Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottságban több kezdeményezés érkezett a bizottság elé megtárgyalásra és elfogadásra, a Magyar Szocialista Párt két ilyen kezdeményezéssel élt. Az első, a bizottság előtt 2. számú kezdeményezés a módosításra két pontot emelt ki az eredeti javaslatból, a 2016. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatból. Az egyik az úgynevezett titkosítási szabály, amely két évre titkosítaná az előzetes számításokra vonatkozó adatokat, a másik pedig a stabilitási, megtakarítási számlával kapcsolatos módosító javaslat.

Az elsőben álláspontunk szerint a fiskális szabályrendszer és költségvetési fegyelem szempontjából rendkívül fontos a transzparencia elve, ezért elengedhetetlen, hogy a költségvetés tervezése és végrehajtása ellenőrizhető és számon kérhető módon történjen. Ezért elfogadhatatlan az, hogy két évre titkosítják azokat az adatokat, amelyek ezeket a számításokat tartalmazzák.

A másik, amiről már az interpellációmban is szóltam, egy olyan módosítás, amely arról szól, hogy akár külföldön legálisan vagy akár illegálisan szerzett jövedelmeket, amennyiben stabilitási megtakarítási számlán helyezik el egy évre és egy év múlva onnan kiveszik, akkor 10 százalékos adómértéket megfizetve az adóhatóság nem vizsgálhatja ennek a pénznek az eredetét. Ahogy akkor is az interpellációmban elmondtam, a Törvényalkotási bizottságban is megerősítettem és most is szeretném megerősíteni a Magyar Szocialista Párt álláspontját, hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan.

Az a szándék, amely az eredeti, most hatályban lévő jogszabályt illeti, az volt, hogy öt évig hozzák be ezeket a pénzeket, és a magyar állam állampapír formájában ebből tudja finanszírozni a saját kiadásait, hogy az államadósság szerkezetében a belső eladósodottság legyen hangsúlyosabb, ez volt a kormányzat indoka. Ez az indok megszűnt, ezért azt gondolom, hogy semmi más indoka nem lehet, mint az elmúlt években kihordott, akár közpénzekből, állami megrendelésekből származó pénzek most legalizálásra kerülhetnek. Az a sok tíz-száz milliárd forint, amely akár a gáz offshore-üzlet kapcsán, akár a letelepedési kötvények 50 milliárdos üzletéből származott, de mondhatnám a Quaestor liechtensteini offshore-céget is, ahol több százmilliárd forint tűnt el, most itt lesz az alkalom, a lehetőség, hogy ezeket a pénzeket tisztára mossák. Mind a két rendelkezés kapcsán kértük a Törvényalkotási bizottságot, fogadja el módosító javaslatainkat, és vegyék ki a törvényből mind a kétéves titkosítás szabályát, mind pedig ezt az új szabályt a stabilitási megtakarítási számlával kapcsolatban.

A számlánál, hogyha már itt tartok, akkor a Törvényalkotási bizottsági ülésen is kifejtettem, hogy a letelepedési kötvénnyel azok a külföldi állampolgárok, akik ilyen kötvényt vásárolnak, jogot és lehetőséget kapnak arra, hogy ezzel a megtakarítási számlával éljenek, ide elhelyezzenek pénzeszközt, és egy év múlva kivehessék a pénzüket. Tehát tulajdonképpen Európa pénzmosó központjává tehetik Magyarországot, megveszik a letelepedési lehetőséget, majd Magyarországon tisztára mossák a pénzüket. Azt gondolom, hogy ez olyan rendelkezés, ami teljesen elfogadhatatlan.

A másik kezdeményezésünk az előbb hallott reklámtevékenység szabályozásával kapcsolatos kezdeményezés volt. A mi javaslatunk arra vonatkozott, hogy egy az egyben kerüljön ki ebből a törvényből az a javaslat, amelyet a kormány beterjesztett. A javaslat kapcsán a Magyar Reklámszövetség, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is közleményben tiltakozott. A piaci szereplők egységesen azon az állásponton vannak, hogy amennyiben ez a tervezet elfogadásra kerül, az káros gazdasági következményekkel járhat, hiszen néhány fővel működő olyan magyar kis- és középvállalkozásokat tesznek tönkre, akiknek ez az egyedüli megélhetési lehetőségük. A Törvényalkotási bizottságban is kifejtettem, az, hogy ezen a területen szeretne egy tisztább jogszabályi környezetet a kormány, az lehet egy méltányolható cél, de semmilyen egyeztetés és tudomásunk szerint semmilyen háttérszámítás, háttértanulmány nem támasztja alá azt a szigorítást, amelyet önök most be akarnak vezetni.

A Gazdasági Versenyhivatalnak még egy 2007-2008-as vizsgálata történt ebben a piaci szegmensben, de ott akkor a Gazdasági Versenyhivatal azt hozta ki, hogy ennek a rendszernek a piactorzító hatása minimális, tehát nem igényel jogszabályi alkalmazást. Ha önök úgy gondolják, hogy ez így van, akkor igenis tessenek lefolytatni ezekkel a szakmai szervezetekkel a szükséges egyeztetéseket és megfelelő szabályozást számukra is, ezeknek a kis- és középvállalkozások számára is elfogadható javaslatot tenni.

Sajnos, az előbb említett és a most kifejtett módosítási szándékot és kezdeményezést a Törvényalkotási bizottság nem fogadta el. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)