Készült: 2024.03.28.15:20:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

172. ülésnap (2016.10.10.), 266. felszólalás
Felszólaló Bencsik János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Fenntartható fejlődés bizottsága
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 6:22


Felszólalások:  Előző  266  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fenntartható fejlődés bizottsága október 3-i ülésén tárgyalta meg a Kanada és Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó kormányzati határozati javaslatot, illetve az időközben csatolt szerződést, és megállapította többségi véleményként a bizottság, hogy a legnagyobb probléma ezzel a szerződéstervezettel, hogy a magánérdeket a közérdek elé állítja, a puszta tőkeérdeket a közjó elé helyezi.

Egyértelmű célja a kereskedelmet akadályozó korlátok felszámolása, tehát a szabályozási akadályok leépítése, hiszen az Európai Unió és Kanada közötti kereskedelmi kapcsolatok eddig is szabadon működhettek; már ami a vámtarifát illeti, ez a 3 százalékos vámtarifa érdemben nem befolyásolta a kereskedelem volumenét. Ugyanakkor a két kultúra közötti eltérő szabályozási közeg megnehezíthette elsősorban a tengerentúli, tehát a kanadai és a Kanadán keresztül az egyesült államokbeli gazdasági társaságoknak az európai piacra történő belépését, hiszen az elővigyázatosság elvén alapuló európai gazdasági és társadalmi kultúra feszül össze a kockázatalapú megközelítésű angolszász, amerikai társadalmi és gazdasági kultúrával.

Látni kell azt is, és ez a bizottsági ülésen is megállapításra került többségi véleményként, hogy a megegyezés hatálya ki fog terjedni azokra a társaságokra, amelyek kanadai telephellyel rendelkeznek.

(18.50)

Az egyesült államokbeli székhellyel rendelkező gazdasági társaságok közül több mint 400 kanadai telephellyel is rendelkezik, tehát ezen társaságok a megállapodás joghatálya alá kerülnek, és számukra biztosítottá válik az Európai Unió piacára való kedvező feltételekkel történő belépés.

A bizottság megállapította azt is, hogy az „elővigyázatosság” kifejezés az 1600 oldalas szerződési szövegben nem szerepel. Van egy áttételes utalás az elővigyázatosság elvének gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Maga a szerződés úgy fogalmaz, hogy a felek a vitás kérdéseiket a WTO SPS szabályozási rendszerének, ennek a megállapodásnak a figyelembevételével tisztázzák. Ez a Világgazdasági Tanácson belül elfogadott állategészségügyi és növény­egész­ség­ügyi megállapodás, amely viszont úgy utal az elő­vigyázatosság gyakorlati alkalmazhatóságára, hogy a részes felek azt csak átmenetileg, ideiglenesen vezethetik be. Tehát abban az esetben, ha egy nemzeti törvényhozás fogyasztóvédelmi, egészségvédelmi szem­pontból az elővigyázatosság elvére hivatkozva korlátozó döntést hoz, akkor azt csak ideiglenesen teheti meg.

A következő probléma, amit megállapítottunk, hogy többször utal a szerződés szövege arra, hogy ez egy élő, tehát egy folyamatosan alakuló és fejlődő szerződés. A részes felek megint csak a vitás kérdéseket vagy a kellőképpen még ki nem dolgozott, a fekete dobozokban meglévő kérdéseket egymással egyeztetve, párbeszéd útján véglegesítik. Ez megint csak az elővigyázatosság elvének a megkérdőjelezését hordozza magában.

További vitás kérdésként merül fel a szerződésben a beruházási, befektetési védelemnek a kérdése. Ez összefügg az általam korábban mondottakkal is. A szerződés a beruházókat tulajdonképpen a nemzetállami joghatóságok és az európai jog fölé emeli, és így a befektetői érdekek a közjó fölé helyeződnek.

Abban az esetben, ha egy befektető előveszi a szerződést, és az alapján elindít egy eljárást, a választott bíróság pedig ugyancsak előveszi a szerződést, és azt mondja, hogy van egy utalás a WTO SPS rendszerére, amelyben az elővigyázatosság elve csak átmenetileg érvényesíthető, akkor azt mondhatja a bíróság, hogy tisztelt hölgyek és urak, ez az átmeneti időszak lejárt, és ennek megfelelően szíveskedjék a nemzeti törvényhozás ezeket a korlátozó elemeket leépíteni, és szíveskedjék a megállapított kártérítést a felperes kasszájába befizetni. Népegészségügyi és munkajogi visszalépésre kerülhet sor mindezek következtében a nemzeti joghatóságok, az országgyűlések, parlamentek részéről.

Éppen ezért a bizottság úgy határozott, hogy módosító indítványt nyújt be, amellyel az egész egyezmény elutasítását kezdeményezte, 5 igen szavazattal, 3 tartózkodás ellenében. Azt viszont meg kellett állapítanunk szomorúan, hogy a Törvényalkotási bizottság ezt a Fenntartható fejlődés bizottsága által benyújtott módosító indítványt nem támogatta. Köszönöm megtisztelő figyelmet. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  266  Következő    Ülésnap adatai