Készült: 2024.04.19.08:57:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

293. ülésnap (2013.06.26.),  112-118. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:37


Felszólalások:   107-112   112-118   118-125      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Megkérdezem az Országgyűlést. Önök döntenek, most! (Szavazás.)

194 igen, 27 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el a választ.

Tisztelt Országgyűlés! Hegedűs Tamás, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: "Mi indokolja a kft.-k alaptőke-szükségletének drasztikus megemelését?" címmel. Az interpellációra miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úr helyett Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Hegedűs Tamás képviselő úré a szó.

HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az új polgári törvénykönyv szerint a kft.-k alapításához szükséges minimális tőke a jelenlegi 500 ezer forint helyett 3 millió forintra fog emelkedni. Az erre vonatkozó új szabályozásokat az új törvény normaszövegének 3:159. §-a tartalmazza.

Jelen pillanatban ugyanakkor még gyakorló jogászok sem tudják minden tekintetben egyértelműen értelmezni a drasztikus szigorítást. Az új szabályozás bevezetésének határideje jövő év március 15-e, de az nem egyértelmű, hogy csak az e dátum után alapított kft.-kre vonatkozik-e a megemelt alaptőke követelménye, vagy már a meglévőkre is. Utóbbi esetben nemcsak az új cégek megjelenése válik nehezebbé, hanem a meglévő magyar kisvállalkozások jelentős részének életben maradása is kérdésessé válhat. Holott mind az új vállalkozások megjelenése, mind a meglévők fennmaradása alapvető szükséglete mind a kívánatos gazdasági növekedésnek, mind a foglalkoztatás bővülésének.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kormányzati szereplők több esetben is kijelentették, hogy a gazdaságpolitika kiemelten kívánja kezelni és helyzetbe hozni a magyar kis- és középvállalkozásokat. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági társaságok legelterjedtebb formájának, a kft.-nek a hatszorosára növekvő alapítási költségei, illetve a gyakran, szinte önfoglalkoztatást végző meglévő cégek esetében a minimális alaptőke hasonló mértékű felduzzasztása komoly akadályt jelent mind a vállalkozási szabadság bővülésének, mind a magyar gazdaság növekedési esélyeinek. Meggyőződésem, hogy a kormány célja nem lehet a kis- és középvállalkozói szektor ellehetetlenítése, ami szöges ellentétben állna a három éve hangoztatott kkv-barát retorikával.

Kérdezem tehát tisztelt államtitkár urat: mi indokolja az alaptőke-szükséglet ennyire drasztikus megemelését, illetve felmérték-e, hogy milyen negatív hatása lehet ennek a lépésnek a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatás bővülésére?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Ahogy azt beharangoztam, a kérdésre Rétvári Bence államtitkár úr válaszol a tárca nevében. Öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagymértékben meglep képviselő úr kérdése, hiszen a polgári törvénykönyvről egy elég hosszú vita folyt már a Magyar Országgyűlésben, módosító javaslatokat is lehetett benyújtani, azokról is történt szavazás, és a Jobbik részéről semmifajta módosító javaslat nem érkezett ezen tárgykörrel kapcsolatban, tehát a kft.-k törzstőkéjének a visszaemelése ellen.

188 módosító javaslat és 16 kapcsolódó módosító érkezett, de ezek egyike sem célozta azt, amit képviselő úr az imént mondott, sőt a Jobbik a polgári törvénykönyv vitájában ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett, hiszen Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr 2012. november 21-én kifejezetten üdvözölte azt a szakaszt, amelyet most képviselő úr támadott, és mondta, hogy eddig túl könnyed volt a rendszer. Idézem szó szerint a Jobbik vezérszónokát: "Éppen ezért üdvözöljük egyébként azt, hogy a társaságalapításnak az a könnyed rendszere, amely az elmúlt években kialakult 500 ezer forintos törzstőkével, az most visszamegy, visszaemelkedik 3 millió forintra, de az igazi megoldás az lenne, ha valamilyen módon a vagyonfedezet egy része rendelkezésre állna a társaság működése alatt a hitelezők számára." Akkor tehát a Jobbik ezt a módosítást támogatta, most pedig ezzel ellentétes álláspontot fogalmazott meg, tehát nyilván ez egy Házon belüli vita, amelyet valamelyest orvosolni kell. Ugyanakkor a szakmában is lezajlott ez a vita, tehát ennek van egyébként alapja, hiszen nagyon sokan gondolják úgy, ahogy ön is nyilván, hogy minél könnyebben kell valakinek piacra jutni.

Ugyanakkor a kodifikációs bizottság és mindazok a szakértők, jogászok, tudósok, akik közreműködtek ennek a javaslatnak a kidolgozásában, ezzel ellentétes következtetésre jutottak, ugyanis általában nagyon sokan használták fel a könnyű cégalapításnak ezt az 500 ezer forintos törzstőkés lehetőségét arra, hogy visszaéljenek a cégalapítással. Nem valódi termelőtevékenységre, nem kereskedelemre, nem szolgáltatásra használták fel, hanem egész egyszerűen - hogy szépen fogalmazzak - adóoptimalizálásra, ha csúnyábban akarnék, akkor adóelkerülésre alkalmazták ezeket a cégeket. És körülbelül minden harmadik cég, amelyet ilyen félmillió forinttal alapítottak, hamarosan fantomizálódott, és nagymértékű köztartozást halmozott fel, de érdemi kereskedelmi tevékenységet, munkahelyteremtést nem végzett.

(13.50)

Igyekeztünk törvénymódosításokkal is kiszűrni a fantomcégeket. Az adóregisztrációs eljárással tavaly 1500 cég esetében tudtuk megakadályozni, hogy a tulajdonosok csalárd magatartásának az eszköze legyen ez a cég, a veszteséget termelő tevékenységet pedig, hogy azt akarják folytatni, ezt hatezer cégnél sikerült - a fantomizálást - kiszűrnünk, egyébként a már létező cégek közül.

Az új polgári törvénykönyv azonban mindenki számára kibővült lehetőséget biztosít a változás szabadságában olyan téren, hogy most már a betéti társaságok megszűnnek ebben a különös jogi kategóriában lenni, hogy nincsen jogi személyiségük, hanem azok is jogi személyiségként működnek, jóllehet nyilvánvalóan a mögöttes felelősség sokkal nagyobb, nemcsak arra a kis befizetett tőkerészletre korlátozódik, amit szolgáltatnak a cég alapításakor a tagok.

Tehát ez a módosítás, képviselő úr, a forgalom biztonságát, a kereskedelem biztonságát hivatott szolgálni, hogy igazi tőkefedezet legyen a gazdasági társaságok mögött. Ha valaki egy komoly vállalkozást kíván folytatni, és csak 500 ezer forint lenne az a fedezet, amelyik a hitelezők kielégítésére szolgál, az túl kicsi összeg, érezhetően és láthatóan komoly garanciát nem jelent az üzletfeleknek vagy a fogyasztóknak, hogy valakinek esetleg félmillió forintig terjed ez a mögöttes felelőssége, ez a 3 millió forint hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb fantomcég legyen, tisztábbak legyenek az üzleti viszonyok, és megbízhatóbbak legyenek a hitelviszonyok is.

Bízom benne, hogy képviselő urat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamat is sikerült meggyőzni, és el tudja fogadni a válaszomat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

HEGEDŰS TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, ami rámutat arra, hogy mennyire összetett kérdésről van szó, hiszen van ennek a kérdésnek egy jogi vetülete és van egy gazdasági vetülete is, és mint minden döntésnek, vannak előnyei és hátrányai.

Mi azt elfogadjuk, hogy ez a lépés a gazdálkodás biztonságára jótékony hatással lehet, de nézzük meg a másik oldalát is. Felmérte-e vajon a minisztérium, hogy ennek az egyébként önmagában üdvözlendő törekvésnek milyen negatív mellékhatásai lehetnek gazdaságilag. A válaszából nekem úgy tűnik, hogy ilyen felmérés nem készült, hatásvizsgálatok nem készültek ezzel kapcsolatban, és ilyen módon, ha nem készültek hatásvizsgálatok, akkor valószínűleg azok az átmeneti szabályozási eszközök sem készültek el, amelyek a szándékolatlanul bekövetkezett negatív gazdasági hatásokra választ jelenthetnek.

Mivel a kérdésemre öntől nem kaptam választ, ezért a választ nem tudom elfogadni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Most az Országgyűlés szavaz. Tessenek parancsolni! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a választ 195 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az interpellációk végéhez érkeztünk.

13 óra 53 perc van, áttérünk az azonnali kérdések tárgyalására. (A képviselők nagy része távozik az ülésteremből.) Amennyiben valakinek halaszthatatlan feladata akad odakint, akkor az a kérésem, hogy gyorsan tegye meg a teremből való távozását, mert folytatjuk a munkát. (Rövid szünet. - Számos képviselő távozik a teremből.)

Tisztelt Országgyűlés! Varga Zoltán, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a belügyminiszter úrnak: "Összeomlott a feladatfinanszírozás?" címmel. Miniszter úr Tállai András államtitkár urat jelölte ki válaszadónak. Kérdezem, hogy elfogadja-e válaszadóként. (Jelzésre:) Elfogadja. (Folyamatos zaj.) Várjon még egy picit, mert nagyon-nagyon nagy az alapzaj. Államtitkár úrtól is elnézést kérek, kicsit várunk! Ja, önnek van ilyen kis fülhallgatója, úgy hallja.

Varga Zoltán képviselő úr, szerintem kezdjük el az azonnali kérdést. Öné a szó.




Felszólalások:   107-112   112-118   118-125      Ülésnap adatai