Készült: 2020.07.13.00:36:38 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 129 2014.06.19. 2:18  124-133

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Köszönöm, hogy kérdésével módot adott arra, hogy a klímaváltozás komplex kérdéskörének igen fontos szeletével, az erdőgazdálkodás szerepével és alkalmazkodási lehetőségével kapcsolatban az Országgyűlés plénuma előtt is foglalkozhatunk a kormányzati törekvésekkel. Régi igazság az, hogy a földet csak kölcsönkaptuk unokáinktól, és megőrzése a jelen kor feladata. Ez a mi feladatunk jelenleg.

Mindenekelőtt engedje meg, hogy kiemeljem, hogy az erdőtörvény a bevezető rendelkezésekben deklarálja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával járuljon hozzá a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez.

A fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység feltételeit az állam az úgynevezett erdőtervrendelet kiadásával, valamint hosszú távra, legalább tíz évre szóló körzeti erdőterv készítésével biztosítja. A körzeti erdőtervezés során a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás előírásainak kialakítása az érintett erdőgazdálkodók, a hatóságok, a védett területek kezeléséért felelős szervek, a helyi önkormányzatok, valamint az erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezetek bevonásával történik.

A jelenlegi, de a 2014-20-as vidékfejlesztési program erdészeti intézkedései is több jogcímen keresztül adnak lehetőséget arra, hogy a magyar erdészeti ágazat és erdeink felkészülten álljanak a klímaváltozás kihívásai elé. A klímaváltozás hatásaira való felkészülés a gazdálkodási módokban történő változást, innovációt és beruházások tevékenységének támogatását jelenti.

Hadd szóljak pár szóban a vidékfejlesztési program célzott beavatkozásairól is. Az erdőtelepítésnek, az erdők szerkezetátalakításának, a károsodott erdők helyreállításának, az erdő-környezetvédelmi programnak kiemelkedő szerepe van az üvegházhatású gázok hosszú távú lekötésében, a klímaváltozás hatásainak enyhítésében. A 2014-20-as időszak újdonsága, hogy megjelenik a gazdálkodók és kutató-fejlesztő műhelyek interaktív innovációs együttműködése, még nagyobb teret adva a legfrissebb tudományos eredmények hasznosításának. És majd folytatjuk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 133 2014.06.19. 1:04  124-133

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Engedje meg, hogy folytassam, hiszen mindaz a felelősség, amivel a ma bír a jövőre nézve, az rajtunk van, és természetesen közös.

A Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményeként a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ keretében működő Erdészeti Tudományos Intézet legfontosabb prioritásként kezelt kutatási területe a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak elemzése, a kedvezőtlen hatások csökkentése, az erdők alkalmazkodásának lehetőségek szerinti növelése, gyakorlati technológiai szintű szaporítóanyag-gazdálkodási és erdőművelési ajánlások kidolgozása. Ennek eredményeként őszre működőképessé válik a klímaváltozás lehetséges hatásait figyelembe vevő, regionális kiterjesztésű, az erdők mellett a mezőgazdálkodást is segítő, térinformatikai alapú döntéstámogatási rendszer. Ez a program jelezni tudja a várható hatásokat, szükséges intézkedéseket. A rendszer országos szintű kiterjesztése is folyamatban van. Úgyhogy közösen azon leszünk, hogy minél hamarabb és minél jobban meg tudjuk oldani ezt.

Köszönöm szépen kérdését. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 137 2014.06.19. 2:07  134-141

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valószínűleg ön előtt is ismert tény, hogy Magyarországon a meggytermés az összes gyümölcstermés közel 10 százalékát teszi ki. A meggy termőterülete körülbelül 14 ezer hektár, a főbb termőterületek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén találhatók.

A kedvező időjárásnak köszönhetően 2014-ben kiemelkedően nagy meggytermés várható, mely az előzetes adatok szerint elérheti a 80-83 ezer tonnát. Ez a mennyiség pedig a 2013-as termést 17 százalékkal, az elmúlt öt év átlagát pedig mintegy 22 százalékkal, 15-20 ezer tonnával haladja meg. Emellett a meleg időjárás hatására korábban és rövidebb idő alatt érik a meggy, ezért a feldolgozásra szánt áru időben összetorlódik, ami próbára teszi a termelők és a feldolgozók kapacitásait.

(12.50)

Mindezek hatására alakult ki az a problémakör, amivel most szembenézünk. Valóban, igaza van, ez a legsürgetőbb feladat, amit jelenleg a tárcának meg kell oldania.

A megnövekedett termésmennyiség és az egyéb körülmények a piaci viszonyok között természetesen hatással vannak a termelői árakra, különösen az élelmiszer-ipari feldolgozásra szánt meggy esetében tapasztalható nagymértékű csökkenés. A jelenlegi, nem hivatalos információk szerint az ipari meggy termelői ára a tavalyi 200 forint/kilogramm feletti ár felét sem éri el, mintegy 70 és 100 forint/kilogramm között alakulhat a következő hetekben. Ez az ár a 100 és 120 forint közötti önköltséget csak részben fedezi, ezért várhatóan veszteségesek lesznek a termelők.

A kedvezőtlen ár oka: a magas termésmennyiség mellett a másik oldalon a kiskereskedelmi láncok és a külföldi nagykereskedők árleszorító stratégiája szerepel nehézségként, ami a hazai feldolgozók mozgásterét is nagymértékben leszűkíti. Azt tapasztaljuk, hogy míg a termelőknél olcsó és gyakorlatilag ráfizetés a termelés, addig a vásárolni szándékozó embertársaink pedig magasnak tartják az árat. A kettő között nyilván be kell avatkozni.

A tárca részletes tervéről a viszonválaszban szívesen válaszolok. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 141 2014.06.19. 1:10  134-141

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A földművelésügyi tárca - érzékelve a helyzetet - az elmúlt napokban több egyeztetést folytatott a termelők, feldolgozók és érdek-képviseleti szervezetek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a szakmaközi szervezetek képviselőivel.

Az egyeztetések alapján előzetesen olyan megoldás látszik célravezetőnek a piaci feszültségek kezelésére, amely lehetővé teszi, hogy állami közreműködéssel a többlettermés meghatározó része késztermék, elsősorban üveges meggybefőtt formájában kerüljön ideiglenesen kivonásra a piacról. A megoldás, a késztermékre vonatkozó szigorú minőségi előírások betartása mellett, lehetővé teszi, hogy megfelelő árualap álljon rendelkezésre új, főként keleti piacok felkutatásához, a későbbi tartós piaci jelenlét megalapozásához, valamint az eddig egycsatornás, német relációt jelentő exportpiac kiszélesítéséhez.

A Földművelésügyi Minisztérium úgy, ahogy eddig is, a természetes piaci viszonyok és folyamatok sérelme nélkül, a rendelkezésre álló eszközökkel mindent elkövet az egyes termékpályákon jelentkező zavarok elhárítására, illetve következményeik enyhítésére.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 159 2014.06.19. 2:15  154-159

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Mindennek rendelt ideje van, minden következik a maga idejében. A földforgalmi törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak.

A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai közül megválasztott helyi földbizottság, melynek megalakulásáról és működéséről nem a törvény, hanem külön kormányrendelet rendelkezik.

A helyi földbizottság a település közigazgatási területén a törvény hatálya alá tartozó földek tulajdonjogának forgalmát a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében a földbirtok-politikai célokkal összhangban vizsgálja. A helyi földbizottság elutasító döntése köti az engedélyező hatóságot, azaz vétójoga van, amelyhez azonban elengedhetetlen, hogy a helyi földbizottságok megkérdőjelezhetetlen jogi alapokon kerüljenek felállításra.

A demokratikus legitimáció megköveteli, hogy amennyiben a közhatalom elnyerése valamely hatalmi ág közreműködésével történik, annak akkor is visszavezethetőnek kell lenni a szuverén néphez. A helyi földbizottságok tagjait a földforgalmi törvény hatályos rendelkezései szerint a településen földet használó gazdálkodók választották volna, azonban ezen önigazgatási rendszer legitimációja nem tekinthető teljesnek, hiszen megválasztásuk nem vezethető vissza a település választópolgárainak teljes közösségére.

(13.10)

Ezzel a rendszerrel szemben alkotmányosan, valamint az EU felé is megnyugtató megoldást jelent, hogy a településen gazdálkodók a helyi földbizottság tagjai megválasztása során a jelöltállításban vesznek részt, de maga a választás és ezzel a közhatalmi felhatalmazás már a választópolgárok által megválasztott helyi képviselő-testületek hatáskörébe került. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mindez azonban azt mutatja, hogy ahogy a törvény elfogadásra kerül, utána lehet rendezni a kérdést.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 163 2014.06.19. 2:11  160-163

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Minden ellenkező híresztelés ellenére a levegőminőségi adatokból egyértelműen látszik, hogy Magyarország levegőminőségében határozott javulás figyelhető meg. A mérőállomások mérési eredményei alapján megállapítható, hogy sem 2012-ben, sem 2013-ban nem volt éves szállóporhatárérték-túllépés. A fő kibocsátási források közül egyedül a háztartási szilárd tüzelést jellemzi továbbra is emelkedő tendencia Magyarországon, a másik fő szennyezési forrás, a közlekedés károsanyag-kibocsátása csökkent, vagyis az eddigi kormányzati erőfeszítések hatásosak voltak. A helyzet komplexitására ugyanakkor rámutat, hogy a Magyarországon kialakuló PM10-szennyezettségért 70-80 százalékban az országhatáron túli légszennyező források felelősek. Tehát nem elégséges hazai szinten csökkenteni a részecskekibocsátást, hanem nemzetközi szinten is fel kell lépnünk ennek érdekében.

Képviselő asszony téved az idei költségvetésben a szennyezettség csökkentésére rendelkezésre álló forrás nagyságát illetően. A PM10-kibocsátás csökkentése érdekében megszületett intézkedési program alapján az ön által említett forrás nem a teljes program, hanem csak a földművelésügyi tárca éves ütemezett feladatainak ellátására szolgál. Számos, a program fő súlypontját képező, a közlekedési területre előírt intézkedésre a feladatok végrehajtásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányoz elő éves szinten forrást.

A levegőminőséget javító intézkedések közül kiemelendők az energiahatékonysági beruházások és távfűtési rendszerek korszerűsítése, az elkerülőút-építések, helyi járatú autóbusz-állományok lecserélése, az avar és a kerti hulladék égetésének korlátozása, több ezer lakás energiahatékonysági felújítása. Budapesten több nagyarányú közlekedésfejlesztési beruházásra került sor. Az energiahatékonysági intézkedések bemutatására is szolgál (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a tavalyi év végén készült beszámoló jelentés, mely a PM10-program honlapján nyilvánosan is megismerhető.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 66 2014.06.23. 2:07  63-70

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Kérdésére válaszolva, mikor indulnak a traktorok: remélem, már korán reggel elindultak, hogy kimenjenek a meggyeskertekbe, hogy fölrakják mindazt a meggyet, amit előtte való nap már leszedtek vagy éppen most ráznak. Azt hiszem, hogy utána pedig az a feladat, hogy ezekből a kertekből nekiinduljanak, és elmenjenek a felvásárlóhelyekre, és leadják minél hamarabb ezt a meggyet. Főleg azért is, mert az időjárás olyan, hogy a hétre esőt és viharokat mondanak, tehát a meggytermés igencsak veszélyben van.

De hogy alakult ki ez a többlettermés? Nagyon örülhetünk annak, hogy van termés, és a "van"-tól nem kell megijednünk, azt hiszem. Az elmúlt öt év átlagát, ha figyelembe vesszük, 22 százalékkal több termés van, aminek, azt hiszem, örülhetünk. De a tárca érzékelve azt a veszélyt, hogy a meggy felvásárlási ára jelentős mértékben csökkent, ezért az elmúlt hetekben több egyeztetést folytatott termelőkkel, feldolgozókkal, érdek-képviseleti szervezetekkel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a szakmaközi szervezetek képviselőivel. Az egyeztetések alapján döntések születtek, amelynek értelmében a kormányzat 800 millió forint értékben avatkozik bele a piacba, üvegezett meggybefőtt felvásárlásával üvegenként 40 forinttal kívánja támogatni a meggytermelőket.

Azt reméljük, hogy mindazzal, hogy a kormány 20 ezer tonna meggy felvásárlását elősegíti ezzel a beavatkozással, fölszabadítja a piacon lévő nyomást, és ez a nyomás alól fölszabaduló piac helyreállítja majd a meggy felvásárlási árát, visszaalakul a normális piaci menetrend, és a gazdák nem a Parlament felé, hanem a meggyeskertbe tudnak majd menni dolgozni, és a Parlamentben pedig nagyon helyesen a Magosz érdek-képviseleti szervezetei, a Nemzeti Agrárkamara (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és természetesen a kormányzat a megfelelő válaszokat megadja a termelők kérdéseire.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 70 2014.06.23. 0:48  63-70

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány az ön felszólítása nélkül is mindig a gazdák pártján áll, s pontosan ezért, még mielőtt ön ezt a kérdését beadhatta volna, már a múlt hét pénteken a kormányzat bejelentette ezen támogatási szándékát. Nagyon remélem, hogy azzal a 800 millió forinttal, amellyel segítjük a 20 ezer tonna meggy kivonását a piacról, új piacok keresésével, új piacokra való helyezésével ennek a meggymennyiségnek, helyreáll a piaci rend, és a magyar gazdák, a meggytermelők normális felvásárlási ár mellett, piacképesen, megfelelő jövedelmet képezve tudnak termelni ebben az esztendőben is, és nagyon remélem, hogy a jövő esztendőben is meghatározott, biztos körülmények között termelhetnek, hiszen a magyar kormányzatra mindig is számíthatnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 140 2014.06.23. 1:59  137-144

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Asszony! Meg tudom erősíteni miniszter úr szavait: a rendszer működőképes, hiszen egy új, felálló rendszer áll be nap mint nap, és teszi azt a dolgot, ami az egyik legfontosabb Magyarországon, hogy a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás a lehető legjobb módon zajlódjék.

Nagy hangsúlyt fektet a 2013. január 1-jén elfogadott törvény a hulladék-keretirányelvben a tagállamoknak kötelezően teljesítendő hasznosítási arányok megvalósítására. 2015. január 1-jére kötelező kialakítani az elkülönített hulladékgyűjtési rendszereket. A hasznosítási arányok teljesítését segíti továbbá, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén előírásra került a fokozott önkormányzati szerepvállalás. Azt hiszem, ez is teljesen új felfogás, hiszen korábban, addig, míg külföldi szolgáltatók végezték ezt a feladatot, vitték el a profitot, a hasznot ebből a szektorból, addig az önkormányzat szerepvállalásával el lehet érni azt, hogy az itt keletkező profitok segítsék az önkormányzat egyéb területein lévő feladatok vállalását.

Valóban átmeneti időszak van, az átalakulás időszaka van, és amennyiben a települési önkormányzatok nem tudják ellátni az önkormányzati törvényben is megfogalmazott hulladékgazdálkodási feladatukat, a kormány és a katasztrófavédelmi hatóság segítik a megfogalmazott feladatok végrehajtását, azaz a kormány és a katasztrófavédelmi hatóság készen áll arra az esetre, ha valamely önkormányzat nem tudja biztosítani a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást. Ennek megfelelően azt tudom önnek mondani, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a kormány döntésének következtében a megvalósult jogszabályoknak köszönhetően nem lesz Magyarország területén hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nélküli település.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 144 2014.06.23. 1:16  137-144

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Kedves képviselő asszony! A hulladéklerakási járulék bevezetésének egyik fő célja az volt, hogy eltérítse a hulladékot a hulladéklerakótól, valamint ösztönözze a hulladék hasznosítását. A járulékból finanszírozott feladatok között pedig kiemelt hangsúlyt kap az elsődleges cél eléréséhez szükséges projektek finanszírozása, a közszolgáltatás szakmai szempontból kívánatos átalakításának támogatása.

Az iskolai papírgyűjtéssel kapcsolatosan hadd mondjam el önnek: különítsünk el kétféle fontos problémát! Az osztálykirándulásokat kívánjuk támogatni belőle vagy egyszerűen romba akarjuk dönteni a hulladékgazdálkodási törvényt? Ugyanis a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításával lehetővé válik, hogy otthonról minden papír elkerüljön. Ha a gyerekek elviszik onnan - és egyébként 2000-től kezdve már nem lehetséges, törvény szerint nem lehetséges ennek a végzése -, a szelektív hulladékgyűjtés pedig elősegíti. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Önnek abban teljesen igaza van, hogy a környezetgazdálkodás a nevelés szempontjából nagyon fontos tevékenyég. Találjuk meg közösen azt a módot, hogy hogyan tudjuk a gyerekek környezettudatos nevelését szolgálni, és hogyan tudjuk segíteni (Az elnök ismét csenget.) az osztálykirándulásokat is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt
Mirkóczki Ádám váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 168 2014.06.23. 2:12  165-168

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Ha egy mondatban kellene válaszolnom, akkor azt mondom: igen, egyetértek önnel. Az a kérdés, amit feltett, "Összefogással az élhető vidékért, a magyar megmaradásért" - igen, összefogással lehet mindezt elérni. Ugyanakkor van egy régi magyar bölcsesség, egy régi magyar mondás: közös lónak túros a háta, illetve emlékeznek, hogy a szövetkezetek kényszerű alakításával milyen tapasztalatai voltak a magyar gazdáknak. Emiatt nehéz folyamatokról van szó, ugyanakkor teljességgel egyet lehet érteni azzal, hogy az összefogásnak milyen jelentősége kell hogy legyen.

A magyar kormány pontosan ezért kiemelt célként kezeli a termelői összefogás elősegítését, ennek érdekében a termelői csoportok és termelői szervezetek támogatása az elmúlt évek során folyamatos volt. Az elmúlt négy évben a zöldség-gyümölcs termékpályán működő szervezetek számára - uniós támogatásokkal együtt - összesen közel 24 milliárd forint támogatást fizettünk ki beruházásaikhoz és működésükhöz. 2011-től e szervezetek versenyképességének növelése érdekében 5 százalékról 25 százalékra emeltük a zöldség-gyümölcs termelői csoportok beruházásaihoz nyújtandó nemzeti támogatás arányát, aminek hatására az ágazatban a termelői szervezettség meghaladta a 17 százalékot. A mezőgazdaság más ágazataiban működő termelői csoportok az elmúlt négy évben - az uniós támogatással együtt - összesen 10 milliárd forint, közösségi célokra szabadon felhasználható működési támogatásban részesültek.

Egyes EMVA-pályázatoknál - mint például a fiatal gazdák induló támogatása, az ültetvények korszerűsítése vagy a kertészetek korszerűsítése - szintén előnyt jelent a termelői szervezetekben való tagság, hiszen az a pályázat elbírálásakor többletpontszámot jelentett. A legutóbb megtartott visegrádi 4-ek mezőgazdasági miniszteri találkozóján és a mezőgazdasági és halászati tanácson a termelői csoportok számára a jelenleginél kedvezőbb uniós eszközök alkalmazását szorgalmaztuk annak érdekében, hogy a termelői szervezettség tekintetében felzárkózhassunk az EU (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) e szempontból vezető tagállamaihoz, és javítsuk a hazai termelők piaci pozícióit.

Köszönöm szépen kérdéseit. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 252 2014.06.23. 6:50  249-274

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A hat darab törvényt módosító törvényjavaslat célja egyrészről a hatályos jogi szabályozás kiegészítése annak érdekében, hogy a törvényi előírások teljes körűek és végrehajthatók legyenek, másrészről szövegpontosítások elvégzése és az egységes jogalkalmazás elősegítése.

A módosítandó törvények közül az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény kiegészítését - ez a törvényjavaslat 9. §-a - emelném ki elsősorban. A tavaly decemberben elfogadott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján május 1-jével a törvény erejénél fogva megszűnt a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra, nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog, továbbá a használat joga.

E dologi jogi jogosultságok törvényi megszüntetése kapcsán feltétlenül fontos kiemelni, hogy a gyakorlatban e jogokat sok esetben a földtulajdonszerzés korlátainak kijátszása érdekében alapították a felek. Egy jogállam nem engedheti meg, hogy a tisztességes, jogkövető polgárok hátrányt szenvedjenek a kiskapukat megtaláló ügyeskedőkkel szemben. Ezért a földek vonatkozásában 2014. május 1-jével megszüntetésre került minden, nem közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezeti jog.

A szabályozás nem diszkriminál a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között, egységesen vonatkozik mindenkire, és a rendelkezés nem visszamenőleges hatályú, mert a jövőre nézve a vonatkozó rendelkezés hatálybalépésétől számítva több mint négy hónapos átmeneti idővel szüntette meg ezt a haszonélvezeti jogot, továbbá a korábban a föld hasznainak szedéséből eredő vagyoni előnyt sem lehet visszajuttatni.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása arra irányul, hogy a 2014. május 1-jén már megszűnt haszonélvezeti jog és a használat joga az ingatlan-nyilvántartásból való kivezetésre kerüljenek, s ennek eljárásjogi szabályait tartalmazza a javaslat.

(19.30)

Fontos kiemelni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból lekérdezéssel nem állapítható meg, hogy a bejegyzett tulajdonos és a haszonélvező között fennáll-e közeli hozzátartozói viszony, így a haszonélvezeti jognak a földhivatal általi törlése nem lehet automatizált. Ugyanakkor a haszonélvezeti jog törlése iránti kérelem benyújtása nem várható el attól a bejegyzett jogosulttól, aki, illetve amely éppen e jog alapítását gyakorolta visszaélésszerűen. Így a törvény által megszüntetett jogokat megtévesztően, nem a tényleges jogi állapottal egyezően tartalmazná a közhiteles nyilvántartás. A javaslat ezért egy nyilatkozati elvre épül, vagyis a földhivatal felhívására a természetes személy haszonélvezeti jog jogosultságának formanyomtatványon kell nyilatkoznia a közte és a haszonélvezeti jogot alapító, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerinti ingatlantulajdonos közötti közeli hozzátartozói viszony fennállásáról.

Ha a nyilatkozat alapján a közeli hozzátartozói jogviszony nem áll fenn, vagy ha a jogosult a javaslat szerinti határidőig nem tesz nyilatkozatot, akkor már hivatalból kell törölni az ingatlan-nyilvántartásból a bejegyzett haszonélvezeti jogot. Továbbá szintén hivatalból kell törölni az ingatlan-nyilvántartásban 2014. április 30-án jogi személy javára fennálló haszonélvezeti jogot, mivel itt közeli hozzátartozói viszonyról nem lehet szó. Ezen szabályozás alapján a több mint 225 ezer földrészletet érintően bejegyzett haszonélvezeti jog és a használat joga felülvizsgálatra kerül, és a törvény által megszüntetett jogosultságok az év végére törlésre is kerülnek az ingatlan-nyilvántartásból.

A Magyar Zoltán képviselő úr által benyújtott módosító javaslatot illetően, mely elhagyná a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló rendelkezést, szeretném megnyugtatni ellenzéki képviselőtársaimat. A Nemzeti Földalapról szóló törvény kimondja, hogy az olyan állami tulajdonban álló ingatlan felett, amely nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a földügyért felelős miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel gyakorolja. E közös joggyakorlás a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján történik, egyes jogügyletek szerint meghatározva a joggyakorlás módját: együttesen, vagy egymással együttműködve, illetve a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan. A közös tulajdonosi joggyakorlás részletes szabályait külön kormányrendelet szabályozza.

A közös tulajdonosi joggyakorlás nem függ össze az alapvetően a stratégiai döntések meghozatalát ellátó Birtokpolitikai Tanács összetételével, annak kinevezett tagjaival. A Nemzeti Földalapról szóló törvénynek a Birtokpolitikai Tanács feladatait és felelősségi körét tartalmazó 8. §-a eddig is kimondta, miszerint a tanács az MNV Zrt.-vel közösen dönt a közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanok hasznosításának módjáról, a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletnek megfelelően. A közös tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslat pedig nem érinti, a szabályozás változatlan marad.

Ezért alaptalan a képviselő úr aggodalma a nagyobb volumenű földügyletek tekintetében, valamint a fennálló hatályos szabályozás okán indokolatlan is az, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által jelölt személy állandó tagja legyen a tanácsnak. A törvényjavaslattal érintett további négy törvény módosításának indoka egyes hiányosságok pótlása, valamint törvényi előírások végrehajtását előkészítő kiegészítő rendelkezések.

Tisztelt Országgyűlés! A hazai földvagyonunkkal összefüggő közérdekű céljaink elérése érdekében a jogkövetők összefogását ösztönözve javaslom, hogy az Országgyűlés fogadja el a Font Sándor képviselőtársam által jegyzett törvényjavaslatot, mely szükséges a földjogi szabályozás teljességéhez és végrehajthatóságához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 162 2014.06.30. 2:13  159-166

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Az ön elkötelezettsége a környezetvédelemért, a környezeti ügyekért közismert, és ez nagyon dicséretes is. Most mégis azt mondom, hogy egy kicsit elhamarkodottan, és talán fogalmazhatok úgy is, hogy szélsőségesen foglal állást ebben a kérdésben. Mert miről van szó? Azt a kérdést tette föl: mire van szüksége Budapestnek? S nagyon helyesen: kultúrára és környezetre, környezetvédelemre, arra a környezetre, ami itt, ebben a parkban kialakulhat. Hiszen mi történik ezzel a parkkal? Arról van szó, hogy azt az elavult múzeumi szerkezetet, ami a városban szanaszét helyezkedik el, most összpontosítjuk, és létrehozunk egy olyan kulturális attrakciót, amire számos európai példa van már a világon. Ha megnézi, a berlini példát pontosan, tökéletesen lehet idehozni.

Másrészt azt mondta, hogy a környezet szépítése lett volna a cél. Pontosan az történik: egy elavult, egy korszerűtlen parkot modernizálnak, XXI. századivá tesznek. Igen, csak, nyugodtan tegye hozzá: csak négymillió ember megy ki ebbe a parkba. Sokkal több embernek ki kellene menni évente. Ez a beruházás lehetővé teszi azt, hogy sokkal több ember kimenjen.

Hallhatta éppen a napirend előtti felszólalásoknál, hogy most kezdődnek a pályázatbeadások, most kezdődnek a tervbeadások, és hogy nagyon sok érdeklődő van, egész Európa fölkapta a fejét, és készül arra, hogy beadja ezeket az attrakciókat. Én azt kérem öntől, várjuk meg ezeknek a terveknek a beadását, várjuk meg, hogy pontosan mi készül itt a Városligetben, és utána foglaljon állást. Utána nagyon harciasan védheti, de ne járjon úgy, mint ahogy mosonmagyaróvári polgármesterként én nagyon sokszor megéltem azt, hogy akkor, amikor állást foglaltak a lakók egy-egy park rendezésére (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), tiltakoztak ellene, aztán amikor elkészült, gratuláltak, hogy milyen szép lett. Ezt kívánom önnek is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 166 2014.06.30. 1:00  159-166

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Kedves Képviselő Asszony! Egészen komolyan gondolom, hiszen a számok bennünket igazolnak. Pontosan az ön kérése és a budapestiek kérése teljesül, növekszik a zöldfelület azon a téren, hiszen elődeink, akik korábban kormányozták ezt az országot, engedtek oda utat, nagy forgalmú utat, az most elterelődik onnan, felszámoljuk azt a parkolót, ami le van aszfaltozva, új zöldfelületeket nyitunk meg, pontosan az ön kérésére (Dr. Szél Bernadett: Soha nem kértem.). Nagyon remélem, hogy ezzel a vehemenciával, amivel ön képviseli ezt az ügyet, be fogja látni a végén, hogy mennyire korszerű, mennyire jó, mennyire XXI. századi igényeknek megfelelően lett tervezve, 5,6 százalékról 7 százalékra nő a beépítettség, ugyanakkor a zöldfelületek száma jóval megnövekszik a mostani százalékhoz képest. Azt nagyon kérem öntől, hogy az érzelmeit és az érzéseit uralja az értelem és az ész (Dr. Szél Bernadett: Na de ezt azért ne... - Derültség a kormánypárti padsorokból.), és akkor a végén meglátja pontosan.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 170 2014.06.30. 1:48  167-174

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szögezzük le, ámokfutásnak leginkább az tekinthető, amit önök 2002 és 2010 között műveltek ebben az országban agárpolitika címén. (Moraj az MSZP soraiból. - Korózs Lajos: Persze, Gyurcsány a hibás!), hiszen lényegében minden területen csak a leépülés, a piacvesztés és a vidék elsorvadása volt tetten érhető.

Ami pedig a jövőt illeti, a közös agrárpolitika új, jövőre bevezetésre kerülő szabályai között szerepel, hogy a területalapú támogatások 150 ezer euró feletti részére egy kötelező, legalább 5 százalékos támogatáscsökkentést kell alkalmazni. Magyarország esetében ez a kötelezettség csupán az ezer hektárt jóval meghaladó területet használó nagyobb cégek esetén állna fenn. Ez a szabály lehetőséget biztosít arra is, hogy adott esetben a tagállamok 5 százaléknál nagyobb elvonást alkalmazzanak, illetve több elvonási sávval progresszív rendszert vezessenek be.

Szintén lehetőség van a cégek által megfizetett munkabérek és járulékaik korrekciós tényezőként történő használatára, amely a foglalkoztatásban jelentős szerepet játszó, jellemzően a kertészetben és az állattenyésztésben tevékenykedő vállalkozásokat mentesítené e kötelezettség alól. A képviselő úr által vizionált ámokfutás egy, az uniós agárpolitika szerves részét képező, a tagállamok és az EP által is elfogadott szabályrendszer hazai átültetésével kapcsolatos lehetőség mérlegelése. Mielőtt ilyen hisztérikus megnyilvánulásokra ragadtatná magát, célszerű lett volna tájékozódnia, hogy a jelenlegi támogatási rendszer is tartalmaz ehhez hasonló elemet, csak modulációnak hívják, és minden közvetlen támogatásra és az azt kiegészítő nemzeti támogatásokra is alkalmazni kell, senkinek sem fáj, és senki sem tiltakozik ellene.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 174 2014.06.30. 1:08  167-174

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tájékoztatom, hogy a kérdésben a kormányzat a legnagyobb körültekintéssel jár el, számos lehetséges opciót megvizsgál, és azok gazdasági, társadalmi hatásait részletekbe menően modellezi, így a végső döntés a tények és nem az érzelmek alapján fog megszületni. Fontos hangsúlyozni, hogy a kormány agrárpolitikájának fókuszában továbbra is a kis- és közepes agrárvállalkozások, családi gazdaságok állnak. Ugyancsak lényeges és jól ismert prioritásunk a nagy hozzáadott értéket előállító és foglalkoztató gazdaságok kiemelt támogatása. Alaptalan tehát aggódni a tejtermelés jövőjével kapcsolatban, és az érintetteket is megnyugtatom, hogy 2015-től jelentős, termelést ösztönző támogatásban részesül az ágazat.

Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy az iparszerűen termelő nagy, főleg szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok esetleges támogatáscsökkentése az ország vidékfejlesztési kasszáját növeli, amit nemzeti prioritásainknak megfelelő módon és célra tudunk felhasználni, adott esetben akár a tejtermeléshez kapcsolódó beruházásokra, új feldolgozó kapacitások létesítésére.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 78 2014.09.24. 2:16  75-82

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány és a földművelésügyi tárca kiemelt felelősséggel tartozik az almatermelőknek is, és kiemelt felelősséggel kezeli a kialakult almahelyzetet.

Közismert, hogy 40 százalékkal több az idei almatermés, mint ami korábban volt. Ezért a kormány döntött arról, hogy 3 milliárd 160 millió forintos támogatást nyújt az almatermelőknek. Jelenleg arról folyik az egyeztetés a termelők, a szakmaközi szervezetek és a minisztérium között, hogy ezt a támogatási formát milyen módon tudjuk az almaválság megoldására fordítani.

Arról történik az egyeztetés, hogy milyen támogatási módozatokkal tudjuk ezt a támogatást kifizetni. Szeretném emlékeztetni önt arra, hogy amikor legutóbb almaválság volt, akkor a másik kormány egymilliárdos nagyságrendű támogatást tudott nyújtani, a mostani kormány háromszoros nagyságrendű támogatással kívánja segíteni az almafeldolgozókat.

Szeretném visszautasítani azt a vádját, hogy a magyar kormány elszalasztotta az európai uniós támogatási módokat. Mi is az igazság? Az az igazság, hogy amikor megjelent a rendelet, a magyar almatermelők közül összesen 226 termelő adott be igénylést, míg a lengyel gazdák egésze, minden termelő beadta az igényét. Ezzel az Európai Unió rájött arra, hogy gyakorlatilag az a támogatási forma, az a támogatási mód, amit az import kiesése, azaz az orosz embargó okozhat, nem jó módozata az ügy kezelésének.

És szeretném különválasztatni önnél, hogy nem lehet összekeverni az embargó okozta kárból eredő európai uniós támogatási rendszert és a magyar állam, különösen a tárca nyújtotta 3 milliárdos keretet. A kettő között óriási különbség van. (Az elnök csenget.) Ráadásul nem érte veszteség a gazdákat, mert az európai uniós keret újraindul, újraszabályozódik a lengyel gazdák becstelensége miatt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 82 2014.09.24. 1:04  75-82

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Szeretném elmondani, képviselő úr, hogy tájékozatlanságról inkább ön tesz tanúbizonyságot. Hiszen a kérdés az számunkra, hogy hogyan vezessük be az iskolai étkeztetésbe az almasűrítményt. Hogyan hozzunk létre olyan rendeletet, ami megemeli a gyümölcslében a gyümölcstartalom koncentrációját. Ezen dolgozik a tárca, hogy ne alkalmi, eseti megoldásokat tudjunk javasolni a gazdák termésére, hanem átfogó, minden évre, hosszú távra kiható megoldások szülessenek. És azzal, hogy megemeljük a gyümölcskoncentrátumot a gyümölcslevekben, illetve bevezetjük az iskolai étkeztetésben a 100 százalékos gyümölcslé adását, ezzel olyan lehetőséget tudunk biztosítani, aminek népegészségügyi hatása van, aminek sokkal szélesebb körű hatása van, mint magának csak az egyszerű almatámogatásnak. Ezért egyeztet a tárca nagyon sokrétűen, nagyon széleskörűen, pontosan azért, hogy mindenki végleges megoldást találjon erre a kérdésre, mert csak így születhet megnyugtató megoldás az elkövetkező években.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 132 2014.09.24. 2:03  127-136

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném azzal kezdeni, hogy a legnagyobb szövetségest találja a földművelésügyi tárcában az ökogazdálkodás terén, hiszen mindannyian tudjuk, mindannyian érezzük, hogy a mezőgazdaság ezen ága, ezen iránya a XXI. század, fogalmazhatnék úgy is, az emberiség jövője szempontjából nélkülözhetetlen. Ennek a segítése, támogatása, ennek a felkarolása mindenképpen nagyon kiemelkedő és nagyon fontos. Nem véletlenül tűzte ki célul a kormány 2014 és '20 közötti akciótervében, hogy megduplázza mind a növénytermesztésbe vont területeit, mind az állattenyésztésbe vont ágazatait.

Azt is el kell mondanom, hogy le vagyunk maradva az Európai Unió átlagához képest, hiszen az összterület mintegy 3 százaléka jelen pillanatban, ami biogazdálkodás vagy ökogazdálkodás alá esik. Szeretnénk ezt a területet 6-7 százalékra megemelni, hiszen olyan területi, környezeti és szakmai potenciál rejtezik a magyar mezőgazdaságban, hogy erre képesek tudunk lenni.

Szeretném önnek azt mondani és felhívni a figyelmét arra, hogy nem Kishantos jelenti önmagában az ökogazdálkodást. Szeretném meginvitálni önt, ha ideje és módja adódik, Rábcakapira, Németh István gazdaságába, tekintse meg, hogy milyen országos jelentőségű beruházások és mintegy két évtizedes munka folyik azon a területen.

És szeretném önnek elmondani, hogy a kishantosi bérlők szerződésben vállaltak garanciát arra, hogy továbbra is ökogazdálkodást folytatnak azon a területen. Tehát semmi sem igaz azokból a hírekből, amelyek itt felmerültek. Kishantos esetében nagyon sokszor előfordul, hogy teljes valótlanságokat állítanak, még a kérdés sem szokott igaz lenni ebben a tekintetben.

Tehát azt ajánlom önnek, hogy Kishantos helyett jöjjön Rábcakapira, és nézze meg mindazt a jövőt, amit a magyar kormány ökogazdálkodás téren elképzel, és mindazt a jó példát, amit nyújtanak ott ebben a gazdálkodásban. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 136 2014.09.24. 1:01  127-136

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Valótlanságokat állít, aki vegyszerezéssel vádolja a kishantosi gazdálkodókat. Az agrár-környezetgazdálkodási programban foglalt kötelezettségeknek minden új családi gazdálkodó is maradéktalanul eleget tett. A 2013. év októberében megkötött haszonbérleti szerződések értelmében az első gazdasági évben biogazdálkodtak a pályázat nyertesei, és az új haszonbérlők önkéntes nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget az akg-követelmények további betartására is a haszonbérleti kontraktusok lejártáig. Tehát azt hiszem, ez elég egyértelmű ahhoz, hogy ezt elmondjuk.

De szeretném ismét felhívni a figyelmét, hogy az ökogazdálkodás nem egyenlő Kishantossal. És nagyon szeretném, hogy a válaszból az rögzülne meg önben, hogy a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a növénytermesztő területek megduplázódjanak, és az állatlétszám is megduplázódjon az elkövetkező esztendőkben. És ehhez kiemelkedő támogatást tudunk nyújtani mind az Európai Unió keretéből, mind nemzeti forrásból.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 186 2014.10.13. 2:09  181-190

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Kishantos ügyében többször és többedszerre hangzik el kérdés és felszólalás a Házban, mindig politikai jellegű. Olyan jó lenne, ha az ökológiai gazdálkodással kapcsolatosan vagy a tájgazdálkodással kapcsolatosan a szakmai kérdésekről beszélhetnénk.

Az első felvetésére, ami az egyetemi autonómiát érinti, arra nagyon egyszerű a válasz: egyetemi autonómia kérdésébe nem kívánunk beleszólni, és nem kívánunk sem vitatkozni, sem megmagyarázni ezeket a döntéseket.

Kishantos kérdése pedig véleményünk szerint nagyon egyszerű és egyértelmű kérdésekből eredeztethető. Az első kérdés így hangzik, hogy Kishantos szerződése lejárt. Senkitől nem vettünk el semmit. A második kérdés pedig az, hogy ez a föld nem Kishantos földje volt, visszaadni ezért értelmezhetetlen. Ez a föld a magyar állam tulajdona, azaz mindnyájunké. Senki nem vitatja, hogy 2013. október 31-én lejárt a haszonbérleti szerződése, az NFA pedig 2012. október 10-én nyilvános pályázaton meghirdette a társaság által bérelt összesen 452 hektár terület haszonbérleti jogát.

A haszonbérleti szerződésben az új haszonbérlők a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban ötéves időtartamra vállalt agrár-környezet­gazdálkodási program támogatási időszakának lejártáig önkéntesen kötelezettséget vállaltak arra, hogy a bérelt területeken az AKG integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram előírásának betartása érdekében a célprogram előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.

A pályázati rendszer a versenysemlegesség lehető legteljesebb biztosításával minden pályázónak lehetővé tette a sikeres pályázatot. A pályázati eljárás a haszonbérleti pályázatokra vonatkozó (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) valamennyi jogszabályi rendelkezés betartásával zárult le. Majd folytatjuk. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 190 2014.10.13. 1:07  181-190

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Magam is agrármérnök lévén nagyon szívesen állok bármikor rendelkezésére, és a földművelésügyi tárca szakapparátusa nagyon szívesen áll az ön rendelkezésére minden témában, de különlegesen akkor, amikor a biogazdálkodás vagy az ökogazdálkodás témakörét vetjük föl. Bármilyen szakmai kérdésben, bármikor hajlandóak vagyunk egyeztetni és különböző szakmai megoldásokat találni.

Az elmúlt időszakban az egymással való kérdés-feleletben tájékoztattam már arról, hogy a kormány milyen tervet készített elő, hogyan kívánjuk 3 százalékról 5 százalékra növelni Magyarország területén. Számos bizonyítékát adtuk annak, hogy kivételesen és nagyon fontosnak tartja a magyar kormányzat és a földművelésügyi tárca mindazt, hogy az ökogaz­dálkodás, biogazdálkodás széles körben elterjesztését segítse Magyarországon.

Ebben a szakmai kérdésben nagyon szívesen működünk együtt az LMP-vel, hiszen mint zöldpárt, természetes, hogy a zászlajára tűzte, s természetes (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a földművelésügyi tárca pedig partnere kíván lenni ebben a munkában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 196 2014.10.13. 1:51  191-200

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Asszony! A kormány 2012. július 6-án fogadta el Magyarország parlagfű elleni rövid és középtávú védekezési akciótervéről szóló kormányhatározatot, amely tartalmazza a parlagfű elleni védekezés célkitűzéseit, valamint az elvégzendő feladatokat és felelősöket.

A parlagfű elleni állami szerepvállalás fő iránya a prevenció, a megelőzést elősegítő kommunikáció, az érintett társadalmi szervezetekkel együttműködve. A parlagfű pollenszámának drasztikus visszaszorítása érdekében tett intézkedéseket jól tükrözi a legmagasabb napi pollenkoncentráció értékének éves változása. 2010-ben a legmagasabb napi koncentráció 1684 darab pollen volt köbméterenként, az ezt követő években fokozatosan csökkent, 2013-ban már csak 617 darab volt köbméterenként. A 2010. évi legmagasabb pollenkoncentrációhoz képest a mért adatok 2011-ben 20,5 százalékkal, 2012-ben 48 százalékkal, 2013-ban pedig 63,4 százalékkal csökkentek.

Az idei évről a végleges adatok még nem állnak rendelkezésünkre, azt azonban megígérhetem, hogy még jobb adatokkal számolhatunk. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása fejezeti kezelésű eredeti előirányzatán a 2011. évben 1 milliárd 84 millió forint állt rendelkezésre, melyből két részletben 642 millió forint átcsoportosítása történt meg, melyre az államháztartási törvény lehetőséget biztosított.

Ezt nagyon szeretném hangsúlyozni önnek, hogy csak olyan átcsoportosítást végeztünk, amire az államháztartási törvény lehetőséget biztosított. Mindaz, amit ön fölvetett, előrevetített, az nem történt meg, az nincs. Köszönöm szépen. (Közbeszólás az MSZP soraiból: De hát hogy ne lenne?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 200 2014.10.13. 1:05  191-200

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném ismét mondani, hogy mindarra az átcsoportosításra, ami történt, az államháztartási törvény lehetőséget biztosított. Az előző kormány 2006 és 2009 között parlagfű elleni védekezésre közvetlen és közvetett módon nagyságilag 3,5 milliárd forintot fordított, a jelenlegi kormány által a parlagfű mentesítésére fordított összeg ennek a többszöröse. A 2011 és ’14 között közvetlen és közvetett módon parlagfű-mentesítésre fordított összeg 52 milliárd forint, mely lényegesen meghaladja az előző összeget.

A parlagfű elleni hatékony védekezést a közfoglalkoztatási program is segíti, és szeretném kiemelni, hogy 2014-ben a tervezett háromszori kaszálást követően az erős parlagfű-fertőzöttség miatt negyedik kaszálás is történt. Az elvégzett négy ütemben 70 662 fő bevonásával 13 536 hektár parlagfű mentesítése történt meg.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 14 2014.10.14. 5:20  11-14

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy azzal kezdjem, hogy visszautasítsam azokat a mondatait, amelyek úgy szólnak, hogy végre tüntetni fognak a gazdák, végre tüntetnek a gazdák. (Apáti István: Reméljük!) Mintha a legfontosabb cél az lenne, hogy tüntessenek a gazdák. Elhiszem, hogy ön ebből politikai tőkét szeretne kovácsolni (Apáti István: Ki kovácsol?), azonban nézzük azt, hogy mi is valójában ma Magyarországon az almahelyzet, hogyan indult.

Azt kell mondjam, hogy ez nem egy rossz probléma, hanem ez kifejezetten jó probléma. Jó probléma az, hogy bőség van, és nem hiány van. Mert ha bőség van, akkor azt mindig sokkal könnyebb kezelni, mint azt, hogyha nem termett volna. Hogyan is áll össze az, hogy jelenleg bőség van, és miből ered ez az ok? Több összetevője is van, hiszen nemcsak Magyarországon, az EU-ban is bővebb termés van, hiszen 12 millió tonna várható a kedvező időjárási körülmények következtében, és Magyarországon is mintegy 40 százalékkal több termett az idén, tehát 780-800 ezer tonna alma várható.

Az az igazság, hogy e mellé még egy nagyon súlyos helyzet következett, mégpedig az orosz embargó, aminek két következménye van. Van egy közvetlen és van egy közvetett hatása ennek. A közvetlen hatása az, hogy nyilván az az exportmennyiség, ami az orosz piacra mehetett volna, most itt marad Magyarországon. A közvetett hatása az, hogy más országokból, az embargó következményeinek hatására akár megjelenhet Magyarországon is az az alma.

Említette a lengyel gazdákat. Hadd mondjam azt, hogy személyesen volt módom tárgyalni a lengyel földművelésügyi miniszter úrral, aki arról biztosított, hogy a lengyel almakérdést ők saját hatáskörben meg tudják oldani, hiszen cidergyártással a lengyel almakérdést megoldják, és gyakorlatilag az európai piacot, más országokat nem terhelnek ezzel.

Mi a helyzet Magyarországon? Fölsorolta, elmondta, hogy az európai uniós 125 milliós ügyről Magyarország lemaradt. Kedves képviselő úr, szeretném jelezni önnek, hogy egyáltalán nem erről van szó, hiszen a 125 milliós kvóta túl lett igényelve. Rájött az Európai Unió, hogy rossz módszertan szerint hirdették meg, amire a lengyel gazdák természetesen lecsaptak, és nemcsak az exportmennyiséget jelentették le, hanem az egész almatermésüket lejelentették. Magyarországon 226 termelő nyújtott be erre igényt, amikorra az Európai Unió zárolta ezt a keretet. Az Európai Unió új felhívással, új módszertannal egy újabb almakvótát hirdetett, ezúttal már 165 millió eurós nagyságrendben. Ez azt jelenti a magyar termelők számára, hogy 725 tonna alma, illetve körte, 570 tonna szilva, illetve csemegeszőlő és további 3 ezer tonna termésre van igénylehetőség, amit benyújthatunk.

Tehát Magyarország összesen 4295 tonna termék után, azaz a tényleges orosz exportot jóval meghaladó mennyiség után igényelhet támogatást, amiért nem kell más tagállamokkal versenyezni.

Mit tehet az ország akkor, amikor valamiből sok van? Fölhívjuk a figyelmet arra, hogy fogyasszuk ezt a többletet. Ezért is olyan marketingkampányt indított a földművelésügyi tárca, amely „A mosolygó alma a hazai napfényt rejti” szlogennel indult. De egy nagyon egyszerű megoldást szeretnék ismertetni. Hiszen korábban 30 kiló volt a magyar almafogyasztás per fő per év. Ma 15 kilogramm. Ez azt jelenti, hogy ha minden ember a heti két darab almája helyett négyet enne meg ezután, akkor nem lenne almakérdés, és nem kellene most itt erről beszélni.

Arra kell fölhívni a figyelmet, hogy az almában nagyon jó lehetőségek rejlenek, amit szükséges kihasználni. Hét áruházlánc 24 helyszínén 52 alkalommal hirdettünk almakóstolást. Kétmillió forint értékben a Földművelésügyi Minisztérium almát vásárolt, amit az ökomenikus szeretetszolgálaton keresztül osztogattunk. Direkt almapiacokat szerveztünk, a Nemzeti Agrárkamara az önkormányzatokkal közösen almaértékesítést, direkt almavásárokat hirdetett.

Ebben a helyzetben, hiszen nagyon sokszor egyeztettünk az almatermelőkkel, szakmaközi szervezetekkel, jött a Nemzeti Kereskedőház Zrt. lehetősége, amit a kormány örömmel üdvözölt. A múlt szombaton már el is kezdte a felvásárlást; nagyon reméljük, hogy piaci megfontolások alapján sikerrel.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 56 2014.10.27. 3:26  53-59

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A kérdésére válaszolva szeretném legelőször is megnyugtatni önt, hogy jó kezekben van a gazdák pénze az MVH-nál, és semmi olyan ok és indok nincs, amiért önnek izgulnia kellene.

Már a válaszom elején szeretném leszögezni a legfontosabb tényt, mégpedig azt, hogy a közvagyont kár nem érte, kifizetések nem történtek a visszaélni szándékozók számára. Politikai hangulatkeltésnek tartom azt, hogy ön úgy állítja be ezt az ügyet, mint amely veszélyeztette volna a tisztességesen pályázó gazdák pénzeinek a kifizetését. Az ügy napvilágra kerülését követően az MVH által bevezetett szigorúbb ellenőrzések ugyan lelassították a folyamatot, de azok a gazdák, akik a jogszabályoknak megfelelően nyújtották be a kérelmeiket és igazolni tudták a földhasználatot, az ellenőrzést követően megkapták hiánytalanul a támogatást.

Tájékoztatom továbbá, hogy a hetekben zárult le a területalapú támogatások kifizetésének auditja Brüsszel és Luxembourg részéről. Az ellenőrzések során a hivatal működését és működési eredményeit az EU rendben találta. A hivatal a hazai és az EU-s jogszabályoknak megfelelően saját kezdeményezésre és bejelentésekre reagálva egyaránt vizsgálja a kockázatosnak tartott igénybejelentéseket. Erre tekintettel is kérem képviselő urat, hogy ha olyan információ birtokában van, amely szerint valakik ismételten visszaéléseket próbálnak elkövetni, ezt mint felelős állampolgár, kérem, jelezze az MVH, illetve az illetékes nyomozó hatóságok felé is.

Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációjában ön megpróbál összemosni több, egymástól független információt annak érdekében, hogy igazolni tudja az állításait. Ön úgy fogalmaz, hogy az MVH korábbi elnöke meglehetősen gyanús indokkal távozott a hivatal éléről. Nem tudom, mit lehet gyanúsnak vélni abban, hogy az elnök úr a 2007-től 2013-ig tartó EU-s költségvetési ciklus végével jelezte, hogy a következő új ciklus feladataiban nem kíván részt venni.

Az ön által benyújtott írásbeli kérdésekre adott válaszainkban tájékoztattuk már arról, hogy az MVH és a minisztérium együttes erővel, a NAV, illetve a rendőrség közreműködésével időben fellépett a támogatásokat jogtalanul lehívni szándékozó ügyeskedők ellen. Jelenleg a nyomozati szakasz tart, a nyomozást a rendőrség és a NAV végzi. Tekintettel arra, hogy az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, így további adatokkal, információkkal ebben a konkrét ügyben nem szolgálhatok.

Tisztelt Országgyűlés! Válaszom végén jelezni szeretném a gazdák számára, hogy 2014. október 16-án elindult a területalapú támogatások kifizetése. Ennek keretében az első ütemben 102 ezer kérelmező számára 47 milliárd forintot meghaladó összeg került utalásra, míg néhány héten belül a második ütemben további 50 ezer ügyfél kapja meg a támogatást, közel 80 milliárd forint értékben. Ebből is látható, hogy a kormány eddig is és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a gazdák kellő időben és hiánytalanul részesüljenek a támogatásokban, még akkor is, ha néha olyan kérdések és kételyek merülnek fel, amelyeket ön megfogalmazott. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 126 2014.11.03. 2:05  123-130

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Azt kell mondjam, hogy semmi esetre sem szolgálhat egyetlenegy megállapodás sem semmilyen pártérdeket, hanem mindenképpen azt az érdeket kell szolgálja, ami az együttműködést, az együttgondolkodást jelenti.

Miről is szól egy stratégiai megállapodás? Ez a megállapodás egy olyan határozott időtartamra szóló szerződéses viszony, amely megteremti a közvetlen társadalmi egyeztetés lefolytatásának lehetőségét az adott tárcát érintő jogalkotási és stratégiai jellegű kérdésekben. Nem szól másról, csak ezekről a kérdésekről. A Földművelésügyi Minisztérium jogelődje, a Vidékfejlesztési Minisztérium is az előző kormányzati ciklusban is élenjárt a stratégiai partnerségek megkötésében és bővítésében, hiszen igen fontosnak tartjuk a társadalmi párbeszédet, a társadalmi szféra előzetes véleményét, illetve utólagos visszajelzését is. Így lesz ez a jövőben is, ez a megállapodás is ezt a célt szolgálja, ugyanúgy, mint nagyon sok szakmaközi szervezettel és több más civil szervezettel együtt.

Nyilván ön is tisztában van vele, hogy a jogszabályok és az azokat megalapozó koncepciók előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi viszonyt alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, amelyek az adott jogterületek jogszabályozásának előkészítésében és a jogszabályok utólagos véleményezésében széles társadalmi érdekeket jelenítenek meg.

A stratégiai partnerség célja a hatékonyság, a nyitottság, az érdemi együttműködés elveinek szem előtt tartása, a szorosabb együttműködés, a kötelezően lefolytatandó társadalmi egyeztetésnek a legközvetlenebb megvalósítása. Az ön kérdésében említett szervezettel kötött megállapodás is erre fókuszál, és természetesen a már elfogadott szabályozók hatásainak értékelésében való közvetlen részvételre is kiterjed annak érdekében, hogy javuljon az érintett ágazatok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) jogszabályi kereteinek minősége.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 130 2014.11.03. 0:51  123-130

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Képviselőtársam, én óvnék attól, hogy a civil szervezeteket minősítsük. Ennek már sokféle következménye volt házon belül és házon kívül is.

A kulcsszó a társadalmi egyeztetés, valamint az ehhez kapcsolódó folyamatos kapcsolattartás és együttműködés. Nem hiszem, hogy a szerződésből idézett célok fontosságát illetően véleménykülönbség állna fenn a képviselő asszony és a tárca között, ezért is kérem, hogy ne lássanak bele a megállapodásba olyan dolgokat, amelyek nincsenek, és tartózkodjanak a minisztérium partnerségi megállapodásainak és partnereinek minősítésétől, mert az sohasem vezet jóra.

Azt kérem öntől, bármilyen kérdése van ezzel kapcsolatban, nyitva áll az irodám, amit én tudok róla, azt nagyon szívesen önnel is megosztom. Jelen pillanatban ennyit tudok erről a kérdésről. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 144 2014.11.03. 2:12  139-148

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban tegyünk világossá valamit: nincs elbukott szabadságharc, és nincsenek áldozatok sem (Apáti István közbeszól.), mert minden szabadságharc egyébként tiszteletre méltó, ha visszatekintünk rá. Mindaz a cél, amit a magyar kormány megfogalmazott ezzel a két céllal, azt hiszem, hogy egyezik a magyar néplélekkel, és egyezik azzal a szándékkal, amit Magyarországon a gazdák és az emberek képviselni, illetve megvalósítani szeretnének.

Nézzük először a földügyet! Inkább hadd fogalmazzak úgy mindkettőről, hogy mindkettő álláspontunkhoz ragaszkodunk, mindkettő álláspontunkat a továbbiakban is védjük. Úgy ítéljük meg, hogy mind a földtörvény, mind a pálinkatörvény pontosan EU-konform, és meg fogjuk tudni védeni, hiszen olyan támogatások állnak mögötte, és olyan mintákból lett vételezve a földtörvény is, amely ki kell hogy állja az Európai Unió előtt a különböző bírálati szempontokat.

A pálinkatörvénnyel kapcsolatosan pedig a jó hír az, hogy éppen a napokban csatlakozott Románia is ugyanahhoz a magyarországi kezdeményezéshez, amivel mi küzdünk Brüsszel bürokratáival szemben, és nagyon remélem, hogy közösen ? mind Magyarország, mind Románia ? akár a pálinka dolgait kellően meg fogjuk tudni védeni. Azt hiszem, hogy mindkettő olyan kiemelten fontos szempont a magyar kormány számára, amellyel élni is kíván, a megvédését pedig a leghatározottabban, a legvégsőkig fogja tartani.

(16.00)

2014. október 15-én érkezett a földügyben a Bizottság hivatalos felszólítása, amely kötelezettségszegéssel vádol bennünket, és eljárást indított ellenünk. Ennek megválaszolására két hónap áll Magyarország rendelkezésére. Ezt a két hónapot maximálisan ki fogjuk használni, hogy mindazon érvrendszereket, mindazon indokainkat csatasorba állítsuk, amellyel sikeresen meg tudjuk védeni majd a küzdelmünket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 148 2014.11.03. 0:55  139-148

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon hangzatos bennünket azzal vádolni, hogy kiszámíthatatlan az adópolitika, de hadd kérdezzek vissza: nem Magyarország volt az úttörő ebben? Nem Magyarország kezdeményezte a világon egyedülállóan először ennek a szabadságát? Azt hiszem, hogy pontosan Magyarország volt ez.

Hogy ezt be kell illeszteni, be kell tudnunk illeszteni az európai jogrendbe, az az elkövetkező időszak feladata, és azt kérem öntől, hogy mielőtt riogatással, rémisztéssel, olyan (Apáti István közbeszólása.) félelmek bevezetésével népszerűsíti a fölszólalását, hadd kérjem azt, hogy térjünk vissza akkor erre a kérdésre, amikor előttünk lesz az adótörvényeknek ez a része, és erről konkrétan, lépésről lépésre tudunk beszélni. És adja meg a módját annak, hogy a magyar kormány meg tudja védeni, be tudja fejezni azt a küzdelmet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ami a pálinka kapcsán tart.

Köszönöm szépen megtisztelő kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 12 2014.11.11. 3:36  9-12

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Az a probléma, amit felvetett, látszólag pici, apró, de mégis nagyon nagy indulatokat és nagyon nagy gondokat kiváltó kérdés. Erről a problémáról nem a nagysága szerint, hanem a fontossága szerint muszáj beszélnünk. Hiszen nagyon sok nagyváros környékét érintő kérdésről beszélhetünk. Hagyománya van, hogy az egykori vagy a mai iparvárosokban a környező falvakból beköltözött emberek az életmódjukból következően szükségesnek tartották, hogy tudják kifejteni azokat a mezőgazdasági tevékenységeket, amit megszoktak otthon; fogalmazhatunk így, amit a génjeikkel hoztak magukkal. És szükségük volt arra, hogy paradicsomot, gyümölcsöt ott, azokban a kiskertekben saját szükségletre termesszenek.

Igen ám, csak ahogy az élet halad, öregedés van, öröklések vannak, és beállt az a probléma, amit jelenleg tapasztalunk. A helyzet a következő. A kormány tapasztalta a szombathelyi mézgakertekkel kapcsolatos kérdésfelvetést is, hiszen nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk is, úgy, ahogy képviselőtársam mondta, hogy ezt a kérdést kezelni kell.

(9.30)

Már májusban megvolt a válaszunk ennek a kérdésnek a kezelésére, csak az Európai Unió eljárása a magyar földtörvénnyel kapcsolatosan praktikusan nem tette lehetővé, hogy újra megnyissuk a földtörvény vitáját és ezt a kérdést benne rendezzük. Biztosíthatom képviselőtársamat arról, hogy ez a kérdés fontos, és ezt rendezni szeretnénk.

Többféle alternatívát tárgyalunk jelen pillanatban is. Fölvetül annak a lehetősége is, hogy a zártkert nem lesz egyenlő a termőfölddel. S innentől kezdve szerintem nagyon sok jogi kérdést meg tudnánk oldani, amellyel ezt a kérdést rendezni lehet. Szerintem ez az az út, amit érdemes megfontolnunk, és érdemes konszenzust keresnünk arra, hogy nagyon sok ember problémáját ebben a kérdéskörben megoldjuk. Ha ezt át tudjuk vinni, és sikerül konszenzust teremteni jogi és kodifikációs oldalon arra, hogy ezt tudjuk szabályozni, akkor erre szerintem rövid időn belül ? ahogy a brüsszeli eljárás lezajlik ? megnyugtató választ fogunk tudni adni minden egyes kiskerttulajdonosnak, minden egyes zárt­kerttulajdonosnak. Ez a kérdés pontosan az örökségek és az adásvételek szempontjából fontos.

De egyéb kérdés is van. Nem elég az egyhektáros rendezés, mert mi van azzal az emberrel, aki beköltözött a városba, de közben otthon még egy-két-három hektárnyi területe van. Akkor az ottani zártkertes adásvételt máris nem tudja lebonyolítani. Ezért feltétlenül szükséges az a megoldás, hogy a zártkerteket, a mézgakerteket és a termőföldet fogalmilag és rendszertanilag különítsük el egymástól, hogy más rendszabályok vonatkozzanak az egyikre és a másikra. S ha ezt a közeljövőben megnyíló földtörvény-módosításokkal kapcsolatosan be tudjuk terjeszteni, akkor szerintem megnyugtató választ tudunk adni erre a kérdésre.

Köszönöm képviselőtársamnak, hogy fölvetette ezt a kérdést. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 92 2014.11.19. 5:48  1-157

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyar Zoltán képviselőtársam komoly kérdéseket vetett föl, hozott a Ház asztalára. Engedjék meg, hogy néhány szóban válaszoljak erre!

Folyamatosan csökken a foglalkoztatás vidéken ? mondta ön. Azt hiszem, ön is, aki vidéken él, láthatta azt, hogy milyen örökséget kapott ez a kormány, amikor elkezdte a tevékenységét. Szerintem szakemberként láthatja azokat a folyamatokat, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány tesz azért, hogy megállítsa a csökkenést, és elindítsa azokat a fejlesztéseket, amelyek a vidéki munkaerő megtartását segítik elő. Láthatja a legújabb programban is azt, hogy miket tervez a kormány azért, hogy megtartsa a vidéki foglalkoztatást.

Nyugodtan ki merem jelenteni önnek, Magyarország megújulása, a megújulás záloga pontosan a vidéki Magyarország fejlődésének kulcsa, hogy ott tudjuk tartani az embereket, ott lehessen foglalkoztatni őket, ahol születtek, ahol szükség van az ő munkájukra, hogy fejlődjön. Azt mondja ön, hogy a vidékfejlesztési pénzek felhasználásának kritikája van. Én pedig azt tudom önnek mondani, hogy ha nyomon követi a tevékenységünket, azt láthatja, hogy hetente több beruházást adunk át a mezőgazdaságban, hetente több olyan szarvasmarhatartó, sertéstenyésztő telepet adunk át, ami igenis azt mutatja, hogy elindult a fejlesztés, elindult a fejlődés, és ennek következtében is pontosan az történik, hogy egyre több munkaerőt, egyre több dolgos kezet lehet alkalmazni itt, vidéken is.

Parlagfűügy: azt hiszem, hogy nagyon ékes bizonyságát adta a kormányzat annak, hogy ha fölmerül egy probléma, aminek a megoldása kérdéseket vet föl, bár szeretném jelezni, semmilyen törvénytelenséget nem követett el a földművelési tárca, mindent pontosan a szabályok szerint tett és használta el ezt a pénzt, igaza van, mégsem oda került a pénz, amire azok a befizetők adták. Ezért az a döntés született, hogy a civil szervezetek számára visszajuttatjuk ezt az összeget. Ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy tízszer több pénzt használtunk el a parlagfű elleni védekezésre, és ha az eredményeket nézik, láthatják azt, hogy mennyivel több eredmény született az elmúlt évben, hiszen a pollenkoncentráció értéke a levegőben már csökkent, és az allergiások száma is csökken.

(16.50)

Öntözhető területek nagysága: ez megint csak olyan problémafelvetés, amely nyitott kapukat dönget, hiszen a Belügyminisztérium javaslata lassan a Ház elé kerül, amelyben az öntözés és a különböző vízfelhasználási kérdések szabályozása fog elénk kerülni. Ez megint csak azt segíti elő, hogy ez ingyenesen a gazdák rendelkezésére állhasson, az adminisztratív terhektől, a különböző engedélyek okozta nyomástól mentesítsük az öntözővíz felhasználását, hogy minél szélesebb körben, minél intenzívebb gazdálkodásra lehessen serkenteni a gazdákat, vagy minél inkább az ökológiai gazdálkodás felé tudjuk ezt elvinni.

Az osztatlan közös földterületek kérdése. Azt hiszem, megint csak egy jó példát tudok önnek mondani. Az elmúlt esztendőkben a kormány Vas megye területén kísérletképpen elkezdte megvalósítani az osztatlan közös feloldását, a kimérést. Ennek tapasztalataiból kiindulva egy keleti megyét is kijelölt a kormány, ott is folytatódik a dolog, és nagyon szeretnénk a levont tapasztalatokat a gyakorlatba átültetve egyre szélesebb körben bevezettetni és kivezetni a magyar jogszabályok közül az osztatlan közös fogalmát. Nagyon remélem, hogy a ciklus végére ezt elmondhatjuk.

A Szigetköz ügyét hagytam utoljára, hiszen ez szívügyem nekem is szigetközi lakosként. Azt kell mondjam önnek, legalább mi ketten nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez nem lehet politikai ügy. Ha van szakmai ügy, akkor a szigetközi vízkérdés és vízpótlás mindenképpen az. Szakmai síkra kell terelni, ráadásul azért is, mert a különböző politikai erők a Szigetközben erről nem vitatkoznak, hanem megoldást szeretnének. S azt kell látnom most, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy lassan kikerüljünk abból a gödörből, ahova a Szigetköz vízkérdése és a vízpótlás került, és annak a sok politikai viszálykodásnak, ami a Szigetközt odajuttatta, ahol most van, végre megálljt lehet parancsolni, és végre egy normális megoldást lehet találni arra, hogy a vízpótlás kapcsán végleges megoldást tudjunk a Szigetközben tenni.

Jelenleg KEOP-programban beadott pályázataink vannak az Európai Uniónál, a Belügyminisztériumban a Vízügyi Igazgatóságon zajlanak ezek a kérdések, és nagyon remélem, hogy ön elé is kerülnek azok a lehetőségek, megoldások, amelyekkel a Szigetköz kérdését az elkövetkező időszakban megnyugtatóan rendezni tudjuk. Köszönöm a kérdéseit. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 130 2014.11.19. 3:02  1-157

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Muszáj vagyok szót kérni, mert olyan kijelentést tett, aminek gyakorlatilag semmilyen valóságtartalma nincs. Vélhetően a félelmeit fogalmazza meg, amikor azt jelenti ki, hogy a Magyarországon elfogadott földtörvényt az Európai Unió érvényteleníti és visszaküldi. Erről szó nincs!

Mi a valós helyzet? Arról szól, hogy vizsgálat folyik, de nemcsak a magyar földtörvényt, hanem párhuzamosan az Európai Unió minden országának földtörvényét górcső alá veszi az Európai Bizottság, és kérdésről kérdésre haladnak. Tehát szó nincs arról, hogy csak Magyarország van ebben a körben, hanem gyakorlatilag minden ország földtörvényét vizsgálja az Európai Unió, és úgy kívánnak megállapításokat tenni. Amilyen kérdéseket feltettek a magyar kormány számára, a tárca ezt mind megválaszolta, és egyáltalán nem afelé megy a vizsgálat, hogy a magyar földtörvényben bármilyen kivetnivalót vagy kifogásolnivalót találnának, hanem pontosan tudjuk védeni és bizonyítani, hogy melyik soron melyik kérdést melyik ország földtörvényéből vette át Magyarország. Tehát az európaiságához, ahhoz a megfeleléshez teljes mértékig igazodik, amit elvártak tőlünk, és amivel kapcsolatban Magyarország megtalálta azokat a módokat, hogy meg tudjuk védeni az utolsó centi földünket.

Nem mondhatja a képviselő úr, hogy nem tett meg mindent a kormány, hiszen a zsebszerződéses törvény, amit elfogadtunk karácsony előtt, olyan szigorú intézkedéseket hordoz magában, ami párját ritkítja az Európai Unióban. Valóban azt sokan kritizálják, hiszen nagyban csökkenti azt a lehetőséget, ami, úgy gondolják mások, az Európai Unió polgára számára kijár. Magyarország deklarálta, hogy meg kívánja védeni a földterületét, nem eladó senki számára a termőföld, hanem magyar kézbe, magyar tulajdonba kívánja tenni. Megteszünk mindent ezért, és szerintem a törvény már pontosan bizonyítja is és kifejti azt a hatást, hogy egyáltalán nem születnek azóta semmilyen ilyen bejegyzések, és képviselőtársam is a nyugati határ mentén élve azt láthatja, hogy nagyban tisztulnak ezek a portfóliók. Egyáltalán nem a továbbmenés, hanem ennek a kitisztulása és az egész rendszer kitisztulása látható és folyamatban van, nem pedig ennek az elharapózása. Az ügyészség nagyon sok esetben vizsgál, és olyan eredményekre jut, amellyel Magyarország az Európai Unió felé meg tud felelni és meg tudja védeni a maga igazát.

Azt hiszem, hogy mindaz, amit ön megfogalmazott, méltatlan ahhoz a munkához, ami ebben az Országgyűlésben földtörvény kapcsán és a földvédelem történetében zajlik. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 150 2014.11.19. 12:47  1-157

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sallai R. Benedek képviselő úr néhány, agrártárcát érintő kérdést fölvetett az előbb, és néhányra szeretnék válaszolni ezekből, hogy ne maradjon megválaszolatlanul, ne maradjon csak a levegőben.

A kormány kiemelt célja az agrárágazat szereplői, azon belül is különösen a nagy hozzáadott értéket képviselő, a vidéki foglalkoztatás szempontjából meghatározó ágazatok, úgymint az állattenyésztés vagy a kertészet jövedelemtermelő és versenyképességének erősítése és ezáltal a vidék népességmegtartó képességének javítása.

A tisztelt Ház előtt fekvő költségvetési törvény tervezete ezen célkitűzések költségvetési támogatását maradéktalanul biztosítja. A korábban is működő, nemzeti költségvetésből finanszírozott programok költségvetésének további bővítése és új állami támogatási lehetőségek megnyitása kiemelt prioritás az agrártárca részére, az ezekhez szükséges forrásokat a tervezet tartalmazza. A nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások esetében elmondható, hogy jelentős növekedés tapasztalható a 2014-es évhez képest. Az FM fejezetében kiemelkedő jelentőségű a folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzata, amelyről több kiemelkedő, a mezőgazdasági termelést segítő konstrukció támogatása történik. Innen kerülnek megvalósításra a kormány „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programjának főbb intézkedései is. A célok megvalósítására a 2015. évi költségvetésben 77,7 milliárd forint áll rendel­kezésre, szemben a 2014. évi 49,2 milliárd forinttal. A program keretében a 2014. évi átmeneti nemzeti támogatásra a 2015. évi költségvetésből mintegy 36 milliárd forintot fordít a tárca, amely mintegy 20 milliárd forinttal több, mint a program nélküli lehetőség lett volna. A többletforrásnak köszönhetően az állattenyésztési ágazatok a lehetséges maximális támogatást kapják.

A tárca kiemelt figyelmet fordít azokra az ágazatokra, amelyek közvetlen uniós támogatásban nem részesülnek, ezért a baromfi- és sertéságazat részére nemzeti támogatási konstrukciókon keresztül igyekszik megadni a szükséges segítséget. Ennek leghatékonyabb módja a termelőket közvetlenül segítő állatjóléti támogatások rendszerének fenntartása. A 2015. évi költségvetés egyik jelentős eredménye, hogy lehetővé teszi a 2007-ben még évi 4 milliárd forinttal működő baromfi-állatjóléti támogatás meghirdetését 11 milliárdos összeggel. A többletforrásnak köszönhetően az ágazat részéről felmerülő jogos igények várhatóan teljes mértékben kielégítésre kerülhetnek. A sertés­ágazatban az állatjóléti támogatások szintén kiemel­kedő szerepet játszanak. A 2007-től működő támo­gatás, amelynek keretösszege több mint 40 százalékkal megemelkedett, a 2010. évi kerethez képest 8,5 milliárd forintos összeggel került 2015-ben meg­hirdetésre. Ezenfelül 2015-től a tárca új intézkedésként tervezi bevezetni a koca-állatjóléti támogatási prog­ramot is, amelynek forráskerete várhatóan évi 8,6 milliárd forint lesz.

A program keretében az egyes álletbetegségek megelőzésére és leküzdésére, valamint az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására a jelenlegi 10,5 milliárdos kereten felül további 1,6 milliárd forinttal több forrást lehet 2015-ben felhasználni.

Szintén a folyó kiadások és jövedelem­támo­gatások előirányzatáról kerül finanszírozásra a mezei őrszolgálatok támogatása is. Amint az önök előtt is ismert, az elmúlt években kiemelkedő problémát jelentett a mezőgazdasági területeken jelentősen megnövekedett mezőgazdasági lopások és károko­zások száma, különösen a betakarítások időszakában. Annak érdekében, hogy az önkor­mány­zatokat mezei őrszolgálat létesítésére és működtetésére ösztönözze, a tárca az igényelhető támogatás mértékét megemelte, és 2015-re 726 millió forintot különített el erre a célra.

Az előirányzat összetettségét mutatja, hogy innen kerül kifizetésre az Európai Unió társfinanszírozásával működő mezőgazdasági biztosításidíj-támogatás is azon termelők számára, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.

A rendszer 2012-ben indult, és elmondható, hogy évről évre egyre népszerűbb. Míg 2002-ben ? biztosítási szakzsargonnal élve ? közel 1900 almódozatra kötöttek szerződést a termelők, mintegy 1,5 milliárd forint állománydíjjal, 2013-ban a szerződött almódozatok száma már meghaladta a 7700-at, és az állománydíj elérte a 4 milliárd forintot. 2014-ben pedig csaknem 13 ezer almódozat került megkötésre, közel 5,7 milliárd forint állománydíjjal.

(20.20)

Az állattenyésztési ágazat finanszírozásához rendelkezésre állnak a megfelelő, állami szerepvállalással működő, kedvezményes hitelprogramok is. A kormány az agrárfejlesztési hitelprogram, az agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel, az élelmiszer-ipari forgóeszköz-hitelprogram, valamint az MFB agrárforgóeszköz-hitelprogramon keresztül kínál kedvező hitelfelvételi lehetőségeket az ágazatban tevékenykedők részére. A kkv-szektor hitelezésének elősegítése érdekében pedig a kezességvállalási díjak költségvetési támogatását is fenn kívánja tartani a tárca.

2015-ben 1,4 milliárdos keretösszeggel tovább folytatódik a sertésstratégia programja, amelynek célja a tenyésztési, termelési, integrációs programok, továbbá kutatás-fejlesztési programok kiemelt támogatása, különös tekintettel a mangalicára és a magyar sertésfajtákra, ezenfelül a termékfejlesztés, a termékek eredetigazolása, minőségbiztosítása és piacra juttatása, a tenyésztés és a feldolgozóipar technikai fejlesztése.

A nemzeti agrárkárenyhítés előirányzatán 4,3 milliárd forint költségvetési forrás biztosítja a termelői befizetések mellé kötelezően előírt állami hozzájárulást. Az új agrár-kárenyhítési rendszer lehetővé tette a termelők számára a korábbiakban nem lefedett károk után a kárenyhítő juttatás igénylését, illetve a korábban működő kárenyhítési rendszerhez képest lényegesen nagyobb kárenyhítési alap létrehozását.

A rendelkezésre álló forrás az idei évhez hasonlóan várhatóan 2015-ben is lehetővé teszi, hogy a kárenyhítési igények teljes mértékben kifizetésre kerüljenek. Itt kell megemlítenünk, hogy a rendszer gazdálkodók érdekében történő elektronizálását 2015-től egy jelentős fejlesztés eredményeképpen megvalósítottuk, továbbá számos érdemi változást is tervezünk még, amelynek eredményeképpen az érintett gazdálkodók jövedelembiztonsága tovább nő.

Tekintettel arra, hogy a kormány célja, hogy az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése belátható időn belül befejeződjön, 2015-ben az e célra felhasználható összeg 2 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik.

A nemzeti támogatások közül kiemelkedő és kiemelendő továbbá a tanyafejlesztési program, amit a képviselő úr is említett, amely az évek során a tárca céljait egyik leginkább szimbolizáló támogatási jogcímmé vált. A program célkitűzése a családi gazdaságokra épülő agrárközéposztály megerősítése, a kisállattenyésztés szerepének erősítése, a helyi élelmezésben az önellátó gazdálkodás szerepének növelése, valamint a tanya- és háztáji program bővítése. A program folytatására 2015-ben 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Jelzem, azért, mert nem volt nagyobb igény. Amennyiben ebben magasabb igények lesznek, a költségvetésbe úgy lehet betervezni. A rendelkezésre álló és lehívható pályázatok alapján való igényt vette alapul a tárca akkor, amikor ezt az összeget meghatározta.

Az EU-társfinanszírozással működő támogatások esetében szintén emelkedés tapasztalható. A nagy népszerűségnek örvendő iskolagyümölcs-program nemzeti részét megemeltük. 2015-ben 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre az általános iskola 1-6. osztályos tanulóinak egészséges termékekkel történő ellátásához. Míg a 2009-2010-es évben 1608 iskola 278 ezer 1-4. osztályos tanulójának ellátására került sor, addig jelenleg az iskolagyümölcs-programban 2124 iskola, és 552 ezer 1-6. osztályos gyermek, azaz a célcsoport körülbelül 95 százaléka vesz részt és kap 29 héten át átlagosan három adag gyümölcsöt, zöldséget, illetve gyümölcslevet hetente.

2015-ben tovább folytatódik a szintén közkedvelt „Igyál tejet!” program támogatása is, amelynek keretösszege 1,7 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra emelkedik. Az elmúlt években hozott intézkedéseknek köszönhetően ugrásszerűen emelkedett a programban részesülők köre, míg 2009-ben 150-180 ezer gyermek ellátására került sor, addig 2014-ben már 420 ezernél is több gyerek kap napi rendszerességgel tejterméket, és ez a szám 2015-ben várhatóan tovább emelkedik.

Az egyes speciális szövetkezetek jogcímen a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői csoportokat és termelői szövetkezeteket 2015-ben 2,9 milliárd forinttal támogatja a tárca, ami az ágazati együttműködés és integráció megvalósításának talán legfontosabb pénzügyi eszköze. Ebből az összegből, amely mintegy 300 millió forinttal több, mint az idei évben, a termelői csoportok működési költségeit és beruházásait támogatjuk. Jelenleg 29 zöldség-gyümölcs termelői csoport működik. A zöldség-gyümölcs termelő szervezetek támogatására - jelen­leg 51 tész ? a működési alapjukat kiegészítő nemzeti támogatás formájában kerülhet sor.

Amint az önök előtt is ismert, a vidékfejlesztési támogatások a kormányzati szerkezetváltást követően a Miniszterelnökség feladatkörébe kerültek, de a kifutó, régi és az új vidékfejlesztési program intézkedései további 302,4 milliárd forinttal, hazai és uniós társfinanszírozás mellett támogatják a hazai agráriumot.

Ez az összeg 50,4 milliárd forinttal haladja meg a 2014-ben rendelkezésre álló összeget. Ezen jogcímek szolgálják többek között az ágazat strukturális fejlesztését, beleértve az élelmiszer-feldolgozás beruházásait is, a fiatal gazdák pályakezdését vagy a vidéki térségeink társadalmi és gazdasági felzárkóztatását is.

Az EU által közvetlenül érintett támogatások esetében, amelyek a tárca költségvetésében nem szerepelnek, a területalapú és egyéb közvetlen támogatásokra 2015. évben összesen 389,6 milliárd forint kifizetése várható, amelyből 25,3 milliárd forint a piaci támogatás, míg a területalapú támogatás összege 364,3 milliárd forint.

A 2015. évi költségvetésben az FM fejezet számára rendelkezésre álló teljes összeg 423,7 milliárd forintról 212,3 milliárd forintra csökkenésének hátterében a már említett kormányzati szerkezetátalakítás áll. A vidékfejlesztési program pénzügyi finanszírozása és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos infrastruktúra finanszírozásához szükséges költségvetési források 2015-ben már a Miniszterelnökség fejezetében kerültek betervezésre, így a két fejezet együtt az ágazat számára jelentős forrásbővítést eredményez.

Meggyőződésem, hogy az FM és a Miniszterelnökség beterjesztett költségvetése, kiegészülve az Európai Unióból érkező forrásokkal, az agráriumot pénzügyi szempontból a 2015. évben abszolút nyertessé teszi.

Nagyon remélem, kedves képviselőtársam, hogy mindazon programok, amelyeket ismertettem, meggyőzik önt arról, hogy Magyarország kormánya számára a vidék kiemelten fontos, a vidéken élő emberek megmaradása, egészséges életmódja és munkához jutása pedig abszolút prioritás. Nagyon remélem, hogy felszólalásommal megnyugvást tudtam az ön kérdéseire adni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 94 2014.11.20. 4:04  1-211

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Muszáj voltam szót kérni, mert az elmúlt percekben olyan gondolatok láttak napvilágot, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni, hiszen ez egyszerűen szembekötősdi lenne a valósághoz képest.

Azt állítani, hogy az európai uniós költségvetésből származó támogatásokat és a magyar költségvetésből származó támogatásokat szét lehet választani, sőt szét is kell választani, mert az, ami az Európai Unióból jön, azt nem Magyarország adja, és akkor az nem tartozik ide és arról nem kell beszélni, ennél nagyobb csúsztatást vagy durva félrevezetést rég hallott ez a Ház.

Sallai R. Benedek képviselőtársam már tegnap is mondta, hogy a környezetvédelmi alapok sem kapnak elegendő támogatást; persze, mert nem veszi figyelembe a GINOP-ból és a KEHOP-ból érkező 50 milliárd forintos pályázati lehetőséget, ami kifejezetten ezen pályázatok során fejlesztésre és forrás biztosítására szolgál.

Nagyon szomorú szívvel hallgatom egyébként mindig azt, amikor olyan hozzászólások érkeznek, mintha a mezőgazdaság csak abból állna és csak az volna a legfontosabb része, hogy milyen programokból mennyi támogatás, támogatás, támogatás és támogatás. Csak erről beszélünk most már jó néhány éve, és ez szerintem helytelen. Odáig egészen rendben van, és azt hiszem, azt nyugodtan, büszkén mondhatjuk, hogy annyi forrás érkezik ma a magyar mezőgazdaságba, amire régen nem volt példa. Számos olyan pluszforrás segíti a magyar termelőket, amelyekkel versenyképesekké válhatnak, de gazdászemberként hadd mondjam önöknek, hogy mikor beszélhetünk végre arról, hogy milyen tenyésztési programok, milyen genetikai előrehaladás, milyen programok azok, amelyek elősegíthetik azt, hogy a termelők eredményesebben termelhessenek.

Szeretnék bejelenteni egy olyan lehetőséget, amely a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési díja lesz, és ez a költségvetésben is szerepel, hiszen pontosan ebből kiindulva szeretné értékelni a minisztérium a legjobb állattenyésztőket. Versenyt hirdetünk közöttük, a legjobb genetikai előrehaladás, a legjobb tenyésztési érték hol várható és hol érik el ebben az esztendőben, és tízmillió forintos jutalommal fogja a minisztérium elismerni ezt a munkát. Azt hiszem, ez nagyon fontos és nagyon komoly dolog.

Font Sándor képviselőtársam felszólalásában hangzott el, és valóban kis tételek, de nagy jelentősége van az iskolatej-, iskolagyümölcs- programnak. Miért is? Mert egyszerre háromféle jelentőségről beszélhetünk, hiszen van népegészségügyi jelentősége ? ez óhatatlan ? mind a tejnek, mind a gyümölcsnek, gyümölcslének, zöldségnek, amit a gyerekek kapnak. És be kell vallanom önöknek még egy dolgot: pontosan azért kapják kis korban, elsőtől hatodik osztályos korig, mert a gyerekeknek ekkor alakulnak ki a szokásaik, ekkor szoknak hozzá ahhoz a gyümölcshöz, ahhoz az ízanyaghoz, ami szükséges.

Szintén engedjék meg, hogy megragadjam az alkalmat, és bejelentsem azt, hogy a gyümölcs, a zöldség és a tej mellett egy harmadik élelmiszer is bekerül az iskolába: a holnapi naptól indul a „Mézes reggeli” című program, amelyet a minisztérium és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület támogat, hogy a gyerekeket megismertessük a mézfogyasztás szokásaival, megszerettessük, hozzászoktassuk őket ahhoz, hogy a legkiválóbb dolog az, ha valaki reggel egy mézes kenyérrel indítja a napot.

Ezt szerettem volna bejelenteni, elnök úr. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 106 2014.11.20. 3:02  1-211

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Egy gondolatára szeretnék reagálni Egyed Zsolt képviselőtársamnak, hiszen egy olyan fontos kérdésre hívta fel a figyelmet, mégpedig az állatmenhelyek kérdésére, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Mindenképpen szeretnék támogatásul vagy ráerősítő mondatokat mondani erről.

A kutya az ember barátja. Sokszor úgy bánunk vele, mint a gyermekünkkel, de néha úgy, mintha a mostohagyerekünk lenne. Emiatt nyilván különböző helyeken különböző lehetőségeik vannak maguknak a kutyáknak is. Azt is ki kell mondani, osztoznak a mi sorsunkban. A gazdagságban is, a szegénységben is. Pontosan ezért végtelenül nehéz egy egységes sort kitalálni, egy támogatási sort kitalálni ennek fenntartására. Ha vannak jó emberek, akkor azok pont azok, akik állatjóléttel, állatvédelemmel foglalkoznak. A legkiválóbb civil szervezeteink egyikei pontosan azok, amelyek ezeknek az állatoknak a megmentésével, gazdakereséssel, életük megmentésével foglalkoznak.

Ezt mindenképpen hagynám a civil szektorban, a támogatásukat is. Olyan kreatívak, olyan jövedelemszerző képességekkel bírnak, oly sok jó ember szívét tudják kinyitni, hiszen nekik is (Kezeit széttárva:) ekkora szívük van, és mivel nem lehet uniformizálni, nem lehet egy egységes rendszerbe kényszeríteni őket és az egész támogatási rendszert, ezért azt mondom, benne van úgy a költségvetésben, hogy természetesen civil szervezetként pályázhatnak a különböző civil alapokra, az államihoz is, és pályázhatnak az önkormányzatihoz is. Nincs olyan önkormányzat, amelyik a lehetőségeihez képest vagy azzal élve ne támogatná ezeket a munkákat.

Ha végiggondolja kedves képviselőtársam azt, hogy milyen folyamatokon mentünk végig: az önkormányzatok lajstromba vették a kutyákat, csipeltettük a kutyákat, pontosan azért, hogy a kutyatartás felelősségét tudjuk szabályozni, hogy nyomon követhetővé váljon az, hogy tudjuk, ki a rendes és ki a rendetlen gazda, ki tartja gyermekeként és ki mostohagyermekeként ezeket a kutyákat. Ezzel már nagy fokon tisztult a kutyák helyzete, a kutyák sorsa Magyarországon.

Azt remélem, és azért kértem szót, engedje meg, képviselőtársam, hogy fölhívjuk a figyelmet arra, hogy nagyon fontos kérdésről beszélünk, hiszen a barátunkról van szó. És ennek fenntartása, támogatása, működtetése minden embertársunk számára fontos kérdés kell hogy legyen. Arra kérek minden embertársunkat, hogy adományaikkal, akár az 1 százalékkal vagy egyéb adományaikkal támogassák továbbra is az állatmenhelyek fenntartását, működését. Hiszen a kutyák sorsa velünk egyezik.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 136 2014.11.21. 13:00  65-176

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Többedszerre esünk abba a hibába, amikor a magyar költségvetést tárgyaljuk, akkor olyan szegmenseit hiányoljuk, ami az európai uniós finanszírozásból történik. A környezetvédelmi beruházásoknál pedig ez kifejezetten így van.

Szeretném eloszlatni kedves képviselőtársamnak a kételyeit, hiszen jómagam, korábban polgármesterként ismerem ennek a működését, és nagyon hálás vagyok azért a lehetőségért, hogy Mosonmagyaróvár városában a panelok 90 százalékát szigetelni tudtuk, pontosan ennek a programnak a következtében. Éppen ezért tudom, hogy mit jelent az embereknek az a lehetőség, hogy ezt meg lehet tenni, a felére lehet visszavenni a költségeiket, és nyilván a házaik értéke panelenként 1,5-2 millió forinttal drágább. A szükségességében egyetértünk, abban a kritikában, hogy nem foglalkozik vele a költségvetés, abban viszont nem, ezt engedje meg nekem.

De ha itt vagyunk a környezetvédelemnél, akkor felmerült néhány kérdés Heringes Anita felszólalásában is és Sallai R. Benedek képviselőtársam felszólalásában is. Engedjék meg, hogy néhány érintett kérdésben, amit szintén a költségvetésből hiányolnak, rávilágítsak arra, hogy mindezek honnan, milyen forrásból, hogyan tudnak megvalósulni.

Először is a ramsari egyezményről, annak finanszírozásáról hadd ejtsek néhány szót, hiszen ennek az egyezménynek a feladatait az FM-nek a központi személyi állományával és a munkatársain keresztüli munkaköri feladatként teljesítjük. Tehát minden évben megrendezzük a vizes élőhelyek világnapját, melynek a forrását a tárca biztosítja. Működtetjük a Magyar Ramsari Nemzeti Bizottságot, az abban szereplő érdek-képviseleti szervek tagjai ? mint kutatóhelyek, egyetemek, civil szervezetek, gazdálkodók ? ingyenesen, önkéntesen, társadalmi munkában végzik a feladataikat kiemelt eredményességgel.

A nemzeti parki igazgatóságokkal kapcsolatosan hadd válaszoljak úgy, hogy a 2015. évi költségvetési támogatásuk megegyezik a 2014. évi támogatással, azonban a 2015. év során jelentősen befolyásolja több bevételi tényezőjüket a meghatározó források módosulása, az eddig részükre is elérhető agrártámogatások csökkenése, illetve elmaradása, a SAPS és az AKG. Az igazgatóságok eddig is minden pályázati lehetőséget kihasználtak, hogy saját bevételeiket tovább növeljék. A 2014-20-as időszakban várhatóan a KEHOP- és a GINOP-konstrukciók keretében közel 50 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre a természetvédelmi feladatok ellátására.

A tárca mindent megtesz, hogy az általa meghirdetendő állattenyésztési támogatásokat az igazgatóságok maximálisan kihasználhassák, továbbá ? amennyiben szükséges ? saját tárcán belüli forrásátcsoportosításokat is végrehajthat. Itt szeretném megjegyezni, hogy Heringes képviselő asszony hiányolja a parlagfűakcióban meghirdetett és megállapodott pénz-visszafizetési forrásokat. Jelzem: az még a 2014-es költségvetés keretében, idén megvalósul, nem visszük át a következő esztendőre, az RKI-ból most kerül átcsoportosításra, tehát a siker sokkal hamarabb érkezik, mint a következő költségvetés.

Sallai R. Benedek képviselőtársam a CITES működtetéséhez is fűzött néhány észrevételt. A veszélyeztetett, vadon élő növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezménynek Magyarország 1985 óta tagja. A régióban jelentős szerepünk van az állat- és növényfajok, a belőlük készített termékek kereskedelmében, ennek ellenőrzésében. A jogellenes eredetű szállítmányok felderítésében hazánk mindig is és most is az élen jár. Szigorú hatósági ellenőrzési rendszert alakítottunk ki és működtetünk ? vámszervek, rendőrség, környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek ?, amelyek hatékonyan képesek kiszűrni az illegálisan forgalomba került állatokat, növényeket. A jogellenes cselekmények ellen a hatóságok megfelelő szigorral lépnek fel, és a cselekmény súlyával arányos szankciókat alkalmaznak. A tárca rendszeresen, évente több alkalommal képzi, továbbképzi az érintett hatóságok tisztségviselőit.

Magyarország a vonatkozó európai uniós jogszabályok alakításában is aktívan részt vett, ugyanakkor nemzetközi szinten eddigi munkánk elismeréseként hazánkat 2013-ban beválasztották az egyezmény állandó bizottságába is. Ezenkívül regionális szerepünket jól mutatja, hogy épp az idén nyertük meg egy Twinning-program megvalósításának jogát Szerbiában, melyben a magyar szakemberek fél éven át képezték a szerb hatóságok szakembereit a területen.

Meggyőződésem, hogy Magyarország eddig is és most is mindent megtesz az egyezmény végrehajtása és a hatálya alá tartozó fajok védelme érdekében. A természetvédelem nincs mulasztásban a védett állatfajok okozta gazdasági károk enyhítésének kötelezettségében, mert rendelkezésre állnak a meglévő jogi rendelkezések és a szükséges költségvetési fedezet is.

A természet védelméről szóló törvény szabályozza a védett állatok kártételének megelőzését és a kárviselésre vonatkozó szabályokat is. A törvény szerint, amennyiben védett állat másnak kárt okozhat, a gazdálkodónak, az ingatlan tulajdonosának, használójának, vagyonkezelőjének feladata az esetleges kár megelőzése. A jogszabály alapján, ha a kártételt a gazdálkodó nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság szakmai segítségét vagy a természetvédelmi hatóságon keresztül a kellő szakértelemmel rendelkező szerv közreműködését. Amennyiben mégis bekövetkezett a kár, akkor a jogszabály adta keretek között a gazdálkodó jogosult kártalanításra. A fenti jogszabályok alapján minden évben sor kerül a jogos kártalanítási igények kielégítésére.

Felmerült az európai táj egyezmény kérdésköre is. Firenzében, 2000-ben, október 20-án kelt az európai táj egyezmény kihirdetéséről szóló törvény, törvényben hirdették ki itt, Magyarországon is. A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben és a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttműködve. Ennek érdekében jött létre az európai táj egyezmény nemzeti koordinációs munkacsoport is.

Az egyezmény hazai végrehajtásában komoly előrelépést jelent, hogy a táji szempontok beépültek az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióba, a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célokat összehangoló integrált dokumentumba. Az országos területrendezési terv, valamint a Balaton-törvény övezeteket jelöl ki a táj törvényi szintű védelmére, a táj védelmének szempontrendszere beépült a települési tervezésbe és egyes egyedi hatósági eljárásokba.

A lakossági tájékoztatás, a téma iránti fogékonyság növelése érdekében tett intézkedések az alábbiak. A tájegyezmény végrehajtásáért felelős tárcák az Európa Tanács tájdíja adományozását megelőző évben nemzeti szintű pályázatot írnak ki az európai szintű versenyre történő felterjesztésre. A 2012. évben a természetvédelemért felelős miniszter a nemzeti szintű pályázati rendszer kapcsán megalapította a magyar tájdíjat, amelyet először 2013-ban adtak át. Kiadványokat jelentetnek meg, műhelykonferenciákat tartanak, és a TÉKA-programot üzemeltetik.

A Kárpátok-egyezményt is felhozta képviselő úr, amely a 2014. szeptemberi miniszteri konferenciáján elfogadta a Kárpátok-egyezmény fenntartható turizmus stratégiát. A stratégiát összeállító munkacsoport munkájában tárcánk is részt vett. Információnk szerint a Miniszterelnökségnél folyamatban van az egyezményhez kapcsolódó, a kulturális örökség védelméről szóló jegyzőkönyv.

A kárpáti védett területek hálózata munkacsoport koordinálásával a „Biorégió a Kárpátokban” projekt keretében olyan szakmai dokumentumok készültek el a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével, melyet a hazai nemzeti parki igazgatóságok is eredményesen hasznosíthatnak majd a kezelési tevékenységük, illetve a kezelési tervek készítése alapján. A munkacsoport tevékenységében természetesen a tárcánk is részt vett.

Súlyos gondként merült fel a kisméretű szálló pornak a kérdése, melynek csökkentése ágazatközi intézkedési programjáról szóló kormányhatározat öt beavatkozási területen mintegy 23 fő intézkedést tartalmaz a levegő PM10-szennyezettségének csökkentésén, a PM10-kibocsátás minél hatékonyabb mérséklésén keresztül. A programban szereplő intézkedések végrehajtására 2013. év végéig megközelítőleg 100 milliárd forintnyi, többnyire pályázati forrás került felhasználásra, elsősorban a közlekedési szektorban.

(17.40)

A Földművelésügyi Minisztérium 2014. évre meghatározott 54 millió forintos, valamint a 2015. évre tervezett szintén 54 millió forintos fejezeti kezelésű előirányzatának kiragadása a teljes ráfordítási összegből ezért meglehetősen torz képet fest a tényleges helyzetről. A Földművelésügyi Minisztérium első helyi felelősségi körébe sorolt feladatok ugyanis nagyságrendileg kisebb ráfordítást igényelnek, mint a programban kiemelt szerepet kapott, közlekedési szektorban meghatározott intézkedések végrehajtása.

Mindemellett a tárca kerete közvetlenül az FM hatáskörébe tartozó intézkedések megalapozását szolgáló tanulmányok, vizsgálatok, jogszabálytervezetek, adatszolgáltatások elkészítését célozza, és nem tartalmazza azokat az egyéb, kormányzati és európai uniós forrásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetetten járulnak hozzá a közlekedési és azon kívüli szektorokban előírt feladatok megvalósításához.

A légszennyezettség-csökkentés irányába ható intézkedések többek között a most megjelent „Otthon melege” program, mely a fűtés-korszerűsítési, a nyílászárócsere- és a háztartásigépcsere-programot foglalja magában, számos egyéb, korábbi energiahatékonysági program, mint például a panelprogram, az ökoprogram vagy a zöldberuházási rendszer alprogramjai is.

A közlekedési kibocsátáscsökkentési intézkedések többek között a jelenleg is folyó nagyméretű buszcsereprogram és jármű-korszerűsítési feladatok végrehajtása, a közlekedési szokások befolyásolását szolgáló, szemléletformáló kezdeményezések folytatása, a munkahelyi közlekedési tervek kialakítása és terjesztése és természetesen a folyamatos infrastruktúra-fejlesztési intézkedések megvalósítása.

Mindezekre tekintettel határozottan kijelenthetem, és reményeim szerint minden fennmaradó kételyt eloszlathatok a tekintetben, hogy az egészséges, tiszta levegő biztosítása és a PM10-szennyezettség csökkentése a kormányzat eltökélt szándéka, amelyért jelentős erőfeszítéseket tesz, és amire komoly mértékű erőforrásokat szán.

Többször került ma szóba a hulladékgazdálkodás kérdése is, hiszen nem kizárólag a hulladékgazdálkodást, nem kizárólag a közszolgáltatást foglalja magában, annál sokkal összetettebb szakterület. Így a felvetésben jelzett támogatásnövekedés nem kizárólag a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területét segíti, annak érdekében ugyanis, hogy az Európai Unió által előírt hasznosítási arányok teljesüljenek, a hulladékgazdálkodási területen tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek ? nemcsak a közszolgáltatóknak ? megfelelő lehetőséget kell teremteni. Mindez kiemelt feladata Magyarországnak, mivel a hasznosítási kötelezettségek nem teljesítése az Európai Unió részéről kötelezettségszegési eljárást és pénzbírságot eredményezhet. Mindezeknek megfelelően az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség országos szinten szervezi és koordinálja az elkülönített hulladékgyűjtési, -feldolgozási és -hasznosítási tevékenységeket. Az OHÜ ennek érdekében megtervezi és végrehajtja az országos hulladékgyűjtési és -hasz­nosítási tervet.

Kiemelt feladat továbbá a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hasznosító ipar fejlesztése, a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos oktatási, nevelési és szemléletformálási tevékenységek ellátása.

Mindenesetre nagyon szépen köszönöm, hogy lehetőség van arra, hogy szót váltsunk, párbeszédet folytassunk a környezettel kapcsolatos témákban. Azt hiszem, ahogy eddig, ezután is a földművelésügyi tárca minden munkatársa áll minden kérdés elébe. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 164 2014.12.01. 2:13  159-168

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban jól mondta, a települési önkormányzatok 2015. január 1-jétől a helyi adók mellett települési adók bevezetésére is jogosulttá válnak, ami, jól fejezte ki, vonatkozhat valamennyi olyan adótárgyra, amelyre törvényben rögzített közteher hatálya nem terjed ki. Az önkormányzatoknak a gazdasági önállósulásuk szellemében eddig is törvény adta lehetőségük volt a helyi adóztatási jog szuverén gyakorlása, a helyi adópolitika kialakítása.

A november 18-án elfogadott törvény mindössze a települési önkormányzatok adóztatási mozgásterét bővíti annak érdekében, hogy a helyi adópolitika könnyebben igazodhasson a helyi sajátosságokhoz. A 25 éve működő önkormányzatok bebizonyították, hogy felelősen és megfontoltan élnek adómegálla­pítási jogukkal. Biztos vagyok abban, hogy ez, függetlenül az önkormányzatok mozgásterének bővítésétől, a jövőben sem lesz másként.

Igazolja az elmondottakat az, hogy december 1-je, tehát a mai nap volt az a határidő, ameddig a helyi önkormányzatok az adókivetést megállapíthatták. Jelzem önnek, hogy Magyarországon eddig két önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás önkormányzata. Az onnan kapott információk alapján ott is egy határt húztak, tehát csak a nagyobb birtokrendszert adóztatták, aranykoronánként 200 forinttal, egyeztetve a gazdákkal abból a célból, hogy a külterületi utak karbantartását végezzék el. Azt gondolom, hogy a települési polgármesterek kellő felkészültséggel, kellő felelősségtudattal élnek ezzel.

A földművelésügyi tárca ugyanakkor egyeztetéseket kezdeményezett a vidéki életnek, a vidék meg­tartóképességének megóvása érdekében.

(18.40)

Fontos szempontnak tartjuk, hogy az agrárvállalkozások versenyképessége megmaradjon, az olyan kormányzati vezérelvek, mint például az állattartók kiemelt támogatása, ne sérüljenek. Nem feltétlenül csak a termőföld esetében merülnek fel ezek a szempontok (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hanem a hozzákapcsolódó egyéb termelői eszközök, termelési tényezők vonatkozásában is. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 168 2014.12.01. 1:04  159-168

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Biztosíthatom, hogy a kérdésben a kormányzat a legnagyobb körültekintéssel jár el, számos lehetséges opciót megvizsgál, és azok gazdasági, társadalmi hatásait részletekbe menően modellezi, így a végső döntés a tények és nem az érzelmek alapján fog megszületni.

Szeretném emlékeztetni önt arra, hogy 3200 települési önkormányzatból kettő választotta jelenleg annak a lehetőségét, hogy a településen földadót vezessen be. Nagyon remélem mint a földművelésügyi tárca államtitkára, nagyon remélem és nem is ajánlom egyetlenegy önkormányzatnak sem ennek az adónemnek a további bevezetését. Nagyon remélem, hogy nem fognak élni vele az önkormányzatok, hiszen a föld mint egy korlátos jószág ennek az értékét és a népességeltartó szerepét, a vidékmegőrző, ?megtartó szerepét továbbra is meg kell hogy őrizze, ráadásul pont a hátrányos helyzetű településeken van a legnagyobb nehézség, ott a föld magát az életet jelenti. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ennek az adóztatása természetesen nem támogatható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 70 2014.12.03. 2:31  1-133

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, és igyekszem nagyon gyorsan elmondani, amit szeretnék, hiszen időkorlátunk van.

Azt hiszem, az nyilvánvaló, hogy nagyon fontos problémáról beszélünk ma. Hibáztatni egyik vagy a másik felet, az lenne a legkönnyebb, de akkor nagyon tévútra mennénk. Azt hiszem, hogy mindnyájan, akik mi képviselők vagyunk, felelősek vagyunk azért, hogy mi történik ma Magyarországon, azért is, hogy tegnap mi történt, és azért is, hogy holnap mi fog történni.

Engedjék meg nekem azt, hogy Teleki László szavait visszautasítsam, hogy semmit sem tesz a kormány, mondta képviselő úr, és sorolt néhány példát. Hadd mondjam ennek ellenkezőjét, hiszen pont a Magyar Tudományos Akadémiának vannak olyan programjai, amelyek tudós kutatókat hoznak haza, teameket hoznak haza azért, hogy a kutatási programjaikat itt Magyarországon fejezhessék be. Számos olyan siker van, amely a tudományos élet területéről a kutatóink, tudósaink hazahozataláról szól, és megbecsült jövedelemmel a tudományos eredményeiket itt tudják letenni.

Ander Balázs képviselőtársam pedig arról szólt, hogy semmilyen vidékmegtartó erőt és vidékmegtartó szerepet segítő programja nincs a kormánynak. Én azt hiszem, hogy számos részintézkedés van, akár a birtokpolitikai rendszer átalakításával, azzal, hogy nem a nagybirtokrendszert támogatjuk, nem az alkalmazotti státust támogatjuk a mezőgazdaságban, hanem a tulajdonosi státust támogatjuk. Pontosan a kisbirtokok létrejötte, azok a földterületek, amelyeket állami haszonbérbe tudunk adni, azok is mind-mind azt szolgálják, hogy vidéken ott maradhassanak, tulajdonosává válhassanak annak a területnek, gazdaszemlélettel dolgozhassanak, hogy értelmes jövőt, értelmes célt találjanak maguknak.

Ezek az intézkedések mind-mind egy-egy pici szelet ahhoz, hogy hogy egy-egy ember megtalálja a boldogulását Magyarországon, és legyen értelme maradni, hogy tudjuk csökkenteni a külföldön munkavállalók arányát, és tudjunk aztán alternatívát jelenteni, ami szintén közös felelősség, hogy haza tudjanak jönni, megtalálják itthon a lehetőségeiket. A magyar kormány ezért dolgozik, és nem igaz, és szeretném visszautasítani, hogy semmit sem tesz a kormány. Tesz, de még nem tud teljesen eleget tenni ahhoz, hogy mindenkit haza tudjanak hozni, külön-külön programokkal, de elindult, részletekben, folyamatában zajlanak ezek az események.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 238 2014.12.03. 14:04  235-256

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jakab István és Győrffy Balázs országgyűlési képviselők T/2088. irományszámon törvényjavaslatot terjesztettek be az Országgyűlés elé a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról.

A törvényjavaslat tervezetét a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara előzetesen véleményezésre megküldte az Igazságügyi Minisztériumnak és a Földművelésügyi Minisztériumnak, azonban, ahogy a képviselő úr jelezte is, az általunk adott észrevételek nem kerültek a benyújtott szövegen átvezetésre. A törvényjavaslatnak ebben a formában történő elfogadása a kormány által nem támogatható.

(20.20)

A törvényjavaslat elsősorban a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítását érinti, de ezen felül még további törvények esetében fogalmaz meg módosítási javaslatokat.

A törvényjavaslat indoklása szerint az agrárkamarai rendszer működését érintő módosítások elsődleges indoka az, hogy az első teljes évet átfogó tagdíjbevallási időszak tapasztalatai megmutatták, hogy az agrárgazdaság területén működő mintegy 370 ezres kamarai tagság összetétele, struktúrája, jogi státusa szerteágazó képet mutat. Annak érdekében, hogy a kamarai tagsággal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a kamara megfelelően el tudja látni, szükséges az adatszolgáltatási rendre vonatkozó szabályok pontosítása. Az agrárkamara ezen adatbázis alapján tud szükség szerint megfelelő gazdaságszerkezeti információkkal szolgálni a jogalkotók, a döntéshozók felé.

Az agrártámogatási eljárási rendszerre vonatkozó új rendelkezés a tagállami és a közösségi pénzügyi érdekek sérelmét nem veszélyeztető eljárási könnyítéseket tartalmaz.

A szakképzési rendszerre vonatkozó módosítás megteremti annak az anyagi alapját, hogy a gazdasági kamarák, így az agrárkamara a vállalkozói érdekek figyelembevétele mellett tudja magasabb színvonalra emelni az ezen a területen folytatott tevékenységét.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a törvény alapján átmeneti jelleggel látja el a helyi földbizottságok feladatait. A földforgalomra vonatkozó szabályok javasolt kiegészítése adatvédelmi célokat szolgál.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában a törvény erejénél fogva tagságra kötelezettek köre vonatkozásában a földművesek gazdaként való kezelése problémát vet fel abban az esetben, ha a földműves státusnak való megfelelés a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 7. pont b) alpontja alapján történik. Ebben az esetben az adott személy a legalább 25 százalékban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszövetkezetben végzett tevékenysége alapján kerül földművesként elismerésre, az agrárgazdasági tevékenységet a mezőgazdasági termelőszövetkezet végzi, a földműves ezen keresztül termel, a gyakorlatban bérbe adja földjét a saját cégének.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény tervezett módosításával azonban kettős tagság jönne létre, hiszen a törvény erejénél fogva a földműves is és a legalább 25 százalékban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszövetkezet is tagságra kötelezett lenne, holott agrárgazdasági tevékenységet csak a mezőgazdasági termelőszövetkezet végez. Ez mindenképpen kerülendő, hiszen ezáltal gyakorlatilag a földtulajdonosokat kényszerítenénk NAK-tagságra. Emellett problémát jelent, ha valaki a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. kormányrendeletben felsorolt szakképzettségek valamelyikével rendelkezve kéri a földműves-nyilvántartásba való felvételét, de még nem kívánja föld tulajdoni vagy használati jogosultságát megszerezni. Ez esetben az érintett nem folytat agrárgazdasági tevékenységet, mégis kamarai taggá válik.

Az ügyfélnek a törvényjavaslat 9. § (2) bekezdése szerinti fizetési kötelezettsége nem áll fenn a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó eljárásokban, hiszen ez esetben az államháztartásról szóló törvényt, valamint az illetékekről szóló törvényt kell alkalmazni.

A NAK-törvénynek a törvényjavaslat szerint tervezett 12. § (3a) bekezdése ellentétben áll a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. §-ában foglaltakkal, mely szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Továbbá igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat törvényi vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg.

Nem értelmezhető nyelvtanilag az a mondat, hogy „Az agrárkamara jogszabály vagy külön megállapodás alapján közfeladatait a kormány által kijelölt szervvel kötött közfeladat-ellátási megállapodás alapján látja el.” Másrészt, ha jogszabály a kamara részére közfeladatot állapít meg, akkor azt a jogszabály erejénél fogva látja el, nem pedig a megállapodás alapján. Ugyanakkor a rendelkezésben nem jogszabályról, hanem törvényről kellene szólni, mert ez van összhangban a köztestületekre vonatkozó azon általános szabállyal, hogy a köztestület részére kötelező feladatot csak törvény állapíthat meg: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. § (3) bekezdése. Ez nem vonatkozik a közigazgatási hatósági ügyekre, amelyeket a speciális szabályok alapján törvény vagy kormányrendelet is megállapíthat a kamara részére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 12. § (3) e) pontja szerint.

A törvényjavaslat 10. és 13. §-a szerinti rendelkezés nem törvényhozási tárgykör, az, hatáskör telepítéséről lévén szó, kormányrendeleti szinten szabályozható csak. A NAK-törvény 15/A. §-ának módosítása helyett annak hatályon kívül helyezése szükséges, figyelemmel a rendelkezés Alaptörvénybe való ütközésére.

A törvényjavaslat 20. §-a szerinti, a NAK-törvény 41. § (2) bekezdését érintő rendelkezésben foglalt adó- és illetékmentességeket a vonatkozó törvényekben kell előírni, ellenkező esetben a jogrendszer koherenciája sérül. Az illetékekről szóló törvény alóli mentesség körében a bevételek mentesítése nem értelmezhető, nem a bevétel az illetékfizetés alapja. A környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó megfogalmazás nem jó, hiszen nem tudható, hogy az adott termékdíjköteles terméket végül a NAK fogja-e megvásárolni, különösen pedig az, hogy azokat az alaptevékenysége céljából fogja-e felhasználni. A környezetvédelmi termékdíj megfizetésére az első belföldi forgalomba hozó a kötelezett. Nem világos az sem, hogy milyen megfontolásból kellene a NAK-ot mentesíteni ezen közteherrel való érintettség alól, amikor ilyenben az államigazgatási szervek, minisztériumok sem részesülnek.

A törvényjavaslat 19., illetve 22. §-a szerinti, a NAK-törvény 37. § (1), illetve 43. § (1) bekezdését érintő módosítás nem tér el a NAK-törvény hatályos szövegétől.

A NAK-törvény 44. § (6) bekezdése vonatkozásában a rendelkezést ki kell egészíteni az általános határozatok felülvizsgálata esetére is meghatározott garanciális szabályokkal, így egyrészt szabályozni kellene, hogy a belső jogorvoslati fórumnak hány napon belül kell döntést hoznia, valamint azt is ki kellene mondani, hogy nemcsak a döntés közlésétől, hanem a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított határidőn belül is pert lehet indítani.

Továbbá nem téves fizetési kötelezettség megállapításáról kell szólni, hanem, egyezően az általános szabályokkal, arról, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat a NAK-törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik. A rendelkezés szerint ebben az esetben a NAK-törvény 44. § (1)-(5) bekezdését nem kell alkalmazni. Ugyanakkor feltehetőleg a (4) bekezdés második mondatát és az (5) bekezdést is értelemszerűen alkalmazni kellene.

A törvényjavaslat 24. §-ával a NAK-törvény átmeneti rendelkezései közzé beiktatandó 57. §-nak nincs értelme, mivel az a NAK-törvény egyetlen rendelkezéséhez sem kapcsolódik, és az indoklás alapján sem világos, hogy miért van rá szükség, mi annak a normatív tartalma.

A törvényjavaslat 25. §-ával beiktatásra kerülő NAK-törvény 58. §-a egyetlen átmeneti rendelkezést tartalmaz. Ugyanakkor a NAK-törvény 11. § (1) bekezdésének módosítása kapcsán, tagdíjfizetés alóli kedvezmények megállapítása, nem szükséges átmeneti rendelkezés megalkotása. Másrészt a kamarai tagok törvényjavaslat szerinti körének bővítése már a hatálybalépésekor az új kategóriákba tartozó személyek tekintetében megfelelő átmeneti rendelkezést igényel.

A törvényjavaslat 27. §-a vonatkozásában, amely a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 41. §-át új (9) bekezdéssel egészíti ki, fontos hangsúlyozni, hogy az elérni kívánt cél ismeretében adott esetben pontosabb, célravezetőbb megoldásokat is fel kellene vázolni, amelyek nem bontják meg a hosszú ideje változatlanul működő, bírói gyakorlattal is alátámasztott eljárásrend kialakult rendszerét.

Nem értelmezhető az „e törvényben foglaltaktól eltérően” kitétel, hiszen ugyanezen törvény részét képezi ez a rendelkezés is, és egyazon jogszabályon belül ugyanazon tárgyban több, logikailag összefüggő, de egymással ellentétes rendelkezést keletkeztet, ezért a módosítás jogalkalmazói szempontból végrehajthatatlan.

(20.30)

A jelenleg hatályos törvényi szabályozás alapján van lehetőség hiánypótlásra, annak lehetőségét csak az adott intézkedésre vonatkozó jogszabály zárhatja ki akár mindenre kiterjedően, akár bizonyos iratok, adatok pótlásának vonatkozásában, tehát a hiánypótlás engedése, kizárása jelenleg is jogalkotói hatáskörbe tartozik. A kizárást indokolhatja a rendelkezésre álló források korlátozottsága, a kifizetésre nyitva álló, uniós jogszabályban rögzített határidő. Azonban a tervezett generális megengedő szabályozás nem illik bele a jelenlegi szabályozási struktúrába.

Ha az ügyfél az EMVA-jogcímrendeletek útján a műveletek megvalósítására, a kifizetési kérelem benyújtására, meghatározott teljesítési mérték elérésére előírt határidőket nem tartja be, akkor hiába kéri az MVH egy esetleges hiánypótlásban az adott dokumentumot, több dokumentum esetében ‑ például építési engedélyezési eljárás megindítása vagy használatbavételi engedély iráni kérelem ‑ az ügyfél nem tudja módosítani az eljárások megindításának dátumát, azaz a már be nem tartott határidőt nem tudja utólag megtartottként igazolni. Egy nem határidőben megindított eljárás és az erről szóló dokumentum ugyanis a hiánypótlás ellenére sem lesz elfogadható.

Az aláírás hiánya érdemi vizsgálat nélküli elutasítást eredményez, mivel az aláírás nélküli kérelem érvénytelen. Az aláírás papír alapon ugyanúgy az ügyfél azonosítását szolgálja, mint az ügyfélkapu elektronikus úton.

Nem világos a mentesítő rendelkezés alóli kivételként megjelenő, uniós jogszabályokra való utalás, hiszen az uniós jogszabályokban rögzített benyújtási határnapnak vagy határidőnek nincs feltétlenül köze ahhoz, hogy van-e lehetőség a hiányok pótlására, erről a kérdésről ‑ csakúgy, mint a hazai szabályozásban ‑ az uniós szabályok sokféleképpen rendelkeznek.

A törvényjavaslat 29. §-a által módosításra kerülő szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szövegében nem értelmezhető az, hogy „az alaprész kiadási előirányzatának legalább 15 százaléka felhasználható”, ugyanis a legalább szó kötelezettséghez, míg a felhasználhatóság megengedő szabályhoz kapcsolható, de a kettő együtt nem ad értelmezhető normatív rendelkezést. A rendelkezéssel kapcsolatban az is tisztázandó, hogy a két kamara közötti összegfelosztás kinek a feladata.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Látható, hogy van egyeztetnivalónk a kormány és a kamara között. Jelentem, hogy ez az egyeztetés folyik, és nagyon remélem, mire a törvény a végső elfogadási fázisába kerül, addigra minden görbe út kiegyenesedik, és megszületik az a megállapodás, amellyel a kormány majd támogathatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 277 2014.12.15. 2:16  272-287

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Csak nagyon röviden, mert Lukács képviselő úr olyan kijelentéseket tett, amit már a bizottsági ülésen is cáfoltam, és egyszerűen itt sem mehetünk el anélkül, hogy ezt ne mondjam el, hogy ne keltsen mesterségesen és ne lásson bele a minisztérium és az agrárkamara működésébe olyan dolgokat, ami nincs.

(21.40)

Ez teljesen képtelen, még az elképzelés is, hogy a szakminisztérium és az ugyanazt a területet képviselő szakmai kamara között feszültségek lennének. Amit ön láthatott, és amit én itt ismertettem a parlament képviselőivel, az egy szakmai álláspont, egy szakmai munka következménye. És ahelyett, hogy azt látta volna meg, hogy igen, a minisztériumban is komoly, nagyon komoly szakmai munka folyik, és a nemzeti agrárkamaránál és nagyon komoly szakmai munka folyik; és igen, az a hiba elkövetődött, az idő gyorsaságára hivatkozva vagy technikai dolgokra hivatkozva, hogy hamarabb került benyújtásra az eredeti kamarai javaslat, mint azt a szakminisztériumok egyeztetni tudták volna. Mindaz, amit én ismertettem, a minisztérium javaslatai a következő tárgyalásokon beépülésre kerültek a kamarai javaslatba. Csak ennyi történt.

És nagyon szeretném kérni képviselő urat arra, hogy ne lásson bele olyan dolgokat a minisztérium és a kamara működésébe, ami nincs, és ne keltsen olyan mesterséges érzetet, ami nehézzé tenné vagy megnehezítené a két szervezet együttműködését. Külön fontos, hogy mind a minisztérium, mind a nemzeti agrárkamara működése kiegyensúlyozott legyen és a szakmai munkáról szóljon nap mint nap. Szeretném önnek jelezni, hogy ez a szakmai munka, ennek az összhangja, ennek az egyeztetésnek a sikere az, ami itt ma este a törvényjavaslatban megjelenik.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 195 2014.12.16. 2:18  192-195

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Csak megerősíteni tudom azt, amit állít, hogy az ipar és a mezőgazdaság fogja hazánkat felemelni, és szükséges ahhoz a mezőgazdaság teljesítménye, hogy az a gazdasági növekedés, ami Magyarországon beáll, továbbra is fenntartható legyen.

Mindaz, amit a mezőgazdaság a foglalkoztatásban elér, hozzájárul ahhoz, hogy a vidéki életszínvonal emelkedni tudjon. Az élelmiszeripar jól ismert anomáliákkal terhelt privatizációja nem a közelmúltban zajlott le, a megörökölt tulajdoni szerkezetet pedig nem túl elegáns a jelenlegi kormányon számon kérni. Tény viszont, hogy számos külföldi befektetés hozott Magyarországra tőkést, szaktudást és teremtett munkahelyet.

Felhívnám a képviselő úr figyelmét arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és emellett piacgazdaság. Így korlátozottak a kormány beavatkozási lehetőségei a legálisan működő cégek tőkebefektetéseinél.

Mint azt valószínűleg ön is nagyon jól tudja, a tőke akadálytalan áramlása a négy szabadság egyike, amelyre az Unió épül. A kérdésében említett tranzakciót nem is kellett bejelenteni a kormánynak, hiszen magánvállalkozás adott el cégeket magánvállalkozásnak. Az IKR esetében megjegyzendő, hogy egy csőd közeli vállalkozást mentett meg a befektető, ezáltal több ezer munkahelyet mentett meg.

A kormány célja természetesen a magyar kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, helyzetbe hozása, és a támogatási rendszert is ennek megfelelően alakította át. Határozottan visszautasítom ugyanakkor azt az állítását, hogy ennek a folyamatnak a kedvezményezettjei bármiféle kormány közeli cégbirodalmak lennének.

Végül szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal autonóm, a kormánytól független, az Országgyűlésnek alárendelt államigazgatási szerv. Feladatai ellátása során nem utasítható, azt befolyástól mentesen látja el.

A kormány az Agrofert cégcsoport jogsértő tevékenységére nézve semmilyen információval nem rendelkezik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és az említettek okán a cégcsoport vizsgálatára utasítást sem adhat. Ugyanakkor, képviselőtársam, ha önnek van ilyen információja, forduljon panasszal a hivatalhoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 213 2014.12.23. 2:14  208-217

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Köszönöm szépen, hogy föltette ezt a kérdést, hiszen a közélet tisztaságát veszélyeztető bármilyen híresztelést legalább módunkban áll cáfolni, módunkban áll beszélni arról és módunkban áll tájékoztatni a lakosságot arról, hogy hogyan is zajlanak ezek a folyamatok.

A kormánynak természetesen feltett szándéka, hogy a nagybirtok és a kisbirtok között olyan arányosságot alakítson ki, ami véleményünk szerint egy igazságosabb gazdálkodást szolgál, és egy igazságosabb mezőgazdaságot tud a jövőben szolgáltatni számunkra. Ennek a folyamatait láttuk különböző intézkedésekben az elmúlt időszakban, és ennek a visszhangjait éljük és vagyunk kénytelenek elszenvedni kormányzati oldalról.

De mi a helyzet azzal, hogy valaki pályáztatás nélkül jutott földhöz? Az NFA-nak, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek a törvény előírása szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek hasznosítása kötelessége. Az állami földterületek megbízási szerződés keretében történő hasznosítása teljesen jogszerű ma is, mint ahogy az 2010 előtt is volt. Bevett gyakorlatnak számított több korábbi kormány idejében, sőt jóval nagyobb arányban kerültek így hasznosításra állami tulajdonú földterületek, mint 2010 után.

Tájékoztatom képviselő urat, hogy az NFA az elmúlt években drasztikusan csökkentette az egy évre szóló megbízási szerződéseinek a számát, 2014. október 15-től pedig minden olyan esetben megszüntettük a megbízási szerződéseket, ahol erre jogilag lehetőség volt.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért alkalmazta az NFA ezt a szerződéskötést, ezt a konstrukciót. Megbízási szerződéssel történő hasznosítás az esetek nagy részében az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanoknál jellemző, ahol a húszéves időtartamra haszonbérbe adással történő pályáztatás lehetőségét a tulajdonosok nagy száma és így minden egyes tulajdonos hozzájárulásának hiánya kizárta.

A többit pedig majd szeretném a viszont 1 percben elmondani. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 217 2014.12.23. 1:04  208-217

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Az a helyzet, hogy 2014. október 15-étől drasztikusan csökkennek ezek. Valóban nem volt szerencsés, valóban nagyon sok jogi akadálya volt annak, hogy pályáztatással lehessen ezeket a földeket kijuttatni. Arra kérem képviselő urat, fogadja el, a kormánynak szilárd szándéka az, hogy a minimálisra kivezesse. Ígérem önnek, hogy 2018-ra egyetlenegy olyan négyzetméternyi terület sem lesz Magyarországon, amely megbízási szerződéssel lesz valakinek a kezében. Ezt nyugodt szívvel tudom ígérni önnek, mert ez a szándékunk. Mindent ennek vetünk alá, ezt szeretnénk megtenni.

A nemzeti parkok kérdésében pedig nyugodtan állíthatom önnek, hogy azok a területek, amelyek a nemzeti parkok számára kiemelten védett területek, sohasem lesznek az NFA által pályáztatható területek, azok végig állami tulajdonban lesznek, és a továbbiakban is állami biztonság alatt fogják a környezetvédelmet és a természetvédelmet szolgálni. Köszönöm a kérdését. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 241 2014.12.23. 2:16  238-241

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Karácsony felé közeledve azt kell mondjam, nagyon hálás vagyok, hogy föltette ezt a kérdést, mert el tudjuk mondani azt a jó hírt, ami minden gazdálkodó karácsonyfája alá valóban hír lesz.

Csak ismételni tudom magamat: nem lehet majd földadót bevezetni Magyarországon. És rögtön indoklom is önnek, hogy miért. Az önkormányzatok ugyanis nem terhelhetnek olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott, így akár központi, akár helyi közteher vonatkozik, másrészt pedig a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó, csak magánszemély. Ha a magánszemély egyúttal vállalkozó is, akkor vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozói vagyonának körébe tartozó vagyontárgy után települési adó fizetésére nem kötelezhető.

Vagyis annak ellenére, hogy a termőföld adóztatását a törvény nem zárja ki, a gyakorlatban sem a gazdasági társaságként működő mezőgazdasági vállalkozás, sem az egyéni vállalkozó gazdát ‑ és itt jön a lényeg ‑, sem a 600 ezer forintnál nagyobb éves bevétellel rendelkező, mezőgazdasági őstermelőként működő, bevétellel rendelkező gazdálkodót nem fenyegeti sem földadó, sem pedig más, ön által elképzelt, kifejezetten a mezőgazdaságot sújtó adónem. Ez összhangban van azzal, amit a tárca az elejétől kezdve mondott, képviselt és képvisel ma is.

Azon felvetése, hogy az önkormányzatokat a kormány túlzott adókivetésre kényszerítené, szintén nem állja meg a helyét, hiszen elég csak felidéznünk az önkormányzati szektor széles körű adósságrendezését. Az önkormányzatiság csaknem negyedszázados működése bebizonyította, hogy az önkormányzatok a viszonylag széles körű adóztatási mozgásteret biztosító helyi adómegállapító jogukkal felelősen éltek. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a bővülő adóztatási eszközeiket ne megfontoltan használnák a jövőben is, és ne a településen élők teherviselő képességéhez igazítanák a települési adó szabályait.

Kedves Képviselő Úr! Sohase legyen szebb ajándék, mint az, amit az ön kérdésére nyugodtan el lehet mondani: földadó ezután sem fenyeget egyetlenegy magyar termelőt sem. Köszönöm szépen a kérdését. (Tállai András tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 210 2015.02.16. 2:23  207-210

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A Földművelésügyi Minisztérium és a kormány álláspontja végig ugyanaz a települési adóval kapcsolatosan: az önkormányzatok 25 éves tapasztalata, az önkormányzatok forrásigénye és a településen élők teherbíró képessége között összhangot kell teremteni, és összhang is van. Az a 25 éves tapasztalat és bölcsesség, ami az önkormányzatiság során kialakult az önkormányzatoknál, kellően bölcsen kezeli ezt a kérdést, azt a kérdést, hogy hozzá lehet-e nyúlni a föld megadóztatásához.

A kettős adóztatás tilalmának elve alapján azt kell mondjam képviselőtársamnak, hogy sok aggodalomra nincs ok a jövőben sem. Ráadásul tájékoztatni szeretném, hogy az önkormányzatok bölcsessége pont azt mutatja, hogy 11 önkormányzatnál van jelen pillanatban bevezetve a 3200 önkormányzat közül. Tehát azt kell mondjam ‑ az aggodalmát eloszlatva ‑, nem szükséges, hogy ezt többször megfogalmazza.

A nemzeti vidékstratégiában foglalt célok megvalósulásához kapcsolódóan meg kívánom jegyezni, hogy a vidékstratégia hosszú távú koncepció, és programjainak megvalósítása folyamatosan, ütemezetten történik. Az eltelt időszakban számos eredményt máris rögzíthettünk, a felszólalási idő rövidségére tekintettel azonban csak néhány példát említenék: az Ős-Dráva-program elindítása, a falusi vendégasztalhoz kapcsolódó intézkedések, vidéki örökségek megőrzése Új Magyarország vidékfejlesztési programokból, a Darányi Ignác-terv intézkedései számos lehetőséget biztosítottak a pályázati összegek igénybevételére a vidékstratégiai célok eléréséhez. A tanyafejlesztési program pályázati forrása eddig már négy alkalommal került megnyitásra.

Néhány konkrét eredményre, illetve intézkedésre is szeretném felhívni tisztelt képviselő úr figyelmét. A kistermelői rendelet módosítása: a kistermelői termékek piacra jutásának elősegítése érdekében egyszerűbb élelmiszer-biztonsági követelményrendszer kidolgozása, amelynek köszönhetően a kistermelők száma is emelkedett; a közbeszerzési törvény módosítása által pedig a kistermelők közvetlenül értékesíthetik terméküket a közétkeztetésben. És számos hasonló példát tudnék még mondani, az idő rövidsége ennyit tesz lehetővé. Köszönöm kérdését, képviselő úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 30 2015.02.20. 3:58  27-33

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy válaszom elején mindjárt a leghatározottabban visszautasítsam mindazokat a szavakat, amelyekkel minősíti azt a munkát, ami a minisztériumunkban folyik! (Felzúdulás az MSZP soraiban.)

Engedje meg, hogy felvetéséről felvetésére választ adjak önnek (Az elnök csenget.) mindazon kérdésekre, amelyeket felvetett, hiszen valamilyen formában, külön-külön korábban már részletes tájékoztatást adtunk erről, de most foglaljuk össze, tekintsük át sorra az ön által elmondottakat.

A 2011-ben hatályos államháztartási törvény kimondta, hogy a fejezetet irányító szerv dönthet a fejezeti kezelésű előirányzatok adott fejezeten belül történő átcsoportosításáról, az év közben felmerülő, az adott előirányzat eredeti céljával, rendeltetésével nem összefüggő többletkiadások teljesíthetősége céljából. Sokadszorra is hangsúlyozom tehát, hogy az akkori vidékfejlesztési miniszter szabályosan döntött arról, hogy a tárca költségvetésében lévő parlagfű-előirányzat fejezeten belüli átcsoportosításra kerüljön; nem egyedülálló módon, korábban a szocialista kormányok is éltek ezzel a lehetőséggel, és alkalmazták ezt a módszert. Ennek ellenére ‑ ahogyan azt a képviselő asszony is elmondta ‑ a kormány tavaly év végén 642 millió forint egyszeri átcsoportosítással visszapótolta a teljes összeget.

Jelenleg ott tartunk, hogy a kiírt pályázatokat ‑ amelyekkel a civil szervezetek számára visszajuttatjuk a forrást ‑ értékeljük, rövidesen eredményhirdetés következik, és egy új, parlagfű elleni akcióterv széles körű társadalmi és szakmai vitája zajlik a minisztériumban.

A következő kérdésére: a Balmazújváros-László­háza területén található veszélyeshulladék-tároló problémájának rendezésével kapcsolatosan biztosíthatom, hogy tárcánk minden rendelkezésre álló eszközzel fellép, az ártalmatlanítás költsége azonban a hulladék tulajdonosát terheli.

(10.10)

Ha a szennyezés okozója jogutód nélkül szűnik meg, akkor veszi át ezt a feladatot az állam. A valódi probléma az, kedves képviselő asszony, hogy kommunikációs szinten elfogadottá vált, hogy egy környezetet veszélyeztető tevékenység után a kormánynak kell helytállnia. Szinte már természetessé vált, hogy a környezetszennyezést elkövető cég felszámolja magát, és a következményeket közpénzből kell megoldanunk.

Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség az ügyben minden szükséges intézkedést megtett. Az intézkedéseknek köszönhetően a szennyezés nem jutott ki a telepről, ezen felül a felügyelőség feljelentést tett az illetékes rendőrkapitányságon.

Bocsásson meg, képviselő asszony, de a Horváth István miniszteri biztos személyét ért alacsony színvonalú támadás érthetetlen számomra. Horváth István munkáját az egész ágazat elismeri, amit a sertéslétszám növekedése számokban is kifejez. Hangsúlyozni szeretném (Zaj az MSZP padsoraiban.), hogy a kérdéses időszakban Horváth István megbízatását megbízólevél alapján, társadalmi munkában, mindenféle juttatások nélkül látta el. (Dr. Harangozó Tamás Attila: Törvénytelenül.)

Kiss Szilárd volt miniszteri megbízottal kapcsolatban pedig szeretném kiemelni, hogy büntetőügye nem függ össze a minisztérium részére végzett munkájával. Az eljárással kapcsolatos nyilatkozattételre a nyomozó hatóságok jogosultak, azt a minisztérium nem kívánja kommentálni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Tárcánk kiemelkedő munkáját a KSH február 13-i, pénteki jelentése is bizonyítja: 2014. negyedik negyedévében 3,4 százalékkal nőtt a GDP Magyarországon, amit jelentősen befolyásolt a mezőgazdaság teljesítményének javulása. Azt hiszem, mindazon szakemberek, akik a minisztériumban dolgoznak, tettek azért kiváló munkájukkal, hogy ezzel az eredménnyel a magyar nemzetgazdaságot segítsük és javítsuk.

Köszönöm kérdéseit. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 84 2015.02.23. 2:28  81-84

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Ha hozzám járt, akkor ismerheti az ágazatot, hiszem mintegy 20 ezer méhész 1 millió, 1 millió 100 ezer méhcsaládot kezel Magyarországon. Azt is hallhatta tőlem nagyon sokszor, és kérem, erre emlékezzék, amikor azzal a mondással kezdtem mindig az előadást, hogy a méhészetből megélni nem, csak meggazdagodni lehet. Mert a méhészek zömmel keresetkiegészítésként végzik foglalkozásukat, hiszen ha megnézzük azt az 50-55 méhcsaládot, ami egy főre esik, abból megélni valóban nem lehet, viszont keresetkiegészítésként megbízható bevételre lehet szert tenni.

Vannak esztendők, amikor cudar világ van, és vannak esztendők, amikor a bőség kecsegtet, és akkor bizony lehet pénzhez jutni. Valóban, az utóbbi esztendőkben nehéz idők járnak a méhészetre. De hogy a minisztérium nem volt segítségükre, ezt cáfolni szeretném. Hiszen akár az Yvette ciklon okozta károk megsegítése, akár a magyar nemzeti méhészeti programban annak megalkotása, a végrehajtási rendelet megalkotása és az abban foglaltak segítése is mind-mind azt segíti, hogy a magyar méhésztársadalom könnyebben legyen. Az a 4,7 millió eurós támogatást, amit európai uniós és magyar forrásból 50-50 százalékban jutattunk a méhészeknek, 15 százalékkal haladja meg például az idén a tavalyi esztendőét.

Azt tudom önnek mondani a méhegészségügyi felelősökkel kapcsolatosan is, hogy nem szabad összekeverni azt a feladatot, ami az övéké, hiszen akkor mi a feladata a hatósági állatorvosnak. A méhegészségügyi felelős és a hatósági állatorvos szorosan együttműködik, közös felelősségük van abban, hogy mi történik. Most átkerültek a kormányhivatalokhoz, és valóban problémát okozott az, hogy nyugdíjas­korút nem alkalmazhattak, ezért egy fiatalításon mennek keresztül.

Sok munkájuk van, ugyanakkor azt is kell látni, kedves képviselőtársam, hogy márciustól októberig van egy méhegészségügyi felelősnek feladata, ezt főállásban végezni nagyon nehéz.

Azt hiszem, mindaz, amit elmondtam önnek, akár folytathatjuk később is, elegendő arra, hogy bebizonyítsam, a magyar kormánynak nagyon fontos a méhésztársadalom.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 82 2015.02.26. 2:05  21-131

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Schiffer András kérésének megfelelően néhány szót hadd tudjak mondani erről a CETA megállapodásról, hogy mit is jelent ez Magyarország számára.

A dokumentum cikke a biotechnológia területén szabályozza a kétoldalú együttműködést Kanada és az Európai Unió között. A biotechnológiának része a géntechnológia, tehát az egyezménynek ez a cikke vonatkozik a GMO-kra is.

A cikk értelmében a felek együttműködnek és információt cserélnek azon biológiai termékek esetében, amelyek mindkét fél érdeklődésére számot tartanak. Ezen túlmenően a kölcsönös együttműködés területén a felek elismerik az együttműködés fontosságát. (Balla György a teremben helyét elhagyó dr. Schiffer András felé: Schiffer András ki is megy! ‑ Dr. Schiffer András: Nem megyek ki!)

Az egyezmény szövegéből látható, hogy a biotechnológia, azon belül pedig a GMO-k kérdéskörében az EU és Kanada között nincs semmilyen kötelezettség arra nézve, hogy az EU-nak lazítania kellene a tudományos kockázatértékelésen alapuló, Kanadánál szigorúbb GMO-engedélyezési rendszerén, vagy ne tilthatná be egyes GMO-k termesztését, netán fel kellene gyorsítani a GMO-k engedélyezését.

Az Európai Unióban a GMO-k engedélyezése az egészségügyi és környezeti hatások tudományos értékelését követően történhet csak meg, sőt tagállami tilalmakat is el lehet fogadni, amennyiben tudományos tények igazolják, hogy az adott GMO káros hatással lehet az állati, emberi egészségre vagy a természeti értékeinkre. A CETA szövege erről csak annyit mond, hogy a felek elismerik ebben a kérdésben az együttműködés fontosságát, illetve elősegítik, hogy az engedélyezés tudományos alapon történjen. Ez nem biztosít olyan jogot a kanadai fél számára, amelynek keretében kikényszeríthetné az uniós vagy a magyar engedélyezési szabályok enyhítését. Vagyis tudományos kockázatokra vagy tudományos bizonytalanságokra hivatkozva továbbra is elutasíthatjuk a génmódosított termékek engedélyezését, sőt moratóriumokat is fenntarthatunk, és ez a WTO előírásaival sem ellentétes. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 134 2015.02.26. 5:03  132-134

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A kormány 1074/2012. III. hó 28-án kelt kormányhatározata értelmében elfogadta a nemzeti vidékstratégiát. Ebben célul tűzték ki, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban szemmel látható, minden érintett számára érezhető javulás következzen be.

A stratégia megalkotásával és végrehajtásával a tárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik, ennek érdekében olyan vidékfejlesztési programok megvalósítására törekszik, ami az emberek és a közösség értékeire építve, a hagyományokat ápolva, a táji és épített környezet értékeit megőrizve, a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva, a mezőgazdaságot fejlesztve nyújt esélyt a vidéki élet megbecsültségének helyreállítására, a vidéken élők életminőségének javítására.

A fentieknek megfelelően az elmúlt években az elindított stratégiai programok mellett számos, a nemzeti vidékstratégiában foglalt célkitűzések elérésére irányuló intézkedés, jogszabályi változtatás történt már az elmúlt időszakban, illetőleg épült be az egyes szakágazati stratégiákba. Tekintettel arra, hogy a nemzeti vidékstratégiában szereplő célkitűzések és stratégiai programok több szakágazatot is érintenek, a szakmai területenként elért eredményeket, a már megtett intézkedéseket a benyújtott szakmai jelentések és ágazati összefoglalók tartalmazzák, illetőleg a Darányi Ignác-terv intézkedései számos lehetőséget biztosítottak a pályázati összegek igénybevételével.

A nemzeti vidékstratégia hosszú távú koncepció. Programjának megvalósítása folyamatosan, ütemezetten történik. Kiemelt prioritás a föld- és birtokpolitikai program, a szövetkezésfejlesztési program, az állattenyésztés, a kertészet, valamint az ökológiai gazdálkodás fejlesztését célzó programok, a helyi termelés, értékesítés, feldolgozás programja, a helyi közétkeztetési program, a tanyafejlesztési program, valamint a határon túli magyarsággal való vidékfejlesztési együttműködések programja. A stratégia megalkotása óta eltelt időszakban számos eredményt máris rögzíthetünk azonban. Ilyenre példa az Ős-Dráva-program megindítása, falusi vendégasztalhoz kapcsolódó intézkedések, kézműves-stratégia megalkotása, vidéki örökségek megőrzése, Új-Magyar­ország vidékfejlesztési program forrásokból.

A rendelkezésre álló források néhány kiemelt komplex program megvalósításával már eddig is érezhetően elősegítették a nemzeti vidékstratégiában foglalt prioritások támogatását. Ezek között kell megemlítenem a tanyafejlesztési programot, amely eddig négy alkalommal került megnyitásra. A kistermelői rendelet módosításával a kistermelői termékek piacra jutásának elősegítése érdekében a helyi piacok számára enyhébb, érthetőbb és egyszerűbb élelmiszer-biztonsági követelményrendszert dolgoztunk ki. A regisztrált kistermelők száma emelkedett is: 2010-ben 5169 fő, 2013-ban 10 854 fő. Elkészült Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszer-ipari fejlesztési stratégiája is.

A közbeszerzési törvény módosításával, a kereskedelmi lánc lerövidülésével a kistermelők közvetlenül értékesíthetik termékeiket a közétkeztetésben. A helyi piacok létesítésének elősegítését támogatandó lépés volt a kereskedelemről szóló törvény módosítása, amely bevezette a termelői piac fogalmát. A környezetgazdálkodás, kiemelten az ökogazdálkodás növelése érdekében a nemzeti vidékstratégiában foglaltakkal összhangban az ökológiai gazdálkodás fejlesztését célzó nemzeti akcióterv készült. Az akcióterv hat cselekvési program köré csoportosítva fogalmazza meg a 2014-2020 közötti időszak teendőit.

A nemzeti vidékfejlesztési stratégia célkitűzésének megvalósításához kapcsolódóan a hazai 2014-20-as vidékfejlesztési program véglegesítése jelenleg is zajlik. A program deklarált célja, hogy olyan vidékfejlesztési program készüljön el hazánkban, amely a stratégiával összhangban tudja szolgálni a vidéken élők felzárkóztatását, életkörülményeik és gazdálkodási feltételeik javítását. A vidékstratégia eredményeinek országgyűlési tárgyalására vonatkozó kezdeményezést a minisztérium már korábban megvizsgálta, és nem tartja időszerűnek, mivel a vidékstratégia szakmai monitoringvizsgálatát az időben később megjelenő hatások mérésével azonos ütemben, alapos szakmai elemzéssel érdemes lefolytatni.

Itt kívánom megjegyezni azonban, hogy minden évben az Országgyűlés elé benyújtásra kerül a tárca eredményeit megjelenítendő, agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentésünk, amelyben minden eddig elért eredmény a vidékfejlesztési stratégiában meg fog jelenni. Köszönöm szépen a kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 106 2015.03.02. 4:18  103-109

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A hazai mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának bővülése 2010 és 2014 között mennyiségben 23 százalék, értékben 43 százalék volt. A bruttó hozzáadott érték ugyanezen időszak alatt 56,3 százalékkal nőtt, az ágazat jövedelmezősége 84,2 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági munka jövedelmezősége pedig 66,3 százalékkal magasabb, mint négy évvel ezelőtt. Az állattenyésztés eredménye 2011 óta dinamikusan javul, amire 2000 óta nem volt példa, és az állatállomány minden fontos állatfaj esetében örvendetesen emelkedik. A mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozásban a foglalkoztatás 2014 végén több mint 60 ezer fő többletet tud felmutatni 2010 elejéhez képest. A kifejezetten piacra termelő egyéni gazdaságok száma pedig 2010 óta 49 százalékkal nőtt, és 165 ezerre emelkedett. Sorolhatnám tovább a pozitív számokat, az egyéni gazdaságok jövedelemhelyzetének látványos javulásától a társas vállalkozások által elért eredmény erőteljes növekedéséig.

Az agrártámogatási rendszerrel szembeni kritikái megfogalmazásakor talán elkerülte a figyelmét, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának részesei vagyunk, és így sok tekintetben kötött pályán mozgunk. Mindezekkel együtt némiképp túlzásnak érzem az évente kifizetett 600-700 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatással indokolni a vidék nehéz helyzetét. A nagybirtok arányának 20 százalékra csökkentése, a kis- és középvállalkozások, a családi gazdaságok erősítése deklarált kormányzati cél, melyet a birtokpolitika és a támogatáspolitika eszközével együtt kívánunk elérni. Nem tudom, értesült-e arról, hogy a tavaly hatályba lépett új földforgalmi törvény jelentősen lecsökkentette az egy személy által használható maximális földterületet, vagy hallott-e a kormány azon döntéséről, mely alapján 2015-től az 1200 hektárt meghaladó földterület után már nem jár az egységes területalapú támogatás.

Szintén a mi döntésünk volt, hogy bevezetjük a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerét, melynek keretében több tízezer őstermelő és néhány hektáron gazdálkodó kisgazdaság jut könnyebben, gyorsabban több támogatáshoz. Ugyancsak megemlíteném a fiatal agrárvállalkozók pályakezdésének megerősítését segítő vidékfejlesztési és területalapú támogatási lehetőségeket csakúgy, mint azt az örvendetes tényt, hogy az állami nemzeti parki földpályázatoknál a fiatal gazdák, egyéni gazdálkodók az új bérleti rendszer fő haszonélvezői. A támogatási rendszerünknek a mikro-, kis- és közepes gazdaságok az első számú kedvezményezettjei. Több támogatási jogcímünkben a nagyvállalatok eleve nem is vehetnek részt. Számos hitelprogramunk közül az agrár-Széchenyi-kártyát példaként említve a hitelfelvevők döntő többsége mikro- és kisvállalkozás, zömében őstermelő családi gazdálkodó.

Nem akarom a számokkal túlzottan terhelni, de ha megenged még egy adatot: az agrártámogatások összességéből a kkv-szektor mintegy 92 százalékban részesül, így a torz támogatási rendszerrel kapcsolatos aggodalma teljesen alaptalan. Azon állítása, hogy a 0,3 és 1 hektár közötti területalapú támogatást elvettük a kisebb gazdaságoktól, teljes képtelenség, hiszen ezek eddig sem kaptak ilyen támogatást, csupán az ültetvények esetében tettünk kivételt, de 2015-től az uniós szabályok változása okán már ez sem lehetséges. Viszont számos módon segítjük ezt a gazdálkodói kört abban, hogy a területét növelve életképes birtoktesteket hozhasson létre és gazdaságát megerősítve biztos megélhetéshez juttassa magát és családját.

Az MVH-ban még 2013-ban leleplezett visszaélési kísérlet vonatkozásában elmondhatom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy az ön által említett összeg nem került kifizetésre, az elkövetőket letartóztatták, és a NAV Bűnügyi Főigazgatósága az ügyet vádemelési javaslattal átadta a Fővárosi Főügyészségnek.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 30 2015.03.09. 2:18  27-30

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Az új földforgalmi szabályozást érintő kritikai megjegyzéseit, engedje meg, hogy visszautasítsam.

A törvény alapján elővásárlási jog illeti meg a földet használó földművest. A földet használó földműves fogalmán azt a földművest kell érteni, aki legalább három éve használja a földet és a közhiteles földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó. Ez a feltétel nem teljesül, ha a földrészletre bejegyzett földhasználó nem az adott vevő vagy elővásárlási jognyilatkozatot tevő személy, hanem az ezen személy tulajdonában vagy résztulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaság, a kft. ugyanis önálló jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, amelynek jogai és kötelezettségei lehetnek. A fölhasználati nyilvántartásba a kft. javára bejegyzett használati jogosultság a kft.-t a tagjaitól elkülönülten illeti meg. A kft. jogaira tagja nem hivatkozhat olyanként, mint ami őt illetné meg. Ez alapján a kialakult egységes földhivatali gyakorlat álláspontunk szerint helyes és a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az új földforgalmi szabályozás megalkotásával a föld használatát illetően átlátható viszonyokat teremtett. A haszonkölcsön-szerződések törvény erejénél fogva történt megszüntetésére azért volt szükség, mert sok esetben a felek haszonbérletet lepleztek vele, megkerülve az elő-haszonbérleti jog gyakorlását, a háttérben a földhasználat ellenszolgáltatás fejében zajlott.

Konkrét kérdésére válaszolva: a földtulajdonos a részes művelési szerződés alapján a földjén folytatott mezőgazdasági tevékenység eredményeként megtermelt terményből vagy a tevékenység nyereségéből részesedik. Hangsúlyozni szeretném, a részes művelési szerződés sem szolgálhat csupán az elő-haszonbérleti jog megkerülésének eszközeként. Adó­mentes a tulajdonos földjének részes művelésbe adásából származó bevétele, ha a részes művelési szerződés alapján a közös használat időtartama az öt évet eléri. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 34-36 2015.03.09. 1:03  31-36

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Kiss Szilárd letartóztatása nem áll semmilyen összefüggésben azzal a munkával, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium számára végzett. Munkája eredményeként folyamatosan nőtt Magyarország mezőgazdasági exportja Oroszország irányába 2012-től, 2013-ban 25 százalékkal emelkedett. (Zaj az MSZP soraiban.) A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint kinevezése hasznos volt a magyar agrárkivitel szempontjából. (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Nagy István államtitkár úr, egy kis türelmet kérek, mert az MSZP frakcióülést tart a teremben, úgyhogy kérem szépen, kint folytassák a folyosón. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) Folytassa, államtitkár úr!

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Az utolsó mondatomat szeretném megismételni képviselő asszonynak. A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint kinevezése hasznos volt a magyar agrárkivitel szempontjából. Köszönöm szépen kérdését. (Dr. Szél Bernadett: A válasz?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 184 2015.03.09. 2:08  181-188

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Egy dohánytermesztő család fiaként engedje meg nekem, hogy biztosíthassam afelől, hogy sem a földművelésügyi tárca, sem a kormány nem feledkezett meg a dohánytermesztőkről, illetve az ágazatban dolgozók helyzetéről. Tekintettel arra, hogy a 2010-től alkalmazott dohány-szerkezetátalakítási támogatás az Európai Unió döntése miatt sajnálatos módon nem folytatható, a minisztérium már régóta egyeztet az ágazat szereplőivel a lehetséges támogatásokról, amelyhez ezután kizárólag nemzeti forrás használható föl. Az Európai Unió tisztán egészségvédelmi szempontokat vett figyelembe akkor, amikor teljesen elzárkózott a dohánytermesztés uniós forrásból történő támogatásától. Itt Magyarországon azonban világosan látjuk, hogy a támogatás biztosításával közel 20 ezer munkavállaló foglalkoztatása válik lehetővé a dohánytermeléshez kapcsolódó munkafolyamatokban, különösen az országos átlagnál kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetben lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében.

Az ágazat az összes mezőgazdasági ágazatunk közül a leginkább támogatásfüggő, ezért minden, a közösségi jog által nem tiltott és az ágazat szempontjából hasznosítható támogatási jogcímet alaposan megvizsgáltunk. Áttekintettük továbbá az ágazat költség- és jövedelemszerkezetét, egyeztettünk az ágazat szereplőivel, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a támogatás megszűnése egyben a dohánytermelés magyarországi megszűnését és több ezer vidéki ember megélhetését érinti. Ennek elkerülésére évi mintegy 5 milliárd forint nemzeti forrás beállításával látunk lehetőséget. Az ehhez szükséges forrásokat a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös erőfeszítéssel igyekszik előteremteni.

A forrás biztosításához a kormány döntése szükséges, a kérdés kormányülésen történő megvitatására reményeink szerint a lehető legrövidebb időn belül sor kerülhet. Ezt követően a megfelelő támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal több jogcímen és részletben kifizetheti. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

(14.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 188 2015.03.09. 0:58  181-188

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Ahogy elmondtam, a kormány figyelemmel kíséri, és nagyon fontosnak tartja a hátrányos helyzetben lévő dohánytermesztők jövőbeni munkáját. Az egyeztetések során biztosítottuk őket afelől, hogy a kormány megoldja ezt a kérdést, ezért a melegházakban, fóliasátrakban ma már valóban a dohánymag vetésének meg kellett történnie. Nagyon remélem, hogy nem lesz fagy, megfelelő védekezéssel nagyon szépen fog kikelni a palánta, és eredményes termelést fognak tudni az idén végrehajtani.

Azt gondolom, hogy az az 5 milliárd forint, amelyet a kormány biztosít a dohánytermesztőknek, megfelelő módon és megfelelő mértékben tudja segíteni és támogatni ezt a támogatást, mert a magyar kormány számára a vidéken élők megmaradása és foglalkoztatása elsőrangú kérdés. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 76 2015.03.16. 1:04  73-81

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Szeretnék önnel megosztani minden, rendelkezésemre álló információt. Kiss Szilárd letartóztatása nem áll semmilyen összefüggésben azzal a munkával, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium számára végzett. Munkája eredményeként folyamatosan nőtt Magyarország mezőgazdasági exportja Oroszország irányába, 2012-ről 2013-ra 25 százalékkal emelkedett. (Mirkóczki Ádám: Ki nevezte ki?) Diplomataként Moszkvában dolgozott, nem volt a miniszter közvetlen munkatársa, munkavégzéséhez munkabérén túlmenően semmilyen más juttatásban nem részesült.

Kiss Szilárd nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatban a jogszabályok alapján kötelezően lefolytatott vizsgálatról vagy az azt lezáró szakvéleményről az irat titkosított voltából adódóan a törvény értelmében a Földművelésügyi Minisztérium nem adhat tájékoztatást. Az üggyel kapcsolatban a minisztérium újabb információkkal nem rendelkezik.

Köszönöm megtisztelő kérdését. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 124 2015.03.16. 0:58  119-128

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Önnek is mindent el fogok mondani, amit erről az ügyről éntudok, mindazt az információt, ami a birtokomban van.

Kiss Szilárd letartóztatása semmilyen összefüggésben nem áll azzal a munkával, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium számára végzett. Diplomataként Moszkvában dolgozott, nem volt a miniszter közvetlen munkatársa, munkavégzéséért a munkabérén túlmenően semmilyen más juttatásban nem részesült.

Kiss Szilárd nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatban a jogszabályok alapján kötelezően lefolytatott vizsgálatról vagy az azt lezáró szakvéleményről az irat titkosított voltából adódóan a törvény értelmében a Földművelésügyi Minisztérium nem adhat tájékoztatást. Az üggyel kapcsolatban a minisztérium újabb információkkal nem rendelkezik.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 128 2015.03.16. 0:23  119-128

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Kedves Képviselőtársam! Szeretném ismételten elmondani, hogy Kiss Szilárd nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatban az azt lezáró szakvéleményről, az irat titkosított voltából adódóan, a törvény értelmében nem tudok önnek több felvilágosítást adni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 380 2015.03.16. 4:00  373-386

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést kérek, hogy beszállok a vitába, csak ezt szeretném rögtön itt az elején megvitatni, megbeszélni a képviselő úrral. Bár nem témája az előterjesztésnek, de úgy hozta szóba, hogy az fontosabb, ami kimaradt belőle, de olyan kérdéseket hozott elő, képviselőtársam, amelyeket a magyar parlament már megvitatott.

Igen, vannak közöttünk nézetbeli különbözőségek, és vegyük alapul akkor a területalapú támogatások rendszerét, hiszen ahogy ön mondta, gyakorlatilag a módosító javaslatot akár támogatni is tudnák, hiszen valóban technikai jellegű és az európai jogszabályokat követő technikai változtatásokról van benne szó. Azt is el kell mondani, hogy azért hozzuk a Ház elé, hogy a gazdák ügymeneteit, annak könnyítését tudjuk támogatni.

De mi az a döntő különbség, ami önök és miközöttünk vannak a területalapú támogatások bevezetése körüli vitákban? Ön azt mondta, hogy vidéken iparszerű növénytermesztés van, néhány gazda kezében van a föld, ez óriási hasznot termel, és ideérkezik a milliós támogatás a SAPS-ból, közben a falvaink pedig munkanélküliséggel küzdenek.

Azt kell mondjam önnek ‑ és ön nyilván felvázolta azt, hogy önök azt szerették volna bevezetni, hogy a SAPS foglalkozásalapú legyen. Igen, csak egyet nem mond el ön: ha azt vezettük volna be, akkor a nagybirtokrendszert helybenhagytuk volna. A kettőnk közötti alapvető ‑ akár azt is mondhatnám - filo­zófiai vagy nézetkülönbözőség az, hogy a mostani magyar kormánynak szilárd elhatározása az, hogy a földbirtok nagyságát 80 százalék kisgazdaságra és 20 százalék nagyüzemre tudjuk módosítani. Nem lehet máshogy, csak úgy, ha a SAPS-támogatással is jelezzük azt, hogy az 1200 hektár fölötti támogatásnál nem kívánunk már semmilyen plusz támogatási forrást odaadni.

Ön ezzel joggal veti fel, hogy akkor a foglalkoztatások segítése. Igen, van eszköze a magyar kormánynak a foglalkoztatás elősegítésében, mégpedig az, hogy akár a zöldség-gyümölcs, akár az állattenyésztés ágazatait támogatja külön eszközökkel, mert ezek foglalkoztatásélénkítést segítenek, ezek azt segítik, hogy a vidéken élők tudjanak minél többen munkába menni. És azért igazságosabb ez a SAPS-rendszer, amit a magyar kormány bevezetett, mert ez meg tudja bontani azt a monotonitást, amit a nagybirtokrendszer kialakulása jelentett volna. Nem lenne más eszköze a magyar kormánynak arra, hogy minél több ember földből való megélhetését tudja támogatni, tudja elősegíteni, tudja indukálni, mint az, hogy a SAPS-ban a degressziót vezette be, ami területalapon jelentkezik.

Tudom, ez nagy különbség és nagyon fájó dolog is lehet, de én azt hiszem, így el tudunk érni kettő dolgot is: azt, hogy csökkenjen a nagybirtokrendszer, kialakulhasson az a 80-20-as arány, ami szerintünk egészséges, akár ‑ Sallai képviselőtársamra nézve ‑ az ökológiai sokszínűség fenntartása érdekében, és akkor több családot is el tud tartani, sokkal egyenletesebben tudunk a környezettel bánni, és el tudjuk érni azt is külön támogatásokkal, hogy a foglalkoztatást, a vidéken élők megtartását, elősegítését tudjuk segíteni, a vidéki megmaradást. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 386 2015.03.16. 6:40  373-386

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is köszönöm képviselőtársaim konstruktív hozzáállását és hozzászólását, ami ezeket a technikai jellegű törvényeket jelenti, és néhány előkészítő gondolatot hadd mondjak arra nézve, amikor majd a részletes válaszomat szeretném kifejteni.

Magyar Zoltán képviselőtársam és Sallai R. Benedek képviselő úr is kicsit belement a földtörvény, birtokpolitika, vidékstratégia alakulásába. Hadd kezdjem a válaszadást először Magyar Zoltánnak, aki a vidékstratégia alakulását hiányolja. Azt kell mondjam, gyakorlatilag önbecsapás volna, ha most vennénk fel egy helyzetképet, mert ez egy folyamat. Sallai R. Benedek képviselőtársamnak is azt szeretném mondani, hogy ezt kérjék rajtunk számon, vagy ezt figyelembe véve kérjék rajtunk számon. Az első pillanatban nem tud a 80:20 kialakulni. Meg kell nézni, hogy honnan indultunk el. Meg kell nézni, hogy azok a szabályozók, amiket bevezetünk, segítik-e ennek a kialakulását. S ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor azt kell mondanunk, hogy igen. De nem tud azonnal kialakulni. Azok a birtoktestek, amelyek kialakultak, több évtizedre előre meg vannak határozva, de tudjuk nagyon jól, ahogy lejárnak a szerződések, ezeket máris aprózzuk fel, pontosan annak érdekében, hogy a 80:20 ki tudjon alakulni.

Magyar Zoltán képviselőtársam emlegette, hogy mi is az a méret, amit mi számon tartunk. Ott van a törvényben: 300 hektár/fő. Azt hiszem, ez garancia arra nézve, hogy egy család meg tud élni. Hogy mekkora birtoktesteket képzelünk el? Őszinte leszek, ha engem kérdez, akkor azt mondom, a 60 és a 100 hektárnak bőséggel elégnek kell lenni ahhoz, hogy minél több ember, minél több család hozzájuthasson a területhez, amiből az ő megélhetését tudjuk biztosítani.

(23.50)

Én keletről jövök, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. Mindenkinek, akinek 50 hektárja volt, már nagybirtokos volt, annak számított. Holdban mondtuk az 50-et, azonban tudjuk nagyon jól, 25-30 közöttinek felel meg. Tehát ez már akkor segítette és biztosította egy család megélhetését. De nem tudjuk azonnal, tehát nem lehet kivenni a törvényalkotásból, nem lehet kivenni az adott pillanatból azt a helyzetet, amiben vagyunk. Csak úgy lehet, ha azt a folyamatot vizsgáljuk, ami zajlik. Ezért kérem türelmét a vidékstratégia megvizsgálásával is, mert ez a pillanat még nem jó, mert a folyamatok most zajlanak. A folyamatok eredményét kell 2020-ig látnunk, hogy hová jutunk el. Akkor vagyunk igazságosak, ha azt a folyamatot nézzük, hogy eljutunk-e odáig.

A zsebszerződések ellen azt hadd mondjam kedves képviselőtársamnak, hogy amit legálisan használnak, az nem zsebszerződés. A legálisan használtakkal szemben pedig nagyon nehéz törvényi erővel föllépni, mert azért jogállamban élünk. Azt nagyon nehéz megmagyarázni az Európai Unióban, de Magyarországon is, ha egy kivívott jogot mi egy törvénnyel megváltoztatnunk. Annak nagyon súlyos következményei lennének. Tehát sajnos azt el kell viselnünk, hogy a kárpótlás során, az igazságtétel során történtek olyan akciók, amelyekben külföldiek legálisan használnak és művelnek földet Magyarországon.

Arra kell törekednünk, hogy ezeket a földeket meg tudjuk vásárolni. Arra kell törekednünk, hogy olyan pénzügyi konstrukciókat hozzunk létre, olyan banki hiteleket állítsunk a földvásárlók rendelkezésére, hogy eséllyel vissza tudják vásárolni ezektől az elöregedő, egykor magyar vagy magyar leszármazottal rendelkező külföldiektől ezeket a területeket.

Nézzük a konkrétumokat, amiket fölvetettek, akár az ökológiai területtel kapcsolatosan. Ebben a törvényben azt szeretnénk elérni, hogy a viszonylag kis területen gazdálkodó, de saját használatú szántón ökológiai jelentőségű területet felmutatni nem vagy csak nehezen tudók aránytalan ráfordítás nélkül is teljesíteni tudják a zöldítési feltételeket.

Sallai képviselő úr fölvetette, fölvázolta azt a tényt, hogy a szóban forgó tájelemek a legtöbb esetben csupán néhány száz, esetleg néhány ezer négyzetméter területűek. A kifejezetten nagy szántóterületen intenzív módszerekkel termelő nagybirtokok ökológiai területigényét ez nem oldja meg, hiszen nekik, akár ezer hektár szántót feltételezve, több tíz- vagy százezer négyzetméternyi ökológiai területet kellene felmutatniuk. Ami még nagyobb probléma, és igazából nehezíti ezt, hogy ellentétes az 1307/2013-as rendelettel, hiszen abban nincs nemzeti szabályozásra vonatkozó felhatalmazás az egyes ökológiai típusú területek maximumával kapcsolatosan.

A biztosítási, a kockázatkezelési törvényhez tett mindkét módosító javaslat kapcsán pedig azt kell mondjam, a kár birtokmérettől függetlenül mindenki számára kár. Nem célunk az, hogy káreseménnyel birtokszabályozási politikát folytassunk vagy birtokszabályozást alakíthassunk ki. Azt hiszem, hogy mindaz, amit tudunk ebben tenni, az az, hogy a gazdák érdekeit képviseljük, és ha már ilyen kár van, akkor ezen segítsünk. Ezt szolgálja majd a jégkármentesítés kialakítása Magyarországon, hogy egy hálót vonjunk magunk fölé, és tudjuk mentesíteni az egész országot. Ezt szolgálja ez a javaslat is, ami a Ház előtt van, hogy megfelelő kompenzációt kapjanak jogos kárigényük alapján akár kisgazdák, kistermelők, akár nagyüzemben termelők.

Arra kérem önöket, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatot holnap szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 154 2015.03.17. 2:08  110-168

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A komáromi tehenészettel kapcsolatban szeretnék néhány információt megosztani, mert nagyon rossz lenne, ha az terjedne el, hogy ott bajok vannak.

Az évfolyamtársam ott dolgozik, ő az egyik szakember azon a telepen. Napi kapcsolatban beszélünk erről a telepről. Nagyon komoly munka folyik, nagyon kiváló eredmények vannak azon a telepen, és szeretném jelezni, hogy szó nincs arról, hogy azon gondolkodnak, hogy föladnák. Arról gondolkodnak, hogyan tudnak azokkal szerződni, akik elnyerték a területen való gazdálkodást, hogyan tudják azokat takarmány-előállító bázisként fölhasználni azért, hogy egy új típusú együttműködéssel ki legyen egyenlítve, biztosítva legyen az ottani működés.

Azt kell mondjam önöknek, hogy a magyar kormány számára kiemelten fontos tevékenység az állattenyésztés kezelése és segítése. Az, hogy soha nem látott mértékű támogatások jönnek pont az állattenyésztésbe, azért, hogy a foglalkoztatást meg tudjuk őrizni, és elő tudjuk segíteni a vidéki megmaradást, az, hogy a szarvasmarha-ágazat soha nem látott mértékű támogatást kap európai uniós és hazai forrásokból is, azt hiszem, mind azt igazolja, hogy olyan mértékű együttműködés van az ágazat és a kormányzat között, olyan mértékű együttműködésnek kell kialakulni a helyi gazdák és a tejtermelő tehenészetek között, ami egy közös sikert, egy közös eredményt tud hozni a jövőben.

(15.40)

Én nagyon szurkolok a komáromi gazdaságnak, pontosan azért, mert ők lehetnek az elsők, akik be tudják bizonyítani azt, hogy ezzel az új típusú együttműködéssel is sikeresen lehet tehenészetet fenntartani, sikeresen lehet a szarvasmarha-ágazat­ban eredményeket elérni úgy is, hogy annak a telepnek nincs földhasználata.

Én azt gondolom, hogy ezekre odafigyelve egy nagyon pozitív eredményt kaphatunk a jövőben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 162 2015.03.17. 1:33  110-168

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: (Mikrofonjának feltűzése nélkül kezdi el hozzászólását.) Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném nagyon egyszerűen és nagyon világosan megfogalmazni és eloszlatni azokat a félelmeket, amelyeket a mai médiában olvashatunk arról, hogy a természetvédelmi területek csökkenése és a természetvédelem fekete napja az, hogyha az NFA-hoz kerülnek ezek a területek. Miről is van szó? (Feltűzi a mikrofonját.)

Arról van szó mindösszesen, hogy ezután azon bérleti szerződéseket nem a nemzeti park igazgatósága írja alá, hanem az NFA. A szakmai munka, a szakmai ellenőrzés a természetvédelmi terület minden négyzetméterén ugyanúgy fennáll és ugyanúgy a nemzeti park igazgatóságának kötelező szakmai feladata. Tehát a nemzeti park értéke, a nemzeti parkban folyó szakmai munka egyáltalán nem csökkenhet. Aki ezt megszegi, innen, erről a helyről üzenjük, hogy annak nagyon súlyos következménye lehet. Nem lehet a nemzeti park igazgatósága szakmai munkájának ellenére cselekedni ezeken a bérelt területeken. Tehát semmilyen olyan tevékenység nem következhet, ami miatt azt mondhatnánk a mai naptól, hogy ha az NFA-hoz kerül az aláírás joga a bérleti szerződés hasznosítására, akkor az a természetvédelmi területek értékének csökkentését vagy a természetvédelmi munka, vagy a természetvédelmi érték csökkentését jelentené.

Ezt szerettem volna, elnök úr. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 170 2015.03.17. 11:29  169-188

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő tervezet öt törvény módosítására tesz javaslatot az ingatlan-nyilvántartással és a földméréssel összefüggő kérdésekben, amelyek a következők: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény; a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény; a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény; valamint a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény. Az expozé keretében röviden ismertetni kívánom az egyes módosítások indokait.

Az illetéktörvény, valamint a tulajdonilap-másolat szolgáltatási díjáról szóló törvény módosítása nyomán tárgyi mentességi körbe tartozik a természetvédelmi jogi jellegek, mint például a védett természeti terület és a Natura 2000-es területek, valamint a borszőlő-termőhelyi kataszter és az állandó legelő vagy állandó gyep jogi jelleg feljegyzése, továbbá a zártkerti ingatlanok kivonásával járó adatváltozás. A módosítás célja a természetvédelmi jogi jellegek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének előmozdítása az alapvető jogok biztosának 2287/2012. számú jelentésével összhangban. A védett természeti területek és környezetvédelmi okbóli korlátozások, tilalmak alá vetett területek, értékek ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének huzamos elmaradása a jogbiztonság sérelme mellett alapjogi visszásság veszélyét veti fel, ezért a kérdés megoldása alapvető szükségességű. Ezen jogi jellegek feljegyzése, módosítása és törlése tárgyuknál fogva a díjmentes ingatlan-nyilvántartási eljárások körébe fognak tartozni. A díjmentesség bevezetése az ingatlanügyi hatóság részéről bevételkiesést nem eredményez, mert ezek a feljegyeztetési kérelmek 2010 óta nem kerültek benyújtásra a földhivatalokhoz. Többlet költségvetési teher sem keletkezik.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítását az egységes joggyakorlat kialakítása, valamint más jogszabályokkal való összhang megteremtése indokolja. A tervezet ennek érdekében fogalmaz meg javaslatokat az ingatlan-nyilvántartási szakterületre vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések megváltoztatása tekintetében, melyek egy része szövegpontosító jellegű. A központi címregiszterből történő adatátvétel és a címképző szerv értesítésének szabályaival kapcsolatos módosítás a közhiteles címregiszter működéséhez szükséges technikai pontosításokat tartalmazza.

A törvényjavaslat ugyancsak magában foglalja a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának szabályait. A módosítás lehetővé teszi, hogy átmeneti ideig, 2016. december 31-ig a tulajdonos kérhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. A zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetése a zártkerti ingatlan meghatározott részére is kérhető. Ez esetben a zártkerti ingatlant meg kell osztani. A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás természetesen tárgyi díjmentes.

A földre vonatkozó haszonélvezeti jog törlése szabályainak kiegészítésével a törvényjavaslat elősegíti a tényállás tisztázásának körülményeit a nem közeli hozzátartozók között fennálló és ezáltal 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt haszonélvezeti jog és használat joga törlésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Azáltal teszi mindezt, hogy amennyiben az ügyfél a vonatkozó felhívásról nem értesül, az ingatlanügyi hatóság maga keresi meg az illetékes anyakönyvvezetőt a közeli hozzátartozói kapcsolat ellenőrzése céljából.

Ugyancsak kiegészítő javaslat, hogy amennyiben az ingatlanügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelenül megállapítja, hogy a bejegyzett haszonélvezeti jog, használat joga jogosultja elhunyt, a törvény erejénél fogva megszűnt jogot hivatalból törli az ingatlan-nyilvántartásból. A törvény kiegészül egy olyan, az állampolgárok érdekeit szem előtt tartó ügyfélbarát rendelkezéssel, mely alapján a nyilatkozattételt elmulasztó ügyfél haszonélvezeti jogának törléséről rendelkező földhivatali határozat ellen jogorvoslatnak van helye. Az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy a fellebbezéshez benyújtott eredeti okiratokkal, például anyakönyvi kivonattal igazolja a közeli hozzátartozói viszony fennállását.

A javaslat a tulajdoni lap adattartalmából történő részadat-szolgáltatásra vonatkozó pontosító szabályokat is tartalmaz.

A földmérési törvény módosításának eredője, hogy megváltozott az ingatlanrendező-földmérő minősítés feltétele. Az eddig határozatlan időre történő minősítés öt évre korlátozódik, így szükségessé vált az újbóli megadás igazgatási szolgáltatási díjáról történő rendelkezés. A meghosszabbítás díja a megalkotásra kerülő új díjrendeletben kerül szabályozásra.

A jelenleg hatályos normaszövegben a „minőség-ellenőrzési vizsgálatot követően” szófordulatot pontosítani kell, ugyanis a jogszabály alkalmazása során eltérő értelmezések alakultak ki. A digitális domborzatmodell nem része az állami alapadatok adatbázisának, viszont az állami topográfiai térképből kerül előállításra és az ortofotó készítésének alapeleme, ami viszont az állami átvételt követően az állami távérzékelési adatbázis része lesz. Ezért indokolt, hogy a digitális domborzatmodell kompenzációs adatkörbe kerüljön.

Szabályozásra került az alappontok áthelyezésére és pótlására jogosultak nyilvántartása, valamint a nyilvántartásba vétel igazgatási szolgáltatási díja. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatban a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek közhiteles nyilvántartást kell vezetnie, melyet a honlapján mindenki számára díjmentesen elérhetővé kell tennie. A nyilvántartásba vétel során a jelentkezőnek a jogszabályi feltételeknek történő megfelelését ellenőrizni kell, mely a jelentkező telephelyén helyszíni szemle lefolytatását is jelenti.

A módosító javaslat beterjesztését ugyancsak kiemelten indokolja az a tény, hogy az országos erdőállomány-adattárban és az ingatlan-nyilvántartásban erdőként nyilvántartott területek eltérnek. Az országos erdőállomány-adattárban forrás hiányában nem vezették át folyamatosan az ingatlan-nyilvántartás adatait. Az ingatlan-nyilvántartásban 70 429 darab helyrajzi számon 1 897 171 hektáron van erdő művelési ág bejegyezve. Ezeknek az adatoknak az adatértékdíja közel 140 millió forint. Az országos erdőállomány-adattár tízéves felújítási ciklusát tekintve éves szinten a földügyi ágazat kiesése közel 14 millió forint. A módosítást követően végre lehetőség lesz a két nyilvántartás adatainak díjmentes összehangolására.

(16.10)

Az Államreform Bizottság felállításáról szóló kormányhatározattal összhangban az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában módosulást eredményező változás be nem jelentésének elmaradása esetén kiszabandó bírság szankció törlésre kerül.

Az egységes jogértelmezés kialakítását szolgálják a tervezet pontosító rendelkezései az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis közhiteles tartalmára, az abból történő adatszolgáltatásra, illetve kompenzációjára, a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kiigazítási eljárására, a távérzékelési adatok tárolására, a földmérési munkarészek vizsgálatára, a földmérési munkarészek selejtezésére, valamint a geodéziai tervezői és geodéziai szakértői minősítés eljárásra vonatkozóan.

A hegyközségi törvény módosítását is számos újonnan felmerülő társadalmi szükséglet tette időszerűvé. A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolás egy földterülettel kapcsolatban számos jogot és kötelezettséget keletkeztet a földtulajdonos, illetve a földhasználó esetében, a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozás ténye a tulajdoni lapon azonban nem jelenik meg. Ez a probléma kiküszöbölhető azzal, hogy a termőhelyi katasztert vezető szerv a borszőlő termőhelyi kataszterrel kapcsolatos döntéseit a földhivatallal is közli. Az új rendelkezés szerint a tulajdoni lapon jogi jellegként fel kell tüntetni, hogy az ingatlan borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt. Egy földterület borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozásának ismerete a földhivatal és az ügyfelek munkáját egyaránt segíti.

A javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a hegyközségi tagot az elő-haszonbérleti jog milyen ranghelyen illeti meg, illetve hogy a hegybíró milyen adatkörökre nézve ad tájékoztatást. A módosítás lehetővé teszi nemcsak az ingatlan-nyilvántartáshoz, hanem a földhasználati nyilvántartáshoz való térítésmentes hozzáférést a hegybíró részére a telepítési és kivágási engedélyek megadásával, valamint az újratelepítési jogok nyilvántartásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében.

A tervezet összhangba hozza a hegyközségi törvény rendelkezéseit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az agrárgazdasági tevékenységet is végző hegyközségi tagok kettős járulékfizetésének megszüntetése érdekében módosításra kerülő rendelkezésével.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásként engedjék meg ismételten kihangsúlyoznom, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében mindenképpen szükséges a törvényjavaslat elfogadása. Noha a tervezet saláta jellegűnek tűnik, rendelkezései alapvetően egy jogterületet érintenek, és a részét képező egyes törvények módosítása olyan kis terjedelmű, hogy az Országgyűlés munkáját a kormány nem kívánta ezek külön-külön tárgyalásával terhelni, hanem egy csomagba foglalt javaslatot nyújtott be a tisztelt Ház elé.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd azt követően belátásuk szerint fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 180 2015.03.17. 4:19  169-188

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy néhány szóban az eddig felmerült kérdésekre választ tudjak adni, hiszen Sallai R. Benedek képviselő úr néhány pontot felsorolt, amit jó tisztázni.

Kezdjük a zártkertek kérdésével, mert az valóban egy olyan kérdéskör, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Azt kell mondanom, ez a rendelkezés pont azt segíti, hogy a különböző területeken különböző megoldások születhessenek, tehát ezt nem egy központi irányításból kell végigkövetkeztetni, hanem a helyi akaratnak megfelelően lehet diverzifikálni. Magyarul, ez azt jelenti, hogy azok a közösségek, amelyek egy idegenforgalmi területen vannak, már rég nyaralóként használják, vagy úgy szeretnék használni, és azért háborognak, hogy nem tudnak a gyereknek ott építeni, pedig az egy szép zöld környezet, és lehetne infrastrukturálisan fejleszteni, akkor annak lehetővé tesszük, hogy ezt megtegye, mert mégiscsak egy minőségi életet lehet élni egy ilyen zöldövezeti részen. Azokon a területeken viszont, amelyek valóban a rekreációt szolgálják, ahol művelik, ahol pezsgő mezőgazdasági, kiskertészeti művelési mód van, akkor azt természetesen hagyni kell, hogy működhessen.

Tehát nem lehet egy általános, generális szabályt hozni, mert a Balaton környéke, a Tisza-tó környéke vagy a Velencei-tó környéke egészen más perspektívát ad, és megint csak mást ad a mezővárosaink pereme, ahová a falvakból beköltözve még a ’60-as években kialakultak ezek a zártkertek. Élő kapcsolatunk van ezekkel, akár a kertészegyesületekkel. Végtelenül szimpatikus emberek, végtelen rajongással csodákat csinálnak ezekben a kertekben, az ő lehetőségüket biztosítanunk kell. Azt gondolom, ez a törvény lehetőséget ad arra, hogy ezt megtegye.

A nemesnyárasok kérdése, erdő és faültetvény különválasztásával kapcsolatosan annyit hadd mondjak, hogy jókor vetette fel. Azt tudom ajánlani, hogy nyissuk meg, folytassunk párbeszédet az erdészetekkel. Ezt megint csak nem lehet az erdészetek nélkül, az erdőgazdasági szakemberek nélkül megvitatni. Nagyon sokszor segítene, mert egész más szabályozások vonatkozhatnának kifejezetten papírcélból vagy kifejezetten energiaültetvényként telepített erdőkkel kapcsolatosan ‑ most a szót értsék úgy, ahogy szükséges ‑, vagy pedig valóban egy védendő tölgyes, bükkös erdővel kapcsolatosan. Tehát azt ajánlom, hogy folytassunk róla párbeszédet, nyissuk meg, világítsuk meg pró és kontra, nézzük meg a mellette és az ellene szóló érveket is, és ahogy ez kialakult, akkor foglaljuk törvénybe, és onnantól kezdve előre tudjuk vinni ezt a folyamatot.

A másik kérdés: köszönöm szépen a figyelmet, hogy felhívta a hirdetmény útján történő értékesítésre, meg fogjuk vizsgálni, még mielőtt elfogadják, hogy az ügyfélköröket mennyire érinti itt sérelem. A termőföld nyilvántartásának nyilvános lehetősége pedig megint csak egy olyan dolog, amit érdemes megfontolni. Meg kell nézni, hogy a magyar jogrend, a magyar szokásjog mit enged, hogyan lehet ezt megtenni, de mint kezdeményezés, a gondolatiság elindítása szerintem nagyon fontos dolog. A tulajdon, az egy tisztes tulajdon, nincs mit szégyenkeznie senkinek, azt bátran fel kell vállalni, büszkének kell lenni rá, hogy kinek mije van, hiszen megdolgozott érte, azt büszkén vállalni is kell, tehát ezt maximálisan tudom támogatni. Indítsuk el, szintén egy olyan folyamatnak kell lennie, ami nem máról holnapra tud megvalósulni, hanem egy átmeneti időszak után.

Szerintem a tisztán látás és a tisztulás, hogy ez így lehessen, mindnyájunk érdeke. Köszönöm szépen az eddigi kérdéseit.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 188 2015.03.17. 4:04  169-188

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a hozzászólásaikat, mindazon észrevételeket, amelyeket megfogalmaztak e törvénnyel kapcsolatosan.

Hadd kezdjem hátulról előrefelé, ha a sorrend majd jó lesz, Lukács képviselőtársam észrevételeit. Kezdjük a zártkertet, és akkor az több képviselőre is vonatkozik, hiszen talán az egyik legfajsúlyosabb és leginkább közérdeklődésre számot tartó eleme ennek a módosításnak a zártkertek kérdése. Háromféle részből tevődött össze: egy, akik már másként hasznosították, egy, akik egy kis paradicsomot csináltak belőle, és volt bizony egy nagy része, ami elhagyatott volt, ami parlagfűvel szennyezett, ami nagyon sok gondot okozott, ami szégyen volt a településnek, és olyan közbiztonsági helyzetet is indukált néha, ami nem a biztonságot szolgálta.

Ugyanakkor ez 200 ezer hektár. Tehát ehhez hozzányúlni felelőtlenül, nem végiggondolva… ‑ pont önöktől jött volna a legnagyobb támadás, hogy már akkor a külföldieknek hogyan játsszuk ki a 200 ezer hektárnyi területet. Tehát ezért olyan megoldást kellett találni, ami mindenki számára elfogadható, mindenki számára kellő garanciákat nyújt és kellő biztonságot, illetve megoldja nagyon sok ember problémáját a zártkertek hasznosításával kapcsolatosan.

(16.50)

Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy megtaláltuk azt a módot, amivel a zártkerttulajdonosok kérdését, valamint az ott élők igényeit rendezni tudjuk. S akkor még nem is beszéltem ‑ amit első körben kellett rendezni ‑ az önkormányzati tulajdonban lévő zártkertek sorsáról, amit pár hónappal korábban rendezett a kormányzat.

Az általános indoklással kapcsolatosan azt tudom mondani képviselő úrnak: nagyon remélem, hogy az expozé részletessége segítette a törvény megértését, és mindazt a feladatot, amivel ezt pótolni tudtuk. A rövid indoklásért elnézést kérek öntől.

Legény képviselő úrnak, Sallai R. képviselő úrnak és Magyar képviselő úrnak is szeretném megköszönni azt a konstruktivitást, azt a biztatást a törvénnyel kapcsolatosan, hogy kevés ellenvetést, de annál több támogatást tudnak ehhez a törvényhez hozzátenni. Azt remélem, hogy mire a törvény részletes vitájával végzünk, addigra sikerül minden kételyt eloszlatni képviselőtársaim felvetéseiben, és közösen tudjuk azt mondani, hogy ez a törvény elfogadásra érdemes, és közösen fogjuk tudni megnyomni az igen gombot.

S még egy észrevétel arra, hogy milyen a törvényalkotás lehetősége. Azt kell mondjam önöknek, az hibázik igazából, aki ha észleli, hogy egy megváltozott helyzetre megváltozott választ kell adni, akkor az elmulasztja ezt. Ez a törvény pontosan azt szolgálja, hogy egy megváltozott élethelyzetben, egy megváltozott gyakorlati helyzethez igazítsa azokat a jogszabályokat, amelyek szükségesek. S amikor tolni kell a határidőt, ezt is be kell vallani teljesen őszintén, kedves képviselőtársaim, az azért van, mert ehhez biztosítani kell a technikai hátteret. A szándék kész, a test erőtlen ‑ fogalmazhatnék akár költőien is. De az a helyzet, hogy meg kell teremteni hozzá azokat a feltételeket, amelyekkel tisztességesen, megbízhatóan végre lehet ezt hajtani. Ezt az irányt jelezzük. Jelezzük, hova szeretnénk eljutni, és nagyon bízom benne, hogy ezzel a törvénnyel is egyre tisztább és egyre rendezettebb viszonyokat tudunk teremteni a földkérdésben is Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 190 2015.03.17. 11:23  189-206

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a földvédelemhez, a talajvédelemhez, illetve a gyümölcsültetvények telepítéséhez kapcsolódó jogok, feladatok és kötelességek rendszerét tartalmazza. A jó minőségű termőföldvagyon ésszerű megőrzése, a termőfölddel történő takarékos gazdálkodás nemzetgazdasági érdekünk, amit különösen fontos hangsúlyoznunk 2015-ben, mely a talajok nemzetközi éve. A talajok nemzetközi évének jelmondata: egészséges talajok az egészséges életért. A nemzetközi év célja, hogy felhívja a döntéshozók és a civil társadalom figyelmét a fenntartható talajhasználat fontosságára, tudatosítsa a talajok szerepét az élelmezésbiztonság megteremtésében, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Mivel nemzetgazdaságunk fontos pillére a mezőgazdaság, a kormány is kiemelt prioritásként kezeli a termőtalaj megóvásának és fenntartható használatának kérdéskörét. A termőföldvédelem eszközrendszere rendkívül összetett. Átfogó célja, hogy a jó minőségű termőföld a mezőgazdasági termelés számára minél nagyobb mennyiségben álljon rendelkezésre, a termőföldek termőképességének és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, továbbá az e célt szolgáló előírásoknak a hatóságok kellően érvényt tudjanak szerezni.

A termőföld védelméről szóló törvény módosítása, a jelen expozé keretében ismertetésre kerülő javaslatunk tartalmilag négy részre tagozódik. Nevezetesen: a halastó és a földvédelmi eljárás viszonyának rendezése; a termőföld védelmére és a kisajátításra vonatkozó szabályok összehangolása; a földminősítési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj pontosítása; illetve a gyümölcsültetvény-kataszter törvényi szabályainak pontosítása.

A termőföld védelméről szóló hatályos törvény bizonyos szempontokból és ágazati érdekek érvényesítése miatt meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyeket nem tekint a termőföld más célú hasznosításának, vagy régi szóhasználattal élve, művelés alóli kivonásnak, noha valójában kimerítik a más célú hasznosítás törvényi kritériumát. Ilyen eset például a mezőgazdasági célú tereprendezés. Ezt a dogmatikai megközelítést a tervezet úgy változtatná meg, hogy a valós helyzettel egyezően más célú hasznosításnak tekinti a szabályozásban nevesített eseteket is, de kimondja ezekre az esetekre a földvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának a mellőzését.

Az engedélyezés alól mentes esetek körébe esik a halastó létesítése is. Ennek indoka, hogy a halastó 2013. november 1-je óta a termőföld védelméről szóló törvény alkalmazásában, illetve a földforgalmi szabályozás szerint nem minősül mezőgazdasági hasznosítású földnek. Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint a halastó továbbra is hasznos művelési ág, így a helyzetét rendezni kell a más művelési ágú földekkel való kapcsolatában, illetve a termőföldvédelmi rendelkezések körében. Mivel a haltenyésztés is mezőgazdasági tevékenység, így indokolt, hogy földvédelmi eljárás lefolytatása nélkül lehessen termőföldet halastó létesítése céljából igénybe venni. Ezért javaslatunk szerint a halastó létesítése csak művelésiág-változásnak minősülne.

A társadalomtól a tárcához érkezett számos megkeresés, illetve az azokban vázolt élethelyzetek általánosságban felvetették a kisajátítandó termőföld más célú hasznosítására vonatkozó és a kisajátítási szabályok hatékonyabb összehangolásának igényét és ezáltal a földvédelmi szabályozás kiegészítését. A földvédelmi törvény jelenleg ugyanis igen szűkszavú a kisajátítási célú igénybevételek tekintetében, pedig a más célú hasznosítási engedély előfeltétele a termőföld kisajátításának. Így például a törvény nem tartalmaz rendelkezéseket azon esetekre, amikor ugyanazon földrészlet azonos területére kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kisajátítási célú kérelem, valamint egyéni, más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem is benyújtásra került. A törvény ilyen irányú módosításával tehát a termőföld védelmére és a kisajátításra vonatkozó szabályozás egymáshoz való viszonya rendeződik.

A javaslat mind a földvédelmi engedélyezési eljárásokban, mind az engedély nélküli más célú hasznosítási ügyekben különös szabályokat épít be a törvénybe arra az esetre, ha az érintett földrészlet azonos területére kisajátítási célú kérelmet is benyújtanak. A kisajátítási célú kérelem elbírálása elsőbbséget élvez az egyéni kérelemhez képest, figyelembe véve azt, hogy a kisajátítási célú kérelem mögött valamilyen közérdekű cél megvalósításának szándéka áll. A javaslat differenciál aszerint is, hogy az egyéni kérelem tekintetében folyamatban lévő vagy lezárt földvédelmi eljárásról van szó.

A tervezet a közérthetőség elősegítése és az egységes jogalkalmazás érdekében pontosítja a földminősítési eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj számításának módját. Így ezentúl a földminősítési eljárással ténylegesen érintett terület után és nem a földrészlet teljes területe alapján kell megállapítani a díjat, ami az ügyfelek számára egyértelműen kedvező fejlemény. A fizetendő díjtételek összege változatlan, azonban új elemként jelenik meg a felső határérték megállapítása, továbbá meghatározásra kerülnek díjmentes esetek.

Annak érdekében, hogy minél több művelés alól kivett terület, barnazóna újrahasznosítása történhessen meg, a javaslat díjmentessé tenné a jelentős költséggel rekultivált terület földminősítési eljárását, továbbá azt az esetet, amikor az ingatlan-nyilván­tartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi fekvésű földrészlet nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé, hanem például telekalakítási eljárás eredményeként.

A kormány a díjmentes eszközöket egyes mű­velésiág-változásokra is szeretné kiterjeszteni, így az ültetvény-újratelepítés esetében, feltéve, ha arra legfeljebb három éven belül kerül sor, hiszen nem cél, hogy ilyen rövid időtartamon belül további terheket rójunk a gazdálkodóra az újratelepítés járulékos költségeként.

(17.00)

További művelésiág-változással járó díjmentes esetkör lenne az erdőről fásított területre, illetve termőföldről erdőre vagy fásított területre való váltás is. Végül a javaslat módosítja a gyümölcsültetvénnyel kapcsolatos rendelkezéseket. A gyümölcstermőhelyi kataszteri eljárás részben a földrészlet kataszterbe sorolását, illetve a kataszteri besorolás módosítását jelentheti. A kérelem elbírálása során a földterületnek legalább a kérelemben megjelölt, valamint az azzal hasonló ökológiai igényű gyümölcsfajokra vonatkoztatott ökológiai alkalmasságát kell vizsgálni.

A gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezését csak gyümölcstermőhelyi kataszteri besorolásban legalább feltételesen alkalmas besorolású területre lehet kérni. A hatályos szabályozás alapján a gyümölcsültetvény telepítéséhez gyümölcsfaültetvények esetében 3 ezer négyzetméter felett, bogyósgyümölcs-ültetvények esetében pedig ezer négyzetméter felett kell engedélyt beszerezni. Igazodva a területalapú támogatások igénybevételének alsó határaként előírt területnagysághoz, és csökkentve a kisméretű földterületen gazdálkodók terheit, a javaslat bogyósgyümölcsök esetében is 3 ezer négyzetméterre emeli az engedélyezési határértéket.

Az eredeti jogalkotói szándékkal összhangban pontosításra kerül, hogy egyedül az árutermő gyümölcsültetvényekre vonatkozik a telepítési engedély beszerzésének kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy más, például fajtakísérleti ültetvényeknél az engedélyezési eljárás lefolytatása nem indokolt. A javaslat a telepítési engedély érvényességi idejét két évről három évre emeli fel, ugyanis a telepítéshez esetlegesen igénybe vehető támogatáshoz szükséges pályázat benyújtása és elbírálása, valamint a szaporítóanyagok beszerzése a két évnél hosszabb időtartamot is felölelheti.

A tervezet az ültetvény használójának terheit csökkentve előírja, hogy az ültetvény használója az ültetvény termőre fordulását a telepítési hatóságnak, a Nébihnek jelenti be, a bejelentést a telepítési hatóság továbbítja a növénytermesztési hatóság számára. A növénytermesztési hatóság az ültetvény termőre fordulását a helyszínen ellenőrzi, és ennek eredményéről tájékoztatja a telepítési hatóságot.

Pontosításra kerül a gyümölcsültetvény-ka­taszter tartalma, elhagyva azon adatokat, amelyek szükségtelenek a telepítési engedélyezési eljárás szempontjából, illetve amelyek folyamatosan változnak, és nem követhetők a kataszterben. A kataszter tartalmának pontosítása érdekében azt is előírja a javaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, az MVH számára, hogy 2015. július 31-ig adja át a telepítési hatóságnak a 2014. évben benyújtott területalapú támogatási kérelmek gyümölcsültetvényekre vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.

Az MVH és a Nébih közötti adatszolgáltatás indoka az, hogy a támogatásban részesített ültetvények esetében a hatóság ellenőrizni tudja a támogatás feltételeinek teljesülését, az üzleti terv megvalósulását, a műveltségi állapotot, a vállalt beruházások, fejlesztések meglétét. Ezek elmaradása esetében pedig legyen lehetősége szankcionálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát a javaslat alapvetően pontosító rendelkezéseket tartalmaz, illetve az adott területen a szabályozásbeli hiányosságokat pótolja. Mivel a földügy, a termőföldek védelme nemzetstratégiánk egyik alapköve, e tény megköveteli, hogy a vonatkozó szabályozás minél egzaktabb legyen, továbbá biztosítsa a földdel való rendeltetésszerű és hatékony gazdálkodást.

Bízom benne, hogy a széles körű szakmai alapokon nyugvó tervezet tartalmával önök is egyetértenek. Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd azt követően fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
56 206 2015.03.17. 5:33  189-206

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönettel tartozom, nagyon szépen köszönöm azt, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik frakció a támogatásáról biztosította ezt a törvényt, és ebből is látszik az, hogy egy nagyon fontos kérdésről tárgyaltunk itt ma délután.

Hadd kezdjem képviselőtársaim felvetéseit, és érintve kérdéseiket, néhány választ hadd találjak. Sallai R. Benedek képviselő úrnak mondanám a magyarországi gyepterületek sorsát, hogy szinte elfeleződtek. Azt kell mondjam, hogy ennek nyilván volt egy olyan oka is, hogy egy éghajlati változás, a szárazság volt az elmúlt egy-két évtizedben inkább jellemző Magyarországra, és természetesen nagyon sok ilyen területünk gyephozama annyira lecsökkent, hogy inkább szántóföldként hasznosították. Azt gondolom, hogy eljutottunk az origóig, és innentől kezdve biztos, hogy nem a csökkenése, hanem ennek növelése kell hogy meginduljon. Mire teszem ezt a feltételezést? Arra, hogy egyre inkább megéri Magyarországon állatot tenyészteni, egyre inkább kell hogy növekedjen azon területek száma, amelyek számos állatot ‑ szarvasmarhát, juhot ‑ el fognak tudni tartani, és akkor máris van egy újabb megoldás arra, amit Magyar Zoltán képviselőtársam vetett föl, mert az egy nagyon komoly kérdés, a talajok tápanyagtartalmának a kapcsolata.

Az, hogy mi mindent műtrágyával akarunk megoldani, az egyszer a fejünkre fog hullani. Tehát így nem lehet, a szervesanyag-utánpótlást megfelelő gazdálkodással, megfelelő talajművelési eszközökkel be kell juttatni a talajba, mert csak úgy lehet ezt visszajuttatni. És ha már itt tartunk, akkor azt kell mondjam, nem volt szó róla, de kimondva, kimondatlanul mindegyik fölszólalásban végül is ott volt, hogy mennyire fontos az agrár-felsőoktatás szerepe, hogy olyan szakembereket képezzünk és bocsássunk ki a gyakorlatba, akiknek fontos, hogy nem kell törvényileg szabályozni az erózió megoldását, hanem ha ott a szakember, akkor ő nagyon jól tudja, hogy a talajborításra hogy kell figyelni, milyen talajművelési eszközöket vagy módszereket kell alkalmazni arra, hogy természetes módon a homokos területeinken akár megfelelően tudjunk gazdálkodni. Tehát a hozzáértés is végtelenül fontos kérdés.

Itt a tájgazdálkodás lett fölvetve, amit Sallai R. Benedek képviselőtársam hozott, azt kell mondjam, hogy tényleg mindennek a kulcsa az állattenyésztés, az, hogy vissza tudjuk tenni a pusztákra a jószágot, vissza tudjuk hozni azt az életmódot, vissza tudjuk hozni azt a minőséget, amit a legeltetéses állattenyésztéssel, a sajt-, tej-, tejföl-, túrókultúrával, illetve azzal a kiváló húsminőséggel esetleg oda tudjuk hozni, mert egy ilyen állattenyésztés sok embert el tud tartani.

(17.30)

Ennek a terméknek a feldolgozása nagyon sok embernek a megélhetését, nekünk, városi embereknek pedig kiváló élelmiszerhez való hozzájutást biztosít, ami szintén nem egy elhanyagolható dolog.

Osztatlan közös felszámolása. Hogy érinti-e a törvény ‑ van benne, jól olvasta, képviselő úr, tud olvasni a sorok között ‑, van benne olyan tényező, ami segíti ennek a megoldását. A felvetését a rossz gyakorlatról pedig köszönöm, mert ha visszamegyek a minisztériumba, ezt én előhozom, és számon kérem, hogy vizsgáljuk meg. Ha valóban van ilyen abnormális helyzet, akkor ezt a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni, mert a minisztérium célja ez, hiszen idén is 3,5 milliárd forintot biztosítottunk a költségvetésben arra, hogy fölszámoljuk a közös osztatlant. 2018-ra nem lehet Magyarországon egy olyan terület sem, amely osztatlan közösben van. Nem lehet a földforgalmat akadályozni, nem lehet a talaj normális megművelését, a gazdálkodást akadályozni azzal, hogy rendezetlen tulajdonviszonyok vannak. Ez segíti a zsebszerződések elleni küzdelmet, segít nagyon sok mindent, hogy tisztán lássunk. Ezért van erre pénz elkülönítve, és ezért 2018-ra teljesen föl kell számolnunk ezt az egészet.

Magyar képviselőtársam számára annyit hadd mondjak még, hogy az ültetvény használójának terheit csökkentve van az, hogy az ültetvény használója az ültetvény termőre fordulását a telepítési hatóságnak, azaz a Nébihnek bejelenti, és a Nébih jelenti tovább majd telepítési hatóságként a növénytermesztési hatóság számára azt, hogy termő ültetvény van, és hogy ezt ellenőrizze, és erről megfelelő feljegyzést készítsen, hogy jogosan vették igénybe a támogatást, és hogyan tartják fönn az elkövetkező időszakban.

Összegzésül azt kell mondjam, kedves képviselőtársaim, hogy köszönöm szépen az észrevételüket, és köszönöm szépen a támogatásukat ehhez a törvényhez. Azt gondolom, hogy a részletes vitában módosító javaslatokkal kiegészítve egy egyhangú elfogadását lehet előre jelezni ennek a törvénynek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 298 2015.03.30. 1:43  297-304

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011-es törvény módosítása 2015. január 1-jétől hatályos. A hatálybalépését követően a jogalkalmazóktól, valamint egyes érintett gazdálkodóktól kapott visszajelzések alapján a törvény bizonyos pontjai nem egyértelműek, ami jogbizonytalanságot kelt a kötelezettek között. Ennek feloldása érdekében a jogszabályért felelős tárca a jogszabály korrigálása mellett döntött.

A T/3752. számú módosítási javaslat elemei a következők. A javaslat a környezetvédelmi termékdíj törvény I. mellékletét és az irodai papír definícióját korrigálja annak érdekében, hogy elősegítse és megkönnyítse a termékdíjköteles termékek egyértelmű lehatárolását az érintett gazdálkodók számára.

Másodsorban: az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2015. január 1-jei megszűnésével feladatkörét az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség szervezeti egységeként a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vette át. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság feladatainak ellátásához költségvetési támogatást kap az erre szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból. A javaslat megteremti a támogatás felhasználásához elengedhetetlen, elkülönített számlán történő nyilvántartásának és kezelésének lehetőségeit.

Ezeket szeretnénk ebben a módosításban szabályozni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 304 2015.03.30. 2:24  297-304

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Heringes Anita képviselő asszony megtisztelt azzal, hogy elmondta a véleményét ehhez a módosításhoz. Azt kell mondjam, hogy visszanyúlhatnánk képviselő asszonnyal azon vitára, amikor ennek a törvénynek az alapját elfogadtuk.

Hadd jelezzem azt képviselőtársamnak, hogy a környezetvédelem egy kiemelkedően fontos dolog és nagyon fontos dolog a kormányzat számára. Hogy az egyik felvetett kérdésére rávilágítsak, hadd szóljak néhány szót a lerakási járulékdíjjal kapcsolatosan. Ezt azért találta ki a kormány annak idején, hogy ne ösztönözze arra a hulladékszállító cégeket, hogy minél több hulladékot lerakjanak a lerakókba, hanem hogy ezeket feldolgozzák, hogy minél kevesebb hulladékot rakjanak le a hulladéklerakókba, pontosan a környezetvédelem érdekében. Tehát ha minél többet tudunk újrahasznosítani, minél többet tudunk kiválogatni ezekből az anyagokból, akkor jóval kevesebb szemét képződik gyakorlatilag, és ez a hulladéklerakási járulék mintegy büntetésül szolgál.

De hadd jelezzem kedves képviselőtársamnak azt, hogy az önkormányzati hulladékszállító cégek pályázhatnak a minisztériumhoz ennek kompenzálására. Nyilván ez egy hosszabb folyamat, mire a lerakás mennyiségét lehet úgy csökkenteni, ami már fenntartható, fizethető lesz ezeknek a cégeknek. Ezek a pályázatok a napokban már elbírálásra kerültek, és a napokban már a kifizetése, a pénzek utalása is megtörténik ezeknek a cégeknek. (Heringes Anita közbeszól.) Igen, de ugyanakkor abban nagyon segít, hogy egy szemléletformálást hozzon létre, tehát hogy ösztönözzük a cégeket arra, hogy egyre kevesebb és kevesebb végképp eldobott hulladék legyen, hanem minél több legyen ebben a kiválogatott és újrafelhasznált hulladék. Ez ennek a generális célja.

Köszönöm szépen a hozzászólásokat, nagyon remélem, hogy a parlament meg fogja szavazni ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 306 2015.03.30. 1:38  305-316

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden hadd vezessem föl azt a vitát, ami most majd következik.

A törvénymódosítás a gyakorlatban felmerült értelmezési kérdésekre válaszol, továbbá bővíti a felhatalmazó rendelkezések körét.

A módosítás hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleg notifikációs eljárás alatt álló, a veszélyes állatfajokról szóló új miniszteri rendelettel összhangban a miniszter felhatalmazást kapjon olyan végrehajtási rendelet megalkotására, melyre az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezései kapcsán szükség van. A javaslat alapján tehát a miniszter felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg a veszélyes állatok körét, egyedi azonosításuk szabályait, a különösen veszélyes, a közepesen veszélyes és az elővigyázatosságot igénylő állatfajegyedek tartásának, szaporításának, elidegenítésének, szállításának szabályait, továbbá a veszélyes állatok adatait nyilvántartó országos adatbázis működési feltételeit.

További felhatalmazást kap a miniszter abban a tekintetben, hogy rendeletben állapítsa meg az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának szabályait.

(21.40)

A törvénymódosítás pontosítja azt is, hogy a veszélyes állatok esetében a madarakat, hüllőket és emlősöket egyedi azonosítóval kell ellátni. Ezt a szabályozást korábban is tartalmazta, de a törvényszöveg megfogalmazása félreértésekre adott okot, melyet jelen törvénymódosítás módosít és orvosol. Ebben a szellemben kívánjuk a vitát folytatni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 316 2015.03.30. 3:36  305-316

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd menjek végig a felszólalások sorrendjében, de hadd kezdjem egy olyan mottóval, ami az én életemet végigkíséri, ami gyakorlatilag úgy szól, hogy amikor az ember háziasította az állatokat, akkor egyben felelősséget is vállalt érte. Hiszen lemondattuk őket az önálló életvitelükről azért, hogy ha a mi szolgálatunkba állnak, a mi kedvtelésünkre, a mi hasznunkra, akkor mi pedig gondoskodunk róluk. És ezt a gondoskodást a XXI. században kimagaslóan érvényre is kell juttatni.

Heringes Anita képviselő asszonynak tartozom egy elnézéskéréssel és egy ígérettel, hogy többet ilyen helyesírási problémás és kodifikációs problémás törvénymódosítással nem állunk elő, hanem igyekszünk kijavítani ezeket a technikai problémákat.

Magyar Zoltán és Egyed Zsolt képviselőtársamnak köszönöm, hogy a Jobbik Magyarországért támogatja a módosítást.

Köszönöm a macskák felvetését. Én azt hiszem, hogy az az út, amin a kutyákkal elindultunk, az egy szemléletváltozást, egy szemléletmódosítást idéz elő a lakosságban, ebtartókban. És azt hiszem, hogy közeledünk a macskákhoz. Ugyanakkor ez egy sokkal szélesebb társadalmi kör, és sokkal több kérdést vet fel, és talán a macska egy picit más jellegű, más típusú háziállatunk, mint maga a kutya, aki az ember barátja, és sokkal jobban közöttünk van, tehát a macskákkal való személyes elköteleződés nehezebb. De azt kell mondjam, hogy évtizednyi távolságban biztos, hogy nem ússzuk meg, hogy a macskákat is azonosítóval kell ellátni, és tudnunk kell azt, hogy kihez tartozik, hiszen azért felelőssége van, mindabban, amit akár betegségben, akár tartásban, akár elkóborlásban, akár a természeti védett állatok irtásában okoz egy-egy ilyen macska.

Egyed Zsolt képviselőtársamnak hadd jelezzem, hogy egy törvény annyit ér, amennyi be van tartva belőle. Teljesen igaza van. Ugyanakkor sosem azon embertársainkra kell tekintettel lennünk egy törvény alkotásakor, akik renitensek, hanem azokra, akikkel jó dolgokat szeretnénk megvalósítani, és majd szeretnénk olyan lehetőségeket biztosítani, hogy a renitens polgártársainkat is rákényszerítsük arra, hogy törvénytisztelők legyenek. De azt kell mondjam, hogy a törvény szerint veszettségi oltásban nem részesülhet ma már az a kutya, aki nincsen csipeltetve. Tehát azért a kettőnek összekötve kellő garanciával kell bírnia, bár egyáltalán nem garancia, hogy ha úgy harap meg egy kutya valakit, hogy nincsen csipeltetve, és akkor vélhetően veszettség ellen sincs oltva, akkor aztán van nagy pánik. Én azt remélem, hogy itt is egy szemléletváltozás az évek során meghozza azt a hatást, ami szükséges.

Pócs János képviselőtársamnak pedig a támogató szavait köszönöm.

Azt remélem, hogy a parlament nagy többséggel, egyetértéssel el fogja fogadni ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 318 2015.03.30. 0:50  317-328

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon röviden, a módosítás a kormány egyszerűsítési törekvéseivel összhangban a háttérintézmények és a bürokrácia csökkentését célozza meg. Ennek keretében történik az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ integrálása az Országos Mezőgazdasági Múzeumba. A hosszú távú szakmai cél, hogy az integrációval létrejövő Országos Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár az agrárium, az agrárszakemberek és érdeklődők számára egyfajta tudásközpontként is működjön tovább, ahol minden, agráriummal kapcsolatos szakmai ismeret egy helyen fellelhető. Az integráció következményeként egy szakmailag is meghatározó, költséghatékony és egyszerű szervezet jön létre. Remélem, támogatható lesz a javaslat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 328 2015.03.30. 0:48  317-328

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Hadd oszlassak el egy kételyt, hiszen mindnyájukban az a kétely merült fel, hogy mi lesz majd a Vajdahunyadvárral, és hogy biztos valami sundám-bundám dolog történik. Szeretném biztosítani önöket, hogy az intézkedés arról szól, hogy egy költséghatékony, egyszerűbb, bürok­rácia­mentesebb szervezet jöjjön létre. Amikor aggályokat fogalmaznak meg, hadd mondjam azt, hogy elkötelezett szakemberek dolgoznak ezekben az intézményekben is. Bízzanak kiváló munkájukban, úgy, ahogy bízik a kormány is és a kormánypárt is.

Nagyon kérem önöket, fontolják meg majd szavazatukat, és támogassák ezt a törvényt az elfogadáskor. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 16 2015.03.31. 5:30  13-16

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Egy dologban egyetértünk: a magyar föld megvédése kiemelt nemzeti feladat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Olyan hatáskör, amelynek megvédése, amelyért való küzdelem mindnyájunk számára kiemelten fontos. Kiemelten fontos, mert olyan korlátos jószágról beszélünk, amiből csak egy van.

Ahogy éppen a napokban tárgyaltuk különböző formáit a földműveléssel kapcsolatosan, akár a tápanyagtartalma, akár a területi csökkenése mind-mind olyan intő jel számunkra, amely azt mutatja, hogy a magyar termőföld egyre nagyobb kincs, egyre inkább vigyázni kell rá, és egyre inkább éles küzdelmet kell folytatni azért, hogy ezt megtartsuk nemzeti hatáskörben.

Engedje meg, hogy azt mondjam: ön jogtalanul vádolta a kormányt azzal, hogy az állami földek bérbeadásával elherdáljuk a területet. Csak szeretném a figyelmét felhívni arra, hogy jelenleg tízszer több bérlő van ugyanazon a területen, mint a megelőző kormányoknál. Mi ez, kedves képviselőtársam, ha nem az, hogy egyre inkább szolgálja a termőföld a vidéken élők boldogulását, egyre inkább szolgálja a vidéki megmaradást?

Ön felhozta a kormány bírálatára a spekuláns nagytőke szerepét és szerepvállalását a földben. Melyik kormány volt az ‑ akkor hadd kérdezzek vissza ‑, amely épp a degressziót bevezette, pontosan azért, hogy ne serkentsük a nagybirtokok kialakulását, hanem a kisebb birtokok meglétét? Melyik kormány az, amelyik 80 százalék kisbirtok és 20 százalék nagybirtok rendszert tűzött ki a birtokpolitikai célok megvalósításánál? Természetesen a mostani Fidesz-KDNP-kormány.

És természetesen itt vagyunk a harmadiknál, ami most valóban a legaktuálisabb: a külföldi földszerzés kérdése. De hadd kérdezzek újra öntől: melyik kormány az, amelyik a zsebszerződéses törvényt elfogadta, amelyikkel küzdünk ez ellen? Azt kell mondanom önnek, hogy nincs ékesebb bizonyíték rá, hogy ez eredményes, mint az, hogy csendben, a jogi úton szépen tisztázódnak és fehérednek ki Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megye földtulajdonai. Én azt hiszem, hogy nagyon eredményes és nagyon sikeres példák ezek. Nem véletlen, hogy Brüsszelben elégedetlenséget fogalmaznak meg a magyar földtörvénnyel kapcsolatosan, és azt mondják, hogy túl szigorú, és nem felel meg az ő szabályuknak.

Az a célunk az új földügyi szabályozással, hogy a földnek a helyben lakó földművesek, gazdák tulajdonába és használatába kell kerülnie. A bel- és külföldi spekulánsokat ki kell szűrnünk, valamint a föld nemzeti hatáskörben való tartása abszolút elsődleges prioritást élvez. Ennek elősegítése érdekében számos garanciális eszközt vezettünk már be.

Nézzük, mi történt az elmúlt napokban! Az Európai Bizottság a tőke szabad áramlásának korlátozása miatt átfogó, több tagállamra kiterjedő vizsgálat keretében tekintette át a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt és ennek uniós joggal való összhangját. Nem vagyunk egyedül, hiszen nemcsak Magyarország áll a vizsgálatok előtt, hanem Bulgária, a litvánok és a szlovákok is velünk együtt. 2014 júliusában indult ez az eljárás, és a Bizottság számos kérdést intézett a magyar hatóságokhoz a magyar földszerződési szabályozással összefüggésben. Olyan kérdésekre keresik a választ, amelyek a 2015. március 26-án számunkra küldött hivatalos felszólításban szerepelnek, amelyben jelezték, hogy Magyarország válasza számos kérdést tisztázott, de nem mindenben felel meg az Európai Bizottságnak.

Erre figyelemmel az Európai Bizottság arra jutott, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény egyes rendelkezéseiben foglalt korlátozások elfogadásával Magyarország nem tesz eleget az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49., tehát a letelepedés szabadságáról szóló, és 66., a tőke szabad áramlásáról szóló cikkében foglalt kötelezettségeinek. A kifogásolt rendelkezések között van a jogi személyek tulajdonszerzésére vonatkozó tilalom, a földművesekre vonatkozó szakismeret ‑ agrárvégzettség ‑ és gyakorlati követelmény elő­írá­sa, a külföldi megszerzett gyakorlat el nem ismerhetősége, és lehetne sorolni.

De, kedves képviselőtársam, engedje meg, hogy a végén elmondjam a legfontosabbat: az biztosított és bizonyított, hogy a magyar kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) elment a lehető legmesszebbmenőkig. Arra kérem önt, hogy belső megosztással ne csökkentsük a kormány küzdelmi erejét, hanem összefogva, közösen tudjunk megnyilvánulni Brüsszel előtt az ügyben, hogy a magyar kormány és Magyarország elkötelezett abban (Az elnök ismét csenget.), hogy a termőföldet nemzeti hatáskörben, nemzeti tulajdonban tartsa.

Ehhez kérem az ön megértését és támogatását. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 30 2015.04.07. 2:27  27-30

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Nem, nem, nem és nem! Azt kell mondjam önnek, már a kérdése is olyan félrevezető információt tartalmaz, amit a leghatározottabban vissza kell utasítanom.

A kérdésben megfogalmazott híresztelése is alaptalan és káros. Azon gazdálkodók, akik bármilyen okból nem vették figyelembe a terménydiverzifikáció 2015-től alkalmazandó követelményeit az őszi vetéseknél, minden további nélkül megfelelhetnek neki úgy is, ha az őszi vetésű növényük betakarítása után területük egy részén másodvetést alkalmaznak. Emlékeztetek ugyanis mindenkit arra, hogy a tárca valamennyi közleménye, híre és egyéb tájékoztató megnyilvánulása 2012 óta tartalmazza a támogatások várható összege mellett azt is, hogy a zöldítés 2015-től a területalapú támogatások 30 százalékát teszi ki. A zöldítés követelményét szintén évek óta ismerheti a szakmai közvélemény, kis túlzással a csapból is ez folyik, sőt 2013 decembere óta részei a magyar jogrendnek azok az uniós alaprendeletek, amelyek hazai jogalkotás nélkül is közvetlenül végrehajtandók.

Fórumaink, rendezvényeink, sajtómegnyilvá­nulá­saink évek óta sulykolják a zöldítés jelentőségét és a szükséges tennivalókat. A papír alapon és elektronikusan egyaránt terjesztett kézikönyv minden érintett kamarai taghoz postai úton eljutott, elektronikusan pedig számos helyről le lehet tölteni. A minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkársága önálló honlapon foglalkozik a közvetlen támogatások 2015-20 között alkalmazandó szabályaival, azok részletes, közérthető és szemléletes bemutatásával, így a terménydiverzifikáció kielégítésének számos közegével is.

Fontos tehát: egyetlen gazdálkodónak sem kell kiszántani egyetlen hektárt sem. A terület egy részén elvetett egy vagy két másodvetés, amennyiben azt közvetlenül a tarlóhántás után, még 2015. július első felében elvetik, az a terménydiverzifikáció szempontjából második és harmadik növényként elszámolható lesz; ráadásul, ha ez a másodvetés megfelel az ökológiai másodvetés kívánalmainak is, úgy egy füst alatt a zöldítés másik feltételét, az ökológiai célterület kijelölését is letudhatja a gazdálkodó. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 38 2015.04.07. 2:18  35-38

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Jó hírt szeretnék önnel megosztani, hiszen a kormány március 18-ai döntésével a veszélyeshulladék-tároló felszámolására mintegy 400 millió forintot biztosított, lehetővé téve, hogy a veszélyes hulladék ártalmatlanítása még ebben az évben megtörténhessen.

A kormány támogatásával felszámolhatók lesznek a hátrahagyott környezeti károk, és ezzel megelőzhető egy fenyegető környezeti katasztrófa is. Egyben szeretném megköszönni önnek azt a képviselői munkát, amivel fölhívta a kormány figyelmét erre a súlyos környezeti veszélyforrásra és mindazt a tevékenységet, amellyel sikerült elérnie, hogy a kormány így döntsön.

A forrás felhasználásához az uniós eljárásrend szerinti nyílt közbeszerzést kell lefolytatni, aminek várható időtartama 3-4 hónap. A nyertes vállalkozó első ütemben valamennyi hordót az előírásoknak megfelelően szállításra előkészíti, szükség szerint átcsomagolja, majd a veszélyes hulladékot ártalmatlanításra elszállítja. A fő cél az ott élők biztonságának a legmagasabb szintű megőrzése.

Második ütemben a már megtisztított tároló területén és közvetlen környezetében végeznek környezeti állapotfelmérést. Ennek során megvizsgálják, hogy az itt tárolt különböző típusú hulladékok okoznak-e talaj- és talajvízszennyezést. Az illetékes Tiszántúli Környezetvédelmi és Területvédelmi Felügyelőség az elmúlt évtizedben folyamatosan törekedett a telep teljes felszámolására. Ennek érdekében határozatban kötelezte az üzemeltető céget a veszélyes hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására. Ennek elmaradása miatt bírságot is kiszabott. A felügyelőség tehát megtette a szükséges közigazgatási lépéseket, büntető feljelentés nyomán jelenleg az ügy bírósági szakasza folyamatban van.

Mindemellett emlékeztetni szeretnék, hogy a környezetvédelmi törvény értelmében a gazdasági társaságok vezetői a társaságok megszűnése esetén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságot terhelő, a társaság által nem teljesített helyreállítási és kártérítési kötelezettségekért.

Köszönöm szépen kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 203 2015.04.07. 4:50  200-203

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Szomorú szívvel hallgattam végig mindazt, amit e térségek elmúlt százéves életéről mondott az imént. S azt fogalmaztam meg magamban, hogy Istenem, nem rekviemről kellene beszélni, hanem riadóról vagy ébresztő fúvásáról ebben a térségben, mert akkor fejezné ki igazán azt a célt, azt a szándékot, amelyet a magyar kormány gondol ezzel a területtel. Hiszen a kormány célja, hogy a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban szemmel látható, minden érintett számára érezhető javulás következzen be. Ennek érdekében olyan vidékfejlesztési programok megvalósítására törekszünk, amely az emberek és a közösség értékeire építve, a hagyományokat ápolva, természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva, a mezőgazdaságot fejlesztve nyújt esélyt a vidéki élet megbecsültségének helyreállítására.

A fentiek szellemében a nemzeti vidékstratégiában megfogalmazott nemzeti programok egyikeként jelenik meg az aprófalvas térségek fejlesztési programja is. Tudjuk jól, hogy az aprófalvak népességmegtartó ereje alacsony, esetükben a demográfiai erózió erőteljesen érvényesül. Többségüket rendkívül kedvezőtlen demográfiai és társadalmi folyamatok jellemzik, ami a gazdasági teljesítményükre is negatív hatással van. Éppen ezért a leszakadt aprófalvas térségek problémáinak megoldása, leszakadásuk megállítása és a folyamat megfordítása kiemelten fontos feladat a kormányzat és a vidékpolitika számára; az aprófalvak problémája speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő településformaként jelenik meg. Fejlesztésükre az elmúlt esztendő uniós forrásai mellett külön program indításának szándéka is megfogalmazódott. A fejlesztés alapjaként az agrárgazdaságot, az agrárgazdaságon alapuló közfoglalkoztatást, a szociális gazdaságot, a turizmust és rekreációt már eddig is számos intézkedéssel segítettük. A napi munkába járás, ingázás igényeihez illeszkedő közösségi közlekedés fejlesztése, az aprófalvak gazdasági létalapját biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, a helyi vállalkozások támogatása, a szociális gazdaság kialakulásának, működésének ösztönzése mind kiemelt figyelmet kaptak eddig és kapnak a jövőben is.

Engedje meg, hogy néhány számot ismertessek önnel, hogy konkrétumokról is beszélhessünk. Somogy megyében a foglalkoztatási ráta 2014-ben 57 százalék volt, a rendszerváltás óta a legmagasabb ‑ még akkor is, ha ilyen szörnyű a szám. A munkanélküliség is 2010-ben volt a legmagasabb: az akkori 14,1 százalékos munkanélküliségi ráta mára 9 százalékra esett vissza. 2011 és ’14 között a kkv-s munkahelyteremtő beruházási pályázati program keretéből 144 vállalkozás részesült. A vállalkozások 888 új munkahely létesítéséhez 1,8 milliárd forintot nyertek el. A támogatással 1650 fő munkahelyének megőrzéséhez is hozzájárultunk. 2012 és ’14 között az „Első munkahely” garanciaprogramban 1028 fő, 2013-14-ben nyári diákmunkában pedig 817 fő vett részt a megyében.

Ez nem elegendő még. De hogy valami történik, azt mutatják ezek a számok is, és azt látom, hogy a kormánynak van még feladata, és van az elmúlt száz esztendőnek a bepótlására nem is kevés feladat, amiért nekünk dolgoznunk kell.

A vidékfejlesztési program egyik fő célkitűzése a munkahelyteremtés. A vidéken élő lakosság helyben tartása és életszínvonalának növelése érdekében kulcsfontosságú a vidéki munkahelyek megőrzése, számának növelése és a munkavállalás feltételeinek javítása, a kis és közepes méretű gazdaságok előnyben részesítése. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a vidékfejlesztési program a vidéki térségek alapvető szolgáltatásokkal és infrastruktúrákkal való ellátását is támogatja, melynek során kiemelt támogatásban részesülnek az ezer fő alatti népességgel rendelkező települések. A kormányzat a két intézkedésre összesen 70 milliárd forintot szán a 2014-20 közötti támogatási időszak alatt.

Ez a pénz, ez az összeg nyilván nem elegendő még ahhoz, hogy ott minden kérdést megoldjunk, de ahhoz, hogy elinduljunk azon az úton, ami a megoldáshoz vezet, szerintem egy jó jel, és ehhez kérem az ön további támogatását is és a térség további figyelemmel kísérését. Köszönöm szépen kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 4 2015.04.27. 5:10  1-4

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Valóban, a hétvégén Szent György-nap volt, és ez ünnep a magyar gazdák életében; ünnep a pásztoroknak, ünnep minden hagyomány tekintetében az őshonos magyar mező­gazdaság számára. Ünnep azért, mert mindig alkalmat ad egy számvetésre.

A hétvégén volt Mérában a tejbemérés, ami - biz­tosan tudja ‑ azt a célt szolgálja Kalotaszegen, hogy az egész Szent Mihály-napig tartó szezonban bemérik a tejet, és az alapján osztják vissza utána a javadalmat a gazdáknak. Ünnep volt az én szűkebb pátriámban is, a Szigetközben, hiszen Dunaszegen az első gulyakihajtást tartották, három gazda 135 magyartarka üszőjével indult ez a program. Én azt hiszem, mindenképpen olyan ünnepi esemény, amiről illik megemlékezni itt a Házban.

Illik számot vetni azzal, hogy hol is tart a magyar állattenyésztés, hol tart a legeltetéses állattenyésztés, hol tart mindaz a kultúra, ami ehhez köthető. Nagyon örülök, hogy fölvette ezt a viseletet, mert valahogy a magyar nemzet is olyan, mint egy nagy fa: ágai vannak, amelyeket vághatunk, kurtíthatjuk, beolthatjuk, de azt túléli, kivéve akkor, ha a gyökereit elvágjuk, és azt megszüntetjük. Pontosan az állattenyésztésben is, a magyar kultúrában is, ha nem nyúlunk vissza azokhoz a kulturális hagyományainkhoz, amelyeket akár a legeltetéses állattenyésztés hoz, akkor gyökerét vesztett állattenyésztésről, gyökerét vesztett magyar mezőgazdaságról beszélhetünk.

Nézzük meg, hogy az ünnep alatt az ősi magyar életformához szorosan hozzá tartozó pásztorkodás a függetlenség, a szabadság jelképe is volt nagyon sokszor. Persze, a valóságban nem ilyen idilli a kép, a szépsége mellett már több száz évvel ezelőtt is megvoltak az árnyoldalai. Ma sem tartozik a könnyű foglalkozások közé, de nagyon fontos szegmense az agráriumnak.

A kormány agrárpolitikájában központi szerepet kap az állattenyésztés fejlesztése, az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítása. E cél érdekében törekszünk arra, hogy mind uniós, mind nemzeti költségvetésből a lehető legmagasabb forrásokat biztosítsuk az állattartók részére. 2015 és 2020 között az európai uniós agrártámogatásból a korábbinál 180 milliárd euróval (sic!) nagyobb összeget biztosítunk az állattartó ágazatnak.

Az idei év mérföldkő is az állattenyésztés életében, hiszen az uniós finanszírozású közvetlen támogatások tekintetében új támogatási rendszer indult el. Az új közös agrárpolitika keretében belül nagymértékben bővültek az állattenyésztőket érintő támogatások mozgásterei. Így hazánk is élt azzal a lehetőséggel, hogy 2015-től az ágazat érdekeit legnagyobb mértékben szolgáló, termeléshez kötött konstrukciókat hirdessen meg. Ennek egyik első számú kedvezményezettje a szarvasmarha-ágazat, ahol külön támogatásban részesülhet a húshasznú anyatehén, a tejhasznú tehén és a hízott bika is. Ezek esetében az igényelhető összegek jelentős mértékben növekedtek.

Helyesen mondta képviselőtársam, hogy végre növekszik az állatlétszám, és azt kell mondanom, a legelőállat-létszám is növekedik végre Magyarországon, hiszen a lábasjószágok jelenléte ‑ bármilyen statisztikában megnézzük ‑ emelkedik.

A tejágazat 2014-ben 43,2 millió euró támogatást kapott, ez az idén 69 millió euróra emelkedik. A húshasznú szarvasmarha- és anyajuhállomány az úgynevezett kérődző-szerkezetátalakítási program keretében 2014-ben összesen 43 millió euró bázisalapú támogatást igényelhetett.

Ez idén 61,5 millió euróra nő, és szintén termeléshez kötötten az aktuális állatállomány után kerül kifizetésre.

A „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program keretében ‑ amely 2020-ig több ezer munkahely létrejöttét célozza meg ‑ 212 milliárd forint új forrás biztosítható az állattenyésztés többlettámogatására. Ebből 180 milliárd nemzeti támogatás.

(13.20)

A gazdálkodási tevékenység megtervezésekor mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az állami földek használatba adása egy bérleti rendszerben történik, senki sem tulajdonába kapja a földeket. Az ön által említett esetben az adott területre megkötött korábbi haszonbérleti szerződés lejártát megelőzően legalább egy évvel már figyelmeztették a gazdákat, és ezzel az ön által említett gazdák is tisztában voltak. Tájékoztatom tisztelt képviselő urat, hogy Magyarországon nemcsak állami tulajdonban, hanem magántulajdonban lévő állami földek is vannak, amelyek szintén bérbe vehetők a piaci viszonyok szerint.

Azt gondolom, kedves képviselőtársam, hogy hosszú idő után Magyarországon először több lábasjószág ment ki a pusztába, mint korábban, és ez, azt hiszem, mind a magyar parlament, mind a földművelésügyi tárca munkájának köszönhető. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 90 2015.05.04. 2:17  87-90

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Ahogy említette, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Részvénytársaság 2004-ben vált ketté, s az egyik a 100 százalékos magántulajdonban lévő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. lett, amelyik szarvasmarha-tenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik, míg a másik létrejövő cég a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. lett, amely a tradicionális tevékenységet folytatja, ami gyakorlatilag 230 évvel ezelőtt létrejött.

Nagyon meglepett engem kedves képviselőtársam kérdése, hiszen az LMP-t én úgy ismertem, mint aki mindig a kisgazdaságokért, a hagyományos állattenyésztésért, a hagyományos mezőgazdaságot művelőkért áll ki, most pedig egy nagyüzem sorsáért aggódik. Azt szeretném öntől csak kérni, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk támogatni, és hogyha valóban azt szeretnénk, és valóban azon filozófia mentén igyekszünk a gazdaságpolitikát folytatni, hogy támogatni kell a kis-, közepes és családi vállalkozásokat, mezőgazdasági vállalkozásokat, akkor bizony nem lehet azt mondani, hogy nem lehet hozzányúlni egy egyébként 2017-ben lejáró állami földbérlethez. Az az igazság, kedves képviselőtársam, hogy mindegyik lejáró földbérleti pályázathoz hozzá fognak nyúlni, tehát nemcsak ehhez, mert a kormány elhatározta, szilárd elhatározása áll, hogy 80:20 százalékban húzza meg a kisüzemek és nagyüzemi vállalkozások arányát Magyarországon, mert azt látjuk, azt szeretnénk, hogy ezek az állami területek jó kezekbe kerüljenek, és annál jobban nem is lehet egy helyi közösséget védeni, mint hogy a helyi embereknek munkát, stabilitást adnak. Itt gondolok a fiatal gazdákra is, akik legalább 20 évig ott fognak helyben dolgozni, letelepedni, s ezzel válaszoltam is arra a kérdésére, hogy milyen új értékek jönnek létre az állami földek kezekbe adásával. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt tartjuk, hogy a magyar állam földjei a magyar emberek kezében vannak a legjobb helyen. Köszönöm kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 202 2015.05.04. 4:53  199-202

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm, hogy felszólalásával lehetőséget teremtett a Jászság és az összmagyarság egy jeles történelmi eseményének felelevenítésére. Ahogy ön is említette, redemptio, azaz megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását. A kerülethez tartozó egyes települések 1745-ben pénzért szerezték vissza a török háborúk után elvesztett korábbi kiváltságaikat. Lipót király a területen a folytonos harcok miatt bekövetkezett népesség-átrendeződésre hivatkozással nem tekintette többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat, és 1702-ben 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászságot, a Kiskunságot és a Nagykunságot. Lipót rendelete eltörölte a jászok és kunok örökös kiváltságait, és gyakorlatilag jobbágysorba taszította őket. A sérelem miatt a jászok és kunok természetesen a Rákóczi-szabadságharc lelkes támogatói lettek, a földesúri szolgáltatások teljesítésének pedig ellenálltak mind a lovagrend, mind a zálogjogot később megszerző Pesti Invalidus Rendház esetében.

Mária Terézia az országos tiltakozásnak engedve 1745-ben végül beleegyezett az önmegváltásba, amely már a szatmári béke óta napirenden volt. Miután az úgynevezett redemptusok gyűjtéséből, kölcsönökből sikeresen összeszedték a valóban szinte felfoghatatlan összegű, mintegy 580 ezer rajnai aranyforintos megváltási díjat, a királynő 1745. május 6-án aláírta a diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok képviselő úr által is felsorolt örökös kiváltságait.

A jászok, a kunok a megváltás során lehetővé tették, hogy több, pénzzel rendelkező betelepülő vagyonos, eredetileg nem jász és kun polgár is részt vegyen a redemptióban. Talán nem felesleges név szerint megemlíteni a redemptióban részt vevő jászsági településeket: Jászberény, Jászárokszállás, Jász­apáti, Jászalsószentgyörgy, Jászladány, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászdózsa, Jásztelek, Jász­felső­szentgyögy. A redemptiót követően létrejövő új közigazgatási egység a Jászságot, a Nagykunságot és a Kiskunságot magába foglaló, az 1876-os közigazgatási reformokig fennálló Jászkun Hármas Kerület székhelye Jászberény lett.

A redemptio megváltoztatta a községi földtulajdonok korábban egyenlő elosztási arányát, mert azt a redemptusok között, az általuk megváltott összeg nagyságának arányában osztották el. A redemptusok minden közösségi jószágból részesültek, míg az irredemptusok csak a ház körüli veteményföldekből. A megváltásnak és a redemptusoknak jelentős szerepük volt abban, hogy a sajátos jász és kun származástudat és hagyománytisztelet fennmaradt. A megváltást követően kialakult viszonyok pedig sokáig meghatározták a térség tulajdoni, foglalkozási, társadalmi, gazdasági struktúráját.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jászkun közösség példát mutatott az utódok számára a szabadság iránti olthatatlan vágyával és azzal, hogy a közös ügyért egymással és a magyarsággal is össze tudott fogni. Ezért lehet a redemptiós diploma a Jászsággal közös több száz éves történelmünk kiemelkedő és felemelő pillanata. A képviselő úr szavai szerint az ilyen eseményekre való emlékezésnek különösen nagy a jelentősége abban az Európában, amelyben egyre kevésbé hisznek a sorsszerűen, szervesen kialakult családi és nemzeti közösségekben. Teljesen igaza van, a jász és kun és magyar eleink nem ilyen szabadságért harcoltak; nem olyan szabadságért, amely a nemzettudatot, a tradíciókat és erkölcsöket, az emberi méltóságot lábbal tiporja. Szabadságért küzdöttek, nem szabadosságért. Nekünk meggyőződésem szerint a redemptusok által képviselt eszményekért kell kiállnunk, mert ez lehet megmaradásunk és fejlődésünk záloga.

Hazánknak és a kormánynak a közelmúltban valóban komoly csörtéket kellett és kell jelenleg is vívnia az ország szuverenitásának megóvásáért, akár a mezőgazdasági szférára, akár az ország fizikai alapját és területét képező termőföldek tulajdonjogára, akár a kormányzás más területeire tekintünk. Ezekben csak akkor lehetünk sikeresek, ha a jó történelmi példákra támaszkodva valamennyien összefogunk.

Az emléknap alkalmából a kormány nevében köszöntöm a Jászságot, köszönöm a példamutatásukat, amelyből mindenkor erőt meríthetünk folytatódó küzdelmeink során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 208 2015.05.04. 5:17  205-208

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon szépen köszönöm ezt a felvetését, amelyben a somogyi falvak sorsáról számol be, hiszen egy nagyon fontos kérdést taglalunk. A múltkor is beszéltünk már a hátrányos helyzetű térségekben élők sorsáról, és igyekeztem akkor is, és azért vártam meg a válaszát, hogy most is biztosíthassam önt arról, hogy a magyar kormány figyel ezekre a térségekre, és a lehetőségeihez képest mindent elkövet azért, hogy a dolgozni akaró, jó szándékú embertársainkat ne hagyja magára. Lehetetlen az a helyzet, hogy ha valaki dolgozni akar, ha valaki az ön által jelképesen és nagyon illusztrisan felsorolt módon küzd a mindennapokért, hogy őket magukra hagyná a kormány. Ők azok az emberek, akik gyakorlatilag a lehető legnehezebben, a legnagyobb erőfeszítéssel küzdenek azért, hogy a saját térségük, a saját életük és ezáltal összességében Magyarország is talpra állhasson. Sokszor és sokadjára is elmondom, hogy Magyarország megújulásának a záloga ezeken a kicsi vidéki településeken van. Ha őket nem tudjuk a XXI. század szintjére felhozni, ha különböző támogatásokkal nem sikerül számukra megélhetést, biztonságot és biztonságos hétköznapokat nyújtani, akkor az országnak nincsen XXI. százada. Rajtuk, általuk keresztül tud megújulni Magyarország, és mindazon programok, amelyekkel Magyarország kormánya bír, nagyon remélem, hogy ezt segítik.

A fejlesztést elősegítő stratégiai irányok és teendők között a napi munkába járás, ingázás igényeihez maximálisan illeszkedő, akadálymentes és fenntartható közösségi közlekedés fejlesztése, az aprófalvak gazdasági létalapját biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, a helyi vállalkozások támogatása, amelyek az aprófalvas térségekben szociális szempontokat is figyelembe vesznek, a szociális gazdaság kialakulásának tartós és fenntartható működésének ösztönzése mind kiemelt figyelmet kaptak eddig is és kell hogy kapjanak nagyon hangsúlyosan a jövőben is.

(15.30)

A kitűzött célok elérése érdekében a vidékfejlesztési program fő célkitűzései között szerepel a munkahelyteremtés. Vidéken a lakosság helyben tartásának és életszínvonalának növelése érdekében kulcsfontosságú a vidéki munkahelyek megőrzése, ezek számának növelése és a munkavállalás feltételeinek a javítása, a kis- és közepes méretű gazdaságok előnyben részesítése vagy a fenntarthatóság.

A vidékfejlesztési program célkitűzéseihez társított főbb intézkedések a következők: a mezőgazdasági termelés diverzifikálásának az elősegítése, a munkaigényes ágazatok kiemelt támogatása, a termelés biztonságának a növelése, a vidéki infrastruktúra fejlesztése és a helyben termelt erőforrások felhasználása.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a vidékfejlesztési program a vidéki térségek alapvető szolgáltatásokkal, infrastruktúrával való ellátását is támogatja a 20. cikk keretében, amelynek során kiemelt támogatásban részesülnek az ezer fő alatti népességgel rendelkező települések. A kormányzat az intézkedésre közel 70 milliárd forint forrást szán a 2014-2020-as támogatási időszak alatt.

Mindez nyilván csak szó mindaddig, míg nem valósul meg. Nyilván ha betérnénk ott egy kocsmába, és ezt elmondanánk, az emberek ezt nem értenék meg. Az emberek azt értik, hogy létre tud-e jönni az a gazdálkodást támogató és segítő rendszer, amelyben neki biztosan megvásárolják a jószágát; létre tud-e jönni az, hogy ő gazdálkodhat a maga területén; hogy biztos felvásárlók vannak; ha meghizlalja a jószágot, el tudja adni; hogy a terményét, illetve a javait biztonságban meg tudja őrizni. És azt hiszem, ha mindezen programok meg tudnak valósulni, akkor érezheti igazán azt, hogy rá figyelve van, törődve van vele, hogy az ott élő emberek is számítanak.

Én azt hiszem, ha el tudjuk érni azt, hogy ezek a települések megközelíthetők legyenek, hogy ezen településekről el lehessen járni dolgozni, akkor a fiatalok számára a jobb lakhatás végett, ami olcsóbb lakáshoz jutást jelenthet, és kiegészítő tevékenységek folytatása ügyében olyan perspektívát jelenthetnek ezek, amelyek ezen térségek jövőjét jelenthetik. Ott maradó fiatalok nélkül nincs esélye ennek a jövőnek, és az a helyzet, hogy mindent el kell követni annak érdekében ‑ és a magyar kormány e célból cselekszik ‑, hogy ott tartva a fiatalokat jövőt, megélhetést és biztonságot jelentsen ezen térségeknek.

Köszönöm a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 88 2015.05.11. 4:07  85-91

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Azt kell mondjam önnek, hogy nemcsak az esélye van meg, hanem a valóságos helyzet is az, hogy egyetlenegy gazdát sem érhet kár és támogatáselmaradás azért, mert osztatlan közös területen gazdálkodik. Engedje meg, hogy végigvezessem azon a soron, amivel igazamat bizonyítani is tudom.

A kormány nemhogy nem követett el mulasztást, de minden lehetséges eszközzel segíti a termelőket a területalapú támogatáshoz való hozzájutáshoz, természetesen az osztatlan közös tulajdonú földeken gazdálkodókat is. Téves az a megállapítás, hogy a jogszabályváltozás eredményeként lehetetlenné vált az osztatlan közös tulajdonú földrészletek használatának jogszerű bejelentése. A jogszabályi háttér mindig is megvolt, hiszen korábban a polgári törvénykönyv szabályai szerint kellett eljárnia az érintett gazdálkodóknak, most pedig a földforgalmi törvény átmeneti intézkedéseit, átmeneti szabályait tartalmazó törvényben foglalt új szabályozás szerint.

A helyes gyakorlat kialakítása érdekében a jogszerű eljárás részletei kerültek rögzítésre, ami a polgári törvénykönyv alapján egyébként is követendő lett volna. A részletszabályok megjelenésével a gyakorlatban is egyre jobban elterjedt a használati rendben történő előzetes megállapodás megkötése, ezzel megteremtve a földhasználat jogszerűségét mind a tulajdonostársak saját földhasználata, mind a használati jog harmadik személy részére történő átengedése tekintetében.

Kiemelem továbbá, hogy a használati rendben történő megállapodásnak teljes körűnek kell ugyan lennie, de a szabályozás figyelemmel van az elérhetetlen, illetve a megkeresésre nem reagáló, valamint bizonytalan személyű tulajdonostársak körére. Ezért előírja, hogy a fenti személyeknek a használati megállapodási ajánlatra történő hozzájárulását a törvény erejénél fogva megadottnak kell tekinteni.

Mindezek figyelembevételével nem állítható, hogy a földhasználat jogszerű bejelentése ellehetetlenült volna. A jogszerű földhasználat előzetes igazolása nem feltétele az egységes területalapú támogatás igénylésének, hiszen azt 2014-től vélelmezni kell. Az ügyfél földhasználati jogosultságát az MVH jogosult vizsgálni, annak igazolására a támogatás igénylője akkor kötelezhető, ha ellenőrzésre kerül a sor, vagy ha a jogszerűség tekintetében kétség merül fel, mert ugyanarra a földterületre egyidejűleg több ügyfél igényel támogatást. Ebben az esetben az igénylő törvényben meghatározott módon igazolhatja a földhasználat jogszerűségét. Ez a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésen túl több más módon is lehetséges, például családi gazdálkodó ügyfél esetében családi gazdaság alapításáról szóló megállapodással, haszonbérleti szerződéssel vagy egyéb, használatot igazoló okirattal azok esetében, akik osztatlan közös tulajdonban álló földrészleteket használnak, vagy akinek az adott földterületre fennálló használata önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre a földhasználati nyilvántartásba.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolása a korábbi kormányok több évtizedes mulasztása ‑ ahogy a képviselőtársam is említette ‑, viszont a folyamat ebben a kormányzati ciklusban jelentősen felgyorsul, hiszen a részaránytulajdon kimérésére létrehozott program 970 ezer hektárt, 64 ezer földrészletet és több mint 300 ezer tulajdonost érint. Ennek keretében 2015-ben, azaz ebben az esztendőben mintegy 4,5 milliárd forint költségvetési támogatás áll rendelkezésre, ami nagyságrendekkel meghaladja a korábban bármikor erre a célra fordított összeget.

Azt kérdezte a kedves képviselőtársam, hogy mit tegyenek azok, akiknek a hétvégén lejár az igénylés dátuma. Nyugodtan adják be, és nyugodtan bízhatnak abban, hogy meg is kapják ezt a támogatást teljesen jogszerűen, és teljesen annak mentén, ahogy én itt ezt felsoroltam.

Kérem képviselőtársamat, fogadja el szakmai válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 180 2015.05.11. 2:01  175-184

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Idén több mint négyéves tárgyalási folyamat eredményeként megszületett a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tiltását lehetővé tevő uniós jogszabály.

(17.20)

Azt hiszem, átütő sikerként értékelhetjük mindezt.

A jogszabály tárgyalása során a magyar kormány mindent latba vetve azért dolgozott, hogy a tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Azonban Magyarország nem áll meg a köztermesztés tiltásánál. Idén januárban a berlini Nemzetközi Zöld Hét ‑ Grüne Woche ‑ elnevezésű mezőgazdasági vásáron meghirdettük a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” mozgalmat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a GMO-k mezőgazdasági alkalmazását elutasító európai államok egyesítsék erőiket. Az övezet tagjai vállalják annak biztosítását, hogy ‑ a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait szem előtt tartva ‑ nem termesztenek genetikailag módosított fajtákat a térségen belül. Szilárd meggyőződésem, hogy a versenyképes és fenntartható Európa jövője a GMO-mentes termelésben van.

Az állattenyésztésben is fontosnak tartjuk a GMO-mentes takarmányok biztosítását. Végső célunk, hogy a mezőgazdasági termelés teljes egészében GMO-mentessé váljon. Lépéseket kell tennünk az importtakarmány-függőségünk csökkentésére, hogy saját magunk által megtermelt GMO-mentes takarmánnyal biztosíthassuk élelmiszereink biztonságát. Ennek szellemében 2013 elején csatlakoztunk a Duna Szója Szövetséghez, azonban nemcsak a szójában gondolkodunk. A takarmánynövények esetében kiemelkedő jelentőséggel bír a sokféleség.

A mezőgazdasági génbankoknak köszönhetően a hazai genetikai erőforrások jelentős része begyűjtésre és megőrzésre került Magyarország legnagyobb mezőgazdasági génbankjában, a Növényi Diverzitás Központban Tápiószelén. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 184 2015.05.11. 1:09  175-184

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársam! Minden szavával egyetértek, és szeretném jelezni, hogy a Kárpát-medencében több mint száz olyan növényfaj van, amely potenciális takarmánynövénynek tekinthető, és amelynek jelenleg elenyésző részét hasznosítjuk.

Mindannyiunk érdeke, hogy az asztalunkra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerüljenek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleség megőrzését is biztosítani tudjuk. Ezért is még ebben az évben mi is szeretnénk megvalósítani, hogy a húst, halat, tojást, tejet, mézet és takarmányt GMO-mentes jelöléssel lehessen ellátni Magyarországon. Ellenőrző hatóságaink továbbra is szigorúan ellenőrzik a vetőmagokat, az élelmiszereket és a takarmányokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2015-ben kiemelt projekt keretében folytatja a GMO-mentes ellenőrzéseket.

Nagyon remélem, hogy mindaz az erőfeszítés, amit a minisztérium tesz, azzal jár majd, hogy az asztalunkra, a gyermekeink asztalára biztonságos, GMO-mentes élelmiszerek kerülhetnek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Schiffer András közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 16 2015.05.12. 5:27  13-16

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A földünket érintő klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási események valószínűsége, gyakorisága, valamint azok kedvezőtlen gazdasági, környezeti és társadalmi hatása, tudjuk nagyon jól, növekszik. Különösen érzékenyen érinti ez a mezőgazdaságot, amelynek egyik legfontosabb feladata a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosítása.

A mezőgazdaság kockázatainak növekedésével ennek a feladatnak a teljesítése veszélybe kerülhet, ezért egyre nagyobb hangsúly helyeződik a kockázat­megelőzésre és a kockázatkezelésre, amelyekre a Földművelésügyi Minisztérium is kiemelt figyelmet fordít. A Magyarországon 2012-ben megújított agrárkár-enyhítési rendszer többek között a jégkárt is kezeli. A rendszer azóta folyamatosan fejlődik, mára mintegy 78 ezer termelő a rendszer tagja, összesen 4 millió hektárral. 2015-ben az őszi fagy beemelésével is bővül a lefedett károk köre, pontosabbá válik az eljárásrend. 2014 novemberében bevezettük az elektronikus rendszert, amely megkönnyíti mind a termelők, mind a hatóságok munkáját.

Az elektronikus kárbejelentéssel lehetőség nyílt parcellaszintű károk bejelentésére, így a termelők már több kisebb kár összesítésével is jogosultságot szerezhetnek kárenyhítő juttatásra, továbbá már 15 százalékos üzemi szintű bevételcsökkenés után is igényelhető a kompenzáció. 2012 óta pedig 65 százalékos díjtámogatást is nyújtunk a mezőgazdasági biztosításokhoz, amelyek a jégkárt is lefedik. A háromféle konstrukcióval működő támogatási program népszerűsége folyamatosan növekszik a termelők körében.

(9.40)

A 2012. évi indulás óta 2014-ben már 5,68 milliárd forint díjállománnyal kötött díjtámogatott mezőgazdasági biztosítási szerződést. 2014-ig az EMGA keretében társfinanszírozással, 2015-ben tisztán hazai költségvetési forrásból, majd 2016-tól a vidékfejlesztési program keretében szintén társfinanszírozással működhet tovább a támogatás, amelynek éves költségvetése 2015-ben 3 milliárd forintot tesz ki.

Magyarországon a jégkár az egyik leggyakrabban előforduló káresemény, amely évről évre jelentős kárt okoz nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a lakosságnak is. A jégeső az országon belül bárhol előfordulhat, de hatékony jégeső-elhárító rendszer eddig csak három megyében épült ki. Jó példa erre a ’91 óta működő dél-dunántúli talajgenerátoros rendszer, amelynek működtetését termelői befizetések mellett az FM is megemelt összeggel támogatja.

Az elmúlt években az ország több területéről ‑ Dél-Alföldről, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből ‑ érkezett igény jégeső-elhárító rendszer kiépítésére, ezért ebben a ciklusban célul tűztük ki az egész országot lefedő rendszer kiépítését. Ennek megvalósítása érdekében a 2015 második félévében megnyíló vidékfejlesztési program kockázatmegelőző intézkedéseit is ennek megfelelően alakítottuk ki. Tehát teljes mértékig egyetértek képviselőtársammal abban, hogy az elhatárolt, szigetszerű védekezés eredménytelen, csak akkor lesz eredményes, ha az egész országot lefedő rendszert tudunk kiépíteni. Ezen az úton haladunk most.

2014 novemberében az érintettek bevonásával konferenciát tartottunk az FM-ben, amelyen a tudományos háttér mellett egy országos jégeső-elhárító rendszer gyakorlati megvalósításának kérdései kerültek napirendre. Azóta többször egyeztettünk a rendszer lehetséges működtetőivel, melyek eredményeként az országos jégeső-elhárító rendszer megvalósítását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalja. Ehhez a minisztérium minden szakmai támogatást megad, nem véletlenül, természetesen. A dél-dunántúli rendszer működésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a kárarány, amely a kártérítési összeg és a biztosított érték hányadosa százalékban, jelentősen csökkent. Baranya megyében ez átlagosan 4,3 százalék volt a jégeső-elhárítási rendszer működése előtti időszakban, a védelmi rendszer alkalmazása óta pedig körülbelül 1 százalék. Az országos rendszer létrejöttét tehát mindenképpen támogatjuk.

Az országos rendszer megvalósításához és fenntartásához felhasználhatjuk a dél-dunántúli talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer tapasztalatait. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy nemcsak a rendszer kiépítése lényeges, hanem annak fenntartása is, amelyhez a termelői hozzájárulás elengedhetetlen. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy egy-egy ilyen rendszer előnyeit nemcsak a mezőgazdasági termelők élvezik, szükséges lehet a működtetés költségének fedezéséhez harmadik szereplők, így például a biztosítók, önkormányzatok, vállalkozások bevonása is.

Ezen túlmenően termelői szinten további lehetőség áll rendelkezésre a jégeső elleni védekezésre, például jégháló vagy fólia telepítésével is, amelynek forrásaihoz a vidékfejlesztési program keretében lehet majd támogatásért pályázni, csakúgy, mint a nemzeti kockázatkezelési rendszer harmadik pilléreként a zöldség-gyümölcs ágazatban is bevezetésre kerülő jövedelembiztosítási eszközként történő részvételre.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 24 2015.05.28. 3:28  1-237

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék Gőgös képviselőtársam szavaira azonnal válaszolni, hiszen olyan kérdést vetett fel, amely nem maradhat reagálás nélkül.

A földművelésügyi kormányzat mindent megtesz azért, hogy a tejpiacon kialakuló helyzetet megfelelően kezelje. 1,2 milliárd forintért felvásárlást kezdeményez, hogy a tej fölös mennyiségéből kivonjunk a piacról, és megteremtsünk egy olyan lehetőséget, amellyel próbáljuk normalizálni a tejárat. Idén 55 százalékkal több támogatást kap egy tejtermelő gazda, mint amit kapott korábban. Európa legmagasabb szarvasmarha-támogatását fizetjük Magyarországon, több, mint bárhol másutt Európában. Azt hiszem, olyan lehetőségeket tudunk biztosítani számukra, amellyel ezt az ágazatot sikerülhet stabilizálni.

Nyomon követjük, érezzük, látjuk a piaci helyzetet. Nem véletlenül lett bevezetve az EKÁER rendszer, hiszen ami a leginkább sújtotta a tejtermelőket, az az áfacsalt termékek behozatala Magyarországra. Az okoz egy olyan dömping tejárat, akár a multiáruházak polcain, ami természetesen nehéz helyzetbe hozza a gazdákat, és alacsonyra szorítja a tejárat. De az EKÁER működik. Egyre több helyen tudjuk megfogni a tisztességtelen piaci szereplőket. Azt gondolom, azzal, hogy új fehérjeprogramot hirdet Magyarország, azzal, hogy elsőként elfogadjuk a génmódosítással kapcsolatos törvényt, azzal, hogy a földművelésügyi tárca dolgozik azon, hogy egy olyan jelzőrendszert tudjunk feltenni akár a tejesdobozokra, amely azt jelzi majd, hogy génmódosítás-mentes takarmányból készült állati termékről beszélünk a tej esetében először, megint csak egy olyan piaci előnyhöz juttathatja a gazdákat, amellyel stabil körülmények között, kiszámíthatóan, hosszú távon szervezhetik a tejtermelést.

A tejtermelő ágazat a legnehezebb ágazat, azt is lehet mondani, hogy a magyar mezőgazdaság nehézipara. Nem lehet azzal kalkulálni, hogy máról holnapra levágjuk az állományt (Gőgös Zoltán: De így lesz!), hogy éppen marhapörköltet csináljunk. Minden döntésünknek hosszú távúnak, átgondoltnak és megfontoltnak kell lennie, mert egy borjú beállítása a tejelőrendszerbe, az kétéves program legalább.

(10.10)

Tehát nem lehet ad hoc intézkedéseket hozni, minden döntésnek legalább kétéves átfutása és kétéves hatása kell hogy legyen a piacra. Én azt hiszem, hogy ezzel a támogatási rendszerrel, azzal a határok védelmével, amivel az EKÁER rendelkezik és a GMO nyújtotta védelem lehetőségével olyan előnyökhöz tudjuk juttatni a gazdákat, amely a piaci pozíciókat meg tudja őrizni, hosszú távon a tejtermelés mellett tudnak maradni, és egy biztos megélhetést fog tudni nyújtani a számukra. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 46 2015.05.28. 3:29  1-237

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Schiffer Andrást szeretném idézni: a polgároknak jogában áll hitelesen tájékozódni. Ennek jegyében kértem szót, hiszen képviselőtársunk azt mondta, hogy kivéreztetésre kerül a környezetvédelmi büdzsé, 300 milliárd forinttal kevesebb. Akkor tegyük hozzá az igazságot, kedves képviselőtársam, hiszen az arról szól, hogy a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó háttérintézmények az államreform keretében a kormányhivatalok alá kerülnek, az az összeg a kormányhivatali büdzsében található. Tehát szó nincsen arról, hogy sérülne vagy kivéreztetésre kerülne a környezetvédelem. Már csak azért sem, mert számos olyan intézkedést foganatosítunk és számos olyan intézkedés van folyamatban, amire szerintem méltán lehetünk majd büszkék ennek a ciklusnak az eredményeképpen. Csak a legszűkebb pátriámat hadd mondjam, Szigetköz kérdését. Majdnem 90 ezer hektár terület fog jó reményeim szerint natúrparkká avanzsálni és védelem alá kerülni Szigetközben; mi ez, ha nem a természetvédelemnek egy újabb sikere, hogyha ezt meg tudjuk valósítani.

A hulladékgazdálkodás terén nagyon sok bírálat érkezik, de a szelektív gyűjtés, a hulladék-újrahasznosítás, már maga a fogalom, hogy hulladékgazdálkodás szerintem mind-mind olyan érték, amellyel nyugodtan el lehet mondani, hogy felelősen gazdálkodó kormány és felelősen gazdálkodó szaktárca az, amelyik ezzel foglalkozik. És ennek az eredményei az átalakulás után látványosan lehetővé válnak.

Említette képviselőtársam a nemzeti parkok és az NFA közötti anomáliát, ami itt a parlamentben is nagyon sokat lejátszódott. Nagyon szeretném kérni képviselőtársamat, hogy az igazságot mondjuk el, azt a szándékot, ami a törvényben le van írva. Semmi más nem történne, és a törvény semmi mást nem akart tenni, mint csak azt, hogy van egy pályázati rendszer, amely alapján a földeket megpályáztatjuk, és „Földet a gazdáknak” program keretében kiadjuk. A nemzeti parki területeknél semmi más területről nem beszélünk, csak azokról, amelyek már most is haszonbérben vannak, amiket már most is gazdák művelnek, természetesen nemzeti parki szakmai felügyelettel. A törvény sem akart semmilyen más változást tenni, mint azt, hogy azon az egységes pályázati rendszeren keresztül a nemzeti parkok által haszonbérbe adott földeket most az NFA, a Nemzeti Földalap tehesse meg egységes kezeléssel; de ugyanúgy nemzeti parki szakmai felügyelettel, ugyanolyan szigorú ellenőrzéssel és ugyanazokat a területeket, amelyek most is már gazdáknál vannak, csak lejárnak a szerződések.

(11.20)

Tehát semmi olyan károsodás, semmi olyan értékvesztés nem történne, amelyet a képviselő úr fölvázolt. Nagyon helyes, hogy aggódik a természetért, de ki kell bontani, hiszen ön mondta, ezért idéztem: a polgároknak jogában áll hitelesen tájékozódni, hogy akkor mondjuk el a teljes igazságot, mondjuk el azt, ami a valóság, és ne álljunk meg félúton mondat közben. Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 106 2015.05.28. 7:28  1-237

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány feltett kérdésre itt azonnal igyekezzek válaszolni, hiszen az egyik része valóban prompt választ igénylő és számadatot jelentő válasz, a másik pedig elvi kérdések, amiket tisztáznunk kell egymással.

Schiffer képviselő úr is és Kepli Lajos képviselő úr is feszegette a zöldköltségvetés, környezetvédelmi költségvetés számait, és értetlenségét fejezte ki, amint látszatra azt jelenti, hogy mintegy 49 százalékos csökkenés mutatkozik 2016 viszonylatában 2015-höz képest. Nyilván gondolhatják, hogy ez a valóságban nincs így, és mindjárt mondom is, hogy hova tűnt a 630 milliárd forint ahelyett, hogy 321 a valóság.

A 2016. évi költségvetési törvény tervezetének mellékletei között szerepel a funkcionális tábla, amiben látható, hogy a környezetvédelmi funkcióra jutó forrás 2016. évben valóban csökken a 2015. évihez képest. Ennek oka az, hogy a funkcionális beosztásban számtalan előirányzat kerül egy-egy funkció alá besorolásra. A környezetvédelemmel is ez a helyzet. A csökkenés oka átmeneti, és az uniós források alakulásával indokolható, mert 2015 a 2007-13-as uniós támogatási időszak záróéve. Amit önök hiányolnak, azok azok az önköltségek, amelyek az elmúlt ciklus megvalósulásának, az építkezéseknek az utolsó évre eső részei.

Tehát gyakorlatilag, ha igazságosak akarunk lenni, akkor a tavalyi évi költségvetésnél hozsannát kellett volna hogy halljunk képviselőtársainktól, hogy mekkora a környezetvédelemre jutó összeg.

Ugyanakkor, ha igazságosak vagyunk, és megvizsgáljuk azt, hogy valóban a környezetvédelemre évről évre jutó források hogyan alakulnak, akkor láthatja, hogy növekedés van ebben az esztendőben is, mégpedig a következőképpen.

A 2016. évi költségvetési törvény tervezetében a KEOP, azaz a környezet és energia operatív program zárása miatt lesz kevesebb a környezetvédelmi funkciókra jutó forrás a 2015. évihez képest, ugyanakkor a KEHOP, a környezeti és energiahatékonysági operatív program 2014-20 közötti időszak induló éve az idei, és a KEHOP-ból a kifizetések folyamatos emelkedése várható az elkövetkező években.

Tájékoztatom, hogy a 2016. évi költségvetési törvény tervezetében a Földművelésügyi Minisztérium fejezetén belül a környezetvédelem támogatása 268 millió forinttal nő a 2015. évihez képest. Az intézmények finanszírozása 2016-ban is megfelelő színvonalon lesz biztosítva, nem történik forráselvonás ezen a területen. Mivel kiemelt feladat a védett természeti területek és értékek állapotának megőrzése és javítása, ezért a nemzeti parki igazgatóságnak 2016-ban 700 millió forinttal több támogatás jut idén, mint 2015-ben.

Hadd mondjak még egy adatot, mielőtt aztán az elvi kérdésekre áttérnék. 2014-20 között, tehát ebben az uniós ciklusban 1100 milliárd forint jut környezetvédelmi és természetvédelmi beruházásokra. Ön is tudja, én is tudom, és szerintem mindnyájan tudjuk, kedves képviselőtársam, hogy ekkora összeg egy ciklusra soha nem volt még Magyarországon környezetvédelmi beruházásokra elkölthető.

Elvi kérdések. Számtalanszor beszélünk róla, és valóban, azt is mondhatjuk, hogy a körmünkre égett, és ennek a kormánynak a feladata lett azon szeméttelepek fölszámolása, amelyek veszélyesek a környezetre. Megfogalmaztunk egy elvi döntést, a „szennyező fizet” elvét. Ott a probléma, hogy akkor, amikor a 90-es években privatizálásra kerültek ilyen üzemek, kártalanítási, mentesítési kötelezettséggel vásárolták meg ezeket az üzemeket. Különböző, számtalan trükkel a cégek bebukva, a szeméthegy ott hagyva. És ma érdekes módon senki és ön sem azokon a tulajdonosokon kéri számon az elmaradt mentesítést, hanem a magyar kormányon, amelynek igazából csak közvetetten van köze a dologhoz, azért, mert nincs már más, akihez lehetne menni, és nincs már más, akit számon lehetne kérni azzal, hogy ezt el lehetne tenni.

(14.30)

Azt hiszem, hogy példaértékűen jártunk el 2015-ben. Balmazújváros, most Illatos út ‑ én azt hiszem, nem mondhatja a képviselő úr azt, hogy a kormány a lehetőségein felül heroikus küzdelmet folytatva nem igyekszik megoldani ezeket a feladatokat. Azt is tudjuk, ha az összeset most idehoznánk a Parlament elé, nincs az a pénz ma Magyarországon, amivel az egészet mentesíteni lehetne. Tehát nincs más lehetősége a földművelésügyi tárcának, a környezetvédelmi államtitkárságnak, mint az, hogy számba vegye ezeket a lerakókat, elkezdjen dolgozni egy mentesítési akcióterven, hogy hogyan lehet a lehetőségeinkhez képest évről évre, helyzetről helyzetre megoldani, elodázni azt a felmerülő problémát, ami még kezelhető és megoldható. De azt hiszem, ön is láthatja, Balmazújvárosban is több mint 1 milliárd forintba került, az Illatos út megoldása is 1,2 milliárd forintba kerül, tehát irtózatos összegek azok, amelyek fölmerülnek, mindez úgy, hogy ott a tulajdonosnak kellett volna elvégeznie ezt. Ehelyett a tulajdonos elvész, és ottmarad a magyar állam, aki számon kérhető, és rajta teljesen igazságtalanul ezt a mentesítést számon kell kérni.

Azt hiszem, hogy mindazon jogi eljárások és jogi útra terelések, amelyeknél a felelősöket meg kell keresni, ki kell mondani, rajtuk kell behajtani azt, hogy a szennyező fizet, neki kell garantálni azt, hogy ezek a szeméttelepek és nagyon veszélyes hulladéklerakó telepek föl legyenek számolva. De az, hogy azzal vádolják a magyar kormányt, hogy eljelentékteleníti a környezetügyet, hogy nem fordít rá elegendő kapacitást, azt hiszem, a lehetőségéhez mérten, és ahogy a példák is igazolják, szerintem nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy nagyon magas színvonalon, nagyon nagy erők megmozdításával, heroikus küzdelmet folytatva igyekszünk napról napra mentesíteni és megóvni a környezetet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 114 2015.05.28. 1:48  1-237

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak néhány mondat erejéig szeretném az idejüket igénybe venni. A MAL Zrt. ügyében, a vörösiszap-katasztrófa ügyében a jogi eljárások még nem zárultak le. Azt ön sem gondolhatja, hogy valaki azt megúszhatja felelősségre vonás nélkül. De azt is el kell mondanom önnek, hogy a kormány felelősségteljesen járt el. Nem tudom, hogy volt-e példa arra valaha, hogy egy ilyen katasztrófa következtében új településrészt épít, és új lakásokkal látjuk el a károsultakat. (Dr. Hoppál Péter: Volt, 2000-ben, az árvíz után, de azok is mi voltunk.) Azt hiszem, ez olyan lehetőség, amire megint csak nincs példa, hogy valaki ilyet épített volna és így segített volna.

Egyetértek abban, hogy általános felelősség van az ivóvíz és a termőföld védelme érdekében. Pontosan ezért lép fel felelősségteljesen a kormány, és ezért teszi meg mindazt a kártalanítást és mentesítést, ami az egyes-egyes telepeken van. Csak arra szerettem volna fölhívni a figyelmét, hogy akkor, amikor generálisan a kormány felelősségét említik, akkor ne felejtsük el megemlíteni azt legalább, hogy volt valahol egy gazember, aki elkövette azt, hogy nem mentesítette és a kormány nyakára maradt mindez, mert akkor igazságos és akkor vagyunk igazságosak, ha ezt mind elmondjuk, és hogyha ezt elmondva mellétesszük mindazt az erőfeszítést, amit a kormány tesz milliárdról milliárdra és veszélyes hulladéktárolóról veszélyes hulladéktárolóra, akkor mondjuk el a teljes igazságot és a teljes felelősséget.

Köszönöm szépen. (Dr. Hoppál Péter: Így van! ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 120 2015.05.28. 13:40  1-237

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gőgös képviselőtársunk érzelmileg fűtött hozzászólására csak úgy tudok válaszolni, hogyha a realitások talajára visszajövünk. Ugyanis, ha megnézte a KSH adatait, ha megnézte azt, amit a magyar mezőgazdaság 2014-ben, ’15-ben teljesít, akkor mindaz, amit elmondott, az nem úgy van, és nem valósult meg. Tehát hogy önben félelmek élnek, hogy érzelmi viharok dúlnak, attól még a magyar mezőgazdaság kiválóan teljesít, és mindazokkal a lehetőségekkel, amivel rendelkezik, azt maximálisan ki is használja.

Simon Miklós képviselőtársam nagyon komolyan küzd a minisztériumban azért, hogy a jégkármentesítés országos szinten egy egységes rendszerben tudjon megvalósulni. És én azt hiszem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőként ezt nagyon helyesen teszi, hiszen ahogy a példa mutatja, most is nagyon komoly jégkárverés érte ezt a térséget.

Hogy önnek miért telefonálnak a gazdák, ezt nem tudom, biztosan úgy vannak ezzel, hogy amikor az ember bajban van, akkor jó megosztani a fájdalmat, a nehézséget másokkal is, hogy minél több vállra helyezzük, annál könnyebben lehet elviselni. Azt kell mondjam önnek, hogy az a 8 milliárd forint és az a lehetőség, hogy ha a káreseménytől számított 15 napon belül a falugazdászokat felkeresik, a kárt fölmérik, akkor a kártalanításhoz, a kártérítéshez hozzájutnak. Nem olyan hosszú időtartamra, ahogy ön ecsetelte, hanem egészen belátható időn belül a pénzüknél lesznek a gazdák.

Ön úgy vádolja a kormányt, hogy gyakorlatilag nem történik semmi. Én csak hadd mondjam el, az én életem rövid történetében, mióta államtitkárként dolgozom, meggyproblémával kezdtük, dinnyeproblémával folytatódott, almakérdés jött, a tejtermelő gazdákkal probléma volt. Kedves képviselőtársam, ez mind milliárdos plusztámogatásokat és plusz-segítségnyújtást jelentett. Szinte minden ágazatban kellett segítséget nyújtani ahhoz, hogy le tudjuk vezetni a meggyet a 800 millió forintos beavatkozással, és sikerült stabilizálni a befőtt meggynél a felvásárlási árat. És aztán lehetne sorolni, az almán és a tejen keresztül.

Érzéketlenséggel és a termelők iránti nem odafigyeléssel ez a kormány biztosan nem vádolható, mert ez a kormány mindig ott van, ahol szükséges segíteni, támogatni a gazdákat. Nem is lehet ezt a szövetséget semmilyen szónoklattal sem szétbombázni.

A jégkármentesítésnél és pontosan ezeknél a támogatásoknál is egy elvet hadd ismertessek önnel! Mint ahogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyedi eset is jelképezi, ez évről évre, két-, háromévente előforduló, ismétlődő problémát jelent. Nem lehet hosszú távon tervezni, gazdasági tervet készíteni úgy, hogyha ezek a veszélyek mindig előfordulhatnak. Ezért döntött úgy a Földművelésügyi Minisztérium, hogy egész országot lefedő, egységes jégkárelhárító rendszer kiépítését valósítja meg. Ez az a bizonyos talajgenerátoros módszer, amellyel tudjuk az egész országot egységes lefedésben mentesíteni attól, hogy hasonló méretű jégkárverés történhessen, mint ami most Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt.

Nagyon komoly, előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, a vidékfejlesztési programban szerepel a ráfordított összegnek a nagysága, egyeztetünk most önkormányzatokkal, biztosítótársaságokkal, mert azt el kell mondani, hogy nemcsak a gazdáknak kell viselni ennek fenntartási terhét, hiszen nemcsak mezőgazdasági károk születhetnek egy-egy jégverés során, hanem bizony önkormányzati vagy épületkárok és hasonlók is előfordulhatnak. Tehát ennek a kiterjesztéséről tárgyalásokat folytatunk, és én azt hiszem, hogy egész jó úton haladunk afelé, hogy ha a vidékfejlesztési program elfogadódik most Brüsszelben, akkor már ősszel ezzel a programmal elő lehet állni, és meg lehet valósítani technológiailag, technikailag ennek a kivitelezését.

Áfakérdés: itt is sok mindennel lehet vádolni a kormányt, de azzal nem, hogy nem tesz meg lépéseket ez ügyben. Önök azzal a felelősséggel nyugodtan szidhatnak bennünket, hogy miért nem egyszerre mindent csinálunk meg, mert önöknek nincs meg az a kormányzati felelősségük. Egy kormánypárti képviselőnek mindig megvan az a felelőssége, hogy csak olyat mondhat, csak olyat ígérhet, amelyre fedezet áll rendelkezésre. Nem lehet a gazdaságot tönkretenni egyetlenegy olyan intézkedéssel, ami utána semmilyen fejlődési lehetőséget nem enged elindítani, mert mondjuk, egy egy lépésben történő áfacsökkentés az egészet lehúzza. Ezért szerintem nagyon helyesen, felelősségteljesen úgy jár el a magyar kormány, hogy előbb megpróbálja beszedni azt a forrást, ami tisztességesen jár az államnak. Nagyon helyesen jár el akkor, amikor megpróbálja visszaszorítani mindazon rosszhiszemű egyéneket, akik kihasználják vagy kijátsszák azokat a törvényes kereteket, amelyekben működnie kellene ennek az ágazatnak, és ezért lehetetlen helyzetbe hozzák, mondjuk, a magyar tejtermelőket.

Az EKÁER-rendszer, a magyar rendőrség szerintem működik. (Gőgös Zoltán: 8 ezer.) Lehet mondani a 8 ezret, csak annak egyetlenegy pozitív üzenete van: igen, képes megfogni. És innentől már csak egy következő lépés az, hogy ezt a hálót még szorosabbra fogjuk, megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amit lehet, hogy most még kijátszva, át tudják hozni. De én azt hiszem, hogy lépésről lépésre utolérjük őket, hiszen a krumplival sikerült elfogni ‑ tehát számos olyan mezőgazdasági terméket utol tudtunk érni, amivel ezek a hálózatok teszik.

(15.10)

Nap mint nap olvashatja képviselőtársam a sajtóban, hogy mennyi ilyen hálózatot buktatunk le, elszörnyülködik az ember, amikor azt látja, hogy negyven cégen keresztül történik a különböző visszaélések láncolata; elszörnyülködik az ember, amikor azt látja, hogy mily hálózatok, mily professzionális hálózatok épülnek ki arra, hogy ezt kikerüljék. De a jó hír az, üzenem mindegyikőjük számára ‑ nekik ez rossz hír ‑, hogy ezt csak ideiglenesen tehetik, utol fogja érni őket a törvény szigorúsága, és nagyon kemény kézzel le lesz csapva rájuk, és meg lesznek büntetve, mert nem hozhatják ilyen lehetetlen helyzetbe a magyar gazdákat.

Soha nem hangzott el a magyar kormány részéről, hogy nem az a távlati terv, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkentésre kerül. Szerintem nincs jobb példa arra, mint hogy azt mondjuk, ami a magyar fogyasztásban az egyik kiemelkedő hangsúllyal szerepel, a sertéshús, hogy először a félsertések áfája lett csökkentve, aztán a darabolt tartalma lett csökkentve, illetve most pedig 5 százalékra le lett vive a tőkehús ára. Mind-mind egy folyamat, azért, hogy hogyan tisztul a piac. Nem cél az, kedves képviselőtársam, hogy ha 5 százalékra lecsökkentjük az áfát, akkor a kereskedelem, mondjuk, benyelje azt a 20 százalékot, amit csökkentünk rajta. Ezt ki kell küszöbölni. Ezt csak úgy lehet, hogyha lépésenként, folyamatosan vezetjük be, mert akkor nem érünk el hasznot. Mert végül is mit szeretnénk? Azt, hogy az élelmiszerek áfáját is visszaadjuk az embereknek, visszaadjuk a családoknak, hogy több pénzt tudjanak elkölteni. De ha egy suhintással megtörténik, romba döntjük a magyar költségvetést, kilátástalan helyzetbe hozzuk a növekedésfejlődés lehetőségét, harmadsorban pedig elmismásolja a kereskedelem, és nem adja oda a családoknak, akkor mit értünk el? Egy óriási csapdahelyzetbe hajszoltuk bele magunkat. De hogyha lépésről lépésre megtesszük ezeket a folyamatokat, oda érünk a végére, hogy lecsökken ez a folyamat, és ott tudjuk tartani a családoknál, a vásárlóknál ezeket a pénzeket.

Nagyon fontos kérdés, újra és újra előkerül a degressziónak a kérdése. Azt kell mondjam, kedves képviselő úr ‑ sokszor megvívtuk ezt az elvi kérdést itt a parlamentben ‑, hogy aki 1200 hektár fölött gazdálkodik, az olyan méretelőnnyel bír, hogy gyakorlatilag minden támogatás nélkül tudja végezni a mezőgazdasági tevékenységet. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Hadd mondjam el önnek: egyetlenegy 1200 hektár felett gazdálkodó gazdasági társaság sem jött a kormányhoz azt mondani, hogy köszönöm szépen, nem kívánom tovább bérelni az állami földet, lemondok a még iksz évtizedig járó használatról (Gőgös Zoltán: Még jöhet!), hanem visszaadom, és nyugodtan osszátok ki a gazdáknak. Egyáltalán nem történt ez. (Gőgös Zoltán: Csak abbahagyja az állattartást.)

Amit felelősségteljesen tennünk kellett, az a következő, és hadd mondjam el önnek a tejágazat támogatását, ami 2016-ban összességében itt szerepel: 2016-ban a tejágazat mintegy 43 milliárd forintos támogatásban részesül, ez 20 milliárddal több a 2010-eshez képest; átmeneti nemzeti támogatásból 12,6 milliárd; uniós finanszírozású, termeléshez kötött támogatás a tej esetében 21 milliárd forint; uniós finanszírozású, termeléshez kötött támogatás fehérjetakarmány esetében 1 milliárd forint; a tej-állatjóléti támogatás a vidékfejlesztésen belül 8 milliárd forint. Ezenkívül a nemzeti forrásokból állat-egészségügyi támogatáson keresztül, valamint egyéb támogatási konstrukciókon keresztül ‑ szárított takarmány, rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű támogatások is ‑ részesül az ágazat. Ezen felül nemzeti forrásból az iskolatejprogramra 2010-ben csak 400 millió forint volt költve, 2016-ban már 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezzel szemben 2010-ben az ágazat támogatására mindössze a kiegészítő nemzeti támogatáson, a top-upon keresztül és különleges tejtámogatásokon keresztül volt lehetőség, melynek együttes összege mintegy 24 milliárd forint volt. A top-up támogatás kifizetésének forrásául szolgáló folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzott alultervezettsége miatt ez a támogatás nem kerülhetett 2010-ben kifizetésre.

Csak egy egyszerű dolgot hadd mondjak még: mezei őrszolgálat támogatása. Nemcsak a városi vagy falu-belterületi biztonság fontos, hanem az is, hogy az az érték, ami kinn, a földeken megtermelődik, biztonságban legyen. A mezőgazdasági lopások és károkozások megelőzése érdekében 2016-ban 700 millió forint áll rendelkezésre, ez 2010-ben 500 millió forint volt csak. És lehetne sorolni ezeket a támogatásokat.

Egyet hadd mondjak még önnek, ami végtelenül fontos, hiszen a munkaerőről beszélt. A mezőgazdaságban is bevezetésre került a munkahelyvédelmi akcióterv. A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 évnél fiatalabb, 55 évnél idősebb munkavállalók esetében a munkáltatók kedvezményt vehetnek igénybe a szociális hozzájárulási adóból, a kedvezmény éves szinten mintegy 6 milliárd forintos kedvezményt jelent, és havonta 30-35 ezer munkavállalót érint. Én tehát azt hiszem, hogy a mezőgazdaság munkaerő-megőrző képessége, sokszor hoztuk ezt szóba a degresszióval kapcsolatban, és csak azt szerettem volna ezzel érzékeltetni, hogy mennyire fontos ez, és részletekbe menően odafigyel a kormányzat arra, hogy minden vidéki munkahely megőrzésre kerüljön, sőt fejlesztésre kerüljön, mert azt gondoljuk, hogy azzal, hogy az állatállomány nagyságát segítjük, és elősegítjük a különböző támogatásokkal, hogy lehessen növekedni, ezzel együtt a foglalkoztatottszám is tud növekedni, ráadásul úgy, hogy még a munkahelyvédelmi akció kereteit is figyelembe tudjuk venni.

Azt kell tehát mondjam, képviselőtársam, önnek, hogy nagyon szimpatikus dolog, hogy komoly érzelmekkel viszonyul a magyar mezőgazdasághoz, de akkor, amikor döntő és döntésképes helyzetben kell lenni, akkor ott hideg fejjel, kiszámítottan, nyugodtan, megfontoltan kell minden lépést megtenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 218 2015.05.28. 10:01  1-237

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Valóban igaz az, hogy van közöttünk koncepcionális különbség, az viszont egyáltalán nem igaz, hogy a Fidesz-KDNP-nek csak 15-20 ezer jobban gazdálkodó vagy nagygazdálkodó gazda érdekképviselete a fontos. Azt hiszem, számos bizonyítékát adtuk annak, hogy mennyire elkötelezettek vagyunk a legkisebb termelők felé is, mennyire fontos az, hogy a vidéki élet megteremtéséhez, a vidéken való megmaradáshoz mennyire szükséges a föld, és hogy milyen támogatásokat próbálunk ehhez juttatni. Képviselőtársam ellenzékből is érzékelheti, mekkora küzdelmet folytatunk azért, hogy a birtokstruktúra átalakulásra kerüljön Magyarországon. Mi mondtuk ki a 300 hektárt az egy magánszemélyre, mi mondtuk ki az 1200 hektárt, illetve az állattenyésztő telepekkel rendelkezőknek az 1800 hektár korlátozását. Mi vezettük be az 1200 hektár fölötti degressziót és a támogatások teljes elvonását.

Jelzem önnek, hogy a vidékfejlesztési program pályázatai szintén hasonló alapelvek szerint fognak felépülni. Tehát ott is a támogatási prioritás az általunk meghatározott 80:20, ezt tartjuk kívánatosnak, 80 százalékban a kisüzemek, 20 százalékban pedig a nagyobb gazdaságok működését ebben az országban. De most is szeretném elmondani, hogy a két gazdaságot, a két birtokméretet nem szabad egymással szembefordítani. Véleményem szerint az a helyes eljárás, ha egymás mellett, egymás tevékenységét kiegészítve tudjuk tenni. Agrárértelmiségi ön is, így tudja nagyon jól, hogy a nagygazdaságok műszaki fejlettségére, beruházásaira szüksége van az országnak a versenyképesség eléréséhez, az ott folyó kutatások, kísérletek, K+F beruházások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság legszélesebb köre is előre tudjon menni. Az ott létrejövő gazdasági eredmények húzzák magukkal a többi gazdaságot is. Az elkövetkező időben kiszélesedő integrációs termelés helyesen fogja elosztani a szerepeket, és a nagygazdaságok mint integrátorok, az újraéledő, újrakezdő kisvállalkozások pedig integrálva ebbe a termelési rendszerbe, a maguk munkaerejét, szaktudását beleadva tudják majd húzni a magyar mezőgazdaságot.

Ezért az, hogy csak az iparinyersanyag-előállítás van preferálva, már csak azért sem lehet annyira hangsúlyos, mert Magyarország méreténél fogva egyáltalán nemcsak az iparinyersanyag-előállításra van predesztinálva ‑ ezt jelezzük is majd a vidékfejlesztési pályázatokban, a vidékfejlesztési programban ‑, hanem pontosan azokat az induló feldolgozóipari beruházásokat, kertészeti, gyümölcstermesztési, ültetvény-létrehozási és korszerűsítési támogatásokat tartalmazza, amelyeket megint csak a kisvállalkozások számára írunk elő és teszünk lehetővé. S természetesen vidéken minden egyes munkahelyre úgy kell vigyáznunk, mint egy kincsre. Nem véletlenül van a munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztve a mezőgazdaságra is. Ez 30-35 ezer ember stabilitását jelenti a mezőgazdasági munkahelyeken. Azt hiszem, az egy óriási eredmény, amit sikerült itt a munkahelyek megőrzése terén tenni.

Igaza van, az acquis munkája elismerésre méltó, és mint egy vezérfonal, úgy egészíti ki a Földművelésügyi Minisztérium szakmai munkáját. Mindazok a kutatások és vizsgálatok, amiket megrendelünk onnan, a helyes szakmai döntések meghozatalában mindnyájunknak segítenek. Jelezni szeretném önnek, hogy amikor a költségvetést terveztük, az acquis vezetőivel természetesen tárgyalások folytak arról, hogy a munkájukhoz mekkora nagyságrendű támogatás szükséges.

A génmegőrzési intézetek szükségessége és ott az állami szerepvállalás. Szeretném ajánlani képviselőtársamnak, hogy jöjjön ki Gödöllőre, nézze meg, hogy mekkora felújítások és milyen munka folyik ott, hogyan újul meg egyik épület a másik után, hogyan terjed át a kutatás egyik épületből a másikba, egyik ágazatról a másikra, hogy milyen tervek vannak ott. A génmegőrzési programban, az őshonos állatok vonatkozásában, a méhészet vonalában olyan világszínvonalú kutatómunka folyik ott, amire méltán lehetnek büszkék, és nagyon remélem, hogy nagyon sok eredményről is be tudnak majd számolni. Pontosan a génmegőrzésnek köszönhetjük most azt a kiskaput, amin az új fehérjeprogramba be tudunk menni, hiszen több mint száz olyan növényünk van, amit a takarmányozásban szójaalternatívként majd ki tudunk váltani. Most veszik elő azokat az őshonos növényeket, amelyeket őriznek ezekben a bankokban, most történik az elszaporításuk, és folynak azok a kísérletek, hogy hogyan, milyen százalékban, milyen arányban lehet belőlük olyan új fehérjetakarmányt előállítani, amivel tudjuk majd a genetikailag módosított takarmányt biztosítani.

A középfokú utánpótlás szükségessége óriási kérdés jelen pillanatban a magyar mezőgazdaságban. Bármerre megyek, bármelyik gazdával beszélek, mindenütt a „jó napot kívánok, hogy van” után az a kérdés következik, hogy nincs tanuló, akit tudna foglalkoztatni, nincs szakképzett munkás, akit föl tudna venni. Az az igazság, képviselőtársam, hogy erről tényleg komolyan kell beszélnünk, s nemcsak magunk között, hanem az emberekkel, a lakossággal, a fiatalokkal. Meg kell győzni őket arról, hogy sertéstenyésztő szakmunkásnak lenni ma Magyarországon jó döntés, 300 ezer forintot lehet keresni vele egy hónap alatt. Ezt teljesen komolyan mondom. De el kell fogadtatni a fiatalokkal azt, hogy ez egy jó döntés lehet, és nem hibás választás az, ha valaki állattenyésztőnek megy. Át kell vinnünk a közgondolkodásba azt a gondolatot, hogy biztos megélhetést, hosszú távú munkát és stabilitást jelent, ha vidéken, vidéki iskolában, ott a környezetében lévő munkahelyen talál majd megélhetést magának. Ebben még nagyon sok közgondolkodásbeli feladatunk van.

A magyar hal szerepe. Azt kell mondjam, hogy bármikor külföldi delegáció érkezik a minisztériumba, az egyik tárgyalási pont az, hogy a kutatóintézetünk munkatársait kérik, hogy küldjük ki hozzájuk az édesvízi halászattal kapcsolatosan. Olyan tudományos eredményeink vannak, olyan nemzetközi presztízse van a magyar édesvízi haltenyésztésnek, hogy Kínától Indián át Afganisztánig mindenki őket keresi, mert olyan eredmények vannak. Ezt az eredményt, ezt a tudást kell végre átfordítani a gyakorlatba is, hogy Magyarországon is tudjuk ezt használni.

A Kincsem-programmal kapcsolatosan csak annyit szeretnék elmondani, hogy az idén egy szilvásváradi nagyberuházás indul, amihez az erőforrás biztosított, és ott rövidesen egy olyan mintaprogram készülhet el, amely minden lovas ember és lovat szerető ember szívét bizsergetheti majd.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban ismét egy jó hírem van. Az a program, amely Vas megyében lezárult, most elindult, a gazdák már májusban megkapták a levelet, minden megyében egy-egy járás lett kijelölve, és június-júliusban történik a második járás kijelölése. Az a célunk, hogy a 2018-as ciklus végére elmondhassuk, hogy ezt a problémát megszüntettük. Innen is csak arra tudom a gazdák figyelmét felhívni, ha azt akarják, hogy ez a program gyorsan és biztosan megvalósuljon, és ez a beruházást, fejlődést gátló probléma megszűnjön, akkor törekedjenek a teljes körű egyezségre. Sokkal jobb, ha ők egy asztalnál megegyeznek egymással, mert évekig, évtizedekig még a gyerekeik is ott fognak egymás mellett gazdálkodni. Egy teljes körű egyezséggel pillanatok alatt, teljesen ingyen, díjmentesen még azok számára is tudjuk biztosítani a közös osztatlanból való kimenekülést, aki anno nem jelentkezett be ebbe a programba. Én innen is azt ajánlom mindegyikük számára, hogy jelentkezzenek és egyezzenek meg teljes körű egyezséggel, akkor 2018 végére tényleg teljesen készen vagyunk. Az idén is a költségvetésbe a tavalyról megmaradt 5 milliárd forint mellett még 2,5 milliárd van, tehát 7,5 milliárd forinttal indulunk neki 2016-ban ‑ de már 2015-ben is ‑ annak, hogy ezt a programot megvalósítsuk. Kérem, hogy támogasson majd ebben. Köszönöm szépen.

(21.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 8 2015.05.29. 20:05  1-144

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gőgös Zoltán képviselő úr szavaira azt kell mondjam, abban teljesen egyetértek vele, hogy a magyar mezőgazdasággal csak felelősségteljesen lehet foglalkozni. Nyugodt szívvel mondhatom önnek, hogy a Földművelésügyi Minisztérium így jár el.

Abban megint csak egyetértünk, hogy vannak koncepcionális különbségek az ön, illetve pártja mezőgazdasággal vagy inkább a birtokszerkezettel, birtokmérettel kapcsolatos nézetei és a Fidesz-KDNP-szövetség véleménye között. A két álláspont között döntően az a különbség, hogy mi az a birtoknagyság, amely mentén szeretnénk a magyar mezőgazdaságot hosszú távon működőképessé tenni, hosszú távon fenntarthatóvá tenni.

(8.40)

A mi szempontunkból az elsődleges az, hogy minél több ember megélhetését biztosítsa, hogy kialakulhasson az a tulajdonosi szemlélet, az a felelősség, amivel biztonsággal, hosszú távon, kiszámíthatóan tud egy-egy család megélni. Azt valljuk és azt hisszük, hogy ennek az egyik letéteményese pontosan a földtulajdon. Nincs más olyan eszköz vidéken, ami biztonságos, hosszú távú kiszámíthatóságot jelenthetne egy magyar család számára, mint az, hogy tudja, hogy hány hektáron gazdálkodhat, és aszerint tervezheti az életét, aszerint tervezheti azt az életnívót, amit önmagának elképzelt.

Sokféle kérdést fölvetett képviselőtársam, néhány dolgot hadd mondjak az 1437. kormányhatározattal kapcsolatosan. Sokszor megkapjuk a mostani költségvetésben is, hogy hiányzik ön szerint 5 milliárd forint (Gőgös Zoltán: Nem, most hat!) vagy hat, aminek ott kellene lenni. Azt kell mondjam, mióta az elfogadódott, sokkal több pénzt fizettünk ki olyan sorról mezőgazdasági problémák megoldására, ami egyáltalán nem volt betervezve. Hadd mondjam el önnek azt, hogy több mint 20 ezer ember megélhetését biztosítja a dohányágazat támogatása. Kiderült, hogy az Európai Unió nem finanszírozza tovább a dohánytermesztés támogatását, a Földművelésügyi Minisztériumnak és a magyar kormánynak el kellett dönteni, fontos-e 20-25 ezer ember megélhetése Szabolcsban, ott, ahol rettenetesen nehéz lenne másfelé menni, fontos-e, hogy ennek a 20-25 ezer embernek tudjunk kétkezi munkát adni ott, és mi lenne a kiváltó eszköz. Amikor ezt végiggondoltuk, rájöttünk arra, hogy nincs más esély, és 5 milliárd forintot a kormány biztosított arra, hogy ez megtörténjen.

Itt van a tejtermelők problémája; képviselőtársam is tudja, hiszen nap mint nap találkozik ezzel a problémával. Nem mehetünk el amellett, hogy ne keressünk forrást arra, hogy próbáljuk a tejfölösleget csökkenteni, próbáljunk tejmennyiséget kivonni a piacról, porítsuk le, készítsünk vajat, és amikor a piac majd igényli, a nyári kánikulában, amikor kevesebbet termelnek a tehenek, akkor vissza tudjuk hozni a piacra ezt a fölös mennyiséget. De ehhez megint csak forrás kell, mert be kell vonni a tejmennyiséget a piacról, ezt viszont finanszírozni kell. Ez sem volt tervezve a költségvetésben, ehhez is kell. Tehát már csak a két példa több, mint amit hiányolnak rajtunk. Tehát azt kell mondjam képviselőtársamnak, ha azt nézzük, hogy mi szerepel a soron, és mi szerepel a valóságban, akkor a valóság sokkal kedvezőbb és pozitívabb, mint ami le van írva azon a soron.

Még hadd mondjak önnek valamit! Nem tudjuk - mert a mezőgazdaság pont ilyen -, hogy milyen lesz az elkövetkező esztendő, de egy biztosan tudok, hogy ez a kormányzat mindig ott állt a gazdák mellett, soha nem mentünk el egy probléma mellett sem úgy, hogy az nem volt megoldva. Mindig megtalálja a kormányzat azt a választ, azt a segítséget, amellyel a gazdákat támogatni, segíteni tudjuk, mert a termőföld egy olyan korlátos erőforrás, amit nem tudunk bővíteni, csak megőrizni szükséges, és természetesen, ami azon terem, az megint csak egy olyan korlátos dolog, aminek az értékére vigyázni kell.

A vidékfejlesztési program anomáliái. Kedves képviselőtársam, amikor egy európai uniós ciklus indul, akkor mindig van olyan esztendő, amelyik a másiknak még a végét jelenti, és az újnak az elejét. Ilyenkor az a természetes, hogy vannak olyan programok, amelyek még az előző ciklusból éppen kifutóban vannak, és vannak olyan programok, amelyek éppen elinduláson, bevezetésen vannak. Az induló nyilván még szerényebb összeggel megy, hiszen ki kell írni a pályázatokat, azt el kell nyerni, van egy adminisztrációs folyamata, amíg zajlik, a végénél pedig elszámolási kötelezettségek vannak.

Azt mondja, hogy késik ennek az elszámolása. Nagyon sok országgal együtt vagyunk jelenleg is Brüsszelben, és várjuk ennek az operatív programnak az elbírálását, tehát nem Magyarország az utolsó. Elmondom önnek, hogy miért vagyunk még ott. Azért, mert át kellett gondolni, pontosan azt a támogatási formát végig kellett gondolnia a magyar kormánynak, hogy mi is az, amit szeretne a magyar vidékkel csinálni, mik azok a prioritások, amelyeket szeretnénk csinálni.

Azt, amit számon kérnek rajtunk más pártok, mi önmagunktól is vállaljuk, hogy 80 százaléknyi kisgazdaság és 20 százalék nagyüzem. Nagyon szeretném mondani önnek, hogy ami szerintem lehet, hogy kettőnk között is különbség, az az, hogy véleményem szerintem nem lehet a két méretű ágazatot szembefordítani egymással. Tehát az egy nagyon hibás politika volna, ha ellenségképeket keresnénk. A két ágazatnak, két gazdaságméretnek párhuzamosan egymás mellett kell futnia, mert egymás segítői, támogatói. Nem lehet az, hogy csak valamelyik felé mozdul el az inga, hanem párhuzamosan segíteni kell egymást, és nem lehet szembefordítani az ágazatokat egymással.

Miért mondom ezt önnek? Azért, mert ez a kialakuló 80:20 százalékos, egészséges arány tökéletesen le tudja fedni azt a vidék számára nélkülözhetetlen integrációs programot, amit akár háztáji programnak is hirdetnénk, aminek el kell indulni ahhoz, hogy újabb munkákat, újabb bevételi forrásokat tudjunk biztosítani a vidéken élők számára.

De mit tapasztaltunk az előző program alapján? Kitűztük, hogy 80 százaléknyi kicsi és 20 százaléknyi nagyüzem, ezzel szemben a pályázati források pontosan fordítva oszlottak meg: a 20 százalékhoz ment a támogatási pénzek 80 százaléka, a 80 százaléknyi kisgazdasághoz pedig csak a pályázatok alig 20 százaléka. Tehát lehetővé kellett tenni azt, hogy a pályázati források is a birtokméretek arányában a támogatni kívánt ágazatok irányába menjenek el.

Azt is elmondom önnek, hogy azért is át kellett alakítani, mert kifejezetten a munkaerő-igényes ágazatok támogatása volt a cél, az, hogy a kertészeti, zöldség-gyümölcs ágazatoknak a munkaerőigényét ki lehessen elégíteni, hogy olyan technológiai fejlesztések, olyan korszerűsítések történhessenek meg ezekben az ágazatokban, amelyek segítik azt, hogy újabb beruházással, újabb minőségi termeléssel újabb embereket lehessen befogni ebbe a termelésbe. Ezért van az, hogy míg ez a program elkészült, átalakították, ez időbe került, de nincs Magyarország lemaradva erről. Ráadásul nagyon jól tudjuk, hogy a Magyarország számára elnyert pénz nem éves lebontásban van, hanem cikluslebontásban, tehát egyetlenegy fillér veszteséget nem fog szenvedni a magyar gazdaság. Csak azt remélem, hogy egy egészséges szerkezetben fog tudni felépülni.

A kertészeti gépek pályázatát is kritika érte, ugyanakkor egy-egy mondata pontosan ellentmond egymásnak, mert azt mondja, hogy olyanra írták ki, ami nem kell oda, de mégis valamilyen oknál fogva nagyon rövid idő alatt leigényelték az egész pályázati forrást. (Gőgös Zoltán: Mert apró gépeket beraktak…) Tehát ez egy olyan ellentmondás, ami biztos, hogy feloldásra szorul. Nagy várakozás előzte meg ezt a pályázatot, és gyakorlatilag tényleg azt kell mondjam, pillanatok alatt le is igényelték.

Ugyanakkor azt tudni kell, hogy ez a pályázat még a maradványpénzekre szólt, tehát az előző európai uniós ciklus maradványpénzeinek a felosztására, vagy azt kell mondjam, ennek a kasszának a kiürítésére szolgált egy ilyen gyors lefolyású, azonnali elszámolású pályázat. Nyilván nagyon sok forrás fog érkezni még a kertészeti ágazatokban az elkövetkező években.

A tanyaprogram számait is kritika érte. Azt kell mondjam önnek, hogy a gyakorlati tapasztalat hozta ezt a számot, hiszen az az éhség, ami a tanyaprogram kielégítésére volt hivatott, csökkenni látszik, hiszen - tudjuk, ismerjük ezeket a helyzeteket - nehéz elkölteni ennyi milliárd pénzt ezekre a programokra. Ahogy az évek telnek, nyilván, aki fejleszteni, beruházni szeretett volna, megtette, de tanyák nem születnek mindennap újak és újak, tehát a valóság igénye hozta ezt a számot.

Közös osztatlan kérdése. Sok problémát, nehéz kérdést eredményezett, azt kell mondjam, gazdálkodást korlátozó helyzetet eredményezett a kárpótlási örökség, ami még mindig itt van a magyar gazdák nyakán. Én azt tudom önnek mondani, Vas megyében lezajlott ez a program, be lehetett erre jelentkezni, a tanulságokat ott mindenki leszűrte.

(8.50)

A 19 megyében és a fővárosban most mindenütt ki van jelölve egy-egy járás, hogy egész országos szinten el lehessen indulni. Azért egy-egy járás, hogy az ott lévő tanulságokat is most már országos szinten tudjuk értékelni, és már júliusban, augusztusban jelöljük ki a következő járásokat minden megyében és a fővárosban, hogy ezt a programot el lehessen végezni. 7,5 milliárd forint van a költségvetésben ennek a munkának a lebonyolítására. Azt hiszem, ez egészen olyan összeg, amiből meg lehet csinálni. Célul tűzte ki a magyar kormány, hogy aki igényelte, annak 2018 végéig ezt a lehetetlen gazdálkodást nehezítő helyzetet fel tudjuk számolni.

Egy üzenetem lenne a magyar gazdáknak ezzel kapcsolatosan. Lehetőség van a teljes körű egyezségre. Használja ki minden gazda azt a lehetőséget, hogy teljeskörűen megegyezik egymással, mert sokkal jobb, ha ők asztal mellett megegyeznek, hogy milyen sorrendben kinek hova kerül a táblája, mint hogy majd sorsolás útján kell esetleg generációról generációra viselni annak a terhét, hogy nem voltak képesek megegyezni, és akkor bezzeg a kocka nem jól fordult az ő esetében. A teljes körű egyezségnél egészen gyorsított eljárás van, és még egy előnye van, hogy azé is bekerülhet a kimérésbe, aki nem kérte, anno nem igényelte ezt, most viszont már szeretné. Így ingyenesen meg tudja tenni. Ha azóta változott a szándéka, amikor lehetett volna igényelni, akkor nem igényelte, most igen, akkor annak pedig fizetni kell érte, de teljes körű egyezség esetén mindenki számára teljesen ingyenes.

Nemzeti sertésprogram. Lehet így is, lehet úgy is tekinteni, egy biztos, kedves képviselőtársam, hogy az, hogy a felszínen van, az, hogy konkrét számokat tudunk mondani, az, hogy az egész kifehéredett, az már egy óriási előny. Tehát hogy nem különböző fekete- vagy szürkezónából származnak ezek az élelmiszerek, ez élelmiszerminőség-biztonság szempontjából is egy kiváló dolog. De biztosíthatom önt arról, hogy nemcsak erről van szó, hanem arról, hogy valódi létszámnövekedés van a sertéságazatban, mert ilyen támogatások vannak. A sertés-állatjóléti támogatás 2010-ben csak 10 milliárd forint volt, 2016-ban 17,1 milliárd forint lesz. A sertés-állatjóléti támogatás 2016-ban 8,5 milliárd forint, ami 2010-ben csak 6 milliárd forint volt. Az anyakoca-állatjóléti támogatás pedig bejött 8,6 milliárd forinttal. Akkor itt jön az állatbetegségek megelőzése 8,5 milliárd forinttal. Ez 2010-ben csak 4,5 milliárd forint volt, és közben le is kellett állítani, és még itt van az állati hulla támogatására 3,6 milliárd forint, amire 2010-ben csak 1 milliárd forintos keretösszeg állt rendelkezésre, de azt is forráskimerülés miatt le kellett állítani.

Ami szerintem egy végtelenül fontos dolog, a tenyésztő szervezetek támogatása, hiszen azzal kellett szembesülni a minisztériumban, hogy tenyészkoca-nyilvántartás nem is létezett Magyarországon. Tudja, hogy miből következtették, vagy egyáltalán hogyan produkáltak tenyészkocaszámot? Következtetésből, hogy hány sertést vágtak le hivatalosan a vágóhídon, akkor abból lett visszaosztva, hogy körülbelül hány tenyészkoca lehet. Ez egyszerűen vicc kategória egy szakmában, hogy ezt így kell csinálni. Ma már elmondhatom önnek, hogy rendszerezett, szilárd tenyészkoca-nyilvántartás van, és ez legalábbis így végtelenül jó. Azt kell mondjam, hogy a tejágazatot is komoly bírálat érte, de előtte még a juh és a kecske, hiszen a juhot nem említette, csak a kecskét, de legyünk igazságosak, hozzá kell mondani mindig a juhot. Lehetséges, hogy kecskehússal nem találkozik, de a juhot és a kecskét nem lehet egymástól elválasztani, mert a kecsketenyésztők nagyon orroltak volna ránk, ezért ezt a két állatfajt mindig együtt kell kezelni. Én azt hiszem, hogy azzal, hogy elindulunk a juhágazatban is az áfacsökkentéssel, megint csak egy olyan dolgot tudunk a polcra tenni, ami kiválóan egészséges, a magyar környezet kiválóan alkalmas arra, hogy ezt megtegyük, és azért eléggé fáj az ember szíve, hogy olasz, francia piacra megy teljeskörűen szinte a magyar pecsenyebárány ahelyett, hogy a magyar vásárlók is hozzá tudnának jutni. Nagyon remélem, hogy mivel rostfogyasztó a juh, az egyik legegészségesebb húsról beszélünk, egyre többször lesz a piacon, és egyre többször lehet majd kapni az áruházakban.

Tejprobléma: 2016-ban a tejágazat összességében 43 milliárd forintos támogatásban részesül, ez 20 milliárddal több, mint 2010-ben. Az átmeneti nemzeti támogatás 12,6 milliárd forint, uniós finanszírozású termeléshez kötött támogatás tej esetében 21 milliárd forint, uniós finanszírozású termeléshez kötött támogatás fehérjetakarmány esetében 1 milliárd forint, a tej-állatjóléti támogatás pedig 8 milliárd forint. Azt hiszem, hogy ha hozzávesszük azt, hogy az iskolatejprogramra 2010-ben 400 millió forintot költöttünk, 2016-ban már 2,6 milliárd forintot - nagyon jól tudjuk, hogy a szokások mindig gyermekkorban alakulnak ki. Nem véletlenül gondolunk nosztalgiával mindig a gyermekkori dolgainkra. Egészségügyi szempontból és azt kell mondjam, mezőgazdasági szempontból is végtelenül fontos az iskolatejprogram, mert a leendő vagy a jövendő tejfogyasztókat tudja majd biztosítani az, aki gyermekkorban hozzá tud jutni ehhez a tejhez, aki megszereti, megszokja. Ráadásul, mivel teljes értékű italról van szó, ez a legjobb dolog, ami egy iskolás gyerekkel történhet, hogy ha megiszik két deci tejet egy szünetben.

Tehát azt gondolom, kedves képviselőtársam, mind-mind olyan felelősségteljes hozzáállással vagyunk a magyar mezőgazdaság iránt, amellyel nyugodt szemmel nézhetünk szembe minden kihívással.

Felvetette még a családi gazdaságok kérdését és a szerepének kellő mértékét a magyar mezőgazdaságban. Azt kell hogy mondjam - és nyilván a foglalkoztatást is értette alatta -, hogy van egy végtelenül fontos szempont, mégpedig az önellátás kérdése. Egyre kevesebbet beszélünk róla, vagy egész keveset beszélünk róla, holott a földnek, a vidéki életnek az egyik alapvető momentuma az önellátás kérdése. Ha ezt valóban a legkevesebb ráfordításból meg tudja tenni, akkor annak a családnak az életminősége, megélhetése egészen más fokon biztosított, mint mondjuk, egy városi embernek, aki bérből és fizetésből él hónapról hónapra és úgy kell mindent megvásárolnia.

Tehát helye van, ezt akartam itt zárszónak mondani, kedves képviselőtársam, a koncepcionális különbség ellenére helye van az egészen kicsi területnek az önellátás szempontjából, helye van a családi gazdasági méreteknek ahhoz, hogy vidéken megélhetést és biztos jövőt tudjon biztosítani a magyar emberek számára, és helye van a nagygazdaságnak megfelelő mértékben azért, hogy a mezőgazdasági innováció, a tudományos eredmények, a felsőfokú agrárszakemberek bázisa lehessen, hogy mintegy húzóerő szerepelhessenek a magyar mezőgazdaságban azok a befektetések, beruházások, amelyek nagyüzemben vannak, mert ők képesek majd integrálni és segíteni, magukkal húzni az összes többi ágazatot.

Ha így, erre az egységre vigyázunk a legkisebb szereplőjétől a legnagyobbig, akkor azt hiszem, egy olyan egyensúly tud kialakulni a magyar mezőgazdaságban, amely - ahogy már itt 2015-ben, de remélem, ’16-ban is - majd bizonyítani fogja, hogy a magyar mezőgazdaság termelési eredménye kiválóan hozzá fog járulni a GDP növekedéséhez Magyarországon közgazdaságilag. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 18 2015.05.29. 5:45  1-144

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány mondattal hadd válaszoljak Sallai R. Benedek képviselőtársamnak, és ismét hadd mondjam el az osztatlan közös problémáját.

Igen, érzi a kormány, hogy mennyire égető és sürgős feladat. Meg kellett teremteni a hozzávaló anyagiakat, és meg kellett teremteni azt a törvényi, rendeleti hátteret, amivel ezt végre lehet hajtani. Vas megyében végeztünk ezzel, május hó folyamán akik bejelentkeztek gazdák, megkapják azt az értesítést, hogy mikor, hol kell összejöjjenek az ügyben, hogy a közös osztatlanról egyezségeket kössenek, a földművelésügyi tárca kiválasztotta közbeszerzésen azt a céget, amely lebonyolítja ezt a folyamatot, tehát azt kell mondjam, hogy egészen célegyenesben van ez a folyamat. Nem öt év alatt egy megye, hanem gyakorlatilag 2018-ig, akik kérték, igényelték, arra nagyon jó eséllyel be is fejeződik a dolog.

A hagyományos állattenyésztés kapcsán hadd fogalmazzak úgy kedves képviselőtársamnak, hogy igen, van feladat a szemléletváltozásban, mert akkor, amikor sertésprogramról beszélünk vagy sertéshizlalásról beszélünk, akkor is azt kellene mondani, hogy a magyar élelmiszeriparnak legalább háromféle sertésre volna szüksége. Szüksége van egy 110-115 kilogrammos, iparszerű körülmények között előállított sertésre, van szükség mindenképpen egy nagy tömegre hizlalt sertésre, amely a hungarikumok alapanyagául szolgálhat, és van szükség mindenképpen az őshonos magyar fajtákra, többek között a mangalicára, amely komoly piaci értékkel bír. De mindezt csak a piaci tényezők határozhatják meg, és amint a sertésnél a példa mutatja, van rá igény, mindegyikre külön-külön van igény, és én nagyon remélem, hogy ezt meg tudjuk tenni.

Az megint csak egy szemléletformálás kérdése, hogy a juhhúsfogyasztást mennyire fogjuk tudni népszerűsíteni Magyarországon, mert amiről ön szólt, az egyik legkiválóbb egyed vagy faj pontosan a juh volna a legeltetéses állattenyésztésben, hiszen olyan minőségű húst ad és olyan élelmiszerminőség-biztonságot jelentene a juhhús fogyasztásának emelkedése, amellyel mindenki egyetértene ebben az országban, csak újra vissza kellene állítani a köztudatba, és újra elfogadottá kellene tenni magát a húst.

Az önkormányzatok földhöz jutását mondta kedves képviselő uram is. Engedje meg, hogy itt egy szomorút közöljek önnel: itt volt a parlament előtt, támogatás kellett volna hozzá, mert kétharmados, ahhoz, hogy oda tudjuk adni. (Gőgös Zoltán: Hozzátok be újra a nemzeti parkokkal együtt!) Ha segíteni szeretnék, akkor azt mondom, hogy az az önkormányzat hozzon létre egy egyesületet, egy szociális egyesületet, és máris rögtön tud pályázni és kap is földet.

(9.50)

Hiszen ott van az a program, amellyel a Belügyminisztérium rendelkezik, ahol földet tudunk adni azon egyesületeknek, amelyek Start-munkában vagy közmunkában kertészeti vagy növénytermesztési feladatokat kívánnak ellátni. Tehát ne az önkormányzat igényelje meg, hanem az önkormányzat által létrehozott vagy támogatott egyesület már minden további nélkül tud pályázni, de kérem a szövetségüket ahhoz, hogy ha a parlament elé kerül, akkor nyomják meg önök is az igen gombot, hogy kétharmados törvény keretében oda tudjuk adni az önkormányzatoknak az igényelt területet.

A kkv-szektor támogatása: kifejezetten úgy készült el az új vidékfejlesztési operatív program, hogy a kkv-k támogatottsága 80 százalék legyen benne. Azt is el kell mondanom önnek, hogy nagyon kíváncsian figyeljük azt, hogy a kkv-szektor le fogja-e tudni igényelni ezt az óriási összeget, ami rendelkezésre áll. Nagyon remélem, hogy a pályázati időszak végén már egészen más kritikai éllel fog tudni beszámolni arról, hogy milyen statisztikákat lát.

Borzasztóan nehéz helyzetben vagyunk akkor, amikor a kormány elmondja a szándékát, hogy mit szeretnénk tenni, önök pedig egy elmúlt ötéves statisztikai adatra hivatkozva a múltat tárják elénk, hogy más, amit mondunk, és más a valóság. Igen, mert az elmúlt ötéves ciklusban egy más gondolat mentén voltak ezek a támogatások, én azt remélem, hogy 2018 után, 2020-ig ennek a támogatási folyamatnak eredménye is lesz, amit ön mondott, és meggyőződhet arról, hogy mennyire fontos a kis- és közepes vállalkozások támogatása.

Csak zárójelben jegyzem meg egyébként, hogy a világ és benne Magyarország arányai azért érdekesek. Magyarországon 1-2-10 mezőgazdasági vállalat kivételével szinte mindenki egyébként a kkv-szektorba tartozik. Ez egy rossz hír az ön számára, de azért mondtam, hogy itt mi nagynak látunk dolgokat, de ha ezt európai vagy világviszonylatban nézzük, egészen mások a méretek, de azt kell mondjam önnek, hogy a magyarországi méretek szerinti kkv-k lesznek támogatva 80 százalékos mértékben ezekből az európai uniós forrásokból. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 106 2015.06.01. 2:23  103-106

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Az első szavam mindenképpen a megdöbbenésé, a felháborodásé kell hogy legyen, és a felelősök keresése kell hogy legyen az első. Immáron jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a NAV tévedése is hozzájárult annak a nagy múltú és a térségben sok embert foglalkoztató gyárnak a bedőléséhez.

A leghatározottabban visszautasítom ugyanakkor a képviselő úr azon állítását, hogy a földművelésügyi tárca bármilyen harmadik fél érdekében nyomást gyakorolt volna az adóhatóságra, illetve bármilyen módon szerepet játszott volna a társaságok tevékenységének ellehetetlenülésében. Arra mindenképpen fel kívánom hívni a képviselő úr figyelmét, hogy az adóügyek nem tartoznak a Földművelésügyi Minisztérium kompetenciájába, nem is áll módunkban semmilyen befolyást gyakorolni rá. Kérem, hogy az adóhatóság eljárásával kapcsolatban az illetékes minisztériumhoz legyen szíves fordulni.

Amellett sem lehet szó nélkül elmenni, amit az agrártárca az elmúlt években megtett a kapuvári húsipar megmentése érdekében. Magam is több alkalommal próbáltam segíteni a nehéz helyzetbe került dolgozóknak, beszállítóknak. A felszámolási eljárások 2012 végén indultak meg. Annak érdekében, hogy a társaságok felszámolása rendezett körülmények között menjen végbe, a kormány még a felszámolási eljárások megindulása előtt stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté minősítette a társaságokat. A felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. nyílt pályázat útján hét alkalommal sikertelenül kísérelte meg a vagyon értékesítését, minden alkalommal előnyben részesítve az egyben történő értékesítést, mely leginkább biztosította volna a húsüzem újraindítását. 2015 februárjában a nyolcadik értékesítés során nyomott áron eladásra kerültek a Bacon Kft. viszonylag korszerű berendezései, a felszámolás lezárult. A Kapuvári Hús Zrt. eszközeinek többsége mind a mai napig nem talált vevőre.

Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a környékbeli sertéstenyésztők lehetséges tulajdonszerzését illetően Kapuváron 2014. január 15-én került sor egy megbeszélésre a környékbeli sertéstenyésztőkkel.

Végezetül szeretném abbéli reményemet kifejezni, hogy kiderül majd az igazság, és a kapuvári húsgyár bedőlésének minden felelősét meg fogjuk találni és felelősségre tudjuk majd vonni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 214 2015.06.01. 5:18  211-214

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Többször vitattuk meg és beszéltünk már Somogy problémáiról, és az az igazság, hogy most hallottam öntől azt, ami a kulcs: akarnak ők, saját maguk kitörni abból a helyzetből, amibe a történelem és a történelmi helyzet belekényszerítette őket. Ez a kulcs, ez a megoldás ahhoz, mert minden egyes kormányzati segítség, minden egyes támogatás hiábavalóság, és mindig kevésnek fog nyilvánulni akkor, ha nincs mögötte olyan szándék, olyan akarat, hogy önmaguk is akarnak tenni azért és megküzdenek azért, hogy kilábaljanak abból a helyzetből, amibe a történelem belesodorta akár Istvándit is.

A kormány célja, hogy a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban szemmel látható, minden érintett számára érezhető javulás következzen be. Ennek érdekében olyan vidékfejlesztési programok megvalósítására törekszünk, amelyek az emberek és a közösség értékeire építve, a hagyományokat ápolva, a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva, a mezőgazdaságot fejlesztve nyújt esélyt a vidéki élet megbecsültségének helyreállítására.

A fentiek szellemében a nemzeti vidékstratégiában alkalmazott és megfogalmazott nemzeti programok egyikeként jelenik meg az aprófalvas térségek fejlesztési programja is. Ezen települések infrastruktúrája többnyire fejletlen, a helyi szolgáltatások színvonala legtöbbször alacsony, ami sokszor a rossz elérhetőséggel, az ingázás kényszerével találkozik. Mindezekből adódóan az aprófalvak népességmegtartó ereje alacsony, esetükben a demográfiai erózió erőteljesen érvényesül. E falvak fejlesztésére az elmúlt esztendő uniós forrásai mellett külön program indításának szándéka is megfogalmazódott.

A fejlesztés alapjaként az agrárgazdaságot, az agrárgazdaságon alapuló közfoglalkoztatást, a szociális gazdaságot, a turizmust és rekreációt már eddig is számos intézkedéssel segítettük. A szociális ellátórendszer működésének alapelve, hogy a munkaerőpiacról kiszorult személyek megélhetését elsősorban a foglalkoztatás ösztönzésével kell megteremteni, ezen elv mentén alakult át a pénzbeli szociális ellátások rendszere 2015. március 1-jétől. A megvalósult intézkedések eredményeképpen az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai világosan elválasztásra kerültek.

Az új rendszerben az állam vállal felelősséget a kötelezően biztosítandó ellátások finanszírozásáért. Ilyen ellátások az aktívkorú, az időskorú, valamint a hozzátartozójukat ápoló személyek részére nyújtott jövedelempótló ellátások, az egészségi állapottal összefüggő kiadásokat fedező közgyógyellátás és a szociálisan rászoruló személyek egészségügyi ellátása. Ezeknek az ellátásoknak a finanszírozásához 2015. március 1-jét követően az önkormányzatoknak nem kell hozzájárulniuk. Amint már korábban említettem, az állam által biztosított ellátások finanszírozása 2015. március 1-jétől teljes mértékben a központi költségvetésből valósul meg, így az önkormányzatoknak ettől az időponttól nincs szerepük ezen ellátások fedezésének biztosításában, ami tény, hogy az önkormányzatok válláról komoly terhet vesz le.

A helyi segélyezés forrása elsődlegesen a helyiadó-bevétel, azonban a megfelelő adóerő-képességgel nem rendelkező önkormányzatok a központi költségvetésből támogatásban részesülhetnek; e célra az idei költségvetésben 30 milliárd 124 millió forint áll rendelkezésre. A kormány célja az, hogy a munkavégzés lehetőségét mindenki számára biztosítsa, így a nehéz anyagi körülmények tartós javításának eszközét tegye elérhetővé a jelenleg segélyből élő emberek számára. Annak érdekében, hogy a 22 800 forint összegű segély helyett minél többen bérből teremthessék meg a megélhetésükhöz szükséges jövedelmet, 2015-ben jelentősen, 2014-hez képest közel 40 milliárddal emelkedett a közfoglalkoztatás céljára rendelkezésre álló forrás, így erre a célra 270 milliárd forint áll rendelkezésre. A 2016. évben a közfoglalkoztatás céljára rendelkezésre álló forrás további növekedése várható.

A napi munkába járás, ingázás igényeihez illeszkedő közösségi közlekedés fejlesztése, az aprófalvak gazdasági létalapját biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, a helyi vállalkozások támogatása, a szociális gazdaság kialakulásának, működésének ösztönzése mind kiemelt figyelmet kaptak eddig is és kapnak is a továbbiakban.

A kormányzat az ezer fő alatti népességgel rendelkező települések számára összesen 70 milliárd forintot szán a 2014 és 2020 közötti támogatási időszak alatt. Azt gondolom, minden pénz csak akkor ér valamit, ha tenni akaró, dolgos emberek vannak a másik oldalon, és közösen akarjuk megoldani ezt a nehéz helyzetet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 224 2015.06.01. 5:21  221-224

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm, hogy a parlament nyilvánossága elé hozta ezt az ügyet, hiszen akkor, amikor a baj megtörténik, az szerintem nem ismer határokat, még azt sem, hogy ellenzéki vagy kormánypárti képviselő van ott. Magam is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vagyok, ott születtem, tehát tudom, hogy mit jelent kiszolgáltatottnak lenni a természetben. Hogy ki milyen hevülettel dolgozik, az mindig attól függ, hogy milyen lehetőségei vannak, és higgye el nekem, hogy a Magosz a maga minden eszközével azon van, hogy megtaláljuk a megoldást arra, hogy a gazdák kárenyhítést kaphassanak.

A klímaváltozás okán egyre gyakrabban előforduló elemi károk mezőgazdasági hatásainak csökkentése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium nagy hangsúlyt fektet a kockázat megelőzésére és a kockázat kezelésére. A mostani kár kapcsán tisztában vagyunk azzal, hogy a gyors segítség milyen fontos lehet, ezért megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a károsult mezőgazdasági termelők addig se maradjanak pénz nélkül, amíg az agrárkár-enyhítési rendszerből a kifizetéseket megkapják. A jégverés miatt kieső források pótlására a 2011 májusában fagykárt szenvedett termelők számára kialakított hitelprogramhoz hasonlóan szóba jöhet egy hosszú lejáratú, kedvezményes feltételű hitelkonstrukció. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot az MFB-vel, a Magyar Fejlesztési Bankkal annak feltérképezése érdekében, hogy mi a legoptimálisabb eszköz a jégverések által sújtott termelők megsegítésére.

Magyarországon a jégkár az egyik leggyakrabban előforduló káresemény, amely évről évre jelentős károkat okoz nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a lakosságnak is. Mint ahogy képviselő úr is tudja, a 2012-ben megújított agrárkár-enyhítési rendszer, amelyet azóta folyamatosan fejlesztünk, a jégkárt is kezeli. Bővült a lefedett károk köre, javult a kárfelmérés, kármegállapítás és a teljes kárenyhítési folyamat hatékonysága. A jogos termelői károk kezelése érdekében a korábbi 30 százalékos kárértékhatárt leszállítottuk 15 százalékosra, és 2014 novemberében bevezettünk egy elektronikus rendszert, amely megkönnyíti a termelők kárbejelentését, ezáltal lehetőség nyílik parcellaszintű lokális károk bejelentésére is.

Fontos, hogy a mostani jégesőt és jégesőkárt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelentsék be a károsult termelők, amelyben a falugazdászok természetesen segítséget nyújtanak. Idén a rendszerhez még június 16-áig csatlakozhatnak önkéntesen azok a kistermelők, akik nem kötelezően tagok. Kérem, segítsen, hogy fölhívjuk a termelők figyelmét, hogy most még minden további nélkül csatlakozhatnak és teljesen törvényesen, a kártalanításban ez nagyon nagy segítséget fog jelenteni. 2012 óta díjtámogatást is nyújtunk a mezőgazdasági biztosításokhoz, melyek a jégkárt is lefedik. Megfelelő biztosítás hiányában ugyanis az egyébként járó kárenyhítési juttatásnak is csak a felére lesz jogosult a termelő. Az idei támogatás mellett köthető biztosítások határidejét június 30-áig meghosszabbítottuk.

A kárenyhítés mellett a megelőzés is kiemelt fontosságú. Ebben a ciklusban a Földművelésügyi Minisztérium célul tűzte ki a jelenleg is működő dél-magyarországi mellett egy, az egész országot lefedő jégeső-elhárító rendszer kiépítését, amelynek működtetését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára. Szintén nagy hangsúlyt fektetünk az új vidékfejlesztési program keretében hamarosan meghirdetésre kerülő olyan kockázatmegelőzési beruházásokra is, mint például a jégháló és annak a telepítése.

Nagyon remélem, hogy érzékeli képviselő úr, hogy nemcsak az egyes problémákat szeretnénk megoldani, hanem elhárítani mindazt a bajt, ami az elkövetkező időszakban generálisan következhet. Természetesen felelősséggel vagyunk az iránt, ráadásul Szabolcsnak az egyik legszegényebb körzetéről beszélünk, hogy ott a megélhetési forrást biztosítsuk. Azért is dolgozik a Földművelésügyi Minisztérium azon, hogy gyors megoldással valamilyen pénzügyi támogatást, segítséget tudjunk nyújtani ezen gazdáknak, hogy egy másodvetés keretében valamilyen szinten tudjuk mérsékelni azt a kárt, amit egyébként úgysem lehet teljesen száz százalékban valaki számára biztosítani. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy mérséklődjön az a kár, amit a gazdák szenvedtek. Ezért dolgozunk azon a konstrukción, hogyan tudunk azonnal, promt pénzt adni a gazdáknak, hogy ebben a kárenyhítési folyamatban minél hamarabb részt vegyenek.

Azt hiszem, hogy mind ennek az egyedi esetnek a kezelése kellően felhívja a figyelmünket arra, hogy nagyon megváltoztak a klímaviszonyok Magyarországon, és olyan helyzettel nézhetünk szembe időről időre, mint ahogy ön is említette, hogy száz éve nem volt erre precedens. Sajnos, a környezeti viszonyaink most már olyanok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy egyre inkább olyan szélsőséges hatásokat tapasztalunk, és ennek kivédésére csak egy általános, generális, egész országot lefedő rendszer lesz képes. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 4 2015.06.09. 5:21  1-4

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Teljesen egyetértünk abban, hogy a környezet- és természetvédelem a XXI. század egyik legfontosabb problémája. Hangsúlyosan és hangsúlyozottan kell vele foglalkozni, a jövőnk érdekében mindent meg kell tenni azért, hogy azok a feladatok, amelyek erre a generációra hárulnak, elvégzésre kerüljenek a következő generáció érdekében.

Hangsúlyozom, hogy Magyarországon a környezet- és természetvédelem területén jelenleg soha nem látott mértékű fejlesztés zajlik. Az elmúlt években rendkívül sok forrást fordított a kormány az ország környezeti állapotának javítására. Ennek köszönhetően több száz természetvédelmi és turisztikai célú beruházás valósult meg. A 2007-től 2013-ig tartó időszakban a környezet és energia operatív program keretében valósultak meg elsősorban ezek a környezeti fejlesztések. A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, hazánk környezeti problémáinak mérséklése, javítva a társadalom életminőségét és a gazdasági-környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását.

A programok ugyanilyen intenzitással zajlanak majd a jövőben is, mivel a következő öt évre, 2020 végéig a kormány 46 milliárd forintot különített el a természetvédelmi fejlesztések finanszírozására. A 2016. évi költségvetési törvény tervezetének mellékletei között szerepel az úgynevezett funkcionális tábla, amelynek alapján valóban látható vagy az olvasható ki belőle, hogy a környezetvédelmi funkciókra jutó forrás 2016-ban csökken a 2015. évihez képest.

Az ön által fölvetett kérdéskörök azonban csúsztatásokat tartalmaznak. Ugyanis a 2016-ban csökkenő források oka az, hogy a funkcionális beosztásban számtalan előirányzatot soroltak egy-egy funkció alá. A környezetvédelemmel is ez a helyzet. A csökkenés oka átmeneti, és az uniós források alakulásával indokolható. Ugyanis 2015 a 2007-től 2013-ig tartó uniós támogatási időszak záró éve. Az uniós finanszírozási rendszer természetéből adódóan alakult ki az a helyzet, hogy a kifizetési összegek az idén jelentősen megnőttek. Ez év végén kell ugyanis elszámolni a 2007-2013 közötti forrásokkal, így a támogatási kifizetések 2015-ben jelentős mértékben növekedtek annak érdekében, hogy a még fel nem használt források ne vesszenek el. Tehát 2015-ben fokozott támogatási intenzitás tapasztalható.

Mindezeken túl az idei év a KEHOP 2014-2020-as időszak induló éve, és a KEHOP-ból a kifizetések folyamatos emelkedése várható az elkövetkező években.

(8.40)

A mostani uniós költségvetési ciklus végéig, vagyis 2020. december 31-éig az ágazatban több mint 1100 milliárd forint jut majd környezet- és természetvédelmi beruházásokra. Ez az összeg pedig eddig még soha nem látott mértékű fejlesztést tesz lehetővé ezen a területen. A környezetvédelem területén az előttünk álló időszak átfogó célkitűzéseit a nemzeti környezetvédelmi program tartalmazza. A fejlesztések forrását elsősorban az Európai Unió társfinanszírozásával, a magyar költségvetés hozzájárulásával tudjuk biztosítani. A költségvetési törvénytervezet 19. fejezete tartalmazza az uniós fejlesztési projektek társfinanszírozását. A rendelkezésre álló EU-s források 15 százalékát, mintegy 1118 milliárd forintot környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra fordítunk majd, ami jelzi a terület fontosságát.

A természetvédelemre a következő 7 év során mintegy 46 milliárd forintot terveztünk. Ez főként élőhely-fejlesztési, fajmegőrzési beavatkozásokat, a szükséges kezelési infrastruktúrát, azaz gép- és eszközbeszerzést, monitoringot és a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztését foglalja magában. Nagy hangsúlyt helyezünk a természeti értékek bemutatására és szemléletformálásra is.

A hulladékgazdálkodás területén az országos hulladékgazdálkodási terv foglalja össze az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalóit. A hulladékgazdálkodás fejlesztésére mintegy 95 milliárdot fordítunk a 2014-20-as időszakban. A kármentesítési célokra, amit említett képviselőtársam is, 22,7 milliárd forint áll rendelkezésre a következő 7 év során.

A KEHOP-ban folytatódik az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése. Ennek keretében lehetséges a szennyezett felszíni és felszín alatti vizek, továbbá a szennyezett földtani közeg megtisztítása „a szennyező fizet” elv betartása mellett.

A Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt álló költségvetési fejezet esetében tájékoztatom: a 2015. évihez képest a 2016. évi költségvetési törvény tervezetében a Földművelésügyi Minisztérium fejezetén belül a környezetvédelem támogatása 268 millió forinttal nő, és mivel kiemelt feladat a védett természeti területek és értékek állapotának megőrzése és javítása, ezért a nemzeti parki igazgatóságoknak 2016-ban 700 millió forinttal több támogatás jut, mint 2015-ben.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 8 2015.06.09. 4:59  5-8

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az egyes ember gyarlóságából, jellemgyengeségéből kiindulva abból általános következtetést levonni hibás kiindulópont.

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a jogosulatlan igénylések kifizetésének megakadályozása eredményeképpen sem az Európai Uniót, sem a magyar államot nem érte kár. Az, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, mindenképpen köszönhető a Földművelésügyi Minisztérium, illetve a nyomozó hatóság munkatársainak.

A minisztérium már 2013. február közepe óta rendelkezett információkkal az ügyről, majd azoknak az illetékesekhez történő továbbítását követően megindult a körültekintő vizsgálódás. 2013. október elején jutott abba a szakaszba a vizsgálat, hogy a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el. A gyanú szerint az MVH volt vezető beosztású dolgozója, illetve bűntársai szervezett módon úgy követték el a visszaéléseket, hogy gazdasági társaságokat hoztak létre, amelyek nevében a valótlan kérelmeket benyújtották a területalapú támogatások végett. Amint azt már korábban is hangsúlyozta a minisztérium, rossz úton jár, aki politikai szálakat keres az ügyben, ugyanis az emberekben volt a hiba, és mint az ismeretes, ezek az emberek már nem részei a rendszernek.

A nyomozás eredményeképpen a napokban két korábbi MVH-s vezető tisztségviselővel és további 82 személlyel szemben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség. Ezzel kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy miként az MVH, úgy a minisztérium is mindenkor együttműködik, és továbbra is együttműködik a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel és a bírósággal a tényállás mindenre kiterjedő tisztázása céljából, hiszen az európai uniós támogatások jogosulatlan megszerzésének megakadályozása közös érdekünk. Ennek keretében az MVH minden rendelkezésre álló lehetőséget és eszközt igénybe vesz a visszaélések megakadályozására, azok esetleges bekövetkezése esetén mindent megtesz a jogosulatlanul igénybe vett összegek visszakövetelése érdekében.

(8.50)

Nagyon szeretném képviselőtársam figyelmét fölhívni arra, hogy nem lehet általános következtetéseket levonni abból, hogy van, aki megtéved. Akkor lenne nagy probléma, ha úgy működne a rendszer, hogy ezekre nem derülne fény. S mivel még időben, minden kifizetést megelőzően sikerült megfékezni, megállítani a rossz szándékot, azt hiszem, nem lehet hibáztatni magát a rendszert, hiszen a rendszer, a törvény, ami biztosítja az MVH működését, megfelelő szabályokat alkotott. A rendszerben lévő emberekkel volt a baj, amit viszont maga a rendszer a törvény erejénél fogva sikeresen földerített, és sikeresen megakadályozta azt a bűncselekményt, amit el akartak követni.

Szeretném kiemelni, hogy az MVH ellenőrzési gyakorlata évről évre változik abból a szempontból, hogy a korábbi évek tapasztalatai beépítésre kerülnek az adott évi metódusba, tehát folyamatos felülvizsgálatra kerül az ellenőrzési rendszer. Fontosnak tartom kiemelni, hogy azon hazai gazdák, akik jogosan nyújtják be a támogatási kérelmüket, hozzájuthatnak a támogatáshoz. A minisztérium ezután is minden olyan esetben meg fogja tenni a megfelelő lépéseket, ahol köztörvényes bűncselekmény gyanúja merül föl. Tekintettel arra, hogy az ügyben vádemelés történt, kérem, hogy a részletekkel kapcsolatban a Fővárosi Főügyészségnél szíveskedjen tájékozódni.

Végezetül pedig szeretném megköszönni képviselő úrnak a kérdést, mivel a minisztérium is várja az ügy folytatását, és nagyon remélem, hogy minden egyes szál megfelelően kerül elvarrásra és lezárásra, mert mindazokra ‑ mert azért róluk sem kell elfeledkezni ‑, akik nap mint nap tisztességgel végzik a munkájukat abban a hivatalban, rájuk vetül ennek az ügynek az árnyéka. Én nagyon remélem, hogy az ügyészség vizsgálatának sikerül minden egyes szálat kitisztázni, és akik most ott dolgoznak, tisztességgel, becsülettel tudják tenni a dolgukat, és szolgálják a magyar gazdák érdekeit, szolgálják mindazt a lehetőséget, amellyel hozzájuttatják a területalapú támogatáshoz a magyar gazdákat.

Ez olyan lehetőség, amivel élni kell, és nem visszaélni. Mindazokat, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, támogatásunkról biztosítani kell, munkájukat segíteni kell, és minden feltételt biztosítani ahhoz, hogy ezt a munkát hibátlanul el tudják végezni. Aki pedig vissza kíván élni vele, a leghatározottabban kijelentem, hogy megfelelően el kell ítélni, és el kell távolítani a rendszerből. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 16 2015.06.09. 5:17  13-16

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1972-ben Stockholmban az ENSZ „Ember és bioszféra” címmel környezetvédelmi világkonferenciát hívott össze, melynek javaslatára június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvánították.

A környezetvédelmi világnap legfontosabb célja, hogy együttgondolkodásra, közös cselekvésre buzdítson a tiszta, egészséges környezetért és a fenntartható fejlődésért. Ezért az esemény központi témáját, mottóját minden évben úgy fogalmazzák meg, hogy az felszólítson, megkérdezzen, megérintsen. 2009-ben például arra figyelmeztetett: „Bolygódnak szüksége van rád!” 2012-ben azt kérdezte: „Zöldgazdaság: te is a részese vagy?” 2014-ben pedig arra kért: „A hangodat emeld fel, ne a tengerszintet!” Az idei világnap mottója ismét elgondolkodtat: „Hétmilliárd álom. Egy bolygó. Fogyassz körültekintően!”

Feltételezések szerint ha 2050-ig tovább folytatjuk a jelenlegi termelési és fogyasztási szokásainkat, a népesség pedig eléri a várt 9,6 milliárd főt, akkor az életmódunk fenntartásához három ilyen bolygóra lesz szükségünk. A számok ijesztőek, de hiszünk abban, hogy ha mindenki körültekintően, környezet- és jövőtudatosan él, akkor bolygónk elegendő erőforrással szolgál majd mindannyiunk álmának megvalósításához.

(9.10)

A környezetvédelmi világnap egyik alapgondolata szerint a külön-külön aprónak tűnő egyéni döntések és tettek hatása nem pusztán összeadódik, de hatványozódik, és így óriási változást hozhat. Mindannyian tudjuk, hogy az egészséges környezet nemcsak az életminőségünket határozza meg, de versenyképességi előnyökkel is jár. A környezeti állapot javulása, a természeti erőforrások bölcs hasznosítása, a környezeti szabályozás korszerűsítése kedvez az ökohatékony, fejlett gazdasági szerkezet kialakulásának. A környezetvédelemért felelős szaktárca stratégiájának, környezetpolitikájának kiemelt célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások és értékek megőrzése a fenntartható hasznosítás mellett menjen végbe, továbbá érvényre jusson az Alaptörvényben megfogalmazott egészséges környezethez való jog.

A 2009 és 2014 közötti időszakban Magyarország környezeti állapota több környezeti elem, illetve tényező és folyamat tekintetében kedvezően változott. Csökkent az üvegházhatású és a savasodást okozó gázok kibocsátása. Javult az energiahatékonyság, és nőtt a megújuló energiaforrások használata. A hulladékgazdálkodás átfogó átalakításával sikerült mintegy 2,5 millió tonnával visszaszorítani az évente keletkező hulladék mennyiségét. Emellett 10 százalékkal csökkent az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás, és növekedett a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya.

Az eddig megtett intézkedéseknek köszönhetően javult a levegőminőség, a kisméretű szálló por szennyezettsége három éve nem lépi túl az éves határértéket. Az országos légszennyezettségi mérőhálózat két fejlesztési projekt keretében összesen 2,5 milliárd forint beruházásból újult meg. Több mint 300 új mérő- és laborműszer, valamint négy új mobil mérőállomás üzembe állításával pontosabb képet kapunk Magyarország légszennyezettségéről, ami növeli a levegőminőség és az emberi egészség védelmét biztosító intézkedések hatékonyságát. Megvalósult az országos környezeti adatgyűjtési rendszer, és ezzel párhuzamosan a környezettel kapcsolatos adatok, információk publikálásának korszerű, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások rendszerébe illeszkedő átalakítása. A megújult honlap információt biztosít hazánk környezeti állapotáról a nyilvánosság számára. Tekintettel a szilárd tüzelőanyagok térnyerésére, kampány indult a helyes fűtési gyakorlat kialakítása, illetve a rossz minőségű szilárd tüzelőanyagok használatából következő egészségügyi és környezeti veszélyek megismertetése érdekében.

Tárcánk kiemelt figyelmet fordít a lakosság tájékoztatására, szemléletformálására. A kormányzati célkitűzésekkel összhangban 2013-14-ben több, a levegőminőséggel foglalkozó kormányzati honlap is létrejött. Harmonizálva a környezetvédelmi világnap üzenetével, az életminőség javulásának átfogó biztosítása a célunk, a természeti erőforrásaink fenntartható használata, és mind a termelés, mind a fogyasztás terén az erőforrás-takarékos, erőforrás-hatékony zöldgazdaság megteremtése. Mindhárom célhoz kapcsolódik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási képesség és a környezetbiztonság javítása. A horizontális cél pedig a társadalom környezettudatosságának erősítése.

A környezetpolitikai célok megvalósítását megalapozó intézkedések végrehajtása az EU, a nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. Kedves képviselőtársam, köszönöm szépen a megemlékezést. (Taps a kormánypártok soraiban.)