Készült: 2020.09.26.08:23:36 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 109 2010.05.26. 5:17  1-192

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A jövőt nem irányíthatjuk, ha nem vagyunk tisztában a jelennel, és nem értékeljük kellőképpen a múltat. Igaz ez akkor is, amikor az egészségügyről beszélünk a kormányprogramban. Kell egyfajta helyzetértékelést adni. Ez a helyzetértékelés elég szomorú, hiszen az elmúlt nyolc évben, de különösen az elmúlt négy évben jelentős forrásokat vontunk ki az egészségügyből, a gyógyító-megelőző kasszából 400 milliárdot, pontosabban 250 milliárdot, az összkasszából 400 milliárdot. Mindez odavezetett, hogy maholnap az egészségügy működésképtelenné vált. Valóban felperzselődött az egészségügy, és ezen a felperzselődött talajon kell egy vadonatúj egészségügyet, egy egészségügyi rendszert létrehozni. Picit úgy érzi az ember, olvasva a kormányprogramot, hogy a semmiből kell egy új, más világot teremteni, ahogy ezt annak idején Bolyai fogalmazta meg akkor, amikor az euklideszi geometria 11. pontját cáfolta.

Az elmúlt időszak eredménye volt, hogy orvos-orvos, orvos-beteg közötti kapcsolat ment tönkre, megszűnt a bizalom az egészségügyi rendszer és a polgárok között. Ennek eredménye lett a várólisták kialakulása, eredménye lett a kórházak eladósodottsága, és nagyon-nagyon sok olyan, bizalmi tényezőn alapuló orvosi beavatkozás, amely az elmúlt időszakban gyakorlatilag a hitelét vesztette. Várólisták, a hozzáférés korlátozása, eszköz- és gyógyszerhiány, káosz és a működésképtelenség maradt - ez az, amin most változtatni kell.

Az új kormányzat előtt egyrészt egy válságkezelés áll, de a válságkezelés után egy jövőt is építeni kell. A válságkezelés során nemcsak csontvázakat lehet majd találni, hanem elrejtett aknákat is. Ilyen elrejtett akna a minimumfeltételekkel foglalkozó rendelet, az alulfinanszírozottság, a volumenkorlát, a rezidensképzéssel kapcsolatos visszásságok és a közreműködői szerződések lehetetlen helyzete, amelyek magukban hordozzák, hogy maholnap működésképtelen a rendszer.

Ebben a programban azonban megfogalmazódott egy nagyon fontos gondolat, ez pedig először fogalmazódik meg a magyar parlamentben, kormányprogramban, hogy az egészségügy stratégiai kérdés, az egészségügy stratégiai ágazat.

(15.00)

Ez azt jelenti, hogy nem a maradékelv szerint, hanem kiemelten kell majd figyelni és finanszírozni az egészségügyet. Nyilvánvalóan nem csak a mi fejünkben fogalmazódott ez meg, hiszen Európában nagyon sokan azt mondják, hogy az egészség egy versenyképes gazdaság produktív tényezőjét jelenti. Hiszen ha egy korszerű gazdaságról beszélünk, akkor azt mondhatjuk, hogy egy korszerű gazdaság tudásintenzív, tőkeintenzív, infrastruktúra-igényes, amihez az oktatás, a kultúra, a sport és különösen az egészség hozzátartozik. Ha a fejlett országokat vizsgáljuk és szeretnénk felzárkózni, akkor láthatjuk, hogy valamennyi ország GDP-jének egyre nagyobb részét a szolgáltatások adják. A demográfiai, mortalitási és morbiditási adatok is azt mutatják, hogy egyre nagyobb szükség van, egyre inkább kiemelt helyet kap az egészségügy és a szociális ellátás.

Ha össze kellene foglalnom, akkor azt mondhatom, ahhoz, hogy Magyarországon egy tudásalapú társadalom kialakuljon, hogy a térségben központi, vezető szerepet játsszunk, hogy meghatározók legyünk a kutatás-fejlesztésben, hogy a térségben kulturális, humán szolgáltatási, turisztikai központ lehessünk, ahhoz elengedhetetlen, hogy az egészségügy stratégiai ágazatként legyen kezelve. Ez a program, amely itt megjelent, Magyarország lakosságának nemcsak kétharmadát, hanem háromharmadát hívja hozzá. Ez A nemzeti együttműködés programja, és ez a nagy változás, egy új egészségügy felépítése csak együttműködéssel lehetséges, a háromharmad együttműködésével.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 392 2010.07.05. 7:06  365-417

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A T/575. sorszámú törvényjavaslat két fontos részéhez, a biztosításfelügyelet megszüntetéséhez, illetve a patikaalapítási moratóriumhoz kívánok hozzászólni, egyfajta geneológiai megközelítést alkalmazva, amelyből politikai, illetve szakmapolitikai következtetéseket kívánok levonni.

2004-ben teljesen nyilvánvaló volt, hogy több-biztosítós rendszerben gondolkodtak a szabaddemokraták. 2005-ben Gyurcsány Ferenc még egybiztosítós modellről beszélt, és belátható időn belül nem is gondolta, hogy több-biztosítós modellről lenne szó. 2006-ban, az országgyűlési választások után teljesen nyilvánvaló volt, hogy egyfajta rossz politikai alku révén Magyarország egy olyan útra tér rá, amelynek igazán hagyománya Európában nincs. Ennek eredményeként vagy ennek a folyamatnak a kontrollálásaként született meg a biztosításfelügyeletről szóló első törvény, akkor az az egészségbiztosítás körében végzett tevékenységek felügyeletéről szóló cím alatt jelent meg.

Mint tudjuk, és itt képviselőtársaim közül többen elmondták, nem született meg - hála istennek - a több-biztosítós rendszer, a biztosításfelügyelet maradt, és nyilvánvalóan részben az ellátottak jogait védte, de a több-biztosítós rendszerben a finanszírozót is ellenőriznie kellett volna. De miután a finanszírozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állami tulajdon és az Állami Biztosításfelügyelet is egy kormányzati intézmény, így azután csak az ellátottak jogait kívánta ellenőrizni, illetve a kormányzat felhasználta arra, hogy bizonyos forrás-megtakarítások érdekében felhasználja a biztosításfelügyeletet. Éppen ideje volt, hogy a biztosításfelügyelet megszüntetésre került. Megjegyzem, a Bajnai-kormány idején az egészségügyi bizottság ülésén már a szocialista képviselők is felvetették, hogy éppen ideje, hogy megszűnjön a biztosításfelügyelet. Örömmel üdvözöljük, és örülünk annak, hogy ez a törvény most itt megfogalmazásra került, és támogatni is fogjuk.

Ugyanakkor az ellátások, a betegjog a mai Európában felértékelődött, az európai egészségügyi fogyasztói index kialakításakor is az egyik legkomolyabban figyelembe vett szempont a betegjogok kérdése, így ennek valamilyen koherens és központi, intézményesített formája az elkövetkezendő időkben majd megalkotásra vár.

A másik téma a patikaalapítási moratórium. 2006-ban a harmadik törvény volt az, amely két lépcsőben liberalizálta a patikaalapítást. Az első lépcső egy könnyített, és 2010-ben, majd egy módosítás révén 2011-ben teljes liberalizáció jött volna létre. Természetesen, ahogyan sok más, ez is egy rossz politikai alku szüleménye volt, hiszen ez a törvény sem élvezte teljes egészében a kormánypártok támogatását. Még egyszer mondom: rossz politikai alku eredménye volt.

A gyógyszerellátás javulását, a gyógyszer-hozzáférés javulását és a gyógyszerbiztonságot hirdették akkor, amikor ezt a törvényt annak idején megfogalmazták. A célok nem valósultak meg. Itt szóba került az árrés. 2006-ban 18 százalék körül volt az árrés, ma 8 százalék az árréstömeg, nem változott, miközben 400-500-zal több patika jött létre, és mi sem jellemzőbb, hogy az 1500 alatti településeknél mindössze csak két új patika létesült. Ez is azt jelzi, hogy nem az ellátás színvonalát és a hozzáférést javította volna. Nem véletlen, hogy válságközeli helyzetbe kerültek a kis patikák.

Természetesen a moratórium kapcsán figyelembe kell venni, hogy egyfajta - és ezt is megelőzi ez a törvényjavaslat - horizontális, illetve vertikális koncentráció indult el, nemcsak patikaláncok alakultak ki, nemcsak patikák kapcsolódtak egymáshoz, hanem a gyártó-, a nagykereskedő- és a szolgáltatólánc is kialakult, amely erőteljes monopóliumok létrejöttéhez vezethet s vezetett, amely semmilyen tekintetben nem szolgálta a versenyt.

Egyébként az Európai Unió döntése alapján nem is illik vagy nem is kötelező kinyitni ezt a piacot, hiszen a gyógyszerészhez, a személyi joghoz kötött patikaalapítás eurokonformnak minősül, és nemcsak, hogy annak minősül, hanem úgy tűnik, leginkább ez fogja biztosítani a gyógyszerbiztonságot. Itt is egy rossz politikai alku született, amelynek eredményeként létrejött az a helyzet, amellyel itt most valamennyien küszködünk.

Örömmel vesszük a moratórium kialakítását. Nyilvánvaló, hogy majd úgy kell végérvényes döntést hozni, úgy kell szabályozni, hogy a jelentős nagykereskedői tartozások, illetve a jelentős, már meglévő szolgáltatók szerencsétlen helyen történő jelenlétét is valamilyen formában kezelni kell, tehát nincs könnyű helyzetben a kormányzat.

Végezetül a zárómondat az lenne, hogy a rossz politikai alkuk szülte törvény sohasem fogja beteljesíteni azt, amit elvártunk tőle. Abban reménykedünk, hogy a nemzeti együttműködés keretében születhetnek majd jó törvények.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Kaufer Virág képviselő asszonynak adom meg a szót.)

SF/Latorcai-Nyakó-/bl

(2.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 104 2011.03.24. 5:51  1-147

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Elfogódottabb vagyok, mint hogy hétköznapi magyarsággal kifejezhessem azt a megtiszteltetést és meghatódottságot, amit nemzeti konzervatív politikusként érzek, hogy résztvevője lehetek konzervatív politikusként a magyar alkotmány megalkotásának, illetve részt vehetek annak megszavazásában. Egy olyan történelmi pillanat cselekvője vagyok, lehetek és vagyunk valamennyien, amely eredményeként olyan alkotmány születik, amely évtizedekre, ha kell, évszázadokra rendezi hazánk létének, megmaradásának legfőbb, legfontosabb alapelveit.

Külön öröm számomra, hogy az alkotmánytervezet preambuluma, hitvallása világos értékválasztást fogalmaz meg azzal, hogy keresztény alapokra épül. Ez az értékválasztás zsinórmérték volt a középkorban, majd az újkorban is, mert ez a kultúra tette lehetővé, ez a keresztény erkölcsi rendszer tette lehetővé, hogy már a középkorban létrejöjjön, kialakuljon az Európai Uniónak valamilyen előképződménye. Ezért ma bátran mondhatjuk, hogy a Nemzeti hitvallás támaszkodik a múltra, rendezi a mai együttélésünk szabályrendszerét, és illeszkedik a jelen és a jövő Európájához.

Az alkotmány szövegéből kiérezhető a legfőbb bibliai parancs, a szeretet parancsa, amelyet ma gyakran szolidaritásnak nevezünk, akkor, amikor a szomszédos népek tiszteletéről, a kisebbségek megbecsüléséről, az elesettek támogatásáról szól, beszél. Mint egészségüggyel foglalkozó parlamenti képviselő, fontos volt, hogy a szövegtervezetben az egészséggel, az egészséges környezettel és az egészségmegőrzéssel kapcsolatban fontos alapjogok kerültek meghatározásra. A XIX. cikk (1) pontja: "Mindenkinek joga van a testi és lelki egészség megőrzéséhez." A (2) pont: "Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő." Az indoklás izgalmas a XI. cikkhez: "A jó egészségi állapot megőrzése mindenki számára szükséges az emberhez méltó és tevékeny élethez." Tehát a jó egészségi állapot fontosságáról beszél, majd ennek a gazdasági oldaláról is, amikor azt mondja az indoklásban, hogy az állam a mindenkori lehetőség függvényében a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel elérhető egészségvédelmet tűzte ki célul.

E mondatok olvasása közben felvetődik, hogy az egészségvédelemre, illetve az egészségügyi ellátáshoz való jogra nem leselkedik-e a piac, az elüzletiesedés veszélye. Fontosnak tartotta az alkotmány-előkészítő bizottság, hogy az ország kiszolgáltatottságát az eladósodás mértékének szabályozásával védje. Az emberi élet, az emberi egészség, különösen az egészség Magyarország egyik legfontosabb tőkéje, így külön megfogalmazott védelem illeti az üzleti érdekekkel szemben. Kétségtelen, hogy az egészségügyi ellátáshoz szükséges források gyűjtésében, az ellátások megszervezésében, a szolgáltatások biztosításában jelen volt és jelen lesznek piaci szereplők, de az üzleti szempontok, a profit megszerzése, illetve növelése nem szűkítheti az egészséges élethez, a méltósághoz és a gyógyuláshoz való hozzáférés jogát, mert ezzel a legfőbb elvet, a szolidaritás, a szeretet elvét, értékét adnánk fel, vagy annak érvényesülését gátolnánk.

XIII. Leó pápa XIX. század végén megfogalmazott enciklikájára, a Rerum Novarumra gondolok akkor, amikor abban megfogalmazódott, hogy az emberi munka előrébb való, mint a tőke. Ennek valamilyen megfogalmazása az alkotmányban szintén helyenvaló lenne oly módon, hogy az állampolgárok egészségének biztosításában a szolidaritás elve előrébb való, vagyis a szolidaritás elve nem kizáró, de elsőbbséget élvező tényező lenne. Ennek alkotmányban történő megfogalmazása lehetőséget adna arra, hogy elkerüljük azokat a 2006 és 2010 között már megtapasztalt politikai és üzleti ambíciókat, aminek célja volt, hogy a magyar egészségbiztosítást, társadalombiztosítást és szolgáltatást kiárusítsa honfitársaink kárára.

(15.00)

Ezzel veszélybe sodortak volna jelentős alapjogokat. Bízom abban, hogy az alkotmányban ez megfogalmazásra kerül. Ezért kérem a fenti javaslat megfontolását. A készülő alaptörvény szellemével, értékrendszerével emelt fővel azonosulok, támogatom az új alkotmányt szavakban és tettekkel szavazáskor.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 188 2012.04.24. 2:16  173-250

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Csatlakoznék Ágh képviselőtársamhoz, és szeretném megdicsérni Göndör István képviselőtársamat, aki, valóban látszik, hogy több évet töltött, több ciklust töltött a parlamentben, hiszen politikai populizmusból csillagos ötösre vizsgázott. Valószínűleg nem volt hiábavaló az itt eltöltött sok év.

Egyetlenegy felszólalásban azt mondani, hogy a Fidesz a klientúráját építi akkor, amikor centralizációról, koncentrációról beszélünk, majd egy olcsóbb rendszerről, és akkor ezt követően majd elhelyezzük ebben a rendszerben a saját klientúránkat, ez nehezen összeegyeztethető. Annál is inkább, mert 2010-ben a választásokon több mint 3 millió ember szavazott a Fideszre, ezt nagyon nehéz lesz elhelyezni a kormányhivatali, illetve a járási rendszerben. (Derültség az MSZP soraiban.) Egy kisebb párt gondolhat arra majd, hogy a saját klientúráját elhelyezi, meg is értem, hogy ilyen léptékben közelíti meg ezt a kérdést. (Dr. Lamperth Mónika: Ilyen hülyeséget!)

A másik: valóban szakmai vita zajlott le arról, hogy hány körzet legyen Budapesten, hány járási központ legyen Budapesten. Nyilvánvaló, ebben egy konszenzus született, van példa arra, 200-250 ezres járás Budapesten kívül is, de jellemző, hogy született egyfajta kompromisszum a képviselők között, volt egyeztetés, amely egyeztetés eredményeként megegyeztünk a 7 vagy a 23 kerületben elhelyezkedő hivatalban.

Talán még annyit, hogy a bátorság kérdése. Előfordul, és ez talán egy kritika saját magunk számára is (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), tehát attól, hogy valami még nem volt, az nem azt jelenti, hogyha meglépjük, akkor az nem lesz eredményes. Éppen ezért lehet, hogy egy picit több bátorság nem is ártott volna.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 121 2012.05.09. 2:44  120-136

DR. PESTI IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A 2012. évi XXXI. törvény, amely módosította a 2012. évi II. törvényt, a szabálysértési eljárásról, a szabálysértés nyilvántartásának rendszeréről szól. Rendelkezett arról, hogy 2012. április 15-től 350 fő, akik az önkormányzatoknál szabálysértéssel foglalkoztak, a helyi önkormányzatoktól átkerülnek a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatalokhoz.

Az államháztartási törvény 12. §-ának (2) bekezdése értelmében olyan feladat róható ki, amely mögött a pénzügyi fedezet biztosított. Ez az előterjesztés éppen a 350 fő munkájának a pénzügyi fedezetét kívánja biztosítani, oly módon, hogy a központi költségvetés egyenlege ne változzon. Egész pontosan a bevételeknél, tehát a bírságból származó bevételeknél, amelyek most már nem az önkormányzatoknál, hanem egy részük a központi költségvetésben fog jelentkezni, kívánja 997,5 millió forinttal megemelni a bírságbevételi jogcímcsoportot, amely fedezetül fog szolgálni a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatalhoz átkerült 350 fő szabálysértési dolgozónak.

Ez az összeg kellőképpen átgondolt, hiszen ma már tudjuk, hogy mely ügyintézők milyen bérköltséggel kerülnek át a kormányhivatalokhoz; tudjuk, ismerjük a hozzájuk tartozó járulékot; a dologi kiadások tekintetében pedig sokkal visszafogottabb a tervezés, mint ahogyan az korábban az önkormányzatoknál volt.

Éppen ezért ez a 997,5 millió forint megalapozza a 350 fő szabálysértésben dolgozó ügyintézőnek erre az évre a pénzügyi fedezetét.

Tisztelettel kérem ennek támogatását. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 135 2012.05.09. 2:19  120-136

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Három képviselő mondta el a véleményét, valamint a Költségvetési Tanács véleményét hallottuk. Azt mindenféleképpen örömmel kell megállapítanom, hogy a szakmai vélemények egybehangzóan pozitívak és támogatóak voltak. Nyikos képviselő úr szó szerint mondta, hogy szakmailag és technikailag korrektnek tartotta az előterjesztést. Köszönöm szépen mindannyiuk részéről, hogy szakmailag korrektnek és tisztességesnek tartották az előterjesztést.

Volt néhány kritikai észrevétel. Ezek közül az egyik az, hogy miért önálló képviselői indítványként került ez benyújtásra, miért nem a kormány nyújtotta be. Ennek oka, hogy júniusban már a kormányhivataloknak kell biztosítani a 350 dolgozónak a fizetését, és ez az út gyorsabbnak tűnt, így biztosítva van, hogy júniusban valóban fizetést kapnak az ügyintézők.

Az is vita egyébként - ugyan a főösszegét érinti, de a központi költségvetés egyenlegének változatlansága miatt -, szükséges-e, hogy a Költségvetési Tanács véleményt mondjon, ez szakmai körökben is esetleg vita kérdése lehet.

Jó néhányan beszéltek a '13-as költségvetésről, beszéltek az ÁSZ-ról, beszéltek az ÁSZ és a Költségvetési Tanács kompetenciájának fedéséről, illetve az IMF-tárgyalások is szóba kerültek. Ezek a mai előterjesztésnek a politikai projektrészét képviselték az ellenzék részéről, én ezekre nem kívánok válaszolni. Azokat azonban, amelyek a kritikákban megszívlelendők, megszívleljük, és köszönöm szépen azokat is, de még egyszer mondom, a politikai akcióra nem kívánok válaszolni.

Köszönöm, hogy szakmailag mindenki elismerte az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 112 2012.05.15. 2:42  111-112

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A múlt héten T/6930. számon módosító indítvány érkezett a költségvetéshez, amelynek lényege az volt, hogy a kormányhivatalokhoz új feladat került, ez az új feladat a szabálysértési feladatok ellátása, amely az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz kerül. A törvény értelmében mintegy 350 szabálysértési dolgozó az elkövetkező időszakban ezt a feladatot a kormányhivataloknál látja el. A működésükhöz szükséges finanszírozást azonban egy módosító indítvány keretében kívántuk megteremteni, amelyet az elmúlt héten a költségvetési bizottság megszavazott és támogatott.

A feladat átvétele során nyilvánvalóvá vált, és lehetőség is mutatkozott arra, hogy ne csak pusztán átvétel történjen, hanem egy jelentős fejlesztés is, és nemcsak fejlesztés, hanem egyfajta költséghatékony működés kialakítása is. Ezért képviselőtársam, dr. Tarnai Richárd újabb módosító indítványt tett, amelynek értelmében a korábbi 997,5 millió forint helyett 1286,3 millió forintnyi összeget kívánunk a központi költségvetésből átcsoportosítani a kormányhivatalok számára úgy, hogy a központi költségvetés egyenlege nem változna. A most említett plusz 288,8 millió forint pénzügyi fedezetét éppen a költséghatékony működés fogja biztosítani, hiszen az informatikai fejlesztések, a helyszíni eljárások lefolytatása, a rendkívüli munkavégzések többletköltséget jelentenek, de ugyanakkor jelentősen javítják a munka hatékonyságát, ami biztosítani fogja a szabálysértési eljárások folyamatában a többletköltség fedezetét.

Ezért tisztelettel kérem a Ház támogatását a módosító indítványhoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 155 2012.06.04. 1:38  150-158

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagy tisztelettel hallgattam képviselőtársaim felszólalását, és azt gondolom, kellő alapossággal mondták el mindazt, amit elmondtak; egyetlenegy dolog, amit figyelmen kívül hagytak, azok a tények voltak. Egész pontosan annyi történt, hogy a kormányzat döntése értelmében április 15-étől a szabálysértési feladatok a kormányhivatalokhoz kerültek, a kormányhivatalokhoz került feladat személyi és dologi kiadásait becsülték 997,5 millió forintra. Az átadás során kiderült, hogy olyan tárgyi eszközök szükségesek még, amelyek indokolttá tették a plusz 288 millió forint összeget úgy, hogy a költségvetés hiánya nem változna.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezt megelőzte egy számítás, amelynek értelmében 1,1-1,8 milliárd forint bevétel várható a szabálysértésekből, a kormány pedig azért vette tudomásul a 288 millió forint elvételét, mert a Költségvetési Tanács nem támogatta. A kormányzat nagyvonalúsága és tisztessége az, hogy a Költségvetési Tanács véleményét figyelembe vette, és saját hatáskörben próbálja ezt a feladatot megoldani, rendezni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)