Készült: 2020.09.26.20:29:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

251. ülésnap (2002.02.05.),  5-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 19:59


Felszólalások:   1-4   5-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Domokos László frakcióvezető-helyettes úr, a Fidesz képviselője: "Korszakváltás az agrárpolitikában" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

 

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megszokhattuk már, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéseknél és problémáknál nincs uborkaszezon, ami, úgy vélem, teljesen rendjénvaló egy olyan ágazat esetében, amely az elmúlt évtized változásainak nem egyértelműen a nyertese.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt sosem tagadta, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos súlyos hiányosságokat fel kell számolni, de elődeivel ellentétben tettekkel is hozzá kívánt és kíván járulni a végre pozitív irányú változásokhoz.

A parlament őszi ülésszakát a mezőgazdaságból élők számára rendkívül fontos törvények módosításával, és egy új, a Nemzeti Földalapról szóló törvény megalkotásával zárta. A polgári kormány birtokpolitikájának alapját képező törvénycsomagnak már rövid távon is kedvező hatásai lehetnek, hiszen például a következő hetekben az ország valamennyi megyéjében nyilvántartásba vehetik a családi gazdálkodókat, és várhatóan márciustól már meghirdetésre kerülnek azok a hitelek és egyben finanszírozási konstrukciók, amelyek új lehetőséget és megnyugtató gyarapodást jelentenek majd a mezőgazdaságból élők számára, már rövid távon is.

Ennél azonban hangsúlyosabb az a közép- és hosszú távú folyamat, amely a törvényi keretek mellett az agrárium nemzetgazdaságban betöltött szerepének a helyére kerüléséhez vezethet. Ez a törvénycsomag egyrészt lezárja a birtokviszonyok átalakításának tíz éve tartó folyamatát. A kilencvenes évek elejétől beinduló termőföld-magánosítás elaprózódáshoz vezetett, a statisztikák szerint a földtulajdonosok 80 százaléka egy hektárral vagy annál kisebb területű földekkel rendelkezik.

A tulajdonosok egy része nem képes vagy nem kívánja maga művelni a földjét, ami nem csoda, hiszen ilyen birtokméret mellett hatékony mezőgazdasági termelés nem képzelhető el tömegesen. Ráadásul a kialakult helyzet nyomott földárakat eredményezett, és kedvezett a spekulációs célú, valamint a zsebszerződés néven elhíresült földvásárlási törekvéseknek.

E problémák megoldása, valamint az eredményes termeléshez elengedhetetlen optimális birtokviszonyok kialakítása és a gazdálkodáshoz szükséges források megteremtése állami szerepvállalás nélkül nem képzelhető el. Márpedig a kormányprogram kiemelt célként határozza meg a családi gazdaságok kialakítását és megerősítését, végső soron pedig a vidék polgárosodását. Úgy vélem, hogy mindannyiunk számára megnyugtató rendezést hozhat a törvénycsomag gyakorlati megvalósulása, és a jövőben remélhetőleg a családi agrárvállalkozások adhatják meg a mezőgazdasági termelés gerincét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez utóbbi kijelentéssel szeretnék áttérni arra a kérdéskörre, ami az elmúlt héten nagy vihart kavaró európai uniós bővítés finanszírozását illetően alakult ki. A megszavazott törvények és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek célja a fent említetteken túl az is, hogy hazánkban kialakuljon az európai uniós agrármodell, hiszen már középtávon a csatlakozással lehet és kell számolnunk. Nem véletlen tehát, hogy az uniós agrárgazdaság gerincét jelentő kis- és középbirtokos tulajdonszerkezet kialakítása a hazai szabályozás feladata is kell hogy legyen. Az Európai Bizottság tárgyalási pozícióit látva valóban komoly csatát kell vívni a kormánynak az elkövetkezendő időszakban, a nemzet érdekét szem előtt tartva. Valóban nem kérhetünk kevesebbet, mint amennyit az egyenlő versenyfeltételek megkívánnak.

Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy itthon is van tennivaló, hiszen az említett törvénycsomag gyakorlati megvalósítása felett is őrködnünk kell. Ez nem kis feladat, de mindannyiunk felelőssége, hogy a mezőgazdaság minden szükséges forrást megkapjon a megerősödéshez és gyarapodáshoz. Ez is hozzájárulhat az ország tárgyalási pozícióinak erősödéséhez az uniós országokkal folytatott egyeztetésben. A törvényalkotási munka nehezén tehát már túl vagyunk, de a gyakorlatban bizony még sok teendő vár ránk.

Mindezek fényében a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának nevében annak szeretnék hangot adni, hogy a magyar gazdák egyenlő elbírálásának biztosítása érdekében mindent meg kell tennünk az Európai Unió viszonylatában, de a hazai pályát tekintve következetesen tovább kell haladnunk a törvénycsomag nyitotta úton. Az új agrár- és birtokpolitikához a Fidesz-Magyar Polgári Párt e törvények megalkotásában betöltött szerepén túl a gyakorlatiasabb kérdések megoldásához is hozzá kíván majd járulni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Vonza András miniszter úrnak.

 

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A magyar gazdaság, ezen belül az agrárgazdaság mélyreható változások korát éli, mivel az uniós csatlakozás közelsége miatt fel kell gyorsítani felkészítését a megnyíló közös piacból adódó kihívásokra, versenyhelyzetre.

A polgári kormány az elmúlt évben hozott intézkedéseivel ezt a korszakváltást kívánta megalapozni. Az elmúlt évben a parlament megszavazta az agrártörvénycsomagot, amely egy új törvényről, a Nemzeti Földalapról szóló törvényről és két törvénymódosításról szól: a földtörvény módosításáról, illetve a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvény módosításáról. Ehhez kapcsolódik a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működéséről, valamint kiemelt támogatásáról szóló kormányrendelet, illetve a családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kis- és középüzemek kedvezményes hitelfelvételéhez kapcsolódó kamattámogatásról és állami kezességvállalásról szóló kormányrendelet.

Ezzel az intézkedéssorozattal a kisméretű, gyakran tőkeszegény, családi alapon szerveződő egyéni gazdálkodók számára komplex programot hirdetett meg a kormány, amely egységes keretbe foglalja a már korábbi években is működött különböző kedvezményeket a földalapú támogatásoknál, gazdahitelnél, kiegészítve azokat a kormány 10 milliárd forintnyi külön támogatásával és mintegy 100-150 forintnyi nagyságú kedvezményes hitelkonstrukcióval.

A program megalapozza e gazdaságok versenyképességét, felkészíti azokat az uniós időszak kihívásaira, műszaki-technikai fejlesztésük felgyorsításával esélyt teremt számukra a hazai és külpiacokon való eredményes megjelenésre is. Ez utóbbit közvetett módon szolgálja a zöldség-gyümölcs ágazatban kiépítésre kerülő termelő, értékesítő szervezetek - a köznép nyelvén: tészek -, továbbá a beszerző, értékesítő szervezetek működésének kiemelt támogatása, fejlesztéseik referálása.

A program részeként a családi gazdaságok regisztrációjukat követően igénybe vehetik mindazokat a támogatásokat, amelyeket a mezőgazdasági termelők számára a kormányzat biztosít. Ezen támogatási feltételek is megjelentek az elmúlt évben. A korábbi években mindig a tárgyévben jelent meg ez a miniszteri rendelet, most december hónapban ezt is megismerhették azok, akiket ez érdekel.

Ezen felül azonban további kiemelt támogatásokat biztosít részükre a kormányzat a földalapú növénytermesztési támogatások rendszerében, a beruházási támogatások körében - gépbeszerzések, építési, ültetvénytelepítési beruházások.

Engedjék meg, hogy kiragadjak egy példát: a családi gazdálkodók 300 hektáros földterületnagyságig önerő nélkül termőföldet vásárolhatnak. Amennyiben a már meglévő termőföldjüket 100 hektáros nagyságra kívánják bővíteni, akkor is nyilvánvalóan önrész nélkül és teljes kamattámogatással, tehát kamat nélkül tehetik ezt, húszéves futamidővel és egyéves tőketörlesztési türelmi idő mellett. Ilyen feltételek korábban a magyar mezőgazdaságban nem voltak.

Szeretném hangsúlyozni, hogy mindezek a változások nemzeti érdekkörben történnek, nemzeti érdekkörben maradnak azok a jó irányú folyamatok, amelyek a mezőgazdaságban megindultak.

 

(9.20)

 

Nincs igazuk azoknak, akik ennek ellenkezőjét állítják, hisz a törvények is megmutatják azt az utat, amelyet a mezőgazdaságnak be kell járni.

Tisztelt Ház! A vázolt komplex program rendkívüli érdeklődést váltott ki minden településen az ország mezőgazdaságból élő lakosságának körében. A rendszerváltást követő időszakban létrejött, egyéni tulajdonon alapuló gazdálkodás korszerű alapjait teremti meg, hozzájárul a családi alapon szerveződő gazdálkodás kiteljesítéséhez, a vidéken élők megélhetésének javításához. A családi gazdaságok programjának beindításán túl hasonló nagyságrendű feladat az agrárágazat európai uniós integrációja a hozzá tartozó intézményfejlesztéssel együtt. Az agrárágazatnak ugyanis a közeljövőben fel kell készülnie az uniós csatlakozásra, fokozatosan át kell vennie az Unió előírásait, a támogatási rendszer területén is ki kell építeni a jövőbeni uniós támogatások igénybevételéhez szükséges intézményrendszert. Mindezek együttesen valóban korszakváltást igényelnek az agrárpolitikában.

Szeretnék még reagálni a képviselő úr által elmondottakra: az tökéletesen úgy van, hogy ugyanolyan feltételeket kell biztosítani a magyar termelők részére is, mint amilyen feltételek mellett az európai uniós termelők is gazdálkodnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úr, a Független Kisgazdapárt képviselője: "Álhírek és tények a magyar mezőgazdaságról" címmel.

A képviselő urat illeti a szó.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap azokról az álhírekről és rémhírekről szóltam, amelyeket a balliberális sajtó az ellenzék sugallatára közöl a sajtóban a mezőgazdaságról (Dr. Géczi József Alajos: Kinn vannak a parasztok a földeken, nem nézik a tévét!), és ma ezt akartam folytatni, kiélezve személyre és személyekre. Ám elmenvén innen a parlamentből, tegnap bementem egy könyvesboltba, és a dalai láma könyve jutott a kezembe, amelynek címe: Hétköznapi tűnődések. (Dr. Takács Imre: A Viktor!) Ennek az első oldalán január 3-ánál az volt írva, hogy ha valaki örömét leli más becsmérlésében, az olyan, mintha rohadt gyümölcsbe harapna. (Derültség. - Keller László: Narancsba! Rohadt narancsba! - Közbeszólás: Hozunk még nektek!) Tehát a tartalmát elmondom mondandómnak, ám egészen visszafogottan.

Tehát mondjuk úgy finoman: egy politikai nagyotmondó a saját dicsőségére és tiszteletére saját maga által szervezett nagygyűlésen azt mondta, majd le is írta, hogy a Fidesz úgy módosította a földtörvényt, hogy most már minden további nélkül külföldiek is vehetnek termőföldet Magyarországon. Nos, amennyiben más mondta volna ezt, akkor az illető politikai nagyotmondó a tőle megszokott finom stílusban biztosan azt mondta volna, hogy aki ilyeneket mond, az az elemi iskolát sem végezte el, mert hisz egy párt nem módosíthat törvényt, csak a parlament, következésképpen az ilyen híresztelő forduljon elmeorvoshoz.

Nos, való igaz, hogy csak törvény módosíthat egy másik törvényt és parlament hozhat ilyen döntést, és valóban a parlament tavaly december 18-án módosította a földtörvényt, amelynek van egy kitétele, miszerint elővásárlási jog illet meg bizonyos sorrendben többeket, negyedik sorban a helyben lakót; megelőzi a családi gazdaság, a közeli rokon, a helyben lakó szomszéd és a többi, és a többi, de kétségtelen, hogy a helyben lakót is megilleti ez az elővásárlási jog. Most azt híresztelik, hogy ez az a kiskapu, ami alapján megvásárolhatják a külföldiek a magyar termőföldet, amennyiben helyben laknak. Csak arról feledkeznek meg, és itt a hazugság (Dr. Takács Imre a túlsó oldalra mutatva: Ott a hazugság!), nyilvánvaló hazugság, hogy maga az 1994. évi LV. törvény 7. § (1) bekezdése nem módosult, amely kifejezetten kimondja, hogy külföldi magánszemély és jogi személy nem vásárolhat termőföldet Magyarországon. (Dr. Géczi József Alajos: Sajnos veszik!) Ez jelenleg is hatályban van. Sőt, mivel ez a módosított törvény nemcsak az elővásárlási jogot határozza meg, hanem az előbérleti jogot, így még szigorodott az eredeti törvényi rendelkezés. Hiszen tudjuk, hogy a haszonbérlet és a haszonélvezet igénybevételével jöttek létre ezek a zsebszerződések, és annál is felállít egy sorrendet, ott is a negyedik sorban említi a helyben lakót, tehát szinte kizárja, hogy külföldi zsebszerződéssel megszerezze akár a bérletét is ezeknek a termőföldeknek.

Híresztelnek azután más butaságokat, szamárságokat is a földtörvény módosítása kapcsán, például azzal ijesztgetik a szegény nyugdíjasokat, hogy nyugdíjas nem lehet a családi gazdaság vezetője, mivel azt csak főfoglalkozásban lehet végezni. Teljesen képtelenség, nincs is már nyugdíjkorhatár Magyarországon (Derültség az MSZP soraiban.), egy nyugdíjas bármilyen munkát végezhet minden további nélkül. Ugyanezt mondják arra, amit már a tegnapi napirend előttimben is elmondtam, azt a szédelgést, amikor azzal ijesztgetik a magyar gazdákat, hogy aki nem végzett valamiféle szakiskolát, az nem lehet egy családi gazdaság vezetője, illetve majd most, hatvan-hetvenéves korában iratkozzon be ilyen iskolába, mert nem mondják el a módosítás további részét, a másik részét a mondatnak, tehát hogy vagy ilyen iskolát végzett, vagy három éve mezőgazdasági tevékenységet folytat, és ebből adóbevétele is van. Tehát ilyenekkel szédítik a szegény állampolgárokat (Dr. Géczi József Alajos: A rémhírterjesztők!), azokat, akik boldogan foglalkoznának mezőgazdasági termeléssel, és valóban megalapozza ez a módosítás az ő további életüket.

Mindebből azt kell kiemelni és rögzíteni: nem igaz, hogy Magyarországon lenne ma olyan hatályos törvény, ami alapján külföldi vásárolhat termőföldet Magyarországon. Nem igaz, ez az egyik tanulság. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A másik pedig, hogy a politikai szédelgőket le kell leplezni, mert szennyezik a közéletet.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.- Dr. Géczi József Alajos: Ez így van, ahogy mondta.)

 

ELNÖK: Megkérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni. Megadom a szót Vonza András miniszter úrnak.

 

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban lábra kapott az az álhír, miszerint a termőföldtörvény módosítása lehetővé teszi külföldieknek a földtulajdonszerzést. Lássuk ehhez képest a tényeket! (Dr. Takács Imre: Nézzük!)

Mint az valamennyiünk előtt ismeretes, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény a külföldiek termőföldtulajdon-szerzését tiltó, földhasználatukat pedig korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. Ezek szerint külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. A termőföldről szóló törvénynek az elővásárlási jogot szabályozó rendelkezései fentiekkel összhangban természetesen az elővásárlási jog kedvezményét nem biztosítják sem külföldi magán- sem jogi személyek számára.

A decemberi törvénymódosítás változást hozott a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet vonatkozásában is, vagyis jogi személy és jogi személyiség vonatkozásában termőföld tulajdonjogát kizárólag a magyar állam, az önkormányzat és a közalapítvány szerezheti meg.

A termőföldtörvény módosítása tehát nem tette lehetővé külföldiek számára a termőföld tulajdonának megszerzését, sőt éppen szigorította a törvény szabályait. A január 1-jéig hatályban volt rendelkezések ugyanis nem zártak ki bizonyos olyan lehetőségeket, amelyek földtulajdonszerzést ugyan nem, de szinte korlátlan rendelkezési lehetőséget biztosítottak akár külföldieknek is. Ilyen lehetőség volt az, hogy haszonélvezeti jogot, valamint a használat jogát külföldi javára érvényesen lehetett alapítani szerződéssel. A termőföldtörvény módosítása ezt a lehetőséget most megszüntette, tehát nemhogy lazított volna a szabályokon, de szigorúbbá tette azokat.

Haszonélvezeti jog esetében ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vásárlás esetében. Idézem a törvény ide vonatkozó szigorítását, a törvény 11. §-át: "A haszonélvezeti jog és a használat jogának szerződéssel való alapítására a II. fejezetet tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseinek megfelelően kell alkalmazni. Ennek során a szerződő fél tulajdonában lévő és haszonélvezetébe, használatába kerülő földrészleteket össze kell számítani." Ez a szigorítás annál is figyelemre méltóbb, mivel a termőföldön fennálló haszonélvezeti jogra, a használat jogára és a szolgalmi jogra, továbbá a földhasználati jog keletkezésére a mostani szigorítást megelőzően a polgári törvénykönyv általános szabályai vonatkoztak. Azt is tudjuk, hogy a zsebszerződések esetében sokszor haszonélvezeti jogot alapítottak, és ez képezte a zsebszerződés alapját, így most a törvénymódosítással ez is megszűnik.

 

(9.30)

 

Ugyanakkor a frakcióvezető úr által elmondottak, hogy nyugdíjas nem lehet családi gazdálkodó, természetesen nincs így, nyugdíjas is lehet családi gazdálkodó. Nem kell 70 éves korában szakiskolába iratkoznia, ha nincs meg a végzettsége, hanem azt kell igazolnia, hogy három éve mezőgazdasági termeléssel foglalkozik.

Tehát ezért aki ma azt állítja, hogy a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, és a tisztelt Ház olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a külföldiek földtulajdonszerzését, vagy akár csak számukra kedvezőbb helyzetet teremt a földhasználatot illetően, az az álhírterjesztés klasszikus példáját valósítja meg. Szerencsére a magyar agrártársadalomban ez a félrevezető propaganda egyre hatástalanabb, az agrárium szereplői körében a tényeknek van elsőbbsége, a tények számítanak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 




Felszólalások:   1-4   5-12   13-16      Ülésnap adatai