon arányok, pontosan e kormányok által kidolgozott szabályozások alapján egyre inkább aprózódnak fel a nagybirtokok. Ugyanis nemcsak ez a kormány van a történelemben, hanem ennek elődei is voltak. És annak az elődeinek a döntését nekünk hozni kell magunkkal. Viszont ennek a kormánynak a döntései azok, amelyek segítik azt, hogy beszabályozzuk a maximum 300 hektárt, segíti azt, hogy beszabályozzuk, hogy 1200 hektár után nem lehet fizetni. Ezek mind-mind óriási intézkedések voltak, és erre, azt hiszem, minden képviselőtársunk büszke is lehet. Hiszen Magyarország az első olyan ország, aki a legszigorúbb döntéseket hozta ennek kapcsán. Nem vádolhat bennünket képviselőtársunk azzal, hogy mi ezen nagybirtokoknak a pártján lennénk, hanem pontosan azt tesszük mindennap, hogy hogyan tudjuk betartani, hogyan tudjuk elérni, hogy a bérleti idők lejártával egyre inkább a 300 hektáros területek alakuljanak ki, egyre kisebb területekké tudjuk lebontani a nagyokat.

És hogy itt mennyire igazam van, azt lehet látni, hogy ma már 58 százalék gazdaságilag a kisbirtokokhoz számít, és csak a többi tartozik a nagyhoz. Itt van, a KSH központi adatai szerint kimutatható, kedves képviselőtársam, tehát ezért szeretném önt arra kérni, hogy ne érzelmek vezéreljék, hanem szigorúan a tények, számok. És arra kérem, hogyha egy pontot is vizsgál, legalább azt ismerje el, hogy az előtte lévő folyamatok rosszabbodnak vagy javulnak. És arra kérem, hogy ahogy látja, törvényt hozunk, hiszen ön is megszavazta ezeket a törvényeket, és ön is parlamenti honatya, azt láthatja, hogy az elkövetkező idők, a jövőben is mennyire azt szolgálják majd, hogy hogyan lesznek a kisbirtokok támogatva, hogyan lesz egyre több ember, aki meg tud élni a magyar mezőgazdaságból, hogyan tudjuk szolgálni ezen támogatásokkal a vidék fejlődését, hogyan tudjuk az ottani vidéken élők megmaradását segíteni.

(16.00)

Hiszen minden egyes forint azt szolgálja, hogy az emberek ott maradhassanak, hogy dolgozzanak, és azt kell mondjam önnek, az állattenyésztés fejlődése, a kibocsátások növekedése, az elmúlt esztendők rekordtermései mind-mind azt igazolják, hogy rendeletileg, szabályilag a mezőgazdaság jó irányba tart, de vannak még olyan örökségeink, amelyeket szabályoznunk kell, amelyek a szabályozások következtében fognak majd kialakulni.

Arra kérem önt, hogy válaszomban azokat a folyamatokat, amelyek kedvezően mennek végbe a mezőgazdaságban, elismerni szíveskedjen, és fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 304 2017.03.06. 0:54  293-304

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, hogy nagyon röviden fogok válaszolni, már csak annál is inkább, merthogy széles körű, konszenzusos támogatás van kibontakozóban. Ennek nagyon örülök, ennek az előnyeit csak a mezőgazdasági termelők fogják látni a jövőben, és nagyon remélem, hogy a holnapi napon széles körű támogatással tudjuk majd ezt a törvényt elfogadni.

Harangozó és Magyar képviselőtársaimnak hadd mondjam a jövedelemstabilizációs eszközzel kapcsolatosan, hogy az FM továbbra is nyitott a jövedelemstabilizációs eszköz iránt, és az eszköz bevezetése érdekében a koncepción szakértői szinten tovább dolgozunk, és ez a munka és ez az eszköz nem elvetésre került, hanem egyszerűen szeretnénk olyan szinten kidolgozni, hogy az valóban a magyar gazdatársadalom érdekeit tudja szolgálni a legmagasabb szinten. Köszönöm szépen, elnök úr.

(20.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 74 2017.03.27. 2:17  71-74

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Valóban úgy van, hogy 2016. június 15-től az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. az FM irányítása alá került. Azt kell hogy mondjam, mindaz, amit a felszólalásában érintett, egy nagyon régi bölcsességgel indokolható, azzal, hogy a jó bornak is kell a cégér, hiszen annak a számos kiváló magyar élelmiszernek, amely mint mezőgazdasági termék hazánkban megterem és előállítódik, hírét kell vigyük a világba. Akkor tudunk eredményesek lenni, ha a kiváló mezőgazdasági ter­melés, a kiváló élelmiszeripari feldolgozással együtt, megfelelő piacot is talál ezen termelőknek. Akkor tu­dunk a termelőknek leginkább segíteni, ha nemcsak a termelési oldalát, hanem a kereskedelmi, értékesítési oldalát is tudjuk támogatni. Ebben kiváló partnere a Földművelésügyi Minisztériumnak az Agrármarketing Centrum.

Való igaz, amit felsorolt: nagyon erős tavasza volt a magyar gazdáknak a külföldi jelenlétben, hiszen a Grüne Wochén kiemelt partnerként szerepelhettünk. Soha nem látott mennyiségű kiállító nézte meg, és nagyon számos kiváló partneri kapcsolat és üzlet született ezen a kiállításon Berlinben. Azt hiszem, minden magyar gazda büszke lehet arra, hogy a magyar mezőgazdaságnak hogyan vitték, hogyan vittük a hírét.

De nagyon erős lesz a folytatás is, hiszen a sűrű évkezdést követően még számos, összesen 14 külföldi agrárkiállításon lesz jelen Magyarország. Néhányat kiemelve: májusban Hongkongban, Amszterdamban és Sanghajban, szeptemberben Aradon, októberben Kölnben, majd novemberben a kazahsztáni Almatiban leszünk jelen. Hazai szempontból természetesen a legjelentősebb kiállításunk az OMÉK, amely szeptember 20-24. között kerül majd megrendezésre. Ez a 78. OMÉK, „A Kárpát-medence kincsei” lesz a címe, és Japán lesz a vendégünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 84 2017.03.27. 2:28  81-84

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném jelezni önnek, hogy mindazon kifejezések és jelzők, amikkel illette az egészet, nagyon sommás és nagyon félrevezető kijelentések. Az indulatát értem, hiszen a mezőgazdasági termelőkért aggódni nagyon jó cselekedet, nagyon helyes dolog. De ebből általános és téves ítéleteket levonni szerintem veszélyes terület; persze, a politikának asztala, de azért hellyel-közzel mégsem idevaló.

Emlékeztetném képviselő urat arra is, hogy a rendszerváltás óta a magántulajdonban lévő vállalkozások saját hasznukra, illetve kockázatukra végeznek gazdasági tevékenységet. A gici tejüzemmel kap­cso­latban a közelmúltban a kft.-vel szemben két bíró­sági végrehajtást is elrendeltek, ezekbe az eljárásokba a kormányzat nem tud beavatkozni. Ugyanakkor a tulajdonost arra tudjuk biztatni, hogy az üzem továbbműködése érdekében a beszállító termelők és dolgozók számára a lehető legjobb megoldást keresse.

Ha azt mondja ön, hogy ölbe tett kézzel nézi a kormányzat azt, hogy mi történik az ágazatban, akkor el kell mondjam önnek, hogy csak az ágazatban először 50 milliárd forintot, majd tavaly további mintegy 60 milliárd forint nemzeti és uniós támogatást adtunk, ami a termelésre vetítve a legmagasabb volt az EU-tagországok között. Azt hiszem, pont ezt mutatja, hogy az előzetes adatok szerint a tejtermelés volumene 2016-ban, a súlyos világpiaci krízis ellenére is 2 százalékkal bővült, amely folyamat az idén várhatóan felgyorsul.

Mi a megoldás? ‑ tette föl ön a kérdést, említette a felszólalásának végén. Igen, pontosan az volna a megoldás, hogy a termelők végre szerveződjenek meg, hogy a termelők fogjanak össze. Ne engedjék, hogy egy-egy ember kénye-kedvére történhessen vagy nyereséggel, vagy veszteséggel a feldolgozás. Vegyék meg, vegyék a saját kezükbe, alkossanak termelői közösségeket, és ezek a termelői közösségek, legyenek ezek szövetkezetek, működtessék ezeket a feldolgozóüzemeket, és akkor nemcsak a termelésből származó haszon, hanem a kereskedelemből, feldolgozásból származó haszon is a termelőké lehet. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 70 2017.04.03. 4:17  67-72

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Nagyon örülök az ön által elmondottaknak, hiszen megállapítható, hogy minden mondatával egyet tudok érteni. Igen, a magyar mezőgazdaság az elmúlt esztendőkben kivételesen jól teljesített. Olyan termelési eredményeket mutatunk föl, amire hosszú idő óta nem volt példa.

(15.00)

Azért kellett megalkotnunk az élelmiszer-stra­tégiát, mert olyan kihívások elé is nézünk az elkövetkező időszakban, amire még ma a megfelelő válaszokat nem tudjuk. Csak néhány kérdőjelet, néhány gondolatot szeretnék fölvillantani. 2025-ig 40 százalékkal nő meg a fehérjeigény a világban. 2050-re kilencmilliárdan leszünk. Ugyanakkor klímaválság van, ugyanakkor a termőterületek nagysága csökken, és minden lehetőségünk, amellyel a termőterületeket fönntartanánk, hátrányos helyzetben van. Na, ebből a nehéz helyzetből kell azt a megoldást megtalálnunk, hogy hogyan növeljük 40 százalékkal a fehérjeigényt, hogyan tudjuk a megnövekedett lakossági igényeket kielégíteni az elkövetkező időszakban. Ez az, amire csak megfelelő innovációval, megfelelő válaszok megtalálásával tudunk jó válaszokat adni.

Ha azt nézzük, hogy sikerült stabilizálni és növekedési pályára állítani az állattenyésztést, nagymértékben nőtt az export, javult a mezőgazdasági termelés hatékonysága és jövedelmezősége, ez az, amit 2010 óta bizton el tudtunk érni. A mezőgazdaság foglalkoztatása az elmúlt években jelentősen bővült, hiszen ennek köszönhetően 2016-ban 217 ezer fő dolgozott főállásban az ágazatban. Emellett kedvező szerkezetváltás tapasztalható az üzemstruktúrákban és a földhasználatban. Folyamatosan nő az életképes kis és közepes méretű, árutermelő gazdaságok száma és az általuk használt földterület.

A magyar élelmiszer-gazdaság jövőbeli fejlődésének alapját a rendelkezésre álló erőforrások fenntartható kezelése, a szakértelem megerősítése, a tudásátadás és az innováció ösztönzése, a kiegyensúlyozott termékszerkezet, a termékpályák szervezettségének fejlesztése, a termelés hozzáadott értékének növelése, a prémiumtermékek növekvő mértékű előállítása, a versenyképes ár és a disztribúciós lehetőségek fokozott kihasználása jelentheti. Kulcsfontosságú a magyar mezőgazdaság termékeinek meghatározó részét hasznosító élelmiszer-feldolgozás fejlesztése. Rendkívül fontos, hogy a gazdákat arra ösztönözzük, hogy ne csak a termelésből vegyék ki a szerepüket, ne csak a termelésből mint alapanyag-előállításból származó jövedelmet számítsuk hozzájuk, hanem ösztönözzük őket arra, hogy a feldolgozóiparból, a kereskedelemből, a forgalmazásból is vegyék ki a részüket, hiszen a megfelelő jövedelmezőséget akkor tudjuk elérni a gazdáink számára, ha különböző integrációkban létre tudjuk hozni, hogy ők legyenek a tulajdonosok a feldolgozóüzemekben, ők legyenek a tulajdonosok a kereskedelmi forgalmazó láncokban.

Ha mindezt a hasznot, az ebből származó nyereséget is a gazdatársadalom vissza tudja fordítani a maga technológiai fejlesztésére, a precíziós mezőgazdaságra, a digitalizációra, mindarra, amivel versenyképesebben tudunk termelni, akkor fogjuk tudni megtalálni a megfelelő válaszokat a mezőgazdaság kihívásaira az elkövetkező évtizedekben. Ez a kulcs, ez a feladat, amit gyakorlatilag el kell érnünk. Kívánatos, hogy az élelmiszer-gazdaság szereplői a mindenkori termékkategóriákon belül a piaci trendeknek megfelelő, magas minőségű élelmiszerek előállítására törekedjenek, továbbá növekedjen a prémiumminőségű termékek előállítása.

Magyarország érdeke nem az, hogy a mesterséges vonulaton induljon el. Nem az a célunk, hogy sejtszaporításos, mesterséges húst állítsunk elő, nem az a célunk, hogy olyan paradicsomot tegyünk az asztalra, ami soha nem látta a Jóisten napvilágát, hanem csak a fénytechnikákat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az a célunk, hogy a hagyományos mezőgazdaságra épülve prémiumkategóriában tudjunk kitörni a magyar piacról a nemzetközi piacra. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 136 2017.04.03. 2:10  133-140

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Hadd utasítsam vissza azokat a vádakat, amelyeket megfogalmazott! Miről is van szó? Arról van szó, hogy a magyar kormány soha nem látott mértékben támogatja a lovassportot, olyan beruházásokat, olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyekre nem volt példa hosszú-hosszú évtizedek óta. A lovastársadalom teljes egyetértésével Szilvásváradra kerül egy beruházás, hiszen mégiscsak a lipicai a nemzeti büszkeségeink egyike. Készül egy terv, amelyet elfogadnak, amelyet jóváhagynak, jelentkezik rá egy beruházó, és megvalósítja ezt a tervet. Azt hiszem, ez a dolog így teljességgel rendben van, hiszen ha ez a nemzetközi szabvány, ez az előírás, akkor ezt így csinálják. Mindazt az apró hibát, amit még a szavatossági idő lejárta előtt meg kell valósítani, ki kell javítani, természetesen megvalósították.

Arra, ami ügyet felvetett ön, én hadd kérdezzek tovább vagy hadd mondjam azt, hogy amikor két szenvedélyes ember beszél… ‑ hiszen a lovasok mind a szakmájuk iránt a legelhivatottabbak, nagyon kvalifikált, szenvedélyes szakemberei ennek az ágazatnak. Akkor, amikor két ember egymással erről beszélget, a szakma iránti aggódásukat fejezik ki, és nem történt semmi más, hiszen a kormánynak nincs beleszólása abba, hogy ki éppen a lovas szövetség elnöke vagy ki sem, az nem rajtunk múlik, hanem azon a közgyűlésen, ahol megszavazzák vagy nem szavazzák meg ezt az urat.

Én egy másik kérdést tennék fel, kedves képviselőtársam, amin érdemes lenne gondolkodnunk, mégpedig azon, hogy vajon ki vette fel a hangfelvételt, kinek volt érdekében nyilvánosságra hozni, miért történik mindez. (Dúró Dóra: Az igazság kiderüljön, mindannyiunk érdeke, hogy mire megy a közpénz!) Ez szerintem egészen komoly aggályokat vagy komoly kérdéseket vet fel. Amikor azt mondja ön, hogy nem politikai történetről van szó, akkor mégis kinek az érdeke és miért történik mindez? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 140 2017.04.03. 1:01  133-140

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Szeretném mondani önnek, hogy a Földművelésügyi Minisztérium legkiválóbb államtitkáráról beszélünk. Szakmai higgadtságról és hozzáértésről tesz tanúsítványt államtitkár úr nap mint nap a munkája során. Ha államtitkár úr zsarolt volna, akkor ez a telefonbeszélgetés nem ilyen lett volna. (Felzúdulás a Jobbik soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Ahogy ő ezt elmondta, ahogy ezt kifejezte, az teljes mértékben a szakmai aggódásáról tanúskodik, pontosan azért, hogy minél jobban lehessen használni a magyar lovastársadalomnak.

Egyébként felhívom kedves képviselőtársam figyelmét arra, hogy soha még kormány ennyit nem költött beruházásokra. (Zaj a Jobbik soraiban.) Megkezdett beruházásról van szó, lépésről lépésre tesszük ezeket a beruházásokat. Azt hiszem, az egész lovastársadalom köszönettel tartozik a magyar kormánynak azért, hogy a fejlesztéseket és a beruházásokat ily fokon, ilyen mértékben és ilyen minőségben meg tudjuk tenni. Köszönöm szépen. (Dr. Szél Bernadett: Válaszoljon a kérdésre, a kioktatást köszönjük!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 46 2017.04.10. 2:12  43-46

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Amint tárcánk tudomást szerzett a szlovák fél beruházási szándékáról, azonnal tájékoztatást kértünk a határon átnyúló környezeti hatások vizsgálatáról szóló espooi egyezmény keretében Szlovákiától. Ez az eljárás, az espooi egyezmény lehetőséget biztosít és megfelelő nemzetközi jogi lehetőséget is ad Magyarországnak mint potenciális hatásviselő félnek arra, hogy bekapcsolódjon a tervezett beruházások környezeti hatásvizsgálati eljárásába, amely a következő lehetőségeket adja nekünk. Szlovákiának rendelkezésre kell bocsátania a tervezett beruházás környezeti hatástanulmányait mind a hazai nyilvánosság, mind a szakértők számára. Tárcánknak nyilvános fórumot is kell szerveznie, ahol a szlovák beruházónak és a kormánynak választ kell adnia a magyar nyilvánosságnak a felmerülő kérdésére. Szakértői konzultációra is sort kell keríteni, ahol az érintett szlovák és magyar hatóságok, szakértők személyesen tárgyalhatják meg a szakmai álláspontjukat.

Hol is tart ez a beruházás? A párkányi hulladékégető környezetvédelmi engedélyezési eljárása jelenleg még csak az úgynevezett előzetes szakaszban van, aminek célja az engedélyezési eljárást megalapozó környezeti hatásvizsgálati dokumentáció részletes tartalmi elemeinek meghatározása. Ennek alapja egy 124 oldalas előzetes tanulmány, melynek magyar nyelvű fordítása a nyilvánosság számára elérhető a hivatalos kormányzati honlap szakmai oldalán. A hivatalos magyar álláspont kialakításához továbbá tárcánk kérte az illetékes magyar hatóságok szakmai álláspontját is.

Az egyezmény rendelkezései szerint ‑ és ezt szeretném a szívére helyezni, kedves képviselőtársam ‑ a beruházás környezetvédelmi engedélyezési eljárását a szlovák hatóság nem zárhatja le, így a beruházás építése sem kezdhető meg, amíg a nemzetközi folyamat lezárására nem kerül sor addig, amíg a magyar fél ezt jóvá nem hagyja. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 50 2017.04.10. 2:25  47-50

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a kérdést, mert egy olyan vita kezd kialakulni a közvéleményben, amely a teljes ‑ ismétlem, a teljes ‑ félreértéséből ered mindannak a szándéknak, amit a földművelésügyi tárca szeretne. Szó nincsen arról, hogy puhítanánk a rendeletet. Szó nincsen arról, hogy GMO-mentesnek neveznénk valamit a magyar jogszabályban, ami 0,1 százaléknál magasabb arányt tartalmaz.

Azt szeretném, ha megértené, képviselőtársam, hogy arról szól, hogy minden olyan termék, amelyet Magyarországon GMO-mentes védjeggyel fogunk ellátni, az 0,1 százalékos határértékkel tartalmaz génmódosított anyagokat. Ahhoz, hogy hogyan jutunk el magáig a termékig, amely védjeggyel van védve, az pedig a következő, és ezért kellett hozni intézkedéseket a tárcának. Mindenütt rajtunk kívül a világban a Duna Szója-egyezmény keretében és bárhol, ahol védjegyekkel védik a génmódosítás-mentes termékeket, ott 0,9 a határérték. A 0,9-et azért írtuk bele a rendeletbe, mert jelen pillanatban a magyarországi technológia úgy működik, hogy előállítjuk a GMO-mentes szóját, majd azt kivisszük Ausztriába feldolgozásra, és onnan visszakerül Magyarországra. Természetesen Ausztriában nem tudunk 0,1 százalékot garantálni, hiszen ott a Duna Szója-egyezmény 0,9-et garantál, és azzal védi, és hogy a GMO-lob­bisták ne tudják megfúrni, hogy Magyarország alkalmatlan arra, hogy ilyen technológiával éljen, ezért kellett engedélyeznünk azt, hogy ha netán a ka­mion sarkában ott marad két szem szója, ami 0,9-et tartalmaz Ausztriából, akkor ne puccsolódjon meg az egész kamionszállítmány.

Ismétlem, az a termék, amiből végtermékként hús, tej, tojás, méz bekerül az üzletekbe és GMO-mentes védjegyet tartalmaz, ott továbbra is 0,1 százalékos, nagyon szigorú; a világon nincs ilyen szigorúság, mint Magyarországon, de mi ehhez tartjuk magunkat és ehhez ragaszkodunk, mert nem akarunk semmilyen kockázatot felvállalni a magyar la­kosságnak. Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 54 2017.04.10. 2:23  51-54

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A mezőgazdaság az időjárásnak nagyon kitett ágazat. Pontosan ezért előre megtervezni, biztos bevételre számítani mindig egy kockázatot jelent. Pontosan ezért alkotta meg a minisztérium, a szaktárca azt, hogy megfelelő garanciális elemek, megfelelő kártérítési elemek kerülhessenek a gazdálkodók repertoárjába. Nyilván az élet hozza mindig azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet egyszerűsíteni, hogyan lehet még jobban kiterjeszteni, hogyan tudjuk megismertetni a gazdákkal, mert végül is az a célunk, hogy ne maradjon ki egyetlen gazda sem ebből az ernyőből, amely az ő védelmét jelenti.

Pontosan azért csökkentettük 15 százalékra ezt a hozzáférhetőségi határt, hogy minél többen, minél nagyobb bizalommal tudjanak ehhez hozzáférni. Ez a 15 százalékos csökkenés azt eredményezi, hogy a termelő már egyetlen növény jelentősebb károsodásával is jogosulttá válhat a kárenyhítő juttatásra, függetlenül attól, hogy egyéb növényei egyébként megfelelő jövedelmet termeltek-e.

További fontos változás az aszály meghatározásának kiszélesítése. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy megfelelő csapadékmennyiség esett a statisztikák szerint, ugyanakkor olyan magas hőmérséklettel társult, hogy rögtön el is párolgott. Bevezettük a légköri aszály fogalmát a kártérítések igénybevételi területeire, amely egy újabb lehetőség a gazdáknak, amit már az idei évtől tudunk tenni. 24 milliárd forint áll rendelkezésre most is ebben a kártérítési alapban.

Minden gazdát ért kárral szembe tudunk nézni és ki tudjuk elégíteni. Akinek nagyon sürgős és nem bírja végigvárni a folyamatokat, annak pedig teljesen kamat- és kezelésmentes hitelt tudunk biztosítani. Amikor megállapítják, hogy kára származott, azzal a bankhoz elmegy, az a megállapított kárigény szolgál fedezetül. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kamatmentes kölcsönnel előre felveheti azt az összeget, hogy a gazdálkodását folytatni tudja, majd amikor a kártérítést megkapja, visszafizeti a banknak. Ezzel is a gazdálkodásának kiszámíthatóságát tudjuk garantálni. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 94 2017.04.10. 2:17  91-94

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Én azt hiszem, hogy teljesen nyitott ajtókat dönget. Ugyanakkor engedje meg nekem, hogy értetlenségemnek adjak hangot akkor, amikor azt mondja, hogy „a Fidesz élelmiszerbotránya”.

Mondja meg nekem: nem az a mi dolgunk, hogy azért harcoljunk, hogy a magyar vásárlók ugyanolyan eséllyel ugyanolyan beltartalmú élelmiszerekhez jussanak? Nem az a feladatunk, hogy ezt szóvá tegyük, számonkérjük, ha úgy érezzük, hogy becsapnak minket, hogy helyettesítő anyagokat raknak ezekbe a termékekbe, és azokat próbálják meg eladni nekünk originálként?

(13.20)

Egyszerűen nem tudok napirendre jutni afölött, hogy akkor, amikor 100 termékből 71 esetében bebizonyosodik, hogy ott helyettesítő anyagokkal, mondjuk ki, olcsóbb anyagokkal helyettesítenek bizonyos összetevőket az Ausztriában vagy Olaszországban forgalmazottakhoz képest, nem egy elemi erejű felháborodás és válasz van erre a kérdésre, hanem egyszerűen elkezdik, megpróbálják eljelenték­te­le­ní­te­ni, és ön is, egy zöldpárt képviselője a Fidesz élelmiszerbotrányának nevezi mindezt. Holott amit mond, amit kérdez, azzal mi teljesen egyetértünk, nyitott kapukat dönget, hiszen a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait és irányelveit legalább ötévente kötelezően felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az adott területen történt technológiai fejlődésnek, valamint a piac változásának megfeleljenek.

A jobb minőségű termékekre igyekszünk felhívni a figyelmet az emelt szintű szabályozás kialakításával, hogy így jelölésükben is meg lehessen különböztetni azokat, ezért alkalmazzuk a különböző „kiváló élelmiszer” védjegyeket.

Emlékszik rá, milyen vitát folytattunk itt a parlamentben akkor, amikor a sótartalom felső határát szabályoztuk. Mindenek voltunk, csak éppen tisztességesek nem, amikor a menzákon próbáltuk a gyerekek egészsége érdekében bevezetni azt, hogy legyen egy felső határ.

Nem álltak mellénk, kedves képviselő asszony (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nem álltak ki ott, hogy azt mondták volna, igazunk van, igaza van a kormánynak, mert tudni kell, hogy minden élelmiszer az egészségünk alapja is, és leginkább az egészségünkre maga az élelmiszer, a táplálékunk hat. Ezért kérem, támogasson bennünket ebben a küzdelemben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 66 2017.04.24. 2:17  63-66

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Válaszom elején egyezségre kellene jutnunk, arra az egyezségre, hogy a magyar kormány és szerintem bármilyen más döntéshozó nem tud másra támaszkodni, mint különböző laboratóriumok adataira. Mert ha ezeket a laboratóriumi adatokat megkérdőjelezzük, akkor óriási bűnt követünk el, mert akkor nem lesz objektív vizsgálati lehetőségünk, nem lesznek objektív viszonyítási lehetőségeink. S igazságtalan Magyarországgal szem­ben ez a fölvetés, pontosan azért, mert Magyarország nagyon óvatos ebben a kérdésben, hiszen ma már csak kifejezetten a vetőmag-előállításra alkalmas területeknél engedélyezzük nagyjából 10 ezer hektáron ilyen szer működését, máshol nem. Tehát nem lehet az, hogy ez szélesebb körben működjön.

Ugyanakkor szeretném, ha meghallgatna. 2016 júniusában a Bizottság saját hatáskörben úgy határozott, hogy ideiglenesen meghosszabbítja a glifozát jóváhagyását. Az ideiglenes hosszabbítás mellett a Bizottság a tagállamok támogatásával döntött a faggyúa­min segédanyagot tartalmazó glifozát­ké­szít­mé­nyek forgalmazásának beszüntetéséről. Magyarországon 24 glifozát-hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza a Nemzeti Élelmiszerlánc-bizton­sági Hivatal annak faggyúamin-tartalma miatt. A faggyúamin-segédanyagot nem tartalmazó glifozát­készítmények engedélyei 2017 második feléig érvényesek, amikor is döntés születik uniós szinten a hatóanyag megújításáról.

A hatóanyag veszélyességi besorolásával kapcsolatos adatok kiértékelését az Európai Vegyianyag-ügynökség végezte el. Itt szeretném felhívni a figyelmét egy nagyon nagy bajra: az értékelés eredményeképpen 2017. március 15-én kiadta a glifozát-hatóanyaggal kapcsolatos véleményét, amely szerint a glifozát nem rákkeltő, nem mutagén és nem reprotoxikus tulajdonságú anyag. Az Európai Vegyi­anyag-ügynökség osztályozási javaslatának figyelembevételével legkésőbb 2017. december 31-ig hoz a Bizottság döntést arról, hogy visszavonják vagy megújítsák ennek a szernek a forgalmazási engedélyét. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 98 2017.04.24. 2:18  95-98

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A Balaton és környékének megőrzése és fejlesztése, értékeinek megóvása közös feladata a kormánynak és a Balaton környéki települések önkormányzatainak egyaránt. A szőlőültetvények az egyik olyan kiemelt értéknek számítanak a Balatonnál, amit a kormány is szükségesnek tart megőrizni. A Balaton-törvény kiemelt célja a kiemelt üdülőkörzet táji adottságainak megőrzése, a hagyományos tájhasználat fenntartása és védelme. E tájhasználat közé tartozik kiemelten a Balaton-felvidéken a szőlőtermesztés.

A szőlőtermelői kataszteri besoroláson, valamint a kertgazdasági terület övezetén keresztül a szőlőtermesztés külön védelmet élvez: intenzív beépítést megengedő beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki a településrendezési tervekben, épület elhelyezése is csak szigorú feltételek mellett, jellemzően a műveléssel összefüggő gazdasági épület elhelyezése lehetséges. Lakófunkciót is kielégítő épület építésére pedig még szigorúbb feltételek vonatkoznak: legalább 3 ezer négyzetméter nagyságú területen, 80 százalékban művelt telken lehetséges legfeljebb 3 százalékos beépítettséggel.

A Balaton-törvény felülvizsgálatát a Miniszterelnökség megkezdte, és számos egyeztetést folytat a területi államigazgatási szervekkel és a települési önkormányzatokkal. Azon igény is szerepel a vizsgált lehetőségek között, hogy a szőlőművelési területeken még gazdasági jellegű épületet se lehessen építeni. Az egyeztetések alapján indokolt esetben az épületek elhelyezésének szigorítására javaslat fog születni.

Fontos megemlítenem, hogy a borászok eszközfejlesztésére a vidékfejlesztési forrásokon belül a kor­mány igen jelentős források elkülönítéséről döntött, mintegy 40 milliárd forintra nyújthatják be je­lenleg is kérelmüket. A felhívás területhez nem kötött, így a Balaton-felvidékről is természetesen elérhető.

A Miniszterelnökség a vidékfejlesztési program módosítását is tervezi annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon új szőlőültetvény telepítésére is, a már jól működő szerkezetátalakítási támogatások mellett. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsával az egyeztetések természetesen napjainkban is folyamatosan zajlanak (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és ez a lehetőség is elérhető lesz a Balaton-felvidékről. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 188 2017.04.24. 2:22  183-192

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Az első kérdésére, hogy számíthatnak-e a kormány támogatására a gazdák, azt kell mondanom, hogy igen, mindig számíthatnak a kormány támogatására a gazdák.

Az is tény, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fagynak kitett terület. Az is tény sajnos, hogy évről évre szembesülünk a tavaszi fagykár okozta nehézségekkel. És az is tény, hála istennek, azt kell mondjam, hogy az idén nem akkora mértékű, mint, mondjuk, tavaly volt, amikor azt lehetett mondani, hogy általános kiterjedésű volt. Most egészen elszigetelten, kisebb területeken fordult elő. Fantasztikus volt az a küzdelem, ahogy a gazdák készültek arra, hogy jön a hideg, ahogy a füstölésre, a párásításra vagy ködösítésre fölkészültek. Emberi csoda az a teljesítmény, amit ott ezek az emberek a nehéz helyzetben megtettek azért, hogy a bevételeik megfelelően garantáltak legyenek.

Azt kell mondanom, hogy a kormány éppen a napokban módosította az agrárkárenyhítési rendszert. A módosítás egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a kárenyhítő juttatás alapjául szolgáló, legalább 15 százalékos termelésiérték-kiesést a korábbi üzemi szint helyett a károsodott növénykultúra szintjén kell vizsgálni. Így tehát a nem károsodott növénykultúrák jó hozamai miatt nem kell a kárenyhítés összegét csökkenteni. Amennyiben a termelők valamilyen, akár díjtámogatott mezőgazdasági biztosítást kötnek, akkor az egyébként járó kárenyhítő juttatás kétszeresére is jogosultak lehetnek.

További intézkedésként május végéig meghosszabbításra került a fagy- és jégkárra kidolgozott, teljesen kamat- és költségmentes „Széchenyi Kártya” hitel, amelynek hitelösszegét hektáronként 1 millió forintra fölemeltük. A hitelre a megye legtöbb területén gazdálkodók jogosultak, de szükség esetén a kedvezményezett települések köre természetesen kibővíthető. Itt hívom fel egyébként a figyelmet arra, hogy 2017-től a termeléshez kötött gyümölcstámogatás intenzív növények esetében jelentősen nőtt, a várható támogatás mintegy 150 ezer forint/hektár körül alakulhat, ami szerintem szintén jó hír a termelőknek.

Azt, hogy mit lehetne tenni, a következő egy percben fejtem ki.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 192 2017.04.24. 1:21  183-192

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Arra szeretném kérni képviselő urat, amíg nem tudjuk, hogy mekkora a baj, ne csináljunk még nagyobbat. (Dr. Józsa István: Nagy.) Tehát amikor véglegesen meg tudunk győződni arról, hogy mekkora a terméskiesés, mennyire képes a növény a korrekcióra, csak utána lehet megmondani, hogy mekkora a kár. Az nem várható el, hogy most azonnal támogatást nyújtsunk, nem is várják a gazdák, ebben én teljesen biztos vagyok, mert tudni kell, hogy mennyi a kár.

De mi a hosszú távú megoldás? Mert ha megnézzük, mindig ezeken a területeken van a legtöbbször a probléma. A legtöbbször a problémát az okozza, hogy olyan száraz levegő van, hogy nyáron 4-5 fokkal mindig melegebb van, télen 4-5 fokkal mindig hidegebb van. Mi lehet itt a megoldás? Az a megoldás, hogy meg kell csinálni azt a vízelvezető rendszert, ki kell építeni, és itt a településeknek össze kell fogni, hogy a levegőbe olyan fokú páratartalmat tudjunk tenni, ami az összes többi környező településhez hasonlóan ki tudja egyenlíteni ennek a térségnek is a sorsát.

A legnagyobb probléma az, hogy olyan légszárazság van, ami mindig negatívabb vagy szélsőségesebb időjárást tesz lehetővé. Ezzel a vízelvezetéssel, öntözési lehetőséggel vagy víztározási, vízmegőrzési lehetőséggel stabilizálni lehetne ennek a környéknek hosszú távon a gyümölcstermesztésből származó bevételt is, így természetesen a gazdák vidéki megmaradását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 126 2017.05.03. 11:08  125-136

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. A törvényjavaslat a következő öt törvény módosítására tesz javaslatot a földméréssel, valamint a termőföld védelmével összefüggő aktuális kérdésekben: a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása.

Az alábbiakban ismertetem röviden az egyes törvénymódosítások indokait. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításával kapcsolatban a javaslat a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során kialakítható területnagyságok egyértelművé tételével foglalkozik. Az eddigi szabályozás alapján nem volt egyértelmű, hogy a törvényben megállapított területi minimum a kérelmet benyújtók számára kialakított földrészletre vonatkozik, a visszamaradó területekre és egyéb, kötelezően kialakítandó földrészletekre ‑ út és árok ‑ azonban nem.

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárása során jelentős számú olyan megosztási vázrajz került benyújtásra záradékolás céljából, amelyek mögött feltehetően az eljárás akadályoztatásának spekulatív szándéka húzódik meg. Mivel a változtatási vázrajzok záradéka egy évig, de újrazáradékolás esetén további egy évig érvényes, az eljárás ez idő alatt nem folytatható. A szabályozás fő célja, hogy kizárólag a polgári törvénykönyv szabályai szerint valós megosztási szándék alapján lehessen vázrajzot záradékolásra benyújtani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás megindulását követően.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása kapcsán az egységes joggyakorlat kialakítása, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében tar­tal­maz javaslatokat az ingatlan-nyilvántartási szak­területre vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések szövegcserével történő, szövegpontosító jellegű módosítására.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása kapcsán a módosítást a gyakorlati alkalmazás során észlelt problémák megoldása, az előírások egyértelművé tétele teszi szükségessé. Átemelésre kerülnek a törvénybe egyes, jelenleg végrehajtási rendeleti szinten szabályozott előírások is. A Magyar Honvédség szervezetei és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges szabályozni az alábbi alapadatbázisokban tárolt adatok hálózaton keresztül történő, díjmentes szolgáltatásának lehetőségét.

A módosítással pontosításra kerül az állami földmérési alaptérképi adatbázis alapadat-tartalma, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a változását eredményező földmérési munkák felsorolása. Az állami földmérési alaptérképi adatbázis állami alapadat-tartalma a gyakorlatban nem bővült a törvény 2012-ben történő hatálybalépése óta, így a módosítással a korábbi szabályozás hiányosságai kerülnek korrigálásra.

Az alapponthálózati pontok adatbázisa korábban is állami alapadat volt, az alappontok az egész térképi adatbázis alapját adják. Az adatok az alappont-adatbázisból kerülnek átvételre, nem történik párhuzamos adatnyilvántartás. Törvényi szintre emelkedik egy korábban hatályos rendeleti szabályozás, amely a településhatárok műszaki kiigazítását teszi lehetővé a térképezési hiba, valamint a természeti folyamatok következtében fellépő eltérések esetén, például a határpatak gyors folyás esetén történő vándorlása kapcsán.

Kiegészítésre kerül a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a korábbi FÖMI hatásköre az alappontok tekintetében. Ezért a jövőben nemcsak az alappontok áthelyezése és megszüntetése kérdésében dönthet, hanem az elpusztult pontok pótlásáról vagy az adatbázisból történő törléséről is. Fontos kiemelni, hogy a módosító javaslatban a szövegcserés változtatások elsősorban a 2017. január 1-jétől hatályos szervezeti változások miatt indokoltak, másrészt a jelenleg hatályos törvényben szerepelnek olyan feladatok, például a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megteremtése, a szolgalmi jogok térképi ábrázolása az ingatlan-nyilvántartási térképeken, hogy társasházi alaprajzok a térkép-adatbázis részét képezzék.

Ezek megvalósításához határidőt rendel a jogszabály. Ezek a határidők a technikai feltételek hiánya miatt, mivel a jelenleg üzemelő rendszerek ezen feladatok megvalósítására nem alkalmasak, nem tarthatók. Így feltétlenül szükséges a tárgybeli határidők módosítása.

(15.40)

A határidő-módosítások egy része a szövegcserés módosítások között, más része pedig az adott jogszabályhelynél található.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása kapcsán: a Nemzeti Földalapba számos olyan vagyonelem tartozik, amelyek értéke jellegüknél, természetüknél fogva nem állapítható meg, illetve csak egy bizonyos jogügylet, például földcsere kapcsán, az aktuális jogügylethez kapcsolódóan releváns. Ilyen ingatlanok az állam tulajdonában álló erdők, amelyek kapcsán nincs olyan egységes rendszer, amely az értékük megállapítására alkalmas lenne. De számos más, a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlan esetében sem mutat reális képet a folyamatos, értéken történő nyilvántartás az értékek gyors változása miatt. Fontos, hogy ugyanakkor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet valamennyi hasznosítási jogügylet kapcsán értékbecslést készít. Tehát az NFA által tulajdonolt állami vagyon aktuális értékének megállapítása folyamatos.

Összhangban a számviteli előírásokkal és a nemzeti vagyonról szóló 2001. évi CXCVI. törvény előírásaival, technikai jellegű módosításként kívánja a javaslat megteremteni a lehetőségét annak, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanvagyont érték helyett térmértékben, és ahol lehetséges, aranykorona-értéken tartsa nyilván mind a tulajdonosijog-gyakorló, mind a vagyonkezelő szervezet.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása kapcsán ennek elsődleges indoka, hogy egy kis teljesítményű erőmű megvalósításához az erre vonatkozó önálló törvénymódosítás eredményeként a jövőben sem termelői működési engedély, sem kiserőművi összevont engedély nem lesz szükséges. A létesítmény egyszerű építési engedélyezési eljárás keretei között valósulhat majd meg, vagyis a teljes engedélyezési eljárási környezet egyszerűsítésre kerül.

Ebből az egyszerűsítésből nem maradhat ki a termőföld védelméről szóló törvény szabályozásának módosítása sem, hiszen ha ezek a kis teljesítményű erőművek termőföldön valósulnak meg, az egyszerűsített eljárást akkor is biztosítani kívánjuk a beruházónak. E cél elérése érdekében rögzíti a törvényjavaslat, hogy ha kis teljesítményű erőmű termőföldön valósulna meg, akkor az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyét helyszíni szemle megtartása nélkül kell megadnia a rendelkezésre álló iratok alapján 8 napon belül. Nem lehet azonban ebben az esetben sem eltekinteni a legjobb termőföldek védelmétől, így a törvényjavaslat kimondja, hogy ez az egyszerűsítési lehetőség csak abban az esetben alkalmazható, ha a tervezett beruházással érintett termőföld nem minősül az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény szerinti kiváló és jó termőhelyi adottságú területnek.

Szintén az engedélyezés meggyorsítását szolgálja annak rögzítése a törvényjavaslatban, hogy helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a kiserőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat ezerméteres közvetlen környezetében.

A törvény az előzőekben részletezettek miatt kiegészül még a kis teljesítményű erőmű fogalmával is, amely a villamos energiáról szóló törvény szerinti fogalmat veszi át azzal, hogy jelen törvény alkalmazásában a szélerőmű és a szélerőműpark nem minősül kis teljesítményű erőműnek.

A javaslat továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2017. január 1-jével hatályba lépett szabályával függ össze, amelynek értelmében a költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, valamint más olyan bevételt, amely jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kizárólag a Kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet beszedni. A módosítás értelmében a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg. Ezért mind a földvédelmi járulék, mind a földvédelmi bírság a kormányhivatal e célra létrehozott központosított beszedési számlájára fizethető csak meg.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásként engedjék meg, hogy hangsúlyozzam, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges e törvényjavaslat elfogadása. A törvényjavaslat vállaltan salátajellegű törvény, azonban ennek oka abban lelhető föl, hogy a részét képező egyes törvények módosítása olyan kis terjedelmű, esetenként csak egy-két szakasz, hogy az Országgyűlés munkáját az ülésszak végén a kormány nem kívánta öt törvényjavaslat külön-külön történő tárgyalásával terhelni, hanem egy csomagba foglalt javaslatot nyújtott be a tisztelt Ház elé.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd azt követően fogadja el. Elnök úr, köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 136 2017.05.03. 10:09  125-136

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy tisztességes, hogy a felvetett kérdésekre néhány mondatban megpróbáljak válaszolni és megvilágítani azt a szándékot, ami szerint ez a törvény vagy törvényjavaslat így fogalmazódott meg.

Józsa István képviselőtársamnak mondom, és előlegben köszönöm minden képviselőnek azt, amiből azt érzékeltem, hogy számos olyan eleme van ennek a törvényjavaslatnak, amelyek általuk is támogathatók, hogy alapvetően nem egy politikai vitát kellett folytatnunk, hanem szakmai érvelések zajlottak minden frakcióból.

Az osztatlan közös kapcsán azt kell mondjam, hogy a kritika jogos. Olyan fokú harcot vívunk a közös osztatlan tulajdon felszámolása ellen, amire azt kell mondanom, hogy emberfeletti. Ebben a törvényjavaslatban is azt próbáljuk szabályozni, azt próbáljuk elősegíteni, hogy serkentsük, hogy érdekeltté tegyük az embereket, hogy kijöjjenek a közös osztatlan alól. Azt kell látnunk, hogy egy olyan béklyó a magyar mezőgazdaság testén ez a tulajdonforma, amivel rendkívül nehéz megküzdenünk, és azért emberfeletti, mert minden nap sokszorozódik. Meghalnak, újraosztódik három-, ötfelé, attól függ, hány tagú a család. Egyszerűen szinte lehetetlen dolog nyomon követni és utánamenni és valóban ezt technikai jelleggel megszüntetni. De azt kell mondjam, hogy egy nagyon átfogó gondolkodásra lesz szükség a következő időben, végigvitatni azt, mekkora az a terület, ahol még az egyébként soha nem látott tulajdonos Ausztráliában vagy Norvégiában vagy Amerikában van, vagy lehet, hogy rég meghalt, csak az örökösök egyszerűen a tulajdon kicsinysége miatt nem akarnak élni a lehetőséggel, mert többe kerül a hagyatéknak az átírása, mint maga a vagyon.

Egyezségre kell jutnunk majd itt, ezen a házon belül, hogy mi az a terület, amelyre az állam azt mondja: ez már nem osztódik tovább. Hogyan lehet az, hogy az állam akkor ezt bevonja a Nemzeti Földalapba? Mikortól nem fognak felháborodni önök? Mi lesz az a határ? Hogyan tudjuk megoldani?

Tehát végtelenül számos politikai kérdést is felvet, és még több szakmai kérdést fel fog vetni, hogy hogyan fogunk tudni a közös osztatlanból kimenni. Azt kell mondjam, hogy most, jelen helyzetben, a jelen törvényi háttérrel nem tudjuk felvenni a versenyt a közös osztatlan növekvő mértékével, hiszen ez ugyanaz a terület, csak osztódik és szaporodik a tulajdonosok száma, ami egy végtelen nehézséget okoz az egészben. Most arra készülünk, hogy serkentsünk egyes tulajdonosokat, akik megtehetik, hogy kibújjanak a közös osztatlan alól, és őket legalább hozzuk helyzetbe, hogy ne lehessen megbéklyózni 10, 20, 50 másik tulajdonosnak azt, aki szeretne kijönni belőle és szeretne valamilyen gazdálkodást folytatni.

Szintén felvetődött az értékmeghatározás, hogy ezt térmértékben, aranykoronában akarjuk megtenni, és itt is el kell mondanunk ‑ szerintem őszintén ‑ egy vallomást. Oly mértékű feladat, amit nem lehet naprakészen megcsinálni, és nincs annál rosszabb, pont Sallai képviselőtársunk vetette fel, jó gazda, rossz gazda. Szerintem az a rossz gazda, aki becsapja önmagát, hiszen tegyük fel, modellezzük le, hogyan történik majd, ha netán ilyen földterület-értékesítésre kerül sor. Nem mindig licit útján? Nem mindig nyilvános árverés útján? És nem mindig a vásárlók a reális árat fogják tudni megmondani érte? És igazából az az ár, amit megadnak érte. Tehát ezért szükséges és ezért nem kockázatos azt mondani, hogy kiküldünk egyetemistákat, akiknek nincs még meg az a tapasztalata, de nincs annyi ember a földön, aki a fásított területeknek vagy bármilyen más területnek meg tudná határozni naprakészen az értékét, és hogyha rosszul hirdetjük meg és úgy adjuk el, annál rosszabb nincs, akkor rossz gazdák vagyunk.

Tehát arra kell törekedni, hogy alakítsa ki az árat a verseny, és a verseny az mindig egy reális árat tud kialakítani, éppen ott, hiszen milyen problémánk van? Szabolcsban, Borsodban, Zalában vagy Győr-Mosonban egész más árak lesznek ugyanolyan területre. És akkor azt fogjuk mondani, hogy itt ilyen és olyan visszaélések vannak? Hiszen a tisztesség látszatára is ügyelni kell, nem csak magára a folyamatra. Tehát ez ezért történik, és semmi más visszaélési szándék ezzel a kérdéssel számunkra nincsen.

Ander Balázs képviselőtársamnak mondom, Dél-Somogy, és sokszor beszélgettünk róla. Ez engem mindig megérint, mert egyrészt nagyon hatásosan tudja elmondani, hozzáértően tudja elmondani, látszik, hogy ott él, és látszik, hogy benne él ebben a problémakörben. Hadd mondjak el, anélkül, hogy megbántanék valakit, egy olyan esetet, ami velem történt.

Egy Győr-Moson-Sopron megyei település, zsáktelepülés, kis faluban vagyunk, és én ugyanazokat a nézeteket vallom a vidékfejlesztésnél, úgyhogy egyetértünk ebben. Odamentem ‑ agrármérnök vagyok ‑ biztatni az embereket arra, hogy tessék gazdálkodni, állítsuk be a hízókat, hizlaljunk 10-20-50 disznót, lesz belőle pénz, 2-5-10 bikát egy évben, és akkor jön a pénz, neveljünk brojler csirkét és hasonlókat, és akkor van értelme a gyereknek itt maradni ebben a faluban, van értelme.

És akkor jelentkezik egy bácsi, és azt mondja, hogy: „Fiam, sok helyen mondta már el ezt?” Mondtam, hogy igyekszem, én ebben hiszek. És akkor azt mondta: „Ne tegye! Ne tegye, mert meg fog bukni.” Azt mondta, hogy mert nem kívánunk ilyet tenni. Engedje meg nekem ‑ mondta ő ‑, hogy olyan életet éljünk, amilyet mi szeretnénk. Mi nem akarunk már gazdálkodni.

Azért meséltem csak el ezt a történetet, mert akkor, amikor egy Árpád-kori település szociológiáját nézzük és az egész folyamatát, akkor az nem egy kormányzati ciklus, nem kettő, nem is csak egy időszak, egy rövid időszak kérdése, hogy ott mitől változik meg az emberek hozzáállása, akarata, életlehetősége egy térségben, hanem az egy nagyon hosszú, összetett folyamat. Kaposvár elszívó hatása, annak a szerepe, az, hogy a kommunisták a téeszbe beverték őket, és megszűntek tulajdonosnak lenni, óriási probléma. Igaz, az egyik halálos szög a koporsóban biztos, hogy ez. De nincs meg már ‑ és ez egy nagyon nagy baja a vidéknek ‑ a gazdálkodáshoz való akarat. (Dr. Apáti István: Az életkedvüket is elvették!) Sokkal nagyobb az akarat ahhoz, hogy dolgozom nyolc órát egy gyárban, szabadszombat van, szabadságot tudok kivenni, mint hogy felkelek karácsonykor is és húsvét szent napján is megetetni a jószágot, és ha nincs szerencsém, akkor jön a betegség, elhullik, és nem lesz meg a pénzem, vagy a felvásárló gazember elveszi, és annyit se fizet, amennyit beletettem.

Tehát ezek mind-mind óriási nehézségek, és ez egy nagyon összetett folyamat. De vannak jó példák, és ezért mondtam el az egészet, ezt szeretném önnek elmondani. Ha ott akarnak tenni a polgármesterek, nézzék meg a hajdúnánási példát. Lehet igényelni egyesületeknek szociális célra földterületet, lehet elkezdeni gazdálkodni. Az azért fontos, mert megtanítjuk újra az embereket vetni, hogy hogyan kell a krumplit elültetni. Bármilyen furcsa, nem tudják, elfelejtették. Ott, Hajdúnánáson megtanulták, kertészkednek. Azt mondta nekem a polgármester úr, hogy akkor volt boldog, amikor azt vette észre, hogy az emberek kezdik az apró krumplit hazavinni, hogy otthon elültessék, és azt mondta, hogy nem kell eldugni előlem, menjünk, ültessük el közösen, hogy tudjátok, hogy ez milyen jó, és akkor egy kertben megterem a négy mázsa krumpli, és lehet élni.

Az, hogy így közösen hizlalnak disznókat, közösen nevelik a szarvasmarhákat, sajt-, tésztaüzem van és minden egyéb, tehát el lehet kezdeni, én azt mondom, ha van egy ember, aki után lehet menni, akit lehet követni, akkor már nem volt hiába az egész. De kell lennie egy embernek, aki felemeli a zászlót, és azt mondja, hogy gyertek utánam. Hogy ez ön vagy a polgármester vagy bárki ott, ebben a térségben, az az életet jelenti, és ezt tegyék meg. Szükséges ahhoz, hogy ott legyen valami, egy jó tanító kincset érő dolog, hogy legyen, csak azt higgyék el nekem, hogy az emberekre ráerőszakolni valamit akaratuk nélkül nem lehet, kedvet, lehetőséget kell nekik biztosítani. Abban a Földművelésügyi Minisztériumra abszolút számíthatnak, hogy ha ott egyesületek szociális célból földterületet igényelnek, biztosítjuk számukra, hogy 2-3-5 hektáron elinduljon ez a tevékenység, és ott egy tanító, visszagyakorló folyamat elindulhasson, ami gyakorlatilag abban a térségben az életet jelenti.

Sallai R. Benedek kollégámnak hadd mondjam, hogy a szélerőműpark sokszor elhangzott a Házban. A kormány úgy döntött, hogy nem azt az energiatípust kívánja támogatni, hiszen ennek a raktározása, megoldása nincs még kidolgozva, és az az igazság, hogy semmi baj nem volna azzal a technológiával előállított energiával, ha nem négyszeres áron kellene, mondjuk, visszavásárolnia az államnak. Tehát az a történet emiatt nem jó, hogy irtózatos összegeket kell arra fordítani, hogy egy beruházás egyáltalán eséllyel megtérülhessen majd a következőkben.

(16.30)

Gyakorlatilag az osztatlan közös tulajdon nehéz problémáiról beszéltünk. Jó gazda-rossz gazdáról is beszéltünk. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a részletes vita után, akkor, amikor a kérdésekre választ kaptunk, és látták a kormánynak azt a szándékát, hogy ha kicsi lépésekkel is, de hogyan akarja jobbá tenni és előrébb vinni a magyar vidék sorsát, és a földkérdéseknél hogyan próbál segítséget adni, akkor majd jó szívvel el tudják fogadni ezt a törvényt. Köszönöm szépen a szándékukat. (Dr. Ga­lam­bos Dénes tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 72 2017.05.18. 1:51  1-153

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, szeretnék azonnal reagálni, és azonnal azt mondani, hogy szó nincsen róla. Egyszerűen nem lehet megérteni, hogy honnan jönnek elő ezek a gondolatok, milyen (Mesterházy Attila: Média!) titkos vágyak fűthetik szocialista képviselőtársainkat arra, hogy ezeket a gondolatokat felvetik. A kormánynál semmilyen ilyen szándék nincsen.

Szeretném azt is visszautasítani a leghatározottabban, hogy a földeladás a legnagyobb korrupció volt Magyarországon. Ez nonszensz és blődség! Hiszen nyilvános licit útján, a kikiáltási ár is magasabb volt, mint a helyben szokásos árak, versenyben lehetett hozzájutni ezekhez a területekhez. Ráadásul még a kifüggesztés után, hogy a helyi gazdákat lehessen erősíteni, elővásárlással a szomszéd, az ökológiai vagy biológiai termesztést vállaló vagy állattenyésztést folytató gazda elővásárlóként hozzá tudott jutni, előnyt élvezhetett a vásárlásnál.

Olyan kijelentéseket, olyan minősítéseket alkalmaznak, akár a költségvetés egészére vagy akár egy-egy részkérdésre, hogy teljesen hiteltelenné válnak. Tehát azt szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy azokat az eredményeket, amelyek magától értetődőek, nem érdemes elvitatni, csak a számok nem hazudnak: megmondják, megmutatják, hogy milyen lehetőségek és milyen fejlődések vannak benne.

Tehát szeretném határozottan visszautasítani a földeladás körüli felvetéseit is, az erdőeladás ügyében pedig szeretném egyszer és mindenkorra véglegesen eloszlatni annak a gyanúját, azt a felvetést, hogy itt valaki is értékesítésre készül. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 234 2017.05.22. 8:38  205-308

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Harangozó Gábor képviselőtársam fölvetésére szeretnék néhány szóban válaszolni. Hiszen olyan kérdéseket vetett föl, amit nem szeretnék úgy hagyni a levegőben.

Külön köszönet az elismerésért, hogy miniszter úr helyes képet festett föl a vidék állapotáról. Azt hiszem, hogy az az expozé nagyon őszinte, nagyon értékes elemzés volt. Pontosan azért, hogy a vita is egy őszinte, mélyreható szakmai síkon tudjon menni, és valóban próbáljuk megkeresni ki-ki a maga szemszögéből azt a lehetőséget, hogy hogyan lehet a magyar vidék fejlesztéséért, a magyar vidék életképességéért valamit tenni.

Azt mondja, külön köszönet neki, hogy amikor a hátrányos helyzetű térségekről beszélt, akkor a közmunka szerepét mint pozitív példáét említette meg. Igen. És én ezt nagyon szeretném kihangsúlyozni, hogy nem lehet egy csapásra mindent megoldani. Csak folyamatokat lehet vezényelni. Először meg kell tanítani, őszintébben fogalmazok, rá kell kényszeríteni az embereket, hogy megélhetés csak akkor jár, ha valaki dolgozik és alkotómunkát folytat. Bizony, nagyon sok térségben olyan helyzet volt, hogy a harmadik, negyedik generáció már nem látta az elődjét munkába menni. Tehát először ki kellett alakítani a munkába járás kultúráját, hogy dolgozni kell.

Ugyanakkor azt is hadd mondjam, hogy itt a 2018-as költségvetés, amelyikben tisztán látszik, hogy mintegy 50 ezer főt legalább szeretnénk a közmunkából kivenni és a gazdaság felé elmozdítani, hogy kitoljuk a versenyszférába. Hiszen munkaerőhiány van Magyarországon, létkérdés a dolgos kezek munkája. Nagyon fontos, és szerintem látszik is a kormány szándékaiban, hogy merrefele megy.

És ki kell mondani egy nagyon nagy igazságot, hogy ott sikeresek egyes települések, térségek, ott különböznek a másik térség másik településétől, ahol bizony van egy jó polgármester, vagy van egy jó tanító, aki közösséget épít, aki összefogja őket, aki jó példával jár elöl. Tessék megnézni, a legfejlettebb Győr-Moson-Sopron megyei körzetekben is van olyan település, ahol feladják. És van olyan mellette lévő település, tehát ugyanolyan gazdasági lehetőségek, ugyanolyan gyakorlatilag minden, mint a szomszédban, csak ott akarnak és tesznek és küzdenek azért a maguk nehézségeivel, hogy hogyan tudnak kitörni.

(17.10)

Csodálatos példákat lehet mondani, ha akár Hajdúnánáson a „Nánási portékát” megnézik, közmunkából indult az egész. Ma már piaci szereplők abban a térségben és gyakorlatilag országos szintűvé növik ki magukat. Ezt kellene továbbvinni, ezt kell hajtani ahhoz, hogy lehessen javítani a helyzeten.

Szó esett a területalapú támogatásokról. Azt kell mondanom, hogy sokat bántanak bennünket érte. De emlékezzenek: azt a degressziót pontosan mi vezettük be. Nagyon kikaptunk érte anno, pont a szocialistáktól, hogy 1200 hektárban maximalizáltuk. (Gőgös Zoltán: Mert nem néztetek semmit, Pista, csak a méretet!) De kellett, hogy az egész nagybirtokot hogyan tudjuk lebontani. Mindig felhozzák a nagybirtokot is. Azt kell mondanom, hogy minden hónapban, minden évben nyerünk, hiszen ma már az 50-50-ről 60-40-nél tartunk a családi gazdálkodás felé. Hiszen ahogy a hosszú lejáratú bérleti szerződések lejárnak, egyre inkább osztódik, és méretre tagolódik maga a földbirtok.

Ausztriát hozzák fel, többször előkerült ma példaként. De akkor fejtsük már meg, hogy mi történik Ausztriában, és mi a különbség Ausztria és Magyarország között! Az a helyzet, kedves képviselőtársaim, hogy Magyarországon kényszerből szocialista mezőgazdaságra kellett áttérni. Mindazt az értéket, amit a magántulajdon, a paraszti gazdálkodás jelentett, fel kellett adni. Alkalmazotti réteg lett a parasztságból, a paraszti életforma megszűnt.

Nem merjük kimondani, pedig van egy nagyon fontos mondat a mai napra: hagyományosként működik ma a falu? Betölti a falu szerepét a falu? Próbáljanak 50 hízót hizlalni a szomszédban, bármelyik képviselőtársam! Mit fognak mondani a faluban? Pedig ezt szeretnénk? Ez volna a megoldás? Akár integrációban, akár magánvállalkozásként, bárhogy, hogy újra ott legyenek a jószágok a településen? Próbáljuk meg! Rettenetesen nehéz. Az egy hízótól kiabál mindenki. Sőt, a világ szégyenévé tesznek, amikor azt mondom, hogy nyulat kellene előállítani, és hogy a szegény településeken vagy legalább a szegénység felszámolásában a nyúlhúst tessék figyelembe venni. Ha van olcsón előállítható hús, akkor azt mondom, hogy a nyúl az. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Audiból!) És újságcímlapon szerepelek, mint félnótás, aki nyulat akar enni és nyulat akar etetni a társadalommal.

Tehát észveszejtő nehézségekben vagyunk. Azt szeretném kérni mindenkitől, hogy amikor a falu szerepéről beszélünk, a mai realitásokat is vegyük figyelembe. Mi a különbség Ausztria és Magyarország között? Az a különbség, kérem szépen, hogy ott apáról fiúra öröklődik a gazdaság. A mezőgazdaság és a gazdálkodási forma mint életforma van meg. A magyar vidékről ez az életforma tűnt el, nem mindenünnen, de nagyrészt.

Ezt keressük, szeretnénk, hogy ez újra meglegyen. De ez nincs meg, ez az életforma hiányzik. És ezt az életformát nem akarják felvállalni, hogy karácsony szent napján vagy húsvétkor is a jószágot meg kell etetni. Sokkal egyszerűbb elmenni alkalmazottnak, és akkor szabadságra megyek, 8 óra munka, köszönöm szépen és hazajövök. Nem működik ma, az egyik legnagyobb problémája a vidéknek. A falu nem faluként működik, hanem csúnya szóval, a városi ember ágyrajáró helye. Ő úgy is fogja fel, mint egy kis nyaralót, mert füvet nyír, meg fenyőfát ültet az udvarba, ahelyett hogy gyümölcsfa lenne, vagy zöldség, gyümölcs. De nem az van! Ő inkább medencét szeretne, és nagyon mérges, ha a legyek átjönnek a szomszédból.

Őszinte volt a felvezetés, folytassuk őszintén! Tehát sokkal mélyebbek azok a gondok, amelyekről beszélünk, életforma kérdéséről is beszélünk. Ezeket a segítségeket kell megadnunk, hogy az a vidéki életforma, ami felemelheti a vidéket, ami tolja a magyar gazdaságot előre, az meglehessen. Mert egyébként a számaink alakulnak: 55,6 százalékkal bővült a mezőgazdasági termelés, 37,5 százalékkal nőtt az exportkibocsátásunk. Tehát rajta vagyunk azon az úton, amivel tudunk menni.

A vidékfejlesztési államtitkárság pályázati eredményei napvilágot látnak. Olyan óriási korszerűsítések indulnak az élelmiszeriparban, a feldolgozóüzemekben, a hűtőházakban, amelyek mind-mind azt segítik, hogy ne alapanyag-termelők legyünk, hanem terméket állítsunk elő. Az segíti a szabolcsi almásoknál, bármelyik más zöldségesnél, hogy ne egyszerre dömpingben vigyük a piacra, hanem el tudjuk húzni a szezont, és ezzel már 20 százalék árnövekedést tudunk elérni. Ezek a támogatások, amelyek megjelennek, mind-mind a vidék fejlődését szolgálják, mind azt segítik, hogy akik vállalják ma azt az életformát, vállalják ma a gazdálkodást, annak a jövedelmezősége növekedjen, azaz jó példára találjon a szomszédban, jó példára találjon azon fiatal embereknél, akik nézik, hogy mihez kezdhetnének az életben, hogy vonzó legyen ez a pálya. Ha el tudjuk érni, hogy életformaként vonzó legyen, akkor szerintem teljesen sínen leszünk és tudunk előrehaladni. De azt kell mondanom önöknek, hogy az nem helyes diagnózis, ha azt mondják mindenre, hogy ez semmit nem ér és minden rossz.

Vannak nehézségek. Azt is el kell mondanom, hogy csak közösen fogjuk tudni ezt az egészet megoldani, máshogy nem lesz esélyünk arra, hogy megoldjuk, mert sokkal mélyebb az a probléma, amely jelen pillanatban van, mint hogy azt tudnánk mondani, hogy ilyen támogatási formát ide-oda osztogatva ezt az egész kérdést meg tudnánk oldani. Ebben kérem a segítségüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 276 2017.05.22. 1:16  205-308

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon röviden fogok válaszolni. Teleki László képviselőtársam felvetett egy olyan problémát, amit muszáj megbeszélnünk, és muszáj szóvá tennem. Az őstermelői adózás nehézségeit vagy a rosszul megváltozott módját említette kedves képviselőtársam.

Hadd mondjam el, hogy 600 ezer forintig bevallást sem kell készíteni. 6 millió forintig a 10 százaléka számít adókötelesnek, és annak a 6 százalékát kell befizetni adóként. Tessék nekem megmondani, hogy milyen olyan gazdálkodási forma, mód és milyen bevallási adózási mód van, ami ennél kedvezőbb!? Az őstermelői tevékenységnél jobbat nem tudok kitalálni az adózás szempontjából. Ráadásul, ha még a családtagok között a feleségre, nagy gyerekre szét van írva, akkor ez a lehető legjobb és legkedvezőbb történet lehet egy kisgazdaságnál valamilyen kiegészítő tevékenység folytatására.

Kedves képviselőtársam, ezt muszáj volt tisztába rakni, mert ennél kedvezőbb adózási feltétel nem létezik ma Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 286 2017.05.22. 3:04  205-308

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, hogy nagyon röviden, csak egy dolgot mindenképpen szeretnék tisztázni, mert sokszor megkapjuk vádként. Amikor a támogatáspolitikát vizsgálják, és azt mondja viccesen, nem viccesen, hogy gyakorlatilag úgyis mindig a legnagyobbak fognak kapni. De azt az igazság kedvéért mondjuk már el, hogy ezek a nagyok mindig csökkenő tendenciát mutatnak, legalábbis a mi kormányzásunk ideje alatt. Tehát szépen, fokozatosan csökken.

Azért nem egészen jó az az összevetés, amit tesz, hogy Ausztria, Dánia, Hollandia, sorolta az országokat, hogy ott pedig a kisebbek vannak intenzívebben támogatva. De ha megnézi egy öt- vagy egy tízéves ciklusban, ott pedig a nagyok növekednek. Tehát addig, míg más országok történelmi fejlődése során, mert nem volt szerencséjük a szocializmushoz, hanem mindig a magántulajdon szentsége volt az első, és úgy gazdálkodhattak, ott a birtokkoncentráció fokozódik, nálunk pedig eszméletlen erőfeszítéseket folytatunk azért, hogy ez csökkenjen.

Ha nem akar nekem hinni, akkor egy példát hadd mondjak, ami szerintem igazol engem. 1955-ben vonultak ki az oroszok Ausztriából. Addig volt nekünk olyan, hogy Vas megye, Sopron megye és a történelmi Moson vármegye. Ennek egy részei Burgenlandot alkotják ma. 1955 után nekik volt lehetőségük más úton fejlődni. Tessék megnézni azt a fejlődést, és tessék megnézni a néhány kilométerrel idébb lévő fejlődést! Mennyivel nehezebb most talpra állni, mennyivel másabb akkor, amikor ott generációkkal hamarébb tudtak menni arra az útra, ahol mentek.

Én csak annyit kérek, a kritikákat elmondhatják, de azt is tegyék hozzá, legyenek szívesek, hogy az a folyamat, amit kezdünk, annak látszanak a számai, hogy folyamatos csökkenés van, tehát működnek azok az erőfeszítések, amiket teszünk. Mert nem egyszerű, mert európai uniós és hazai törvények is vannak, amelyeket nekünk tartani kell, és annak a mezsgyéjén kell mennünk, hogy megteremtsük azt az optimális birtokméretet, amit szeretnénk, hogy 80 százalék családi gazdaság és 20 százalék nagyüzem legyen.

De nem szabad ‑ és ezt nagyon szeretném mindnyájuk figyelmébe ajánlani ‑ a két ágazatot szembefordítani egymással, mert nagyon nagy szükség van a 20 százaléknyi innovációra, akik ott nagyberuházásokat tudnak tenni, feldolgozóüzemeket tudnak létrehozni, olyan foglalkoztatást tudnak létrehozni, hiszen nekik olyan tőkekoncentrációjuk van, amellyel a foglalkoztatást tudják bővíteni és technológiai fejlesztést tudnak csinálni. Tehát fontos, hogy legyenek, de nekünk ahhoz, hogy a biológiai sokszínűség, a vidéki megmaradás, egy normális szociológiai-társadalmi fejlődés tudjon végbemenni, ahhoz nagyon fontos, hogy el tudjuk érni ezt a 80 százalékos családi gazdasági méretet. Annyit kérek csak, hogy ismerjék el azt a folyamatot, azt az erőfeszítést, amit a kormány ennek a folyamatnak az irányában tesz. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 294 2017.05.22. 7:15  205-308

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedje meg nekem, hogy Apáti István képviselőtársam néhány felvetésére válaszoljak. Abban teljesen egyetértünk, hogy a vidéki élet minőségét, lehetőségét, a megélhetést nagyban segíti a kertek megművelése. Abban is teljesen igaza van, hogy a felesleg piacra juttatása egy újabb lehetőség arra, hogy pluszbevétel, plusz jövedelemforrás legyen, hiszen a mindennapi apróbb bevásárlásokat kifejezetten segíteni tudja. De azt szeretném, ha elismerné, hogy milyen erőfeszítéseket tesz a kormány azért, hogy ez megvalósulhasson. A piacok létrehozásának támogatása, hogy szinte minden településen támogatjuk az őstermelői piacok létrehozását, a rövid ellátású lánc biztosítása, az, hogy előírás, hogy a 40 kilométeres körzetből származó terméket kell először megvásárolni, maga az őstermelői lét formája, annak az adózási lehetősége, hogy gyakorlatilag 600 ezer forintig a bevételt nem is kell nyilvántartani ‑ tehát ez egy működőképes dolog lehet. Azt pedig engedje meg, hogy azt mondjam: a piacot ellenőrizni kell, muszáj a vásárlók biztonsága érdekében. A Nébih vizsgálata azt szolgálja, hogy a vásárló meg legyen győződve arról, hogy biztosan egészséges terméket vásárol.

Egy helyről jövünk, tudjuk, hogy mit lehet csinálni a növényvédő szerekkel, tudjuk, honnan szerzik be, tudjuk, hogy annak milyen engedélyei vannak, mennyire engedélyezett Magyarországon, mennyire nem, pontosan ott. Olyan rémmesék vannak néhány kezelésben, amiért muszáj, hogy a vásárló biztos legyen abban, hogy egészséges terméket vásárol.

A kertben mint megművelendő területben olyan lehetőségek vannak, amelyeket muszáj kihasználnunk. Több százezer hektár összesen azon kertek száma, amelyek nincsenek megművelve, vagy ‑ még le­hetne fokozni ezt ‑, amiben csak füvet és díszfát, vagy virágot ültetnek az emberek ahelyett, hogy gyü­mölcsfákat vagy zöldséget termesztenének benne.

Mindenképpen beszélni kell arról a jelenségről, amit megemlített, a felvásárlómaffiáról. Igen, ez nagyon sok helyen nagyon sok embernek óriási keserűséget, nagyon sok emberi tragédiát okoz. De hadd kérdezzem, kedves képviselőtársam: mi kell még, hogy az embereket rábírjuk arra, hogy együttműködjenek, hogy termelési csoportokat, hogy termelő-értékesítési szövetkezeteket alkossanak, hogy közösen lépjenek fel, hogy ne ilyen gazemberek kezébe adjuk a sorsunkat, hanem saját magunk irányítsuk? Ott vagyunk, ott van a lehetőség. 150 millió forintot adunk öt évre; évente 30 millió forintot azért, hogy ilyen termelői csoportokat hozzunk létre, és ezek tudják segíteni a piacra jutást, az értékesítést nagyobb területen is.

Az öntözéssel teljesen egyetértek. Azt kell mondjam önnek, hogy nagyon komoly munka folyik a kormányon belül, tárcaközi egyeztetések folynak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bevonásával pontosan azért, hogy megfelelően tudjunk választ adni a kor kihívásaira. Hogy addig ne történjen semmi hátrány, ezért most minden öntözéssel kapcsolatos szabályozást befagyasztottunk. Ez azt jelenti, hogy nem kell a kutak engedélyeztetését fizetni, nem kell a vízkivételért, nem kell most semmiért fizetni, le van blokkolva az egész. Amit eddig is szerettünk volna megvalósítani, ez az 50 ezer köbméter, ezt lehetővé teszi az európai uniós egyezmény, 50 ezer köbméterig nem kell fizetnünk érte. Ezt szeretnénk felemelni legalább 100 ezer köbméterre. Ez azt jelenti, hogy 50 hektárról 100 hektárig tudunk gyakorlatilag díjmentesen öntözni. De egy csomó kérdés felmerül, eljárási rendeket kell lemodelleznünk és megalkotnunk. Hol mehet a csatorna, kinek a földjén, ha valakinek a földjét vesszük el, ki fizet a csatornáért, ki tartja fenn a csatornát, ki tartja karban, ki biztosítja, hogy a víz átfolyása mindig meglegyen, ki az üzemeltető?

Tehát rengeteg olyan kérdés van, amire meg kell válaszolnunk, amiben a gazdatársadalom együttműködése kell, hogy megfelelő válaszokat kapjunk, mert nincsenek meg ezek a válaszok, nincsenek meg ezek az egyezségek. Mindenki azt szeretné, hogy a föld végében menjen a csatorna, de ne érintse az ő területét, mert akkor neki már területkiesése van, majd valaki állandóan tartsa tisztán, folyjon a víz, neki ne kerüljön semmibe, és egyébként hadd kapjam már ingyen a vizet, mert hát mégiscsak én vagyok a gazda. Tehát sok olyan kérdés van, amit tisztáznunk kell, amire áldozatot kell hozni, meg kell találnunk a helyes válaszokat, de együttműködés nélkül ez megint csak nem megy. Tehát muszáj egyezséget találnunk.

A közmunkásokat említette. Abban egyezkedjünk már kicsit, hogy akármit is csinál a közmunkás, mégiscsak jobb, mint ha semmit nem csinál, hanem ül az akármilyen háza előtt és nézi, hogy kik mennek el ott. Tehát a segélynél mégiscsak jobb, hogy reggel 7-re, 6-ra, 8-ra be kell menni, meg kell jelenni (Dr. Apáti István: 9-re meg otthon van!), meg kell borotválkozni. Ott nagy hiba van azzal, aki ezt felügyeli. De oda kell menni. És amit felvetett, kedves képvi­selőtársam, az az igazság, hogy elsikkadt a figyelme, mert megvalósult, amit ön kér. (Dr. Apáti István: Csak nem működik!) Kötelezhetjük őket. Én jártam Máriapócson, szemtanúja voltam, amikor a 20 tonna meggy megrohadt fenn a pótkocsin, mert 30-40 fokos meleg volt, és nem volt ember, aki leszedje vasárnap délelőtt. Ezt nem lehet így. Akkor jött az a törvényjavaslat, és el is fogadtuk azt a törvényt, hogy a közmunkások közül kijelölhető az alkalmas ember arra, hogy szezonális munkában vegyen részt. (Dr. Apáti István: Nem megy!) És jön a csúnya része: aki nem vesz részt benne, azt 3 évig kizárhatjuk mindennemű ellátásból. (Dr. Apáti István közbeszól.) Ez nem egy szép törvény, ez egy nagyon csúnya törvény, de muszáj akár ‑ ön fogalmazott így ‑ kényszerítő erőt is bevetni arra, hogy a közmunkából átvezessük a gazdasági szférába ezeket az embereket.

Láthatja a mostani költségvetésben is, a közmunkások létszámából mintegy 50 ezernyi embert szándékozunk átirányítani a gazdasági szektorba, hogy 2018-ban már a versenyszférában termeljenek sokkal magasabb bérért, mint ahol most vannak. De ezeknek az embereknek a családjában három-négy generáció óta nem dolgozott senki. Óriási dolog, hogy reggel már felkel, megborotválkozik és bemegy. (Dr. Apáti István: Jó borostásan is!) Nagyon nehéz folyamat szociológiailag, társadalmilag rávenni őket arra, hogy dolgozzanak. De a legnagyobb lépést megtettük, mert mindig az első lépés a legnagyobb. De most már közmunkásként dolgozik, tudja, hogy fizetés jön, tudja, hogy be kell osztani, innen már csak egy lépés a gazdasági szféra, és szerintem ez a 2018‑as esztendőnek egy nagyon nagy előnye lesz. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 312 2017.05.22. 2:10  309-312

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Azt hiszem, azok a települések, amelyeket felsorolt a mi megyénkben, szerencsés csillagzat alatt vannak, hiszen az ott élőknek olyan lehetőségeik vannak akár a munkavállalás terén, akár a kulturális, akár a szociális, akár az egészségügyi ellátás terén, amit nagyon sok más település megirigyelhetne. Ezt ön el is ismerte, és szerintem ez így teljesen rendben is van.

Engedje meg nekem, hogy átadjam önnek minden településre kigyűjtve az uniós támogatások területi felhasználásáról szóló összefoglalót települési bontásban, és akkor láthatja, hogy ezen települések fejlődése, gazdasági előrelépése a következő években, évtizedekben is garantált és nagy lehetőségekkel bír. Mindabból a gazdasági csodából, ami Győr városában, Győr-Moson-Sopron megyében van, ezek a települések kifejezetten profitálni tudnak. Nem véletlenül gyarapuló települések, és azt kell mondjam önnek, hogy Magyarország más területeihez képest a mi megyénkben lévő településvezetők és települések egészen más problémával küzdenek. Azzal küzdenek, hogy hogyan tudnak egy új osztályt indítani akkor, amikor augusztus közepén a betelepülők odaérkeznek, és egyszerre megjelenik akár Mosonmagyaróváron is 20 és 40 gyerek közötti új létszám, hogyan lehet az intézményhálózatot bővíteni. Addig, míg más éppen ezzel ellentétes folyamattal küzd, a mi megyénk, a mi településünk és főleg a győri agglomeráció, amit az 5-10 kilométeres sugárban lévő településekről elmondott, pont ezzel küzdenek.

Azt remélem, hogy mindazt az elismerő szót, amivel illette őket, a települések hálával fogadják. Azt tudom mondani, hogy jó munkát kívánunk, és jó életlehetőséget kívánunk a továbbiakban is mindenki számára is. Engedje meg, hogy ezt majd odaadjam az ön számára (Megtörténik.), hogy tudja felhasználni a képviselői munkája során. Köszönöm szépen, képviselő úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 316-318 2017.05.22. 5:24  313-318

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Az agrártárca kidolgozta azt a jövedelempótló támogatást, amely a madárinfluenza által leginkább sújtott kacsa- és libatartóknak jelent gyors segítséget. A támogatás részletszabályait a baromfi-termékpálya egyes területeit érintő madárinfluenza miatti veszteségek részleges ellentételezéséhez nyújtott jövedelempótló támogatásról szóló 12/2017. FM-rendelet tartalmazza. A Magyar Államkincstár 2017. április 15-ig küldte meg postai úton a támogatási kérelem nyomtatványát a kacsa- és libatartók részére, amelyet a kézhezvételtől számított tíz napon belül kell aláírva visszaküldeni a Kincstár részére.

(22.40)

A támogatásra 1,7 milliárd forintot különített el az agrártárca, amit még idén tavasz végéig megkaphatnak az érintett állattartók.

A madárinfluenza által okozott foglalkoztatási nehézségek enyhítése érdekében elsősorban a vágó és feldolgozó vállalkozások számára jelenthet segítséget a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezelt, jelenleg is működő munkahelymegőrző támogatás, amely csekély összegű támogatás formájában működik. A támogatás finanszírozását az „Azonnal cselekszünk” programon keresztül az Országos Foglalkoztatási Alap forrásai biztosítják. Az alap forrásait az 1141/2017. kormányhatározat alapján egymilliárd forintra növelte a kormány.

Ezenkívül az FM a Baromfi Terméktanács kérésére és az Országos Járványvédelmi Központ szakmai állásfoglalása alapján módosította a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. FVM-rendeletet a korlátozás alatt lévő területekről történő kiszállítások segítése érdekében.

Az állategészségügyi hatóság tárgyalásai, egyeztetései alapján sikerült csökkenteni a nemzeti kereskedelmi korlátozásokból származó károkat is. Kanada, Hongkong, Ukrajna, USA, Szerbia és Izrael csak az egyes korlátozás alatt lévő területekről, illetve megyékből származó szállítmányokat tiltatta le, hála istennek, nem az egész ország területéről.

A járvány során a kitörésekben mintegy 2 millió 660 ezer baromfi került leölésre. Mind az egyedek, mind a telepek száma alapján leginkább a kacsatartók voltak érintettek.

A vonatkozó jogszabályok előírásait betartó, a jár­vány következtében hatósági intézkedésekkel érin­tett állattartók leölt állataik, megsemmisített esz­közeik után állami kártalanításra jogosultak. A kártalanítások összege mintegy 10,7 milliárd forint, amelyből több mint 9 milliárd forint már kifizetésre került. A jogerőre emelkedett határozatok alapján a kifizetések folyamatosak. Az állategészségügyi hatóság emellett a járvány kezdetétől fogva folyamatosan egyeztet a Baromfi Terméktanáccsal a közvetlen károk enyhítése érdekében is.

A járványügyi intézkedések ‑ és nagyon szeretném, ha ezt képviselőtársam megértené ‑ haté­ko­nyabb végrehajtása és a járvány mielőbbi leküzdése érdekében a járvány ideje alatt is elrendelésre kerültek a kötelező, uniós és hazai jogszabályokban foglalt kötelezően alkalmazandó intézkedéseknél szigorúbb intézkedések.

Ilyen volt például az opciósan alkalmazható megelőző célú leölés, amelyet a legsűrűbb baromfiállományú területeken előforduló kitörések egy kilométeres körzetében alkalmaztunk. Az intézkedés célja kettős volt: egyfelől a fogékony állomány csökkentése az adott területen, másfelől a vírus terjedésének a megakadályozása. A leölést és fertőtlenítést a hatóság állami költségre végzi.

És itt jön egy nagyon fontos dolog: annak érdekében, hogy a vadmadarakban folyamatosan Európa-szerte jelen lévő vírus baromfiállományokra való terjedését és ezáltal egy hasonló járvány kialakulását minimálisra csökkentsük, kiadásra került az országos főállatorvos 3/2017. számú határozata a baromfitelepek be- és újratelepítésének részletes feltételeiről.

A telepek engedélyezésére vonatkozó feltételrendszer már hosszú ideje létezik, azokat már az állategészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/97. FVM-rendelet is tartalmazza. A madárinfluenza-járvány tapasztalatait felhasználva, különös tekintettel a részben szabad tartású baromfitelepekre, a határozat részletezi a feltételeket, egyben megállapítja a határidőket úgy, hogy kellő rugalmasságot is biztosítson az állattartó számára, vagyis egyes biológiai védekezési intézkedések végrehajtására a helyi egészségügyi hatóság a járványügyi helyzet figyelembevételével haladékot adhat.

A helyzet az, hogy a járványok általában mindig ugyanott törnek ki, tehát muszáj vagyunk szigorú szabályokat hozni arra, hogy egyes állattartókat a kötelező szabályok betartására kényszerítsünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. ‑ Szávay István: Adjatok forrást is hozzá!), hiszen rengeteg embert veszélyeztet az ő felelőtlen állattartásuk, hiszen ha megnézik ezeket, szinte mindig ugyanonnan indulnak.

ELNÖK: Nekem is szigorú szabályokat kell sajnos betartanom, ilyen a házszabály.

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Elnézést!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 36 2017.06.06. 2:10  33-36

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Először is köszönöm szépen elismerő szavait az agrárkormányzatnak a kockázatkezelési képesség növelése érdekében tett erőfeszítéseivel kapcsolatosan, hiszen mindent elkövetünk azért, hogy a termelői biztonság minél erősebb legyen. Kiemelt figyelmet fordítunk a kedvezőtlen időjárási tényezők és kockázatok kezelésére, a mezőgazdasági termelők megsegítésére, hiszen a mezőgazdasági termelés nagyon időjárásfüggő, nagyon időjárásnak kitett, és a klímaváltozással állandóan a szélsőségesebb időjárási körülményekkel kell megküzdenünk.

Azt szeretném jelezni ön felé, hogy május 31-ét követően egy újabb, kamatköltségtől és kezességi díjtól mentes finanszírozási konstrukció lesz elérhető az idei év fagy- és jégesőkárokkal leginkább sújtott ültetvényes gazdálkodói részére.

Másrészt a legjobb védekezés mindig a megelőzés, hogy ne állandóan kártalanítást kelljen fizetni, hiszen ez rossz esetben egy évben többször, rosszabb esetben szinte minden évben előfordulhat kockázati tényezőknek kitett helyeken. Ezért szeretnénk egy olyan rendszert felállítani, amelyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalja az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer kialakítását, valamint annak működtetését, amelyhez természetesen a Földművelésügyi Minisztérium szakmai segítséget is nyújt.

A termelők számára ingyenes országos rendszer a tervek szerint 2018. május 1-jéig épülhet ki, amelynek megvalósulásával közel ezer darab talajgenerátor működtetésével jelentős érték kerülhet megóvásra országszerte. A fentieken túl a termelői öngondoskodást és tudatosságot erősítő egyéb ösztönzők is elérhetők az ágazat szereplői számára. A mezőgazdasági biztosításokat 2012 óta jelentős összeggel támogatja az állam (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), 2016-tól a vidékfejlesztési program forrásaival évente mintegy 4 milliárd forinttal. Köszönöm szépen a kérdését, képviselő úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 245 2017.06.12. 2:21  242-245

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Abban teljesen egyetértünk, hogy a környezetvédelem a jövőnek az egyik legkomolyabb problémája. Mindaz a klímaváltozás, amiben élünk, és ami elé nézünk, nagyon súlyos problémákat, nagyon súlyos helyzeteket fog előidézni.

Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Nyugodtan mondhatjuk, hogy globális probléma. Ha ehhez a mezőgazdaságot vesszük, akkor azt kell mondjam önnek, köztudott, hogy 2050-re 9 milliárdan leszünk, és 20 év múlva 40 százalékkal több fehérjét kell biztosítanunk az emberek asztalára úgy, hogy közben az a tér, ahol ezt elő lehet állítani, szűkül, pontosan a klímaváltozások miatt.

Azt kell mondjam, hogy az a kérés vagy az a kérdés, hogy sérült vagy hátrányba szorult a környezetvédelem a kormány munkájában, elsőként értettük meg és fogadta el a parlament, ratifikálta a párizsi egyezményt, Magyarország nagyon konstruktívan állt ehhez. Ha egykori miniszterként végignézi azokat a kérdéseket, akkor azt kell látni, hogy ezekre a súlyos globális kérdésekre interdiszciplináris válaszokat kell adnunk, hogy nem tud a szakma csak önmagában választ adni, hanem kell a társszakmák megfelelő válasza is.

Úgy ítélem meg, hogy mindaz, hogy a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe került a környezetvédelem is, erősíti ennek a lehetőségét. Egyrészt több forrás áll rendelkezésre, nagyobb merítés áll rendelkezésre, másrészt pedig az a lehetőség, hogy egy szélesebb helyzetből, szélesebb rálátásból tudunk intézkedni, ez segíti a környezetvédelmet. Ráadásul nem lehet elválasztani a mezőgazdaságot és a környezetvédelmet egymástól, mert nagyon szorosan összekapcsolódik.

Gyöngyös. Végtelenül alaposan fölmérte a kormány ezeket a helyzeteket. Meg is hosszabbította a biztosításkötés lehetőségét, az öngondoskodás lehetőségét. Támogatjuk 65 százalékos mértékig a biztosításkötését az embereknek, hogy ne legyen drága, hogy meg tudják csinálni. Ráadásul, akinek sürgős problémája van, az kamatmentesen hitelt tud fölvenni, 0 százalékon, amit vissza lehet fizetni. Tehát mindent elkövetünk, hogy azt a kárt tudjuk pótolni. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 192 2017.06.23. 2:13  187-192

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Igen, az a helyzet, hogy két percben nagyon nehéz beszélni egy ágazat fejlődéséről, egy ágazat helyzetéről. Ugyanilyen hasonló bajban leszek, amikor önnek erre választ kell adnom. Az az igazság, hogy a kérdésére a válasz egy mondatban úgy fogalmazható meg, hogy átfogó, átgondolt stratégiával. Ha ennek minden elemét végig tudjuk vinni, akkor lesz továbbra is sikeres majd ez az ágazat.

Ha csak egy számot mondanék önnek, akkor azt mondanám, hogy a sertéságazat kibocsátásának volumene 2013 és ’16 között 13 százalékkal emelkedett, ami az ötödik legmagasabb érték az EU-ban. A kormány agrárpolitikájának központi eleme az állattenyésztés, ezen belül is hangsúlyosan a sertéságazat fejlesztése.

Nézzük azokat a támogatásokat, amelyek megvalósításra kerültek! A nemzeti támogatások közül a sertés állatjóléti támogatások a legjelentősebbek. 2015-től indult a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” program, az ennek keretében biztosított többletforrásoknak köszönhetően a 2016. évi 6 milliárd forint helyett 2016-ban és ’17-ben már a Bizottság által jóváhagyott maximális 9 milliárd 144 millió forint került elkülönítésre. 2015-ben új támogatási programként indult a tenyészkocák után igényelhető állatjóléti támogatás, évi 8,6 milliárd forintos összeggel.

A 2012-ben elindult stratégia megvalósítása keretében kiépültek a tenyésztést és teljesítményértékelést segítő infrastrukturális beruházások, a sertéságazati információs rendszer, és létrejött a „Kiváló minőségű sertéshús” védjegy is. 2014-ben 5 százalékra csökkent az élő- és félsertés, ’16-tól a sertés tőkehús áfája, 2018-tól pedig a sertésbelsőségek is a kedvezményes áfakulcs alá fognak tartozni.

A jövő legfontosabb feladatai közé tartozik a minél nagyobb termelői jövedelembiztonság elérése. Ezt szeretnénk, és engedje meg, hogy megköszönjem ebben a munkában az ön szerepét is mint miniszteri megbízott. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 182 2017.09.18. 2:23  179-186

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! A legszebb mondatot szeretném elmondani, amit egy agrármérnök elmondhat: az ország kenyere biztosított, megfelelő mennyiségben és minőségben a tárolókban van az idei gabonatermés.

(18.10)

Az jellemző az idei esztendőre, hogy a tavalyi rekordesztendő után egy kicsi visszaesés, ugyanakkor az elmúlt öt év átlagához viszonyítva egy kis növekedés, mintegy 0,7 százalékkal még mindig magasabb termésátlagot tudtunk betakarítani.

Egy nagyon fontos különbséget viszont szeretnék jelezni ön felé: mindeddig az volt a jellemző, hogy a takarmányozási minőségű búza nagyobb mennyiségben termett az országban, mint az étkezési minőségű. Az idei esztendő az, amikor ez 50-50 százalékos arányra egalizálódott, sőt az ország nyugati területein 70 százalékos étkezési minőségű és csak 30 százalékos takarmányminőségű gabona került a raktárakba. A megtermelt mennyiség: 958 ezer hektárról betakarítva 5,2 tonna/hektáros átlagtermésből mintegy 5 millió tonna termés született, ez azt jelenti, hogy bőségesen jut - ennek majdnem a fele - exportra is, tehát kifelé is tudunk szállítani.

A gabona mennyiségét, a termés minőségét jelzi az, hogy kiválóak vagyunk a vetőmag-előállításban. Nagyon jelentős az, ahogy az ország e téren működik. Nagyon nagy versenyek vannak különböző nemzetközi fajtákkal. Ugyanakkor a magyar búzanemesítés világhíres, és nagyon jelentősen szerepelünk az exportpiacokon is. Természetesen a magyar mezőgazdaság egyik nagyon fontos értékét képviseli az, hogy GMO-mentes vetőmagot tudunk mindig garantáltan előállítani, és természetesen Alaptörvénnyel is szabályozzuk azt, hogy a magyar földbe csak GMO-mentes vetőmag kerülhet. Ez biztosítja azt, hogy exportálni is pontosan ilyet tudunk. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 186 2017.09.18. 1:10  179-186

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Kedves Képviselőtársam! Köszönöm szépen az elismerő szavait, amit a magyar mezőgazdaságban dolgozók felé intézett. Ezt nem szabad sohasem elmulasztani. Mindig, amikor asztalra kerül a kenyér, gondolnunk kell azokra is, akik verejtékes munkával, fáradságos erőfeszítéssel állítják ezt elő mindnyájunk számára.

Végtelenül fontos az, hogy az aratásnak nincs vége, hiszen az őszi betakarítású növényeink most indulnak, mind a kukorica, mind a napraforgó. Nem volt könnyű esztendőnk, hiszen olyan aszályokat és olyan szárazságot kell túlélnünk a növényeinkkel együtt, ami nagyon nehézzé teszi mindezt. Ugyanakkor el kell mondjam önnek, hogy ahogy tavaly a 2 százalékos GDP-növekedéshez 0,6 százalékkal hozzájárult a magyar mezőgazdaság, és az elmúlt hat évben négyszer tolóerőként hatott a mezőgazdaság a GDP növekedésére, nagyon remélem, hogy az őszi betakarítású gabonaféléink is, mind a kukorica, mind a napraforgó, oly terméseredményt fog tudni hozni, amivel tovább fogjuk tudni növelni és szolgálni a magyar GDP növekedését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 194 2017.09.18. 2:19  189-198

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! A parlagfű és az ember küzdelme Dávid és Góliát harcához hasonlatos. Egyetlenegy jó hírünk van, hogy az eredeti történetben Dávid győz. Tehát azt reméljük, hogy az az emberi erőfeszítés, amit a parlagfű elleni küzdelemben végzünk, végül eredményre fog jutni.

Néhány számot hadd mondjak önnek, amivel szeretném igazolni, hogy nem a levegőbe beszélek, hanem egészen határozottan dolgozunk és küzdünk a parlagfű ellen. A 2017. szeptember 18-ig beérkezett 1296 lakossági bejelentésből 1125 darab esetében már intézkedés is történt. Ismerjük a parlagfű élettanát, tudjuk, hogy mennyire nagyon nehéz küzdelem mindez.

A 2017. évi költségvetésben 46,1 millió forint áll rendelkezésre arra, hogy küzdjünk a parlagfű ellen. Ezek a védekezési munkák természetesen folyamatban vannak. Jelenleg is folyik a parlagfüves területek helikopterrel történő felderítése. A légi felderítés előnye az, hogy nagy területet lehet rövid idő alatt bejárni, és olyan területeket is, ahol szárazföldi úton nehezebben közelíthetők meg ezek az ingatlanok.

A parlagfű elleni védekezés hatékonyságának növelése érdekében a közfoglalkoztatási programok esetében 2017-ben a pollenhelyzetre való tekintettel a korábbi négy kaszálási ütem mellett elrendelésre került egy ötödik kaszálási ütem is, ez szeptember 4‑8. között valósul meg.

(18.20)

Az ismeretátadó, szemléletformáló tevékenység 2012-ben, a kormány által elfogadott akcióterv egyik központi eleme a mai napig is. Hosszú távú változások csak a szemléletváltáson, a földhasználó önkéntes jogkövető magatartásán keresztül érhetők el, és igaza van, a szigorú ellenőrzés és büntetés ösztökélésével. Én ezt teljességgel támogatom, hogy nagyon keményen és hatékonyan föl kell lépni a jogszerűtlen használókkal szemben. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 198 2017.09.18. 1:17  189-198

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Kedves Képviselőtársam! Köszönjük a parlagfű-mentesítésben betöltött szerepét. Az ismeretátadással kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy mit tettünk eddig. 28 ezer példányban 900 iskolába juttattunk el parlagfű-kisokosnak nevezett olyan kiadványt, amibe ennek a növénynek az ismertetését tettük. Az akciótervben rögzítettek eredményeként a parlagfűvel kapcsolatos ismeretek mind a Nemzeti alaptantervbe, mind az annak alapján készült kerettantervbe beépültek. Ezzel teljesül a kormányzat ismeretterjesztésre vonatkozó egyik célkitűzése, hogy minél fiatalabb korban ismerkedjenek meg a gyerekek a gyomnövénnyel, az ellene való védekezési lehetőségekkel, valamint a parlagfűpollen egészségre káros hatásaival.

Azt kell mondjam önnek, hogy az Földművelésügyi Minisztérium együttműködési szerződést kötött a Polgárőr Szövetséggel. 20 megyei szövetségben, 2 ezer egyesületben 52 ezres fős tagsággal aktívan részt vesznek a polgárőrök a parlagfű-mentesítésben. Dávid és Góliátként nagyon remélem, hogy a végén valóban Dávid, valóban az ember győz a parlagfű ellen. Nagyon bízom benne, hogy ez így lesz. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 76 2017.10.02. 4:10  73-79

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Az ég kék, a fű zöld - Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságot folytat. Ezek a tények annyira egyértelműek, hogy teljesen felesleges bármilyen vitát nyitnunk róla. Úgy tűnik, hogy önnek az elmúlt parlamenti ciklus alatt a GMO-mentességgel kapcsolatos alapvető információkat nem sikerült elsajátítani, és sajnos annál magabiztosabban nyilatkozik erről a témáról.

Felvetései kapcsán már számtalan alkalommal kifejtettük hazánk GMO-mentes politikájának legfontosabb elemeit, mint a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló uniós rendeletet és az általa meghatározott jelölési szabályokat, a vetőmagvak genetikai tisztaságára vonatkozó intézkedéseinket, a GMO-mentes takarmányozási rendszerek megvalósításához készített stratégiánkat. Törekvéseink a termesztés területén megvalósultak. A takarmány- és élelmiszer-összetevők tekintetében pedig a közvetlenül alkalmazandó európai uniós szabályok szerint a jelölésre vonatkozó szigorú szabályok betartását ellenőrizzük.

Az ön által említett határozati javaslat számos pontját a 2006-ban ötpárti konszenzussal elfogadott GMO-kkal kapcsolatos országgyűlési határozat lefedi. Az abban meghatározott stratégia a kormányprogram szerves része, és az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseivel szorosan összefügg. Ennek értelmében fenn kell tartani hazánk mezőgazdaságának GMO-mentes állapotát, gondolva a jövő nemzedékére, a környezet tisztaságára, biztonságára. Mindezek folytán egyáltalán nem láttuk és látjuk indokoltnak, hogy új határozat szülessen. Javaslata ráadásul - és itt a gondunk - olyan felvetéseket is tartalmazott, amelyekre európai uniós szintű szabályozás van érvényben, és ezeket tagállami szinten megváltoztatni nem lehetséges.

A sajtóban és itt is, az Országgyűlésben ön folyton azt állítja, hogy a Fidesz-kormány nem tett semmit hazánk GMO-mentességéért, bizonyítva ezáltal, hogy sem a tények, sem a vonatkozó joganyag ismeretének hiánya sajnos önt nem zavarja. Ezzel szemben például elsőként ültettük át azt az irányelvet a nemzeti jogrendünkbe, amely alapján szuverén módon dönthetünk: nem akarunk GMO-kat termeszteni a területünkön - elsők voltunk. Miniszteri rendeleti szinten önkéntesen szabályoztuk az élelmiszerek és takarmányok GMO-mentes jelölését. Hamarosan bevezetjük a GMO-mentes védjegyet is, mely fokozott biztonságot jelent mind a fogyasztónak, mind az előállítónak. Magyarország élére állt minden olyan kezdeményezésnek, sőt elindítója volt számosnak, amely az európai fenntartható mezőgazdasági termelés egyik alapvető elveként a GMO-mentességet fogalmazta meg. A hatályos jogszabályok szigorú ellenőrzést írnak elő a hazánkban felhasználni kívánt vetőmagvak GMO-mentességének ellenőrzésére.

Kiemelném, hogy évek óta nem kellett növényállomány megsemmisítését elrendelni egy már forgalomba hozott, de GMO-val szennyezett vetőmagtétel termesztésbe vonása miatt. Sőt, a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben és az Európai Unióban elfoglalt kiemelkedő vetőmagexport-pozíciónknak is az egyik záloga a GMO-mentességünk. A fogyasztók igénylik, keresik és örvendetes módon egyre jobban ismerik is az egészséges GMO-mentes élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket. Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései pedig ezt a tudatos fogyasztói választást mozdítják elő.

Az ön állításaival szemben a kormány tehát továbbra is mindent megtesz hazánk GMO-mentes státuszának fennmaradásáért, fenntartásáért, és lépésről lépésre halad annak érdekében, hogy Magyarország számára egyaránt piaci előnyökkel járó és a magyar emberek egészségének, az élelmiszerek biztonságának garantálását segítő intézkedéseket megvédje és kiterjessze a jövőben. Tudják ezt itthon is, önön kívül szerintem mindenki ebben az országban, és az a jó hír, kedves képviselőtársam - elmondom önnek -, hogy Európa országai is megbecsülik Magyarországot, élenjárónak, zászlóvivőnek tartanak bennünket a GMO-ellenes küzdelemben. Köszönöm és várom válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 50 2017.10.04. 4:43  37-50

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amit én nagy örömmel hallgattam. És a vitát is nagy örömmel hallgattam végig, hiszen ha lebontjuk a politikai árnyalatokat, a különböző színeket, akkor egy egyértelmű támogatás nyilvánulhat meg minden párt részéről, és azt hallhattuk, azt láthattuk, hogy a törvény szándékával, alapvető rendelkezéseivel kivétel nélkül szinte mindenki egyetért.

Mindenki a maga habitusának megfelelően különböző feltételezésekkel élhet, de el kell mondjam önöknek, hogy ez a törvény arról szól, amit önök tiszta lélekkel először gondoltak róla, mégpedig arról, hogy a környezetünkre sokkal jobban figyeljünk, a környezetünket sokkal jobban óvjuk.

És teljesen egyetértek azzal a felszólalással, amit mondtunk, hogy maga a termékdíj egyrészt szolgálja azt, hogy alakítsa a fogyasztási és vásárlási szokásokat is, és valóban az a célunk, hogy ezt elősegítve a környezetünket minél jobban meg tudjuk védeni.

Köszönöm szépen Bartos Mónikának az elismerő szavait. És köszönöm az MSZP-s hozzászólásokat is, hiszen ők maguk is elismerik, hogy nagyon sok ponton előrelépést látnak.

El kell oszlassam azokat az aggályokat, amelyek arról szólnak, hogy termékdíjat kellene fizetni, vagy növekedne az a tétel, ami a teljes egészében megújuló csomagolóanyagokra vonatkozik: ott abszolút nem kell fizetni, sőt már 2017. január 1-je óta nem kell fizetni.

Arról pedig szeretnénk megnyugtatni mind az MSZP-t, mind a Jobbikot, amelyek különböző hátsó szándékokat vélnek fölfedezni a törvényben: egyáltalán nincsen ilyen hátsó szándék.

Azt én egészen megfontolandónak tartom, hogy az elektromos autóbuszok támogatásának az igényét fölvessük. Azt szeretném képviselőtársam figyelmébe ajánlani, hogy gépjárműről beszélünk, és az autóbusz gépjármű is. Amennyiben ez a magyarországi forgalmazása és az elterjedése az elektromos buszoknak jóval nagyobb mértékű lesz, akkor számottevően meg is fog tudni nyilvánulni mindez a szándék.

És engedjék meg, hogy Kepli Lajos felszólalására azt tudjam mondani, hogy a reklámhordozó papírok termékkörébe a törvény 2012. évi hatálybalépése óta nem tartoztak bele a közhasznú szervezetek, az állami, önkormányzati szervek által alapfeladata körében kiadott kiadványok, időszaki lapok. Tehát teljesen téves, sanda az a megállapítás, miszerint a 2018. évi választásokhoz ennek bármilyen köze is lenne. Tehát semmi olyat nem kell feltételezni, ami ebben nincsen.

És még annyit hadd tegyek hozzá, hogy az az aggodalom, ami a különböző higiéniai problémák felvetülését jelentette volna, tehát az ultravékony zacskók használatát akár a pékáruk területén: természetesen nem növekszik ennek a tétele, hiszen a higiéniai viszonyok fenntartása, mindazoknak az elősegítése, hogy kulturált vásárlói szokások fönn tudjanak maradni, és ezt elősegítsük, ez természetesen megvan.

Az a célunk ezzel a törvénnyel, hogy olyan jobb környezeti állapotot tudjunk biztosítani, és úgy tudjuk alakítani a vásárlói, fogyasztói csomagolási - ez végtelenül fontos: csomagolási - szokásokat, amelyekkel a környezetünkre vigyázni tudunk, jobban meg tudjuk óvni; és az, ami egy ősi nagy feladatunk, annak a tudomásul vétele, hogy ezt a Földet csak kölcsönkaptuk az unokáinktól, és a mának az a felelőssége, hogy jobb állapotban tudjuk visszaadni az ő számukra. Ez a törvény ehhez egy mozaik, egy olyan alapkő, amivel ezt a célunkat szeretnénk elérni. Arra kérek minden felelősen gondolkodó politikai pártot, annak képviselőjét, hogy támogassák szavazataikkal e törvény hatálybalépését, hogy tegyünk közösen - viták és elfogultságok nélkül - a környezetünk megóvásáért.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 88 2017.10.09. 1:58  85-88

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Akkor ez nagyon egyszerű lesz, hiszen hova gondol, képviselő úr: nem, nincs ilyen terv, nincs ilyen kormányzati szándék, miszerint az állami erdészeti társaságok privatizációjára kerülne sor. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény erre nem is ad lehetőséget. Elidegenítési és terhelési tilalom alá helyezi az erdészeti társaságokat azzal, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak az erdők.

A képviselői kérdésében hivatkozott vizsgálat mind a 22 állami erdészeti társaság vonatkozásában még nem zárult le, annak a hivatalos eredménye még nem ismert. Bár az ember azt gondolná, hogy ön komolyan aggódik a vidék Magyarországa iránt, mégis azt kell látni, hogy ön a szeptember 1-jei Face­book-bejegyzésében a saját szülőfaluját - idé­zem ‑ unott posványnak nevezi. Ezt hogyan gondolja, képviselő úr? Hogyan gondolja, hogy ezek után hitelesen léphet fel a vidéki Magyarország vagy a magyarság kérdéseiben?

Az erdőtörvény módosítására vonatkozó minősítése tekintetében megjegyzem, hogy az új erdészeti jogszabályi környezet a kor és a klíma kihívásainak felel meg. Továbbra is a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítékaként garantálja, hogy tervezett körülmények között az erdő helyén továbbra is erdő maradjon, az erdők betöltsék a rendeltetésüket. A törvény ráadásul továbbra is Európa egyik legszigorúbb erdőtörvénye marad.

Ismételten el kell mondjam a kérdésére, hogy az állami erdővagyonnak közösségi célt kell szolgálnia, magánosításról szó sem lehet. Remélem, hogy a feltett kérdésére a megfelelő választ megkapta, és tudomásul veszi, hogy a kormány nem törekszik semmilyen erdészeti privatizációra. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. ‑ Sallai R. Benedek közbeszól.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 8 2017.10.31. 5:18  5-8

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Bevallom, értetlenül és csalódottan állok az ön kérdései előtt, és egyszerűen keresem az értelmét, hogy kamarai választás előtt az a párt, amelyik állítólag ‑ de tudjuk már rég, hogy sajnos nem így van ‑ a kisgazdaságok, családi gazdaságok érdekeit tűzte zászlajára, ezzel szemben pont nekimegy annak a szervezetnek, amelyik történelme során a legnagyobb segítséget nyújtotta ezen gazdaságok működéséhez.

Mondjuk el az igazságot, kedves képviselőtársam! Arról van szó, hogy a jelöltállítás során a másik szervezet, amit önök támogatnak, a MOSZ nem tudott minden megyében listát állítani, és már a jelöltállítás során alulmaradt, hiszen a Magosz és az Összefogás mind a 19 megyében tudott önálló listán indulni, amíg a másik szervezet pedig csak 9 megyei listát tudott önállóan állítani. Ez egy óriási helyzet. S itt bújik ki a szög a zsákból, hogy a Jobbik képes a MOSZ szószólójává válni, képes itt a parlamentben teljesen ártalmas szónoklatot intézni azon testület ellen, amelyik a magyar gazdatársadalmat képviseli.

Kedves Képviselőtársam! A Magosz és azok a szervezetek, amelyek összefogtak, a legszélesebb összefogást tudják produkálni ezen a választáson. Soha még ennyi szervezet nem állt oda egyetlenegy gazdákat képviselő szervezet mellé sem. Soha ennyi érdekképviselet nem érezte úgy, hogy közös akarattal közös feladataik vannak arra, hogy ezt megoldják. És van választási lehetőség, hiszen akit ön képvisel, az is indulhat.

Amit mindenképpen el kell mondanom: azokat a vádakat, amiket ön itt fölsorolt, a leghatározottabban vissza kell utasítani, hiszen feltételezésekről, mendemondákról, különböző szóbeszédekről van szó. Ezt állítja ön, amit én a leghatározottabban visszautasítok, és csak annak a politikai akciónak tudom be, hogy keserű a szőlő, ön próbálja befeketíteni azokat az együttműködéseket, azt az összeállást, amelyik a magyar gazdatársadalmat képviseli, próbálja mindazon eredményeket kicsinyíteni és elferdíteni, amelyeket hét év alatt ez a gazdatársadalom megfeszített erővel tudott produkálni.

Azt mondta ön, hogy semmit nem tett a NAK eddig. Ha csak azt mondom önnek, kedves képviselőtársam, hogy mind a szaktanácsadói hálózat, mind a falugazdászi hálózat, ami felállt, szervesen képviseli a magyar gazdatársadalmat; csak nézzük meg azokat az eredményeket, amiket a mezőgazdaság produkált az elmúlt hét esztendőben, az 55,3 százalékos kapacitásbővülést vagy folyó áron számolva a 33,6‑ot, óriási lehetőségek, és soha ilyen produktumot nem tudtunk ilyen rövid idő alatt fejleszteni. Tehát azt kell mondjam önnek, hogy jó úton halad a magyar gazdatársadalom. Mindazok a törvények, rendelkezések, amiket hoztunk, a gazdák érdekében vannak. Azt kell mondjam önnek, a kamarai összefogásnak köszönhető az, hogy országos jégesőkár-elhárító rendszer kiépítése működik. Ennek működését a kamara fogja vállalni és üzemeltetni. Ez mind-mind olyan lehetőség, ami lehetővé teszi a gazdáknak azt, hogy biztonsággal, eredményesen tudjanak termelni az elkövetkező időszakban is.

Azt kell mondjam önöknek, hogy a Magosz és az Összefogás listája a magyar gazdatársadalmat képviseli a legkisebb tagjától a legnagyobbig. S nagyon sajnálom, hogy a Jobbik eljutott odáig, hogy napirend előtti felszólalásban ‑ végre kibújik a szög a zsákból ‑ szembehelyezkedik a magyar gazdatársadalommal, és kifejezetten egy szűk társadalmi csoportnak, a MOSZ-nak az érdekében kíván itt szólni. Nagyon sajnálom, hogy idejutottunk, ugyanakkor örülök annak, hogy végre feketén fehéren bebizonyosodott az, hogy kit is képvisel a Jobbik. S mindaz az akció, amelyet a „Földet a gazdáknak!” program ellenében irányított eddig, mindazok a kezdeményezések, amelyek gátolták azt, hogy a magyar gazdatársadalmat segítsük, hogy földhöz juttassuk, hogy önálló, szabad gazdálkodókat tudjunk a magyar gazdatársadalomból teremteni, az a Jobbik érdekeivel szembemegy. Most már látszik és érthető, hogy miért is megy szembe mindig ezekkel a törvényekkel a Jobbik, hiszen számára nem ez az érdek, hanem kifejezetten csak az oligarchák képviselete.

Tisztelt Elnök Úr! Sajnálom, hogy idáig jutottunk, de legalább tiszta víz van a pohárban. Ezért november 3-án tisztességgel, szabadon dönthetünk, hogy az oligarchák vagy a magyar gazdatársadalom képviselőit válasszuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 162 2017.11.06. 2:18  159-166

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Valóban, a klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási események gyakorisága, valamint azok kedvezőtlen gazdasági, környezeti és társadalmi hatásai egyre inkább növekszenek. Azt mondhatnánk, hogy a mezőgazdaság a természetnek nagyon kitett ágazat. Ezért mindig a legnehezebb kérdés a biztonság, amely a termékbiztonságot jelenti, hogy hogyan tudunk tervezni, hogyan tud kiszámíthatóvá válni a munka megtérülése, amit a mezőgazdaságra fordítunk. Emiatt egyre nagyobb hangsúly helyeződik valóban a kockázatmegelőzésre.

Jégeső az országban bárhol előfordulhat, de hatékony védekezés eddig csak a Dél-Dunántúlon működött. Az agrártárca ezt alapul véve támogatta a talajgenerátoros jégkármegelőzés országossá való kibővítését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta az országos rendszer kiépítését, majd a működtetését, amelyhez a Földművelésügyi Minisztérium minden segítséget megad. Három új logisztikai központ létrehozásával, az ország négy régióba sorolásával alakítja ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rendszert. A Dél-dunántúli 141 egység integrálásával és az újonnan telepítendő talajgenerátorokkal létrejöhet a közel ezer generátorral működő országos rendszer.

A beruházás mintegy 1,8 milliárd forintot tesz ki, és százszázalékos támogatásban részesülhet a vidékfejlesztési programból. A kiépítés alkalmával beszerzésre kerül közel 200 darab automata talajgenerátor, amelyek működtetéséhez kezelőszemélyzet nem szükséges. A hagyományos manuális berendezéseket kezelőszemélyzet fogja működtetni, akik elvégzik a készülékek hatóanyaggal történő feltöltését és kisebb javítását is. A kezelőszemélyzet toborzása jelenleg folyamatban van.

A NAK beruházási pályázatának pozitív elbírálását követően felgyorsulhat az országos rendszer kiépülése és a működtetéséhez szükséges földművelésügyi minisztériumi és agrárkamarai megállapodás megkötése. A tervezett működtetési költség megközelíti az évi másfél milliárd forintot, amelynek finanszírozására alapvetően a Kárenyhítési Alap áll rendelkezésre. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 166 2017.11.06. 1:21  159-166

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Teljesen igaza van kedves képviselőtársamnak. Azt szeretném még elmondani, hogy a rendszer bevezetésével a termelők jégesőkárai csökkennek, emiatt a jégkárokra lényegesen kisebb összegű kárenyhítő juttatást kell kifizetni a jövőben. Továbbá nagy segítség az, hogy az alap által nem kezelt, 30 százaléknál kisebb károk ellen is megoldást nyújt a rendszer. Tehát nem kell elszenvedniük a termelőknek a 30 százaléknál kisebb károsodást sem, ami azért fontos, ezt mindannyian tudjuk, mert egy hitelfelvétellel terhelt gazdaságban minden egyes megtermelt jövedelemre szükség van az eredményes működéshez.

Az egyik legfontosabb hozzáadott érték, hogy az országos jégkármegelőzés bevezetése és működtetése nem jelent egyetlenegy forint költséget sem a termelők számára többletteherként. Ugyanakkor, mivel a jégkármegelőzés előnyeiből nemcsak a mezőgazdasági termelők részesülnek, hanem más ágazatok vállalkozásai, közvagyonnal gazdálkodó szervezetek, de a lakosság széles rétegei is, indokolt volt egyébként a vállalkozás tekintetében az állam által is támogatott módon az önkéntes hozzájárulás lehetőségét is megteremteni. Azt reméljük, hogy ezzel az országos beruházással a termelés biztonságát és eredményességét tudjuk növelni a gazdák érdekében a jövőben. (Taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Dr. Józsa István: Így van, ez egy jó rendszer.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 52 2017.11.14. 7:20  51-59

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a tavaszi ülésszakhoz hasonlóan ismét az Országgyűlés napirendjére került annak érdekében, hogy az aktuálisan esedékes változtatások megtörténjenek, a hulladékgazdálkodás hatékony és eredményes működését elősegítve.

Az átalakult közszolgáltatást illetően a törvényjavaslat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos egyes kérdések tisztázására irányul, valamint a javaslat bevezeti a közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításához a jogszabályi környezet 2016. április 1-jével lépett hatályba. A koordináló szerv, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tapasztalatai alapján a jogszabályi környezet felülvizsgálata vált szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás stabilitásának biztosítása, valamint a díjhátralék kezelésével kapcsolatos szabályok alkalmazhatóságának elősegítése érdekében.

A törvényjavaslat hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő főbb pillérei a következők. A koordináló szervnek a feladatkörében eljárva hárommilliós nagyságrendet meghaladó ingatlanhasználói kör adatait kell beszereznie, frissítenie és nyilvántartania. A járási hivatalok nagy száma miatt a személyes és lakcímadatok beszerzése központi nyilvántartásból informatikai úton indokolt. A koordináló szerv díjbeszedését, valamint a díjhátralék-kezelési feladatkörének ellátása során az adóhatóság részére átadja az adós nevét és az azonosításához szükséges adatokat. A jelenlegi szabályozás ezen adatok közlésének kötelezettségét csak részlegesen írja elő, ami jelentős mértékben nehezíti és lassítja a koordináló szerv feladatellátását.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatói alvállalkozókkal kapcsolatban a törvénymódosítás fő célja, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a közszolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos díjelőkészítő tevékenységéhez szükséges információk tekintetében azokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban alvállalkozóként közreműködő gazdasági szereplőket is adatszolgáltatásra tudja kötelezni, akik a szükséges adatokat ténylegesen birtokolják. A normavilágosság és egységes jogértelmezés elősegítése céljából a törvény fogalmai között szükséges elkülöníteni és definiálni a nonprofit formában működő közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát a hulladékgazdálkodás egyéb alvállalkozóitól. A félreértések elkerülése érdekében ki kell emelni, hogy például az informatikai alvállalkozók részére a nonprofit követelmény továbbra sem előírás.

A közszolgáltatás kérdései után a további hulladékgazdálkodási javaslatokra áttérve azt kell kiemelni, hogy a jelen módosítás részben jogharmonizációs kötelezettséget szolgál az úgynevezett veszélyességi jellemzők körében. A törvény melléklete sorolja föl a veszélyességi jellemzőket, amelyek közül a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi jellemző már régóta részletes szabályozást igényelt uniós és hazai szinten egyaránt. A hulladék keretirányelv szerint a tagállamok az engedélyezési kötelezettség alól mentességet adhatnak a vállalkozásoknak a saját, nem veszélyes hulladékuk termelés helyén való ártalmatlanítása vagy a hulladék hasznosítása esetén. Más tagállamokhoz hasonlóan a hatósági eljárások számának csökkentése érdekében célunk megalkotni a mentességre vonatkozó végrehajtási szabályokat.

(12.20)

Olyan tevékenységek kerülnének a mentességi körbe, amelyek környezetvédelmi kockázatot nem hordoznak, azonban az életszerűség jegyében könnyítést jelent majd a hulladékgazdálkodási szereplőknek. Ilyen lehet az előkészítési műveletek mentessége. Erre példa, amikor az üzletek a csomagolási papírhulladékot tömörítik, ami viszonylag egyszerű művelet, és a későbbi hasznosítást jelentősen elősegíti.

A hagyományos háziipari jellegű tevékenységek közé tartozik, ha egy fogyasztásicikk-hulladékból egy új fogyasztási cikket állítanak elő. Ezt a törekvést alapozza meg a törvény kismértékű módosítása.

A hulladék keretirányelvnek megfelelően a módosítás kimondja, hogy a hulladékgazdálkodás hivatásszerű szereplőit a Környezetvédelmi Hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell. Az ellenőrzések tapasztalatai kimondottan előnyösek. Több év tapasztalata alapján megállapítható, hogy a rendszeres hatósági jelenléttel lehet megelőzni a nagy társadalmi visszhangot kiváltó súlyos hulladékgazdálkodási visszaéléseket, továbbá azáltal, hogy a szereplőknek tudottan számolniuk kell a rendszeres kontrollal, az önkéntes jogkövetési hajlandóság felerősödik.

A módosítás hatályon kívül helyezi a területi hulladékgazdálkodási tervekkel kapcsolatos előírásokat, mivel ezek elkészítése nem kötelező Magyarország számára, és mind a területileg illetékes hatóságok, mind az érintett tárcák számára felesleges szakmai és adminisztrációs többletfeladatot eredményez.

Évek óta számos jogalkalmazási vitára adnak okot a kitermelt szennyezetlen talaj jogi státuszával kapcsolatos kérdések. A témát övező értelmezési nehézségek feloldására a jelen módosítási javaslat a kitermelt szennyezetlen talaj és más természetes állapotában meglévő olyan anyag esetében, amelyet nem a helyszínen használnak föl, a termelő vagy ‑ ha az nem állapítható meg ‑ a birtokos szándékát, nyilatkozatát teszi központi elemmé. Az eddigi tapasztalatok alapján önálló jogszabályt követel meg a kitermelt szennyezetlen talaj felhasználása.

Magyar szempontként kell érvényesíteni, hogy az európai országokat tekintve hazánkban a legmagasabb az ország területéhez képest a termőföld aránya. A termőföld nemzeti kincs, a kitermelt, de helyben fel nem használt föld máshol történő felhasználása segíti a termőföldvagyon megőrzését. A jogszabály elsődleges szemponttá tenné, hogy megakadályozza a föld hulladékká válását, kizárja a kitermeléssel együtt járó vagy azt követő esetleges szennyeződését, preferálja a hasznosítását, és csak a legvégső esetben legyen lehetőség arra, hogy a földet hulladékként helyezzék el engedélyezett hulladéklerakókban.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a hulladéktörvény módosításáról szóló jelen javaslat elfogadását. Elnök úr, köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 62 2017.11.14. 3:49  59-72

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Győrffy Balázs képviselő úr törvényjavaslata a címéhez hűen olyan elemeit érinti az agrárszabályozásnak, amelyek összességében valóban az agrárium versenyképességét növelik. Ez tetten érhető akár a járulékmentesen felhasználható öntözővíz mennyiségének növelésében és az öntözőberendezésekkel kapcsolatos földvédelmi eljárások egyszerűsítésében, akár a különleges rendeltetésű vadászterületek üzemtervének meghosszabbításában, de a rendezett piaci kapcsolatok működését ösztönző késedelmi kamat vagy minőségi reklamáció szabályozásában egyaránt, ahogyan a termésbecslés működésében vagy a minőségi termékek elterjedését ösztönző nemzeti minőségrendszerekben egyaránt. Szerteágazó kérdések, de köszönettel tartozunk képviselő úrnak, hogy ezeket összegyűjtve felvállalta a törvényi módosításokat.

A kormányzat részéről jelen ciklus egyik kiemelt témája a bürokráciacsökkentés volt, örömmel veszem, hogy képviselőtársam is kiveszi a részét ezen munkából.

Jelentős könnyítést jelent a gazdálkodók számára, hogy vízkészletjárulék-mentesen használhatnak föl vízjogi engedélyenként évi 400 ezer köbméter vagy vízhasználónként az öntözött terület után hektáronként évi 8 ezer köbméter, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként évi 400 ezer köbméter vagy hektáronként évi 25 ezer köbméter vizet. A bérvadászat meghatározása körében beiktatja a bérvadászati szerződések ‑ a gyakorlatnak egyébként megfelelő ‑ írás­beliséghez kötöttségét, valamint a „díjazás ellenében” kifejezést.

A különleges rendeltetésű vadászterületek üzemtervi ciklusára vonatkozó módosítás eredménye lesz, hogy 2037-ben valamennyi magyar vadászterület üzemterve egyidejűleg járjon le, és a vadgazdálkodási tervezés mind a tájegységi vadgazdálkodási tervek, mind a vadászterületekre vonatkozó vadgazdálkodási üzemtervek tekintetében időtartamukban és szakmai szempontjaikban egységesen legyenek kezelhetők. Ez egy végtelenül fontos és eredményes előrelépés lesz.

A földhasznosítási kötelezettség teljesítésének a korábbiakhoz képest rugalmasabb lehetőségét teremti meg, kormányrendeleti szintű kivételekre való utalással, a korábbi „csak törvényi kivételek” helyett. A kis teljesítményű naperőművek átlagosnál gyengébb minőségű földeken való létesítését kezdeményezi azáltal, hogy ebben az esetben nem kell talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni.

A mezőgazdasági célok megvalósítását segítő beruházásokat kívánja elősegíteni azáltal, hogy ezekben az esetekben a termőföld más célú hasznosítását mentesíti a hatósági eljárás teljesítése alól. A mezőgazdasági célú vízellátást, a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló vízi létesítmény létesítése, valamint a kis teljesítményű naperőmű építése esetét mentesíti a földvédelmi járulék megfizetése alól.

Fizetési késedelem esetén a késedelmi kamat 20 százalékos mértékben kerül meghatározásra, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi alacsony jegybanki alapkamat kétszeresének nincs visszatartó ereje.

Győrffy Balázs képviselő úr törvényjavaslata olyan fontos kérdéseket kíván a gazdák javára előmozdítani, amelyhez én is a Földművelésügyi Minisztérium nevében kérem a szíves támogató hozzáállásukat. Elnök úr, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 285 2017.11.27. 0:12  280-286

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek. A kormány az ismertetett módosító javaslatokat támogatja, és arra kéri a tisztelt Házat, hogy holnap a döntéshozatal során ő is támogassa szavazataival. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 202 2017.11.28. 10:47  201-218

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány által beterjesztett törvényjavaslat 17 törvény módosítására irányul, amelyeknek közös nevezője, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben szükséges változtatásokat tartalmazza.

A 2014-ben létrehozott Államreform Bizottság megalakulásával elkezdődött Magyarországon a bürokrácia csökkentését célzó közigazgatási reformintézkedések sorozata, amelynek egyik legfontosabb jogszabályi bázisa a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény, majd az Országgyűlés 2016. december 6-i ülésnapján elfogadta a Ket. helyébe lépő új közigazgatási eljárási kódexet, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, az Ákr.-t.

(17.00)

A 2018. január 1-jétől hatályba lépő Ákr. indoklása szerint a jogalkotó célja egy általános, minden közigazgatási eljárásban fellelhető eljárási jogintézményt szabályozó norma megalkotása volt. Ezen kódex hatálybalépése indokolja az egyes jogterületeket szabályozó ágazati törvények felülvizsgálatát és megfelelő módosítását. Jelen törvényjavaslat az agrárszabályozás területén ezen célnak kíván megfelelni, ezek a változtatások alapvetően sokkal inkább jogi természetű technikai módosítások, mintsem szakmai tartalmúak.

Kiemelést érdemel az agrártámogatási ügyek eljárási szabályait tartalmazó 2017. évi XVII. törvény, amelynek célja az agrártámogatások felhasználására és ellenőrzésére vonatkozó általános eljárási szabályok deklarálása. Ezen cél elérése érdekében a törvénynek egyszerre kell megfelelnie a közigazgatási norma merev, alá-fölé rendeltségen alapuló eljárásrendjének, a kifizető ügynökség, valamint az ügyfelek közötti agrártámogatási jogviszonnyal szemben elvárásként támasztott rugalmasság követelményének és a közösségi jogszabályok által támasztott speciális feltételeknek.

Az elmúlt tíz évben e kihívásnak a törvény meg tudott felelni, ami egyúttal rámutat az agrártámogatások speciális közigazgatási eljárásrend alapján történő szabályozásának igényére. Mindebből pedig az következik, hogy az agrártámogatási eljárások az általános közigazgatási normához képest számos helyen annak szellemiségével összeegyeztethető, de mégis szükségszerűen eltérő szabályokat tartalmaznak. Tekintettel arra, hogy az agrártámogatások igénylésével összefüggő eljárások esetében nem hatósági eljárásról beszélünk, így ezek valójában nem tartoznak az általános eljárási kódex, a 2018. január 1-jén hatályba lépő Ákr. hatálya alá.

Mindezek alapján látható, hogy az agrártámogatásokra egy olyan sui generis eljárásrend kialakítása indokolt, amely maximálisan épít a végrehajtásban kialakított évtizedes jó gyakorlatra, az intézményrendszer már meglévő és az uniós jog alapján akkreditált folyamataira. Előzetesen jelezhető, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján az eljárási szabályoknak a korábbi hatósági jellegű megközelítéséhez képest további módosítása várható, amely az ügyintézés rugalmassá tételét, a gazdák igényének legmesszebbmenőkig történő kielégítését célozza. Ugyanakkor az agrártárca a jelen előterjesztésben csak a legszükségesebb változtatásokat jelenítette meg, további felülvizsgálatra 2018 őszén kívánunk visszatérni.

Az Ákr. egyik legfőbb újítása az ügyintézési határidő újraszabályozása, amit az észszerű határidőben történő ügyintézéshez való alkotmányos alapjoggal indokol. Az ügyfelek alkotmányos alapjogát kétségbe nem vonva meg kell jegyezni, hogy az agrártámogatási ügyeket egyfajta ciklikusság jellemzi. Kérelem beadása, ezt követően kérelmek, feldolgozása, esetlegesen hiánypótlás, illetve helyszíni ellenőrzések lefolytatása, majd a kifizetés. Ez a kérelemkezelési folyamat tudja azt az uniós és államháztartási követelményt biztosítani, hogy az egyes támogatási jogcímeken kizárólag megalapozott támogatási igények kerüljenek kifizetésre.

Az Ákr. szerint sommás vagy automatikus eljárás keretében a kifizető ügynökségként eljáró Magyar Államkincstár ezt a követelményt érthető módon és okokból nem tudná biztosítani. Az sem elhanyagolható szempont, hogy egyes uniós finanszírozási agrártámogatásoknál, például a közvetlen támogatásoknál az ügyintézési határidő és így a kifizetés legkorábbi és legkésőbbi idejét, a kifizetés feltételeit uniós jogszabályok szabályozzák, amelyekkel a hazai agrártámogatási eljárásnak is összhangban kell állnia.

Az Ákr. további újítása, hogy az ágazati jogszabályban kijelölt másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, az első fokon eljáró hatóságot azonban új eljárásra nem utasíthatja. Az agrártámogatások ellen benyújtott fellebbezéseket a földművelésügyi miniszter, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter bírálja el. Az agrártámogatási döntések ellen benyújtott fellebbezésekre tekintettel mindez azt jelentené, hogy amennyiben a másodfokú hatóság a fellebbezésben előadottaknak helyt ad, akkor az Ákr. szerinti kiegészítő bizonyítási eljárást kellene lefolytatni a döntés meghozatalát követően.

Erre az agrártámogatások elbírálására jogosult másodfokú hatóság a fellebbezések évi, megközelítőleg 3 ezer darabos számára tekintettel nem képes, és ezzel a jogorvoslati kérelmet előterjesztő termelők jogos támogatásának kifizetése is jelentős mértékű késedelmet szenvedne.

Az agrártámogatási ügyekre alkalmazandó sui generis eljárásrend alkalmazása mellett további érv, hogy azt az ügyfelek már ismerik, a támogatások felhasználására is a megszokott időszakban kerül sor. Az sem elhanyagolható szempont, hogy jelenleg a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszak közepén járunk. Ebben az időszakban az uniós finanszírozási programok kapcsán a már lejelentett eljárásrenden nem célszerű változtatni, hiszen az érinti az intézmény akkreditációját.

Összefoglalva tehát: a jelen törvényjavaslatban található és azon belül a legnagyobb terjedelmű módosítás elsődleges célja, hogy egy olyan önálló agrártámogatási eljárásrendet állítson fel, amely garantálja az agrártámogatási rendszer 2018. január 1-jét követő zökkenőmentes működését.

A törvényjavaslat második nagyobb terjedelmű módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítására irányul. Ezen jogterület vonatkozásában kiemelten fontos, hogy hatékonyan működő és koherens ingatlan-nyilvántartási szabályozást tartsunk fenn, amely továbbra is garantálja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás vezetését, ezáltal az ingatlanforgalom biztonságát. Ezen módosítás a korábban már elfogadott ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat pontosítja, összhangba hozva az Ákr. rendelkezéseivel.

Ezen kívül csak rendkívül szűk körű szakmai módosítást tartalmaz, amely az elmúlt évek elsősorban a földforgalmi szabályozás körében szerzett tapasztalatai alapján indokolt. Ezek a szakmai módosítások a következők. Az előterjesztés alapján vázrajz benyújtása szükséges az ügyfelektől abban az esetben, ha egy teljes alrészlet művelési ága megváltozik ugyan, de az új alrészlet művelési ága megegyezik valamely szomszédos alrészletével. Amennyiben a földnek minősülő ingatlan adásvételének mezőgazdasági igazgatási szerv általi jóváhagyását a bíróság megsemmisíti, az ingatlanügyi hatóság intézkedhet a megsemmisített jóváhagyással rendelkező szerződés alapján történő tulajdonjog polgári törvénykönyv szerinti törléséről.

Ha az ügyfél európai öröklési bizonyítvány alapján kéri jogának bejegyzését, az új szabályozással a jövőben nem lesz kötelező jogi képviselő útján előterjeszteni a kérelmét, továbbá nem lesz szükség a teljes bizonyítvány hiteles fordításának benyújtására, elegendő azokat a részeket lefordítani, amelyek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szempontjából elen­gedhetetlenek, például a jog megjelölése vagy a jogcím megjelölése.

A fenti szabályok sem az ügyfeleknek, sem pedig a hatóságnak nem jelentenek többletterhet, sőt jelentős anyagi és egyéb könnyítésnek minősülnek a jelenlegi szabályozáshoz képest. Az említetteken túlmenően a törvényjavaslatban szereplő, a termőföld védelméről szóló törvény szakmai tartalmú módosítása a gyümölcsültetvények vonatkozásában a gazdálkodók telepítéshez kapcsolódó adminisztrációs terheinek csökkentésére irányul, a gyümölcsültetvény-létesítést megelőző kataszteri besorolás kötelező elvégzésének eltörlésével.

A közigazgatási bürokráciacsökkentés követelményének eleget téve további módosítási igény, hogy a gyümölcsültetvények telepítése tekintetében a korábbi engedélyeztetési eljárással szemben bejelentési kötelezettsége legyen az ültetvény telepítőjének a telepítési szándék, a telepítés ténye, a termőre fordulás, illetve a kivágások és újratelepítések vonatkozásában.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakon kívül természetesen számos további módosítási szándék található a törvényjavaslatban, ezek azonban olyan jogtechnikai jellegű változtatások, amelyekről nem kívántam részletesen beszélni. Azonban a törvényjavaslat tárgyalása során szívesen állok rendelkezésükre a vitában felmerülő kérdések megválaszolására. Azt remélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy az általános és részletes vita után a törvényjavaslatot minden frakció minden képviselője támogatni fogja. Köszönöm szépen. Jó munkát kívánok! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 218 2017.11.28. 14:07  201-218

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen válaszolni kívánok, mert nagyon érdekes megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi.

Két részre bontanám. Az egyik rész azon képviselők köre, akik próbálták megérteni és meg is értették, hogy miről szól a törvény, próbálták szakmailag értelmezni, hogy mit miért teszünk. E körben ellenzéki képviselők is voltak. (Sallai R. Benedek felé:) És volt ön, kedves képviselőtársam, akit a politikai indulat vezérelt és a szakmaiságtól vagy a megértés készségétől is nagyon távol volt, mert olyan politikai düh vakította el, amitől egyszerűen nem látta a sorokat sem a törvényben. Ezt nagyon sajnálom, mert ha eleve ott van közöttünk az a politikai nézetkülönbség, hogy ön nem is akarja egyáltalán megérteni, vagy nem is akar egyáltalán a kérdésről szakmai szempontok alapján beszélni, hanem csak a politikai indulat vezérli, akkor valóban nehéz közös nevezőre jutni.

De a felvetett kérdésekre hadd válaszoljak! Szinte mindenki azt kezdte forszírozni, hogy miért kell ezt változtatni, miért kell az eredetitől eltérni, és miért akarunk az Ákr.-rendszer alól kibújni. Azért ‑ és ezt bevalljuk őszintén, teljesen nyíltan ‑, mert az Ákr. mindent fazonírozó, egységesítő rendszerében, bármennyire is szeretnénk, a mezőgazdaság és az agrárium specialitásai és specifikus helyzete miatt nem lehetne tartani azokat az időket és azokat az előírásokat, amelyeket egyébként nagyon jó szándékkal az Ákr. erre a rendszerre is ráhúzna és szeretné, ha lenne. Ezért akarunk az agrártámogatásokra egy olyan sui generis eljárásrendet kialakítani, amely maximálisan épít a végrehajtásban kialakított évtizedes jó gyakorlatokra és az intézményrendszerben már meglévő, az uniós jog alapján akkreditált folyamatokra ‑ mert ezt szeretnénk. Ha a gazdák érdekeit nézzük, egy új akkreditáció veszélye megint csak a kifizetéseket tolná el, és felborítaná az egész rendszert az elkövetkező időszakban, ha ’18. január 1-jével itt egy általános változtatást hoznánk létre.

Tehát összességében azt szeretném mondani, hogy gyakorlatilag mindezt azért kellett létrehozni, hogy magát a kifizetés jogbiztonságát, magát az egész agrárium működését megfelelő szabályozások mentén tudjuk megtenni. Életszerűvé szeretnénk tenni az agrárium működését és szabályozását mindemellett.

Gőgös képviselő úr felvetette, hogy a pályázatok elbírálási idejét nem szabályozza a törvény. Ezt Magyar képviselőtársam is felvetette. Mivel álltunk szemben és miért merült fel, hogy a pályázatok elbírálási ideje ilyen hosszúra megnyúlt? Az a helyzet, hogy volt egy európai uniós elvárás Magyarország felé. A pályázatelbírálási rendszert újra kellett alakítani, újra kellett építeni. Ez időt vett igénybe. Felállt a rendszer, működik a rendszer. Azt tudom mondani önöknek, hogy most már van egy működő rendszer. Persze, ez lassúnak tűnt, mert a felállítástól kezdve a pályázat eredményhirdetéséig hosszú idő telt el. De most már a rendszer működik, a jó gyakorlatok kialakultak.

(18.00)

Tehát innentől kezdve bármilyen újabb pályázati rendszert vagy pályázatot meghirdetünk, ez sokkal könnyebben és egyszerűbben fog tudni működni, de azért, hogy a pályázatok lehívhatóak legyenek, azért, hogy az elszámolásunk az Európai Unióval rendben legyen, ezt az eljárásrendet, az egész új pályáztatási módszert meg kellett változtatni és ki kellett alakítani. Ezért volt erre szükség.

Az ingatlan-nyilvántartás, földhasználat kérdését feszegette a képviselőtársam. Itt mindig az a nagy kérdés, hogy ki a jogosult a támogatások igénybevételére. (Gőgös Zoltán közbeszól.) És mivel maga a földhasználó az igénybevevő, ezért ez szükséges. És felvetette, hogy a tulajdonos mellett a használót is értesíteni kellene minden változtatásról, de azt tartjuk, hogy rendkívül bonyolult volna annak a nyilvántartását is összevezetni ilyenkor. A tulajdonos mégiscsak gyakorolja a tulajdonosi jogait, és legyen kapcsolatban a földhasználóval. Nagyon messzire vezetne az (Gőgös Zoltán közbeszól.), ha egyszerűen a tulajdonos semmilyen kapcsolatban nem állna hosszú ideig magával a földhasználóval.

A támogatási szerv megnevezése és a Kincstár, hiszen most a Kincstár az, ezt lehet támogatni, hogy egységesen „támogatási szerv” kifejezést használjunk, és az hosszú távon átvezethető, ebben nem látok semmi kivetnivalót. Nyilván most azért került bele a Kincstár, mert ez most itt szerepel.

Mindenki kritizálta, és nagyon sajnálom, hogy nem értették azt, hogy fellebbezni csak a formanyomtatványon lehet. Ha tudunk segítséget adni a gazdáknak, akkor ez pont az. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Hiszen a formanyomtatvány fazonírozza, segít neki, mankóként vezeti, hogy milyen módon, hogyan lehet a fellebbezést benyújtani. Ne önmaga kezdjen valamilyen 20-40 oldalas panaszáradatot írni, amit se az ügyintéző nem tud feldolgozni, sem senki nem ért, és a végén pont kimarad egy kis adat. Mankó, segítség a gazdáknak maga a formanyomtatvány, tehát segít abban, hogy ezt lehessen használni, hiszen a végén minden a papírról dől el, tehát minden jogorvoslat, minden bírálat a papírmunka alapján dől el. Ezért szükséges az, hogy ott egységes megjelenéssel legyen, és egyforma adatok alapján lehessen bírálni, ezért szükséges a formanyomtatvány.

Köszönöm szépen, hogy Gőgös képviselőtársam érti a törvény szándékát, lát benne olyan előmozdulást, ami a magyar gazdák érdekeit szolgálja, ezt köszönöm szépen, és remélem, hogy a végső támogatását is el tudjuk nyerni majd a módosítások után.

Magyar Zoltán képviselőtársam számára bevallottan kemény dió volt a törvény, de azt kell mondanom, hogy aki kapcsolatban van a gazdákkal, aki nap mint nap érti a problémáikat, és érzékeli azt a problémát, ami a gazdatársadalomban van, az tudta, hogy körülbelül ezek azok, amik feszítik a gazdatársadalmat, hogy ezek a kérdések jönnek.

A vitás ügyeknek az ügyintézési határideje: végtelenül fontos az, hogy megkeressük a jogszerűséget. Tehát akkor, amikor ön azt mondja, hogy 20 oldalas válaszokat kapnak a gazdák egy-egy beadványra: igen, mert bennünket az európai jogrendszerből ellenőriznek, és azt írják elő nekünk. Az, hogy a pénzeket le lehessen hívni a gazdák támogatására, nem a magyar kormány jó vagy rossz szándékán múlik, hanem azon múlik, hogy van a közös agrárpolitikának ez a pillére, amelyet a gazdák számára ki kell fizetnünk. Ennek szabályozási rendje van, és ennek a szabályozásnak törvény szerint, európai uniós jogalkotás szerint meg kell tudnunk felelni.

Tehát olyan törvényeket kell itthon hoznunk, amelyek alapján jogszerűen tudunk fizetni. Tehát amikor valamilyen változás történik, amikor valamilyen vita van, akkor muszáj indokolni, hogy ha a gazda elmegy a legvégső bírói fórumra vagy igazságtételi fórumra, akkor is ott megálljon jogszerűen az a kérdés, és ezért nem lehet telefonon pillanatokon belül elintézni; magyar virtus volna, de sajnos nem ez az eljárásnak a rendje. Pontosan ezért van az, hogy ha kismértékű változás van, 1-2 százalékos eltérés, akkor miért van visszatartva a fele az egésznek, vagy miért nem indul el akkor az egész folyamat. Azért, mert ezt az egész folyamatot csak jogszabályszerűen lehet, és nagyon komoly visszaélési lehetőségeket kell lezárnunk és elzárnunk, annak a lehetőségét, hogy bármi olyan kialakuljon.

A pályázatok hosszasságáról már az imént szóltam, és nagyon remélem, hogy ez működik.

Sallai R. Benedek képviselőtársamnak, vele kezdtem, sajnálom az indulatát, hogy ez kialakult (Sallai R. Benedek közbeszól.), és mondja, hogy fel van háborodva a 17 módosítás miatt, de önnek is el kell mondanom, hogy látszik, hogy megint csak a Fidesz-KDNP-sek vannak kapcsolatban igazából a gazdatársadalommal, mert mindazokkal a problémákkal (Sallai R. Benedek közbeszól.), amelyek feszítik a gazdatársadalmat, jönnek a kormányhoz, jönnek az érdekképviseleti szervekhez, és jelzik, hogy ezeken változtatni kell. Higgye el, képviselőtársam, nem magunktól találtuk ki ezeket, hogy a gazdákat ezzel vegzálni kell, hanem nagyon erős gazdatársadalmi igény volt arra, hogy ezeket meg kell változtatni.

Rendkívül érdekes, és muszáj megjegyeznem, és ezért ne haragudjon rám, de ön úgy kezdte, hogy nagyon durva politikai kirohanással indította az egészet, én pedig a végén mosolyogtam, mert ön lebukott, teljességgel lebukott. Mert amikor ön a kisemberekért aggódott, és bennünket mindenféle színnel ellátva bántott… ‑ de ki beszélt itt akkor a halastó-tulajdonosok érdekérvényesítéséről? Hát, hol van halastava egy kisembernek, kedves képviselőtársam? (Sallai R. Benedek közbeszól.) Akkora baklövés, amit csinált, hogy azt el se tudom mondani! Önt megint behúzták az ön támogatói a nagy csőbe. Ön azokért aggódik, akik hatalmas nagy tórendszerrel rendelkeznek, és ott mi próbálunk rendet tenni, szabályokat alkotni. (Sallai R. Benedek közbeszól.) Hol van itt a kisemberek érdekvédelme, kedves képviselőtársam?! (Sallai R. Benedek: Mindenütt!) Úgyhogy ön nagyon melléfogott ebben, és egyszer kibújik a szög a zsákból ‑ látszik, hogy kik diktálnak önöknek, és milyen érdekeket tudnak ők képviselni.

Ugyanez a halászsirató történet, amit előadott. Többszöri fórumon egyeztettünk a halászokkal, és azt kell mondanom, hogy aki a természetért aggódik, aki szeretné azt, hogy a vizeinkben, természetes vizeinkben újra halak legyenek, rendet kellett tenni ezen a téren is. És az, hogy ma Magyarországon több hal van a vizekben (Sallai R. Benedek: Fogalma nincs, hogy miről beszél…), hogy nő a horgászok száma, és nő azon honfitársaink száma, akik kikapcsolódni sokkal többet tudnak, és nagyobb sikerélménnyel a természetes vizeink partján, szerintem mindenképpen (Sallai R. Benedek közbeszól.) egy nagyon fontos dolog.

A Mohosz bírálata: hadd kérdezzem meg, kedves képviselőtársam, kire bíznánk a horgászágazatot, mint arra a civil szervezetre, amely tömöríti a magyar horgásztársadalmat. Ez megint csak egy olyan félresikerült gondolat önben, amit nem tudok hova tenni, és nehezen értelmezem, hogy miért problémázik azon, hogy egy szakmai civil szervezet szervezi a horgásztársadalmat, amely majd’ 500 ezer taggal képviseli magát. Tehát egyszerűen nagyon hihetetlen nekem. Ön, aki egyébként a civil szervezetek támogatójának vallja magát, most rohamot indít a szakmai civil szervezet ellen ‑ nagyon nehéz értelmezni.

Mesterházy Attila képviselőtársamnak mondanám, kérdezte, hogy miért olyan a módosítás, amely számára úgy tűnne, mintha a hivatalt erősítené a gazdákkal szemben, azt kell mondanom, hogy ez egyáltalán nem így van. Azt a jogbiztonságot muszáj erősítenünk, amely lehetővé teszi, hogy az európai uniós forrásokat le tudjuk hívni a gazdák számára hiánytalanul, ehhez viszont azon szabályokat muszáj betartanunk, amelyek lehetővé teszik ezt a lehívást.

Tehát mindaz a mankó, mindaz a segítség, amit adunk a gazdáknak azért, hogy ezt a támogatást lehívhatják, pontosan azért van, hogy ennek a biztonsága erősödjön, és ennek a biztonsága lehetővé váljon. Ez az egész törvény arról szól, hogy hogyan lehet mindez egyszerűbb. Bár tudom, aki nem ezzel foglalkozik és kívülről néz bele, annak ez bonyolultnak tűnik, de azt is látjuk, hogy kialakult a gazdatársadalomban is annak a lehetősége, hogy hogyan tudják a szaktanácsadókat igénybe venni, hogyan segítik a gazdákat minden egyes ilyen forma létrehozásánál, és be kell vallani, az Ákr. alól való kivonás is pontosan ezt a célt szolgálja, ez a sui generis rendszer, hogy a már megszokottat tudják a gazdák a megszokott módon továbbvinni, és egyszerűbben lehívni ezt a pénzt.

(18.10)

Az az ígérete és az a felelősségteljes vállalása a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy természetesen továbbra is nyomon kíséri azokat a lehetőségeket, azokat a folyamatokat, amelyek a mezőgazdaságban végbemennek, a gazdatársadalomban végbemennek, és mindazt a változtatást, ami az életük könnyítésére, szakmai munkájuk kiteljesedésére szolgál, továbbra is elősegíteni kívánjuk a további módosításokkal. Kedves elnök úr, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 130 2017.12.11. 2:09  127-134

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A Földművelésügyi Minisztérium is sajnálattal értesült arról az időjárási anomáliáról, ami a termelőket érintette, hiszen valóban úgy van, hogy az ország számos részét és kifejezetten az ön választókerületét Cegléd központtal is nagyon sújtotta az az időjárási körülmény, amely olyan anyagi károkat okozott, amelyeket a gazdák önmaguk nem tudnak megtéríteni.

Azzal a helyzettel találtuk magunkat szemben, hogy addig, amíg a szélsőségessé váló időjárás egyre több károkat okoz a növénytermesztésben kint, hiszen a mezőgazdaságban a kitettség nagy, addig az Európai Bizottság által elfogadott kárenyhítési rendszerek csak a növénytermesztésre vonatkoztatva állnak fenn és állnak meg. Minden vagyontárgyban, amit akár a kertészetben, üvegházakban, fóliasátrakban teszünk, arra ez a kárenyhítési folyamat nem volt eddig elfogadott.

A Földművelésügyi Minisztérium érzékeli és meghallotta a gazdák kérését. Segíteni, támogatni kell a működésüket, hiszen egy kiemelt szektorról beszélünk a mezőgazdaságon belül, ezért három javaslattal, megoldási javaslattal kívánunk e károsultak felé fellépni.

(14.00)

Az első az, hogy a fóliasátrakban keletkezett károk mérséklése érdekében a tárca kidolgozott egy egyedi támogatási konstrukciót, amelynek a napokban fejeződik be a közigazgatási egyeztetése. A jövedelempótló támogatást mezőgazdasági csekély összegű támogatás formájában lehetséges majd nyújtani, mely a károsultak legalább részleges kárenyhítését jelentheti a fóliasátrakban keletkezett viharkárok után. Az október végi viharkárok felmérését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara munkatársai végzik, amely alapján a károk reményeink szerint megnyugtatóan rendezésre kerülhetnek 2018. év elején.

Ugyancsak tervezzük az agrár Széchenyi-kártya program keretében igényelhető költség- és kamatmentes vis maior hitelt kiterjeszteni a fóliasátras gazdálkodókra is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 134 2017.12.11. 0:55  127-134

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenképpen szeretném a harmadik pillért is megemlíteni, hiszen a kormány támogatásán túl mindenképpen az öngondoskodásról is szót kell ejtenünk. Hangsúlyozni kell, hogy fontos a termelők felelős hozzáállása is, hiszen a közvetlen állami segítség nem tudja az öngondoskodást helyettesíteni. A termelői öngondoskodás térnyerését amúgy a kormány is támogatja a vidékfejlesztési programból, a növénybiztosítások egyre nagyobb népszerűségnek örvendő díjtámogatása által.

Arra kérjük a gazdákat, hogy a felelős gazdálkodás érdekében kössenek biztosításokat, amelynek támogatását a vidékfejlesztési programból a tárca biztosítani tudja. Tehát hozzájárulunk ahhoz a biztosítási összeghez, amellyel az ő vagyoni biztonságuk tovább növekedhet az elkövetkező években. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 318 2017.12.11. 0:28  313-318

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak annyival szeretném a képviselőtársaim idejét rabolni, hogy megköszönjem a törvény vitája során tanúsított véleményüket, aktivitásukat, és arra kérjem képviselőtársaimat, hogy a holnapi napon támogassák a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)