Készült: 2020.02.22.18:23:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 18-26. felszólalás
Felszólaló Mesterházy Attila (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:26


Felszólalások:  Előző  18 - 26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk értékelni a kormány által elénk terjesztett 2018. évi költségvetést, amely valóban az igazságtalanság és a korrupció költségvetése, érdemes egy kicsit távolabbról megvizsgálni, mit is ért el az Orbán-kormány gazdaságpolitikája 2010 óta. Nyolc pontban foglaltam össze ezt az utat 2010 óta, tehát a kritikákat megpróbálom röviden összegezni.

1. Magyarország versenyképessége fokozatosan és jelentős mértékben romlott, a Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentésében, hat helyet rontva, Magyarország a 69. helyen áll.

2. Magyarország GDP-je lassabban növekedett az elmúlt időszakban, mint a környező országok bruttó hazai terméke, így Magyarország egyre jobban lemarad a régiós országokhoz képest. (Dr. Hoppál Péter: Az Unió átlagának kétszeresével fejlődött a gazdaság!)

(10.30)

2015-ben és 2016-ban Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia gazdasága is gyorsabb ütemben fejlődött, mint a magyar gazdaság. (Dr. Hoppál Péter: Az uniós átlag kétszerese!)

3. Az államadósság százalékos üteme egyre las­sabban csökken, miközben annak összege a 2010-es 20 000 milliárd forintról 2018-ra majd’ 30 000 mil­liárd forintra nő, és a hiány is csak a magánnyugdíj­pénztári vagyon államosítása miatt került a GDP 3 százaléka alá. (Dr. Hoppál Péter: A szocialista re­kordot csökkentjük!)

4. A szegénység nőtt. A legszegényebb és a leg­gazdagabb tized közötti különbség nyolcszoros. Ez utoljára a rendszerváltás utáni egy-két évben fordult elő, és a romló tendencia egyre jobban gyorsul. A legfrissebb kutatások szerint már a magyarok 36 százaléka él a létminimum alatt.

5. Az átlagkereseteket tekintve Magyarország a V4-országok közül az utolsó helyen áll. A minimálbér vásárlóereje csak tavaly érte el a 2010-es szintet, így elvesztegetett hat évről beszélhetünk. Hiába mond­tuk már három éve, hogy béremelésre van szükség, önök évekig semmit sem tettek. A munkabérből, főleg minimálbérből, illetve garantált bérminimum­ból élők adóterhei 2018-ban is a legmagasabbak közé fognak tartozik az Európai Unióban, sőt az OECD-térség országaiban is.

6. A forint 17 százalékkal gyengébb, mint 2010-ben, és ezért egyértelműen a kormány és a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank a felelős.

7. A magyar gazdaságot az uniós források tartják alapvetően életben. A jobb makrogazdasági adatok a beáramló uniós források összegének tudhatók be; 2017-ben 2200, ’18-ban pedig 2400 milliárd forintot költünk el, ez a GDP 6,7, illetőleg 6,4 százalékának megfelelő összeg. Nagyon leegyszerűsítve tehát: a 6,4 százalékos forráslehívásból értünk el 4,3 százalékos növekedést a legoptimistább kormányzati forgató­könyv szerint.

8. A GDP arányában mért közterhek 37,5 száza­lékról 39 százalék fölé nőttek 2010 óta. Az adórend­szer pedig a gazdagok érdekeit szem előtt tartva vál­tozott, az egykulcsos szja mintegy 400 milliárdot hagy náluk évente, miközben az alacsony jövedelmű családok adóterhei nőttek. Megszűnt a minimálbér adómentessége, az áfakulcs pedig, amit a szegények adójának is szoktak nevezni, EU-s szinten is első helyezést ért el a maga 27 százalékával.

Ezen problémák egyikén sem változtat a jövő évi költségvetés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban Magyarország gazdasági mutatói elfogadhatóak vol­tak, amit főleg az EU-s források lehívásának felpör­getése okozott, és az adóbevételek felülteljesítésén mutatkozott meg. Azonban ennek fenntarthatósága nem biztosított. Eközben a magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt nemzetkö­zileg immár rendkívül aggasztó mértékben szigetelő­dik el, ami nagyon beszűkíti a nemzeti érdekérvénye­sítő képességet.

Az Orbán-kormány különutas, piac- és verseny­ellenes, újabb és újabb korrupciós esetekkel tarkított gazdaságpolitikája miatt Magyarország nemzetközi megítélése várhatóan továbbra sem változik, ráadá­sul ez a magánszektor beruházási kedvét is aláássa. Tehát statisztikailag ugyan javultak Magyarország gazdasági mutatói, de mindez hosszú távon nem fenntartható.

A magyar kormány vagy nem tesz eleget azért, hogy a megalapozó dolgok a jó irányba változzanak, vagy még ront is a helyzeten. Míg az OECD elismeri, hogy a beruházások 2012 óta újra növekedni kezd­tek, a növekedésért viszont leginkább a külföldi multicégek beruházásai és az uniós transzferek fele­lősek, miközben a magyar cégek, különösen a kkv-k alig mernek beruházni. Ennek az az oka, hogy túl gyorsan, kiszámíthatatlanul és átláthatatlanul vál­toznak a szabályozások.

Ráadásul a beruházások elmaradásához és a külföldi működő tőke beáramlásának elmaradásához érdemben hozzájárulhat, hogy a kormány által leje­lentett makrogazdasági mutatók közül az államadós­ság számait az Eurostat nem tartja hitelesnek. Emlé­kezhetünk arra, hogy az Eurostat 2016. október 21-ei közleményét követően 2017. április 24-én ismételten azt közölte, hogy fenntartással kezeli a Magyarország által közölt adatok minőségét, amely elsősorban az Eximbank Zrt. besorolásával, illetve a Magyar Nem­zeti Bank egyes tevékenységeivel függ össze. Csak emlékeztetőül: itt az Eximbank egyes, a Fideszhez közel álló szereplők részére történő kedvezményes hitelügyletei, illetve a Matolcsy-alapítványok tevé­kenysége került elő. Az Eurostat ilyen véleménye önmagában sokkal nagyobb kárt okozhat Magyaror­szág megítélésében, mint ha a kormány enged ebben a vitában és korrigálja az államadósság-mutatóinkat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen környezetben önök, nem tanulva a korábbi hibáikból sem, megint tavasz végén, nyár elején akarnak a következő évi költségvetésről dönteni, amikor még nincsenek elfo­gadott adótörvények, nem látszik, hogyan teljesülnek a bázisév, vagyis a 2017. év tervszámai. Az azonban már biztosan látszik, hogy a tavaly ilyenkor elfoga­dott idei költségvetés már megbukott, hiszen éppen a múlt héten nyújtotta be a kormány az annak kiigazí­tásáról szóló törvényjavaslatot.

A 2018. évi költségvetésitörvény-javaslatban szereplő számok kellőképpen nem megalapozottak, gazdaságkutatók szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a költségvetés transzparenciája egyáltalán nem javult, sőt romlott. Romlott, mert göngyölített terv­adatokon alapul a 2018-as költségvetés.

Mindez azt jelenti, hogy nagyon távol van ez a költségvetés a valóságos folyamatoktól. Ráadásul a kormány most már saját hatáskörben, az Országgyű­lés felhatalmazása nélkül is dönthet költségvetési kötelezettségvállalásokról, így innentől kezdve telje­sen értelmetlenné vált a költségvetési vita, hiszen alapjában véve fiktív számokról lehet majd csak vi­tatkozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tavalyi év óta új szerkezetben benyújtott költségvetésnek közgazda­ságilag értelmezhető jelentősége nincs, csak az átlát­hatóságot és a korábbi évekkel való összehasonlítást nehezíti. A ’18-as tervezett költségvetési hiány az elmúlt években szépen lassan felemelkedett 1,6 szá­zalékról 2,4 százalékra, ez egyértelműen mutatja, hogy választási költekezésbe kezdett a Fidesz, azaz választási költségvetés készült.

A hiány emelésének lényeges következménye, hogy ezzel a strukturális deficit is emelkedik jövőre, ezzel pedig a kormány megsérti az Európai Unió által előírt szabályt, amit a magyar törvényhozás a stabilitási törvénybe is átemelt, és amely Magyaror­szág esetében előírja a GDP arányában az 1,7 száza­lékos strukturális deficit teljesítését. A strukturális deficit mértékét az államadósság, a GDP és a gazda­ság potenciális növekedési üteme szerint határozzák meg, tehát a magyar gazdaság mindössze 1,7 százalé­kos hiányt tud elviselni hosszabb távon. Éppen ezért ehhez közeledni és nem távolodni kellene. A helyzet annyival még komolyabb, hogy a 2017-ben 2,4 száza­lékos strukturális hiány jövőre már 2,5 százalékra nő, ezzel nyíltan megszegve a közpénzügyi előíráso­kat.

Figyelemmel arra, hogy a gazdasági stabilitásról szóló törvény is tartalmazza a strukturális deficithez való közeledés kötelezettségét, ezért a költség­vetési­törvény-javaslat nem felel meg vala­mennyi közpénzügyi előírásnak. Ezzel az ÁSZ is egyetértett jelentésében, sőt ezzel kapcsolatban még a Költségvetési Tanács is aggályokat vetett fel, és cselekvési tervet vár el a kormánytól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már a Költségve­tési Tanács véleményénél tartunk, akkor nem mehe­tünk el szó nélkül Kovács Árpád véleménye mellett. A Költségvetési Tanács elnöke szerint ugyanis két veszély leselkedik 2018-ban a magyar gazdaságpoli­tikára: az egyik a várttól elmaradó növekedés, a má­sodik pedig a külkereskedelmi egyenleg romlása. Ez egyaránt olyan kockázat, amivel számolni kell.

Kovács Árpád szerint a 2017-es GDP-növekedési tervek teljesítésével nem lesz gond, a béremelések és a beáramló uniós pénzek biztosítják a betervezett növekedéshez szükséges forrásokat. Ami viszont a 2018-as GDP-t illeti, annak 4,3 százalékos növekedé­se eléréséhez további erőfeszítésekre lehet szükség.

Elnök úr is megállapította, és idézném: „A kor­mány növekedési előrejelzése a legmagasabb, össze­vetve más intézmények, valamint piaci elemzők prognózisával”. A napokban megjelent európai újjá­építési és fejlesztési banki jelentés szerint mind idén, mind jövőre 3 százalékos teljesítményre lesz képes Magyarország, a kormány által remélt 4,3 százalékos növekedés helyett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságtalanság és a korrupció költségvetése számos területen nem úgy, nem annyit költ, ahogyan az a magyar emberek ér­deke lenne, és sok olyan célra ad sok száz milliárd forintot, amely csak a fideszes klientúra érdekeit szolgálja. Ezért ‑ ahogy frakcióvezető úr is jelez­te ‑ átcsoportosításokat javasolunk a költségvetésben meglévő igazságtalanságok csökkentése érdekében.

(10.40)

A hozzászólásom következő részében ezekről az átcsoportosításokról szeretnék konkrétan beszélni.

Az első egyik ilyen fontos terület a szociális terü­let, amelyre a kormány kevesebbet fog költeni GDP-arányosan és a kiadások megoszlását tekintve is, mint idén, miközben az állam magára és vezetőire is jóval többet költ majd. Mindez a létminimum alatt élők arányának emelkedése mellett azt jelenti, hogy a kormány szinte semmit nem ad abból a növekedés­ből, ami várható, azaz Magyarország még mindig alulteljesít a szociális kiadások tekintetében. Tehát a tágan értelmezett szociális területre arányában keve­sebb jut jövőre, mint idén a teljes GDP-ből. A válság kellős közepén, 2009-ben a GDP-nek még 17,7 százalékát fordította az akkori kormány szociál­politikai kiadásokra, jövőre ez 13,67 százalék lesz. Kilenc év alatt a kormány több mint 4 százalékponttal csökkentette a szociális területre fordított kiadások arányát.

A szociális területet érintő igazságtalanságok csökkentése érdekében azt kezdeményezzük, hogy a minden gyermeknek eljutó családi pótlék összege, ami utoljára 2008-ban változott, végre emelkedjen. A reálérték-veszteség kompenzálására 35 százalékos emelést javaslunk. Hasonlóan fontosnak tartjuk a gyermeknevelés fokozottabb támogatása érdekében az anyasági támogatás, a gyed, a gyes, a gyet emelé­sét, szintén 35 százalékkal. A rászoruló gyermekek évi kétszeri juttatásának érdemi emelését is kezde­ményezzük az ellátás hozzávetőlegesen 50 százalékos emelésével. Továbbá a minibölcsődei férőhelyek kialakításának (Az elnök a csengő megkocogtatásá­val jelzi az idő leteltét.) támogatására tervezett más­fél milliárd forint, a megadott maximum 10 millió forintos támogatási összeggel kábé 150 intézmény kialakítását tudja elősegíteni; mivel ennél jóval több helyen kellene ilyen intézménytípust kialakítani, ezért javasoljuk megduplázni a keretösszeget.

A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatását is emelni javasoljuk annak érdekében, hogy az iskolai szünidőben is minden rászoruló gyermek részesülhessen az étkeztetésben. (Németh Szilárd István: Így van már évek óta, bará­tom! ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból.) A keret 50 százalékával emelnénk meg a sort…

ELNÖK: Képviselő úr, sajnos nincs lehetőségem arra, hogy a régi házszabálynak megfelelő egy percet biztosítsam. 30 másodperces (Mesterházy Attila: Igenis!) túllépésig elmentem, kérem, fejezze be.

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcso­portja részéről: Köszönöm szépen. Emellett az okta­tási terület az a fő terület, amelyre szintén jelentő­sebb átcsoportosításokkal készülünk. És a harmadik ilyen terület az egészségügy területe, amit a vitában részletesen a parlament elé fogjuk tárni, hogy milyen átcsoportosítást szeretnénk konkrétan javasolni az Országgyűlés számára.

Összefoglalva…

ELNÖK: Köszönöm…

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcso­portja részéről: …elnök úr, megköszönve a türelmét, a mi véleményünk szerint ez egy igazságtalan, igaz­ságtalan és korrupt költségvetés, és egyben (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.) választási költségvetés is, ezért ebben a tekintetben…

ELNÖK: Képviselő úr…

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcso­portja részéről: …a szocialista frakció nem fogja tá­mogatni…

ELNÖK: …ne haragudjon…

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcso­portja részéről: Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  18 - 26  Következő    Ülésnap adatai