Készült: 2020.02.22.14:18:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 60. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:54


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azért én azt szeretném mondani Bangóné Borbély Ildikó asszonynak, hogy vannak, akik emlékeznek itt a tegnapi napra, hiszen azért voltak, akik a kezdetektől fogva itt voltak. Sőt, én arra is emlékszem, hogy valaki az önök padsorából ‑ meg tudnám mondani a nevét is, de ez most nem érdekes ‑ azzal zárta a napot, hogy majd kíváncsi lesz arra, hogy ma reggel 8 órakor ki fog itt megjelenni. (Bangóné Borbély Ildikó: Így van.)

Nos, önök biztosan nem voltak itt, mert ott fent ülve az egyetlenegy Gúr Nándor jegyzőtől eltekintve senki, de senki itt a fachban nem foglalt helyet. (Bangóné Borbély Ildikó: Fél kilenckor jöttem, elnök úr!) Önök valóban nem voltak itt. (Bangóné Borbély Ildikó: Fél kilenckor jöttem, elnök úr!) Én egy percig nem vonom kétségbe, hogy nem követték a tévé képernyőjén keresztül… (Bangóné Borbély Ildikó: 12 óra után fél órát késtem…) Képviselő Asszony! Én nem szóltam bele, és nem is szokásom beleszólni az ön hozzászólásába. Mindig kicsit mosolyogva követem ezt a folyamatos bekiabálást, ami itt az utóbbi időben ‑ főleg az önök részéről is ‑ most meghatározóvá vált.

De azért a tegnapi napról beszéljünk már néhány szót! Bár nem ezzel akartam elkezdeni, és nem erről szerettem volna beszélni, csak szeretném elmondani, mert azért a tegnapi napnak volt egy nagyon csúnya része. Egy nagyon csúnya része, amikor az államtitkár urat emberségében és szakmaiságában támadták meg. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólására:) Igen, úgy hangzott el, hogy ezek hülyeségek, amiket mond. Nem az ön részéről, nem az ön részéről; ön is tudja, hogy kiről van szó. Én úgy gondolom, hogy egy megfelelő intelligenciával, megfelelő alázattal és szakmai tisztességgel előadott államtitkári véleményt így lekezelni nem lehetett. Nem lehetett, és ez méltatlan volt a magyar parlamenthez, méltatlan volt az emberhez is, mert ő is egy sokkal nagyobb léptékű ember annál, hogy egy ilyen hétköznapi rosszaságba beleessen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma a miniszter úr expozéja után mind Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, mind Kovács Árpád úr, a Költségvetési Tanács elnöke is kiemelte a felszólalásában, hogy a 2018. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozott, reális és hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának a fenntartásához. Úgy vélem, nem kell mélyrehatóan boncolgatnom, hogy milyen fontos üzenet ez egy olyan világban, ahol egy ország gazdaságpolitikai mozgásterét nagymértékben befolyásolják a nagy hitelminősítők besorolásai, a jövőre vonatkozó várakozásai. Szeretnék emlékeztetni a Költségvetési Tanács elnökének azon kijelentésére is, hogy 2010 óta folyamatosan javulnak a tervezhetőség és a kiszámíthatóság feltételei. Ezt az Állami Számvevőszék véleménye is alátámasztotta, hiszen a 2018. évi költségvetésben a törvényjavaslat bevételi előirányzatait teljeskörűen megalapozottnak minősítette.

Szeretném arra is felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ezek azért fontos megállapítások, mivel a 2018. évi költségvetés, ahogy a miniszter úr az expozéjában fogalmazta, a munkából élők és a családok költségvetése.

(14.00)

A munkából élőké, hiszen azok számára kínál több esélyt, ahogy mondta, akik munkából tartják el magukat és családjukat. 2010-hez képest 700 ezerrel dolgoznak többen hazánkban, de a kormány célja, hogy elérjük a teljes foglalkoztatottságot, hogy az új munkahelyek létrejöttével még többen tudjanak munkába állni, és hogy az adócsökkentésnek köszönhetően nőjenek a magyar bérek, mert valóban van mit nőniük.

Fontos ezért, hogy olyan adópolitikát folytassunk, olyan adópolitikát folytasson a magyar kormány, amelynek eredményeként a cégeknél maradó pénzt béremelésre, fejlesztésekre, új munkahelyek létrehozására fordítják.

Az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépései, illetve maga az előttünk lévő költségvetés is a gazdaság kifehérítését is célozza. Ez a magyar vállalkozások és a magyar állampolgárok számára azt az üzenetet közvetíti, hogy a tisztességes munka és a tisztességes verseny országát építsük, ahol a gazdaság szereplőinek nem kell attól tartani, hogy egyesek adóelkerüléssel jogtalan versenyelőnyre tesznek szert.

A tegnap esti vitában már bemutattuk, hogy az elmúlt években növeltük az adóbeszedés hatékonyságát. Ezt a célt szolgálta az elektronikus pénztárgépek vagy az elektronikus közúti áruforgalom-el­le­nőrző rendszer, az EKÁER bevezetése, amelyek beváltották a hozzá fűzött reményeket, ahogy hallottuk mind az államtitkár úr, mind az ÁSZ véleményében.

(Gelencsér Attilát a jegyzői székben
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

Engedjék meg, hogy a tegnapi vitát követően itt is megemlítsem az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László elnök úr által már többször említett fenntartható fehérítés fogalmát, mert ez egy olyan új fogalom, amely érdekes lehet az elkövetkező években is. A kifejezés ugyanis arra utal, hogy az adóbeszedés hatékonyságának növelése semmiképpen nem lehet öncél, hanem eszköz kell hogy legyen arra, hogy az adókulcsok tovább csökkenhessenek, ezáltal erősödhessen a gazdaság, és a kisebb adókulcsoknak, valamint a célzott kedvezményeknek köszönhetően javuljon országunk, a lakosság életszínvonala.

Az új adóbeszedési eszközök mind-mind egybeesnek a fenntartható fehérítés célkitűzéseivel, és így hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben további, a tavalyi bérmegállapodáshoz hasonló programok születhessenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Évről évre nő a családok támogatására szánt összeg, amelynek eredményeképpen a magyar családok hosszú távon is kiszámíthatóan építhetnek a különböző támogatási formákra. Ma háromtípusú családtámogatási forma van, és ez a 2018-as költségvetésitörvény-javaslatból is jól kitűnik: részben a pénzbeli ‑ például a gyermekgondozási díj vagy a családi pótlék ‑, részben az adókedvezmények, részben pedig a szolgáltatási típusú támogatások, ilyen például a bölcsődefejlesztések és az ingyenes tankönyv vagy a gyermekétkeztetés biztosítása.

Kár, hogy kiment Borbély Ildikó képviselő asszony, mert egyik vitáját szeretném itt folytatni, amikor azt mondotta, hogy a szünidei étkeztetésre, illetve a gyermekétkeztetésen belül az intézményi étkeztetésre nem volt megfelelő összeg a költségvetésbe betervezve. Meg szeretném kérdezni, vajon emlékeznek-e még arra, hogy 2006-ban például szünidei étkeztetésre mennyi pénz volt betervezve. Én kigyűjtettem. Nem nehéz, mert összességében egy fillér sem. És ma mennyi van? Ma 6,7 milliárd forint. Én úgy gondolom, hogy ha ezt a növekedést nézzük, akkor páratlan értékű.

De ha megnézzük, hogy intézményi étkeztetésre 2006-ban mennyi volt, mert mindig csak 2010-ig megyünk vissza, még reálértéken, ha összevetjük is, 73 milliárd, azaz háromszoros. Le lehet ellenőrizni, ez 300 százalékos fejlesztés.

Lehet, hogy többre lenne szükség, lehet, hogy sokkal-sokkal többre. Úgy gondolom, mégis ez az összeg jelzésértékű, jelzi azt, hogy a kormány ezeket a területeket rendkívül fontosnak tartja, és a lehetőségekhez képest minden támogatást megadjon.

Jövőre 1900 milliárd forint jut a családok támogatására, amely 2010-hez képest majdnem kétszeres. Jövőre közel egymillió családnak nyújt segítséget a családi adókedvezmény rendszere. Sajnos vannak olyanok, akik ebbe nem tartoznak bele, ezek tények, ezeket el kell ismerni. Csak azt is látni kell, hogy ez nem teljes körű vélemény. Jövőre tovább nő a kétgyermekes családok részére adható kedvezmény. A hétköznapok nyelvére lefordítva, ez azt jelenti, hogy havi 35 ezer forinttal több pénz marad a családoknál, ami éves szinten 420 ezer forintot jelent. De jövőre tovább emelkedik a háromgyermekes családok adókedvezménye is minden gyerek után.

A két évvel ezelőtt meghirdetett és azóta folyamatosan bővített otthonteremtési programra 2018-ban 226 milliárd forint jut. A lakástámogatásokon belül a legfontosabb támogatási formák közé a 2016 februárjában bevezetett családi otthonteremtési ked­vezmény, vagy ismertebb nevén a CSOK, a lakás-takarékpénztári támogatás, valamint az adó-vissza­térítési támogatás tartoznak. Ennek hatása, ha kismértékben is, de már tavaly is érezhető volt, hiszen tavaly a felépült lakások száma 10 ezer volt, 9994, amely 31 százalékos növekedés az előző évhez képest. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó bejelentések száma pedig elérte a 31 559-et, ami a 2015-ös évhez viszonyítva két és félszeres növekedést jelent.

A lakásépítési engedélyek számának gyors emelkedése az építési kedv élénkülését jelzi, azonban ennek igazi hatása éppen az elmúlt hetek szakmai konferenciájából is következően igazán a jövő évtől lesz majd érzékelhető.

Az utóbbi években folyamatosan csökken az államadósság, az infláció pedig 3 százalék alatt van. Ezek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ingyenes lehet a rászoruló gyerekek közétkeztetése, valamint ingyenes tankönyvhöz is hozzájuthassanak. Az ingyenes gyermekétkeztetésre jövőre 80 milliárd forintot szánunk a költségvetésben, és 2018-tól már az első kilenc évfolyamban ingyen kapják meg a gyerekek a tankönyvet. Ezek után nyugodtan állíthatjuk, hogy helytálló volt miniszter úrnak az a megfogalmazása is, hogy ez a költségvetés valóban a családok költségvetése is.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány tavaly a bérek rendszerszintű fejlesztése mellett döntött, és aláírta a munkaadókkal, a munkavállalókkal és a szociális partnerekkel azt a megállapodást, amelynek hatására több lépcsőben emelkednek a keresetek és csökkennek a munkáltatókat terhelő járulékok. Ez a folyamat jövőre is folytatódni fog, s reményeink szerint ennek következtében növekedni fognak a bérek és ezáltal az adó- és járulékbevételek is.

A Költségvetési Tanács elnöke ma úgy fogalmazott, hogy a bérnövekedés maga után vonhatja az import növekedését is, ami viszont növelheti a költségvetésen belül a hiány értékét. Ez azt jelenti, hogy mind a kormánynak, mind a parlamentnek fokozottan oda kell figyelni a magyar termékek népszerűsítésére, a magyar termékek piacának a megvédésére, és különösen arra, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok polcain minél több magyar termék megfelelő minőségben és választékban legyen jelen.

(14.10)

Ezek előrebocsátása után még szólnom kell az államadóssághoz kapcsolódó mutatószámokról és a hiánycélról is. Mint azt az ÁSZ véleménye is tartalmazza, a kormány a költségvetésitörvény-javas­lat­ban, összhangban a konvergenciaprogrammal, 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2,4 százalékos hiány mellett, miközben a GDP-ará­nyos államadósság-mutató 2018 végére 69,5 százalékra mérséklődik.

Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném aláhúzni, hogy az elmúlt tíz év legkisebb és egyben legjobb eredménye lesz ez a 69,5 százalék (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), ahogy a Költségvetési Tanács elnöke is megfogalmazta, majd tessék megnézni! Természetesen előtte voltak jobbak, de a 2008-09-es robbanást követően ez lesz a legjobb. Mivel az államadósság csökkentésének fedezetét a gazdasági növekedés és nem a megszorítások jelentik, az ÁSZ véleménye szerint is az államadósság-mutató javuló tendenciája további mozgásteret biztosít a költségvetés számára, az eladósodottsági szint csökkenése pedig megteremti a lehetőséget a gazdaságfejlesztési és más fontos társadalmi célok elérését szolgáló intézkedések megvalósítására. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a költségvetés fenntartható, biztos lábakon áll, ami stabil alapot jelent az elkövetkező évek további fejlődésének, ezért a KDNP annak támogatását kéri a tisztelt Háztól.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai