Készült: 2020.02.22.15:42:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 44. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 34:08


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki hozzászólásokban nagyon sok állítás fogalmazódott meg, amelyek, azt gondolom, a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2018. évi költségvetés számaival egyszerűen nincsenek összhangban. Ezért engedjék meg, hogy ezekre a ténybeli, tárgybeli tévedésekre hívjam fel a hangsúlyt. Ez előtt ugyanakkor reagálnom kell arra az általános megállapításra, amelyet a Szocialista Párt két vezérszónoka mondott. Szerintük a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat az igazságtalanság és a korrupció költségvetése. Ha megpróbálom értelmezni ezeket a szavakat, akkor az igazságtalanság szó alatt azt látom, hogy más a gazdaságpolitikai filozófiája a Szocialista Pártnak, illetőleg a kormánynak. Mi azt gondoljuk, hogy az arányos egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer a munkavállalásra ösztönöz. Mi azt gondoljuk, hogy segély helyett megéri jobban munkából élni mindenkinek, az egyénnek is, és ez a közösség egésze számára, az ország egésze számára nagyobb növekedési potenciált biztosít.

E tekintetben vitatkoznom kell azzal a megállapítással, amely szerint a jövő évi költségvetés az igazságtalanság költségvetése. Ha szociális szempontból közelítem meg ezt a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot, akkor pont a tegnapi nap vitáján látszódott az, hogy mindazon személyek, akik munkavégzésre nem képesek, milyen többletjuttatásokat láthatnak 2018-ban, vagy arról is beszéltünk, hogy a nyugdíjak hogyan emelkednek. Arról nem is beszélve, hogy akik dolgoznak, azok a minimálbér-emelés, garantált bérminimum emelése következtében nemcsak ezen fizetési kategóriáknál, hanem a hullámszerűen érvényesülő béremelések következtében a nagyobb bérkategóriáknál is milyen béremeléseket tapasztalhatnak meg.

A „korrupció költségvetése” szót már részben tudom értelmezni, hiszen mondjuk, a 4-es metró kapcsán látott folyamatok valóban költségvetési kihatással bírnak (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük: Mészáros Lőrinc! Habony Árpád! Andy Vajna!), az olyan ügyek, mint a 4-es metró építése, ha európai bizottsági visszafizetéssel párosul, akkor jelentős költségvetési kiadást fog eredményezni. E tekintetben tehát valóban a korrupciós ügyeknek lehet költségvetési hatása.

Azt a jelzőt viszont, amit a vitában Tóth Bertalan képviselő úr mondott, nevezetesen, hogy maffiakormány működik, ezt határozottan vissza kell utasítsam mindazok nevében, akik a kormányban vagy a kormánynak becsülettel és tisztességgel dolgoznak. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Tisztességes, csak az első milliót ne kérdezzék!)

Ezt követően engedjék meg, hogy az első mondatomhoz híven a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat számszaki részéről szóljak! Az hangzott el, hogy egészségügyre, oktatásra, szociális rendszerre kevesebb forrás jut, illetőleg a kedvező költségvetési adatok mindössze annak köszönhetők, hogy ezekből az ágazatokból a kormány forrást vont ki. Tisztelettel azt kérem a tisztelt képviselőktől, hogy vegyék maguk elé a most tárgyalás alatt lévő jövő évi költ­ség­ve­té­sitörvény-javaslatot, és emellé tegyék oda a 2017-es költségvetési törvényt és a megelőző évek költségvetési törvényeit. Ezekből a törvényekből, illetőleg a törvényjavaslatból nem lehet kiolvasni azt, amit önök állítanak. Nézzünk meg egy-két területet! Az egészségügy területén a szűken vett uniós módszertan, OECD-módszertan szerinti úgynevezett funkcionális kiadások figyelembevételével 102,3 milliárd forinttal több kiadás teljesül 2018-ban, mint 2017-ben, amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát. Az oktatásra 81,3 milliárd forint többlet áll rendelkezésre, a közbiztonságra 82,5 milliárd forint, gazdaságfejlesztésre 205,1 milliárd forint, felzárkóztatási célokra 80,7 milliárd forint. Folytathatnám a sort, nem teszem ezt, nem húzom az időt. Mindenki, aki a jövő évi költség­vetési­törvény-javaslat tényszerű számait meg akarja ismer­ni, fellapozhatja a költség­vetésitörvény-javas­la­tot, ahol funkciónként szerepelnek az egyes területek 2017-es és 2018-as tervezett kiadásai.

Egy területről részletesebben is szólnék, ez a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások. Azt kérem a tisztelt képviselőktől, hogy nézzük meg, milyen kiadási kategóriák vannak ezen főcsoport mögött. Itt van például a munkanélküliség. Igazuk van, most munkanélküli-ellátásra kevesebbet költünk, mint 5-6-7 évvel ezelőtt, de ennek örülni kell.

Nyugdíjak: sokszor elhangzott, abban bízom, nem tudok már újat mondani, de mégis kénytelen vagyok újból és újból elmondani, a nyugdíjak reálértéke nemhogy megmaradt az elmúlt években, hanem ahogy elhangzott, számoljanak utána, reálértelemben 10 százalék körüli szinttel növekedett. Most pedig a 2018-as költségvetésben nemcsak arról beszélhetünk, hogy a nyugdíjak reálértéke megmarad, hanem arról is kell beszéljünk, hogy a gazdasági prognózis alapján nyugdíjprémium kifizetésére is lehetőség nyílik. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Jön a választás, államtitkár úr! ‑ Ez a választás költségvetése!)

A választás költségvetéséről is szólok. Hallom, amit a képviselő asszony mond, és hallottam azt is, amikor a vezérszónokok ezt említették, és sajnos nemcsak hallottam, hanem láttam, mondjuk, 2002-ben és 2006-ban, hogy mit jelent a választási költségvetés, önök pontosan tudják. Ha nem tudják, azt kérem, nézzék meg az Eurostat nyilvános számait. Azt fogják látni, hogy Magyarországon a választások évében elszállt a hiány, hogy szakmai fórumokon nem anticiklikus vagy prociklikus költségvetés-politikáról beszéltek, hanem választási ciklikus politikáról beszéltek.

De ha nem célszerű vagy nem akarnak visszatekinteni 2002-re, 2006-ra, akkor kérem, nézzék meg, hogy 2010-ben a kormány milyen intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy az összeomlást elkerülje. Nézzék meg, számolják össze, hogy azok az intézkedések mennyivel javították a költségvetés helyzetét! Az eredeti hiánycél 3,8 százalék volt. Az eredeti, 3 fölött. Mennyi lett volna a hiány önök szerint, ha a kormány nem hoz azonnali gazdaságstabilizációs intézkedéseket? Tehát a „választási költségvetés” jelzőt sütni egy olyan költségvetési javaslatra, amely 2,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal kalkulál, ahol a kormánytól független szervezetek, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács úgy látja, hogy ez a költségvetési javaslat reális, választási költségvetést sütni egy olyan javaslatra, amire a nemzetközi szervezetek azt mondják, hogy 2018-ban mélyen 3 százalék alatti hiányt érhet el az ország, azt gondolom, hogy felelőtlenség.

(12.50)

Mesterházy Attila képviselő úr nyolc pontban ismertette azokat a problémákat, amelyek a kormány gazdaságpolitikáját és így a 2018-as költségvetési­törvény-javaslatot jellemzik. Mivel meglátásom szerint ezek ténybeli adatok alapján vitatható kijelentések, ezért engedjék meg, hogy pontról pontra reagáljak ezekre a fölvetésekre.

Az első fölvetés az volt, hogy Magyarország versenyképessége drámaian csökkent. Abban egyetértek képviselő úrral, hogy vannak olyan mutatók, ahol Magyarország versenyképességét illetően van még teendőnk, és azzal is egyetértek, hogy van olyan mutatószám, ahol csökkent Magyarország versenyképessége. De az az állításom, hogy az a mutató, amire képviselő úr hivatkozott, jelentős részben szubjektív elemeket foglal magába. Az az állításom, hogy ezekkel is kell foglalkoznunk, pont ezért terjesztett a kormány a tisztelt Országgyűlés elé olyan javaslatokat az elmúlt hetekben, ami a versenyképesség javítását szolgálja, például annak érdekében, hogy a vállalatok a közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz gyorsabban férjenek hozzá. De az is az állításom, hogy a szubjektív számok mellett nézzünk néhány objektív mutatót. Nézzük meg a folyó fizetési mérleg egyenlegét! Azt gondolom, ha egy ország többet exportál, mint amennyit importál, az a cégek versenyképességét mutatja, azt mutatja, hogy a hazai piacon működő cégek külföldön is tudnak értékesíteni. Az az állításom, hogy jelenleg a folyó fizetési mérleg jelentős többletével tudunk számolni, szemben a 2010 előtt látott deficitekkel.

Az az állításom, hogy a versenyképességet az is mutatja, hogy a pénzpiaci és reálgazdasági befektetők hogyan ítélik meg az ország gazdasági helyzetét. És az az állításom, hogy a pénzpiaci hozamszintek csökkenése, az állampapír-kereslet növekedése azt mutatja, hogy a pénzpiaci befektetők bíznak Magyarországban, jobban bíznak Magyarországban, mint öt-hat évvel ezelőtt, és ez igenis versenyképességi okokra is visszavezethető. Az az állításom, hogy a reálgazdasági befektetők intézkedései, újabb és újabb befektetései azt mutatják, hogy ők bíznak Magyarországban, ők azt gondolják, hogy itteni működéssel az ő saját versenyképességüket is tudják növelni. Folytathatnám a sort: munkanélküliség vagy GDP-növekedés; de ezzel már áttérek arra a pontra, amit másodikként említett Mesterházy Attila képviselő úr.

Az az állítása, hogy a magyar gazdaság bővülése a regionális versenytársakhoz képest alacsony. Kétségtelen, hogy a növekedés egyes számainál vannak olyan környékbeli országok, ahol egy-egy évben jobb adatot is láthatunk. De megint az az állításom, hogy nézzük meg a makrogazdasági számok összességét. Nézzük meg, hogy a növekedés, foglalkoztatás, államháztartási egyensúly, államadósság, infláció tekintetében, a főbb makrogazdasági számoknál összességében jól teljesített-e az ország vagy sem. És az az állításom, de nemcsak az én állításom, hanem az Európai Bizottság állítása is, hogy igen, Magyarország jól teljesített, és véleményük szerint ez a jó teljesítmény a jövőben is fenn fog maradni.

Tudom, hogy a kormányzati számokat illetően szkeptikusak, ezért engedjék meg, hogy az Európai Bizottság május 11-én publikált nyilvános adatait ismertessem. Noha ezt megtettem tegnap is, de kénytelen vagyok elmondani a makrogazdasági folyamatok értékelésekor is. Az Európai Bizottság szerint 2017-ben a magyar gazdaság a 28 tagállam közül az ötödik legnagyobb mértékben fog bővülni. Ők 3,6 százalékkal kalkulálnak; ismerik az első negyedéves adatot: ez 4,1 százalékot mutat. Hangsúlyozom, ismétlen, az ötödik legnagyobb növekedési ütem; előttünk a környező országok közül Románia van, a többi ország gazdasági bővülésének mértéke az Európai Bizottság szerint kisebb lesz, mint Magyarországé.

Munkanélküliségi ráta. A 28 tagállam közül az Európai Bizottság szerint 2017-ben a harmadik legalacsonyabb munkanélküliségi ráta lesz Magyarországon. Nézzük meg, hogy hol álltunk, mondjuk, 2010-ben, s nézzünk meg egy-két olyan országot, amely hasonló gazdasági helyzetben van. Itt látok 20 százalék fölötti munkanélküliségi rátát is. Azt gondolom, hogy ennek tükrében a Bizottság által kalkulált 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta igen kedvezőnek tekinthető.

Költségvetési egyenleg ‑ ha már szó volt választási költségvetésről ‑, 2,3 százalékos hiánnyal kalkulálnak.

Államadósság. Emlékezhetünk rá, hogy 2010-ben mintegy 10 százalékponttal volt magasabb a magyar államadósság az uniós átlaghoz képest. Most ők úgy látják, hogy több mint 10 százalékkal lesz alacsonyabb év végén a magyar államadósság, mint az európai uniós átlag, amely uniós átlagot egyébként lefelé húzta a görög adósságkonszolidáció intézkedése, a görögök adósságának jelentős mértékű elengedése. S folytathatnám a sort a folyó fizetési mérleggel és a többi adatokkal, de nem untatom a tisztelt Országgyűlést. Egy dolgot kérek: amikor értékeljük a 2018-as költségvetés makrogazdasági számait, akkor nézzék meg a kormányzati prognózisokat, ha abban nem hisznek, nézzék meg az Európai Bizottság prognózisait, vagy nézzék meg a kormánytól független hazai és külföldi intézetek prognózisait. Az államadósság alig csökken, most említettem az adatot. Megint mondom, ha a kormány számainak nem hisznek, nézzék meg az Eurostat nyilvános honlapján a számokat: három-négy ország van az Európai Unióban, amelyek 2011 óta minden évben tudták csökkenteni a GDP-arányos államadósságot. És ez lényeges, a GDP-arányos államadósság az, amelyet jogszabályok alapján, illetőleg gazdaságpolitikai megfontolások alapján figyelnünk kell.

A szegénység nőtt, ez volt a negyedik állítás. Kérnék adatokat, konkrét számokat! Könnyű azt mondani, hogy a szegénység növekedett. Kellene látni konkrét számokat. S abba is bele kell gondolnunk, hogy hogyan növekedhetett a szegénység, ha a legalacsonyabb jövedelmű, munkából élő emberek jövedelme növekedett. Hogyan növekedhetett a szegénység, ha a munkanélküliség csökkent? Tehát egyszerűen az, amit állítanak, nem jön össze.

Átlagkeresetek. Ötven hónapja növekednek a bérek, erről a Központi Statisztikai Hivatal beszámol, de ha a 2018-as költségvetésitörvény-javaslat vitájáról van szó, akkor tisztelettel ajánlom, hogy a törvényjavaslat 262. oldalát nézzék át, abban a 2016-os tényszámok szerepelnek. Nettó átlagkereset-növe­ke­dés 7,8 százalék. 2017-ben 11 százalékos nettó átlagkereset-növekedéssel kalkulálunk, 2018-ban pedig 8,8-cal. Nézzük az utolsó tényszámot: 7,8 százalék. Hogy beszélhetnek igazságtalanságról vagy szegényedésről, amikor 2016-ban a személyi­jöve­de­lem­adó-kulcs 1 százalékponttal csökkent? Mindenki, az alsóbb keresetűek is és a közepes vagy nagyobb keresetűek is a bruttó bérükből kevesebb adót fizettek. Hogy beszélhetünk igazságtalanságról, amikor a minimálbér és a garantált bérminimum is nőtt? Hogy beszélhetünk igazságtalanságról, amikor a közfoglalkoztatottak bére is növekedett? És hogy beszélhetünk igazságtalanságról akkor, amikor az adókedvezmények köre ki lett bővítve? Egyszerűen a jogszabályi változásokkal és az előttünk lévő tényszámokkal az önök állításai nincsenek összhangban.

A következő állítás: a forint gyengébb, mint volt 2010-ben. A forint szabadon lebeg. Vannak olyan országok, ahol az ottani monetáris politika ezt nem engedheti meg, a forint szabadon lebeg. Kérem, nézzék meg, hogy milyen sávban kerül sor erre az árfolyamváltozásra. Vagy nézzék meg, hogy a brexit után a magyar forint hogyan reagált erre a folyamatra, és hogy néhány más európai ország devizája hogyan reagált erre a folyamatra. Ha ezeket a statisztikákat megnézzük, akkor az az állításom, hogy néhány százalékos sávon belül változik a forint árfolyama. Tehát megint úgy látom, hogy a számok, a tényszámok az állítást nem támasztják alá.

A következő állítás, amely több vezérszónoki hozzászólásban is elhangzott, az, hogy a magyar gaz­da­ságot kizárólag az európai uniós források tartják életben. Ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, akkor Görögországot ugyan nem említettem máshol példaként, de itt azért hadd említsem meg: Görögország az Európai Unió nettó kedvezményezettje a csatlakozása óta.

(13.00)

Ha az uniós források határoznák meg egy ország növekedését, akkor Görögországnak szárnyalnia kellene. És ha az uniós támogatások a gazdaság növekedését eredményezik, akkor ellentétesen, azok az országok, amelyek hozzájárulnak az Unió költségvetéséhez, gazdasági visszaesést kellene hogy tapasztaljanak. Ezen logika alapján Görögországnak szárnyalni kellene, Németországnak pedig haldokolnia. Nem ez a helyzet!

És nézzük meg azt, hogy a magyar reálgazdasági folyamatok hogyan alakultak, mondjuk, a 2004-es csatlakozás után, amikor Magyarország teljes jogú európai uniós tagként jelentős európai uniós forrásokra tehetett szert. És ha hozzáteszem, hogy mellette a költségvetés-politika is rendkívül laza volt, és mellette a lakosság is eladósodott, akkor szárnyalnia kellett volna a gazdaságnak. De nem ez volt!

Azt állítom tehát, hogy az európai uniós források igen, hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaság milyen mértékben bővül, de a gazdaságpolitika minősége az, ami meghatározza, hogy egy adott országban van-e gazdasági növekedés vagy sem, és a gazdasági növekedés milyen mértékű. Ismétlem, hozzájárul természetesen az európai uniós források felhasználása a gazdaság bővüléséhez, de véleményem szerint és az említett nemzetközi és hazai példák szerint a gazdaságpolitika minősége az, ami a gazdaság bővülésére döntő hatással bír.

Adócentralizáció: ez volt a 8. pont, amit Mesterházy Attila képviselő úr említett. Akkor nézzük a tényeket először: 2010-ben az európai uniós módszertan szerint az adócentralizáció 38,5 százalék volt, 2018-ban 37,5 százalékkal kalkulálunk, tehát 1 százalékpontos adócentralizáció-csökkentéssel. De ami ezenkívül, azt gondolom, külön fontos és mérlegelendő, az az, hogy ha az adóbevételek a gazdaság fehéredésének köszönhetően, az úgynevezett adórés csökkenésének köszönhetően bővülnek, akkor annak örülni kell.

Annak örülni kell, hogy eddig eltitkolt jövedelmek befolynak a költségvetésbe. Azt gondolom, annak örülni kell, hogy az online pénztárgép rendszerének köszönhetően, az EKÁER rendszernek köszönhetően és a többi gazdaságfehérítési intézkedésnek köszönhetően ma befolyik a költségvetésbe az a bevétel, amely 2010-ben nem. Tehát ez igenis egy olyan többletbevétel, ami az adócentralizációt növeli, és aminek örülni kell.

Az adócentralizációra mi van még hatással? Az adókulcsok alakulása. 2016-ban, 2017-ben és a 2018-as költségvetéshez kapcsolódó adószabályokban jelentős adócsökkentésekkel vagy az adókedvezmények kibővítésével számolunk; gondolok itt az áfakulcs-csökkentésekre vagy a kétgyermekesek csa­ládi kedvezményének bővítésére.

A következő állítás az államadósság számaira vonatkozott, amely szerint nem hitelesek a magyar államadósság számai. Először is azt szeretném rögzíteni, hogy a hivatalos hiány- és adósságadatokat minden tagállamban nem a kormányzat küldi ki az Eurostatnak, hanem a statisztikáért felelős szervezet, Magyarországon a KSH. Minden országban a statisztikai hivatal fogja össze ezeket a számokat, és minden országban megvan az az intézményi struktúra, ami alapján ezeket a hivatalos adatokat kiküldi az adott szervezet az Eurostatnak. Ezt követően az Eurostat átnézi az adatokat.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Amire képviselő úr hivatkozott, az az Euro­stat­nak egy megjegyzése, fenntartása, amit nemcsak a magyar adatszolgáltatás kapcsán jegyzett meg, hanem más országnál is. Nem azt mondta az Eurostat, hogy nem valósak a számok, nem azt írta, hogy átírta a magyar kormányzat a számokat. Láttunk olyan országot, amelyik ezt megtette. Az Eurostat egyszerűen korrigálta az adatait. Azt mondta, hogy szakmai vitája van azzal, hogy mely szervezeteket kell az uniós módszertan szerinti kormányzati szektorba sorolni. Ez egy lényeges különbség. Hozzáteszem, nemcsak Magyarországnak van ebben a kérdésben vitája az Eurostattal, hanem számos országnak. Itt arról van szó, hogy kiállunk-e saját érdekeinkért, meg akarjuk-e védeni a saját igazunkat, vagy sem. Mi azt mondjuk, hogy van érvanyagunk, akkor álljunk ki a magyar érdekek mellett. Ezt ráadásul úgy tesszük, hogy azt javasoljuk az Euro­stat­nak, hogy teljes transzparenciát kövessen. Az Exim­bank és a többi európai uniós, hasonló szervezet tekintetében azt kérjük, hogy teljes transzparenciát kövessen.

A korai költségvetés megbukott, fiktívek a számok. Emlékeztetnék arra, hogy a tavalyi költségvetést és az idei költségvetést is már a tavaszi ülésszak végén fogadta el a kormány. Nézzük meg a számait, hogy megbukott-e vagy sem! Csak a tavalyi évet említem, 2 százalékos hiány helyett 1,8 százalékos hiány lett úgy, hogy év közben egy módosításra került sor, ami a többletbevételek mellett többletkiadások teljesítésére adott lehetőséget.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr azt vetette föl, hogy esetleg az inflációs számoknál a kormányzat tudatosan alultervezi a számokat. Képviselő úr, ha ez lett volna a helyzet, akkor most nem beszélhetnénk arról, hogy a nyugdíjaknál 10 százalék körüli reálérték-emelkedés volt. Hiszen az elmúlt években számos alkalommal a tervezett inflációt és a nyugdíjak emelését jóval kisebb mértékben látott infláció kísérte. Voltak olyan évek, ahol az infláció a negatív tartományban volt, döntően köszönhetően a rezsicsökkentéseknek is. Ha a kormány, így fogalmazott, trük­közni akarna, akkor nem számolna 3,5 százalék fölötti gazdaságbővüléssel, és nem szerepelteti az idei költségvetési törvény módosításában, illetőleg a jövő évi költségvetésben a nyugdíjprémiumot. Tehát sem­mi­féle trükközés nincs. Ha pedig a tényinfláció kisebb lenne, mint a tervezett, akkor novemberben kie­gészítő nyugdíjemelést kap mindenki, ezáltal a nyugdíjak reálértékének megőrzése abszolút biztosított.

Lakhatás. A kormány célja alapvetően az, hogy mindenki, aki saját otthonnal szeretne rendelkezni, az tudjon is ezzel az otthonnal rendelkezni. Ezért vezette be és bővítette ki az otthonteremtési programot. Ezen túl a Foglalkoztatási Alapból modern jellegű munkásszállók építéséhez is kíván a kormány támogatást adni. Tehát a fő irány, az alapvető irány a saját tulajdonú ingatlan létéhez a kormányzati segítség biztosítása. De ismétlem, emellett vannak további intézkedések is. Miért saját tulajdonú ingatlan? A magyar lakosság döntő része, ellentétben például az Amerikai Egyesült Államok lakosságával, a saját ingatlan meglétét tartja fontosnak. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Képviselő Úr! Ezzel lehet vitatkozni, a statisztikák számomra ezt mutatják. Éppen ezért az otthon meglétét kívánja a kormányzat támogatni, a vonatkozó előirányzat összege 2018-ban is érdemben növekszik 2017-hez képest.

A Tudományos Akadémia ingatlanértékesítése. Azok a bevételek nem lettek folyó kiadásra felhasználva. A Tudományos Akadémia a kormánytól független, de természetesen normális egyeztetésben vagyunk a Tudományos Akadémiával. Biztosíthatom képviselő urat, hogy az ön által említett értékesítések fedezete a Tudományos Akadémia rendelkezésére áll. A 2018-as költségvetésitörvény-javaslat is a Tudományos Akadémia tekintetében olyan számokat tartalmaz, ami a folyó kiadásokhoz a folyó költségvetési támogatást biztosítja. Nem számolunk azzal, hogy vagyonfelélésből kellene a folyó kiadásokat finanszírozni.

Az Országvédelmi Alapnál, képviselő úr, ha jól értem, a 2017-es költségvetési törvény módosítására hivatkozott, hiszen ott van egy olyan módosítás, ami a képviselő úr által említett számokat tartalmazza. Azt gondolom, a felelős tervezésnek és ilyen szempontból a korábbi tervezésnek az is része, hogy a tartalékok megnövelt összeggel állnak rendelkezésre. Ennek a gyakorlatnak a pozitív részét nemcsak a Költségvetési Tanács meg az Állami Számvevőszék látja, hanem, ismétlem, a hazai és nemzetközi befektetők is.

A kormányzati szektor cégeit illető szélesebb bemutatás igényére válaszul azt tudom mondani, hogy a tisztelt Országgyűlés előtt lévő jövő évi költségvetésitörvény-javaslat a központi költségvetés bevételeit és kiadásait tartalmazza igen részletesen. De éppen azért, hogy minél szélesebb tájékoztatás álljon rendelkezésre a tisztelt Országgyűlés részére, bemutatjuk az önkormányzatok kiadási és bevételi számainak várható alakulását, és bemutatjuk az uniós módszertan szerint állami körbe sorolandó állami cégek listáját is. Ez az indoklás 317. oldalán szerepel, tételesen felsorolva azokat a cégeket, amelyeknek a pénzügyi pozícióját a széles értelemben vett állam pozíciójába kell számolni. Természetesen ezen szervezetek pénzügyi pozíciójával együtt is látjuk úgy, hogy a jövő évi 2,4 százalékos hiánycél reális.

Mi lesz az uniós pénzek után? Abban bízom, hogy fenntartható növekedés. Nemcsak azért, mert a gazdaságpolitika minősége véleményem szerint meghatározó a növekedés és a foglalkoztatás és így a mindenki által érzékelhető életminőségbeli változások tekintetében, hanem azért is, mert a támogatások jelentős részét, 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani a kormány. Ennek pedig a szakmai háttere az, hogy ha vállalkozásokat támogatunk, akik a kapacitásukat tudják bővíteni, akik nagyobb hatékonysággal, nagyobb termeléssel tudnak működni, akkor a támogatás megkapása után is ez a nagyobb teljesítmény az egész beruházás életciklusát jellemezni fogja.

(13.10)

Szemben azokkal az uniósforrás-felhasz­ná­lá­sok­kal, ahol mondjuk, egy térkövezés szép dolog, jó dolog, és sokszor kell, de az azonnali, úgynevezett keresleti hatáson túl, tehát az azonnali építkezésen túl hosszabb távú gazdaságélénkítési hatása nincsen az adott térkőberuházásnak, hacsak a turizmus nem lendül fel olyan mértékben. Elnézést kérek, ha túlságosan szakmai mélységbe merültem, de kénytelen vagyok ezeket a változásokat megemlíteni, hogy egyértelmű legyen az, hogy az uniós támogatások kifutása vagy csökkenése után is számolunk egy érdemi gazdasági növekedéssel, és a gazdaságpolitikai eszközöket ennek tükrében határozzuk meg.

Nagyon röviden a munkaügyi statisztikákat illetően: ahogy elhangzott, nem az önök vagy a kormányzat statisztikájáról beszélünk, amikor kedvező munkaügyi adatokat látunk, hanem megint európai uniós módszertan szerinti, minden tagállam által azonosan követendő statisztikákból látjuk azt, hogy a munkanélküliségi ráta alacsony, és ahogy említettem, ezt hazai és nemzetközi szervezetek, például az Európai Bizottság a május 11-én közzétett dokumentumában is elismeri.

A javuló költségvetési egyensúly csak a külső környezetnek köszönhető. Ha ez így lenne, akkor Európa számos országában nagyon jelentős gazdasági bővüléssel számolhatnánk. Nem ez a helyzet. Abban Volner János képviselő úrral és Z. Kárpát Dániel képviselő úrral is egyetértek, hogy hosszabb távon a magyar gazdaság és a magyar költségvetés szempontjából kulcsfontosságú a demográfiai folyamatok kedvező változása. Ez egy olyan pont, ahol a kormány számos intézkedést tett, és amelynek költségvetési lenyomata az önök előtt lévő javaslatban is szerepel. Itt hadd említsem meg, hogy Jobbik-oldalról, illetőleg MSZP-oldalról is elhangzott az, hogy a családi pótlék és a közvetlen támogatások összege nem növekszik. Tisztelettel azt kérem megint, hogy nézzék meg a benyújtott javaslatban az önálló családpolitikai támogatásokat bemutató fejezetrészt, ahol szerepel, hogy a közvetlen és közvetett támogatásokkal a GDP arányában 4,7 százalékot fordít az állam családtámogatásokra. Ez tartalmazza azon családi kedvezmények összegét is, ahol 2018-ban is érdemi növekedéssel számolunk.

Schmuck Erzsébet képviselő asszony azt mondta, hogy e költségvetés hasonló, mint az előzőek. Egyetértek vele. Abban viszont vitatkozom, hogy ez zsákutca, nem akarom megismételni az adatokat. Azzal pedig maximálisan vitatkoznom kell, sőt ha megengedik, én úgy gondolom, hogy képviselő asszony önmagát cáfolta meg, amikor azt mondta, hogy kik a vesztesei a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatnak. Felsorolta a veszteseket: egészségügy, közoktatás, szoci ális, bölcsődei dolgozók, kulturális dolgozók, hiszen ezeken a területeken nincs béremelés, azt mondta, hogy a közalkalmazottak a vesztesei.

Kérem szépen, az összes területen van béremelés. A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma 700 ezer fő, abból 556 ezer főnél valósult meg vagy valósul meg béremelés. Képviselő asszony pont azokat a területeket sorolta föl, ahol nagyarányú béremelés valósult meg. (Közbeszólás a Jobbik és az MSZP soraiból. ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Ezt mondják már el az érintetteknek is!) Hallom a kiabálásokat. Akkor nagy tisztelettel megkérdezem, hogy beszéltek-e egészségügyi ápolókkal, akik 2012-13-ban is kaptak béremelést. 2016. szeptember 1-jétől átlagosan 26,5 százalékos béremelést kaptak, 2017. november 1-jétől 12 százalékos béremelés valósul meg, 2018. november 1-jétől újabb 8 százalékos béremelés, és ez 2019-ben is folytatódik.

Tehát ha a költségvetésitörvény-javaslatnak nem hisznek, ha nekünk nem hisznek, akkor kérdezzék meg ezeket az embereket. (Bangóné Borbély Ildikó: Meg fogjuk kérdezni.) Kérdezzék meg, hogy a bruttó bérpapírjukon van-e növekedés vagy nincs növekedés, s azt kérem, hogy ezután értékeljenek. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem a bruttóból áll a fizetés.) Hallom azt is, hogy nem a bruttóból áll. Képviselő úr, a személyi jövedelemadó kulcsa emelkedett ön szerint, vagy emelkedni fog, vagy sem? A bekiabálás mellett akkor hozzászólásában erről is kérem, hogy beszéljen, hogy ön szerint 2017-18-ban a személyi jövedelemadó kulcsa hogyan változik.

Ápolási díj, vesztesek: az ápolási díj mértéke 5 százalékkal növekszik, az egészségkárosodottaknál méltányossági rokkantsági nyugdíj megállapítására lesz lehetőség, ha a tisztelt Országgyűlés ezt elfogadja.

A hazai kkv-k a vesztesek, nem támogatja őket a költségvetés, Schmuck Erzsébet képviselő asszony állítása szerint. Én azt kérem, hogy nézzék át az adószabályokat, ahol a kisvállalati adó 16 százalékos kulcsának 2017-től várható 14 százalékos csökkenését követően 2018-ban 13 százalékra tesz javaslatot a kormányzat.

Az utak állapota: az idei költségvetésitörvény-javaslat módosításával 50 milliárd forint plusz szerepel, és az eredeti 2017-es 10 milliárd forint összeg után 40 milliárd forint szerepel kizárólag útfelújításra ‑ nem autópálya-építésre, útfelújításra ‑ a jövő évi költségvetés tervezetében.

Az egyéni gazdálkodók vesztesek: a kormány szabályváltoztatásai következtében az 1200 hektár felett dolgozó, működő agrárgazdasági cégek közvetlen agrártámogatást fő szabályként nem kapnak, előtérbe kerültek a családi gazdaság támogatásai, tehát azt gondolom, hogy a 2018-as költségvetésben is ezek a kedvező folyamatok érvényesülni tudnak.

Szelényi Zsuzsa képviselő asszony észrevételei kapcsán, hogy nincsenek befektetések, csak uniós pénz, nézzünk egy-két reálgazdasági befektetést: Mercedes, Bosch vagy az Ecseri Kft., hogy egy hazai tulajdonú céget is mondjak. Ezek a befektetések, ezek a beruházások azt mutatják, hogy a privát szférában is, uniós támogatások nélkül is jelentős beruházási aktivitást láthatunk.

A női munkavállalás, a bölcsődei finanszírozás pont olyan területek, ahol a kormány jelentős változásokat javasolt és javasol a 2017-es, illetőleg 2018-as költségvetési módosításban és tervezetben is.

Végül képviselő asszony azt kérte, hogy a költségvetés állapotáról félévente számoljunk be. Azt kell jelentsem a tisztelt Országgyűlés részére, hogy a kormány nem félévente, hanem havonta számol be a központi költségvetés állapotáról, az önkormányzati adatokról negyedévente. Ezek nyilvánosak, mindenki megismerheti, s ebből azt látjuk, hogy az idei évben az első négy hónap hiánya az elmúlt 16-17 év egyik legalacsonyabb, ha jól emlékszem, második legalacsonyabb hiányát mutatja, párosítva ezt azzal, hogy a gazdaság bővülésére vonatkozó első számok igen kedvezőek.

Én azt gondolom, hogy megvan az a költségvetési és reálgazdasági bázis, amely a 2018-as költségvetési javaslatban szereplő adócsökkentéseknek és kiadásoknak úgy lehet a fedezete, hogy mellette a sokszor emlegetett államadósság-rátát jövő év végéig is csökkenteni tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai