Készült: 2020.09.24.05:11:51 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 209 1999.03.03. 13:18  91-228

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Utolsó felszólalóként nem a törvénymódosítás paragrafusait szeretném citálni, nem a módosításokra szeretnék javaslatot tenni, hanem a címből levezetendően... - mely úgy szól, hogy a termőföldről szóló törvény módosítása.

Kedves Képviselőtársaim! Délután 3 órakor kezdtük e témát vitatni, és magáról a termőföldről nem esett szó. Erről szeretnék néhány gondolatot önöknek mondani. Ugyanis véleményem szerint a termőföldről, a földről szólni vagy írni, paragrafust formálni csak mélységes alázattal és nagy tisztelettel szabad. Érezték önök már a földnek az illatát? Különösen így tavasszal, amikor újra éled a természet, vagy egy nyári zápor idején, amikor a poros levegő tisztára mosódik, és párolog a felesleges nedvesség a talajokból - érezték önök annak a földnek az illatát? Azt hiszem, ha a lelkiismeretünkre hivatkozunk, és a földdel kapcsolatos törvényeket akarunk módosítani, akkor igazából az emberi gyarlóságról szeretnénk valamifajta rendet, valamifajta paragrafust megformálni, hiszen az egész földkérdés körüli vita nem a földről szólt itt a ma délután folyamán és bármikor, amikor a parlament elé került ez a téma, hanem az emberi gyarlóságot vitattuk.

És ha igaz az a mondás, hogy a föld nem a miénk, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön, akkor hadd apelláljak valamennyiünk nagy felelősségére. Akinek még nincs unokája, majd lesz, bízom benne, akinek van unokája, az már, azt hiszem, érezteti ezt a felelősséget. Úgyhogy ahhoz, amikor a föld használatáról, a föld tulajdonlásáról, védelméről, európai szintű, de sajátos magyar törvény szülessék, néhány dolgot tudnunk kell a földről. Ezek a következők:

A föld a természet, és nem az emberi munka terméke, ezért nincs az emberi munkából származó értéke. A föld olyan tárgy, amely nem fogyasztható, nem csökkenthető, nem szaporítható, adott mértékű. A föld más tárgyakkal nem helyettesíthető, mint általában más dolgok. Természetesen a virágcserépben műtalajt lehet kreálni, de az nem föld. A föld minden emberi tevékenység feltétele, és egy nagyon fontos kitétel; a föld minden kincs forrása, nekünk is legnagyobb nemzeti kincsünk a föld. Mivel nem munka terméke, értéke sincs, csak használati értéke és ebből származó ára van. A föld a mezőgazdaságban alapvető jelentőségű termelőeszköz és munkaeszköz, és igazából ekörül folyik a vita, kié legyen, ki vehessen, ki adhasson el, családi birtokon, társas gazdaságban, egyéb méretrendszerekben.

(19.30)

S ami a legfontosabb: életünk forrása, alapvető meghatározó szerepe van az ember életében az élelmezésben és az egész életterünkben. A föld olyan sajátos dolog, amelynek rendeltetésszerű használata nem rontja, hanem javítja a termőképességet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogytak el a mai papírlapjaim, de nem véletlenül ilyen sárgák ezek a lapok. Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy amit ezekről a lapokról felolvastam, 1987-ben a '87. évi I. törvény vitájakor, amely az akkori földtörvényről szólt, mondtam el e Ház falai között. Amikor a felszólalásra készültem, visszalapoztam egy kicsit, hogy mit is csináltam én az elmúlt időszakban, s megtalálva régi felszólalásom feljegyzéseit, azt mondtam magamban, hogy ezek a földdel kapcsolatos megfogalmazások ma is igazak, ma is élnek, és ma is el kell hogy hangozzék a parlament falai között. Akkor, amikor a földtörvényt módosítani kívánjuk, amikor pro és kontra viták és véleményütközések zajlanak a parlamentben, ezeknek a figyelembevételét ajánlom valamennyi, bármely oldalon ülő képviselőtársunknak.

Igaz, hogy a földdel kapcsolatban a magyar nép történetében ezer év óta viták zajlanak. Annak idején Árpád egy nyeregért, egy kantárért és egy lóért földet, füvet és vizet kért Szvatopluktól, és miután Szvatopluk észbe kapott, megállapította, hogy a Kárpát-medencét Árpád ősünk kirántotta a talpa alól. A föld körüli vita azóta zajlik. Ezer év múltán és ma Magyarországon, amikor a parlamenti demokrácia idestova tíz éve érvényesül hazánkban, jussunk el oda, hogy ideológiamentesen rendezzük el a földdel kapcsolatos dolgainkat minden magyar földművelő megelégedésére.

Elhangzott itt a mai vitában, hogy a '92. évi II. törvény, a kárpótlásról szóló törvények átrendezték a tulajdonviszonyokat. Való igaz, ezt lehet vitatni, lehet kritizálni, de a holnapra és a holnaputánra kell gondolni. Fontos ennek az egész folyamatnak a mielőbbi lezárása. Arra kell törekednünk, hogy a földet művelő és abból megélni akaró magyar állampolgárok, magyar családok - és teljesen mindegy, hogy milyen szervezeti rendszerben: családi gazdaságban, társas gazdaságban vagy szövetkezetben, de élni akarók - azt a földet, amelyről itt előzőleg beszéltem, arról, hogy mi is a föld, nagy tisztességgel és becsülettel műveljék.

Magyarország területe 9,3 millió hektár, ebből 6,1-6,2 millió hektár a mezőgazdasági terület. Ez az ország területének 66 százaléka. Az EU-tagállamok hasonló statisztikai adata: az EU-ban lévő mezőgazdasági terület csak 43 százalék. A szántó, kert és gyümölcsös aránya Magyarországon, tehát a szántóföldi és az ezzel összefüggő kertészeti gyümölcs 52 százalék, ez az EU-ban már csak 23 százalék. Mennyire fontos és micsoda érték Magyarországnak ez a földterületi aránya! Egy-két százalékos statisztikai hibák természetesen lehetnek, de nem is ez a lényeg.

A birtokméretekről néhány gondolatot: vitatjuk pro és kontra, hogy ott mennyi, itt mi lenne jó. Az EU tagállamaiban a 10 hektár alatti birtokméretek csupán 12 százalékot tesznek ki. Jelenleg Magyarországon ez 52 százalék. A 10 és az 50 hektár közötti méret az EU-ban 30 százalék, nálunk 29 százalék. 50 hektár feletti méret az EU-ban 58 százalék, nálunk 19 százalék. Így összejön a 100 százalék mind a két oldalon.

Az EU tagállamaiban is törekvés van a területkoncentrációra, a hatékony földhasználat mielőbbi elérésére. Tehát ne legyen az politika vita nálunk, hogy a földet milyen nagyságrendben használja a magyar földművelő, hanem - véleményem szerint a legfontosabb - a föld tőkejövedelmét kell növelnünk ahhoz, hogy a magyar gazdáknak tisztességes megélhetése legyen. Az EU-csatlakozásig véleményem szerint nem biztos, hogy tízéves moratóriumot kellene kérnünk, tisztelt miniszter úr, hanem olyan helyzetet teremteni a magyar földművelői társadalomban, és a földtulajdonlás kérdéskörében a birtoknövelések lehetőségét megteremtve, hogy a külföldi ne találjon Magyarországon eladható földet. Vitatkozunk, hogy hogy fogjuk meg, milyen szankciókat, milyen korlátokat írjunk elő. Ha ebben a kérdéskörben rövid időn belül sikerülne előrelépnünk, akkor nem lenne vita tárgya, hogy a külföldi vehessen vagy ne vehessen.

Ha a magyar gazdálkodó megtalálja a számítását, a tulajdonos és a használó vagy egyáltalán aki a földből él, akkor nem akar megszabadulni tőle, nem akarja eladni. Vagy olyan helyzetet kell teremteni, hogy befele eladni a földet, a saját belső állampolgári rendszerünkben. Ugyanis az EU-ban van két számítás. Azt mondja az egyik, hogy ha külföldi nem vehet földet Magyarországon, akkor majdan - ha netán úgy alakul, a kellő időpontban mintegy 60 milliárd forint értékű támogatás juthat különböző címeken a földdel összefüggésben -, ha ez a földvételi tilalom nem érvényes rájuk, állítólag 300 milliárd feletti földdel összefüggő támogatási lehetőségekre számíthatunk. Kellene ezt is mérlegelni akkor, amikor a földtörvényt módosítani kívánjuk.

Tisztelt Miniszter Úr! Nem azért nem jó ez a törvény, mert ön terjesztette be. Ön ellenzéki képviselő korában - együtt ültünk akkor is e Ház falai között - mindig azt mondta, ha ön lehetőséget kap, rövid időn belül megoldja ezeket a problémákat. Én bízom abban, hogy ez az ön akkori ígérete megvalósulhat. A ma délutáni vita során megfogalmazta, hogy rövid időn belül hatpárti egyeztetést szeretne ez ügyben. Sajnálom, hogy ez az egyeztetés utólag következett be, s nem az előtt, mielőtt a parlament elé került volna a módosítás, lehet, hogy ez a ma délutáni vita sokkal rövidebb lenne.

Ha az utólagos egyeztetés rövid időn belül létrejön - holnap, holnapután, péntek délig tart az időpont, egy szatyornyi módosító indítvány be fog kerülni bármelyik oldalról -, ennek az egyeztetésnek legyen tárgya ezen módosító indítványok összefésülése, s én bízom benne, hogy valóban konszenzus jöhet létre. Hogy biztonságos és tisztességes földtörvény-módosítás szülessen, meggondolandó, hogy egy rövid időre a földtörvény módosításáról szóló vitát felfüggesszük, a Házszabály szerint erre lehetőség van. Ez néhány hetes csúszást jelent és nem az őszi időszakot. Tessék ezt, miniszter úr, átgondolni! Önnek, aki - hivatkozom ismét az ellenzéki időszakára - nagy ígéreteket tett, úgy gondolom, a magyar földkérdés tartós, európai szintű és a magyar sajátosságokat tartalmazó törvényi rendezésében, ma, holnap történelmi lehetősége van. Ragadja meg ezt a lehetőséget, éljen ezzel a lehetőséggel, és a jobb- és baloldal konszenzusa alapján záruljon le egészségesen ez a törvényi vita.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 183 1999.05.04. 5:08  152-192

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az ön szuggesztív előadását hallgatva - önhöz próbálom a szavaimat intézni (Megvárja, amíg dr. Torgyán József abbahagyja a beszélgetést képviselőtársával.) - azt hittem, hogy választási kampánygyűlésen vagyunk, de egy évvel ezelőtt zajlottak a kampányok. Most kormányzati feladata van koalíciós csapatnak, a Kisgazdapártnak, Fidesz-frakciónak és az MDF-nek együttesen.

A sertéstéma, amelynek a vitája itt már lassan egy órája zajlik, igazából valahol a kormány hozzáállásából is fakad - engedelmével. Ugyanis a sertés nem tudja, hogy most éppen milyen kormány van hatalmon, ki az agrárium minisztere. Ha a koca vemhes lesz, 115 nap múltán megszületnek a malacok, és nem tudják, mi világra születnek, nem tudják, hogy milyen szabályozórendszer alapján van a jövőjük meghatározva.

Tisztelt Miniszter Úr! Ön ma Magyarország agrárgazdaságának a felelős minisztere. Hozzászólásaiban az esetek többségében egyoldalúan beszélt a sertéstartókról, az őstermelőkről. Kérem tisztelettel, tisztelt képviselőtársaim: az agrárium nem őstermelőkből áll, nem kistermelőkből áll; mezőgazdálkodókból áll, ahol a különböző nagyságrendű árutermelés folyik, ezen belül a sertés termelése is. Amikor a kormány sok-sok intézkedése ellenére nincs helyén a kérdés, én azt gondolom, különösebb szétválasztás nélkül, diszkrimináció nélkül együttesen kell kezelni, és el kell dönteni, meg kell mondani a sertéstartóknak, hogy mennyit termeljenek, hogyan termeljenek. Mert igazából a malac nem tudja, hogy megszületésekor hány módosító kormányrendelet, miniszteri rendelet, miniszteri körlevél fog majd rá hatással lenni, mire a vágóhídra kerülne.

Én a földtörvény vitájakor - talán emlékszik, miniszter úr - mondtam egy olyan kifejezést, hogy az ön történelmi lehetősége megadatott az agrárium kérdéskörének a rendezésére. Azt javaslom, hogy ezt szíveskedjen valahogy figyelembe venni, hiszen történelmi lehetősége van az agráriumnak összességében, a sertéskérdésen túlmenően, az európai uniós csatlakozási tárgyalások előestéjén, és nem lesz mindegy, hogy Magyarország agrárgazdasága milyen feltételrendszerekkel fog bekerülni az Unióba. Lehet azt mondani, hogy hagyják abba a sertéstartók a sertéshizlalást, -nevelést, de akkor azt kell megnézni, mibe kerül a kormánynak azoknak a tönkrement őstermelőknek, családi gazdaságoknak vagy szövetkezetekben, társaságokban dolgozóknak az utcára kerülése, hiszen valahol élettér ma a legszűkösebb körülmények között is a mezőgazdálkodás és ezen belül a sertéstenyésztés és -hizlalás.

 

(15.20)

Tehát annál komplexebbnek látom én ezt a problémát, mint ahogy a mai vita során elhangzott. A húsfeldolgozók, az áruházláncok, az őstermelők, a nagyüzemi méretek között sertéstartással foglalkozók mind-mind szereplői a témának, és úgy gondolom, hogy ha ezt rövid időn belül nem sikerül tisztességgel összefésülni, akkor egy hét múlva - bocsánat, három hét múlva az új menetrend szerint - ismét felvetődhet a téma, és ismét parttalan vitává válhat az indulatok összecsapása.

Arra kérem a miniszter urat, hogy olyan hathatós jogi szabályozást és következetes visszaellenőrzést alkosson meg, amelyhez nem kell kétharmados parlamenti döntés, nem kell feles döntés, hanem kormány- és miniszteri jogi szabályozásokkal számtalan kérdést a helyére lehet tenni. Ön elküldte - hallgattam - a körlevelének a szövegét. Kérdezem én, hogy milyen hatása lesz. Sajnos, nem fognak megrémülni tőle, és biztos vagyok abban, hogy a kijátszás lehetősége ebben is benne van. Urambocsá, be kell keményíteni a termelők, a gazdálkodók, az agrárium érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 195 1999.06.01. 3:19  194-200

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Sertéskérdés... A beadott interpellációm óta megszületett malacok már a pecsenyesúlyba értek, de a téma aktualitása ma is jelen van. Az elmúlt időszakban ön számtalan intézkedést, rendeletet, körlevelet hozott a sertéskrízis megoldására. Ugyanakkor, ami többször elhangzott az ön különböző agrárkérdésekben való hozzászólásában, hogy javaslatokat, véleményeket kér a tárca és ön személy szerint a probléma kezelésére.

Interpellációm lényege, hogy ma vannak olyan hatályos kormány- és miniszteri rendeletek 1994-től 1999-ig folyamatosan, amikor az állattartó gazdák állami támogatás hozzájutásával, mert állományt növeltek, mert minőségi cserét hajtottak végre, egyfajta tartási kötelezettséget is vállaltak, hiszen az állam azért adott pénzt a sertéstartóknak, a tejtermelőknek, hogy minőségi áru előállításra rendezkedjenek be.

(15.40)

Ugyanakkor a kialakult helyzet, amely vonatkozik a sertéstartásra, vonatkozik a tejtermelésre, lehetetlenné teszi a gazdálkodók helyzetét, és igazából ez a tartási kötelezettség veszteségtartási kötelezettséggé változott át.

Ezért kérdezem a miniszter urat, lát-e lehetőséget arra, hogy azon jogszabályok, amelyek tartási kötelezettségre kárhoztatták az állattartókat, ennek a feloldása vagy valamilyen módosítása várható-e a közeljövőben. A tejtermelők ugyanis már döntöttek, bizonyos önkorlátozást ők bevezettek. Ön előtt ismert a két ütemben való, 5 százalékos tejtermelés-csökkentés; legfeljebb rossz minőségű takarmányt adnak a tehénnek, és kevesebb tejet ad, vagy a gyengén termelő tehenet levágják, és kialakul egy szelekció, ami valószínűleg más irányba viszi el a tejtermelést. De a sertéstartók ezt nem tudják megtenni, hiszen létszámot kell nekik tartani, amit adott esetben a vonatkozó szabályok értelmében az APEH, a földművelésügyi hivatal ellenőrizni köteles, és így adott esetben bírságolhatóvá válhatnak.

Viszont amennyiben a minisztérium, illetve a kormány ezen módosításokat végrehajtja, ez külön pénzébe sem kerül sem az államnak, sem a gazdálkodóknak, és valamelyest enyhíteni lehet a sertéskrízist, amely ezer sebből vérzik.

Kérem, miniszter úr, szíveskedjen válaszolni a felvetésemre. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 199 1999.06.01. 1:19  194-200

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Miniszter Úr! Ön nem értette meg, hogy én miről beszéltem. Lehet, hogy az elmúlt időszakban Kínában járva a csüngő hasú minisertés Magyarországra hozatalát kellene bevezetni, és akkor a sok kis apró disznó nem okozna túltermelési válságot. (Szórványos derültség és taps az MSZP padsoraiból.)

Az ön által elmondott jogszabályokról: igaz, hogy 193 forint a minimálár, ami azt jelenti, hogy a legrosszabb minőségű sertésért is ennyit kell adni. Az Európai Unióra való bejutásunkról volt szó itt az előbb. Ezzel az árral, illetve ezzel a minőséggel nem lehet! Ön kizárólag ezt az egyetlen jogszabályt tartotta, tartja hatályban, ami a mai nappal jelent meg, az érdekképviselet nyílt levélben fordult önhöz, és igazából ön kivonta magát az agrárrendtartási törvény alól.

Ma sertésre vonatkozóan kizárólag ez a 193 forintos ár van. A minőségi sertésnek nincs ára, nincs felára, és az ön által aláírt rendelet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hatályban van, a '99. évi I. hó 21-ei... (Az elnök ismét csenget.)

Nem fogadom el a válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 307 1999.06.01. 3:11  304-310

FODOR SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága mint kijelölt bizottság, az 1999. május 17-ei ülésén a Környezetvédelmi Minisztérium előterjesztésében megtárgyalta a H/1123. számú országgyűlési határozati javaslatot, mely "Az elsivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy elsivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára" ENSZ-egyezményhez való csatlakozásról szól.

A bizottsági ülésen a bizottsági tagok egyértelműen kifejtették azon álláspontjukat, hogy e nemzetközi egyezményhez való csatlakozás fontos és szükséges.

 

(18.50)

Ugyanis Magyarország éghajlata lehet mediterrán, kontinentális és óceáni, tehát hol ilyen, hol olyan állapotokat tud okozni. Mindenképpen szükséges és indokolt, hogy az aszályról szóló nemzetközi egyezményhez országunk csatlakozzon.

Ugyanakkor a képviselőtársaim bizottsági ülésünkön aggodalmukat is kifejtették, hogy amikor a fenntartható fejlődésről, különösen a fenntartható mezőgazdaság kapcsán szólunk, nehogy olyan hibákba essünk, hogy tanácsokat osztogatunk anélkül, hogy a felelősséggel szembenéznénk. A gazdálkodó emberek egymással versenyre vannak kényszerítve, a verseny feltételeit valójában egyedül a parlament, a kormányzat képes befolyásolni abba az irányba, hogy környezetvédelmi szempontból, agrárszempontból, településfejlesztési szempontból bizonyos területeken, ahol nem lehet öntözéssel segíteni a termelői adottságokon, vagy ahol a termőhelyi adottságok miatt nem szabad mezőgazdálkodással foglalkozni, az ott élők ne kényszerüljenek arra, hogy ezzel keressék meg jövedelmüket.

Tehát nagyon fontos ezt a kérdéskört a helyére tenni, különösen mivel tegnapi felszólalásában Torgyán miniszter úr egymillió hektár termőföld kivonásáról is szót ejtett. Amikor ilyen elhatározásokra jut az ország a mezőgazdasági foglalkoztatottak életterének megváltoztatásával kapcsolatban, akkor mindenképpen szükséges és indokolt, hogy az ENSZ-egyezményben foglaltakat figyelembe vegyük, és annak szellemében és érdekében járjunk el.

A bizottság 20 igen szavazattal, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja az országgyűlési határozatot, és az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 60 1999.11.11. 2:06  1-176

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó képviselőtársam azt mondta, hogy a költségvetésről beszéljünk. Úgy gondolom, hogy a magyar agrárium ugyanúgy a költségvetés része, az agrártermelők, az agrárszereplők ugyanúgy a költségvetés részei, mint az egészségügy, az oktatás vagy bármely más szakterület, tehát érdemeljen már meg annyit a magyar agrárium, hogy egy kicsit hosszabban, részletesebben vitatkozzunk a sorsáról, jövőjéről!

Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a magyar polgári kormány képviselője szeptemberben egy megállapodást kötött a magyar agrártermelőkkel, és ebben, hogy úgy mondjam, szektorsemleges volt az agrártermelők szerepe, hiszen az egyéni gazdálkodó, a családi vállalkozó, a szövetkezetben dolgozó, valamennyi érdekképviselet képviselője aláírta a kormánnyal azt a megállapodást. Azok a módosító javaslatok, amelyek ma a parlament elé kerültek, és szeretnék kiegészíteni és javítani az agrárium holnapját-holnaputánját, azok ennek a megállapodásnak a részeként vannak ma itt megjelenítve. Szeretném, ha nem felejtenék el képviselőtársaim, hogy a kormány állapodott meg a magyar gazdákkal, akik szeretnék érvényesülni látni ezt a megállapodást valahol a 2000. évi költségvetésben.

A tapasztalatom az, hogy valamennyi agrárszereplő - szektortól és szervezeti formától függetlenül - nagy figyelemmel kíséri a költségvetési vitának az agrárterületet érintő részeit, és higgyük el: ma nincs éhes ember Magyarországon, mert annyi termelődik, hogy mindenkinek jut betevő falat.

Köszönöm szépen.

(9.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 155-157 2000.09.29. 2:11  48-422

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. (A mikrofon feltűzése közben:) Nyakkendőre próbálom tűzni, nem megy. (Derültség.) Megköszönöm Gellért bátyámnak, Barkóczy Gellért képviselőtársamnak, hogy a Kisgazdapárt jóvoltából 1945-ben apám, aki egyszerű napszámos ember volt, kapott hat hold földet. Az 1950-es évek nyomora és kegyetlensége a hat hold föld mellett már engem is érintett, mert rohadt sok zsíros kenyeret meg szilvalekváros kenyeret kellett megennem, mert nem jutott több. 1959-ben belépett a szövetkezetbe, szerencséje volt, mert nem pofozták meg, és nem ültették nagykabátban a kályha mellé, és igaz, hogy kijöttek a könnyei, de néhány év múlva azt mondta nekem - aki már középiskolás voltam, azt követően az agrárszakmát választottam, lehet, hogy pechemre -: te, fiam, lehet, hogy előbb kellett volna ez a szövetkezés. Megszabadult azoktól a nyűgöktől és terhektől, amelyek az 1950-es években a kis paraszti gazdaságokat sújtották.

Azt követően, tisztes nyugdíjkort megérve, sajnos már nem él, és nem érte meg ezt a vagyonnevesítési időszakot se, de ma biztos azt mondaná, hogy a szövetkezetekre vigyázni kell, a szövetkezetben élőkre vigyázni kell, nem szabad diszkriminálni az embereket. És ha én most a miniszter úrnak elmondanám, hogy ma reggel egy kisgazdapárti tag, aki ott, a faluban néhány hektár földet művel, mit üzent önnek, akkor engem az elnök asszony megintene, mert nem bírná el a jegyzőkönyv szövege. (Közbeszólás az FKGP soraiban: Az egy romlott kisgazda!) Nem romlott kisgazda; tisztességes, becsületes kisgazda, aki azt üzeni, hogy ne a szövetkezetek szétverésével, hanem a mezőgazdaság rendbetételével (Az elnök jelzi az idő leteltét.), minden mezőgazdasági termelő megélhetésének a biztosításával...

 

ELNÖK: Képviselő úr!

 

FODOR SÁNDOR (MSZP): ...foglalkozzon a Kisgazdapárt. Bocsánat, elnök asszony. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 170 2000.09.29. 2:03  48-422

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Csatári képviselőtársunk felszólalásából azt a következtetést vontam le, hogy tökéletesen igaza van, hogy 1994 és 1998 között - sajnálom, hogy nincs épp bent - a szocialista-liberális kormány nem oldotta meg a problémát. Viszont az általa elmondottakból azt is meg tudtam állapítani, hogy Csatári képviselőtársam szövetkezeti elnökként fantasztikus evolúciós fejlődésen ment keresztül ez idő alatt, eljutott arra a pontra, hogy az általa vezetett szövetkezetnek ő a felszámolója, és a tárgyieszköz-kivitelben is megteremtődött a lehetőség számára információim szerint. Úgyhogy akkor, amikor valaki valamivel érvel, önmagát is jó, ha tükör elé állítja, és úgy támad vagy kritizál más véleményeket.

Az EU családi gazdaság és szövetkezet dolgára rátérve: kérem tisztelettel, az EU-ban nincsen semmiféle kötelezettség, előírás, hogy a gazdálkodó milyen formációban végezze a tevékenységét, az EU-ban különböző közgazdasági eszközökkel tartják mesterségesen működőképessé az agráriumot, és az agráriumban tevékenykedők megélhetését itt biztosítják. Nagy szerencséje az Európai Unióban lévő mezőgazdálkodóknak, hogy az agrárgazdálkodásuk és az Európai Unió agrárpolitikája politikamentes; azt hiszem, nekünk is oda kellene eljutni hatpárti konszenzussal.

Még egy dolog: a szolgáltatás az üzletrészesek irányába. Kérem szépen, a külső üzletrészesek az esetek többségében nem végeznek agrártevékenységet, tehát nincs, akinek szolgáltassanak az üzletrész ellenében a szövetkezetek.

Köszönöm, elnök úr.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 240 2000.09.29. 1:52  48-422

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már szót kaptam, megkövetem Csatári képviselőtársamat a pontatlan információm miatt, de a végelszámolás és az elszámolás közötti különbséget én is tudom. Elnézést kérek.

Járvás képviselőtársam említette, hogy '92-ben mintegy 8-10 százalék volt a szövetkezetekből való kiválások aránya, amikor a törvény ezt lehetővé tette. A jelenleg hatályos szövetkezeti törvény is ismeri a részleges kiválás intézményét továbbra is, azzal lehetne, lehetett volna az elmúlt években is élni - tessék elolvasni a jelenleg hatályos szövetkezeti törvényt. Valami miatt ezek a részleges kiválások, tehát az önmaguk által elhatározott változtatások nem jutottak vagy nem jutnak érvényre.

A másik dolog pedig az, hogy a társasággá való átalakulásnál meg kell szólítani minden üzletrész-tulajdonost, és amennyiben nem kíván a társaság tagja lenni, ugyanúgy el kell vele számolni az üzletrészének megfelelő értéken, tehát a lehetőségek ma is bent vannak az agrártársadalomban, az úgymond, szövetkezeti szektorban is.

 

(17.00)

 

Tehát ebből azt a következtetést vonom le, hogy kizárólag politikai indíttatású a jelenlegi, a szövetkezeti üzletrészekről szóló törvénytervezet. Próbáljuk meg inkább a másik oldalról megközelíteni, a tulajdonosi kör ma is hatályos törvény adta lehetőségeit juttassák már érvényre, és ha önöknek politikai szándékuk, hogy ezek az emberek a vagyonukhoz jussanak, akkor a jelenleg hatályos törvények szerint is működtethető a vagyonhoz jutás intézménye.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 288 2000.09.29. 2:12  48-422

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ön úgy fogalmazott, hogy hatpárti egyeztetés a kétharmados törvényeknél szokásos. Az a véleményem, hogy mivel jelentős társadalmi réteget érint, és a miniszter úr által vezetett földművelésügy és a vidék sorsáról van szó, úgy gondolom, hogy a vidék és a földet művelő népesség jelentős társadalmi réteg, és megérne egy misét, hogy egyeztessenek a parlamenti pártok ennek a kérdéskörnek a tisztázására. Amennyiben a visszavonás vagy netán az olyan jellegű elnapolása az általános vitának, hogy egyfajta egyeztetés a benyújtott törvénytervezettel összefüggésben... - önöknek még a kezükben van az eszköz is, hogy olyan hatástanulmányt tudjanak készíteni, amely a vidéken, a barázdaparton, a faluban élő, a földet művelő emberek sorsát föl tudja mérni, hiszen a falugazdászhálózaton keresztül meg lehet tudni, hogy az adott településen a szövetkezet, a családi gazdaság, a néhány hektárt művelő milyen integrációban, milyen szimbiózisban él egymással. Ez lenne a lényege a dolognak, és akkor el lehet dönteni, hogy mi a fenét kezdjünk ezzel az átkos üzletrésszel meg részjegykérdéssel.

Egyértelműen kiviláglik az önök reakcióiból, hogy zsigerből csak azért is, mert mi vagyunk hatalmon... Önök mindig a polgárokról, a polgárok boldogulásáról beszélnek. Polgár szeretne lenni az a földművelő szövetkezeti tag is, meg aki üzent önöknek, amit az előző felszólalásomban említettem, a kisgazdapárti kisgazdálkodó is, ezeket ha figyelembe veszik, nem sürget a tatár, nincsenek a határainkon a tatárok, hogy ennyire rohamlépésekben kelljen ezt az egészet csinálni.

 

(18.00)

 

Egyértelmű, hogy a politikai szándék erősebb, mint a racionalitás.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 328 2000.09.29. 2:06  48-422

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Dán képviselőtársamnak mondanám: az ellenzéki képviselőket is választották, vagy listán kerültek be, de ugyanaz a kötelezettségük, ugyanaz a népképviselet a feladatuk, mint a kisgazdapárti frakcióban ülő képviselőknek. Ez a különbségtétel. Ideológiai különbségek természetesen vannak, de a képviseleti alapkötelezettsége, azt hiszem, valamennyiünknek megvan.

Fogalmazott úgy is, hogy a választási ígéret betartása kötelező. Kérem tisztelettel, természetes dolog, hogy az a párt, amely a parlamentbe be akar kerülni, az a képviselőjelölt, aki mandátumot szeretne szerezni, tesz ígéreteket. Nem biztos, hogy a választási kampány lendületében az ígéretei jó szándékúak. Feltételezi mindenki, hogy jó szándékúak, de az idő múltával nem biztos, hogy azoknak a választási ígéreteknek a megtartása abban a formában kötelező, amelyben akkor megtette. Tehát nem történik semmi bűnös dolog, ha a Kisgazdapárt a választási ígéretét megtartva szeretné, de a megváltozott körülmények miatt azokat racionálisan át kell egy kicsit rajzolni. Akkor, amikor mi az üzletrészek kérdésköréhez úgy szólunk, ahogy szólunk, a teljes üzletrész-tulajdonosi kör érdekét kívánjuk figyelembe venni.

Csatári képviselőtársam mondja, hogy a munkaszövetkezet nem tartható. Demokratikus jogállamban, ha az állampolgárok egy bizonyos köre úgy dönt, hogy ilyen szövetkezetet hoz létre, miért lenne az bűn? Majd az ő kockázatukra létrehozzák, és ha nem működik, akkor az ő kockázatukra szét fog hullani. Tehát nem kell ezt így kezelni, hogy a munkaszövetkezet nem tartható, meg nem EU-konform. Az Európai Unióban nincs kötelezően előírt szövetkezeti formáció.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 379 2000.09.29. 2:01  48-422

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csatári képviselőtársam nagyon jól fogalmazott. Úgy fogalmazott, hogy a Kisgazdapárt a magántulajdon pártján van. A szövetkezeti üzletrészek - külsőké, belsőké - igazából magántulajdon. Tehát, ha a Kisgazdapárt annyira a magántulajdon védelmének az érdekében kíván szólni, akkor ezt a magántulajdont, amit egy rossz törvény úgy, ahogy összehozott, hiszen délelőtt 11 órától ezt már ezerszer elmondta mindegyik oldal képviselője... - akkor ennek a magántulajdonnak a védelme érdekében lépjen fel úgy, hogy ez a magántulajdon működőképes állapotban maradjon. Úgyhogy nagyon köszönöm ezt a megfogalmazását. Csak megerősíteni tudom, hogy ebben az irányban kell elmenni. De így önmagában a törvénytervezet értelmében ez a magántulajdon nem tud működőképes állapotban maradni, és ezért mondjuk, és folyamatosan mondjuk, hogy mindenképpen valami olyan jellegű állami beavatkozásra van szükség, hogy ez a magántulajdon működőképes maradjon. Márpedig valamennyiünk érdeke e tulajdonos polgárok, még ha más gondolkodásmódúak vagy más szervezeti formában, urambocsá!, szövetkezetben vannak, vagy mellette vannak... - akkor is a működőképességét meg kell tartani.

A Kisgazdapárt szíveskedjen - mint a kormánykoalíció oszlopos pártja - abban az irányban gondolkodni, hogy az állami eszközök lehetőségét megteremtendő... - a képviselőtársaim jó néhányszor elmondták, hogy a mai magyar gazdaság, az állami bevételek lehetővé tennék, hogy állami pénzeszközökkel is meg lehessen oldani, ebben partnerek vagyunk a legvégsőkig, hogy ez a megoldás megtörténjen.

Köszönöm, elnök úr.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 399 2000.09.29. 2:00  48-422

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem időhúzásképpen, csupán azért szólnék, mert szeretném a kormánypárti képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy ezt az üzletrészt mint egyfajta értékpapírt fel lehet fogni egy sajátos értékpapírnak is.

Atyánszky képviselőtársam említette az előbbiekben, hogy miért nem fizetnek osztalékot. A volt állami gazdaságok, amelyek részvénytársasággá lettek alakítva, és az állam mint részvényes - az állami gazdaságok, részvénytársaságok részvényeinek az állam a tulajdonosa -, kérem tisztelettel, jól működnek, vannak jól működők, de az ÁPV Rt., amely ezt az egész rendszert működteti, időnként ugyancsak hozzá kell nyúljon, hogy működőképes állapotban tudja ezeket az állami rt.-ket tartani.

A magyar mezőgazdaság állapota nem teszi lehetővé azt, hogy ezen üzletrészek, sajátos értékpapírok után a tulajdonosok osztalékot kapjanak. Ezért javasoljuk azt, hogy az egész üzletrészkérdés intézményes, végleges megoldása állami eszközök nélkül, állami pénzeszközök felhasználása nélkül, akár értékpapír-kibocsátás, kiváltás formájában... - ezer variáció van, a közgazdászok tudják. És itt van a miniszter úrnak, tisztelettel, ismételten egy olyan történelem adta lehetősége, hogy ezt a kérdést széles körű társadalmi megelégedéssel rendezni tudja a Kisgazdapárt mint a kormánykoalíció tagja. Ezt szeretném - nem zárszóként, mert nem tisztem a zárszó elmondása - a szíves figyelmükbe ajánlani.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 330 2000.11.07. 1:12  311-337

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces megszólalásra Tóth István képviselőtársam megnyilvánulása inspirált.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy 1997-ben a parlament jóváhagyta a nemzeti környezetvédelmi programot, amely szakmai konszenzussal létrejött program. Ennek van egy olyan részletes szakasza, amely Magyarország környezeti állapotát bemutatja és elemzi. A képviselőtársam szíves figyelmébe ajánlom a nemzeti környezetvédelmi program ezen fejezetét.

Úgy gondolom, mivel 1995-ben hozta meg a parlament a jelen módosítás alatt álló törvényt, 1997-ben a parlament megalkotta, elfogadta nemzeti környezetvédelmi programot, az időszámítás nem '98-tól kezdődött, hacsak nem azt nézzük, hogy különböző botrányok vannak, voltak ez időszaktól. Köszönöm szépen, elnök asszony.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 133 2001.03.30. 2:15  114-204

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Kis Zoltán képviselőtársam inspirált arra, hogy egy kétperces felszólalást kérjek, pontosan az állati hullák kérdéskörében.

Fontos és szükséges, amit a törvény megfogalmaz, ugyanakkor az a felkészülés, amit ez a törvény elvárna az állattartóktól, az önkormányzatoktól, az ma nem áll rendelkezésre. Sőt, továbbmegyek: vasárnaptól, április 1-jétől a megyei állat-egészségügyi szolgálatok részéről kint van egy körlevél az állattartók és az önkormányzatok irányába a körülöttünk kialakult járványveszély kapcsán, amit normális intézkedésnek tartok, hogy április 1-jétől nem lehet használni a dögkutakat és a dögtereket, ha pontos az információm.

Most tessenek elképzelni, hogy április 1-jétől, 2-ától az állatihulla-feldolgozók sincsenek erre felkészülve, hogy akkora tömegben a felvásárlást, elszállítást elvégezzék, anyagilag nincsenek felkészülve a gazdálkodók, hogy meglehetősen borsos áron begyűjtessék az állatihulla-feldolgozó cégekkel az elhullott állatokat; azt hiszem, hogy a járványveszély fokozódik.

Javasolnám a miniszter úrnak, hiszen önnek szakmája, szakterülete végzettsége kapcsán az állategészségügy, hogy a megyei vezetőkkel ezt a kérdést át kellene tekinteni, és rövid időn belül valamilyen megnyugtató megoldás és átmeneti megoldás kellene az állat-egészségügyi helyzetre, a járványveszélyre való tekintettel, illetve a törvényben megfogalmazott jövőbeli, az állati hullákkal kapcsolatos ügyek kezelésére, mert borzasztó állapotok alakulhatnak ki. Mert ha egy településen bezárnak egy szeméttelepet, mert majd valahová máshová viszik a gyűjtött szemetet, ott sajnos a lakosság ma még hajlamos arra, hogy mindenféle módon megszabaduljon a hulladéktól, és ez vonatkozik az állati hullákra is.

Ezt szeretném a figyelmükbe ajánlani. Köszönöm, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 209 2001.03.30. 5:19  204-272

FODOR SÁNDOR, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. A területfejlesztési bizottság március 21-én vitával napirendre tűzte e törvényjavaslat minősítését, ugyanis a vita ott állt elő, hogy a szocialista és szabad demokrata bizottsági tagok vitatták azt, hogy napirendre lehet-e tűzni egy olyan törvényjavaslati előterjesztést, nevezetesen a 2000. évi CXLIV. törvényről szóló módosítást, amikor az írásban kiadott és a parlament elé beterjesztett anyag felirata az, hogy "Magyar Köztársaság kormánya, előadó: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter". Magyarul a kormány nem vállalta fel a megszemélyesítést, és ezt vitattuk mi, ellenzéki képviselők a területfejlesztési bizottságban. Az volt a megállapításunk, hogy ha nincs felelős, akkor e törvénytervezetet tárgyalni nem lehet. Ha egy kormánynak nincs felelőse, akkor fölvetődik a kérdés, hogy van-e felelős kormány, vagy felelőtlen kormányról van-e szó. A jelen lévő Vonza miniszter úr úgy került ebbe a mai napirendi pontba, mint Krisztus a credóba - ez az ő pechje vagy szerencséje.

A bizottsági ülésen végül is többségi szavazattal az ügyrendi javaslat leszavazásra került, a bizottság tárgyalta, és mint ahogy Tóth Sándor képviselőtársam utalt a gazdasági bizottságban a kormánypárti képviselők reagálásaira, hasonlóképpen, úgymond, néma hallgatással végighallgatták a kormány képviselőinek az előterjesztését, és hogy úgy mondjam, a koalíciós képviselők elengedték a fülük mellett az ellenzéki képviselők érveléseit.

Tisztelt Parlament! A véleményünk igazából megegyezett a Tóth Sándor képviselőtársam által elmondottakkal. Igazából a megállapításunk az volt, hogy a kormány keresztül-erőszakolt a parlamenten 2000 decemberében egy törvényt, és olyan pénzügyi forrásokat jelölt meg, amelyekről véleményünk szerint már akkor is tudott dolog volt, hogy ez nem e formában fog megvalósulni, és márciusban, amikor éppen nem volt felelős, kinevezett földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hamar-gyorsan készíttetett egy három paragrafusból álló törvénymódosítási javaslatot, mert rájött arra, hogy a 2000. évi CXLIV. törvény mögött pénzeszközökre is szükség lenne, ami elképzelésük szerint éppen nem úgy alakult. Magyarul a kormány úgy járt, mint a kőműves, aki szeretné a falat rakni, és akkor veszi észre, hogy éppen nincsen téglája. Ilyen helyzet állt elő. A furcsa törvénytervezetben megfogalmazta, hogy majd a pénzügyminiszter kijelöli, hogy a fölajzott üzletrész-tulajdonosok egyáltalán kapnak-e pénzt vagy sem.

Nagyon szomorúnak és elkeserítőnek tartjuk, hogy egy politikai hadjárat és hergelés zajlik ma az országban, a falugazdászok egyfajta komisszár feladatot látnak el, és az üzletrész-tulajdonosokat - függetlenül attól, hogy a 2000. évi CXLIV. törvény mely hatálya alá tartoznak -, mindenkit arra biztatnak, hogy tessék beadni, függetlenül attól, hogy a szövetkezet egyáltalán megvan-e, törölték-e a nyilvántartásból, az üzletrész-tulajdonos netán eladta; anno volt egy olyan személyi jövedelemadóról szóló törvény, amely lehetőséget teremtett arra, hogy üzletrész-tulajdonosok egymás között üzletrészt vásároljanak; sőt olyanról is tudunk, hogy aktív dolgozó tag beadja az üzletrészre vonatkozó igényét. Igen, ilyen is előfordul; kérem szépen, politikai eszközként használja fel a jelenlegi kormánykoalíció az üzletrészről szóló törvényt.

A területfejlesztési bizottság - nagyon sajnálom, hogy a kormányoldal írásban adta be a véleményét - 13:7 arányban ugyan elfogadta, de a kisebbségnek ez volt a véleménye.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 12 2001.05.09. 5:09  1-41

FODOR SÁNDOR, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelet Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztési bizottságban, mint ahogy Balsay István elnök úr is említette, kisebbségi vélemény fogalmazódott meg ezekről a gondolatokról. Szeretnék néhányat kiemelni.

Azon kulturális értékek, régészeti, műemléki értékek, amelyekkel ma Magyarország rendelkezik - európai vonatkozásban is Magyarországon sokkal több ilyen múltbéli érték található -, védelme, megóvása a jövő nemzedék számára fontos, tehát nem vitatjuk igazából, hogy e témakörben egy fontos törvényt kellene készíteni. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy a jelen törvénytervezet, amely benyújtásra került, bizonyos aggályokat is felvet. Ezekről részben már Kiss Gábor képviselőtársam is szólt.

Véleményünk szerint a kulturális örökségvédelmi hivatal felállítása valójában a törvény megalkotásának a legfontosabb oka. Tehát a kormányoldal azért nyújtott be egy törvényjavaslatot, hogy egy ilyen hivatalt fel tudjon állítani - legalábbis ez olvasható ki a törvény szövegéből. Létrehozásával véleményünk szerint túlhatalom jönne létre, szinte teljesen átveszi a minisztérium feladatainak jelentős részét, így rendelkezni fog a minisztérium hatalmának egy jelentős részével, ami véleményünk szerint nem helyénvaló.

A felállítandó hivatalon kívül kizárólag a közgyűjteményi hálózatra szűkíti az intézményi rendszert, nem rendelkezik az OMBH hatósági funkcióiról és a kapcsoló intézményekről. A tulajdonosi jogok gyakorlásába való beavatkozást is aggályosnak tartjuk. Véleményünk szerint az önkormányzatok tulajdonosi jogait sérti, ha védett vagyontárgyaik elidegenítése a hivatal engedélyétől függ. Ez a 44. § (1) bekezdés b) pontjában található.

Véleményünk szerint a hatósági nyilvántartás rendszere is törvénysértő a megfogalmazottak szerint. A hatósági nyilvántartás ugyan pozitív kezdeményezés, de a nyilvántartásban szereplő adatok egy része - itt utalnék a 73. § b), c) és d) pontjaira - sérti az adatvédelmi törvényt.

Tisztázatlan - legalábbis a törvény szövegéből nem tűnik ki egyértelműen - az új hatósági adatbázis működtetése.

A készítők szándéka szerint a tervezet keret jellegű lesz, hiszen valójában így fogalmaz, és az államtitkár úr is hasonlóképpen fogalmazott a beterjesztésénél, azonban a törvénytervezet egyetlen részszabályozás elkészítésére sem jelöl meg határidőt. Tehát elfogad a parlament egy törvényt, de a törvény nem jelöli meg a részszabályokat. Véleményünk szerint az ördög mindig a részletekben van elrejtve, és nem derül ki, hogy mikorra kell elkészíteni a törvény által megfogalmazottakat. Ugyanakkor államtitkár úr szintén utalt rá, hogy az év második felében ezek készek lehetnek, de szerintünk a törvényben meg kellett volna pontosabban fogalmazni az elkészítések határidejét.

Ugyanakkor véleményünk szerint a működőképességhez részben már meglévő, részben pedig rövid határidejű szabályokra lenne szükség, amivel szívünk szerint valamennyien egyetértünk régészeti és nemzeti értékeink, kulturális örökségünk védelmében, hogy azok a leszabályozások a legrövidebb időn belül valósuljanak meg.

Az új hivatal - a hatósági szerepkörén túlmenően - szerintünk olyan mamutintézmény lenne, amely szakmai kérdésekben is jogokat kapna, és óriási költségvetési forrásokkal rendelkezne. Lehetne sorolni a negatív véleményeket. Ez a legfontosabb témakör, amely a területfejlesztési bizottságban megfogalmazódott. Az általános vitára való alkalmasságát négyen vitattuk, mint ahogyan Balsay elnök úr is megjegyezte.

Idéznék a Balsay elnök úr által a bizottsági ülésen megfogalmazottakból egy mondatot. Az elnök úr úgy fogalmazott, hogy azok ellenzik ennek a törvénynek a megvalósítását, akik azt szeretnék, hogy felmehessenek a miniszterhez, vagy a miniszternél el tudják intézni ezt vagy azt az ügyet. Véleményem szerint az elnök úrral az előző életének tapasztalatai, mikor a székesfehérvári városi tanács elnöke volt, mondatta ezt a megfogalmazást. Szó sincs arról, hogy ilyen alapon akadályoznánk vagy szeretnénk, hogy e témakörben törvény ne szülessen.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 36 2001.11.07. 4:30  1-85

FODOR SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény születése időszakában a Kisgazdapárt kormányzati tényező volt, '92-ben, '93-ban, a '99-es módosításnál úgyszintén kormányzati tényező volt, és ma is az.

 

 

(10.00)

 

Mindkét időszakban elmondtuk, hogy a földek rendezése, a földek kiadása konszenzuson kell hogy alapuljon, és nem szabad, nem lehet politikai szándékok eszközeként fölhasználni. Véleményünk szerint a ma előttünk lévő törvénymódosítás politikai szándékokat takar, és bemagyarázzák a földtulajdonosoknak, hogy csak akkor lehetsz boldog, és akkor érhetsz el minden szépet és jót, ha a törvényben megjelölt 60 napon belül bejelented és kimérik neked a földtulajdonodat állami pénzen.

Igazából a ma hatályos törvény, függetlenül attól, hogy kormánypárti képviselőtársaim azt mondják, hogy nem működik, és százszámra vannak a panaszok az osztatlan közös tulajdon megszüntetését érintően... - akkor szíveskedett volna a kormány egy hatástanulmányt elibénk tenni, hogy ez a panaszáradat igazából mekkora, valós-e. Mert azok, akik e témáról beszélnek, nem tudom, megtapasztalták-e, hogy a barázdaparton mi újság és a földek használata, művelése során mi újság van, és azok a földtulajdonosok, akik a földjüket önálló birtoktestté kívánják alakítani... - a jelenleg hatályos törvény értelmében minden lehetőségük megvan rá. Ha valahol ezt valaki akadályozza, természetesen államigazgatási eljárás során helyére kell tenni a törvényt, és nem biztos, hogy törvénymódosítást kell a parlament elé benyújtani.

Én voltam az a környezetvédelmi bizottsági ülésen - hogy ne rébuszokban beszéljünk -, amit Pap János képviselőtársam említett, hogy ha rosszmájú akarok lenni, akkor azt feltételezem, hogy a kormány egy karógyártó kft.-t hozott létre. Egy ilyen mérnöki karó mérete 3-szor 3 cm és 50 cm hosszú, ki lehet számolni, hogy hány köbméter fát kell felhasználni e mintegy kétmillió tulajdonos esetében - és nem mind a négy sarkára kell karót verni, hiszen egymás után folytatódnak -, legalább 2 millió karó legyártásáról lehet szó.

A 97 százalék és a 3 százalék is elhangzott. Pontatlan volt Pap János képviselőtársam megfogalmazása: nem 3 százalék az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének a nagyságrendje, hanem körülbelül 3 százalék az a földterület, amely a különböző földalapok megalkotása során valamifajta vita, bírósági perek, jogviták miatt nem került rendezésre. Így értendő a 3 százalékos nagyságrend, és nem az osztatlan tulajdon nagyságrendjét jelenti. A kormány arra sem vett fáradságot, hogy ezen törvénymódosító javaslatnak a benyújtásakor a jogalkotásról szóló törvény előírásait betartsa, nem volt képes rá vagy nem akarta, vagy ilyen nagyvonalúan és felületesen kezeli ezen törvénymódosítást, hogy a törvény mellékleteként a részletes indokolást sem jelölte meg. Ha van részletes indoklás, akkor lehet, hogy a mi vitatkozásunk is másképpen hangzik, ha önök, tisztelt miniszter úr, részletesen megindokolják, és tényekkel, konkrétumokkal alátámasztják a törvénymódosítás indokát.

A környezetvédelmi bizottságban 4 nem szavazattal az általános vitára való alkalmasságát nem tartottuk megfelelőnek.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 44 2001.11.07. 3:45  1-85

FODOR SÁNDOR, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Ha földről beszélünk, ha családról beszélünk, én úgy gondolom, hogy a legnagyobb áhítattal és a legnagyobb alázattal lehet e két dologról beszélni, és akkor, amikor a földről törvény születik, vagy törvénymódosítás születik, akkor azt csak nagy alázattal, nagy szakértelemmel és a társadalom többségének konszenzusával lenne szabad elvégezni. Ha családról beszélünk és a családról törvényt alkotunk, akkor a legnagyobb alázattal, a legnagyobb konszenzussal, a társadalom többségének legnagyobb konszenzusával szabad törvényt alkotni vagy magát a fogalmat valamely törvényhelyen meghatározni.

Az előttünk levő földtörvény-módosítás ezen gondolataimat véleményem szerint és véleményünk szerint nem valósítja meg, megalázó módon egy törvénybe próbál olyan fogalmakat belehelyezni, beleerőszakolni, amely távol áll az alázattól, távol áll a tisztelettől. Ha a családról törvényt akarunk alkotni, akkor azt igenis tessék önálló törvényben, ha a család gazdálkodását akarjuk törvényben megfogalmazni, akkor azt igenis tessék önálló törvényben megfogalmazni. Nagyobb tiszteletet kell adni a társadalom legkisebb sejtjének, a családnak, amiről önök, kormánypárti képviselőtársaim, a ciklus során végig beszéltek, beszélnek, és időnként ugyancsak másképpen cselekszenek.

A földtörvény-módosítás részleteiről a többi bizottságban megfogalmazódott és képviselőtársaim által kisebbségi véleményként elmondottakra nem kívánok külön kitérni, de szeretném hangsúlyozni, hogy ezen törvénymódosítás pontosan az általam fölvázolt gondolatmenet alapján nem alkalmas az általános vitára.

 

(10.20)

 

A területfejlesztési bizottságban ezen álláspontunkat fejtettük ki, és igazából a kormány megint megszegte a szavát, hiszen azt ígérte, hogy a családi gazdaságokról önálló törvényt alkot, megszegte a szavát akkor, amikor azt mondta, hogy birtokrendezési törvényt is terjeszt a parlament elé. Ezen csomagnak nagyon fontos része lett volna, hogy akkor, amikor a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvénynél parcellázni akar, akkor azt valamifajta birtokrendezésként és önálló törvényként való birtokrendezésként kellett volna elvégezni, szoros összefüggésben egy szakszerű és konszenzuson alapuló földtörvény-módosítással.

A területfejlesztési bizottságban 6 nem szavazattal nem tartottuk általános vitára alkalmasnak a törvénymódosítást, és a nem szavazatok között a MIÉP jelen lévő bizottsági tagjának a szavazata is benne foglaltatik

Az elmondottak alapján általános vitára nem tartjuk alkalmasnak a jelen törvényt.

Köszönöm, elnök asszony. (Taps az MSZP soraiban.)