Készült: 2020.02.23.12:41:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 100. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:43


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előző hozzászólásban képviselő úr azt mondta, hogy a költségvetés értékválasztást is tükröz. Ezzel maximálisan egyetértek. A jövő évi költségvetés fókuszában a munka, a család és a biztonság áll. Azt gondolom, hogy ez az értékválasztás nemcsak a 2018-as költségvetésben érhető tetten, hanem az előző években is, ezért beszélhetünk arról, hogy ma sokkal többen dolgoznak, mint néhány évvel ezelőtt, ezért beszélhetünk arról, hogy a reáljövedelmek érdemben növekedtek minden megyében, minden területen, ezért beszélhetünk arról, hogy a családok támogatása nemzetközi összehasonlításban kimagaslóan magas, ezért beszélhetünk arról, hogy a jövő évi költségvetésben kizárólag a családi kedvezmények 300 milliárd forintnál nagyobb összeget érnek el, és ezért beszélhetünk arról, hogy a munka és a család mellett a biztonság is kiemelt szerepet kap a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban.

Önök azt mondják, hogy ez a javaslat az igazságtalanság és a korrupció költségvetése, csak konkrét intézkedésekkel, konkrét számokkal ezt nem tudják alátámasztani. Képviselő úr, korábban volt szó a korrupcióról. Amikor a 4-es metró kapcsán előkerült ügyekről beszélünk, akkor tudom értelmezni a korrupciót és a költségvetés kapcsolatát, hiszen ha a vizsgálatok lezáródnak és visszafizetést kell teljesíteni Brüsszel felé, akkor minden egyes visszafizetés a költségvetés egyenlegét befolyásolja. De hangsúlyozom, azok a jelzők, amelyeket önök a költségvetés kapcsán említenek, a költségvetési javaslatban, az adóintézkedésekben véleményem szerint nem tetten érhetők.

Szakács képviselő úr említett több olyan tételt, ahol véleménye szerint vitathatók a kormányzati állítások. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy a hatósági árak ügyében, a rezsicsökkentés ügyében, az energetikai árak ügyében van-e vitánk az Európai Bizottsággal vagy sem. Igen, a hatósági árak megállapításának a kérdéskörében vitában vagyunk az Európai Bizottsággal. A kormány ki akar tartani amellett, hogy az alacsony rezsiszintet megőrizze.

Itt van előttem egy statisztika, amely egyértelműen mutatja, hogy 2010-hez képest az euró/kilowattóra mértékegységben kifejezett árak hogyan alakultak. 2010-ben Magyarországon 0,17 volt az euró/kilo­watt­óra ár, ez 0,11-re ment le; hangsúlyozom 0,17-ről 0,11-re. Most az eurózónában 0,22 ez a szint, Csehországban 0,14, Németországban körülbelül 0,3, Fran­ciaországban 0,17, Romániában megközelítőleg 0,13, Szlovákiában 0,14. Nem akarom a tisztelt Országgyűlést a számokkal untatni, az az állításom, hogy az a rezsicsökkentés, amelyben vitánk van az Eu­rópai Bizottsággal, azt eredményezte, hogy most jó­val olcsóbbak az energiaárak, nemcsak a 2010-es év­hez képest, hanem nemzetközi összehasonlításban is.

Azt gondolom, hogy ezek az alacsony árak is kellettek ahhoz, hogy a lakosság fogyasztóereje növekedni tudjon, és az a gazdasági növekedés, amit az elmúlt években láttunk, és amire építünk 2018-ban is, megmaradjon. Ezért fontos tehát, hogy a gazdasági növekedés és a költségvetés számai tekintetében ennek a gazdaságpolitikának az egyik eleme az, hogy a rezsicsökkentés megmaradjon 2018-ban is.

A hitelek kapcsán csak arra hívom fel a képvi­selő úr figyelmét, hogy véleményem szerint érdemi különbség van egy IMF- vagy egy európai bizottsági hitel és adott esetben egy paksi beruházáshoz kapcsolódó orosz hitel között. Miért, képviselő úr? Azért, mert Magyarország az IMF-től úgynevezett partnerországként kapott hitelt. Ezt nemcsak úgymond kamatok mellett kapta az ország, hanem komoly feltételek mellett.

Ugyanígy az Európai Bizottságtól felvett hitel szintén feltételekhez kötött hitel volt, vagyis a gazdaságpolitika mozgástere jelentősen korlátozva volt az említett szervezetek által. Nem volt szu­verén gazdaságpolitika. Mindenki, aki ismeri ezeket a hiteleket és tudja, hogy milyen feltételek mellett kapják meg az adott országok, tudja, hogy a megállapodásban nemcsak a kamatláb szerepel, nemcsak a fizetendő összeg szerepel, hanem az is, hogy milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket vár el a hitelnyújtó. Ilyen szempontból a korábbi hitelek és a mostani piaci jellegű finanszírozás között érdemi különbség van, a piaci finanszírozásnál a befektető mindössze a befektetéséért hozamot vár el. Itt az az örvendetes dolog, hogy az a hozamkörnyezet, amivel most számolhatunk, jóval kedvezőbb, mint volt több évvel ezelőtt. Az állam nettó GDP-arányos kamatkiadásai bőven 3 százalék alatt vannak, míg bőven 4 százalék fölött volt ez öt-hat évvel ezelőtt.

A letelepedési kötvényt is említette a képviselő úr. Én azt pozitív dolognak tartom, hogy ma olyan helyzetben van a magyar államháztartás és a magyar gazdaság, hogy ki lehet vezetni a letelepedési kötvényt, amely egyébként olyan finanszírozási mód volt, amivel több európai uniós ország is élt, de hangsúlyozom, ma már erre a finanszírozási technikára nincs szükség.

Ami a 2018-as költségvetésitörvény-javaslat EMMI-fejezetét és azon belül az egészségügyi területet illeti: a képviselő úr által említett számokkal azért lehet vitatkozni. Ha jól írtam fel, képviselő úr azt említette, hogy fejlesztésre 12 milliárd forint szerepel. Egyedül az „Egészséges Budapest” program keretében 26 milliárd forint többlet szerepel a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban a 2017. évi eredeti számhoz képest, és ezenkívül vannak további beruházási tételek.

Az egészségügyről sok szó volt. Én mindig azt javaslom, hogy a benyújtott törvényjavaslat részletes számait tekintsük át, és ezt hasonlítsuk össze a 2017-es és az előző évek számaival. Én ebben azt látom, hogy az egészségügyi kiadások növekednek, és azt látom, hogy nemcsak a bérek emelkednek, hanem az intézményrendszer finanszírozására rendelkezésre álló források is.

Abban a képviselő úrral egyetértek, hogy természetesen van még feladatunk, én nem mondom azt, hogy minden tökéletes és minden jól működik. Ez kétségtelen. De az az állításom, hogy a gazdaság teljesítőképességének arányában pluszforrások álltak rendelkezésre, hozzáteszem, béremelésre már 2012-ben és 2013-ban, és nemzetközi összehasonlításban az egy főre jutó egészségügyi közkiadások sokkal jobban alakultak, mint akár Olaszország vagy más déli országok kiadása. Konkrétumokat is hadd említsek, ha a béreket említette: a szakápolók bérfejlesztése a 2012-13-as intézkedéseken túl 2016. szeptember 1-jétől átlagosan 26,5 százalékos szinten valósult meg, 2017. november 1-jétől újabb 12 százalékos emelés valósul meg, 2018. november 1-jétől a beterjesztett javaslat szerint 8 százalék, majd 2019. november 1-jétől újabb 8 százalék.

A szakorvosok és gyógyszerészek alapbére 2016. szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer forinttal bővült, és 2017. november 1-jétől további bruttó 100 ezer forinttal.

Ami pedig a mentősöket illeti: látunk új eszközbeszerzési forrásokat is a jövő évi költségvetésben, és ezen túl a mentőknél dolgozókra az imént említett béremelések vonatkoznak, sőt ezt fejeli meg a benyújtott törvényjavaslat értelmében egy további 10 szá­zalékpontos emelés. Tehát a mentőknél dolgozó orvosok és szakápolók is részesülnek a béremelésekből.

Mindezek alapján javaslom, hogy a 2018-as költségvetési javaslatot talán más színben is értékelni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai