Készült: 2020.07.14.15:33:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (2007.04.02.), 221-223. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:09


Felszólalások:  Előző  221 - 223  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr!

ELNÖK: Kérem, csatolja fel a mikrofont, mert nagyon torzít. Köszönöm.

DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Így esik le, ezért tartom. Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, sokan elmondták már, azt a kérdést kell mindenekelőtt magunknak feltenni, hogy mi értelme van, mi jelentősége van a tisztelt Ház előtt, a plenáris ülés előtt tárgyalni egy 2004-es és 2005-ös beszámolót. Az első válaszom, hogy tulajdonképpen az értelmetlennek látszó tárgyalásnak is van jelentősége abból a szempontból, hogy a jövőre nézve következtetéseket vonunk le. Az első ilyen következtetés, hogy ha a tisztelt Ház a tekintélyét vissza akarja szerezni, ez nem fordulhatna elő.

A második, hogy természetesen jó szívvel, ha a tényeknek megfelel a beszámoló, az ember azt mondhatná, hogy miért ne fogadnám el. Ha a könyvvizsgáló ellenjegyezte a pénzügyi beszámolót, miért ne fogadhatnám el? Itt az igazi kérdés a képviselőház, az Országgyűlés számára az, hogy az egész tekintetében, az egész médiapiac tekintetében milyen tendenciák érvényesülnek, fel lehet-e vázolni egy olyan képet, hogy bizony törvényalkotói kötelezettségünknek kell hogy eleget tegyünk, ha a jelenlegi helyzeten, a jelenlegi médiapiaci helyzeten változtatni kívánunk.

Egyetértek azokkal a felszólalókkal, akik értékesnek, értékállónak és értékközvetítőnek minősítették a Duna Televízió tevékenységét. Itt van az első komoly kérdésem, hogy mi az, amit tehetünk annak érdekében, hogy ami értékes, az egyben nézett is legyen. Lehet-e a törvényalkotással ezt valamilyen módon befolyásolni, vagy azt kell mondani, hogy ez is az elbulvárosodási folyamat része, és tudomásul kell vennünk, nekünk ebben semmi felelősségünk nincs?

Azt gondolom, a jövőre nézve, a jövőre vonatkoztatva a Kereszténydemokrata Néppártnak más az álláspontja. Az új szabályozásban és különösképpen a digitalizálás kérdésében ezt az egyensúlyhelyzetet meg kell teremteni, mégpedig olyan módon, hogy a közszolgálat valóban megkapja a saját értékének megfelelő tisztséget. Az új szabályozásban figyelemmel kell lennünk arra, hogy vannak olyan kérdések, vannak olyan szegmensek a médiapiacban, amelyek nem piacosíthatók. Különösképpen egy olyan televízió esetében kell ezt a kérdést felvetni, amely televízió bizonyos értelemben - ki merem mondani - valamifajta küldetéstudatot kell hogy teljesítsen, hiszen a határon kívüli magyarok ezen a televízión keresztül kaphatnak képet Magyarországról, számolhatnak be, és a kulturális egységét, a magyar nemzet kulturális egységét is kell szolgálnia ennek a televíziónak.

Ugyanakkor a két évnek érdekes módon bizonyos értelemben - nem visszafelé akarok mutogatni - vannak más tanulságai is. Az egyik: a média, a televízió elnökválasztási procedúrája nem megfelelően szabályozott, és ez megint csak ránk nézve ró kötelezettséget. Ugyanakkor meg kell jegyeznem azt is, engedjék meg, hogy kicsit tamáskodva fogadjam a gazdasági eredményeket is. Nincs jogom innen olyan kritikát gyakorolni, amikor a teljes képet, a teljes gazdálkodást nem ismerem, csak bizonyos sarokszámokat, azt is csak nagyon vázlatosan. Azonban az a kérdés, hogy dicsekedhetünk-e, jó-e az, ha egy veszteséges gazdálkodás egyik évről a másikra ilyen javulást mutat. Vajon ezen folyamatok között mi áll? Csak az elnökválasztási procedúra áll, vagy más kérdések is? Hiszen úgy is lehet pozitív eredményt produkálni, hogy például a technikai fejlesztésekre semmit nem költök, és előbb-utóbb meg kell mondanom, hogy ha ez így megy vagy így működik, akkor nemcsak a kereskedelmi televíziókon, hanem az egész médiapiacon belül a Duna Televízió hátrányt szenved, mégpedig olyan hátrányt, amely versenyképességét nagy részben csökkenteni fogja.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Vissza kell térni arra a kérdésre is, és azt gondolom, ebben, a közszolgálatiság teljesítése kérdésében jobb teljesítményt nyújtott a Duna Televízió, mint más köztelevízió ebben a hazában. Nemcsak a panaszok számát tekintve, hanem a kiegyensúlyozottság tekintetében azt gondolom, megnyugtatóbb a helyzet, de nem lehet azt mondani, hogy minden irányban és mindennek megfelelne, hiszen ezen a területen, a közszolgálatiság területén nem csak a panaszok számával lehet mérni a közszolgálatiság megvalósítását.

Azt gondolom, amit a fideszes képviselőtársam is kifejtett, hogy ebben a kérdésben, ha a részleteit tekintenénk, akkor ez a beszámoló nyugodtan elfogadható lenne; azon aggályok miatt, amelyek felvetődnek, azt gondolom, a tartózkodás egy helyes álláspont. Helyes álláspont azért, mert jelezni szeretnénk azokat az aggályainkat, amelyeket itt a vitában, a bizottsági vitában is felvetettünk. Ugyanakkor nem mentjük fel önmagunkat. Nem mentjük fel önmagunkat azon kötelezettségünk alól, ahogy ebből a beszámolóból is kitűnik, hogy nem lehet ilyen helyzetet előállítani, mint 2004-ben volt a Duna Televíziónál az elnökválasztás kapcsán. Hozzáteszem, zárójelben megjegyzem, hogy nemcsak a Duna Televíziónál, hanem az összes közszolgálati médiumnál lassan végigmehetünk, mindenütt ez a helyzet valamikor bekövetkezett. Ez pedig nyilvánvalóan a törvény hibája.

Meg kell jegyezni azt is, hogy azt gondolom, függetlenül attól, hogy mi a törvényalkotók, az Országgyűlés felelőssége ebben a kérdésben, a saját területén, különösképpen az elnökválasztási kérdésben, abban egyébként vitatkoznék az előttem szólóval, hogy igenis van jogi relevanciája az elnöki pályázatnak. (Dr. Cser-Palkovics András bólint.) Igen, akkor egyetértünk ebben. A képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy a jog szerint igenis van jogi relevanciája az elnöki pályázatnak, a kuratóriumnak és az elnökségnek egy nagyon komoly jogosítványa számon kérni az elnöki pályázatban. Ebből a beszámolóból ez ilyen módon nyilván, miután 2005-ös beszámolót tárgyalunk, ez még hiányzik. Kíváncsi leszek a 2006-os beszámolóra, hogy abban szerepelni fog-e az elnöki pályázatban megfogalmazott dolgok beszámoltatása és az arról való tájékoztatás az Országgyűlésnek. Tehát a beszámoló szerves részének kell lennie annak, hogy az elnöki pályázatban ígért és vállalt kötelezettségek, szerződéssel megerősített kötelezettségek milyen módon teljesültek az adott évben. Persze nyilvánvaló, hogy időszakos, az elnököt több évre választják, ennek következtében az elnök mondhatja azt, hogy ebben az évben még ezeket nem teljesítettem, ennek ellenére a kuratóriumnak nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége az elnököt beszámoltatni, és minden olyan intézkedést, amely az elnöki pályázattal ellentétes, számon kérni az adott fungáló elnöktől.

Azt gondolom, hogy mindezeket figyelembe véve vitára alkalmasnak, a számadatokat tekintve elfogadhatónak tartom a beszámolót, magunkra nézve bizonyos kérdéseket a jogalkotás területén tanulságosnak érzek és megfontolandónak gondolok. Azt gondolom, ennek a 2004-es és 2005-ös beszámolónak ez az üzenete, hiszen az egész felszólalást azzal a kérdéssel kezdtem, hogy mi értelme van a 2004-es és 2005-ös beszámolót tárgyalni.

(19.40)

Ha ezeket a tanulságokat közösen levonjuk, akkor azt gondolom, hogy volt értelme ezen beszámoló megtárgyalásának, és a jövőre nézve nemcsak az Országgyűlésnek, hanem a regnáló és működő kuratórium, és különösképpen a regnáló és működő elnök számára is van üzenete ennek a beszámolónak és ennek a vitának. Tehát azért mondom, hogy ebben a vitában számunkra az egész médiapiacot kell tekinteni, számunkra a Duna Televízió és az alapítványa beszámolójának az egyik legfőbb üzenete, hogy ellen tudunk-e állni, tudunk-e valamifajta megálljt parancsolni annak az elbulvárosodási folyamatnak, ami ma Magyarországon zajlik, lehetséges-e az, hogy az értékrendi gondolkodás valamilyen módon ebben az országban teret nyerjen.

Ez a mi közös felelősségünk, nem pártpolitikai kérdés, ez értékrendi kérdés, és ha ebben valamit tudunk tenni, akkor tudjuk segíteni a Duna Televízió munkáját, és akkor számon kérhetjük a Duna Televíziótól, hogyha ebben a munkában tudtuk őket segíteni.

Köszönöm.




Felszólalások:  Előző  221 - 223  Következő    Ülésnap adatai