Készült: 2020.02.22.18:07:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 138. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:25


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Röviden reagálnék Szabó Sándor képviselő úr fölvetésére. Először is azt mondta, hogy a leszakadás növekszik. Ezt már nem először halljuk a mai nap vitájában, csak konkrét tényekkel, számokkal ezt eddig senki sem tudta alátámasztani.

De képviselő úr azt is mondta, hogy a magyar gazdaságpolitika megítélése rossz. Hát, erről is hosszú vitákat folytattunk. Többször említettük a pénzpiaci befektetők értékítéletét, többször említettük azt, hogy a nemzetközi szervezetek milyen gazdaságpolitikai prognózist adnak a magyar gazdaságról, az elemző intézetek milyen prognózist adnak a magyar gazdaságról. Jelzem, ezekben a prognózisokban 3-4 százalék körüli növekedéssel számolnak 2017-re és ’18-ra. De ha ön szerint valóban rossz a magyar gazdaságpolitika megítélése, akkor nem lenne jelentős kereslet a magyar állampapírok iránt, és nem lennének reálgazdasági befektetők, akik döntésükkel kiszámíthatónak és stabilnak tekintik a magyar gazdaság helyzetét.

Engedje meg, hogy felsoroljak néhány reálgazdasági befektetőt, aki megítélte azt, hogy vajon milyen állapotban van a magyar gazdaság, mire számíthat, és beruházásokról döntött. Az elmúlt időszak néhány nagy összegű beruházási döntését hadd ismertessem: Mercedes Benz 490 milliárd forint, Samsung 100 milliárd forint, Procter and Gamble 55 milliárd forint, Budapest Airport 50 milliárd forint, Thyssenkrupp 41 milliárd forint, Bosch 36 milliárd forint, Becton Dickinson 30 milliárd forint, ZF Hungária 31 milliárd forint, Lego 30 milliárd forint, Hell 30 milliárd forint, FAG 25 milliárd forint, Nestlé 20 milliárd forint. És folytathatnám a hosszú sort azokról az elég komoly, és ahogy hallották, jelentős nemzetközi cégekről, amelyek nemcsak a magyar gazdaságpolitikát nézik, hanem nézik azokat az országokat is, ahol befektetéseket tudnának végrehajtani, és valamiért Magyarország mellett döntöttek.

Azt gondolom tehát… (Szabó Sándor közbeszól.) Képviselő úr, hallom. Én tisztelettel a Magyar Országgyűlésben azt a szabályt kívánom folytatni, hogy akkor szólok hozzá, amikor arra a tisztelt elnök úrtól szót kapok. Hallom, amit mond. Igen, egy piacgazdaságban vannak olyan cégek, amelyek leépítenek. Ez kétségtelenül így van. Azt is megkérdezhetném, hogy Európában van-e olyan ország, ahol piacgazdaságban nem szűnnek meg munkahelyek. Azt is megkérdezhetném, hogy 2010 előtt mennyi volt. Csak, képviselő úr, azt kérem, hogy a megszűnő és a keletkező munkahelyeknek vonjuk meg a mérlegét. Az az állításom, és nemcsak az én állításom, nemcsak a KSH állítása, hanem az Eurostat állítása, ezt azért kell mindig említsem, mert nyilvános adatokat láthatnak, hogy a megszűnő és keletkező munkahelyek szaldója pozitív. Tartósan pozitív, hosszú ideje pozitív. Nagyságrendileg 500 ezer fő részére keletkezett új munkahely 2010 óta.

Ami pedig az önkormányzati rendszer működését illeti: képviselő úr említette azt, hogy korábban, 2010-ben, 2010 előtt milyen központi költségvetési támogatásokat kaptak az önkormányzatok. Valóban, ha ahhoz hasonlítja, akkor voltak olyan évek, ahol csökkent az önkormányzati rendszer finanszírozása. Ebben képviselő úrnak maximálisan igaza van. Na de tegyük mellé azt, hogy a feladatok is változtak. Tegyük mellé azt, ahogy ön is említette, hogy a köznevelési feladatot nem a helyi önkormányzatok, hanem az állam látja el. Tegyük azt is mellé, hogy számos önkormányzati adminisztratív feladatot most már a kormányhivatalok látnak el. Tegyük azt is mellé, hogy a kórházak fenntartása az önkormányzatoktól az államhoz került át.

Ez a feladatváltozás párosult egy önkormányzati adósságátvállalással. Emlékezhetnek arra, hogy mintegy 1300 milliárd forintnyi adósságtól szabadult meg az önkormányzati rendszer. Ez az adósságátvállalás, ez a feladatátvállalás párosult a feladatfinanszírozási rendszer módosításával. És képviselő úr, én vitatkozom önnel abban, hogy ez az önkormányzatok számára kiszámíthatatlanságot eredményezett.

(20.40)

Megint azt kérem, nézze meg a nyilvános adatokat. Nézze meg azt, hogy az önkormányzati rendszer 2010 előtt jellemzően igen komoly hiányokat halmozott fel, 2010 után pedig többleteket látunk. 2016-ban is többletet látunk, és a 2018-as beterjesztett javaslatban is többlettel számolunk. Ez a többlet, igaz, jelentős részben a fejlesztési forrásokhoz kapcsolódik, azokhoz a kormányzati előlegekhez, amelyek például az ön által is említett „Modern városok” programhoz vagy a területfejlesztési operatív programhoz kapcsolódnak. De ismétlem, az önkormányzati rendszer a pénzügyi adatait tekintve stabil.

2018-ban pedig a központi költségvetés finanszírozása a feladatok változatlansága mellett növekszik. Képviselő úr, erre felhívom a figyelmét. A jövő évi törvényjavaslatban 8,5 százalékos központi költségvetési támogatásnövekedéssel számolunk, és azt feltételezem, hogy az a gazdasági bővülés, amely számításaink szerint 4 százalék fölötti lehet, a helyi iparűzési adó bevételeinek az érdemi növekedését fogja eredményezni. Azt gondolom tehát, hogy ezen makrogazdasági változások, ezen központi költségvetési finanszírozási változások mellett 2018-ban is a helyi önkormányzati rendszer meg tudja őrizni a stabil működését.

Végezetül azt kell elmondjam, ön kiemelte a minimálbér és a garantált bérminimum kérdését, igen, a központi költségvetés támogatást nyújt azon önkormányzatok számára, ahol önkormányzati szinten a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének többletkiadását a szociális hozzájárulási adó csökkentése nem finanszírozza, és amely önkormányzatok anyagi helyzete ezt a központi költségvetési támogatást szükségessé teszi. E tekintetben egy normatív, mindenkire egységesen érvényesítendő szabályrendszert fogadott el a kormány.

Mindezek alapján is javaslom a tisztelt Országgyűlés részére, hogy az önkormányzatok helyzetét is mérlegelve vitassa meg és majd támogassa a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai