Felszólalás adatai

Az önkormányzatok által krízishelyzetben adható három támogatás, a szociális törvényben szabályozott átmeneti segély és a temetési segély, valamint a gyermekvédelmi törvényben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egységesülne önkormányzati segélyként a javaslat szerint, amely rögzíti azt a jövedelemhatárt is, amelynek mértékéhez kötődik a jogosultság. Ezzel kapcsolatban a javaslat szerint ezt a határt az önkormányzatok nem határozhatják meg a családban egy főre a mindenkori nyugdíjminimum 130 százalékánál, azaz jelenleg 37 050 forintnál alacsonyabb összegben.

A juttatás a tervek szerint eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, illetve természetben is nyújtható, de akár tanszerre vagy tandíjra is fordítható lenne. Az egyaránt válsághelyzetek kezelésére szolgáló támogatási formák rendszerének átláthatóbbá tétele és az ellátások egyszerűsítése érdekében összevonásra kerül, és az önkormányzati segély kerül kialakításra ellátásként, mindez egy törvényben, és a kapcsolódó kormányrendeletek hatálya alá tartozóan a szociális törvényben.

Ezzel kapcsolatban a 2. § a szociális törvény 45. §-át módosítja. Ennek (4) bekezdése tartalmazza a válsághelyzetben lévő várandós anya fogalmát, amelyet a gyermekvédelmi törvény 5. § o) pontja tartalmaz, amely fogalom nem kerül átemelésre a szociális törvény értelmező rendelkezései közé, amit mindenféleképpen orvosolni kellene a közeljövőben módosító indítvány, kapcsolódó módosító indítvány keretében.

A 8. § a szociális törvény szövegcserés módosítását szabályozza, ugyanakkor a szociális törvény 4. § (1a) bekezdés 1. pontja tartalmazza a cserélni kívánt temetési segély és az átmeneti segély fogalmát is, a módosítás viszont csak az átmeneti segély szövegrészt érinti. Ugyanezen bekezdés 2. pontja tartalmazza a szintén módosítandó rendkívüli gyermekvédelmi támogatás fogalmát, ennek módosítása azonban hiányzik a szövegből, erre is felhívnám a figyelmet a részletes vita alkalmából.

Jó néhány település képviselő-testülete a szociális rászorultságtól függő ellátásokat, így az átmeneti segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását is önkormányzati rendeletben oly módon szabályozta, hogy a rendeletben meghatározott jogosultsági jövedelemhatárt el nem érő egy főre eső havi jövedelmen kívül konkrét, krízishelyzetet megalapozó indokokat sorol fel. Ezen indokok dokumentumokkal alátámasztott igazolását követően kerülhet csak sor a támogatás megállapítására és annak a későbbiekben történő folyósítására.

A jelenleg hatályos önkormányzati rendeletek szabályozása alapján általában a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás célzottan a kiskorúak, az átmeneti segély és a temetési segély a felnőttkorúak krízishelyzetének megelőzésére szolgál. A három támogatási forma egymástól eltérő krízishelyzetek kezelését segíti elő, ugyanakkor ismert dolog, hogy az országnak számos pontján számos település ezen támogatási formák alkalmazását vagy összemossa, vagy teljesen külön kezeli, és közöttük semmilyen éles összefüggő határ nincs, illetve összefüggés nem fedezhető föl. Esetleg konkrét indokoltságokat sem kell igazolni a kérelmezőnek, elég, ha a jogosultsági jövedelemhatárt nem éri el az egy főre eső havi jövedelem, és így megállapítható a három közül bármelyik támogatási forma.

Ilyen értelemben mindenféleképpen támogatandónak javaslom és javasoljuk magát az alapjogszabályt, illetve jó néhány ehhez kapcsolódó módosító indítvány elfogadását is, azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fent leírt krízishelyzetek esetén a későbbiekben is az önkormányzat kötelezettsége lesz erkölcsi és anyagi értelemben is a helytállás, amit egyik szempontból fontosnak tartunk, másik szempontból pedig mindenféleképpen az önkormányzatok, illetve a települések teherbíró képessége szerinti valamilyen módon történő differenciálást szükségesnek tartunk a későbbiekben. Úgyhogy a jogalkotót szeretnék erre felhívni.

Ráadásul a módosítást követően is az önkormányzatok feladata lesz meghatározni az önkormányzati segélyre való jogosultság feltételrendszerét, ami a későbbiekben is számtalan olyan problémát fog felvetni, ami a helyi képviselő-testületekben felesleges vitákat és indulatokat fog megjeleníteni. Tehát szeretnénk javasolni azt, hogy a későbbiekben ezzel kapcsolatban a jogalkotó határozottabban foglaljon állást, hogy kinek és milyen módon lesz erre a későbbiekben lehetősége.

Mindezzel együtt javaslom a törvény végleges elfogadását, de mindenféleképpen javaslom azt is, hogy ezeknek az észrevételeknek, a gyakorló önkormányzati vezetők észrevételeinek a figyelembevételével kerüljön sor a kapcsolódó módosító indítványok elfogadására, illetve a később esedékes benyújtására a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)