Készült: 2020.07.06.01:43:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

257. ülésnap (2017.11.14.), 52. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy István (Fidesz)
Beosztás Földművelésügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 7:20


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a tavaszi ülésszakhoz hasonlóan ismét az Országgyűlés napirendjére került annak érdekében, hogy az aktuálisan esedékes változtatások megtörténjenek, a hulladékgazdálkodás hatékony és eredményes működését elősegítve.

Az átalakult közszolgáltatást illetően a törvényjavaslat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos egyes kérdések tisztázására irányul, valamint a javaslat bevezeti a közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításához a jogszabályi környezet 2016. április 1-jével lépett hatályba. A koordináló szerv, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tapasztalatai alapján a jogszabályi környezet felülvizsgálata vált szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás stabilitásának biztosítása, valamint a díjhátralék kezelésével kapcsolatos szabályok alkalmazhatóságának elősegítése érdekében.

A törvényjavaslat hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő főbb pillérei a következők. A koordináló szervnek a feladatkörében eljárva hárommilliós nagyságrendet meghaladó ingatlanhasználói kör adatait kell beszereznie, frissítenie és nyilvántartania. A járási hivatalok nagy száma miatt a személyes és lakcímadatok beszerzése központi nyilvántartásból informatikai úton indokolt. A koordináló szerv díjbeszedését, valamint a díjhátralék-kezelési feladatkörének ellátása során az adóhatóság részére átadja az adós nevét és az azonosításához szükséges adatokat. A jelenlegi szabályozás ezen adatok közlésének kötelezettségét csak részlegesen írja elő, ami jelentős mértékben nehezíti és lassítja a koordináló szerv feladatellátását.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatói alvállalkozókkal kapcsolatban a törvénymódosítás fő célja, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a közszolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos díjelőkészítő tevékenységéhez szükséges információk tekintetében azokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban alvállalkozóként közreműködő gazdasági szereplőket is adatszolgáltatásra tudja kötelezni, akik a szükséges adatokat ténylegesen birtokolják. A normavilágosság és egységes jogértelmezés elősegítése céljából a törvény fogalmai között szükséges elkülöníteni és definiálni a nonprofit formában működő közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát a hulladékgazdálkodás egyéb alvállalkozóitól. A félreértések elkerülése érdekében ki kell emelni, hogy például az informatikai alvállalkozók részére a nonprofit követelmény továbbra sem előírás.

A közszolgáltatás kérdései után a további hulladékgazdálkodási javaslatokra áttérve azt kell kiemelni, hogy a jelen módosítás részben jogharmonizációs kötelezettséget szolgál az úgynevezett veszélyességi jellemzők körében. A törvény melléklete sorolja föl a veszélyességi jellemzőket, amelyek közül a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi jellemző már régóta részletes szabályozást igényelt uniós és hazai szinten egyaránt. A hulladék keretirányelv szerint a tagállamok az engedélyezési kötelezettség alól mentességet adhatnak a vállalkozásoknak a saját, nem veszélyes hulladékuk termelés helyén való ártalmatlanítása vagy a hulladék hasznosítása esetén. Más tagállamokhoz hasonlóan a hatósági eljárások számának csökkentése érdekében célunk megalkotni a mentességre vonatkozó végrehajtási szabályokat.

(12.20)

Olyan tevékenységek kerülnének a mentességi körbe, amelyek környezetvédelmi kockázatot nem hordoznak, azonban az életszerűség jegyében könnyítést jelent majd a hulladékgazdálkodási szereplőknek. Ilyen lehet az előkészítési műveletek mentessége. Erre példa, amikor az üzletek a csomagolási papírhulladékot tömörítik, ami viszonylag egyszerű művelet, és a későbbi hasznosítást jelentősen elősegíti.

A hagyományos háziipari jellegű tevékenységek közé tartozik, ha egy fogyasztásicikk-hulladékból egy új fogyasztási cikket állítanak elő. Ezt a törekvést alapozza meg a törvény kismértékű módosítása.

A hulladék keretirányelvnek megfelelően a módosítás kimondja, hogy a hulladékgazdálkodás hivatásszerű szereplőit a Környezetvédelmi Hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell. Az ellenőrzések tapasztalatai kimondottan előnyösek. Több év tapasztalata alapján megállapítható, hogy a rendszeres hatósági jelenléttel lehet megelőzni a nagy társadalmi visszhangot kiváltó súlyos hulladékgazdálkodási visszaéléseket, továbbá azáltal, hogy a szereplőknek tudottan számolniuk kell a rendszeres kontrollal, az önkéntes jogkövetési hajlandóság felerősödik.

A módosítás hatályon kívül helyezi a területi hulladékgazdálkodási tervekkel kapcsolatos előírásokat, mivel ezek elkészítése nem kötelező Magyarország számára, és mind a területileg illetékes hatóságok, mind az érintett tárcák számára felesleges szakmai és adminisztrációs többletfeladatot eredményez.

Évek óta számos jogalkalmazási vitára adnak okot a kitermelt szennyezetlen talaj jogi státuszával kapcsolatos kérdések. A témát övező értelmezési nehézségek feloldására a jelen módosítási javaslat a kitermelt szennyezetlen talaj és más természetes állapotában meglévő olyan anyag esetében, amelyet nem a helyszínen használnak föl, a termelő vagy ‑ ha az nem állapítható meg ‑ a birtokos szándékát, nyilatkozatát teszi központi elemmé. Az eddigi tapasztalatok alapján önálló jogszabályt követel meg a kitermelt szennyezetlen talaj felhasználása.

Magyar szempontként kell érvényesíteni, hogy az európai országokat tekintve hazánkban a legmagasabb az ország területéhez képest a termőföld aránya. A termőföld nemzeti kincs, a kitermelt, de helyben fel nem használt föld máshol történő felhasználása segíti a termőföldvagyon megőrzését. A jogszabály elsődleges szemponttá tenné, hogy megakadályozza a föld hulladékká válását, kizárja a kitermeléssel együtt járó vagy azt követő esetleges szennyeződését, preferálja a hasznosítását, és csak a legvégső esetben legyen lehetőség arra, hogy a földet hulladékként helyezzék el engedélyezett hulladéklerakókban.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a hulladéktörvény módosításáról szóló jelen javaslat elfogadását. Elnök úr, köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai