Felszólalás adatai

Az addig rendben is van, a 4. § szerint bizonyos támogatások közt a vis maior támogatás csak felhasználási kötöttség terhe mellett nyújtható, ugyanakkor, ami a gépjárműadóval, bírságokkal, pótlékokkal, végrehajtási költségekkel kapcsolatos, az már sokkal érdekesebb. Ebből is látszik a koncepciótlanság, és látszik az, hogy ötletszerű vagdalkozás folyik, sokszor arra a futballcsapatra emlékeztet a kormányzat, amelynek tagjai éppen arra rúgják a labdát, amerre az orruk van, és nem túl sok ötlet, elképzelés fedezhető fel a játékban. Ezt jelzi az is, hogy pontosan megfordították a számokat, és tartok tőle, ez nem csak elírás, mert bár elírás lenne, azt könnyen lehetne korrigálni. Itt ugye arra gondolok, hogy a javaslat szerint a gépjárműadó 40 százalékát és a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságoknak, pótlékoknak, végrehajtási költségeknek a 100 százalékát ott hagyják az önkormányzatoknál. Nagyon jó lenne, támogatható is lenne, ha megfordítanánk ezeket a számokat, és a gépjárműadó-bevételből, ha nem is 100 százalékot, vagy akár 100 százalékot is persze, de 40 százaléknál mindenképpen jóval többet hagynánk ott, mert ez az, ami sokkal biztosabban befolyik. A bírságok, pótlékok, végrehajtási költségek 100 százalékának jelenleg az önkormányzatoknál való meghagyása a laikusok számára talán még nagylelkűnek is tűnhet, csak ha beleszámítjuk azt, hogy ezért külön munkaerőt kell fenntartani, illetőleg mennyire biztosak vagy inkább bizonytalanok az ilyen típusú bevételek, akkor láthatjuk azt, hogy a kormányzat az önkormányzatoknak inkább a küszködést, a munkát, méghozzá az apró és nehéz munkát hagyja ott. Ehhez képest az már a legkevesebb, hogy ezeknek a bevételeknek a 100 százaléka ott marad; még az lenne csak a szép, ha az önkormányzatok bajlódnának a behajtással, és nem 100 százalékot hagynának ott. Tehát ezt csak azért rögzítettem a történeti hűség kedvéért, nehogy ez valami elképesztő nagylelkűségnek tűnjön, és szívesebben látnánk azt, ha a gépjárműadóból is a 40 százaléknál jóval magasabb arány maradna ott.

A másik, ami talán picit túl is mutat ennek a törvényjavaslatnak a keretein, és más törvényeket is érintene, az ehhez kapcsolódó elszámoltatás elmaradása. Sajnálatos, hogy a 2002-2010 közötti kormányzatok és balliberális politikusok elszámoltatása is totális kudarcot jelent, senkit nem sikerült elszámoltatni önöknek közülük. Megint futni hagyjuk, futni hagyták - nem mi, mi nem hagynánk - a bűnösöket, és ez az elszámoltatás hiányzik az önkormányzati rendszerből is, mert 1100 milliárd forint adósság gyűlt össze. Többször birkóztunk már, vagy folytattunk inkább iszapbirkózást ebben a témában, többször megállapítottuk, nagyon jól egyetértettünk, csak azután éppen nem történt semmi érdemleges előrelépés. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a szocialista kormányok kivéreztették az önkormányzatokat, alulfinanszírozták őket, így azok sokszor a működésükhöz is kénytelenek voltak hitelt felvenni. De ott volt a dolog másik része is, hogy sok felelőtlen városvezető, köztük szocialista és fideszes városvezető jóval többet engedett meg magának, mint amit a lehetőségek engedtek volna, tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért, és ahol ez a két körülmény találkozott, ott komoly eladósodás lett ennek a nótának a vége. Többek között ez is annak a legfőbb oka, hogy 1100 milliárdra duzzadt az önkormányzati alrendszer adósságállománya.

Nagyon nagy köszönettel vettük, és örültünk neki, hogy végre konszolidálják az önkormányzatokat. Azt is elmondtam már, de most akkor rögzítsük még egyszer, nemcsak a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ez azért megint nem egy olyan nagylelkűség, mert ha a bankokat többször tudták az elmúlt időszak, az elmúlt 22 év kormányai konszolidálni, akkor legfőbb ideje volt, hogy egyszer az önkormányzatok lábából is kihúzzák a tövist.

Sajnálom, hogy önök közül nem vett részt senki a körülbelül három-négy héttel ezelőtt megrendezett gödöllői konferencián, amelyet a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Gémesi György vezetésével szervezett. Közel félezer településvezető jelent ezen meg, és önöknek kellett volna a leginkább hallgatni azt a panaszáradatot, amit a kistelepülések és a nagyobb városok polgármesterei vagy a közepes méretű városok polgármesterei ott elmondtak, hogy képtelenek működési hiány nélkül tervezni, attól még, hogy ez le van írva, ez nekik nem fog sikerülni. Önök is tudják, körülbelül 2 ezer település nem is képes erre. Természetesen lehet a számokkal bűvészkedni, lehet egy költségvetési törvénnyel, az adott helyi rendelettervezetekkel bűvészkedni, beírni olyan várható bevételeket, amelyek, már tudjuk, a leírás pillanatában is utópisztikusak, soha az életben nem fog annyi helyiadó-bevétel befolyni, csak azért, mert a papír türelmes, a papír mindent elbír alapon, vagy papíron kihozzák, hogy nincs működési hiány, és komoly problémákkal fognak küszködni. Annyi elhangzott, hogy talán félév környékén várható valamilyen javítása a helyzetnek.

Az adósságkonszolidációnál is óriási belső aránytalanságok, igazságtalanságok és ellentmondások találhatók. Számos településvezető elmondta, például Ozora polgármester asszonya, hogy soha az életben nem volt önhikije, nem kellett neki önhikit igénybe venni, nem szorult működési támogatásra, most pedig körülbelül 10 millió forint hiányzik. Tehát furcsamód megint azokat büntetik, akik eddig felelősségteljesen gazdálkodtak. Az már csak hab a tortán, hogy hol szerepel majd akár egy ilyen javaslatban vagy más javaslatban, hogy hogyan jutalmazzák akár a pályázati támogatási rendszereken, uniós vagy hazai pályázatokon belül azokat az önkormányzatokat, településvezetőket, -vezetéseket, akik soha nem hoztak össze működési hiányt, nem adósodtak el, szállítói tartozásaik sincsenek. Szeretnénk látni a rendelkezések között azokat a megfogalmazásokat is, amelyek ezeket a településvezetőket és településeket jutalmazzák, mert az nagyon szép, hogy Tállai államtitkár úr azt mondja, tapsoljuk meg ezeket a polgármestereket, csak ebből az adott település sem működési, sem fejlesztési vonalon nem jut előre. Másrészt azok az önkormányzatok jártak megint jól, amelyeknek a polgármesterei adott esetben felelőtlenül gazdálkodtak az elmúlt időszakban, azokat nagyobb mértékben konszolidálták, és az 5 ezer lélekszám alattiak megint ráfaragtak, megint benne maradtak, megint azt érzik ezek a polgármesterek, hogy az erősebb kutya jól érezte magát, a többi ment haza, és megint úgy érezték, hogy a kisebb települések kisebb érdekérvényesítő képessége, kisebb parlamenti, politikai súlya odavezetett, hogy ők viszont meg benne maradtak ebben, mert a szállítói tartozásukat nem vették át, és jelen pillanatban számos 5 ezer lélekszám alatti települést a nagyobb településekhez képest aránytalanul kis mértékben konszolidáltak, és ez még csak tovább fokozza azt a működési hiánybeli problémát, amelyre az előbb már kitértem. Úgyhogy javasolom önöknek, egészítsék ki záros határidőn belül - de nem június 30-ai vagy július 1-jei határidővel - azokkal a rendelkezésekkel, amelyekre az előbbiekben, legalábbis egy vitaindító formájában javaslatot tettem. Másrészt pedig jöjjön már el egyszer annak az ideje, hogy nem az számít, hogy adott település, az adott vezetés az adott kormányzaton belül milyen pozíciót foglal el vagy milyen lobbierővel rendelkezik, hanem próbáljuk már a magyar falvakat egy igazán támogatott településformává tenni.

(20.50)

Ne tegyék már legalább önök, ne érezzük már azt állítólagos nemzeti kormányzat alatt Magyarországon, hogy ugyanazt a liberális, nemzetellenes, emberellenes mételyt vagy ennek dogmáját valósítjuk meg, hogy a falu egy elavult településforma, elavult formáció, és éppen ezért meg kell szüntetni. Számos megoldás lenne arra - persze nemcsak költségvetési, hanem egyéb eszközökkel, például agrárpolitikai eszközökkel -, hogy a kistelepülések népességmegtartó képességét erősítsük, hogy a parasztságot a családi gazdálkodók helyzetbe hozásával helyben erősítsük, hogy elegendő számú gyermek szülessen, és akkor nem lesz probléma a helyi kisiskolák, óvodák, bölcsődék fenntartása, újra megtölthetnénk élettel a magyar településeket, de nem ilyen ötletszerű vagdalkozásokkal, és éppen a napi túlélési szinten túl már nem gondolkodó hozzáállással.

Kérem, fontolják meg ezt mindannyiunk érdekében. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)