Készült: 2020.09.21.11:35:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

214. ülésnap (2001.06.11.),  19-22. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:37


Felszólalások:   15-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt.

Megadom a szót.

(14.40)

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ebben az évben, 2001-ben naptárilag egybeesett pünkösd és a magyarság gyásznapja, június 4-e. Mindkettőért zúgtak a harangok, természetesen más-más előjellel.

Pünkösd a Szentlélek eljövetelének a napja. Az Írásban írva vagyon, hogy ekkor, réges-régen mindenki a saját nyelvén értette az üzenetet, hogy szeressék és megértsék egymást. Ama bizonyos 71 évvel (Sic!) ezelőtti június 4-én viszont sem a világ, sem Európa nem értette meg a magyarok jajkiáltását elveszett földjeikért és elveszett lelkeikért. Azóta is nagyon sokat beszélünk arról, micsoda káros hatása van még ma is Trianonnak, de kevesebbet beszélünk arról, mi volt az a folyamat, amely Trianont eredményezte, milyen okok vezettek oda, hogy ez a szörnyű tragédia bekövetkezett.

Természetesen az okok rendkívül összetettek; én egyet szeretnék kiemelni, nevezetesen azt, hogy a magyar termőföld idegen kézbe jutott, idegenek kezébe jutott. Ismerjük ezeket a történéseket ifjúságunk meghatározó olvasmányaiból, az Elnémult harangokból, Az elsodort faluból és Wass Albert számtalan könyvéből. Ismerjük, hogyan kellett a mezőségi magyarnak, a székely embernek hitelt felvennie a kis földjére, hogyan vetettek aztán arra jelzálogjogot, és hogyan húzták ki a talpa alól a földet, hacsak nem kereszteltette meg a gyermekét egy másik templomban, mint ahol őt vagy az őseit megkeresztelték; és hogy lett a Jánosokból Janku, vagy hogyan lett eleve idegen tulajdon a magyar föld.

Persze hallunk most is hasonló híreket, hallunk a zsebszerződésekről, hallunk a dunántúli földvesztésekről, már Borsodból is hallunk ilyenekről. Tudjuk persze ennek az ellenszerét is, tudjuk, hogy a zsebszerződés semmis szerződés, érvénytelen.

Lehetne-e tenni ellene valamit? Nem sokat teszünk. Lehetne tenni ellene például olyat, hogy akár az állam javára marasztalhatnánk - ezzel fel lehetne tölteni a majdani nemzeti földalap földkészletét. De ugyanígy elő lehetne írni az állam elővásárlási jogát, ami szintén a nemzeti földalapba kerülhetne, ha az állam élne ezzel. S még a csatlakozás után is tudjuk ezeknek az ellenszerét, miként lehet diszkrimináció nélkül is korlátozni: szakmai előírásokkal, hosszabb idejű lakhelyhez kötéssel és egyebekkel.

Én azonban nem ebben látom a kérdés megoldását, hanem abban, hogy a magyar parasztot olyan helyzetbe kell hozni, hogy egyáltalán eszébe se jusson eladni a földjét, eszébe se jusson eladni a magyar földet, mert az a számára megfelelő megélhetést és társadalmi elismerést jelent - ezt kellene elérnünk. Ezt el lehet érni hitelkonstrukciókkal, a magyar mezőgazdasági gépipar fellendítésével, különböző termékpályás szövetkezetek létrehozásával, ezek kedvezményezettségének a megteremtésével és egyebekkel; tehát tulajdonképpen azzal, hogy a magyar parasztot olyan helyzetbe hozzuk, hogy versenyképes legyen, s ne csak az osztrák szomszédnak, ne csak a holland telepesnek érje meg Magyarországon mezőgazdasággal foglalkoznia, hanem a magyar földművelőnek, a magyar parasztnak is. Ezeket az intézkedéseket vagy azok nagy részét tulajdonképpen itt kell meghozni, itt, a parlamentben; azok alapjait törvények kell hogy képezzék, például elsődlegesen a nemzeti földalap létrehozása lenne egy ilyen intézkedés.

A magyar paraszt az élni akarásából, a tenni akarásából az évszázadok során már bizonyított - most, tisztelt Országgyűlés, rajtunk lenne a sor; és úgy érzem, a felelősség is a mienk. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Megkérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Mielőtt megadnám a szót a miniszterelnök úrnak, engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló Sir John Bourn urat, a brit számvevőszék elnökét és delegációja tagjait. Magyarországi megbeszéléseikhez sok sikert kívánok! (Taps. - Sir John Bourn felállva fogadja az üdvözlést és a tapsot.)

Most pedig az imént elhangzottakra a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök úr válaszol.

Megadom a szót.

 

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Képviselőtársaim! Az ön által elmondott gondolatok azért követelik meg, hogy ne csak a mezőgazdasági tárca foglalkozzon velük, hanem az egész kormány, mert van néhány olyan aktualitás, amelyek összkormányzati erőfeszítést és egyetértést igényelnek.

Mielőtt ezekről szólnék, engedje meg, hogy először elkülönítsem ezeket a kérdéseket az ön által említett zsebszerződések problémájától, s egyúttal a zsebszerződések ügyében segítséget is kérjek a tisztelt Ház minden képviselőjétől. Ugyanis egy kicsit másképpen látom ezt az ügyet, mint a képviselő úr, abban a tekintetben, hogy mit kellene tenni a dolog ellen.

Abban szerintem egyetértés van a koalíción belül, de talán a Ház szélesebb köreiben is, hogy a zsebszerződések rossz dolgok, ellentétesek Magyarország nemzeti érdekeivel, ellentétesek a magyar vidék érdekeivel, és ellentétesek a magyar gazdák érdekeivel. Tehát a zsebszerződéseket, amelyek korábban köttettek - és sajnos ilyen-olyan formában mind a mai napig léteznek -, valamilyen módon ki kell iktatni a magyar gazdálkodásból, a magyar birtokpolitikából.

A szándékban megvan az egyezés. Én nem látom olyan könnyen megoldhatónak a problémát, mint ahogy ön talán ezt itt említette, ugyanis ezek a zsebszerződések nagyon gyakran földhasználati szerződések, és mint ilyenek, jogi szempontból nagyon nehéz, ha úgy tetszik, támadási pontot találni rajtuk. A kormány kísérletet tett erre, hiszen a földhasználati nyilvántartást éppen azért próbáltuk és próbáljuk bevezetni, hogy ne csak a földtulajdonlásról, hanem a föld használatáról is legyen közhiteles nyilvántartás; és hogy a földhasználati nyilvántartásokat a földtulajdoni nyilvántartással egybevetve, a közöttük meglévő különbözőségeket, és így aztán a színlelt szerződéseket kiszűrhessük. De ez lassan halad, és nem biztos, hogy a legjobb megoldás.

Tehát azt szeretném kérni a tisztelt Ház minden képviselőjétől, hogy ha a zsebszerződések ügyében eddig íróasztalfiókban őrzött jó jogi megoldást, ismeretet, tanácsot tudnak nekünk adni, akkor juttassák el a kormányhoz (Dr. Kis Zoltán: '99 februárban ott volt!), mert a kormány, amint lehet, ebben az ügyben (Dr. Kis Zoltán: Napirendre se vettétek!) szívesen hoz döntést, és hozzásegíti (Dr. Kis Zoltán: Két éve!) a magyar gazdákat ahhoz, hogy a saját földjükön maguk gazdálkodhassanak. (Moraj az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) Megtisztelő figyelmüket köszönöm, de folytatom. (Derültség a Fidesz padsoraiból.)

Ami pedig az aktualitásokat illeti, először is: a magyar tárgyaló delegáció az Unióhoz való csatlakozás kapcsán éles tárgyalásokat folytat arról, hogy érvényesítse a magyar nemzeti érdekeket a földtulajdonhoz fűződő jog ügyében. Csapataink jól állnak ebben a küzdelemben. Azt tudom mondani önöknek, komoly esély van arra, hogy a tárgyaló delegáció elérje azt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozástól számított hét-nyolc esztendőn belül, tehát mától számítva mintegy tíz évig, külföldi Magyarországon ne szerezhessen termőföldet. (Dr. Kis Zoltán: Nem mindegy? Már megvan. Lejátszottátok.) Ezt valószínűleg el tudjuk érni. Ez a mérkőzés még nincs lefújva, tehát a közönség és az érintettek soraiban az izgalomra még minden ok megvan, de nem áll rosszul a helyzet. Vannak problémák, alkérdések, amelyeket majd szabályozni kell, de kétségtelen, úgy tűnik, a magyar diplomácia ezt az eredményt el tudja majd érni.

Egyetértek önnel abban is, hogy törvényeket kell alkotni - és a kormány nézőpontjából ez a kettes számú aktualitása az ön hozzászólásának. Ősszel, úgy ahogy ön fogalmazott, meg kell alkotni a családi vállalkozásokról szóló törvényt annak érdekében, hogy olyan gazdálkodási helyzetbe juthassanak a magyar gazdák, hogy ne akarják a földjüket eladni. Ez nem lesz rövid munka, ehhez hosszú idő kell majd, amíg ilyen helyzetbe jutnak, de a szándék megvan. Ehhez az szükséges, hogy egy róluk szóló külön, az ő számukra kedvezményeket, kedvező jogi lehetőségeket, működési formát biztosító, családi vállalkozásokról szóló törvény szülessen.

Egy kormányközi vagy miniszterközi bizottság már dolgozik ezen. A jogszabályszöveg elkészítése, tehát a kodifikálás szakaszában vagyunk. Úgy érzem, hogy ha a kormánypárti frakciók és az ellenzéki frakciók kívánják, akkor - persze az ellenzéki frakciók is - a szükséges információkat hamarosan megkaphatják, hogy a maguk szakmai álláspontjait kialakíthassák, és a javaslataikat megtehessék a kormány számára.

Egyetértek azzal, hogy ennek a törvénynek a megalkotásával egyidejűleg meg kell alkotni azokat a szabályokat, amelyek előnyhöz juttatják a helyben lakó gazdákat mind a földtulajdonszerzés, mind a földhasználat ügyében. (Dr. Kis Zoltán: Ezt írtuk le!)

 

(14.50)

 

És ezzel egy időben meg kell alkotnunk azokat a szabályokat is, amelyek létrehozzák a földalapot. Ha úgy tetszik, hármas védekezés: derogáció az Uniónál, a helyben lakó gazdák előnyben részesítése, utána pedig a földalap mint állami eszköz. (Dr. Kis Zoltán közbeszól.) Az erről szóló csomagot ősszel be fogjuk nyújtani a tisztelt Ház elé.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:   15-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai