Készült: 2020.10.02.00:48:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2001.09.24.),  52-94. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:45:46


Felszólalások:   52   52-94   95-116      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A frakciók álláspontja ismertetésének végére értünk. Megkérdezem Orbán Viktor miniszterelnök urat, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. (Moraj az MSZP soraiban.)

Az általános vitát lezárom. A főtitkár úr jelzi, hogy nem érkezett módosító indítvány. Kérdezem, hogy ez pontos információ-e, tehát van-e valaki a jelenlévők közül, aki módosító indítványt adott be vagy ilyenről tud. (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen.

Tehát, mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, most a határozathozatal következik. Felhívom figyelmüket, hogy az országgyűlési határozati javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az "Infinite Justice", "Végtelen igazság" művelethez történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslatot a minősített többség szabályai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 272 igen szavazattal, 12 nem ellenében, tartózkodó szavazat nélkül az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta.

 

 

(A jegyzői széket dr. Vidoven Árpád helyett
Németh Zsolt foglalja el.)

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaságnak az Egyesült Államokkal szemben elkövetett terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéseiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Az előterjesztést H/5155. számon kapták kézhez, az előterjesztéshez - legalábbis idáig - módosító javaslat nem érkezett.

Megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, a napirendi ajánlás szerinti tizenöt perces időkeretben.

 

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez az országgyűlési határozati javaslat szorosan összefügg azzal a határozattal, amelyet az imént, pár perccel ezelőtt az Országgyűlés elsöprő többséggel elfogadott. Mindenekelőtt szeretném a kormány nevében köszönetemet kifejezni azért a többségért, amellyel az Országgyűlés egyértelműen kifejezésre juttatta azt, hogy Magyarország, a magyar parlament melyik oldalon áll abban a nehéz és feltehetően hosszú küzdelemben, amely - legalábbis látványos formában, tragikus formában - ez év szeptember 11-én vette kezdetét.

A miniszterelnök úr az expozéjában, valamint a frakcióvezetők felszólalásaikban szinte mindent elmondtak erről a támadásról, e támadás következményeiről, én ezért most csak néhány, inkább a háttérre vonatkozó észrevétellel, információval, talán következtetéssel szeretnék e napirendi pont vitájához hozzájárulni.

Azt hiszem, teljes egyetértés volt abban, hogy a szeptember 11-ei támadás ugyan közvetlenül a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon ellen irányult, valójában azonban a valóságos célpont az egész emberiség volt; minden egyes ember, mindazok az értékek, amelyek az emberi civilizáció univerzális alapértékei, fajtól, vallástól, bőrszíntől és minden egyébtől függetlenül.

 

 

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

 

A Magyar Köztársaság vezetői a legelső pillanatban kifejezték az együttérzésüket, szolidaritásukat; osztoztunk és osztozunk a szövetségesünk gyászában, és osztozunk mindannak az eddig, úgy tűnik, hatvannál több nemzetnek a gyászában, akik áldozatokat vesztettek ebben a támadásban.

Egyetértünk azzal, hogy a bűnösöket fel kell kutatni, meg kell őket büntetni, és mindenekelőtt meg kell azt akadályozni, hogy hasonló terrorcselekmények a jövőben ebben vagy más formában előforduljanak. Valóban formálódik egy univerzális, a lehető legszélesebb koalíció, mindenekelőtt az atlanti szövetség országaiból, az Európai Unió országaiból, a tagjelölt országokból, de benne van ebben a koalícióban Oroszország, benne vannak az arab és iszlám országok - legalábbis ezeknek az országoknak a túlnyomó többsége -, és benne vannak a világ legnépesebb országai, Kína, India, és minden más olyan ország, amelyik tenni kíván a terrorizmus ellen.

 

(17.50)

 

Magyarország ezen az oldalon áll NATO-szövetségeseivel együtt, és természetesen az Európai Unió tagállamaival és tagjelöltjeivel együtt.

Néhány következtetést már most le kell vonnunk. Az első talán az, hogy jóllehet évek óta beszélünk és írunk az úgynevezett új kockázatokról, talán nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy ezeket az új kockázatokat és az ezekből fakadó különleges, rendkívüli veszélyeket elhárítsuk. Ez vonatkozik mindannyiunkra. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete egyébként az 1999-es csúcsértekezletén foglalkozott ezekkel a veszélyekkel, külön megjelölte a nemzetközi terrorizmust is mint az egyik olyan veszélyforrást, amely ellen egy új stratégiai koncepció, az új stratégiai kezdeményezés keretében föl kell venni a harcot. De hogy valóban kifejlesztettük-e azokat a katonai és nem katonai képességeket, amelyek a veszélyekkel való szembenézéshez szükségesek, ez talán fölvethető.

Most minden megváltozott. Most a legfontosabb célkitűzés ez lesz; ez lesz az egyes országokban, ez lesz a szövetségben, és ez lesz a helyzet univerzálisan. Integrálni kell a katonai és nem katonai képességeket, ki kell fejleszteni azokat a rendszereket állami és nemzetközi szinten egyaránt, amelyek képesek arra, hogy megbirkózzanak ezekkel az új veszélyekkel. És miután tragikus módon a történelem folyamán a nagy tragédiáknak mindig volt valami pozitív hozamuk is, most is látni kell azt, hogy a szeptember 11-ei tragédia bizony megindít, netán esetleg felgyorsít bizonyos pozitív folyamatokat is.

Az első rögtön a transzatlanti szövetség. Jól tudjuk azt, hogy az elmúlt hónapokban, az elmúlt esztendőkben voltak viták. Voltak és vannak súrlódások az Atlanti-óceán két partja között; vannak kereskedelempolitikai vitáink, esetleg másként látjuk a biológiai fegyverek ellenőrzésének a kérdését, és vannak más vitás kérdések is. De most egyértelművé vált az, hogy ezeknél a vitáknál messze-messze fontosabb az a stratégiai összetartozás, az az érdek- és értékközösség, ami a transzatlanti kapcsolatot eddig is életben tartotta, és ami a jövőben ezt lényegesen meg fogja erősíteni.

A másik ilyen kérdés, hogy vajon hogyan fog alakulni az európai integráció közeljövője és a távlatai. Úgy tűnik, egybehangzó vélemény az, hogy az európai integráció erősödni fog, és bizonyos folyamatok fel fognak gyorsulni. A leglátványosabb felgyorsulás természetesen az úgynevezett második és harmadik pillér területén következik be. Erősödni fog a közös kül- és biztonságpolitika, markánsabb lesz, feltehetően új dimenziókat nyer az európai biztonság- és védelmi politika, és természetesen erősödni fog a bel- és igazságügyi együttműködés. Sőt, továbbmehetünk, jóllehet ez már inkább talán középtávú vagy hosszú távú célkitűzés, de valószínűleg közeledni fognak egymáshoz az úgynevezett pillérek. Különösen vonatkozik ez a második és a harmadik pillérre, és ez azzal is összefügg, amit az előbb mondtam, hogy integrálni kell a katonai és nem katonai képességeket. A közrend fenntartása, a belső közbiztonság egyre inkább elválaszthatatlanná válik a külső biztonság kérdésétől, és úgy tűnik, hogy az európai integráció felismerte ezt a szükségszerűséget, és a közelmúltban hozott határozat is erről tanúskodik.

Magyarország, a magyar kormány egyébként szombaton fél kilenckor csatlakozott az Európa Tanács rendkívüli ülésének a következtetéseihez és akciótervéhez. A következtetések önmagukért beszélnek, rögzítik mindazokat az értékeket, mindazokat az alapelveket, mindazokat a célokat, amelyekről a tisztelt Ház ma délután is beszélt. Az akcióterv ennél sokkal konkrétabb. Konkrét feladatokat jelöl meg, és ma délelőtt megindult már az a munka a kormányon belül, amelynek az a célja, hogy ennek az akciótervnek valamennyi pontját át tudjuk venni, be tudjuk építeni a magyar szabályozási rendszerbe, csatlakozzunk mindazokhoz az akciókhoz, mindazokhoz a célkitűzésekhez, amelyeket ez az akcióterv rögzít. A miniszterelnök úr szólt már a pénzmosás elleni küzdelemről, általában véve a terrorizmus pénzügyi oldalával kapcsolatos kérdésekről. Fel kell venni a harcot a terrorizmus finanszírozásával is, és sok minden más feladat van; javítani kell a légi közlekedés biztonságát, javítani kell a határellenőrzést és így tovább, és így tovább.

Nagyon sok feladatunk lesz a közeljövőben nekünk is. Át kell értékelni a biztonságpolitikánkat és a védelmi politikánkat, új dimenziókat kell hogy nyerjen mind a kettő, különös tekintettel azokra a bizonyos új veszélyekre, amelyek már nem annyira újak szeptember 11-e óta, és amelyek, mint jeleztem, a legkülönbözőbb formát ölthetik. Erősítenünk kell a közbiztonságot. Új dimenziókat kell hogy kapjon ez a tevékenység is. Ez új forrásokat igényel, erre is gondolnunk kell, új energiákat igényel, és én azt hiszem, hogy ez az egyik legfontosabb feladata lesz a következő éveknek, sőt, azt hiszem, évtizedeknek.

Hatással van mindaz, ami történt, az integrációs politikánkra is. Megerősödött az az elhatározásunk, hogy egy erősebb, egységesebb Európára van szükségünk, és ennek az integrációs politikának is át kell fognia azokat az új szempontokat, új dimenziókat, amelyekről eddig beszéltünk. (Folyamatos zaj.)

A gazdaságpolitikának is le kell vonnia a szükséges következtetéseket, a miniszterelnök úr erről is szólt. A kormány dolgozik azon, hogy hogyan tudjuk ellensúlyozni a világgazdaság lelassulásából fakadó nehézségeket, hogyan tudjuk egyensúlyi viszonyok között, de fenntartani azt a növekedési dinamizmust, ami a magyar gazdaságot az elmúlt esztendőkben jellemezte, és ami hitünk és reményünk szerint egy jó gazdaságpolitika, gazdaságfejlesztési politika következtében a magyar gazdaságot a jövőben is jellemezni fogja.

Sok fontos következtetést kell tehát levonnunk, én nem szeretnék mindezekre kitérni. Ugyanakkor látni kell azt, hogy nemcsak a biztonsági és védelmi politika, a közbiztonsági politika, az integrációs politika, a gazdaságpolitika igényel új megközelítést, hanem - és ez a legfontosabb - az egész gondolkodásunk. A következtetéseket mindenekelőtt a fejünkben, és azt hiszem, hogy a szívünkben kell levonnunk. Összetartozási érzés, szolidaritás, felelősségvállalás és - nyugodtan ki kell mondjam - egy bizonyos bátorság nélkül nem fogunk tudni szembenézni az új helyzettel. Igaz az, hogy Magyarországot nem fenyegetik különleges veszélyek, igaz az, hogy mindent megtettünk és megteszünk annak érdekében, hogy az ország biztonsága, a polgárainak a biztonsága ne kerüljön veszélybe (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), de az is igaz, hogy a veszéllyel szembe kell néznünk, és vállalnunk kell nekünk is a felelősségnek és a kockázatnak a ránk eső részét. Mindez és talán még ennél sokkal több van e mögött a határozati javaslat mögött, amit most a kormány az Országgyűlés elé terjeszt.

Köszönöm szépen. (Taps.)

 

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr expozéját. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztéshez érkezett módosító javaslat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most 5-5 perces időkeretben a hatáskörrel rendelkező bizottságok állásfoglalásainak ismertetésére kerül sor. Elsőként megadom a szót Vidoven Árpád képviselő úrnak, a honvédelmi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi bizottság délutáni ülésén széles egyetértés alakult ki a képviselők között a tekintetben, hogy a Magyar Országgyűlés nem mehet el szó nélkül az Egyesült Államokat ért szörnyű, brutális terrortámadás mellett.

 

 

(18.00)

 

 

A képviselők egyetértettek abban, hogy kötelességünk minden tekintetben, mind erkölcsileg, mind politikailag, hogy ebben a kérdésben véleményünket nyilvánítsuk, szavunkat felemeljük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat alkalmas arra, hogy kifejezze a legmélyebb szolidaritásunkat az Egyesült Államok népével, a tragédia áldozataival szemben, ugyanakkor világosan megfogalmazza a kormány előtt álló feladatokat is. Ezért, tisztelt képviselőtársaim, a honvédelmi bizottság 15 igen, 1 nem és 5 tartózkodás mellett az előttünk fekvő határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak találta és azt a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a külügyi bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott.

Elsőként megadom a szót Balla Mihály képviselő úrnak, a külügyi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

 

BALLA MIHÁLY, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság ma délutáni ülésén megtárgyalta a H/5155. számú, a Magyar Köztársaságnak az Amerika Egyesült Államokat ért terrortámadást követő kül- és biztonságpolitikai lépéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A bizottság a döntése értelmében elfogadta az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való bocsátását 14 igen, 1 nem és 5 tartózkodás mellett.

A napirend tárgyalása során kiderült, hogy nem minden párt ért egyet teljes mértékben az előterjesztett indítvánnyal, illetve ahhoz módosító javaslatokat szándékoznak benyújtani. A többségi véleményt viszont alapvetően az a szándék vezeti, hogy a terrortámadást követő nemzetközi terrorizmusellenes feladatokhoz, azok megoldásához a Magyar Köztársaság s annak kormánya minél előbb csatlakozni tudjon.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. A bizottság általános vitára és elfogadásra javasolta az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az ugyanezen bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Molnár Gyula képviselő úr ismerteti. Képviselő úr!

 

MOLNÁR GYULA, a külügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A kisebbségi vélemény ebben az esetben nem ellenvéleményt jelent, hanem azt szeretnénk, ha a határozati javaslat jobb, szélesebb körű, mindenre kiterjedő lenne.

A pénteki hatpárti megállapodás óta, azt gondolom, új helyzet állt elő Magyarországon. Akkor az első pillanata volt annak, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a tragédia óta kifejezze részvétét, és bizonyos nyilatkozatokat fogalmazhasson meg. Akkor a gyorsaság volt az első számú szempont, mára, azt gondolom, a pontosság és a tartalom került az első helyre. Ezért nyújtottak be módosító indítványt, azt gondolom, azok a képviselőtársaim, akik ezt tették, és ezért nyújtott be egy módosítócsomagot a Magyar Szocialista Párt is, amely gondolom, az általános vitában és a részletes vitában kifejtésre kerül.

Szeretnénk tehát azt, hogy világos legyen mindenki számára: a most kormány által jegyzett javaslat szűkebb és kevesebb, mint amit mi szeretnénk elfogadni. Tudjuk támogatni ezt a javaslatot is, de szeretnénk, ha pontosabb megfogalmazások és olyan lépések is szerepelhetnének benne, amelyek szükségesek ahhoz, hogy erre az embertelen akcióra mindenre kiterjedően, mindenki számára elfogadható módon reagálhatnánk Magyarországon.

Kérem ezért a képviselőtársaimat, kérem a kormány képviselőit, hogy fontolják meg, vizsgálják meg a benyújtott módosító indítványokat, és mi jobb szívvel támogatnánk az így kiegészített határozati javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetbiztonsági bizottság ülésén ugyancsak megfogalmazódott kisebbségi vélemény.

Elsőként megadom a szót a bizottság előadójának, Répássy Róbert képviselő úrnak. Képviselő úr!

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A nemzetbiztonsági bizottság ma délelőtti ülésén a határozati javaslat tárgyalásakor a bizottság tagjainak többsége általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot; a bizottság szocialista, szabad demokrata és MIÉP-es tagjai nem támogatták a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságát.

A többségi álláspont szerint ez a határozati javaslat szükséges és elégséges is egyben. Azért szükséges, mert a határozati javaslatot kiváltó okok szükségessé teszik, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítsa a véleményét, a szolidaritását az Amerikai Egyesült Államok népével, és ugyanakkor Magyarország hozzájárulásáról is döntsön a terrorizmus elleni küzdelemben.

Elégségesnek is találta a bizottság többsége a javaslatot. Valóban, sok olyan kérdés nincs benne a határozati javaslatban, amelyről később lehet még vitákat folytatni, később lehet még stratégiákat megalkotni, de ebben a pillanatban az Országgyűlésnek reagálnia kell az eseményekre, és olyan döntést kell hoznia, amellyel Magyarország biztonságát szavatolja az Országgyűlés. Tehát a bizottság többsége azért tartotta általános vitára alkalmasnak ezt az országgyűlési határozatot, mert abban nem talált olyan kivetnivalót, amely a javaslat parlamenti tárgyalását lehetetlenné tette volna.

Egyébként a bizottság többségének a véleménye nemcsak az általános vitára való alkalmasság, hanem az, hogy egy ilyen országgyűlési határozatot ebben a helyzetben a Magyar Köztársaságnak meg kell hoznia, és ezért is támogattuk többséggel. A bizottság többsége ezért támogatta a javaslat általános vitára való alkalmasságát. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az ugyanezen bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt a bizottság elnöke, Keleti György képviselő úr ismerteti. Öné a szó.

 

KELETI GYÖRGY, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amikor megfogalmazom a bizottságon belüli kisebbségi véleményt - amely tulajdonképpen a szocialista és a szabad demokrata bizottsági tag képviselőknek a véleménye, akik tartózkodtak a szavazáskor, és ami nem egyezik meg a MIÉP-es bizottsági tag véleményével, aki elutasította e határozati javaslat általános vitára való alkalmasságát -, mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, hogy az általam képviselt parlamenti képviselők és az általuk képviselt frakciók teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy ezt a brutális terrortámadást a legmélységesebben el kell ítélni, és szükség van arra a nemzetközi összefogásra, amely napok óta alakul, és amely egyre eredményesebb kilátásokat mutat egy megfelelő, szükséges válaszlépésre.

Ugyanakkor szeretném elmondani azt is, hogy a bizottság általam képviselt tagjai azon egyszerű oknál fogva fejezték ki tartózkodásukat, mert úgy ítélték meg, ahogy Molnár Gyula képviselőtársam is az iménti hozzászólásában kifejtette, hogy ez a határozat sokkal többet kellene tartalmazzon a jelenlegi helyzetben.

Azt gondolom, Répássy Róbert képviselőtársam tökéletesen idézte a délelőtti bizottsági ülésünk hangulatát. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy már itt, ebben a teremben is, a kormányzat részéről is, Orbán Viktor részéről is elhangzottak olyan megállapítások, amelyek a mostani időszak rendkívüli mivoltát értékelték és magyarázták. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy új időszámítás kezdődött. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy olyan összefogásra van szükség, amely végleges megoldást jelent a terrorizmus ellen.

Mi tehát azt gondoljuk, hogy ebben a helyzetben, amikor egy teljesen új kihívással néz szembe a világ jobbik fele, a szabad világ, benne a Magyar Köztársaság is, akkor igenis ideje van annak, hogy a kormány kapjon a parlamenttől egy olyan megbízatást, miszerint az úgynevezett nemzeti biztonsági stratégiát dolgozza ki, hiszen ez a stratégia alapvetően azt a célt kell szolgálja, hogy a külpolitika legfontosabb kérdéseit, a védelmi stratégia általános kérdéseit és a belbiztonságot érintő kérdéseket foglalja magában.

 

 

(18.10)

 

Mikor máskor lehetne ezt a feladatot a parlament részéről a kormánynak, az aktualitást is figyelembe véve megszabni, ha nem most? Mikor máskor kellene megbízni a kormányzatot azzal, hogy az elkövetkező esztendők védelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzeti biztonsággal összefüggő kérdéseinek legfontosabb stratégiai csomópontjait meghatározza? Mikor máskor nem, amikor ezekre a kihívásokra adandó válasznak a szervezeti, haditechnikai hátterét a Magyar Honvédség most kell hogy meghatározza? Mikor máskor nem, amikor az ország belső rendjével összefüggő kérdésekben, a rendvédelmi szervek fejlesztésében is ilyen kérdéseknek kell a középpontban állniuk?

Mi tehát azért tartózkodtunk, mert azt gondoljuk, hogy ennek a stratégiának most az elkövetkező hetekben, hónapokban kell úgy kialakulnia, hogy az egy parlamenti határozat szintjére emelkedjen. Azért is tartózkodtunk, mert úgy ítéltük meg, hogy a múlt hét végén végrehajtott hatpárti tárgyalások, amelyek ötpárti egyetértést hoztak, nincsenek szinkronban azzal a határozati javaslattal, amelyet a parlament most elénk tárt. Nincsenek szinkronban, és ez - azt gondolom - nem a legkorrektebb megoldás. Ugyanis ha van egy megállapodás, alapvető feladata a kormányzatnak, hogy ennek a megállapodásnak a szövegét terjessze a képviselők elé, és ha azóta más elképzeléseik vannak, vagy a hatpárti tárgyaláson lehetőséget kértek módosításokra, azt később módosítási javaslatokkal tegyék meg, mint ahogy a Szocialista Párt is ezt teszi.

Végezetül azt gondolom, azt is elmondhatjuk, hogy ez az anyag, amelyet elénk terjesztettek, és amely a külügyminiszter nevével van jelezve, egyáltalán nem mondható e műfaj gyöngyszemének. Ez az anyag keveredik az indoklás és a határozati részében, ami összefügg például azzal, hogy a megállapodásnál (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - figyelembe veszem, befejezem - eltérő javaslatok voltak. Így azt mondom és gondolom, hogy a Szocialista Párt a további vitában ezt az anyagot kívánja javítani, és kérjük a parlament valamennyi részét arra, hogy ebben működjünk együtt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok nevében felszólaló két-két képviselőnek adom meg a szót, a napirendi ajánlás értelmében az elsőként felszólaló képviselőnek tízperces időkeretben, a másodikként felszólaló képviselőnek ötperces időkeretben. Megadom a szót Szájer Józsefnek, a Fidesz képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. A képviselőtársaimnak javasoltam a házbizottságban, hogy az előző és a mostani témáról közös vita folyjon, hiszen ebben az esetben nem kellene ismételni magunkat. Én igyekszem elkerülni az ismétléseket.

Annak, ami szeptember 11-én New Yorkban történt, minden ember és minden nemzet számára emlékeztetőül kell szolgálnia, hogy mire képes a gonosz a maga legnyersebb formájában, kicsinyes céljai megvalósítása érdekében. Emlékeztetőül kell szolgálnia arra, hogy a terrorizmust éppúgy, mint a fasizmust és a kommunizmust, le kell szorítani a történelem színpadáról. Ehhez, ahogy a miniszterelnök úr is mondta az imént, tiszta fejre, erős akaratra és mindenekelőtt összefogásra van szükség, a nemzetek összefogására és minden jóakaratú ember összefogására. Ez a nyugati civilizáció részeként egy évezrede azonos eszméket, értékeket valló országként, a NATO-szövetség új tagjaként Magyarországnak is erkölcsi kötelessége.

Nekünk, magyaroknak sajnos van tapasztalatunk súlyos történelmi katasztrófákban, de nem ez a fő oka annak, hogy az amerikai néppel szolidaritást kell vállalnunk. A New York-i és washingtoni sok-sok ezer áldozatot követelő terrortámadás mindannyiunk ellen, minden, szabadságot és rendet, rendezett életet szerető ember ellen irányult. Nincs, egyszerűen nem létezhet olyan eszme, olyan ok, olyan mentség, amely az ártatlan polgárok halálát okozó terrorista cselekedeteket indokolhatná vagy igazolhatná. Akik ilyet keresgélnek a történtek mögött, rossz úton indulnak el.

Tisztelt Országgyűlés! Szeptember 11-e óta megváltozott a világ felfogása mindennapi biztonságunkról. A terrorizmus, természeténél fogva, épp mindennapi biztonságunk gyenge pontjait igyekszik saját gonosz céljainak szolgálatába állítani. Ezért aztán saját védelmünk érdekében mostantól mindannyiunknak fokozottabban oda kell figyelnünk arra, ami körülöttünk történik. Az állam, a rendvédelmi szervek sem működhetnek csupán a régi rutin szerint. Új eszközöket, nehezen kivívott szabadságunkat továbbra is tiszteletben tartó új módokat kell találni a polgárok, életünk rendjének megvédésére. De ez csak akkor lehet hatékony, ha közben ebben a folyamatban minden polgár aktívan részt vesz. Nem állítható rendőr minden kapu elé, de mi magunk ezentúl nagyobb felelősséget tanúsíthatunk saját környezetünk iránt.

Az amerikai tragikus események következtében Magyarországot közvetlen veszély nem fenyegeti, amint ezt a külügyminiszter úr is mondta. Ez azonban nem ok arra, hogy ne tegyünk meg mi is mindent saját biztonságunk érdekében. Ez nem jelenti azt, hogy nekünk ne lenne közünk a tőlünk sok ezer kilométerre történtekhez. Hiszen az elmúlt években, különösen a déli határainkon dúló háború miatt mi, magyarok is ki voltunk téve a terrorcselekmények fokozott kockázatának, még ha nagyságrendjét és az áldozatok számát tekintve nem is lehet összehasonlítani őket. Személyesen, családommal együtt én magam is szenvedő alanya voltam egy máig, talán véglegesen felderíthetetlen terrorcselekménynek, egy húszlakásos lakóközösség életét és javait fenyegető robbantásos merényletnek néhány esztendővel ezelőtt. Ezért ismerem, átéltem az arcát nem vállaló, eszközökben nem válogató, emberi életet, javakat nem kímélő, gonosz, sunyi támadás romboló következményeit.

Tisztelt Ház! Ugyanakkor nem felejthetjük el azt sem, hogy az sem volt olyan régen, még a szocializmus idején, hogy az akkori magyar politikai vezetés hivatalos politikája támogatta a szabad világ ellen küzdő terrorista csoportokat. (Rockenbauer Zoltán: Úgy van!) Gondoljunk csak többek között Carlos magyarországi tartózkodásaira, menedékére, és akik ezt akkoriban bátorították, még ma sem tűntek el maradéktalanul a politikai életből. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Úgy van! - Taps a Fidesz padsoraiból.)

Amellett is nehéz elmenni, hogy ma Magyarországon létezik a parlamenti bejutás küszöbén álló olyan párt, a Munkáspárt, az MSZMP szellemi utódja, amely ezt a múltat ma is nyíltan vállalja. S nemhogy vállalja, de ma is közvetlen és baráti kapcsolatokat ápol népelnyomó, terroristáknak otthont adó, a terrorizmust nyíltan támogató olyan rezsimekkel, mint például Irak. Sajnos, van olyan, nála komolyabb parlamenti erőt képviselő párt, amely koalíciókat és választási szövetségeket köt ezzel a párttal, így válva annak cinkosává. (Rockenbauer Zoltán: Szégyen!)

Tisztelt Ház! A Fidesz elfogadhatatlannak tartja azokat a politikai nyilatkozatokat, amelyek a gyász és a megdöbbenés óráiban saját pártcéljaikat előbbre valónak tekintik, mint a közös, elemi erejű tiltakozás ügyét. Demokratikus politikai erőként súlyosan elhibázottnak tartjuk a MIÉP és a Munkáspárt nyilatkozatait; és azokat az ellenzéki politikusi megnyilvánulásokat is, amelyek az amerikai terrortámadást, mint minden mást az elmúlt három évben, csak ürügynek tekintik arra, hogy a polgári kormányt támadják.

Tisztelt Országgyűlés! Az emberi alapon elfogadhatatlan, hogy emberek tömeges, szörnyű halálát egyesek kicsinyes célokra használják. A magyar politikai erőknek ehelyett inkább példát kellene mutatni arra, hogy a nehéz időkben képesek az összefogásra. A most tárgyalt parlamenti nyilatkozat, határozat közös elfogadása is bizonyíthatja a világnak, hogy hasonlóan gondolkodunk ezekről a kérdésekről. Örülök annak, hogy hatpárti egyeztetések során ez a határozati javaslat végül is elfogadásra kerülhet. Annak viszont kevésbé örülök, hogy a hatpárti találkozó után minden pártnak még eszébe jutott egy-egy újabb gondolat, amit módosító indítvány formájában részben ennek a megállapodásnak a módosításaként, megváltoztatásaként kíván benyújtani.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja részvétét nyilvánítja az amerikai népnek, elítéljük a terrorizmust, és az elkövetők, a terrorizmust támogatók büntetését követeljük. Felhívjuk a kormányt, a társadalmi szervezeteket, a sajtót, minden magyar polgárt, hogy a maga területén tegyen meg minden tőle telhetőt a terror elleni világméretű küzdelemben. Biztosíthatom önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Fidesz képviselőcsoportja ezt fogja tenni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

 

(18.20)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Kovács László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében. Öné a szó.

 

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az előző napirendi pont tárgyalásánál már elmondtam, hogy a Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja szerint mire célszerű összpontosítani a nemzetközi akciókat. Szeretnék ehhez most néhány kiegészítést is tenni. Így meggyőződésünk, hogy szükség van a biztonsági intézkedések és rendszabályok nagyon széles körű nemzetközi összehangolására azok hatékonyabb érvényesítése érdekében. Meggyőződésünk, hogy szükség van arra is, hogy az országok összehangolják stratégiájukat a globalizációval kapcsolatban, legalábbis két dologban. Az egyik: hogyan lehetne közös erőfeszítésekkel mérsékelni a globalizáció sajnos elkerülhetetlen kedvezőtlen hatásait, s hogyan lehetne ugyanakkor, ugyancsak közös fellépéssel, összehangolt stratégiával a globalizáció folyamatát az emberiség javára kihasználni, hiszen a globalizáció ellen nem fellépni kell, mert az majdnem olyan, mintha természeti jelenségekkel szállnánk szembe, hanem meg kell próbálni a globalizációt az emberiség javára a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani.

Megindokoltam azt is, hogy miért tartjuk elengedhetetlennek Magyarország részvételét a közös akciókban, és most arról szeretnék röviden szólni, hogy túl az Egyesült Államok kérésének teljesítésén - amiről már örvendetes egységben született egyetértéssel döntés -, milyen legyen részvételünk formája. Ehhez szeretnék néhány további szempontot adni, hogy milyen szempontokat vegyen figyelembe a magyar kormány, amikor ezekről dönt.

Véleményünk szerint részvételünk konkrét formáinak meghatározásánál a legfontosabb szempont Magyarország biztonsága, a magyar emberek életének megóvása kell legyen. Egy másik fontos körülmény abból adódik, hogy a terrorista akciók nyilvánvalóan a szabadság, a demokrácia ellen irányulnak. A válaszlépéseknek ezért nem korlátozniuk, hanem megvédeniük és megszilárdítaniuk kell a szabadságjogokat és a demokráciát. Ezt kell szem előtt tartania a magyar kormánynak is a magyarországi intézkedések kimunkálása és bevezetése során.

A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint a nemzetközi terrorizmussal szembeni fellépés, az ehhez történő magyar hozzájárulás nem kizárólag a kormány ügye. Ezért nyújtottunk be módosító indítványokat. Megmondom őszintén, nem az volt a célunk, hogy bármelyik párt frakcióvezetőjének ezzel örömet szerezzünk, mert az imént valami szemrehányást véltem kiérezni, hogy "nem örülünk" - hangzott el -, ezeknek a módosító indítványoknak. Nem is ez volt a célunk, hogy örömet szerezzünk, hanem az volt a célunk, hogy biztosítsuk ezekben az intézkedésekben a lehető legszélesebb körű egységet, összefogást az ország határain belül is. Hiszen ha szükség van ilyen összefogásra nemzetközi méretekben, akkor azt gondolom, hogy csak egyetérthetünk miniszterelnök úr imént is és korábban is elhangzott figyelmeztetésével, hogy igenis egységesen, a lehető legszélesebb egységben kell föllépnünk, és ezek a módosító indítványaink pontosan arra irányulnak, hogy a parlament, a civil szervezetek, lényegében az egész társadalom szerepvállalására lehetőséget adjanak, illetve azt biztosítsák. Ugyanis meggyőződésünk szerint csak az ilyen széles körű összefogás garantálhatja az eredményes fellépést a nemzetközi terrorizmussal szemben. Erre tettünk néhány intézményi és szervezeti javaslatot. Csak az ilyen széles körű, összehangolt fellépés biztosíthatja a magyar gazdaság stabilitásának a megóvását, és ugyancsak ilyen széles körű összefogás kell a gyűlölködés kiszorítása érdekében, mert ne feledjük, a gyűlölködés is melegágyát képezi a terrorizmusnak.

Tisztelt Ház! Befejezésül szeretnék utalni arra, hogy a kormány határozattervezete az indokolásban ítéli el azokat a megnyilatkozásokat, amelyek a terrortámadás egyértelmű megbélyegzése helyett - ahogy az indoklás fogalmaz - indokot próbálnak keresni erre a barbár cselekedetre. Ez az állásfoglalás a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja szerint nagyon is fontos, és ma meggyőződtünk arról, hogy nagyon is időszerű. Olyannyira fontos és olyannyira időszerű, hogy szerintünk ezt nem a határozat indoklásában kell elrejteni, hanem magában a határozatban kell egyértelműen kimondani és hangsúlyozni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak. Öné a szó.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Anatole France 1908-ban írta a "Pingvinek szigete" című regényét, amelyet mai szóhasználattal fantasztikus regénynek nevezhetnénk, bár ebben az időben ezt a kifejezést még nem ismerték. A regény voltaképpen fantasztikus regény, egy paródiája a civilizációnak, a civilizáció kialakulásának, azt is lehetne mondani, mivel Franciaországról szól, bár nincs nevesítve, hogy annak a paródiája, ahogy a történetírók megírták Franciaország és a civilizáció történetét kezdetétől a végéig, mert ebben a regényben a Pingvinek szigetén vége van a civilizációnak, s a civilizáció végén egy terrorista párocska összekapaszkodva röhögve nézi a város pusztulását, a városét, amit ők robbantottak fel, amely egyébként őket is maga alá temeti.

Nekem ez a regény jutott az eszembe akkor, amikor szeptember 11-én a pesti fehér ház folyosóján elterjedt annak a híre, hogy terrortámadás van Amerika ellen, és rögtön bekapcsoltuk a televíziót, és néztük a szörnyű filmeket. Valóban hirtelenjében az az érzése volt az embernek, mintha egy katasztrófafilmet nézne, ami egyébként számtalan van a televízióban, ömlik a televízióból, de aztán mégis látszott, hogy ez annál sokkal komolyabb, ez maga a valóság, és láttuk a repülők becsapódását a hatalmas toronyba, láttuk annak az összeomlását, a füst- és a portengert, és napokig láttuk ezt. Azt is hallottuk az elemzőktől, hogy azért omlott úgy össze ez az épület, mert a belső falai nem voltak olyan erősek, mint a külsők, mert a külső még arra is tervezve volt, hogy akár egy repülőbecsapódást is ki tudjon védeni, mert a tervezők nyilván látták már katasztrófafilmben, hogy ilyen elképzelhető. Csakhogy a valóság ennél sokkal szörnyűbb, a repülő sokkal nagyobb volt, mintsem azt a tervezők elképzelték. És mi maradt ez után a szörnyű pusztítás után? 1,2 millió tonna törmelék, nagyrészt csak összehajlott betonelemek, fém és por, és ebben a hatalmas mennyiségű porban, portengerben több mint 6 ezer embernek a hamvai maradtak ott. Ezt okozta ez az esztelen, öngyilkos merénylet, mint a "Pingvinek szigeté"-ben - csakhogy ott vége volt a civilizációnak a regény végén.

Most akkor fel kell tegyük a kérdést: megengedhetjük-e azt, hogy ilyen terrortámadások, sorozatos terrortámadások véget vessenek a civilizációnak? Természetesen rögtön válaszolhatunk rá, hogy nem. De ha kimondjuk a nemet, akkor rögtön igent is kell mondani arra, hogy akkor a terror megfékezésére valamit tennünk kell. Ez ma már csak nemzetközi összefogással lehetséges. Ezt célozza ez az 5155. számú országgyűlési határozati javaslat, amelyet a külügyminiszter úr terjesztett be a parlament elé.

 

(18.30)

 

Ez tulajdonképpen már egy második változat, mert hatpárti egyezség útján a szövegben változás történt az első előterjesztéshez képest, és ez az előterjesztés egy preambulumból és hét nagyon fontos pontból áll. A preambulumból, bár mindenki ismeri, mégis szükségesnek tartok egy sort felolvasni: "Nekünk mint szabadságszerető, a demokrácia mellett elkötelezett nemzetnek, állást kell foglalnunk a történtekről, ezért az alábbiakat határozzuk." - ez lesz a határozat.

Az 1. pont tulajdonképpen olyan intézkedéseket taglal, amelyek már megtörténtek, és amelyeket minden jóérzésű - ahogy mondani szokták -, művelt nemzet már megtett, vagy amit akár magánemberek megteszünk a saját hozzátartozóinkkal vagy a ismerősök között bekövetkezett sajnálatos halálesetekkel kapcsolatban, tehát kondoleálunk - ezek a már megtörtént intézkedések. A továbbiak pedig pontosan azt célozzák, amire az igenünknek kell szólnia, a nemzetközi összefogásra, egészen addig menően, ami az együttműködést a nem katonai képességeket igénylő területen is előírja. Ez a lényege a határozat rendelkező részének. Az indokolásból egyetlen sort szeretnék felolvasni, amely kimondja, hogy "az esztelen terrort semmilyen politikai, vallási vagy egyéb meggyőződés nem igazolhatja".

Ezek a konkrétumok, ám általánosságban is szeretnék szólni egy momentumról, mivel itt szó volt már katasztrófafilmről, és általánosságban szeretnék utalni arra, hogy azért a terror nem magától születik. A terror kialakulásában többek között része van annak is, hogy hosszú generációk óta a filmekben és különösen a televízióban az értékrendet lerontják ezek a bizonyos katasztrófafilmek és erőszakfilmek, már az óvodáskorú gyermekek olyan filmeket néznek, amelyekben mit sem ér az emberélet, holott tudjuk, hogy életünk csak egy van, azt ajándékba kapjuk, és nagyon meg kell becsülnünk nemcsak a magunk, hanem a más életét is. El kell érnünk, mindenképpen el kell érni, hogy ilyenek ne következhessenek be, ilyenek ki se alakulhassanak, és hiszek abban, hogy ez el is érhető a jövőben.

Addig azonban meg kell tennünk a konkrét esetben a konkrét intézkedéseket, ezt irányozza elő ez a határozati javaslat, ezért ennek elfogadását javasolom.

Köszönöm. (Taps.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében megadom a szót Kuncze Gábor képviselő úrnak. Képviselő úr!

 

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb egy 95 százalékos szavazással az Országgyűlés döntött arról, hogy csatlakozunk azokhoz, akikhez tartozónak mindig is éreztük magunkat: a szabadság és a demokrácia oldalán állókhoz. Állást foglaltunk arról, hogy ebben a konfliktusban kinek a pártján állunk. Most a Magyar Köztársaság parlamentjének szeptember 11-e óta először lehetősége van kifejezni együttérzését az amerikaiakkal és véleményt nyilvánítani az elkövetkezendő időszak teendőiről, valamint állást foglalni a szeptember 11-e óta eltelt időszak hazai történéseiről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértünk azzal, hogy a kormány támogassa szövetségeseink és a nemzetközi közösség államainak terrorizmussal szembeni fellépését, ha szükséges, vegyen részt abban. Támogatjuk, hogy kövessünk el mindent hazánk biztonságának védelme érdekében. Ugyanakkor azonban, tisztelt képviselőtársaim, az előző vitában is és a mostani vitában is többen a szabadság és a demokrácia védelméről szóltak a felszólalók közül, hiszen nagyon sokan értékeljük úgy, hogy ezeket az értékeket érte a támadás. Ha ez így van, tisztelt képviselőtársaim, akkor a védekezés nem mehet a szabadság és a demokrácia rovására, nem csorbíthatóak azok az eredmények, amelyeket közösen értünk el nagy vitákkal bár, de nagyon nagy egyetértés mellett. Számunkra a szabadság, a demokrácia és a biztonság csak együtt értelmezhető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan teszik fel ma a kérdést, a mai vitában is többször feltették, hogy megváltozott-e a világ szeptember 11-én, és ha igen, vajon mi változott. Azt gondolom, megváltozott a világ, lehet, hogy több dologban, egyben azonban bizonyosan: mindenki előtt világosan állhat, hová vezet a gyűlölet és a belőle táplálkozó fanatizmus. Ez a másik szempont, ami átrendezi a világot; az egyik oldalon a szabadság és a tolerancia, a másik oldalon a vak, fanatikus gyűlölet.

Ezen a ponton meg kell állnom. Magyarországon kisebbségben bár, de olyan vélemények is megjelentek, amelyek a brutális támadásra magyarázatot keresve az eszeveszett terroristák oldalára álltak. Ez a hang a parlament egy pártja részéről is megjelent. (A MIÉP képviselői felé fordulva:) Én ezt egyébként szégyellném, tisztelt képviselőtársam, és nem büszke lennék rá. (Felzúdulás a MIÉP soraiban. - Csurka István: Te szégyelljed magadat! Hazudsz!) Ez is megengedhetetlen és elfogadhatatlan.

A leghatározottabb véleményünk, hogy a magyar parlamentnek az egyértelmű állásfoglalás mellett határozottan ki kell nyilvánítania, hogy nem vállal semmilyen módon politikai közösséget a terroristák támogatóival, a gyűlölet szítóival. Ki kell nyilvánítania, hogy az ilyen vélemények ellentétesek a Magyarország által, általunk vállalt és követett politikai értékrenddel és az egész emberiség legalapvetőbb eszméivel. Ki kell derülnie a világ számára annak, hogy demokratikus magyar párt a jövőben az együttműködésnek még a lehetőségét is kizárja velük. Vak az, aki a XX. század történelmének ismeretében nem látja, hogy a gyűlölet, a fanatizmus, a terror és a tömeggyilkosság édestestvérek, és ostoba bűnös az, aki még most sem tudta levonni mindebből a következtetéseket. Ebben mostantól nincs helye mérlegelésnek, mert a fanatizmus sem mérlegel. És most nem a taktikázás, a véleményalkotás előli bujkálás, a rövid távú politikai érdekek hajszolásának időszakát éljük; világos állásfoglalásra van szükség, és mi azt indítványozzuk, hogy az Országgyűlés tegye egyértelművé helyét ebben a konfliktusban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állásfoglalás lehetősége érdekében frakciónk módosító indítványt nyújtott be az előttünk fekvő határozati javaslathoz, azt javasoljuk, hogy a határozati javaslat preambuluma egészüljön ki azzal a szöveggel, amit Martonyi miniszter úr több alkalommal a nagy nyilvánosság előtt a kormány álláspontjaként ismertetett, nevezetesen: az indoklásból kerüljön be a határozati javaslat preambulumának szövegébe a következő bekezdés: "A leghatározottabban elítélünk minden olyan megnyilatkozást, amely az ártatlan áldozatok életét kioltó, emberiségellenes, esztelen terrortámadás egyértelmű megbélyegzése helyett indokot próbál keresni erre a barbár cselekedetre. Az ilyen megnyilatkozásokat ellentétesnek tartjuk a Magyarország által vállalt és követett politikai értékrenddel, szövetségesi kötelezettségeivel, valamint az emberiség legalapvetőbb eszméivel."

Tegyük világossá, tisztelt képviselőtársaim, az uszítással, a gyűlölettel nemhogy nem megyünk együtt, de elutasítjuk azt. Ha a jövőről, gyermekeink, unokáink, az utánunk jövő generációk jövőjéről van szó, nem habozhatunk. Értük viselt felelősségünk okán ki kell mondanunk, a gyűlöletet soha többé nem tűrjük.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

(18.40)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Öné a szó.

 

DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit úgy érezzük, hogy a csaknem két héttel ezelőtt történt eseményekre adandó magyar parlamenti válasz nem olyanra fog sikeredni, legalábbis a vita ezt mutatja, mint ahogy azt láttuk a képeken nemcsak az amerikai kongresszusban, hanem a londoni parlamentben, a párizsi és a berlini törvényhozásban. Igaz, ott nem próbálták kihasználni belpolitikai tőke kovácsolására az eseményeket. Mi sajnáljuk, hogy itt ez történik (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Horn Gábor: Helye van a fasisztáknak...), és ebben nem osztjuk a miénktől eltérő álláspontokat.

Azon a döbbenetes napon, 2001. szeptember 11-én, amikor a New York és Washington elleni merényletek bekövetkeztek, és amelyek hatása alól nemcsak mi, de azt hiszem, az unokáink sem fognak szabadulni, sajnos bebizonyosodott, hogy a biztonságról alkotott eddigi elképzeléseink naivak voltak. Kiderült, hogy az esztelen terror túlmutat minden racionalitáson, felülmúl minden művi fikciót, alattomos és kiszámíthatatlan, nem válogat az áldozatai között, ártatlan emberek sokaságát pusztítja el értelmetlenül. Az áldozatok ugyanúgy lehetnek nők, kisgyermekek, feketék vagy fehérek, keresztények vagy muszlimok. Nincsen a terrornak, tisztelt képviselőtársaim, sem vallása, sem nyelve, sem nemzetisége; nincsen magyarázat erre, választ azonban kell adni.

A Magyar Demokrata Fórum elnöksége és minden testülete közvetlenül az események után, ez közismert, megfelelő módon igyekezett a gyász napjaiban, az együttérzése kifejezése mellett, rámutatni arra, hogy aki közvetve vagy közvetlenül részese, támogatója, netán cinkosa ennek a tömeggyilkosságnak, annak ne legyen nyugta a továbbiakban. Fontosnak tartottuk hangsúlyozni, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés különböző formái ellenében a bűnüldözésnek világszerte nagyobb súlyt kell kapnia. Ezen a téren, mi magunk úgy látjuk, a világ kormányait határozottabb nemzetközi együttműködésre kell ösztönözni.

Ebben a körben és az eltelt napok során ez tapasztalható volt; és nagy örömmel vesszük, hogy a világ végre valóban globális választ kíván adni a globális terrorra, mert erre nem lehet másként válaszolni, tisztelt képviselőtársaim. Ezért is tartjuk kiemelkedő jelentőségűnek a miniszterelnök úr és a miniszter úr által elmondottakat, ennek a határozati javaslatnak azon részeit, amelyek a magyar szerepvállalást, a magyar kormány és minden illetékes szervezet helytállását és a jövőre vonatkozó, a tapasztalatok által leszűrt intézkedéseit kísérik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érezzük, hogy minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni a terrorizmus globális hálózatának szétzilálása és legyőzése érdekében; össze kell fogniuk azoknak az államoknak, amelyek elfogadhatatlannak tartják a terrorizmus válaszait az emberi együttélés vitáinak, konfliktusainak és feszültségeinek a rendezésére, de ismételten hangsúlyozom: erre nincsen magyarázat. A terrorra nincsen magyarázat! És arról is őszintén kell beszélni, ha már erről kell a Magyar Országgyűlésben szólnunk, hogy a terrorizmus egyáltalán nem csak a távoli világrészek elszigetelt jelensége. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudnának a térkép olyan pontjára nézni a Föld bármelyik földrészén, ahol ne lenne kevésbé látványos, kevesebb áldozattal járó, de valódi terrorista cselekmények sorozata. Ez sajnos mindennapos jelenség Európában, Nyugat-Európában - nem mondok országokat, úgyis tudják, miről van szó -, nyilván nem lehet földrészeket érintetlenül hagyni. Ezekről a gaztettekről világosan kell nemcsak szólni, hanem a világos és egyetértésben történő cselekvés ideje jött el.

Ezért örülünk annak, hogy a példátlan terrortámadás után korábban soha nem tapasztalt morális tőkéhez jutott a világ közvéleménye és jutottak a világ kormányai, hiszen, ahogy az már elhangzott, a terrortámadás több mint 60 ország állampolgárai, fiai és leányai életét nem kímélve, a világ példátlan reakcióját váltotta ki. Ezért olyan gyakorlati lépésekre látunk most reményt, amelyek valóban ki fognak terjedni valamennyi országra. Komoly siker ugyanis csak összefogással és csak hatékony jogi, biztonsági és igen, mondjuk ki: katonai együttműködéssel érhető el.

Üdvözöljük az Európai Unió arra irányuló törekvéseit is, hogy egységes törvényhozási, titkosszolgálati és rendőrségi lépéssorozat történjen meg a nemzetközi terrorizmus megfékezése érdekében. Eddig erre a szavakon túlmenő konkrét együttműködés nem nagyon hozható fel példaként. Természetesen Magyarország sem vonhatja ki magát a körvonalazódó együttműködésből, hiszen nemcsak az áldozatok iránti szolidaritás diktálja ezt a számunkra, hanem a szabadságjogok, a demokrácia melletti elkötelezettségünk, az erkölcsi értékeink is köteleznek arra, hogy lehetőségeinkhez mérten mi is kivegyük a részünket a XXI. század elejének egyik legnagyobb kihívásával szemben. Én is merem remélni, mint ahogy itt elhangzott, hogy ez tulajdonképpen nem a XXI. század nyitánya, hanem egy magunk mögött hagyott és borzalmas eseményekkel teli század fináléja.

Tegyünk meg mindent azért, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2001. szeptember 11-e után ne egy félelemmel teli világban kelljen élnünk, hanem ezzel ellenkezőleg, az összehangolt cselekvésekkel végrehajtott intézkedéssorozat eredményeként, egy sokkal biztonságosabb világot hagyjunk a gyermekeinkre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum maradéktalanul támogatja, annak ellenére, hogy emelkedettebb vitát szerettünk volna látni; mi semmiféle módosítást nem látunk indokoltnak azon a kormányhatározaton túlmenően, amely mindazt tartalmazza, amit a kormánynak tennie kell - ezt üdvözöljük, és a magunk részéről igyekszünk ennek a végrehajtásában közreműködni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót a MIÉP képviselőcsoportja nevében Csurka István frakcióvezető úrnak. Öné a szó.

 

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Hazánkban szövetséges, de idegen haderő állomásozik a földön, és repül a légtérben. Ezt megelőzően, 1945 óta lényegében ugyanez volt a helyzet: a bennünket legyőző szövetséges hatalmak keleti nagyhatalmának a hadereje állomásozott itt, sokkal nagyobb létszámban, rendszerfenntartó céllal. Ez a nagyhatalom részben gazdasági erejének elégtelensége, nem hatékony működése, részben a leigázott szegény népek elfojtott ellenállása következtében elbukott, és hadserege kivonult hazánkból.

Néhány évnyi szünet következett a megszállásokban. Sajnos, ez a rövid idő nem volt elég arra, hogy a magunk történelmi igényeinek megfelelő demokráciát és rendet alakítsunk ki hazánkban. Az elnyomó hatalom hadseregének befolyásbiztosító szerepét átvette a pénzügyi nyomás, a globalizmus rendszerének mindig a demokráciára és a szabadságra hivatkozó, de sohasem azt, hanem valamely érdekcsoport igényeit kiszolgáló rendszere.

Nem vagyunk szabadok, nem vagyunk önállóak, súlyos adókat fizetünk, nemzeti jövedelmünk egyharmada azoknak a hiteleknek, kötvénykamatoknak a kifizetésére fordítódik évente kényszerűen, amelyeket bűnös és felelőtlen módon még a másik elnyomó hatalom idején vettek fel, és amelyek azóta szinte szükségszerűen halmozódnak.

2001. szeptember 11-én pokoli, soha nem tapasztalt módon, különös kegyetlenséggel végrehajtott cselekmény történt New York és Washington városában, az Amerikai Egyesült Államok két fővárosában, az államhatalmiban és a pénzügyiben. Nyomban a különös kegyetlenséggel végrehajtott légi cselekmény után elkezdődött, részben a világ népeinek megrendülését, részvétét és döbbenetét is kihasználva, a globalizmus új korszakának fejezete, az újfajta közvélemény-alakítással és sorbaállítási módszerrel történő világvezénylés megszervezése. Szeptember 11-én átléptünk a terrorizmus elleni harc által történő világkézbentartás rendszerébe. Ennek az új rendszernek a bizonytalanság és az ostobaság a legjellemzőbb tulajdonsága.

Jelenleg nem egy háborúba készülő, katonailag szükséges szövetség szervezése folyik, hanem a világközvélemény áthangolása. A globalista világközvélemény átszervezésének kezdetét egy minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen, de elektronikai pontossággal kivitelezett terrorcselekmény jelenti, amelynek a végső okát, kivitelezőit, céljait nem ismerjük, a következményeit azonban igen.

 

 

(18.50)

 

A következmény az, hogy az emberiséget felsorakoztatják az antiterrorista program mögé, vagyis felsorakoztatják egy részben véresen valóságos, de a lényegét tekintve ismeretlen, rejtőzködő hatalom elleni általános küzdelem mögé. Az antiterrorista korszak jellemzője, hogy mindenkinek, aki eddig a történelemben született és kimunkált szabadságeszmények, "Szabadság, egyenlőség, testvériség" hívének, jó hazafinak, állama, közössége hűséges tagjának tartotta magát, most el kell hinnie, hogy egyetlen ellensége van, az általános, sötétben bujkáló terrorizmus. Ezért a terrorizmust üldöző hatalmak kérésére, majd parancsára - voltaképpen nyomására - önmagától korlátoznia kell szabadságát, mozgásterét, össze kell szűkítenie, határait le kell zárnia, és minden lehető eszközzel hozzá kell járulnia az új veszély leküzdése elleni megfoghatatlan harchoz.

A régi szervező eszmék helyébe új lép, nincs többé békemozgalom, a békegalambot lelőtték - Picasso forog a sírjában. Nincs többé antifasizmus, antikommunizmus, antibolsevizmus, nincs közösségi küzdelem a szegénység ellen és a természet védelmében, ezek helyébe most a mindent elborító antiterrorista harc lép, legalábbis kiagyalói szerint. Az emberiséget eddig is ellenségképek fenntartásával vezették, de legalább két nagy ellenségkép létezett: a nagyhatalmak egymás rendszerében látták az ellenséget. Ez gyakorlatilag megszűnt, ellenség azonban kell. Most a terrorizmus lesz a korszak ellensége. Nem tudjuk, meddig tart, ki és mi tartja fenn, miből ered, mik az indítékai, mely kis és nagy hatalmak tartják fenn, és mi végre működtetik. Véljük - óvatosan és szerényen -: talán azért, hogy legyen. A hatalom eddig is személytelen volt, mostantól az ellensége is személytelen.

Ahhoz, hogy ehhez a végtelenített antiterrorista háborúhoz csatlakozni tudjunk, tudnunk kellene a következőket: voltak-e, lehettek-e a véres eseménynek belső, a hatalmi gépezetben, a titkosszolgálatokban és a szövetséges titkosszolgálatokban megbúvó segítői? Folytattak-e vizsgálatokat előbb saját körben? Hogyan volt ez lehetséges? Európában és nálunk is egy ilyen szörnyű eset után előbb kérdések, aztán felelősségre vonás következik. Nem hiszem, hogy volna kormány Európában, amely ez után az eset után a helyén maradt volna.

Miért várják el a hozzájárulásunkat, amikor alapvető dolgok nincsenek tisztázva? Ha egyszer az USA egymaga akarja megtorolni a rajta esett sérelmet, de ehhez mégis nemzetközi támogatást kér, akkor miért nem az Egyesült Nemzetek Szervezetén keresztül indítják meg az antiterrorista világháborút? Ez már a második olyan háború, ha valóban megkezdődik, amely az ENSZ megkerülésével történik. Az USA-nak teher lehet az ENSZ? Mondja ki!

Egyes hírek szerint Oszama bin Laden súlyos beteg, dialízisen kell átesnie ritmikusan. Most felült a lovára, és ellovagolt a semmibe, ezért esetleg ártatlan embereknek kell meghalniuk, mert tálibnak születtek.

Képünk azt a pillanatot ábrázolja, amit Ady Endre már az első világháború előtt megírt, ezzel fejezem be: "Bajban van a messze város, / Gyürkőzni kell a Halállal: / Gyürkőzz, János, s rohanj, János." Mi nem rohanunk, nem gyürkőzünk, mert már annyiszor gyürkőztünk becsapva. (Taps a MIÉP soraiból.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A házbizottság ajánlása értelmében az elsőként jelentkezett független képviselő ötperces időkeretben kap lehetőséget szólásra. Megadom tehát a szót Szabó Lukács képviselő úrnak, független képviselőnek. Öné a szó.

 

SZABÓ LUKÁCS (független): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! 1789. július 14-én leomlott a Bastille, és ezzel egy új korszak kezdődött. Az az épület omlott le, amely a réginek, a feudalizmusnak gyűlölt szimbóluma volt.

2001. szeptember 11-én is leomlott két torony, és ezzel, ha még most nem is látjuk, de egy új korszak fog kezdődni, és azért fog új korszak kezdődni, mivel azt a korszakot, amely 1789. július 14-én kezdődött - mára kiderült -, az emberiség túlnőtte, az nem igazságos, az nem hozta el a népeknek, nem hozta el a Föld valamennyi emberének a felemelkedését.

Szeptember 11-én egy barbár terrortámadás áldozataiként sok ezer amerikai és nem amerikai ember esett áldozatul. Ezek valamennyien ártatlanok voltak. De bárki is az elkövető, bármilyen terrorista akciót hajtanak végre, az áldozatok mindig ártatlanok, és az elkövetők - függetlenül attól, hogy ki követte el, hogy állami szinten követték el, vagy egy csoport követte el - többnyire büntetlenül maradnak.

Kérdezem, hogy nem volt-e ugyanilyen barbár terrorista cselekedett Sabra és Satila menekülttábor hidegvérű megbombázása. Vagy nem volt annak idején ugyanilyen barbár cselekedet My Lai vietnami falu minden lakójának kiirtása? Ugyanaz történt itt is, mint Lidicében, vagy ami történt Franciaországban Oradurban. És hol vannak a bűnösök? A bűnösök meg lettek-e büntetve ezért a barbár támadásért? Nem lettek megbüntetve! Vagy Bejrút polgári lakosságának a foszforbombákkal való megfélemlítése és megölése nem volt-e barbár cselekedet? Nyilvánvalóan az is az volt. És a csaknem egymillió iraki gyermek éhenhalása és betegségben való elhalálozása nem volt-e barbár cselekedet mindazok részéről, akiknek a bűnei miatt azoknak a gyerekeknek meg kellett halni? Nyilvánvaló, ezek is a terrorizmus kategóriájába tartoznak.

A világnak közösen, egyesült erővel kell a terrorizmus valamennyi formájával szemben fellépni, legyen az elkövető akár egyéni, akár csoport vagy ország, amely ilyen cselekedetekre ragadtatja magát, mert jelzem: a terrorizmus akkor is barbár cselekedet, ha az ENSZ határozatainak az elszabotálása áll mögötte. És ha azt nézzük, hogy hány ENSZ-határozatot nem hajtottak már végre az Egyesült Államok vezényletével vagy társtettessége mellett, akkor máris eljutunk egy másik fajta terrorizmushoz, amely ugyanúgy elítélendő, amely ellen ugyanúgy fel kell lépni.

Ha bizonyítékok vannak a két torony leomlásával kapcsolatban, akkor természetesen Magyarországnak elemi kötelessége fellépni mindazok ellen, akikkel szemben bizonyítékok vannak, de kérdés, hogy vannak-e. A Kennedy-gyilkosságot talán felderítették már, az elkövetők neve napvilágra került, vagy valakik tudják, csak 80 évre titkosították?

Ha a világ három legerősebb titkosszolgálatának a háta mögött el lehetett bármit követni, akkor az a kérdés, hogy most miért kellene elhinni, hogy néhány nappal a tett elkövetését követően már megvannak a bizonyítékok, amúgy is egy ilyen akció végrehajtására csak a világon három titkosszolgálat lenne alkalmas, és ez a három titkosszolgálat most egyesült erővel nem azon tevékenykedik, hogy valóban a terrorizmus ellen lépjen fel, hanem abban tevékenykedik, hogy a világ legszegényebb országában kövessenek el valamit, amit megtorlásnak lehetne nevezni. Ezek szerint egy arab egyedül és a szervezete a világ összes titkosszolgálatával szemben is fel tudta venni a versenyt.

Ha Magyarország csatlakozna bizonyítékok nélkül egy ilyen megtorló akcióhoz, akkor azt a szégyent kellene megélnünk, amit az unokáink előtt sem vállalhatnánk, hogy a világ legerősebb országához (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) társtettesként csatlakozunk, a világ legszegényebb országának tönkrebombázásáért. Itt, Magyarországon és a világon is csak akkor lesz (Az elnök ismét csenget.) béke, ha a francia forradalomban...

ELNÖK: Képviselő úr, tájékoztatom önt, hogy öt perc áll rendelkezésre. Fejezze be a mondatot!

 

SZABÓ LUKÁCS (független): Egy mondat, elnézést - ...célul kitűzött "Szabadság, egyenlőség, testvériség" végre meg fog valósulni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a függetlenek soraiból.)

 

 

(19.00)

 

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elsőkörös felszólalások végéhez értünk. Most a frakciók nevében másodikként jelentkező képviselőknek adom meg a szót, a napirendi ajánlás értelmében 5-5 perces időkeretben; elsőként Balla Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

 

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Engedjék meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem, mivel pénteken én magam is részt vettem a hatpárti tárgyaláson, ahol ötpárti megegyezés született, illetve ötpárti megegyezéssel álltunk fel az asztaltól, az eredeti szövegbe beépítve az új véleményeket, mérlegelve, illetve közösen elfogadva azokat.

Akkor ott egyetértés volt, mondhatjuk azt is, hogy szóbeli megállapodás; a sajtónak is nyilatkoztunk erről. Ma már ez nem így van, azóta az MSZP változtatott a véleményén, mérlegeli azt, módosításokat nyújt be, pedig az összefogás bizalomra épül. És ennek az összefogásnak nagyon fontos a célja, hiszen a világ egyetlen állama, egyetlen polgára sem lehet addig teljes biztonságban, amíg összefogással, közös erőfeszítéssel nem sikerül felszámolni az arc nélküli nemzetközi terrorizmust.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország önként vállalt kötelezettségeiről, a nemzetközi terrorizmus ellen kifejtett véleményéről és a megfontolt, körültekintően előkészített ellenlépéseiről tárgyalunk ma itt, és tárgyalunk arról, hogy milyen módon támogathatjuk a Magyar Köztársaságot, illetve annak kormányát ebben a munkában, ebben a cselekvésben. Ennek a támogatásnak az első szörnyű élmények után szeptember 12-én talán megvolt a hatpárti konszenzusra való törekvése, amikor szeptember 12-én a külügyi bizottság nyilatkozatot fogadott el, és ott minden párt, mindenki egyhangúan támogatta ezt az indítványt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja átérzi a döntés felelősségét, és több párttal egyetemben támogatni fogja a kormányt, illetve a nemzetközi közösséget a nemzetközi terrorizmus elleni összefogásban.

Mindehhez kérem a képviselőtársaim támogatását, összefogását, és képviselőcsoportunk, a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében kérem az országgyűlési határozati javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Szent-Iványi István képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai vitában is többször elhangzott, de az elmúlt hetekben is, hogy szeptember 11-ével valami nagyon megváltozott, egy új világ kezdődött, egy új időszámítás kezdődött. De mi is az új, amiről beszélünk? Semmiképpen nem a terrorizmus, hiszen az egyáltalán nem új, már mintegy száz éve kénytelenek vagyunk együtt élni vele. Az öngyilkos terrorizmus sem új, hiszen ilyen is volt már, az elmúlt időszakban sajnos nagyon is gyakran és nagyon is sok országban, Srí Lankától Palesztináig mindenütt tapasztaltuk. Ami igazán új, az az, hogy most tudatosult a demokratikus világ társadalmaiban, hogy mekkora veszélyt jelent ez mindannyiunk számára. Mindannyian célpontok lehetünk, mindannyian áldozatok lehetünk; ez az új, ezért más ez, mint bármelyik más korábbi terrortámadás. És reméljük, hogy a folytatása is új lesz: a világ nemcsak tudatosítja, hanem az erőit is összegyűjti annak érdekében, hogy leküzdje ezt a félelmetes, veszedelmes ellenfelet.

A szakértők már a kilencvenes évek eleje óta arról beszélnek, hogy a legnagyobb kihívás, a biztonságunkat fenyegető legnagyobb veszély a nemzetközi terrorizmus. Ezt sokan tudták, sokan beszéltek róla, de igazából most vált kézzelfogható valósággá. Magyarország az imént, alig fél órája, egy órája, csatlakozott ehhez a nemzetközi erőfeszítéshez, ehhez a nemzetközi közös küzdelemhez a terrorizmus ellen. Nagyon helyesen tette; nagyon helyesen tette erkölcsi okokból, és nagyon helyesen tette alapvető biztonságpolitikai érdekeiből. Erkölcsi okokból azért, mert mindannyiunk értékeit, azt remélem, hogy legalábbis túlnyomó többségünk értékeit, alapjaiban kérdőjelezte meg, támadta meg ez a terrorista támadás, de azért is helyesen tette, mert itt nemcsak értékekről van szó, hanem konkrétan magyar állampolgárok biztonságáról is, mindannyiunk biztonságáról. Tehát helyesen cselekedtünk, hogy ehhez a küzdelemhez csatlakoztunk.

Jól tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy hosszú küzdelemre kell felkészülnünk. Senki nem ígér könnyű álmot. Jól tudjuk, hogy ennek a küzdelemnek az első, minden bizonnyal nagyon látványos, keményen katonai szakasza meg fogja hozni az eredmények első részét, de nem lesz teljességgel eredményes. A terrorizmust csak katonai eszközökkel nem lehet leküzdeni - de nem lehet leküzdeni csak rendvédelmi eszközökkel sem, tisztelt képviselőtársaim! Nem lehet leküzdeni csak titkosszolgálati eszközökkel, a rendőrségek hatékony együttműködésével, kommandós akciókkal sem, pedig ezekre nagyon nagy szükség van, nagyon nagy szükség lesz az elkövetkezendő években. De becsapjuk magunkat, ha nem készülünk fel arra, hogy a terrorizmus csak akkor fog megszűnni, ha a terrorizmust kiváltó okokra is figyelmet fogunk fordítani. Csak akkor lesz eredményes az előttünk álló hosszú, nyolc-tíz éves küzdelem, ha a terrorizmus valódi okait felszámoljuk, annak a társadalmi gyökereit, annak a megoldatlan problémákból származó okait, a kulturális hátterével is szembe tudunk nézni, tehát valódi erőt és valódi megoldást tudunk kínálni azoknak, akik ma a terrorizmus felé fordulnak.

Kedves Képviselőtársaim! A gyűlölet és a kirekesztés olyan veszély, ami nemcsak a világ válsággócait jellemzi, sajnos jelen van Európában is, és sajnos jelen van hazánkban is. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat határozottan felemelje a szavát azon hangok és azon álláspontok, vélemények ellen, amelyek a gyűlöleten alapulnak, a kirekesztésen alapulnak, mert mentségeket keresnek a terrorizmusra, ahelyett, hogy szembefordulának vele és elítélnék azt.

Mi nem pártpolitikai célokra kívánjuk ezt felhasználni, tisztelt képviselőtársaim. Nehéz lenne pártpolitikainak beállítani azt a módosító javaslatot, amelyet mi benyújtottunk, és amely szó szerint tartalmazza a kormány által benyújtott indoklás szövegét, azt a szöveget, amelyet Martonyi János külügyminiszter úr többször, nagyon helyesen, a nagy nyilvánosság előtt is elmondott a kormány álláspontjaként. Mi azt szeretnénk, ha ez megjelenne a szövegben, mert ez tenné teljesen egyértelművé, hogy ez az Országgyűlés nemcsak szavakban, nemcsak tettekben, nemcsak távoli veszélyekkel szemben kíván fellépni, hanem igenis fellép a mindennapi kirekesztéssel és gyűlölettel szemben is, hiszen valahol távolról, de azért nagyon is kitapinthatóan ez rokon mindazzal, ami ellen most mi mindannyian szent akarattal, közös egyetértéssel hadba vonulunk.

Köszönöm a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik a második körben Kelemen András képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Mint ahogy Balsai frakcióvezető úr mondta, az MDF támogatja azt a határozati javaslatot, amely az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadást követő lépésekről szól, méghozzá módosítás nélkül. És itt hadd vegyem fel az elejtett fonalat. A szöveg ugyanis véleményem szerint megfelelően kiegyensúlyozott.

Olyan partnerként jelenünk meg ebben a szövegben, amely az együttműködést tudatosan vállalt szövetségnek tekinti. Ebből az anyagból, ebből a szövegből nem önalávetés, éretlen feltűnéskeresés sugárzik, mint például abból az ismert szocialista hajbókoló javaslatból, hogy mondjon le Budapest az olimpia megrendezéséről, még mielőtt jelentkeztünk volna, hanem egy érett, megfontolt elkötelezettség akár a harcra is a terror világa ellen. Annyi az érzelmi hangsúly ebben a szövegben, amennyit az elvetemült rombolás rendkívülisége joggal kivált belőlünk, éppúgy, mint ahogy ezt kiváltotta az Észak-atlanti Tanács tagjaiból már másnap, mindenféle amerikai felkérés nélkül azonnal, amelynek a lényege az, hogy bár ez a helyzet nem olyan, mint ami a NATO létrehozását indokolta annak idején, de a terrorizmus súlyos fenyegetés a béke és a biztonság ellen, és ezért ugyanúgy ítélendő meg.

(19.10)

 

Hiszen az Egyesült Államok már korábban is érezte ezt a fenyegetést, amelyre oly módon akart reagálni az amerikai rakétavédelmi tervekkel, ami, így visszatekintve, nem bizonyul teljesen adekvátnak erre a kihívásra. Kicsit egyetérthetünk azzal a francia értékeléssel, amelyik azt mondja, hogy a még éppen épülni kezdő Maginot-vonalat megkerülték. Az ilyen gaztett felidéz bennünk olyan archetípust, olyan ősképeket a jóról és rosszról, amelyek képesek az embernek emocionális és nem végiggondolt reakcióját kiváltani.

Ma is hallottuk azonban, hogy minden felelős politikai gondolkozó - köztük miniszterelnökünk is - óv attól, hogy a mozlim világgal kerüljünk szembe, a mi globális világunkat, a Földet ne tépjük ketté. Ugyanez volt a hét végi állásfoglalása az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának, amelyik kifejezetten leszögezte, hogy nem civilizációk konfliktusáról van szó. Az iszlám jóakaratú erőinek bekapcsolását jelentheti Powell amerikai külügyminiszternek az az ígérete, hogy a tettesekre vonatkozó bizonyítékok bemutatására sor kerül. A cél ugyanis a terrorista szervezetek felszámolása, lehetőleg polgári veszteség nélkül.

A megtorlás tehát arányos, megfontolt és mértéktartó legyen. Ilyen szempontból üdvözöljük az EU-nak azokat a fontos intézkedéseit, amelyek biztonsági rendszabályok megerősítését szolgálják, mint amilyen például az Europol antiterrorista szakcsoportjának a létrehozása, a légibiztonsági szabályozás, a határbiztonság fokozása, a pénzmozgások átláthatóságának fokozása, a hadianyag-kereskedelem ellenőrzése és a fokozni kívánt okmánybiztonság.

De hozzátenném mindehhez azt is, hogy itt ma Magyarországon ugyanolyan fontos és az élvonalba állítandó feladatunk a szervezett bűnözés, a maffia jellegű bűnözés fokozottabb üldözése, mert ez táptalaja a terrorizmusnak, és sajnos a szervezett bűnözési forma nálunk - majdnem azt kell mondanom - országszerte elterjedten felismerhető nyomaiban.

A kihívás tehát nagy. És meg kell találnunk a demokrácia szellemében a biztonság és a szabadság e kihívásnak megfelelő új egyensúlyát. Kérem, hogy ebben a szellemben dolgozzunk együtt.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A második körben hozzászólásra következik Keleti György képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, ötperces időtartamban. Öné a szó, képviselő úr.

 

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szeretném felolvasni a határozati javaslat indoklásának utolsó bekezdését: "A Magyar Köztársaság Országgyűlése méltatlannak tartja és elutasítja mindazokat a próbálkozásokat, amelyek az egész emberiséget megrázó terrorcselekménynek és áldozatok tragédiájának bármilyen pártpolitikai célra történő felhasználására irányulnak." Ez egy rendkívül helyes megfogalmazás, és ha úgy vesszük, hogy most a parlament erről a kérdésről tárgyal, akkor fel kell hívnom Szájer József frakcióvezető úr figyelmét arra, hogy az iménti hozzászólását a parlament gyakorlatilag elítélte, ha a határozatot el fogják fogadni. (Taps az MSZP soraiban.)

Ami a határozat érdembeli részét illeti: a határozati javaslat hét pontjából öt tulajdonképpen a konkrét feladatokat határozza meg, nevezetesen azt, hogy milyen nemzetközi és hazai feladatai vannak a kormánynak, vagyis milyen belbiztonsági és milyen külbiztonsági kérdéseket kell a kormányzatnak megszerveznie, előkészítenie, végrehajtania. Talán természetes, hogy ebből az öt feladatból négy nemzetközi összefüggéseket tartalmaz, és kizárólag egy szól belbiztonsági kérdésekről. Én ezt a belbiztonsági kérdést szeretném megemlíteni.

Azt gondolom, hogy minden olyan esetben, amikor a terrorizmus erőre kap és meg tudja mutatni képességeit, akkor az emberek általában azt mondják, hogy a titkosszolgálatoknak kellett volna ezeket az összefüggéseket, szervezkedéseket felfedni. Nagyrészt igazsága van ennek a gondolatnak, mert valóban a titkosszolgálatnak vannak olyan eszközei, módszerei, lehetőségei, amelyek az ilyen irányú tevékenységekről információgyűjtésre szolgálnak.

De van ennek a mostani helyzetnek egy veszélye is, ugyanis nagyon könnyen előfordulhat, hogy a titkosszolgálatok - amelyek a törvények által felhatalmazott jogkörökkel rendelkeznek, nyilvánvalóan ezek a jogkörök a személyiségi jogokhoz fűződő bizonyos információk megszerzésére irányulhatnak - szervezetük révén, munkájuk során túlkapásokra lehetnek képesek, pontosan azért, hogy a célt maradéktalanul teljesítsék. Ilyen esetben nem kizárt az sem, hogy a kormányzatok törekednek ezeknek a szolgálatoknak a megerősítésére, lásd az Egyesült Államokból érkező hírt, hogy a szenátus jóváhagyott pótköltségvetést a szervezetek számára, sőt arról is érkezett hír, hogy egy új titkosszolgálatot kívánnak létrehozni, amely koordinálja a többiek munkáját.

Itt szeretném felhívni a magyar kormány figyelmét arra, hogy a terrorszervezetekkel kapcsolatos információgyűjtés alapvető feladat, de ez nem mehet semmilyen alkotmányos jog sérelmére, nem követhetnek el a szolgálatok olyan tevékenységet, hogy "a cél szentesíti az eszközt" gondolata alapján esetleg személyiségi vagy alkotmányos jogaikban korlátozzák a magyar állampolgárokat. Ezt szolgálja az a módosító javaslat, amelyet a Szocialista Párt is beterjesztett, hogy hozzunk létre egy olyan testületet, amelyben az érintett parlamenti bizottságok vezetői, valamint a kormány illetékes képviselői vannak benne, hogy ezeket a tevékenységeket koordinálni tudják.

Teljes mértékben egyetértek azzal a megnyilatkozással és azokkal a kijelentésekkel, amelyek a belföldi titkosszolgálatokkal kapcsolatban hangzottak el, nevezetesen, hogy gőzerővel dolgoznak. A gőzerőnek azonban vannak határai, úgymint a törvényesség, az alkotmányban meghatározott személyiségi jogok és az állampolgárok olyan jogai, amelyeket mindenkinek tiszteletben kell tartani.

Mondhatja persze valaki, hogy létezik nemzetbiztonsági bizottság, amelyben ilyen ellenőrzést a parlament megválasztott képviselői gyakorolni tudnak. El kell mondanom, a héten tartottunk egy nemzetbiztonsági bizottsági ülést, amelyre meghívtuk Demeter urat, akitől egy jó erős sajtótájékoztatónál többre nem tellett. Vagyis az olyan tájékoztatás, amit egyébként minden parlamenti képviselő - ha figyelemmel kíséri a híreket, az egyéb sajtóinformációkat - össze tud saját magának állítani, az komolytalan egy parlamenti bizottság számára.

Ezek voltak a gondolataim. Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak öt percben megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott határozati javaslatban egyetértünk azzal, amit magunk is többször kifejtettünk, hogy az Országgyűlés fejezze ki együttérzését az Egyesült Államok népével. Természetesen azzal is egyetértünk, hogy a Magyar Köztársaság tegyen meg mindent a saját keretein belül a terrorizmus elleni fellépésben. A javaslat további részei a kormány állásfoglalásához, intézkedéseihez kérnek utólagos jóváhagyást, egyetértést, valamint előzetes felhatalmazásokat.

Nem értünk egyet azzal az alapaxiómával, amit a külügyminiszter úr most is kifejtett, nevezetesen azzal, hogy a szeptember 11-ei csapás az egész emberiség, a teljes szabad világ ellen irányult. A terrorizmus mindenütt veszélyes, a terrorizmus az egész emberiség ellen irányul. A szeptember 11-ei csapás nem az egész emberiség ellen irányult. Hadd idézzem Susan Sontag neves amerikai írónőt: "Hol marad annak beismerése, hogy itt nem a civilizáció, a szabad világ és az emberiség ellen intézett gyáva támadásról van szó, hanem az Egyesült Államok, a világ egyetlen önjelölt szuperhatalma elleni akciókról, egy támadásról, amely következménye az Egyesült Államok politikájának, cselekedeteinek és érdekeinek?"

Hiányzik az állásfoglalásból az az ominózus rész - amit többen említettek, ez az indoklás utolsó előtti bekezdése -, amelyben a kormány az Országgyűléssel el akarja ítéltetni azokat, akik a terrortámadás egyértelmű megbélyegzése mellett - és nem helyett, ahogy ez tényszerűen ismert, és ki is fejtjük majd a részletes vitában - indokot próbál keresni erre a cselekedetre.

 

 

(19.20)

 

Nos, természetesen, amikor ez a megbélyegzés fölmerül, akkor nem tudjuk elfogadni, ha a külügyminiszter úr nevesítette a MIÉP-et mint pártot, és mögötte nagyon sok embert, akinek ez a véleménye - nem is MIÉP-szimpatizáns -, akkor ezt valóban a határozati részben kell megtenni. Ön nincs tisztában azzal, hogy mit nyújtott be, amikor a televízió háttérműsorában azt jelezte, hogy az Országgyűlésnek lehetősége lesz erről most szavazással dönteni. Az indoklási részről nem dönt az Országgyűlés, nincs lehetősége dönteni. Ezért emeltük be mi is ezt módosító javaslatként, megnevezve a Magyar Igazság és Élet Pártját; természetesen nem mazochizmusból, hanem hogy világossá váljon tisztán, elítéli-e a Magyar Országgyűlés azt a pártot, amely a részvét egyértelmű kifejezését követően, a terrortámadás megbélyegzésével együtt és azt követően mert gondolkodni, mert indokokat keresni, ahogy azt nagyon sokan teszik Európában és Amerikában.

Nem tudom, hogyan keverhető össze a magyar nyelv ismeretével rendelkező ember számára az a két szó, hogy indokot, okot keresni azzal, hogy mentséget keresni, mentséget találni. Sosem állítottuk azt, hogy erre a sok ezer ártatlan ember életét követelő terrortámadásra van mentség, de azt igenis állítjuk, hogy vannak olyan okok, amelyeket meg kell keresnünk.

Ernst Otto Czeimpel, hesseni konfliktuskutató szerint: "Szembe kell néznünk Észak és Dél egyre feszülő ellentétével, az erre ráépülő, ebben is táplálkozó, globális színtéren megjelenő terrorizmussal. Megkerülhetetlen a harmadik világ problémájának a kezelése." Nos, ez jelenti az okok megkeresését, és természetesen nem a mentség megtalálását.

Érthetetlen számunkra, hogy ebben a határozati javaslatban most, az előző döntés után hogy maradt meg az ötödik pont. Az ötödik pont a katonai akciók támogatását a washingtoni szerződés 5. cikkelye alapján teszi lehetővé a kormány számára. Azóta világossá vált, hogy nem NATO-akcióról van szó, az Egyesült Államok akciójáról van szó, amelynek az az alapja, hogy "aki nincs velünk, az a terroristákkal van".

Nos, nekünk sajnos van arról tapasztalatunk, hogy a "nincs velünk" kezdetű szlogenekből mi következik. Természetesen mi a terrorizmus ellen vagyunk, természetesen egyetértünk azzal, hogy mindent meg kell tenni, de azt, hogy egy háborús cselekményben, amelynek mérete ismeretlen, célpontja ismeretlen, csak azon az alapon vegyünk részt, mert tudjuk, hogy állítólag Magyarországnak ki mellett kell állnia, nos, ez így önmagában kevés.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a MIÉP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások végére értünk.

Most pedig megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. A külügyminiszter urat tízperces időkeret illeti. Öné a szó, miniszter úr.

 

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném kimeríteni ezt a tízperces időtartamot, csak egész röviden reflektálnék néhány mozzanatra az elhangzottak közül.

Ismeretes, hogy egy hatpárti egyeztetés megelőzte ezt a mai vitát, és való igaz az is, hogy a hat párt közül öt egyetértett a határozati javaslattal. Mindez természetesen nem gátolja meg a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat abban, hogy módosító javaslatokkal éljenek. Mi mégis azt hittük, hogy az az egyetértés, amely létrejött, legalábbis öt párt között, vonatkozik a határozati javaslat egészére.

Ettől függetlenül minden módosító javaslatot alaposan meg fogunk vizsgálni. Például azok a javaslatok, amelyek arra irányulnak, hogy a határozati javaslat egyes részei, mondjuk, az indokolásból átkerüljenek akár a preambulumba, akár a rendelkező részbe, azt hiszem, hogy józanok és ésszerűek, és ezzel kapcsolatban nem hiszem, hogy különösebb gond felmerülne.

Ugyanakkor szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ez a határozati javaslat... (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

 

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kérném önöket, hogy a miniszter úr zárszavát kísérjék figyelemmel! Köszönöm.

Miniszter úr, kérem, folytassa!

 

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Köszönöm szépen. Szóval, ez a határozati javaslat nem cselekvési program. Megkíséreltem az expozéban is jelezni azt, hogy nagyon sok komoly téma merül fel, de ennek a határozatnak nem az a célja, hogy ezeket részletesen elemezze, annál is inkább, hogy ezek olyan kérdések, amelyek bizony nagyon komoly és mély vizsgálatot igényelnek.

Itt az alapvető cél a szolidaritásnak, az együttérzésnek a kifejezése; az alapvető célkitűzés egy politikai állásfoglalás, éspedig egy egyértelmű, világos politikai állásfoglalás. Meg kell mondjam, hogy az elhangzottak arról győztek meg ismételten, hogy egy ilyen világos politikai állásfoglalásra szükség van. Tudniillik nem kétséges, hogy ez a merénylet nagyon sok kérdést vet fel, és az sem kétséges, hogy ennek a merényletnek az okait vizsgálni kell, vizsgálni is fogják, és vizsgálni is fogjuk. De ez nem mentesít bizonyos alapvető erkölcsi kérdésekben történő állásfoglalás alól, és ez a határozat lényegében ezt célozza.

Nem arról van szó, hogy nem lehet az okokat kutatni, arról van szó, hogy ez a merénylet nem lehet indokolt, nem lehet rá igazolást keresni és találni. Ezt akarjuk kimondani, és ismétlem: hogy ezt követően milyen cselekvés következik ebből a helyzetből, ezt egy részletesebb, alaposabb elemzésnek kell megelőznie. Mint ahogy megfontoltságot javasolnék a tekintetben is, hogy hozzunk-e létre most azonnal, különösebb körültekintés és vizsgálat nélkül új szervezeteket, új intézményeket. Nem ez az első lépés. Az első lépés egy világos politikai üzenet. Mindazon gondolatok forgatagában, sokszor kevéssé világos, időnként zavaros gondolatok forgatagában, amelyek az elmúlt napokban, hetekben felmerültek, mi úgy érezzük, hogy szükség van egy ilyen üzenetre.

Még egy megjegyzés: nem először foglalunk állást, hiszen a külügyi bizottság is állást foglalt világosan, a magyar kormány pedig teljes egyértelműséggel támogatta a NATO tanácsában azt, hogy itt bizony az 5. cikkelyt érvénybe léptető körülményről van szó, még akkor is, ha ez feltételesen történt és elvileg történt. Ez nem változtat azon, hogy az a parlamenti határozat, amelyet 95 százalékkal meghozott másfél vagy két órával ezelőtt a tisztelt Ház, egy másik kérés teljesítésére irányult, az valóban az Amerikai Egyesült Államok kérésének teljesítésére irányult, de ez nem változtat azon - és azt hiszem, kötelességem erre a tisztelt Ház figyelmét is felhívni -, hogy elvileg és feltételesen a washingtoni szerződés 5. cikke a kollektív védelemről érvényben van. Mi úgy érezzük, hogy azért ez megérdemel annyit, hogy egy parlamenti határozat ezt leszögezze.

Ezek azok a fő szempontok, amelyek ezt a parlamenti határozatot eredeti formájában indokolttá tették. Ismétlem: bizonyos szövegbéli áthelyezésekről nyilván meg tudunk állapodni, de nem javaslom azt, hogy cselekvési programot alkossunk most, amikor a lehető legsürgősebb feladat volna ennek a határozatnak az elfogadása.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, az MDF és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Megköszönöm a miniszter úr zárszavát. Az általános vitát lezárom, módosító javaslatokat a mai ülésnap végéig lehet benyújtani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel arra, hogy az előterjesztéshez már érkeztek módosító javaslatok, az elfogadott, Házszabálytól való eltérésnek megfelelően a holnapi ülésnapunkon részletes vitára, valamint határozathozatalra kerül sor.

Köszönöm a figyelmüket, átadom az elnöklést Wekler Ferenc alelnök úrnak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

 

 

(19.30)

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 




Felszólalások:   52   52-94   95-116      Ülésnap adatai