Készült: 2020.09.26.21:22:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

181. ülésnap (2000.12.11.),  98-236. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 3:00:45


Felszólalások:   39-97   98-236   236-237      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt szeretném ügyrendi javaslatként indítványozni, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatok részletes vitája egy vitaszakaszban történjék. Azért javaslom ezt, mert a Torgyán képviselő úr által a közelmúltban tárgyalt vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatos részletes vita során is ez volt a célszerű, ugyanis olyan összefüggés van a vitaszakaszok között, hogy óhatatlanul is érintenénk a másik módosító javaslatot is. Rövid gyakorlatilag a módosító indítványok sora, így megítélésünk szerint egy szakaszban is tárgyalhatók.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Érkezett tehát egy képviselői indítvány, miszerint egy szakaszból álljon a következő törvényjavaslat részletes vitája.

 

Tehát soron következik az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Répássy Róbert képviselő úr és más képviselők önálló indítványát T/3447. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/3447/12. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a bizottságokat, különösen az alkotmányügyi, az ügyrendi és a mentelmi bizottságot, hogy kívánnak-e előadót állítani. (Jelzésre:) Nem kívánnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csákabonyi Balázs képviselő úr indítványát teszem fel először szavazásra. A törvényjavaslatra és a módosító javaslatokra figyelemmel indítványozom a képviselő úr javaslata alapján, hogy egy szakaszból álljon a törvényjavaslat részletes vitája.

Kérdezem önöket, egyetértenek-e ezzel a javaslattal. (Szavazás.)

Jól látható többség, így hát a másik javaslatot fel sem teszem szavazásra. Az egyes vitaszakaszok ismertetésére tehát nem kerül sor.

Így hát, tisztelt képviselőtársaim, megnyitom a részletes vitát. Megkérdezem, ki az, aki szólni kíván. (Jelzésre:) Elsőként megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mint az előterjesztők egyike, szeretném tájékoztatni az Országgyűlést és a nyilvánosságot arról, hogy a javaslathoz 21 módosító indítvány érkezett, ezek közül az előterjesztők 8 módosító indítványt támogatnak, tehát több mint egyharmadát, és a támogatott módosító javaslatok többsége ellenzéki módosító javaslat.

Szeretném azt is a tájékoztatásuk érdekében elmondani, hogy a módosító javaslatok közül azokat a módosító javaslatokat, amelyek teljes egészében ellentétesek az általunk benyújtott törvényjavaslat elveivel, azaz koncepcionális különbségek vannak a mi elgondolásunk és a módosító javaslatot benyújtó képviselők elgondolása között, nem tudtuk támogatni. Mire gondolok?

A Szocialista Párt négy képviselője olyan módosító javaslatokat nyújtott be, ami fenntartaná a kettős vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, fenntartja a titkos vagyonnyilatkozatot, és elveti azt, hogy évente kelljen vagyonnyilatkozatot benyújtaniuk a képviselőknek. Beláthatják, hogy olyan javaslatot nem támogathatunk, amely a lényegét elvenné a mi törvényjavaslatunknak, azaz elveti azt, hogy nyilvános vagyonnyilatkozatot tegyenek a képviselők, és azt évente meg kelljen újítaniuk. Ilyen módosító javaslatokat nem tudtunk támogatni.

Olyan módosító javaslatokat sem tudtunk támogatni, amelyek a törvényjavaslatnak olyan módosítását kívánják, ami nem házszabályszerű; azaz olyan módosító indítványok, amelyek az eredeti, képviselői jogállásról szóló törvénynek olyan szakaszaihoz lettek benyújtva, amelyekről a mi törvényjavaslatunk nem is rendelkezett. Tehát ahogyan ezt mi itt a parlamentben mondjuk, ez túlterjeszkedő módosító indítvány, olyan pontjaihoz, olyan szakaszaihoz érkezett a képviselői jogállásról szóló törvénynek, amelyek nincsenek megnyitva a törvényjavaslat által. De hogy lefordítsam, ez mit is jelent: a Szabad Demokraták Szövetségének két képviselője benyújtott olyan módosító javaslatokat, amelyeket egyébként tartalmilag üdvözlünk, nagyon örülünk annak, hogy ilyen módosító javaslatok érkeztek; ezek az összeférhetetlenségi szabályokat kívánják szigorítani, egyébként a fideszes országgyűlési képviselők korábbi álláspontja alapján, az 1994-1998 közötti vitában elmondottak alapján. Csakhogy, mint mondtam, ezek nem házszabályszerű módosító javaslatok, a törvényjavaslatunk a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket kívánja megváltoztatni, és az összeférhetetlenségi szabályokat nem érintette az eredeti törvényjavaslat. Ha újból a Ház elé kerül a képviselők jogállásáról szóló törvénynek a megváltoztatása, és annak az összeférhetetlenségi szabályait is újból tárgyalni fogjuk, akkor minden szigorítást támogatunk, ezt szeretném leszögezni.

A módosító javaslatok között van olyan javaslat, amelyik a Magyar Demokrata Fórum képviselőjétől érkezett, aki szankciót alkalmazna a vagyonnyilatkozat valótlansága esetére. Ezt a javaslatot támogattuk; minden olyan javaslatot támogatunk, amelyik szigorítaná a mi elképzeléseinket. A képviselőtársunk azt javasolja, hogy ha valótlanságot állapít meg az Országgyűlés a vagyonnyilatkozatok esetén, akkor a képviselő ezt felhívásra kijavíthatja, pótolhatja - természetesen ez már nyilvánosan zajlik -; majd ezt követően, ha ezt nem tette meg a képviselő, akkor egy összeférhetetlenségi eljárás kezdődik, és az összeférhetetlenségnek az lenne az eredménye, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel kimondhatja a képviselő megbízatásának összeférhetetlenségét, és így a mandátumát is elveszítené a képviselő. Ezt a szigorítást támogatjuk.

Támogatunk olyan javaslatot is a szocialista képviselőtársainktól érkezettek körében - nem az előbb említett négy képviselőtől, hanem Géczi József Alajostól érkezett -, amely a nyilvános vagyonnyilatkozatot kibővítené olyan információkkal, amire, úgy gondoljuk, szintén joguk van az állampolgároknak, a választópolgároknak, hogy megismerjék a képviselők vagyoni helyzetét illetően.

 

 

(18.00)

 

Tudniillik bizonyos társadalmi szervezetekben, alapítványok kuratóriumában betöltött tisztségből származó jövedelmekről kellene beszámolniuk a képviselőknek Géczi József Alajos szerint ebben a nyilvános vagyonnyilatkozatban. Tehát hangsúlyozom, Géczi József Alajos a nyilvános vagyonnyilatkozat talaján áll ebben a módosító javaslatában, és ezért támogatjuk ezeket a javaslatokat, hiszen azzal egyetértünk, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat adattartalma esetleg továbbra is bővüljön.

Tisztelt Országgyűlés! Támogatunk olyan módosító javaslatokat is, amelyek bizonyos apróbb jogtechnikai módosításait is jelentik a javaslatnak. Ezek jobbító szándékúak, semmi akadályát nem látjuk annak, hogy ezeket az Országgyűlés elfogadja.

Tisztelt Ház! Összefoglalva, képviselőtársaim, a módosító javaslatoknak egy jelentős részét, mint mondtam, több mint egyharmadát támogatjuk. Úgy gondoljuk, hogy azokat a javaslatokat, amelyek a mi javaslatunkat tovább akarják szigorítani, amelyek a mi nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó indítványunkat további nyilvános adatokkal akarják kibővíteni, támogatni tudjuk. De semmilyen olyan javaslatot nem tudunk támogatni, amely a jelenlegi hatályos törvény hibáit megtartaná, fenntartaná a jelenlegi hatályos törvénynek azt a kétarcúságát - és enyhe kifejezés volt, amit mondtam, a kétarcúság -, hogy a páncélszekrény számára készítenek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatot. Ha valaki olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely ezen nem változtatna, hanem annak alapján inkább visszafelé módosulna a mi törvényjavaslatunk, azt nem tudjuk támogatni. Semmi értelmét nem látjuk annak, hogy fenntartsuk a jelenlegi hatályos szabályokat; arról több szempontból bebizonyosodott, hogy bizony nem alkalmazható, rossz törvényszöveg.

Kérem a képviselőtársaimat, fontolják meg, hogy ezeket a javaslatokat visszavonják. Azt hittem eddig, a vita közöttünk már nem azon van, hogy akarjuk-e a közélet tisztaságát, a képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatát, hanem azt hittem, a vita arról szól közöttünk, hogy milyen szabályokat vezessünk be a képviselők vagyonának átláthatósága érdekében. Nem gondoltam, hogy még olyan módosító javaslatok is lesznek, amelyek visszalépést jelentenek a titkosság felé. Kérem, fontolják meg, hogy ezzel még annak gyanúját is elhárítsák magukról, hogy továbbra is a titkos vagyonnyilatkozatot akarják fenntartani.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Ha később még a vita során lesz olyan kérdés, amelyben esetleg az előterjesztők véleményüket nyilváníthatják, akkor Szentgyörgyvölgyi Péter előterjesztőtársammal együtt jelen vagyunk végig, és válaszolni fogunk.

Köszönöm szépen. (Keller László: És a harmadik hol van? - Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak ügyrendi kérdésben is, kétpercesben is és a normál szót kérők között is...

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Elnök asszony, elnézést kérek. Csak Karinthy-idézetet tudnék mondani. Az ügyetlenségemmel rossz gombot nyomtam.

 

ELNÖK: És a kétpercesét fenntartja, képviselő úr? (Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter: Azt sem!) Azt sem, köszönöm szépen. Ez esetben Bauer Tamás képviselő urat illeti a szó kétperces időkeretben, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából.

Képviselő úr!

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én az érdemi kérdéshez majd egy normál hozzászólásban szeretnék hozzászólni. Azonban Répássy képviselő úrnak mint előterjesztőnek az elmondott szavaiban van egy mozzanat, amelyre külön is szeretnék kitérni.

Répássy képviselő úr azt mondta, hogy azokkal a módosító javaslatokkal, amelyek megítélése szerint túlterjeszkedőek, vagyis a törvényjavaslatnak, mármint a jogállási törvénynek nem azokra a részeire vonatkoznak, amelyek az ő törvénymódosító javaslatuk tárgya, azokkal nem tud mit kezdeni, valami ilyesmit mondott, hogy azokat nem tudják támogatni. Tartalmában igen, csak itt most nem - ugye, jól értettem?

Az a problémám ezzel az álláspontjával, hogy ez enyhén szólva következetlen, mert hiszen holnap fogunk szavazni a gazdasági reklámtörvényről, ahol az alkotmányügyi bizottság támogatásával olyan módosító javaslatokról kívánnak önök szavazni, amelyeket kormánypárti képviselők nyújtottak be, és amelyek messze túlterjeszkedőek. Holnap fogunk szavazni a költségvetési módosító javaslatokról, ahol alapvető fontosságú olyan módosító javaslatokról kívánnak önök szavazni, és kívánják önök megszavazni azokat, amelyek vonatkozásairól a költségvetési törvényjavaslatban tegnapelőtt még szó sem volt.

Tehát a Fidesz magatartása kissé következetlen ebben a kérdésben. Úgy tűnik, annyiban következetes csak, hogy ha a túlterjeszkedőnek minősített javaslatot ellenzéki képviselő nyújtotta be, akkor az házszabályellenes, ha kormánypárti képviselő nyújtja be a kormány indítékából, akkor az mindjárt házszabályszerűvé válik. Ez a magatartás aligha házszabályszerű.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársam! Engedje meg nekem, hogy mint egyik előterjesztő fenntartsam azt a jogot, hogy jelezzem, ha egy javaslatról úgy látom, hogy nem házszabályszerű. Az megint más kérdés, ha az Országgyűlés úgy látja jónak, hogy ezeket a módosító javaslatokat elfogadja, mert akkor egyébként szavazni fogunk róla, tehát hiába jelzem én, hogy szerintem ez nem házszabályszerű, erről bármelyik frakció kérheti a szavazást. Ha a Ház elé kerülnek ezek a módosító javaslatok, akkor az Országgyűlés el fogja dönteni, hogy bekerüljenek a törvényszövegbe vagy sem. Én mint előterjesztő, csak azt tudom mondani, hogy ezek nem házszabályszerű javaslatok, még akkor is, ha magam a tartalma miatt ezt a javaslatot egy másik törvényjavaslat keretében tudnám támogatni, mert minden szigorítást támogatunk. De előterjesztőként azt nem tudom nyilatkozni, hogy ez házszabályszerű, ezt nem tehetem meg. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én is majd később szeretném az érdemi véleményemet elmondani az egyes javaslatokról, itt most csak arra szeretnék reagálni, amit az imént Répássy Róbert képviselő úr mondott.

Ha nagyon jóhiszeműen tételezem fel, akkor is azt kell mondanom, hogy ön téved; alapvetően téved. Az alkotmányügyi bizottság álláspontjával ellentétesen, azaz miután az alkotmányügyi bizottság azt állapította meg ezekről az általam és Hack Péter képviselőtársam által előterjesztett javaslatokról, hogy nem házszabályszerűek - az önök nyilatkozata és a szakértők véleménye alapján foglalt állást az alkotmányügyi bizottság -, ezeket sem kikérni nem lehet, sem szavazásra nem lehet feltenni, sem egyebeket nem lehet tenni. Tulajdonképpen mostantól kezdve az Országgyűlés úgy tekinti, mintha ezek a javaslatok nem léteznének, tehát érdemben semmilyen tekintetben nem fog vele foglalkozni. Én azt hittem, hogy ez a Házszabályból mindenki számára világos és egyértelmű - többünk számára igen.

Ezzel kapcsolatban még annyit szeretnék hozzátenni, részben ismételve az előttem szóló Bauer Tamás képviselő urat, hogy önöket általában az esetek igen-igen kis százalékában szokta zavarni az egyébként, hogy az előterjesztés adott pontja vagy egy módosító javaslat házszabályszerű-e vagy sem. Számtalan példát lehet az elmúlt két évből felhozni, hogy önöket kizárólag politikai érdekek motiválják ilyen esetben. Ha önök úgy tartják fontosnak, hogy egy adott módosító indítványról tárgyaljon a Ház, vagy adott bizottság szavazzon róla, akkor az ügyrendi bizottság segítségével olyan csodálatos érveléseket szoktunk hallgatni, hogy jogászként időnként szégyellem magam, hogy abban a bizottságban kell ülnöm, és végig kell egyáltalán hallgatnom, és olyan szavazásban kelljen részt vennem, amely egyébként, úgy gondolom, jogászok számára, jobb érzésű jogászok számára inkább megszégyenítő és megalázó, mint hogy kellemetlen.

Tehát úgy gondolom, hogy önök ezzel igazából nem szoktak foglalkozni. Most önöknek az a kényelmesebb, ha erre azt mondják, hogy nem. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Zakó László képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Hack Péter és dr. Hankó Faragó Miklós képviselő urak 6. számon adtak be módosító javaslatot, amely a képviselők ajándékozásáról szól.

Megmondom őszintén - ezzel kezdem - két és fél évvel ezelőtt, amikor képviselővé választottak, elolvastam a vonatkozó jogszabályt, hogy most egyáltalán milyen ajándékról kell vezetni bármit is, vagy mennyit fogadhatok el. Ezt a két papírt most megkerestem a táskámban, mert magamnál hordom, de mindkettő üres. Való igaz, én nem kaptam ajándékot senkitől, de az is igaz, hogy egy-két rendezvényen megettem egy-két töltött káposztát. Igazából ezt is fel kellene itt sorolni, mert, mondjuk, ezt az aznapi ebéd helyetti juttatásként is felfoghatnám.

Szerintem, és még egyszer hangsúlyozom, kicsit szégyellem, hogy nem néztem meg az eredeti törvényjavaslatot, hogy mikor is kell vezetni, de olyan furcsán hangzik, amikor egy országgyűlési képviselőnek az ajándékozásáról van szó. Szerintem a képviselői alapilletmény - amely most 140 ezer forint - egyötöde, 20 százaléka, vagyis 28 ezer forint az, amit egy alkalommal egyszerre el lehetne fogadni. Ha ezt lefordítjuk egy műszaki cikkre, akkor az egy kisebb videomagnót vagy bármilyen más műszaki cikket is jelenthet.

 

(18.10)

 

Nagyon kellemetlen helyzetben érezném magam, ha ilyeneket kellene nekem a most is érvényes nyilatkozatomban, a C-, illetve a D-típusú mellékletben feltüntetnem. Szerintem nem festünk jól, ha úgy beszélünk magunk ajándékozásáról, hogy mi az, amit elfogadhatunk és milyen összegben, illetve miről kell vezetnünk nyilvántartást. Én azt mondom, a helyben elfogyasztott élelem - ami elől sokszor nem tudunk kitérni - legyen elfogadható és minden dokumentálás nélkül legyen elfogadható, de szerintem bármi mást vessünk el.

Én nem tudom ezt a módosítást támogatni. Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Hankó Faragó Miklósnak szeretném elmondani azt, hogy ne nevezzen minket álságosnak - már ne haragudjon -, mert azt kell mondanom, hogy az önök magatartása álságos. Együtt ültünk az alkotmányügyi bizottság ülésén, és amikor kifejtettük azt, hogy nem házszabályszerű ez a két javaslat, akkor a képviselő úr nem azt vitatta, hogy igazunk van, hanem azt mondta, térjünk el a Házszabálytól négyötöddel - ami egyébként valóban orvosság lehet arra, és akkor bármit ide lehet hozni, ha ebben megegyezünk négyötöddel. A képviselő úr ott nem tette vitássá az álláspontunkat, és még itt se hallottam jogi érveket arra, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat milyen alapon lehet módosító javaslattal ebbe a tárgyalásba behozni - ez az egyik.

A másik egy kicsit arra válasz, hogy mi állítólag politikai megfontolásokból szemelgetnénk, hogy valami házszabályszerű vagy nem. Kérem szépen, Hankó Faragó Miklós és Hack Péter 6. pont alatti javaslatát viszont támogatjuk! Az is összeférhetetlenségi szabályok körében elhelyezkedő kérdést érint, a jogállási törvény 16. §-át. Az valóban meg van nyitva, ott tehát fennállnak a házszabályszerű feltételek, és a képviselő urak javaslata szigorítást tartalmaz az országgyűlési képviselők által elfogadható ajándék mértékét illetően: azt javasolják, hogy kisebb legyen az elfogadható ajándék értéke. Ezt a Fidesz-Magyar Polgári Párt gondolkodás nélkül támogatja, elfogadja, és nem mondja azt, hogy házszabályellenes, mert hiszen a 16. §-nál valóban meg van nyitva a csatlakozó módosító javaslatok benyújtásának lehetősége.

Maradjunk a tényeknél, és ne vádaskodjunk egymással, annak semmi értelme az égvilágon! (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismételten két percben megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Salamon Képviselő Úr! Mi pontosan tudtuk, hogy a Házszabály jelenlegi rendelkezéseivel ellentétes az, amit előterjesztettünk, egy célunk volt: szembesítsük önöket azzal, hogy milyen magatartást tanúsítanak ezekkel a módosító javaslatokkal kapcsolatban. Én nem mondtam az alkotmányügyi bizottság ülésén azt, hogy úgy gondolom, hogy ez házszabályszerű; most sem mondom, csak azt szeretném megismételni, amit elmondtam, és ami sajnos igaz: önöket általában - ha a politikai érdekeik úgy kívánják - nem szokta zavarni az, hogy egy javaslat házszabályszerű vagy sem, minden további nélkül lehet a túlterjeszkedő javaslatokról, a meg nem nyitott szakaszokkal kapcsolatban állást foglalni. Hány és hány alkotmányügyi bizottsági döntésre emlékszem az elmúlt két évből, amikor ezek megszülettek!

Én nem mondtam azt, hogy ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban nem az a helyzet, ami itt megjegyzésként az ajánlásban szerepel. Tudomásul veszem, pontosan így van; egyszerűen csak szembesíteni szerettem volna önöket azzal, hogy kizárólag azokat a javaslatokat hajlandók érdemben tárgyalni, amelyekhez a többségi frakcióknak politikai érdeke fűződik.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Csákabonyi Balázs képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Igyekszem rövid lenni, és nem fogom a hétórás általános vitában elmondottakat megismételni, mert azt hiszem, célszerűtlen volna most már a vitát abba az irányba kiterjeszteni.

Répássy képviselőtársamnak válaszolnám, hogy a Szocialista Párt igenis akarja azt, hogy a közélet tisztább legyen, és a közélet tisztaságáért mindent megtesz, ami eszközeiből adódik. Azonban nem az jelenti a közélet tisztaságának javítását, a helyzet javítását, céljaink elérésének elősegítését, ha megítélésünk szerint egy kellően át nem gondolt, és bizony-bizony alkotmányos aggályokat is felvető törvényt megszavazunk csak azért, hogy a közvéleményt ne helyesen tájékoztassuk a valós helyzetről.

Ugyanis titkos adatkezelésről nincs szó (Dr. Répássy Róbert: Zárt!), és nincs szó a hatályos törvényben sem. Helyesen mondja a képviselőtársam: a vagyonnyilatkozati rendszernek van egy nyilvános és van egy zárt része. A zárt rész nem titkosságot jelent, tudniillik a titkosságot jelentő jelzőhöz vagy szóhoz pejoratív tartalom fűződik a közvélemény előtt, és akkor azt úgy ítéli meg, mintha el akarnának rejteni valamit - nem. Az általunk benyújtott koherens javaslatok megtartják ugyan a nyilvános és a zárt nyilatkozat rendszerét, azonban mindazokat a - állítom, hogy zömében belemagyarázott - hiányosságokat megszüntetik, amelyeket a jelenlegi szabályozás esetleg tartalmaz. Miért? Azért, mert egyértelmű, hogy az 1. §-ba tartozó része az 1. melléklet szerint továbbra is nyilvános, amit a Ház elnöke nyilvánosságra hoz. Az igazság szerint ennek szinkronban kell lennie a zártan kezelt adatokkal.

Az önök módosító javaslata szerint a zártan kezelt kérdőívek a közös háztartásban élő házastársra, élettársra és a közös háztartásban élő gyermekekre is kiterjednek. A személyiségi jogok védelme - ami az alkotmányban alapjog - és az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai valóban lehetővé teszik a képviselőkre vonatkozó szigorúbb megítélést és a személyes adatok védelmének szűkebb körben történő megvonását, azonban egy élettárs, egy élettársnak, mondjuk, az első házasságából származó gyermeke, de még a házastárs sem országgyűlési képviselő, így igenis személyes alapjogokat sértene, tehát ezeknek az állandó vagy fenntartás nélküli nyilvánosságra hozatala korlátozás nélkül nem tehető meg.

Erre való tekintettel az általunk benyújtott módosító javaslatok megteremtik a vagyonvizsgálati eljárás intézményét, amely részben hiányzik a hatályos szabályozásból, és akkor bárki indítványára - ha vélelmezhetően eltérés van a mindenki által tapasztalható vagyoni helyzet és a vagyonnyilatkozat között - megindul a vizsgálati eljárás, aminek a lefolyását tartalmazza a koherens módosítójavaslat-csomagunk, és a szankciórendszert is megteremti hozzá. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy ennek a vizsgálatnak az eredményét az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza, ami azonban az önök eredeti javaslatában nem szerepel mint az Országgyűlés elnökének jogosítványa.

Még egy dologgal továbbmegy a mi javaslatunk, amikor azt mondja, hogy amennyiben a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a jövedelmi és érdekeltségi viszonyokra vonatkozó kérdéseket és a vagyonszaporulatot - itt van a lényeg -, illetőleg az adózott vagy más törvényes jövedelemmel alá nem támasztott vagyongyarapodást érdemben igazolni nem tudja a képviselő - tehát hogy akkor honnan van a vagyonszaporulat -, akkor igenis megnyitja a nyilvánosságot. Ezzel kapcsolatos rendelkezés az én olvasatomban az eredeti javaslatban nem szerepel.

 

(18.20)

 

Tisztelt Országgyűlés! Azzal, hogy az elszámoltatást is előírja, messze túlmutat ez az önök által benyújtott szabályozás körén. Szankciót tartalmaz és megteremti a vagyonnyilatkozati eljárást, teljes biztonságot ad a tekintetben, hogy felszínre kerülhessenek a ma a jog eszközeivel elérhető esetleges visszaélések - és hangsúlyozom, hogy a jog eszközeivel ma elérhető visszaélések, mert nagyon sok nyilván semmikor sem érhető el, és a tisztességet nem elsősorban a vagyonnyilatkozat fogja megteremteni, de ezt önök elmondták az általános vita során már nagyon sokszor -, és megítélésünk szerint ez megfelel az adatvédelmi követelményeknek is.

Szerettük volna nagyon sokan, ha a részletes vitára a tisztelt előterjesztők beszerzik az Országgyűlés adatvédelmi biztosának ezzel kapcsolatos szakvéleményét, az önök előterjesztésével kapcsolatos szakvéleményét, hiszen ezeknek a beszerzése nem az ellenzéki képviselőknek, hanem az előterjesztőnek a kötelessége a jogalkotásról szóló törvény alapján is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Csákabonyi Balázs Képviselőtársam! Amit a képviselők hozzátartozóinak személyiségi jogaival kapcsolatban mondott, én szívesen megfontolom ezt, de MSZP-s képviselők sajtótájékoztatón egy miniszter csecsemő korú gyermekének a vélt vagy valós vagyonáról beszélnek, közben pedig, amikor törvénybe szeretnénk iktatni azt, hogy törvényes módon hogyan lehet egy országgyűlési képviselő hozzátartozójának vagyonát megismerni, akkor erre azt mondják, hogy: személyiségi jogok! Szerintem a közöttünk lévő vitában mindig van olyan pont, amikor meg kell állapítsam, hogy önök bort isznak és vizet prédikálnak.

Önök a személyiségi jogokra... - majdnem csúnyát mondtam -, önök a személyiségi jogokat nem tisztelik akkor, amikor a saját politikai érdekeik azt úgy kívánják. Amikor meg a saját politikai érdekeik azt kívánják, hogy a személyiségi jogokra hivatkozva ne fogadjanak el egy törvényjavaslatot, akkor hivatkoznak rá. Szerintem ez egy álságos magatartás, én ezt nem tudom elfogadni. A képviselők hozzátartozóinak személyiségi jogait megítélésem szerint törvényben szabályozottan lehet korlátozni. Az a vagyonnyilatkozat-tervezet, amelyben a képviselők hozzátartozóinak is nyilatkozniuk kellene a saját vagyonukról, megítélésem szerint nem olyan súlyos korlátozása a személyiségi jogoknak, hogy amiatt az alkotmányt kellene felidézni.

Az ön felvetésére, hogy az adatvédelmi biztos úr miért nem nyilatkozott ebben a kérdésben, én is csak azt tudom mondani, hogy mi akadályozza meg az adatvédelmi biztost, hogy egy nyilvános parlamenti vitában beterjesztett törvényjavaslatról véleményt nyilvánítson - én is várom a véleményét. Ha az adatvédelmi biztos úr úgy látja, hogy ez a törvényjavaslat sok szempontból nem fogadható el, akkor majd nyilván nyilatkozni fog.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

 

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, csak nagyon röviden szeretnék reagálni. Nem szeretek ilyen jelzőket használni, hogy visszautasítom vagy nem, vagy nem tudom, micsoda, de én visszautasítom az "álságos" jelzőt. Itt egy alkotmányos jog védelme érdekében szólaltam fel (Dr. Répássy Róbert közbeszólása.) - most én vagyok a felszólaló! - ...és én a pártom, a frakcióm nevében, de a saját személyemben beszéltem. Én ezt nem tartom célravezetőnek és helyesnek, ha elkezdünk személyeskedni.

A másik dolog pedig az, hogy az adatvédelmi biztos ugyan eljárhat hivatalból is, de ő általában felkérésre, megkeresésre jár el. A törvénytervezet készítőjének szerintem kötelessége, ha az előkészítés szakaszában ezt nem is tette meg, de amikor felvetődött ilyen elvi éllel ez a vita, mert ez már az általános vitában is felvetődött, akkor igenis meg kellett volna keresnie az adatvédelmi biztost az előterjesztőnek, hogy utána nyugodtan jelenthesse ki az ország nyilvánossága előtt, hogy a képviselő hozzátartozójának vagy a hozzátartozó hozzátartozójának, mondjuk, az élettárs első házasságából származó gyermekének joga a képviselővel való együttélés alapján korlátozható, avagy neki nyilatkoznia kelljen arról, hogy történetesen mennyi gyermektartás folyik be a gondozó szülőhöz havonta az elvált volt házastársától.

Azt hiszem, ezeket nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni, és azzal elintézni, hogy mivel a képviselő hozzátartozója, ebben a körben hozzátartozója, azért ő is ilyen korlátozásnak kell hogy alávesse magát. Homo sapiensekről van szó, személyiséghez fűződő jogokról van szó és alkotmányos alapjogokról van szó, és én ezt nem kibúvásként mondom.

A mi megoldásunk technikailag és tartalmilag is megteremti ennek a kivédési lehetőségét. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben hozzászólásra következik Salamon László képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Csákabonyi Balázs képviselő úrnak mondanám: azt azért, képviselő úr, be kell látni, ha az megvalósul, amit önök javasolnak, hogy a házastárs, az élettárs, a gyermek, a hozzátartozó vagyoni viszonyai csak az ő hozzájárulásukkal hozhatók nyilvánosságra, akkor az egésznek semmi értelme nincs, akkor fabatkát sem ér az egész rendezés! Ezért nem értjük mi ezeket a módosító javaslatokat. Azt már az ősidőkben kitalálták, hogy ha valaki mentesülni akar annak ódiumától, hogy jelentős vagyona van, akkor átírja a családjára, átírja a feleségére, átírja a gyerekére, és akkor ő felmutatja, hogy neki semmije sincs. Ez szemfényvesztés lenne az emberekkel szemben! Akkor ennek semmi értelme nincs az égadta világon!

Hadd folytassam tovább egy kicsit a jogi oldaláról ezt a gondolatot! A személyiségi adatok védelme kapcsán kialakult most már Alkotmánybíróság által és más jogtudós szervek által az a vélekedés, hogy a közéletben szerepet vállalóknak többet kell tűrni, az ő jogaiknak bizonyos mérvű korlátozása elfogadható. Azt gondolom, ez óhatatlanul ki kell hogy terjedjen a hozzátartozókra is, különben ennek a szabálynak semmiféle tartalma, semmiféle érvénye, semmiféle értelme nincs az előbbiek okán.

Amúgy pedig a kérdésben az Országgyűlésnek van erre hivatott bizottsága, amelyik alkotmányjogi kérdésekben - mert ugye, abban egyetértünk, hogy a személyi adatvédelmi kérdések alkotmányjogi kérdések - véleménynyilvánításra jogosult: ez az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Természetesen az adatvédelmi biztos is véleményt nyilváníthat, de ez a törvényalkotásnak jelen esetben nem feltétlen feltétele.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Keller László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Megmondom őszintén, én már megszoktam azt, hogy Salamon képviselő úr csak a számára érdekes mondatokat mondja el, ami számára pedig nem fontos, arra azt mondja, hogy nincs is benne; mint ahogy egy nyilvános televíziós vitában azt állította, hogy sehol nincs szó vagyonnyilatkozati eljárásról, miközben a Házszabály ezt tételesen leírja. Most pedig teljesen világosan ott van a szocialista javaslatban az, hogy abban az esetben, ha vagyonnyilatkozati eljárás indul, akkor minden adat nyilvános (Dr. Csákabonyi Balázs: A hozzátartozóké is!), a hozzátartozóké is. Tehát szó sincs arról, amit a képviselő úr mondott. És természetesen nem lehet teljesen szabadon gazdálkodni a személyes adatokkal abban az esetben, ha arra nincs megfelelő indok.

Ami pedig Répássy képviselő úr megszólalását illeti, bár most már csak egy percem maradt a kérdésre: tisztelt képviselő úr - nem nevezett néven, csak a helyéről, de amikor megszólalt, akkor nem mondta -, nem tudom, mitől van gondja azzal kapcsolatban, ha azt mondom, hogy az ön által nem nevesített miniszter úr egy új intézményt honosított meg Magyarországon - valószínű, hogy nem ő egyedül. Az élet fejlődése magával hozta azt, hogy vagyonközösségben nemcsak házasságban, hanem vele párhuzamosan más módon is lehet élni, és ezzel kapcsolatban bizony, főleg akkor, amikor valaki közpénzekkel bánik, igenis felmerül az a kérdés, hogy vajon a gyermekének a szülője milyen anyagi viszonyok közé kerül viszonylag rövid időn belül, amikor egyébként szemmel látható is ez a gyarapodás. (Dr. Répássy Róbert: Nem erről van szó!) Erről van szó! Azt mondta, miután a miniszter úr kiült sajtótájékoztatóra, hogy tényleg, fontos kérdést vetett fel a miniszter úr, érdemes erre is kiterjeszteni a képviselők jogállásáról szóló törvényt.

Csak erről szól a történet, képviselő úr!

 

ELNÖK: Két percben megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Akceptálok minden olyan megnyilvánulást, amely a személyi jogok védelme érdekében történik, de mi is éppen ennek érdekében tettük azt a javaslatunkat, hogy a jelenlegi 1., 2. számú melléklet helyett egyetlen melléklet legyen a vagyonnyilatkozathoz csatolva.

 

 

(18.30)

 

 

Mégpedig éppen azért, mert az 1. számú mellékletet jelenleg is olyannak tekintjük, amely igenis durván személyiségi jogokat sért. Már bocsánatot kérek, de senkinek semmi köze ahhoz, hogy az én lakásom pontosan hol van, hogy én abban milyen ingóságokat tartok, milyen perzsaszőnyegem van, milyen értékű, ehhez senkinek semmi köze nincs - kivéve, ha bizonyos gyanú esetén egy eljárás folyik ellenem, de akkor sem ezt, hanem akkor bizonyos azonosító adatokat majd a bizottság előtt nekem közölnöm kell, de ezt előre leírnom nem szükséges. Most is le van írva, és mi történt belőle? Hecckampány indult valaki ellen, végig a sajtóban most is állandóan ujjal mutogatnak rá, hogy miért nem mutatja már be a vagyonnyilatkozatát. Ezért nem mutatja be, mert abban olyan adatok vannak, amelyekhez senkinek semmi köze nincs. Ám ha a mi módosításunk alapján van egyetlenegy, valóban mindenre kiterjedő, de nem ennyire nevesített, nem ilyen pontosan, személyiségi jogokat is sértően nevesített kimutatás, amelynek az azonosító adatait azért természetesen be kell mondjam egy eljárás alapján, akkor ez teljesen elfogadható.

Tehát alapvetően ezzel a módosító indítványukkal, tisztelt képviselőtársam, azért nem értünk egyet, mert fenntartja ezt az 1. és 2. mellékletet. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Amúgy vannak felhasználható elemei.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben Tóth András képviselő urat illeti a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök asszony, köszönöm a szót. Külön örülök, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter után kaptam szót, mert ő - ha jól értelmezem az okfejtését - azt a logikát erősíti, amelyet mi képviselünk, legalábbis a vagyonnyilatkozatok kezelésével és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatban.

Egyébként szeretném jelezni: mi két külön dologról beszélünk, és a keveredés abból adódik, hogy néhány képviselőtársunk, azt hiszem, tudatosan összemossa a kettőt. Mi azt mondjuk, hogy van egy jelenlegi politikai helyzet, amely a Magyar Országgyűlésben kialakult - ezt rendezni kell. Ennek a rendezésére mi leírtunk egy olyan eljárást, amelyet minden olyan képviselőnél lehet alkalmazni, akivel kapcsolatban felmerül a gyanúja annak, hogy a vagyoni helyzete nem felel meg a vagyonnyilatkozatában - akár a zártan kezeltben, akár a nyilvánosságra hozottban - leírtaknak. Tehát ha egy ilyen helyzet van, akkor erre legyen egy eljárás, mert én elfogadtam azt a kritikát, hogy a jelenlegi jogállási törvényben ez nincs helyre téve.

És van egy másik ügy, amelyre mindig azt mondtuk, hogy nyitottak vagyunk: nézzük meg, hogy továbbfejleszthető-e, milyen módon és milyen irányban az 1990. évi LV. törvény, vagyunk-e abban a helyzetben, hogy például azokra a kérdésekre, amelyek itt a vitában elhangzottak, tudunk-e szabatos választ adni, hogy egyrészt a képviselőnek mint köztisztséget betöltő személynek bizony mindenfajta, a közvélemény által létrehozott, megtervezett vagy kialakított tortúrának alá kell magát vetnie. És nem biztos, hogy a hozzátartozójának ugyanezt tűrnie kell.

Hol a középút? Nem hiszem, hogy ennek a megállapítása itt most, egy ilyen félig-meddig hecckampány keretében zajló vitában kell hogy megtörténjen - ezért mondjuk, hogy most rendezzük az első kérdést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a későbbiekben térjünk rá a továbbfejlesztés ügyére.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én ott folytatnám, ahol Szentgyörgyvölgyi Péter befejezte, ami egyben válasz is az itt többek által, többek között Tóth András által is elmondottakra. A mi javaslatunknak az a minőségi különbsége, hogy megszünteti a kettősséget a titkos, zárt, illetve a nyílt vagyonnyilatkozat között.

Tóth András képviselő úr azt mondja, hogy minden probléma egy ember kapcsán merült fel, de ha csak egy vagyonnyilatkozata lenne annak az egy embernek - és valamennyiünknek -, akkor nem kellene azzal foglalkozni, hogy bontsunk fel valami másik borítékot. Azt akkor kell felbontani, ha feltételezhető, hogy a kettő nem fedi egymást, és mi azt mondjuk, hogy ha egy nyilatkozat van, akkor ez nem tételezhető fel, akkor egy van, és akkor a gyanú árnyékának sem kell felmerülnie egy embert illetően. Mert ha évenként - és ez a másik lényeges eleme a mi javaslatunknak - teszünk vagyonnyilatkozatot, akkor nem kell az állampolgároknak, annak, aki erre kíváncsi, mást tenni, mint az illető nyilvános évenkénti vagyonnyilatkozatait egymással összevetni.

Ez egy tiszta és világos rendszer, amelyben minden kezelhető elvi szinten, a Torgyán-boríték ügye is kezelhető ezzel a dologgal. Szóval nem értem, hogy miért kell ragaszkodni a kettősséghez, ami a módosító javaslatokban az igen tisztelt MSZP-s képviselők részéről most is ott van. Ez az egész kérdés egy teljesen világos, józan, ésszerű eljárással megkerülhető és megoldható, úgy, hogy problémamentesen nyomon lehet követni a képviselők, a közéletben részt vevők vagyoni viszonyainak az alakulását. Nem értjük, hogy miért kell ettől fázni, és miért nem lehet ezt így támogatni. (Taps az FKGP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elsősorban Salamon László képviselőtársamnak még egy korábbi felszólalására reagálnék, amelyben azt állította, hogy egy parlamenti képviselőnek mint közszereplőnek sokkal többet kell elviselnie, mint egy úgynevezett átlag állampolgárnak. Ez az állítása azonban csak a képviselők esetében igaz, mert ha megvizsgáljuk az Alkotmánybíróság általam korábban már idézett 30/1997-es határozatát, abból egyértelműen kitűnik, hogy ez a korlátozás nem érvényesülhet a hozzátartozók esetében, és nem lehet úgy értelmezni az Alkotmánybíróság egy korábbi, a 60/1994-es határozatát sem, hogy az kiterjedhetne a hozzátartozókra.

Az általunk benyújtott módosító indítványnak pontosan az a lényege, hogy összhangot kívánunk teremteni a személyes adatok védelme és a közélet tisztasága mint alapvető alkotmányos érték között. Ennek a két alapelvnek - az egyik egy alapvető jog, a másik egy alapvető politikai, alkotmányos elv - az összehangolása a célunk; bármilyen gyanú esetén meg kívánjuk teremteni a lehetőséget arra, hogy akár még a hozzátartozó jogát is korlátozzák. Azonban amennyiben nem merül fel semmiféle probléma, akkor ezt a jogkorlátozást a szükségességi, arányossági teszttel ellentétesnek tartjuk, mert véleményünk szerint nincs olyan alkotmányos érdek és érték, amelyre hivatkozva a hozzátartozók személyes adatokhoz fűződő jogait korlátozni kellene. Ehhez alapos indokra lenne szükség, és ezt a lehetőséget, az alapos indokra való hivatkozást a módosító indítványunk megteremti.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Répássy Róbert képviselő úrnak adom meg a szót, a Fidesz képviselőcsoportjából, kétperces időtartamban. Képviselő úr!

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azt a gondolatot szeretném folytatni, amelyet az előbb elmondtam - lehet, hogy más szavakkal fogom most elmondani. A lényeg az, hogy a személyiségi jogokra való hivatkozásukat ezzel a törvényjavaslattal szemben mi kifogásnak tekintjük, egy jogi kifogásnak, azért, hogy megakadályozzák ennek a törvénynek a megszületését. De nem szeretném megválaszolatlanul hagyni azokat az érveket, amelyeket elmondtak.

Meggyőződésem, hogy a hozzátartozók személyiségi jogait védi az az eljárás, ha a parlamenti képviselők hozzátartozóinak is vagyonnyilatkozatot kell tenniük, nyilvánosan, azért, hogy utána ne lehessen mindenféle sajtótájékoztatón mindenféle rágalmakat elmondani róluk. Ugyanis teljesen világos, hogy a hozzátartozóknak is igen komoly érdeke fűződik ehhez. Ha önök végiggondolnák, hogy az elmúlt tíz évben hány parlamenti képviselőnek hány hozzátartozóját gyanúsították alaposan vagy alaptalanul mindenféle vagyoni üzelmekkel vagy kérdőjelezték meg a vagyonát, hogy az honnan származik, akkor rájönnek arra, hogy a hozzátartozók személyiségi jogait védi, ha világosan letisztázzák azt, hogy nekik mijük van, és innentől kezdve bárki bármit mond, az csak rágalom, vagy - az általunk beterjesztett törvényjavaslat szerint - le lehet ellenőriztetni a hozzátartozó vagyonnyilatkozatának a valóságtartalmát is.

Szerintem tehát az az érvelés, hogy ez az eljárás a hozzátartozók személyiségi jogait sértené, nem biztos, hogy így van.

 

 

(18.40)

 

 

Nekem meggyőződésem, hogy az ő személyiségi jogait is védi, ugyanis semelyik hozzátartozó nincs arra felkészülve, hogy azért, mert az ő férje, apja parlamenti képviselő, őt nap mint nap megrágalmazhassák azzal, hogy milyen vagyona van, meg hogy honnan szerezte a vagyonát. A mi javaslatunk pontosan ezt tudná kiküszöbölni azzal, hogy a hozzátartozók is világossá tehessék a nyilvánosság előtt, hogy nekik mijük van, nincs takargatnivalójuk, elmondják a nyilvánosságnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Répássy Róbert rendkívül furcsa módon fogja fel a személyes adatok védelméhez és általában a személyiségi jogokhoz fűződő alapvető állampolgári jogosítványokat. Az ő gondolatmenetét továbbvive azt lehetne mondani, hogy senkiről semmiféle rágalom nem hangozhatna el, ha valamennyi szenzitív adatát nyilvánosságra hozná, hiszen azokból kiderülne, hogy mi is a tényleges a helyzet.

Ezzel a gondolatmenettel tulajdonképpen fel kellene számolnunk mind a polgári törvénykönyvben a személyiségi jogokhoz fűződő részt, és ki kellene iktatnunk az alkotmányból a személyes adatok védelmére vonatkozó paragrafust, és ezen túlmenően az 1992. évi LXIII. törvényből is törölnünk kellene az erre vonatkozó rendelkezéseket. Ezen túlmenően nem lenne szükség arra, hogy az Alkotmánybíróság - hiszen ilyen jogok már nem léteznek - szükségességi, arányossági tesztnek vesse alá az ezen jog korlátozásával kapcsolatos törvényhozási vagy kormányzati próbálkozásokat. Tarthatatlan ez a vélemény, megítélésem szerint, mert a személyiségi jognak és ezen belül a személyes adatokhoz fűződő jognak pontosan az a lényege, hogy a magánélet zártságát biztosítsuk, a magánélet esetében pedig valóban másként kell döntenünk akkor, amikor politikusokról vagy nem politikusokról van szó.

Bauer képviselőtársam a korábbi vitában már utalt arra, hogy a szabad demokrata, de én hozzátehetem, hogy a szocialista képviselők is olyan családban élnek, amelyben nem egyszemélyes családfői döntések születnek, és bizony a hozzátartozóknak ugyanolyan jogosítványaik vannak, mint a képviselő férfinak, amennyiben családfő - idézőjelbe téve természetesen a családfőt -, ennek következtében az ő jogaik védelme miatt tartjuk ezt szükségesnek. Semmiféle kibúvót nem kívánunk, hiszen lehetőséget akarunk teremteni a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárások (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) lefolytatására.

Később még folytatom. Köszönöm a figyelmet.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr kért ugyancsak két percben hozzászólásra lehetőséget, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Szóval, van a dolgoknak egy rendes menete, azt is mondhatnám, hogy van egy normális helyzet; tételezzük fel, de csak tételezzük fel, hogy most normális helyzet van! Nincs az, de erre majd később kitérek még. Tehát a normális helyzetben is szükséges, hogy a képviselők és a hozzátartozóik is igenis megfelelő védelemben is részesüljenek mindenféle állandó vádaskodás ellen, és az is szükséges a közbizalom miatt, hogy nyíltak legyenek, tehát minden dolog tudott legyen a képviselők és hozzátartozóik vagyonáról. Ez a normális helyzet. A mi módosításunk a jelenlegi törvényt ez irányba próbálná elvinni, hogy egyszer s mindenkorra egy igazán tisztességes, szabályozott helyzet álljon elő.

Van aztán egy másik, az abnormális helyzet. Most abnormális helyzet van, mert hónapok óta megy ez a téma, és hónapok óta mindig valaki meg van vádolva, hogy mije van, és mit mutasson be és a többi, és a többi. Ez, kérem szépen, elszámoltatás kérdése. Nem vitás, itt el kell számoltatni nem egy képviselőt, hanem valamennyi képviselőt, hogy ez az abnormális helyzet visszaálljon. De ennek a módja nem ezzel a törvényjavaslattal vagy törvénymódosító javaslattal fog megtörténni, hanem egy másik országgyűlési határozati javaslattal, amely azt a bizonyos bizottságot szándékszik felállítani, hogy abban az abnormális helyzetben próbáljon rendet tenni, és 1990-re visszamenőleg összevetéseket, vizsgálatot folytasson. Erről van szó. Ne keverjük össze a kettőt!

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, ugyancsak kétperces időtartamban, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egy ideje már itt a személyiségi jogok körül folyik a vita. Csak szeretnék visszatérni az eredeti kiindulópontra, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba ismételten. Miért is ülünk most itt? Miért is folyik ennek a törvénynek a módosítása? Azért, mert egy hírbe, kellemetlen helyzetbe keveredett országgyűlési képviselő a törvényi lehetőségek ellenére nem hajlandó nyilvánosságra hozni a saját vagyonnyilatkozatát. Azok a példák, amelyeket önök mondanak, körülbelül olyanok, mintha azt mondanánk, hogy azért, mert egyvalakit áruházi lopáson rajtakaptak, az áruházban az összes vevőt meg kellene motozni. Erről szó nincsen! Ennek a törvénynek ez nem lehet rendeltetése.

Csak szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a jelenleg hatályos törvénnyel ezen a téren sincsen alapvetően semmilyen probléma. Akivel kapcsolatban fölmerül az, hogy a vagyoni helyzetében indokolatlan változások történtek, az a saját védelme érdekében fogja a vagyonnyilatkozatát, és nyilvánosságra hozza, ahogy ezt egyébként tettük jó egynéhányan. Magam is odaadtam a sajtó képviselőinek a megyei napilapnál, a megyei naplap egy hét végi összeállításban lehozta a közölt vagyonnyilatkozatok tartalmi lényegét. Senki nem félt attól, hogy meghamisítják. Egy eredeti, egyébként hitelesített másolatot megtartottam magamnak, egy fénymásolatot átadtam a sajtónak, senkinek eszébe nem jutott az, hogy abban nem azok az adatok szerepelnek, amelyek a valóságos tényekben, hiszen azokat bármikor össze lehet vetni. Álságos és hamis az az állítás, hogy meghamisítanák az újságírók ezeket az adatokat. Esze ágában sincs senkinek!

Csak bizony azt a kellemetlen helyzetet valahogyan el kell tussolni, azért ülünk most itt késő este, hogy ennek az eltussolásában a kormánypárti képviselőknek segédkezet adjunk. Nos, ebben nem vagyunk partnerek. A jelenleg hatályos jogszabály minden további nélkül a személyiségi jogok védelmét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a nyilvánosságot is megoldja.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Hankó Faragó Képviselőtársam! Amit ön mond, az nincs így. Az a nagy helyzet, hogy jelenleg egyetlenegy országgyűlési képviselőnek sem kötelessége nyilvánosságra hozni a titkos vagyonnyilatkozatot. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Politikai felelőssége!) A mi javaslatunk azt szeretné elérni, hogy a törvény erejével mindenkinek, minden képviselőnek nyilvános vagyonnyilatkozata legyen. Tehát amit ön állít, hogy ma meg lehetne oldani a problémát azzal, hogy bárki hozza nyilvánosságra, az egy elvárás, de nem kötelezettség. Az nem kötelezettség! Sőt, nem is elvárás, inkább azt mondom, hogy jog. Önnek joga van ahhoz, hogy a saját vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra hozza. De például arra már tud-e válaszolni, hogy ki fogja azt leellenőrizni, hogy a saját maga által nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozat valóban megfelel-e (Dr. Hankó Faragó Miklós: Megmutatom szívesen.) egyrészt a titkos vagyonnyilatkozatnak, másrészt megfelel-e a valóságnak?

Tehát az a helyzet, képviselőtársam, hogy hiába próbálja azt állítani, hogy nagyon egyszerűen megoldható ez a kérdés, mert bárki, aki akarja, nyilvánosságra hozhatja. Nem ilyen egyszerű a helyzet, mert mi van, ha valaki nem akarja? Mi van, ha az Országgyűlés többsége nem hozza nyilvánosságra, mint ahogyan jelenleg még itt tartunk? Egyszerűen arról van szó, hogy a mi törvényjavaslatunk törvényerővel kötelezné az országgyűlési képviselőket, hogy nyilvános vagyonnyilatkozatot tegyenek, és akkor innentől kezdve nem politikai elvárás, hanem kétharmados törvény az, amely az országgyűlési képviselőknek előírja, hogy a választók számára mutassák meg a vagyonukat.

Sajnos, azt tudom mondani, hogy amit ön állít, nagyon tetszetős mondatokba burkolva ugyan, de egy hamis érvelés. Egy hamis érvelés, senkinek nem kötelessége nyilvánosságra hozni a vagyonnyilatkozatát. Egyébként itt a Házban egy héttel ezelőtt arra hivatkoztam: érdekes lenne, ha bármelyik országgyűlési képviselő - akinek most azt mondták, hogy hozza nyilvánosságra a vagyonnyilatkozatát - azt mondaná, hogy bocsánat, de a jelenlegi hatályos törvények szerint ez nekem nem kötelező, és engem tessenek békén hagyni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Gondolja el, hogy akkor mi lenne! (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Keller László képviselő úrnak adom meg ugyancsak két percben a szót, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Gondolom, a Fidesz-képviselők sokat beszélgetnek a választópolgárokkal. A választópolgárokban egészen november elejéig, közepéig föl sem merült az a gondolat, hogy a 385 képviselő vagyonnyilatkozatára olyannyira kíváncsiak. Nem merült fel, képviselő úr! Fölmerült az a kérdés, hogy vajon Torgyán miniszter úr a sok ellentmondásos nyilatkozata közepette mikor is mondott igazat. Ez fölmerült, ezt tisztázni kellene.

 

 

(18.50)

 

 

De ezt mivel lehet tisztázni? A '98-as zárt borítéknak a nyilvánosságra hozatalával. Ezt a problémát kell megoldani. Semmi másra nem kíváncsiak, már elmondtam többször, hogy sem az önére, sem a Salamon képviselő úréra, senkiére nem kíváncsiak, nem is voltak. Önöknek sem volt egyébként szándékuk az, hogy ezt a jogállásról szóló törvényt módosítsák. Ha ilyen szándékuk lett volna, akkor beleteszik a kormány ez évi jogalkotási tervébe, és akkor behozta volna a kormány a jól előkészített javaslatát.

De nem ez történt. Önök felismerték azt, hogy itt bizony baj van a koalícióval, mert Torgyán miniszternek valamit tisztességesen mondani kellene - miniszter úrnak, elnézést kérek Mádai képviselő úrtól. Tehát Torgyán miniszter úrnak mindenképpen valamit kellett volna mondani, és azért, hogy ez ne következzen be, a '98-as zárt boríték ne nyíljon föl, ezért a fideszes képviselők gyorsan a segítségére siettek a koalíciós partnernek, és megszülték - látszik, hogy milyen sok-sok hiányossággal - ezt a törvénymódosító javaslatot. Ennyi történt, tisztelt képviselő úr.

Leszögezték, hogy márpedig a Házon kívül semmilyen egyeztetésre nem hajlandók, a szocialisták javaslatát, a mértékadó, valóban koncepcionális javaslatokat nem is mérlegelik, hanem elutasítják, mert azt mondják, hogy az önök koncepciójába nem illik, miközben tudják, nagyon jól tudják, hogy kétharmados törvénnyel lehet csak elfogadni a törvényt. Erről szól a történet, képviselő úr! (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő urat illeti a szót két percben, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Baj van, valóban baj van, és valóban ez a baj adta azt az ötletet, hogy ezt a hasznavehetetlen törvényt vagy ennek ezt a részét módosítani kelljen. Mert arra valóban nem kényszeríthető senki, hogy azt a bizonyos titkosnak mondott mellékletét bárhol is közzétegye, mert igenis az személyiségi jogokat sért.

Van olyan képviselő, aki nem érzi sértettnek magát, és közzéteszi saját elszántából, de akkor is személyiségi jogokat sért, mindenféleképpen azt sért, még ha ő nem is érzi sértve magát. Van olyan képviselő, aki ezt nem teszi meg. Most, pillanatnyilag a parlament nagy többsége - úgy tűnik - úgy véli, hogy az az úgynevezett titkos záradék sérti a személyi jogait, és ezért nem is teszi közzé. Ez nem helyes, ez abnormális.

Ezen kell változtatni, ezen szeretnénk változtatni, hogy ilyen elő ne fordulhasson, hanem igenis kötelező legyen egy bizonyos nyilatkozatot közzétenni, amely így nem sérti a személyiségi jogokat, vannak aztán olyan részei, amelyeket egy bizottsági eljárás során természetesen ott a bizottságnak el kell hogy mondjon.

Hogy mennyire rossz ez a törvény: mindenki arra hivatkozik, hogy Torgyán József... Ha nem mutatja be, nem mutatja be. De kötelezhető rá? Nem kötelezhető. Az eljárás során ezt meg lehetne nézni? Nem lehet. Összeférhetetlenségi eljárás során lenne erre mód, de összeférhetetlenségi eljárás nincs, mert az összeférhetetlenségi eljárás során meg kellene jelölni az összeférhetetlenségi okokat, ilyenek nincsenek, vagyis ki kell terjeszteni; és ezt meg is teszi egyébként ez a módosító javaslat, hogy a vagyonnyilatkozatra is ki kell terjeszteni az összeférhetetlenségi eljárást. De hogy mennyire komolyan vesszük mi az ellenzéki képviselők véleményét is: igenis, SZDSZ-es módosító indítványt is elfogadnak az előterjesztők, és MSZP-s módosító javaslatot is elfogadnak, ami előremutató.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Répássy Róbert képviselő urat illeti ugyancsak két percben a szó, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Keller Képviselő Úr! Az előbb ön megpróbálta a saját olvasatában elmondani, hogy hogyan is született ez a törvényjavaslat. Egyet is értek önnel abban, hogy november közepéig valóban, a választópolgárok a hatása alá kerültek annak a tömeghipnózisnak, hogy itt, ebben a parlamentben csak egyetlen képviselőnek van vagyona, az összes többi nem fontos, nem számít, nincs is vagyona. Ennek a tömeghipnózisnak a hatása alá kerültek a választópolgárok. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból.)

Ne haragudjon, de azért, mert ebben az ügyben többször bebizonyosodott, hogy a képviselői jogállásról szóló törvénynek vannak hibái, mégpedig elég súlyos hibái, és ezeken a hibákon mi elgondolkozva beterjesztettünk egy törvényjavaslatot, azért ne állítsa azt rólunk, hogy ebben valamifajta álságos szándék van. Ha valaki elolvassa a mi törvényjavaslatunkat, és tényleg, mindenkit arra biztatok, akik hallgatják ezt a vitát, nyugodtan olvassák el, a Fidesz honlapján megtalálják például, olvassák el, nem olyan bonyolult ez a négy paragrafusból álló törvényjavaslat. Van hozzá egy melléklet, semmiféle nagy jogi vitát vagy jogi aggályoskodást nem vált ki ez a törvényjavaslat.

Ön azt mondta, hogy kiderült róla, vannak hiányosságai. Elfogadom, képviselő úr, ezért támogattunk bizonyos módosító javaslatokat, és higgye el nekem, hogy ez a törvényjavaslat semmi más célt nem szolgál, mint azt, hogy a parlamenti képviselők vagyonáról a választópolgárok világos képet kapjanak. Ha ez egy lépést jelent a parlamenti képviselők és a parlament iránti közbizalom visszaszerzése irányába, akkor én vállalom, és jó szívvel vállalom, hogy ezt a törvényjavaslatot másik két képviselőtársammal én terjesztettem be; mert hiszem azt, hogy legalább egy lépést tehetünk a közbizalom helyreállítása iránt. Higgye el, hogy a választópolgárok - azzal szemben, amit ön állít - igenis minden országgyűlési képviselő vagyonára kíváncsiak, már csak ilyen a világ. A választópolgárok a választottjaiknak a vagyonára kíváncsiak, és főleg arra kíváncsiak, hogy miből gyarapodnak, ha gyarapodnak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Keller László képviselő urat illeti két percben a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársam hasznavehetetlennek minősítette a jelenleg hatályos törvényt. Megítélésem szerint ez nem így van. Hiszen - ellentétben azzal, amit folyamatosan sulykolnak a közvélemény felé - ez a törvény lehetővé teszi azt, hogy nyilvános vagyonbevallást tegyen a képviselő. És abban az esetben, ha a vagyonnyilatkozatával valami gond támad, akkor megindul a vagyonnyilatkozati eljárás, és annak keretén belül tisztázásra kerül a kérdés.

Én magam egyébként nem kívánom, hogy Torgyán József miniszter úr hozza nyilvánosságra a zárt borítékot. Én azt kívánom, hogy a mentelmi bizottság, aminek az elnöke Isépy képviselő úr, elnök úr, indítsa meg azt az eljárást, amit itt az SZDSZ kezdeményezett, és legyen egy vagyonnyilatkozati eljárás. Tudom, hogy ennek a feltételeit meg kell teremteni, sajnos, ezt csak későn tudjuk megteremteni, mert nem fogadták el a szocialista javaslatot, de ez megteremthető, és innentől kezdve az eljárás lefolytatható.

Tehát azt világosan kell látni, azt Répássy képviselő úr is elismerte, hogy honnan származik a probléma. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) Mert onnantól kezdve beszélünk a vagyonnyilatkozati kérdésekről. De azt meg többször elismerték, hogy ez az önök által favorizált törvényjavaslat azt a kérdést nem oldja meg, ami a problémát jelentette kezdetben. Tehát innentől kezdve - azt gondolom - arra kell megoldást találni, ami a valódi probléma.

Én nem gondolom, hogy tömegpszichózis lenne, vagy azt gerjesztett volna itt bárki, egyetlenegy ember, Torgyán miniszter úr lépései terelték ebbe az irányba a figyelmet. Egyéként, képviselő úr, mi ott élünk a választók között, a mi vagyonosodásunkat látják, és ilyen kérdéseket - meggyőződésem szerint - nem tesznek föl, amit most ön itt mondott.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben Salamon László képviselő urat illeti a szó, a Fidesz képviselőcsoportjából.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Ne haragudjon, Keller képviselő úr, de rosszhiszeműen nyilatkozik. Különösen akkor, amikor már többször visszatérően - erre már múlt héten is rámutattunk - azzal vádolja a Fideszt, hogy Torgyán József segítségére akar sietni. Egyszerűen valótlanság!

Alkalmas ez a törvényjavaslat arra, hogy bárkit arra kényszerítsen, hogy felnyissa a borítékot? Nem alkalmas. Csak önkéntesen megtehetjük, ha akarjuk. Rákényszeríthető Torgyán József e törvény alapján a borítékja felbontására? Nem kényszeríthető rá. Kinek a törvényjavaslata akarja rákényszeríteni Torgyán Józsefet és valamennyi képviselőt arra, hogy a borítékját felnyissa? A Fidesz javaslata. Kinek a javaslata az, amelyik egyáltalán kiküszöböli azt a kettősséget, hogy zárt és nyílt vagyonbevallás legyen? A Fidesz javaslata.

Miről van szó? Elmondta Szentgyörgyvölgyi képviselő úr: jelenleg csak összeférhetetlenségi eljárás esetén tekinthet be a mentelmi bizottság a képviselő akarata ellenére a borítékba. Miért tetszik akkor Isépy képviselő urat vádolni, hogy nem teszi meg a kötelességét, amikor az összeférhetetlenségi eljárás előfeltétele, hogy konkrét, kifejezett összeférhetetlenségi okot tessenek prezentálni?! Megtörtént ez? Nem történt meg. Egyszerűen rosszhiszemű az a védekezés, az a szembenállás ezzel a törvényjavaslattal, amit ön itt tanúsít.

(19.00)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. A tisztelt képviselőtársaimat emlékeztetni szeretném, hogy az összevont vitaszerkezet nem jelenti azt, hogy vissza kellene térnünk az általános vitához, hanem kérem szépen, hogy a Házszabályban megfogalmazott részletes vita szabályait valamennyi képviselőtársam a hozzászólásában tartsa be.

Megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, aki kétperces időkeretben kért hozzászólási lehetőséget. Öné a szó, képviselő úr.

 

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Répássy képviselő úr felszólította a rádióhallgatókat, hogy olvassák el a Fidesz törvényjavaslatát; én enélkül megtettem. Azt állítom, hogy az a gond ezzel a törvényjavaslattal, hogy épp az a hatásmechanizmus nincs benne, amely hatásmechanizmust mi a módosító indítványunkba betettünk. Tessék megnézni az eredetileg benyújtott javaslatokat! Kérem, azt mondják, hogy ha van a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban egy eljárás, egy vagyonnyilatkozati eljárás kezdeményezhető, akkor a bizottság bekéri az érintett képviselőtől az úgynevezett azonosító adatokat, ennek alapján valamit megvizsgál, nem lehet tudni, hogy mit, majd ezt követően a vizsgálat eredményéről az Országgyűlés elnökét tájékoztatja - pont. Kérem, se kép, se hang ezt követően.

Mi történik ezzel az információval? Mit csinál az Országgyűlés elnöke? Hazamegy, otthon sötétben elolvassa, vagy mit csinál vele? Nincs benne az, hogy nyilvánosságra hozza, nincs benne az, hogy szankciója van. Semmi nincsen benne, kérem!

A másik, ami miatt abszolút elfogadhatatlan, hogy semmifajta viszony nincs a '98-as vagyonnyilatkozatok és e javaslat között. Azt mondja ez a javaslat, hogy kérem, 2001-től mindenki egyet bead, és ezt követően, ha valakivel kapcsolatban gond van, akkor majd az említett módon megvizsgálja a bizottság, aminek - hozzáteszem - megint nincs következménye. Mi történik a '98-as vagyonnyilatkozattal? Semmi. Tíz napon belül visszakapja minden képviselő, azt tesz vele, amit akar. Ez van leírva, Répássy úr? Ez.

Mi erre azt mondjuk, hogy kérem, ez az a mentőöv, amelyet mi nem kívánunk megadni Torgyán Józsefnek, mi azt gondoljuk, hogy ha valaki korrektül rendezni akarja a dolgokat, akkor a '98-as vagyonnyilatkozati rendszeren belül kell lehetővé tenni a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, és ha egyébként tovább akarunk lépni, arról egy külön menetben tárgyaljunk. Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő urat illeti két percben a szó, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Keller képviselő úr minden kétpercesét, lehet, hogy majd a fő hozzászólását is arra építi fel, hogy Torgyán Józsefre mondjon bizonyos megjegyzéseket, és ezt körülépíti még valami kis mondandóval. Hát akkor maradjunk ennél, én is erről fogok most beszélni. Ugyanakkor Torgyán József azt is mondta, beterjesztett egy országgyűlési határozati javaslatot, amely azt mondja, hogy álljon fel egy bizottság, és vizsgálja meg, igenis vizsgálja ki minden egyes képviselőnek a '90-94-98-ig, a mostanig fennálló vagyongyarapodását, beleértve természetesen a sajátját is. Azt nem mondja, hogy ezt a bizonyos 2. vagy 1. számú mellékletét bemutatja a közvéleménynek. Ezt akkor mutatja be, ha minden más képviselő is bemutatja, ugyanis nem akar szólózni - ezt úgy hívják a sportban, amikor valaki nem csapatjátékot játszik, hanem szólózik.

Mi képviselők vagyunk, kérem szépen. Miért kell kipécézni valakit, és azt valóban hecckampánnyal, állandó jelleggel sújtani, aminek bármelyikünk ki lehet téve, Keller képviselő úr is ki lehet téve ilyennek, vagy bármely képviselő. Ezt meg lehet akadályozni azzal, hogy egyrészt ezt a módosító javaslatot, másrészt a bizottságot fel kell állítani, és akkor máris meg lehet tudni azokat a bizonyos titkokat, amelyeket meg kívánnak tudni az adott képviselőtől.

Egyébként pedig vissza kell térnem az önök módosító javaslatára, amely változatlanul két mellékletről beszél. A mi gondolatkörünkbe ez valóban nem illik bele. Mi azt mondjuk, hogy egy legyen, az legyen nyilvános, és mindenkire nézve legyen nyilvános, beleértve a házastársakat is, akkor kapunk tiszta képet, akkor lesz mindenkinek tiszta képe a képviselők oldaláról.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Wiener György képviselő urat illeti ugyancsak két percben a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

Öné a szó.

 

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársamnak egy korábbi megjegyzésére reflektálnék nagyon röviden. Azt állította, hogy a mai jogi szabályozás nem ismeri az összeférhetetlenségi eljárás mellett a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás intézményét. Ez az állítása megítélésem szerint nem pontos. A képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényből ez az intézmény valóban hiányzik. A Házszabály 131/F. §-ának (1)-(5) bekezdése azonban ezt az intézményt tárgyalja.

Meg kell jegyeznem - ezt a rádióhallgatók figyelmébe ajánlom, akik nyilván nem olvasnak törvényjavaslatokat -, hogy lényegében a Házszabályból veszi át a 2. § (1) bekezdése az alapvető rendelkezéseket, ugyanazt a rendelkezést tartalmazza, mint a Házszabály a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításáról. Ez úgy szól, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását bárki kezdeményezheti, de hogy milyen alapon kezdeményezheti, milyen bizonyítékokra hivatkozhat, ez ma éppúgy nem tiszta, mint a Házszabályban.

Hozzá kell tennem, ha a vagyonnyilatkozat zárt és nyilvános része közötti különbséget felszámoljuk, semmiféle választ nem kapunk erre a problémára, tudniillik a vagyoni helyzet, illetőleg a vagyonnyilatkozat között akkor is lényeges eltérés lehet, ha a zártság intézményét teljes mértékben felszámoljuk, mert előfordulhat az, hogy az ily módon megszerkesztett, mármint az új törvényjavaslat alapján megszerkesztett vagyonnyilatkozat sem tartalmaz minden vagyonelemet, illetőleg olyan hozzátartozókra írták a vagyon meghatározott részét, akik nem kötelesek a vagyonról számot adni. Ennek következtében a törvényjavaslat, amelyet önök beterjesztettek, ebből a szempontból sem ad semmiféle megoldást a problémára.

Köszönöm a figyelmet.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Tóth András Képviselő Úr! Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ön két olyan pontját érintette a mi törvényjavaslatunknak, amely módosító javaslatokkal korrigálható, és mi ezeket a módosító javaslatokat támogatjuk is.

Az egyik az, hogy milyen szankciója lenne a vagyonnyilatkozat valótlansága megállapításának. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy elegendő a nyilvánosság ereje. Valóban, van ennél radikálisabb javaslat is. Varga István MDF-es képviselőtársunk benyújtotta a javaslatát, amely egy szigorú szankciót fűzne a vagyonnyilatkozat valótlanságának megállapításához, végső soron akár még mandátumvesztés is lehetne a vége egy összeférhetetlenség kimondásának. Támogatjuk ezt a módosító javaslatot.

Ugyancsak támogatjuk azt az egymástól függetlenül - Rubovszky György által és tőle függetlenül Hack Péter és Hankó Faragó Miklós által is - benyújtott módosító javaslatot, amely kivenné a törvényjavaslatnak azt a pontját, hogy vissza kell adni a korábbi vagyonnyilatkozatokat a képviselők számára. Mind a kettőt nyugodtan tekintse úgy, hogy az az előterjesztés része.

Persze az egész vita eléggé akadémikus, ugyanis önök azt mondták, hogy eleve nem szavaznak meg egy ilyen törvényjavaslatot. Innentől kezdve, hogy mi milyen módosító javaslatokat támogatunk, az legfeljebb a mi tiszta szándékainkat tükrözi, szemben az önök szándékaival, akik eleve nem akarnak elfogadni semmiféle törvényjavaslatot, amely a nyilvános vagyonnyilatkozatokról szólna, akármilyen módosító javaslatokat nyújtanak be hozzá, akkor sem fogják elfogadni, kivéve persze, ha elfogadnánk azokat a módosító javaslatokat, amelyek fenntartják a jelenlegi kettős vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, amely egy zárt vagy titkos vagyonnyilatkozatot és egy nyilvános kivonatot ír elő. Nos, ezt nem fogjuk tudni elfogadni.

Attól tartok, hogy ha legközelebb visszatérünk erre a képviselői jogállásról szóló törvényre, mondjuk, öt év múlva, a Fidesz véleményét nem tudom megjósolni, de várhatóan mi a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elvét valljuk. Tehát ha önök továbbra is ilyen javaslatokat fognak tenni, akkor ez a kétharmados törvény így nem fog megszületni sohasem. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Tehát fenntartják a jelenlegi helyzetet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Keller László képviselő urat illeti ugyancsak két percben a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy lehet olyan összetételű Országgyűlés ismételten, ahol a Fidesznek csak 20 százalékos részesedése van, és akkor megszülethet egy még jobb törvény, tehát nem kell ezzel riasztgatni senkit.

De igazából Salamon képviselő úr kérdésére szeretnék válaszolni, és egy újabb kérdést feltenni. Ön azt kérdezte, hogy rákényszeríthető-e Torgyán József miniszter úrra az, hogy nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát. Azt mondta, hogy majd igen, mondjuk, a 2000. december 31-i állapotnak megfelelő, mert persze azt sem mondja meg ez a törvény, hogy milyen időpontra vonatkozzon.

 

(19.10)

 

De rákényszeríthető, hogy a jövőben hozza nyilvánosságra. De arra nem kényszeríthető rá, hogy a '98-ban leadott vagyonnyilatkozatát... - és a kérdés most az, hogy '98-ban milyen vagyonnyilatkozatot tett. Az nem kényszeríthető rá; persze én azt mondom, hogy nem is kellene, hiszen a miniszterelnök úr egy miniszterétől joggal várhatná el azt, hogy ilyen problémát ne okozzon a kormánynak és magának az egész Országgyűlésnek, és nyugodtan megkérhetné, vagy, mondjuk, éppen ő kezdeményezhetne egy vagyonnyilatkozati eljárást adott esetben. De ez már az ő felelőssége.

Akkor felteszem a kérdést, hogy miért kell rákényszeríteni a későbbiek során a hozzátartozókat arra, hogy mindenféle személyiadat-védelmet figyelmen kívül hagyva nyilvánosságra hozzák az adataikat; nem a vagyonukat, hanem az adataikat. Csak egy példát szeretnék mondani. Mi van akkor, ha egy házaspár közül, mondjuk, a nem országgyűlési képviselő házastárs egy peres eljárásba fut, követelésként megjelenik a vagyonbevallásában az összeg, de a peres eljárással kapcsolatos összes többi adatot ő nem akarja nyilvánosságra hozni? Miért kell erre rákényszeríteni, képviselő urak? Ezt mondják meg! Miért kell, kinek jó az?

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Wiener György rám hivatkozva voltaképpen felsorolta a törvény hiányosságait. Mi pontosan e hiányosságok feloldására szeretnénk ezt a módosítást jóváhagyatni az Országgyűléssel.

Azt azonban kihagyta, de én elmondom, hogy a Házszabályban valóban van valamiféle eljárásféle a vagyonnyilatkozatra is, amikor is azt mondja, hogy a mentelmi bizottság elnöke, ha valamiféle eltérést észlel, akkor felszólítja az illető képviselőt ennek a módosítására vagy új nyilatkozattételre, és ha ezt nem teszi meg, akkor valóban indul egy eljárás.

Nos, ebben az esetben, amire Keller képviselő úr mindig nagy szeretettel kitér, ezt sem lehet végigjátszani. Ugyanis '98-ban, amikor a vagyonnyilatkozatokat megtettük, az a bizonyos ingatlan, amit meghurcoltak és mutogattak a televízióban, nyilván nem volt meg. Láttuk a televízióban, épülőfélben van, tehát feltehetően nincs is még használatbavételi engedélye, vagyis telekkönyvi eljárási szinten, földhivatali szinten nem létezik, következésképpen a '98-as vagyonnyilatkozatban nem is lehet természetesen benne.

Ám az a bizottság, amelynek a felállítását szorgalmazta Torgyán József, az igenis a '98-as vagyonnyilatkozatot hasonlítaná össze, meg a '94-est, meg a '90-est azzal, amit most tesznek az igen tisztelt képviselők. És ez a bizottság feladatában végigmenne minden egyes képviselő vagyonnyilatkozatain összehasonlító módszerrel, esetleg más adatokat is kikérve.

Tehát nincs itt semmi titkosság, nincs itt semminek az eldugdosása, csak éppen ezt nem akarják tudomásul venni, és mindig visszatérnek e kedvenc témájukra.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. A Varga István által jegyzett 9. sorszámú módosító javaslat, amire Répássy képviselő úr hivatkozott, így szól: "A vagyonnyilatkozat valótlanságának megállapítását úgy kell tekinteni, mintha összeférhetetlenségi helyzet keletkezett volna, amelyet a képviselő egy új vagyonnyilatkozat benyújtásával 30 napon belül megszüntethet. Ennek megtörténtéig a képviselő megbízásából eredő jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjra sem jogosult. Ha a képviselő nem nyújt be új vagyonnyilatkozatot, akkor az Országgyűlés az elnök indítványára 15 napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról."

De benyújt új vagyonnyilatkozatot, és akkor minden megszűnt, nincs szankciója. Azt mondja: jaj, kérem, én akkor tévedtem, elfelejtettem beírni, hogy van 50 millió forintom ebben a bankban vagy a másikban! Mert ez a módosító javaslat erről szól, tisztelt képviselőtársam. Tehát nincs továbbvive a gondolat, nincsen befejezve. Mint ahogy az egész, nem négy, hanem csak három paragrafusból álló javaslat, sincs befejezve.

Ugyanakkor az általunk benyújtott javaslatsor koherens, mert odáig is eljut, hogy szankcionál, sőt ezen túlmenően elszámoltatja a képviselőt a jövedelemadóval vagy más törvényes jogcímen szerzett vagyon igazolásával. De itt minderről szó sincsen. Tehát azért akarom mondani, hogy összességében átgondolatlan az egész. Lehet, hogy jó szándék van benne, de úgy szól, hogy ha 30 napon belül benyújtja az új nyilatkozatot, akkor az összeférhetetlenségi helyzetet megszünteti, és ezzel egyszer és mindenkorra befejeződött.

Tehát fából vaskarika ez a módosító javaslat, amit önök támogatnak.

Köszönöm. (Keller László tapsol.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót két percben Salamon László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Amiért szót kértem, az Keller képviselő úr két felszólalással korábban feltett kérdése, hogy a visszamenőleges helyzetet hogyan tisztázza a koalíció javaslata. Szentgyörgyvölgyi Péter erre aztán válaszolt, én csak ismételten rá hivatkozom, hogy igenis mód van, és a mi javaslatunk az, amely ezt biztosítja, más javaslat nincs. Mód van arra, hogy a '90-94-98-as borítékokat, az azokban lévő vagyonnyilatkozatokat össze lehessen vetni.

Volt Keller képviselő úrnak egy másik kérdése is, hogy miért akarjuk mi a házastársaknak a nem tudom, milyen érzékeny adatait nyilvánosságra kényszeríteni. Nem ez van a javaslatban. Az érzékeny adatokat csak akkor kell az érintetteknek szolgáltatniuk a javaslatunk szerint, ha a vagyonnyilatkozatuk valóságával kapcsolatban aggály merül fel.

Egyébként arra a témára visszatérve, hogy hozzátartozók személyiadat-védelme, és képviselők személyiadat-védelme, a házastársak tekintetében ez már abból eredően is illúzió, hogy a családjogi törvény értelmében a fő szabály szerint, a házastársak közötti szerzés ipso iure közös vagyont, közös tulajdont képez. Tehát, amikor a képviselő arra tesz nyilatkozatot, hogy neki milyen házastársi közös vagyonba tartozó vagyontárgya van, akkor tulajdonképpen a házastársa vagyoni viszonyait az ő hozzájárulása nélkül máris nyilvánosságra hozta.

Tehát eleve így működik ez az úgynevezett adatvédelem, a helyzettel természetellenes az a merev, makacs védelme ennek a pozíciónak, amit az önök álláspontjában lehet látni.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben Wiener György képviselő urat illeti a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt Szentgyörgyvölgyi képviselőtársam megnyilvánulására reagálnék nagyon röviden. Igen, valóban úgy van, utaltam arra, hogy a Házszabály 131/F. § (1), (5) bekezdései szabályozzák jelenleg is a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást. Hozzá kell tennem, hogy ebben valóban volt egy jogi hiba, az (5) bekezdés a) pontja, ennek a hibának a kiküszöbölése érdekében Veres János és Keller László képviselőtársaim beterjesztettek egy indítványt, amelyet nem is vettek tárgysorozatba a kormánypárti többség döntése alapján. Később, lényegében más technikával, de ugyanazzal a tartalommal egy ilyen indítványt három kormánypárti képviselő beterjesztett. Tehát ez az a pont, ahol ellentétes, ellentmondásos jogi szabályozással találkozhatunk. Mindezeket túlmenően új elemeket - mint erre az előbb már utaltam - a most beterjesztett törvényjavaslat sem tartalmaz.

Ezzel szemben az a módosító indítvány, amelyet három szocialista képviselőtársammal együtt beterjesztettem, megoldást ad, tudniillik lehetőséget teremt arra, hogy mind a változásbejelentés elmulasztása, mind pedig a nyilatkozat és a tényleges vagyoni helyzet közötti eltérés esetén ez a bizonyos vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás meginduljon.

Meg kell jegyeznem azt is, hogy nem teljesen helytálló az az érvelés, hogy mi nem vagyunk a többszöri nyilatkozat hívei. De ehhez megfelelő indokra van szükség, az indok az, hogy a vagyoni helyzetben egy jelentős változás történjen. Hogy ténylegesen van-e ilyen változás, azt természetesen éppúgy nem lehet tudni az évenkénti nyilatkoztatás esetén, mint ahogy a mi konstrukciónkban sem. Erre vonatkozóan, úgy vélem, nem lehet tökéletes megoldást találni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Répássy Róbert képviselő urat illeti két percben a szó, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Hogy egy kicsit a részletes vitával is foglalkozzunk, a Varga István által beterjesztett módosító javaslat, amelyet az előbb Csákabonyi Balázs képviselő úr idézett, és amely egy szigorú szankciót fűzne ahhoz, hogy a vagyonnyilatkozat valótlanságát megállapítja az Országgyűlés, nem egészen úgy van, ahogy a képviselő úr azt elmondta.

 

(19.20)

 

Ugyanis az igaz, hogy 30 napon belül egy új vagyonnyilatkozatot nyújthat be az országgyűlési képviselő, de azután, hogy nyilvánosan az Országgyűlés határozatban állást foglalt arról, hogy ő bizony valótlan vagyonnyilatkozatot nyújtott be, megszégyenülve, meghurcolva benyújt egy új vagyonnyilatkozatot. Azért a politikában vannak olyan szankciók, amelyek a nyilvánosságból adódnak, tehát azért, képviselő úr, azt ne mondja, hogy olyan, mintha nem is történt volna semmi. Az történik, hogy az Országgyűlés egy teljes plenáris ülésen foglalkozik a képviselő vagyonnyilatkozatának a valótlanságával, erről dönt az Országgyűlés, és ha úgy dönt, hogy bizony valótlan ez a vagyonnyilatkozat, akkor a képviselőnek valóban van joga arra, hogy korrigálja, de úgy, hogy ennek már minden politikai következményét és erkölcsi következményét neki kell viselnie. Természetesen, ha még ezek után sem hajlandó a képviselő korrigálni, akkor bizony egy összeférhetetlenségi helyzetbe kerülhet, és ezt végül az Országgyűlés akár mandátumvesztéssel is jutalmazhatja - idézőjelben. Tehát nem egészen arról van szó, amit ön mond, bizony a politikában a nyilvánosságnak eléggé súlyos következményei lehetnek, bizonyos turpisságok nyilvánosságra kerülésének.

Ami pedig az egész vitát illeti, tisztelt képviselőtársaim, én mint előterjesztő nem tehetem meg, hogy elhagyom az üléstermet, de azon gondolkodom, hogy azon kívül, hogy egymást győzködjük az igazunkról, a kétharmados törvény megszületésének egyre távolabbra kerülnek az esélyei. Én ezt nagyon szomorúan állapítom meg, mert én azt elfogadom, hogy az önök által beterjesztett módosító javaslatok az önök logikája szerint koherens egészet képviselnek, de a nyilvános vagyonnyilatkozat elvével teljesen szöges ellentétben vannak. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

 

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársam! Ha ön az egész módosító javaslatot most idézi, akkor azt mondanám, hogy igaza van. Most nagyon finoman fogalmazok, és azt mondom, hogy csúsztatásról van szó, ugyanis azt mondja a javaslat: 1. ennek megtörténtéig nem gyakorolhatja jogait, tiszteletdíjat sem kap; 2. ha a képviselő nem nyújt be vagyonnyilatkozatot, akkor az Országgyűlés az elnök indítványára... - és a többi.

Tehát csak akkor kerül az Országgyűlés elé, a nyilvánosság elé, a plénum elé, ha nem nyújt be új vagyonnyilatkozatot. Ezt tessék értelmezni! Nem is lehet másként értelmezni (Dr. Répássy Róbert közbeszól.), ez teljesen egyértelmű, pontosan így van. Ez a 9. számú módosító javaslat, amelynek a (6) bekezdése világosan azt mondja, hogy ha a képviselő nem nyújt be új vagyonnyilatkozatot. Kérem szépen, de csak akkor kerül az Országgyűlés nyilvánossága elé, ha nem nyújt be újat.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr kért ismételten két percben hozzászólási lehetőséget, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából.

Öné a szó.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Erre kell reagálni, tisztelt elnök asszony, tisztelt Országgyűlés, mert itt nem az egyik fél részéről van csúsztatás, hanem a másik fél részéről van egy teljes paragrafusnak az elhagyása, mert az 5. § után következik a 6. §, és a 6. §-ról volt szó; az 5. § viszont világosan kimondja, hogy az ellenőrzés befejezését követően a bizottság állásfoglalását figyelembe véve az Országgyűlés határozatban dönt a vagyonnyilatkozat tartalmának valódiságáról vagy valótlanságáról. Tehát az Országgyűlés ezt kimondja.

Tisztelt Hallgatóság! Tisztelt Országgyűlés! Legelőször is abból indultunk ki, hogy egy képviselőnek mint közszolgálatot gyakorlónak, erkölcsi felelőssége van. Ennek az erkölcsi felelősségnek már egy kifejezett szankciója, hogy az Országgyűlés nagy nyilvánossága előtt, amit természetesen hallgatnak, néznek a televízióban, kinyilvánítják, hogy esetleg, netán valótlant állított. És ezt követi a még nagyobb szankció, ha nem javítja ki, vagy nem tesz eleget meghatározott határidőre, akkor ugyanaz történik vele, mint aki nem szünteti meg az összeférhetetlenségét, vagyis megszűnik a mandátuma. Tehát erről igazából a korábbiakban soha nem volt szó, de ismétlem, az a bizonyos erkölcsi szankció is az 5. §-ban érvényre jut. Amiről pedig Csákabonyi képviselőtársam beszélt, az csak a 6.-ban, tehát a második fordulatban van benne. Ami pedig az ő módosító indítványaikat illeti, ismétlem, bárhogy is lenne benne néhány felhasználható ötlet, de mindvégig az 1., 2. mellékletről beszélnek, tehát merőben eltérnek a mi nyilvánosságot követő módosító javaslatunktól. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy most a kétperces hozzászólások végére értünk, megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Talán már alig emlékszünk rá, hogy itt egy részletes vita folyik, és nem kétperces viták sorozata. Bevezetőként azt szeretném csak felidézni mindenki emlékezetéből, hogy, gondolom, pontosan tudja minden tisztelt jelen lévő képviselőtársam, az egy köztudomású tény, aki ezekkel a kérdésekkel behatóbban foglalkozik, az tudhatja, hogy az úgynevezett összeférhetetlenségi szabályokra, de általában véve az országgyűlési képviselők jogállását rendező törvényben a jogállást rendező szabályokra, így például az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozóan is, az Országgyűlésnek igen széles mérlegelési jogköre van, időben és térben igen tág határok között állapíthat meg szigorúbb vagy kevésbé szigorúbb szabályokat. Ezzel az égvilágon semmi probléma nem lenne, ehhez két követelmény szükséges: egyrészt, hogy ezek a rendelkezések alkotmányosak legyenek, ez nyilvánvaló, másrészt szerintem az is nyilvánvaló, hogy ebben a Házban egy szükséges konszenzus legyen.

Konszenzus ezzel a törvénnyel kapcsolatban kizárólag kétharmados lehet, azaz az előterjesztők szándékának a komolyságát, hogy nem egyeztették a parlament többi frakciójával az előterjesztésüket, nyilvánvalóan bizonyítja, hogy nem is állt szándékukban komolyan ezzel kapcsolatban törvényt alkotni. Egyébként, hogy ez a széles körű mérlegelési lehetőség rendelkezésére áll az Országgyűlésnek, ezt az Alkotmánybíróság is kimondta a határozatában. Apropó, Alkotmánybíróság; csak szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselő urakat arra, hogy az Alkotmánybíróság több mind tíz kérdést volt kénytelen megtárgyalni a képviselői összeférhetetlenség ügyében, hiszen 1996-ban és 1997-ben, amikor ezzel foglalkoztunk, 52 képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult - először a köztársasági elnökhöz, majd az Alkotmánybírósághoz fordult - a törvényjavaslat különböző problémáival kapcsolatban.

Csak szeretném felhívni a figyelmüket és emlékeztetni arra, hogy ezek a kérdések, például, ha jól emlékszem, talán a 4. és a 9. is, foglalkoztak a vagyonnyilatkozat kérdésével, az ajándékozással kapcsolatos kimutatás kérdésével is. És ugyancsak szeretném önöket emlékeztetni, bár, gondolom, mindannyian olvasták behatóan ezen alkotmánybírósági határozatot, egy alig 24 paragrafust érintő törvénnyel kapcsolatban, azok után azt mondani a tisztelt kormánypárti képviselőknek, hogy ez nagyon rossz törvény, és egyáltalán nem állja ki a próbát, nem teljesen helytálló, mert az ezzel a több mint tíz kérdéssel ostromlott Alkotmánybíróság teljes egészében alkotmányosnak találta a törvényt, alapvetően semmilyen változtatást rajta nem eszközölt. Ez azon kevés törvények közé tartozik, amelyek viszonylag rövid terjedelműek, és viszonylag nagy terjedelemben foglalkozott vele az Alkotmánybíróság, mégsem találta alkotmányellenesnek ezeket a rendelkezéseket. Úgy gondolom, az Alkotmánybíróságnak ebben a tekintetben biztosan hihetünk.

Én természetesen egy-két gondolat erejéig az általunk előterjesztett javaslatokkal is szeretnék foglalkozni, de talán megpróbálok sorrendben haladni, és a második pontban, a Csákabonyi Balázs, Wiener György, Tóth András és Keller László képviselők által előterjesztett módosító javaslatra térnék ki. Ez nyilván olyan terület, amelyre azt lehet mondani, hogy lehet így is szabályozni, és lehetne még bizonyosan nagyon sokféleképpen is szabályozni. Ez alapvetően, úgy gondolom, egy elfogadható szabályozási koncepciót tartalmaz.

Nekem egyetlenegy kifogásom van ezzel kapcsolatban, nevezetesen a javasolt (4) bekezdésre vonatkozó szabályozás, amely büntetőkamatok megállapítását teszi lehetővé. Én ezt egy nagyon ingoványos területnek tartom, én óva inteném a tisztelt képviselő urakat, hogy erre az ingoványos területre, talajra rámenjünk, mert ez igen komoly veszélyeket jelenthet. Én úgy gondolom, hogy ez egy kissé idegen elem ebben a szabályozási körben, nem tartom szerencsésnek, nem azt mondom, hogy alkotmányellenes, erről nem gondolom ezt, viszont azt gondolom, hogy a képviselői jogállásról szóló törvény alapvető rendeltetésével nem áll teljesen összhangban. Itt nem arról van szó, hogy nekünk forintra, fillérre végig kell tudnunk követni a képviselő vagyonának a változását, hiszen erre alapvetően az adójogszabályok köteleznek minden magyar adófizető állampolgárt, így az országgyűlési képviselőt.

 

 

(19.30)

 

Nem adó, nem büntető és nem is polgári jogi jellegűek ezek a szabályok; az országgyűlési képviselők jogállása, így az összeférhetetlenségi szabályok is kimondottan közjogi szabályok. Ehhez a területhez véleményem szerint nem igazán illeszkedik az, hogy ilyen jellegű büntetőkamatokat kelljen megállapítani, bár lehet, hogy én sem tudtam volna hirtelenjében jobbat kitalálni, ha már ilyen törvényhozási kényszer elé kerülök. Egyébként koncepciójában szerintem maga a javaslat elfogadható.

Tiszteletben tartom a Házszabályt, és azokról a javaslatokról, amelyek házszabályszerűen nem tárgyalhatók, én sem szólok.

Az összes többi más módosító javaslatra, amelyet Hack Péter képviselőtársammal együtt nyújtottunk be, alapvetően igaz az, hogy valamelyest szigorítást szeretne elérni, szigorító indítványokat tartalmaz. Viszont megdöbbentem azon, amikor talán Répássy képviselő úrtól hallottam még a vita elején ma azt, hogy minden szigorítást támogatnak - én ezt nem tartom értelmes dolognak. Bizony a szigorításoknak is véleményem szerint van egy ésszerű határa, a végtelenségig szigorítani nincs értelme ezt a törvényt sem, mint ahogy egyébként más törvényt sem. Azt a célt ugyanis, amelyet esetleg ilyen szigorításokkal sokan szeretnének elérni, hogy minden tekintetben precízen ellenőrizzék a képviselők vagyongyarapodását, természetszerűleg nem lehet elérni. Én szívesen felvállalom azt a véleményt - és nem hiszem, hogy ezt könnyen lehet cáfolni -, hogy minden összeférhetetlenségi szabályt ki lehet játszani, ha valaki nagyon szeretné. Itt nem a jogi felelősségen van hangsúly. Nem arra helyezném a hangsúlyt, hogy milyen összeférhetetlenségi eljárást, annak milyen részletszabályait, mennyire szigorú szabályait kellene megalkotni, hanem arra helyezném a hangsúlyt, hogy az összeférhetetlenségi szabályok alapvetően politikai felelősséget alapoznak meg. Ebben véleményem szerint nagyon eltérő a közöttünk lévő álláspont, mert mi nem a szabályozás részletkérdéseiben és szigorúságában, hanem a korrekt, erkölcsileg, politikailag elfogadható módon történő gyakorlásában látjuk a törvény hatásosságát és eredményességét.

Ha abból indulunk ki, hogy jaj, kérem, én még találtam három olyan pontot, ahol itt meg itt meg itt kijátszható, akkor is azt lehet mondani, hogy utána újabb három pontot bárki bármikor fel tud hozni, vagy négyet vagy ötöt vagy hatot. Most sem az a probléma, hogy ez a törvény kijátszható. Az a probléma, hogy az a képviselő, akivel kapcsolatban ezek a problémák felmerültek - nevezetesen, hogy a vagyonában olyan változások történtek, amelyek nem biztos, hogy könnyen nyomon követhetők, és nem biztos, hogy tiszta vagyoni helyzetet mutatnak -, nem akarja betartani a törvényt. Ha akarná az, akinek a törvényt be kellene tartani, semmi nem akadályozza meg abban, hogy nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát.

Kétségtelen: nem jogi kényszer, csak politikai, egy erkölcsi kényszer áll fölötte. Ja, kérem, ha önök úgy gondolják, hogy az erkölcsi és a politikai kényszer ránk nézve nem kötelező, akkor közöttünk nagyon alapvető nézetkülönbség mutatkozik! Nem hiszem, hogy ezeket az álláspontokat könnyű lesz közelíteni egymáshoz.

Csak egy részletkérdés a vagyonértékeléssel kapcsolatban: ezt egy alapvetően elhibázott dolognak tartom. Teljességgel betarthatatlan a törvénynek ez a rendelkezése! Gondolom, miután többen vagyunk jelen ügyvédek ebben a mai vitában, tudjuk, hogy nem egy ügyvédi iroda foglalkozik ingatlanforgalmi értékbecsléssel. Nálunk is van olyan kolléga, akinek ingatlanforgalmi értékbecslői szakvizsgája van, az irodánk is foglalkozik ingatlanforgalmi értékbecsléssel. Egyrészt egy ingatlanforgalmi értékbecslésnél eleve alapvetően más az, hogy milyen célból készül az értékbecslés: hitelfelvételi célból készül vagy értékesítési célból. (Dr. Répássy Róbert: Elég baj!) Egyszerűen megfoghatatlan dolog, hogy egy ingatlan mennyit ér - azt csak a piac pillanatnyi helyzetében lehet eldönteni. Nyilvánvalóan önök is pontosan tudják, hogy ha azt mondják valamelyikünk lakására vagy családi házára, hogy kérem szépen, képviselő úr, írja be, mennyit ér az a lakás, abban a pillanatban bármilyen összeget ír be - bármilyet! -, a képviselő önmagát hozza teljesen lehetetlen helyzetbe. Ugyanis ha netán, mondjuk, fél év múlva az az ötlete támad, hogy eladja a lakást, vagy erre kényszerül, hogy eladja, abban a pillanatban képtelenség azzal a lakással normálisan bármit is kezdeni a piacon, hiszen mindenki azzal fog jönni, hogy hát képviselő úr, maga beírta, hogy 6, 5, 3 vagy 15 vagy nem tudom, hány millió forintba kerül az ön lakása - hogy szeretne ön ezért többet kapni?! Ez nonszensz, olyan nevetséges helyzetet teremt, és egyébként szerintem maga a rendelkezés teljes mértékben ellenőrizhetetlenné válik.

Lassan lejár az időm, ezért csak még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet: arra a módosító javaslatra, amelyet Rubovszky képviselő úr is előterjesztett, nevezetesen a 4. § (3) bekezdésének az elhagyására vonatkozó javaslatra. Ez az a rész, ahol - hogy úgy mondjam - le tetszettek bukni, már elnézést a kifejezésért. Tudniillik ha arról lenne szó, hogy önök elfelejtettek egy problémás rendelkezést kihagyni a törvényjavaslatból, akkor azt mondom, hogy tényleg, ez bárkivel bármikor előfordul. Ez egy jól végiggondolt mentőakció Torgyán képviselő úr javára. Ezt nem lehet véletlenül beletenni a törvénybe, ez csak ebből a célból kerülhetett be a törvénybe, semmilyen más célból nem, mert senki mással kapcsolatban ez nem merült fel, soha ez semmilyen problémát nem jelentett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), csak most Torgyán képviselő úrral kapcsolatban. Az, hogy önök ezt beletették, a célt nyilvánvalóan egyértelművé teszi, még ha most ezek után talán el is marad.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Hankó Faragó Képviselő Úr! Kezdjük a végén: az, amiről ön beszél, egyszerűen nincs így. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Itt van leírva!) Az általunk benyújtott javaslat utolsó szakaszát, utólag már látom, hiba volt beterjeszteni, de az adatvédelmi biztos ajánlása alapján úgy gondoltuk, hogy ha valóban igaz az, hogy a képviselők titkos vagyonnyilatkozata valamifajta személyes adatokkal való önrendelkezési jog alá esik, akkor semmi akadálya annak, hogy a képviselők ezt visszakapják, és valóban saját maguk döntsenek azoknak a személyes adatoknak a nyilvánosságra hozataláról.

Igaza van, képviselő úr, hiba volt beletenni ezt. De azért azokután, hogy mi magunk korrigáltuk, ne tessék olyan szavakat használni, hogy lebuktunk meg ilyesmi! Szó sincs erről! A mentelmi bizottság jelenleg is egy másolatot ad ki a képviselőknek, és azzal a másolattal szabadon rendelkeznek a képviselők, tehát senki nem kötelezi őket arra, hogy nyilvánosságra hozzák. Ha akarják a képviselők, nem hozzák nyilvánosságra, és a '98-as vagyonnyilatkozatukat 2002-ben meg is fogja semmisíteni a mentelmi bizottság a jelenleg hatályos törvény szerint. Tehát amiről ön beszél, amit ön mond, az a jelenleg hatályos törvény szerint is ugyanígy van. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Nem, nem!)

Amit pedig az ingatlan értékbecsléséről mondott, képviselő úr, ön is ügyvéd, én is ügyvéd vagyok: nem vitatom, hogy eltérő lehet az ingatlanértékek megbecsülése (Dr. Hankó Faragó Miklós: Persze.), de az országgyűlési képviselőnek saját magának is - ez meggyőződésem - érdeke fűződik ahhoz, hogy reális, nagyjából reális (Dr. Hankó Faragó Miklós: Mi a reális?) becslést adjon a saját ingatlanának értékéről. Azért azt ne mondjuk már, hogy egy ember, aki lakik egy ingatlanban, egy képviselő, aki benne lakik az ingatlanában, nem tudja megbecsülni, hogy nagyságrendileg mennyit ér az ingatlan! Ilyet ne állítsunk (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ezt nem is mondtam!), mert biztos vagyok benne, hogy minden képviselő meg tudja becsülni. Nem kell ehhez szakmához értőnek, ingatlanbecsüsnek lennie - meg tudja becsülni a képviselő.

Állítom, hogy érdeke a képviselőnek, hogy reális képet adjon a saját ingatlanáról.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én is ezzel az ominózus 4. §-sal kapcsolatban szeretnék felszólalni.

Azért nem értek egyet Hankó Faragó Miklós képviselő úrral, mert tegyük helyre a törvényjavaslatot időrendben. Amikor a három kormánypárti képviselő ezt a törvényjavaslatot megírta, az 1997-es mentelmi bizottsági állásfoglalás állt. Ez azt jelenti, hogy a képviselőnek kizárólag összeférhetetlenségi eljárásban lehet átvenni a vagyonnyilatkozatot, és egyszerűen a mentelmi bizottság akkori kormánypárti többsége által meghozott döntés szerint nem juthatott hozzá országgyűlési képviselő ehhez a vagyonnyilatkozathoz. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez hiba volt!) Az igaz, hogy már elő lett terjesztve a törvényjavaslat, és utána mondta a mentelmi bizottság, hogy mégis. De tisztelettel, akkor, amikor a képviselőtársaim ezt leírták, egyszerűen törvényi és parlamenti bizottsági akadálya volt annak, hogy bárki hozzá tudjon jutni... (Dr. Hankó Faragó Miklós: Nem igaz!) Elnézést kérek, a mentelmi bizottságnak volt egy olyan határozata (Dr. Hankó Faragó Miklós: Az más! Az hibás volt!), hogy csak összeférhetetlenségi eljárásban lehet hozzájutni. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez egy hibás határozat volt!) Ezt az általános vitára való alkalmasságnál mi felfedeztük; de itt a Fidesznek semmi problémája nincs, mert a Fidesz eldöntötte, hogy mindenki nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát.

A megváltozott körülményekre való tekintettel terjesztettem elő a módosító indítványt, de hozzáteszem - én ezt közöltem ellenzéki képviselőtársaimmal -, hogy ha a Házszabálytól való eltérés nem megy keresztül, akkor a Fidesznek politikai érdeke az, hogy egy módosítót se fogadjon be, azért, hogy lehessen zárószavazás. Ezt tudatosítottuk - így döntött az Országgyűlés.

Köszönöm szépen.

 

 

(19.40)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth András képviselő urat illeti a szó ugyancsak két percben, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Két kérdésre szeretnék kitérni. Az egyik: Hankó Faragó Miklós képviselőtársam a mi módosító javaslatunkkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ingoványos talajra térünk, ha ezt a büntetőkamatot forszírozzuk, bevezetjük. Szeretném jelezni, hogy ez a hatályos törvényben benne van. (Dr. Csákabonyi Balázs: Az a késedelmi kamat!) Az késedelmi kamat.

Végül is azt gondolom - köszönöm a kiigazítást -, hogy két szabály van a jelenleg hatályos törvényben. Az egyik az, hogy amíg a képviselő nem ad le vagyonnyilatkozatot, addig tiszteletdíjban nem részesül, és parlamenti képviselői jogait sem gyakorolhatja - ez az egyik szabály. A másik szabály valóban az, hogy ha a lejárt mandátumú képviselő nem adja le az úgynevezett záró vagyonnyilatkozatát, akkor erre büntetőkamat felszámolható, és akkor ez végső soron bírósági úton is behajtható.

Azt gondolom, a kettő között logikailag űr van, és ezt az űrt valamilyen módon be kell tölteni. Ha kiderül valakiről, hogy a vagyonnyilatkozata nem felel meg a valóságnak, akkor ebben az esetben valami olyan szankció kell, ami a nyilvánosság erejénél erősebben hat; a mai magyar körülmények között a képviselőt is leginkább a zsebbe vágó kérdések fogják megszorítani. Ez volt a kiindulási pont, ezt lehet finomítani, lehet módosítani, de azt gondolom, az nem elegendő, hogy ebben az esetben a képviselő majd valamifajta ejnye-ejnyét vagy egyéb módon elmarasztalást fog kapni.

A Rubovszky úr kijelentésével kapcsolatos dolog nagyon pontosan mutatja a helyzet ellentmondásosságát, majdnem azt mondom, fonák jellegét. Gyakorlatilag egy olyan módosító javaslatot tettek be, amely a törvényjavaslat legtámadhatóbb pontját kiveszi, de egyből hozzáteszik, hogy bennhagyják abban az esetben, ha mi nem járulunk hozzá a Házszabálytól való eltéréshez. Ez nem más, mint zsarolás. Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Kár ilyen szavakat használni, hogy "zsarolás". Arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy összesen huszonegy módosító javaslat érkezett az egész törvényhez, még ha lesznek kapcsolódó módosító javaslatok, akkor is maximum harmincra megy fel ezeknek a száma. Nyugodtan - volt rá példa eddig is - meg lehet tenni azt, hogy a következő parlamenti ülésünkön szavazunk a módosító javaslatokról, majd utána az elfogadott módosító javaslatok tükrében, fényében a zárószavazásra is sor kerül, tehát semmi akadálya nincsen annak, hogy szavazzunk.

A Házszabálytól való eltérést azért kértük, mert úgy látjuk, hogy ebben az ügyben, ebben a helyzetben erre a törvényre igenis vár a közvélemény. Ha nem születik meg ez a törvény december 19-ig, akkor legközelebb februárban tudunk erre visszatérni. Természetesen azok után, hogy mi is mint előterjesztők támogatunk nyolc módosító javaslatot, innentől kezdve valóban abba a helyzetbe fogunk kerülni, hogy a támogatott módosító javaslatokról szavazunk, egyáltalán a módosító javaslatokról szavazunk, majd utána kénytelenek leszünk beletörődni abba, hogy februárra elhúzódik ennek a törvénynek az elfogadása.

Ez nem bennünket zavar, félreértés ne essék, nem bennünket, előterjesztőket zavar, hogy csak februárban fog szavazni róla az Országgyűlés; ez elsősorban a közvéleményt zavarja, a választópolgárokat zavarja, hogy itt van egy törvényjavaslat, amelyet még decemberben el lehetne fogadni, és ez az egész szavazási procedúra egyetlenegy utolsó zárószavazás erejéig elhalasztódik két hónappal. Szerintünk erre semmi szükség nincs, ezért kértük a Házszabálytól való eltérést.

Ha önök komolyan vennék a saját módosító javaslataikat, akkor segítenének abban, hogy a Házszabálytól való eltéréssel a módosító javaslatokról minél hamarabb lehessen szavazni, és utána az egész törvényről minél hamarabb lehessen dönteni. Persze tudjuk, hogy nem ez az érdekük, az az érdekük, hogy ne is szülessen meg ez a törvény.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Keller László képviselő urat illeti a szó ugyancsak két percben, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt kormánypárti Képviselő Urak! Azt gondolom, természetesnek kell venni, hogy mind az ellenzéknek, mind a kormánypártoknak van egy kialakult koncepciója a képviselők jogállásával kapcsolatos elgondolásokról - azt gondolom, ez nem baj. Azt is gondolom, hogy lehet egyeztetni ezeket az eltérő koncepciókat. Most az látszik, hogy ezt egy hét alatt nem tudjuk elvégezni vagy adott esetben két hét alatt sem, de ez önmagában nem baj, és azt senki nem várja tőlünk, hogy mi két hét alatt, azonnal egy kiváló törvényt javasoljunk - hogy majd valamikor 2002-ben a következő Országgyűlés ugyanúgy minősítse ezt a törvényjavaslatot, mint ahogy önök minősítették most az 1997-ben megalkotott törvényjavaslatot.

Arról van szó, hogy mindenkinek alaposan mérlegelnie kell a másik koncepcióját, és meg kell próbálni azokat közelíteni egymáshoz. Ha ez februárra sikerül, akkor februárra sikerül, végül is nem lehet kifogásolni azt, hogy három hét alatt nem tudott elfogadni az Országgyűlés egy ilyen jelentős törvényjavaslatot, miközben - arról ne feledkezzünk meg - a költségvetésről kellene leginkább beszélnünk.

Kísértetiesen hasonlít ez a törvényalkotás a háziorvosi praxissal kapcsolatban tavaly benyújtott törvényjavaslathoz, ott is gőzerővel azt akarták, hogy két alatt fogadjunk el mindent. Mi lett a következménye? Elfogadták - igaz, hogy nem decemberben, hanem újra behozták még öt változatban -, és nem működik a törvény. Ilyen törvényjavaslatokat nem kell elfogadni két hét alatt. Olyan törvényjavaslatot kell elfogadni és támogatni, amelynek a működőképessége világosan látható, és ebben persze meg kell egyezni, hogy az eltérő koncepciók is valahogy találkozzanak egymással.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Keller Képviselő Úr! Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Igen, azt mondta Keller képviselő úr, hogy két koncepció van: az egyik szerint, a mi nézeteink szerint nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tenniük a képviselőknek; az önök véleménye szerint fenn kell tartani a képviselők zárt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét és abból a nyilvános kivonatot. Ez a két koncepció elég nehezen fog találkozni, mert mi a nyilvánosság hívei vagyunk, önök pedig azt mondják, hogy továbbra is maradjon a zárt vagyonnyilatkozat, vagy inkább úgy mondanám, a titkos vagyonnyilatkozat.

Ez az egyik probléma, hogy ez sosem fog találkozni egymással, tisztában vagyok vele, csakhogy, tisztelt képviselő úr, mind a két oldalnak megvan az a felelőssége, hogy ha sem az önök koncepcióját nem fogadja el az Országgyűlés, sem a mi koncepcióinkat nem fogadja el az Országgyűlés kétharmados többséggel, akkor fennmarad a jelenlegi hatályos törvény, ami szerintem rossz. Rossz ez a törvény, mert ez a törvény valóban azt írja elő, hogy egy titkos vagyonnyilatkozatot készítünk a páncélszekrény számára, amit ráadásul a választási ciklus végén, a záró vagyonnyilatkozat megtétele után harminc napon belül meg is kell semmisítenie a mentelmi bizottságnak - nem elég, hogy titkos, még nyoma se marad. Nem tudom, a jelenlegi hatályos törvény fenntartása kinek kedvez, de egy biztos: nem a választóknak kedvez, akik szeretnének tisztán látni a képviselők vagyoni helyzetét illetően.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Két percben megadom a szót Keller László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem hiszem, hogy ki kellene forgatni a szocialisták javaslatát, képviselő úr. Úgy nem lehet közös megegyezésre jutni, ha kiforgatjuk egymás javaslatait. Mi beláttuk azt, hogy önök tévedtek vagy hibáztak, nem jó törvényjavaslatot nyújtottak be, és azt Rubovszky képviselő úr módosító javaslattal már korrigálta is - ez oké, ez rendben van.

A mi javaslatunkat nem szabad kiforgatni, mert a mi javaslatunk nem arról szól, hogy mi nem akarjuk a nyilvánosságot; mi ugyanolyan nyilvánosságot akarunk, mint amilyet a koalíció - ez a mi javaslatunkból világosan kiolvasható. A személyes adatvédelem miatt akarjuk zárttá tenni a szükséges adatokat, de az nem vonatkozik a vagyoni adatokra. Mi tovább megyünk a javaslatunkban, mi nagyobb nyilvánosságot akarunk, mint önök, mert mi azt is akarjuk, hogy amikor a vagyonbevallást megteszi a képviselő, rögzítésre kerüljön az, hogy az az ingatlan milyen helyrajzi számon, milyen cím alatt található meg. Önök ezt nem akarják, egy teljesen bizonytalan ingatlanbevallásban gondolkodnak, amiből nyilván sokkal nehezebb lesz majd megítélni, hogy az a forgalmi érték valójában milyen is.

Azt mondom, mi nemhogy nem a nyilvánosságot nem akarjuk, hanem nagyobb nyilvánosságot akarunk, mint önök, és ez teljesen levezethető a mi javaslatunkból, hiszen olyan adatok is szerepelnek a mellékleteinkben, amelyeket önök nem akarnak begyűjteni - nyilván nem véletlen, hogy nem akarják begyűjteni.

 

 

(19.50)

 

 

Az más kérdés, hogy a személyes adatokat külön akarjuk kezelni, de a nyilvánosság számára a teljes vagyoni adatokat be kívánjuk mutatni. Erről szól a szocialista javaslat. Tehát azt kérem a képviselő úrtól, ha meg akarunk egyezni, akkor ne forgassa ki a mi javaslatunkat, hanem tényszerűen arról a javaslatcsomagról beszéljen, amit szocialista képviselők benyújtottak.

Köszönöm szépen. (Dr. Wiener György tapsol.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én először Keller képviselő úr előző felszólalásához akartam hozzászólni, és most engedjék meg, hogy mind a kettőhöz hozzászóljak.

Nem arról szól a történet, hogy a Fidesz nem ad időt arra, hogy ez kérdés megvitatásra kerüljön. Ma este remélhetőleg a házelnök lezárja a részletes vitát, jövő héten kedden szavazunk, és mi csak azt kérjük, hogy a módosító indítványok után rögtön a zárószavazás is megtörténhessen, minden egyes kérdésben szavazunk.

Arra pedig, amit az előbb Tóth András képviselő úr kiforgatott: én azt mondom, az az elsődleges érdek, hogy december 18-án ez a törvénymódosítás megszülessék, inkább legyen egy halvány kis ék ezen az egész anyagon.

Visszautasítom azt a megjegyzést, amikor Keller képviselő úr azt mondja, Rubovszky György rájött, hogy rossz a törvényjavaslat. Nem igaz! Van egy szándékon túli sérelem - ezt így hívja a jog -, amikor az előterjesztő vagy az elkövető szándékát meghaladó eredmény jön létre. Ez gyakorlatilag - ahogy az előbb kifejtettem - számunkra, fideszes képviselők számára az égvilágon nem jelent semmit, mert a hitelesített '98-as nyilatkozatunkat közzétesszük. Egyszerűen ahhoz akartunk hozzájutni, amit az előbb kifejtettem, hogy a hitelesített anyagot tudjuk közzétenni.

Kétségtelen - ellenzéki képviselő szájából hangzott el -, hogy amnesztiát hirdet a Fidesz - az ellenzékieknek, akik nem hozták nyilvánosságra; és itt van az a probléma, amiért előterjesztettem ezt a módosító indítványt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ha nem adnak rá lehetőséget, benne marad, önök döntik el, hogy mit csinálnak.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Keller László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, ügyrendben kért szót.

Öné a szó, képviselő úr.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Rubovszky képviselő úr azt mondta, hogy szeretne az ellenzéknek időt hagyni arra, hogy átgondolja a kormánypártok koncepcióját, és megpróbálja igazítani a saját javaslatát a kormánypártok koncepciójához. Azt is mondta Rubovszky képviselő úr, hogy az elnök asszony le fogja zárni a részletes vitát. A kettő számomra feloldhatatlan, ezért tisztelettel indítványozom az elnök asszony felé, hogy ne zárja le a részletes vitát, jusson érvényre a kormánypárti képviselők akarata, nevezetesen az, hogy nagyobb lehetőséget kívánnak adni az ellenzéki képviselőknek arra, hogy erről a kérdésről vitázzanak.

Tehát csak akkor tudunk eleget tenni Rubovszky képviselő úr azon szándékának, hogy maradjon elég idő a vitára, ha a részletes vita most nem zárul le. Jövő héten lehetőségünk van újra a vitára, és még további kapcsolódókat próbálunk megfogalmazni azon szempontrendszer szerint, amit most is megfogalmaztak. Ez azért is nagyon fontos, hiszen mi most itt ülünk, mi halljuk a kormánypártok érvelését, önök hallják a mi érvelésünket, sem önök nem tudnak megfogalmazni kapcsolódó indítványt, sem mi nem tudunk, mert aki nem követi a vitát, az nem tud ehhez a vitához kapcsolódó javaslatot tenni.

Tehát azt gondolom, ügyrendi javaslatom teljes mértékben megalapozott, Rubovszky képviselő úr javaslatán alapul. Egyébiránt azt az ellentmondást szeretném kiküszöbölni, ami most Rubovszky képviselő úr és az elfogadott napirend között van, de azt gondolom, ezt fel lehet oldani azzal, ha a részletes vita nem zárul le, tovább folytatódik, és akkor talán eljutunk a törvény megalkotásához. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elnököt a levezetésben természetesen köti az a napirendi ajánlás, amit a mai napon elfogadtunk, és ebben a házbizottságban elfogadottak értelmében az van, hogy ma a részletes vitát lezárjuk. Ez természetesen nem zárja ki azt, amit az előterjesztő tehet ebben a kérdéskörben, ha kéri a tárgyalás elnapolását, erre mód nyílik, de nekem mint elnöklőnek nem áll módomban az, hogy az ő kérésük nélkül ilyet tegyek. Így azt gondolom, ma teljesen nyitott a lehetőség még tovább folytatni a vitát.

Ahogy látom, van is néhány jelentkező, még kétperces hozzászólásra is. Így megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából, kétperces időtartamban.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Igaz, hogy mást akartam a két percben mondani, de ez az ügyrendi javaslat most más mondandóra késztet.

Teljesen világos, megint lehullt a lepel, hogy itt az ellenzék semmi másra nem törekszik, mint időhúzásra, már mindent elmondtunk, körülbelül tizenötször elmondtuk, ők is mindent elmondtak az általános vita során, most a részletes vita során is, igazából semmi új elem nincs; ez az ügyrendi javaslat is arra irányul, hogy nem akarják elősegíteni a parlament munkáját, nem akarják azt, hogy lezárjunk egy részletes vitát, és netalán szavazzunk erről a kérdésről. Erre irányul tulajdonképpen a módosító javaslatuk is, amely oly messzemenően - az 1., 2. melléklet fenntartása -, egész koncepciójában eltér, ott nincs miről egyezkedni. Van persze benne több olyan elem, amely máshol is megjelenik, más elfogadható módosító indítványban, de ez is azt mutatja, hogy igazán nem veszik komolyan ezt a kérdést, egyszerűen arra megy ki a játék, hogy húzzák az időt, és ne szülessék meg a módosítása.

Ezt célozza többek között az is, amikor mindig előjönnek a 4. § elhagyásával, pedig ha megnézzük a beterjesztési időpontokat, akkor a vizsgálóbizottság felállítását célzó országgyűlési határozati javaslat korábbi keletű, abban pedig világosan benne van, hogy úgy a '90-, mint a '94-, mint a '98-as bevallásokat is össze kell hasonlítani az újonnan benyújtottal. Tehát szó sincs arról, hogy ezt valaki el akarná leplezni, ezt csak mondják, hogy beleköthessenek e szinten is ebbe a törvényjavaslatba. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt megadnám a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak kétperces időtartamban, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, engedjék meg, hogy kívánjak önöknek további eredményes vitát, elköszönjek, és adjam át az elnöklést Gyimóthy Géza alelnök úrnak. Természetesen a vita után kívánok önöknek jó pihenést a holnap reggeli viszontlátásig. (Taps.)

 

 

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Két percre megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak. (Dr. Répássy Róbert: Csákabonyi Balázs következik!) Csákabonyi Balázsnak!

 

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy hátsó gondolatokról nem érdemes beszélni a következők miatt: ha mi nem érdemileg tárgyalható módosító javaslatokkal jövünk ide, amelyek igenis közelítenek a Fidesz által benyújtottakhoz, mert a nyilvánosság, a szankciórendszer tekintetében még túl is lépnek azon... Egyetlenegy dolog az, amiben nincs megegyezés, csak közeledés van, mert szerintem is van némi közeledés, jól látta ezt Keller László képviselőtársam, hogy a megítélésünk szerint is alkotmányossá tudjuk-e tenni az önök által benyújtott törvénymódosítást. Abban a pillanatban, ha mi a legjobb akaratunk és a legjobb tudásunk szerint is úgy ítéljük meg, hogy ez alkotmányosan aggálytalan, akkor higgyék el, képviselőtársaim, hogy mind a módosító indítványokat, mind pedig az egész törvényjavaslatot megszavazzuk, akkor még a Házszabálytól is eltérünk.

 

(20.00)

 

Azonban azzal a megállapítással vitatkozni szeretnék, ha ebből a két nézőpont különbözősége miatt nem lesz törvény, akkor itt összedőlt a világ és nincs semmi. Ez nem így van! Van egy házszabály-módosító indítványuk is, ami az a) pont elhagyására vonatkozik - bizonyára emlékeznek rá, ami kiváltja a Keller-Veres-féle módosító indítványt -, az önmagában minden aggálytól mentessé és működőképessé teszi a jelenlegi törvényt, azt pedig meg fogjuk szavazni, pedig kétharmados az a házszabály-módosítás is, és abban a pillanatban többet nem lehet hivatkozni senkinek se arra, hogy nem indulhat meg az összeférhetetlenségi eljárás, és senki sem hivatkozhat arra, hogy csak egy külön vizsgálóbizottság előtt fogom majd feltárni az én zárt borítékomat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még mielőtt valaki bedőlne annak, amit Keller László mondott, hogy ők a nyilvánosság hívei, elolvasnám azt, hogy mi az, ami a mi törvényjavaslatunkban szerepel, és mi az, amire ők változtatni akarják. Mi azt írjuk: "Az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza." Keller úrék módosító indítványa: "Az e törvény 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatba csak a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be összeférhetetlenségi eljárás, illetőleg a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítása esetén." (Bauer Tamás: És a 2-es?)

Tehát nem igaz az, hogy önök a nyilvánosságra hozatalát akarják a vagyonnyilatkozatoknak. Önök azt akarják, hogy fennmaradjon az a rendszer, hogy továbbra is csak a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság tekinthessen be az eljárás megindítása esetén az 1. számú titkos mellékletbe. (Bauer Tamás: Az 1-esbe! De hol a 2-es?) A 2. számú melléklet - Bauer képviselő úr kiabál, úgy tesz, mintha nem tudná -, az egy 4 oldalas kivonat a 19 oldalas titkos vagyonnyilatkozatból.

A másik kérdés pedig, hogy közelednek-e az álláspontok vagy sem. Én, képviselő urak, hajlandó vagyok természetesen kompromisszumokra, de abban a tekintetben, hogy a vagyonnyilatkozatok ezentúl nyilvánosak legyenek-e vagy sem, nem tudunk kompromisszumot kötni. És az, amit meg Csákabonyi képviselő úr mondott, hogy a Házszabály módosítása megoldaná a helyzetet - nem oldja meg! Ugyanis a képviselői jogállásról szóló törvény kimondja, hogy ki az, aki jelenleg betekinthet a titkos vagyonnyilatkozatokba. Ha a Házszabály módosítását úgy elfogadjuk, hogy közben nem fogadjuk el a mi törvényjavaslatunkat, hogy nyilvános legyen a vagyonnyilatkozat, akkor tulajdonképpen a képviselői jogállásról szóló törvénnyel ellentétesen fogadjuk el a Házszabály módosítását.

A képviselői jogállásról szóló törvény ma pontosan megmondja, hogy ki tekinthet bele a zárt vagyonnyilatkozatokba.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én Répássy képviselő úrnak egy körülbelül negyed órával ezelőtti kétpercesére szeretnék reagálni. Azt mondta Répássy képviselő úr, hogy két álláspont van, és ezek között jelenleg nincs áthidalási lehetőség. Én egyetértek vele.

Egy hónapja két álláspont van. Egy hónapja a Fidesznek az az álláspontja, hogy az egész vagyonnyilatkozat, tehát a mai 1-es is meg a 2-es is, kivéve az azonosító adatokat, legyen nyilvános. De előtte tíz éven keresztül nem ez volt a Fidesz álláspontja! 1990-ben nem ez volt a Fidesz álláspontja, mert egyetértett azzal, hogy ne legyen nyilvános vagyonnyilatkozat. 1997-ben, amikor az akkori összeférhetetlenségi törvénybe bekerült az, hogy kettős rendszer van, van egy teljes vagyonnyilatkozat családtagok adatával, azonosító adatokkal együtt, ami zárt, és van egy nyilvános kivonat, amelyik magának a képviselőnek a vagyoni adatait tartalmazza azonosító adatok nélkül, akkor a Fidesz ezzel szemben semmiféle módosító javaslatot nem nyújtott be; a parlamenti vitában sem vetette fel, hogy ez ellen neki bármi kifogása lenne. Tehát azt az álláspontot, amit a szocialisták és a szabad demokraták ma képviselnek, tíz éven keresztül a Fidesz is, az MDF is és a Kisgazdapárt is osztotta, sőt, ha rajtuk múlik, ma sincs nyilvános kivonat.

Egy hónapja más a Fidesz álláspontja hirtelenül, amióta valami ürügyet kellett keresni arra, hogy Torgyán miniszter úr összeférhetetlenségi eljárását megakadályozzák.

Fontolja meg, Répássy úr: vajon a korábbi álláspontjuk, ami tíz éven keresztül megfelelt a Fidesznek, az olyannyira elfogadhatatlan, hogy nem lehet kompromisszumot keresni a szocialistákkal és a szabad demokratákkal?

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Sok kétperces van még és három normál szókérő. Két percre megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak.

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem tudom, mit kezdjek Keller képviselő úr felszólalásával, mert nem tudom, hogy szándékosan magyarázta-e félre, vagy annyira rossz a terem akusztikája - de arra hivatkoztam volna, hogy kevés idő állna rendelkezésre? Én azt mondtam, hogy ma lezárásra kerül a részletes vita. A Szocialista Párttal üzenet formájában a múlt héten csütörtökön megpróbáltam fölvenni a kapcsolatot - ez az üzenetváltás nem vezetett eredményre. Azt hiszem, hogy amit egy kormánypárti képviselő ezen a téren megtehet, azt én megtettem; a mai szavazásból kiolvastam a választ.

Szeretném eloszlatni: semmi olyan ügyrendi indítványt nem terjesztettem elő, hogy ezt a vitát folytatni kellene. Ennek a vitának tulajdonképpen a hangulata az, amit Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr az előbb összefoglalt, hogy az ellenzék részéről egy sárdagasztásos obstrukció folyik, a legjobb tudomásom szerint a múlt héten több órán keresztül, ma is több órája. Ezt lehet csinálni, képviselőtársaim. Minden józan megállapodási lehetőség fel lett ajánlva, lehetett volna egyeztetni, lehetne egyeztetni. (Bauer Tamás: Ezt kizárták!) Visszautasítást kaptunk. (Keller László: Kizárták!) Parancsol? (Dr. Répássy Róbert: Azt mondtuk, hogy a parlamentben egyeztetünk!) Jó, hát tisztelettel, lehet, hogy ki lett zárva; én a kapcsolatot felvettem, a kapcsolatfelvételre meghallgatásra találtam, választ nem kaptam, csak a mai szavazással. Tudomásul vettem - csak akkor ne tessenek tájékozatlanság okán ilyen nagy szavakat pufogtatni!

Maradjunk abban, hogy kizárólag az történik, amit Szentgyörgyvölgyi képviselő úr mond: az ellenzék mindent elkövet az időhúzásért. Ebben nem leszünk partnerek. Köszönöm.

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Ismét szeretnék utalni a tavalyi költségvetési vitára, amikor a gumicsont éppen a háziorvosi praxistörvény volt. Akkor nem azt mondták, hogy nem mutyizunk, hanem belementek a hatpárti tárgyalásokba. Akkor ugyanaz a mondat hangzott el - nem Répássy képviselő úr szájából, hanem egy másik fideszes, Horváth Zsolt jelenlegi politikai államtitkár szájából -, hogy mindenben lehet egyezkedni, egyetlenegy ponton nem mozdulunk el, nevezetesen, hogy január elsején lépjen hatályba ez a törvény.

Most ön azt mondta, hogy lehet egyezkedni; egyetlenegy ponton megkötik magukat, és azon nem hajlandók változtatni. Ráadásul olyan ponton kötik meg magukat, amitől a szocialista javaslat sokkal nagyobb lépést tesz a nyilvánosság irányába. (Dr. Répássy Róbert: Ugyan! Ugyan!)

Répássy Képviselő Úr! Világosan, tárgyszerűen bemutattuk az önök számára ezt a kérdéskört. Tehát a nyilvánosság tekintetében azt gondolom, hogy az álláspontunk közös. Abban kell megegyezni, hogy a személyes adatokat, az érzékeny adatokat hogyan, miképpen kezeljük. Mert mi - ezt már ötször elmondtam ma, de most is elismétlem - a nyilvános vagyonnyilatkozat mellett vagyunk. De úgy, hogy közben a személyes adatvédelem biztosított legyen mindenki számára; hozzátartozó, gyermek, mindenki számára.

Tehát azt gondolom, hogy közeledtek az álláspontok, egyetértünk a nyilvánosság kérdésében, és azt várjuk el, hogy önök igent mondjanak arra a javaslatunkra, hogy a személyes adatok védelme az önök számára ugyanolyan fontos, mint a szocialisták, illetve a szabad demokraták számára. Ezt kérjük, és akkor egy nagyon fontos kérdésben a közös nevezőt meg is lehet találni. De ebben most az önök nyilatkozatát várjuk, hogy hogyan kezelik a személyes adatokat törvényességi szempontból.

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Köszönöm szépen. Tehát a végszóra: igen. A személyes adatokat mi úgy kezeljük, hogy egy melléklete legyen ennek a törvénynek, és az legyen teljesen nyilvános. Ez eddig nem így volt. Az igaz, hogy az elmúlt tíz évben ez ellen senki nem szólalt fel, de hát, mint tudjuk, minden törvény valami olyan társadalmi viszonyt rendez, amivel ha baj van, akkor azt módosítani kell. Tíz évig nem merült fel az, hogy ennek a törvénynek valamiféle hibája van. Most felmerült, nyilvánvalóvá vált, hogy ez a törvény így, ahogy van, nem használható, tehát hasznavehetetlen, következésképpen módosítani kell. Ez a módosítás pedig úgy történne, hogy az eddigi 1. és 2. melléklet helyett egy lenne, és az igenis nyilvános lenne.

(20.10)

 

Ez úgy lenne nyilvános, hogy maximálisan figyelembe venné a személyiségi jogokat, nem közölne olyan adatokat, amelyek személyiségi jogokat sértenek, ám adott esetben, ha eljárás folyik, akkor azokat bizonyos formában nem közzé kellene tenni, hanem a bizottság előtt nyilvánosságra kellene hozni. Itt az SZDSZ részéről felmerült már olyan is, hogy talán az ingatlanok értékét se kellene feltüntetni, mert az úgysem biztos, hogy annyi. Kérem szépen, akkor viszont az egésznek semmi értelme, akkor semmi értelme sem a képviselői mandátum megszerzésekor, sem annak a végén vagyonnyilatkozatot tenni, mert ha nincs érték, akkor minden teljességgel összehasonlíthatatlan.

Egy ingatlan eltűnik, ha valami a helyébe lép, nem lehet tudni, hogy az mennyibe kerül, tehát hogyan történtek ezek a cserék. Az egésznek akkor semmi értelme. Mi azt akarjuk, hogy tiszta kép legyen, és ez nyilvános legyen.

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Az előbb már felolvastam, ismét fel kell olvasnom azt, hogy mit javasol az MSZP. Azt javasolja, hogy az e törvény 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatba csak a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be összeférhetetlenségi eljárás, illetőleg a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítása esetén. Ha Keller képviselő úr ezt úgy értékeli, hogy ez még nagyobb lépés a nyilvánosság felé, akkor nem is tudom, hogy miről vitatkozunk, mert a nyilvános vagyonnyilatkozatnál már csak a még nyilvánosabb lehet nagyobb lépés, de az önöké, az meg még titkosabb vagyonnyilatkozat.

Tisztelt Országgyűlés! Keller képviselő úr egy másik felvetésére - ami Bauer képviselő úréval is találkozott -, hogy a Fidesznek milyen álláspontja volt korábban a vagyonnyilatkozatokat illetően: nem emlékszem pontosan erre az álláspontra, de nem hiszem, hogy 1990-ben a huszonéves egyetemi hallgató fideszeseknek az lett volna az álláspontjuk, hogy nekik titkos vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Nem hiszem, hogy ez így lett volna. De, tisztelt Országgyűlés, azt szeretném megkérdezni öntől, képviselő úr, milyen problémát lát abban, ha egy párt abba az irányba változtatja meg a véleményét, hogy, mondjuk, nyilvánosságra kell kerülnie minden képviselő vagyoni adatainak. Ha ön ezt valamifajta visszalépésnek vagy retrográd lépésnek tekintené, azon nagyon csodálkoznék. Én büszkén vállalom, ha én, aki 1990-ben még nem voltam képviselő, hozzájárultam a Fidesz álláspontjának a változásához abban az irányban, hogy nyilvánosságra kell hozni minden vagyonnyilatkozatot, én ezt büszkén vállalom.

Szeretném azért leszögezni, hogy 1997-ben azt a törvényt, amely alapján most jelenleg a páncélszekrény számára készítenek vagyonnyilatkozatot a képviselők, a Fidesz-Magyar Polgári Párt akkor egyáltalán nem szavazta meg, azt csak önök szavazták meg, szabad demokraták és szocialisták együtt, tehát az, hogy a Fidesznek akkor mi volt az álláspontja, a Fidesz a szavazataiban fejezte ki.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

ELNÖK: Köszönöm. Többen vannak, akik kétpercesre jelentkeztek és normál szót is kértek. Javasolnám, hogy jobban ki lehetne fejteni normál hozzászólásban, mint kétpercesben, de menjünk most már éjszakáig, ha már így van, addig égjen a villany.

Két percre megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak.

 

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Csak annyit Répássy képviselő úrhoz és a nyilvánosság elé történő tárás kapcsán: egyértelmű a módosító javaslat abban, ha az Országgyűlés a képviselő vagyonnyilatkozatában leírtak és a valóságos helyzet közötti különbséget tár fel. Tehát először betekint a mentelmi bizottság, és viszi tovább az Országgyűlésnek; itt van az arabs 4. pontban.

Most Rubovszky képviselő úr ebben a pillanatban lépett ki. Neki szerettem volna válaszolni az úgynevezett sárdobálós obstrukcióra, ami tőle szokatlan kifejezés volt, de most már sok mindent megél az ember. Ezzel kapcsolatosan csak azt szeretném mondani, hogy ha itt az elvi alkotmányossági álláspontok kifejtésére, az ezzel kapcsolatos vitára azt lehet mondani, hogy ez sárdobálós obstrukció, akkor én nagyon szomorú vagyok. Ugyanis akkor ezek szerint, mint ahogy Répássy képviselő úr is mondta, itt csak egyetlenegy dolog elfogadása után lehetne vitatkozni, ami kétfelé oszlik: az, hogy egyetlen vagyonnyilatkozat legyen, az nyilvános legyen - egyébként mi is a nyilvánosság hívei vagyunk -, évente kelljen megtenni, és a forgalmi értéket bele kelljen írni. Ami a forgalmi értéket illeti, most azt nem tudom, hogy akkor évente mindig fel kell-e emelni a forgalmi értéket annak megfelelően? Mert tudjuk, hogy az ingatlanok forgalmi értéke történetesen Budapesten az elmúlt években évente 25 százalékkal növekedett. Akkor az újabb nyilatkozatba mindig 25 százalékkal többet írjak be? Négy év múlva 80 százalékkal többet ér az ingatlan, és akkor azt mondják, honnan van a vagyonszaporulat. De ez csak egy ilyen kérdés. Azt hiszem, nem is nagyon érdemes ezzel különösebben foglalkozni, maradjunk a lényegnél.

Igenis, hajlandóak vagyunk arra, hogy az alkotmányossági követelmények elfogadása után a törvényt megszavazzuk kompromisszumos megoldásokkal úgy, hogy az valóban nyilvános legyen, ahogy mi is akarjuk, és az alkotmányossági követelményeknek is megfeleljen. De mi nem direktívákat állítunk, hanem erről beszélgetni és megegyezésre jutni akarunk. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Wiener György képviselő úrnak.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Répássy Róbert felszólalására reagálnék nagyon röviden. Először is: a zárt vagyonnyilatkozat intézményét 1990-ben vezette be a Ház, mint ahogy ezt az általános vitában már elmondtam. Akkor ez hatpárti egyetértéssel született döntés volt. Fel sem merült az, hogy a vagyonnyilatkozatnak bármilyen nyilvános része legyen. Az, hogy a vagyonnyilatkozat tartalmazzon egy nyílt, mindenki által megtekinthető részt is, 1997-ben került be a törvénybe, az 1997. évi V. törvény alapján.

A második megjegyzésem az lenne, hogy Répássy képviselőtársam felolvasott a módosító indítványunkból egy részt, amely azt sugallja a rádióhallgatóknak, hogy kizárólag a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek bele a vagyonnyilatkozatba. Nem olvasta azonban el a módosító indítványunk 21. § (5) bekezdésére vonatkozó részét. Ez - a hallgatók tájékoztatására felolvasom - az alábbiak szerint szól, idézem: "Ha a mentelmi bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során megállapítja az érdemi eltérést, akkor a 19. § (4) bekezdés, illetőleg a 19/A. § (2) bekezdés rendelkezése alapján javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé az eltérés tényének, valamint a büntető-, illetőleg késedelmi kamat megállapítására."

Csak abban az esetben lehetséges az eltérés tényét bemutatni az Országgyűlésnek, hogyha az előterjesztés egyfelől tartalmazza a vagyonnyilatkozatban levő adatokat, másfelől tartalmazza a tényleges helyzetet, bemutatja a kettő eltérését, és ebben az esetben teljesen egyértelmű, ha szükséges, akkor mi sem zárkózunk el attól, hogy a vagyonnyilatkozat zárt részét is megismerje a nyilvánosság. Ehhez azonban valamiféle jogsértés is kell.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Most az az alternatív lehetőség van, hogy Bauer képviselő úr következne két percben. Más kétperces nincs, de van normál felszólalása. Nem lehetne-e, képviselő úr, a normál felszólalásra rábeszélni, hogy lépjünk előre? (Bauer Tamás: A kétpercest szeretném elmondani.) Akkor tessék, kétperces!

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Répássy képviselő úr ugyanis hozzám intézte azt a kérdését, hogy vajon miért baj nekem az, ha a Fidesz most már más álláspontot képvisel, mint tíz vagy akár három évvel ezelőtt. Nem baj, noha ez az álláspont meggyőződésem szerint hibás álláspont. És hogy miért hibás, ezt elmondták és el fogom mondani. De a kérdés az, hogy fel kell tennem a kérdést, hogy ha valami tíz éven keresztül nem jutott eszébe a Fidesznek, és most eszébe jut, akkor vajon miért. Már csak azért is fel kell tennem ezt a kérdést, mert a három évvel ezelőtti, '97-es törvény elfogadásánál a Fidesz nemmel szavazott, ebben önnek igaza van, de meg is indokolta, hogy miért szavaz nemmel, és módosító javaslatokkal is kifejezésre juttatta, hogy mennyiben szeretne más törvényt, mint amit a kormánytöbbség később elfogadott, és egy sor módosító javaslatot nyújtott be az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására.

Tehát én elfogadom azt, ha Répássy úr azt állítja, hogy a Fidesznek az a törvény nem volt jó, mert szigorúbb összeférhetetlenséget akart; őszintén szólva, én is. De hát nem ment, mert a szigorúbb összeférhetetlenséghez nem volt meg a kétharmados támogatottság, még ehhez is csak éppen hogy. De egyetlenegy módosító javaslattal, egyetlenegy, a vitában elhangzott észrevétellel sem jelezte a Fidesz '97-ben, hogy azt szeretné, ha a vagyonnyilatkozat egészen nyilvános lenne, sőt a szavazása siker lett volna. Ha nincs az a négy kisgazda képviselő, aki átszavazott, akkor mindmáig nem lenne még nyilvános kivonat sem.

 

(20.20)

 

Ezt akarta a Fidesz. A szavazatával ezt juttatta érvényre, tisztelt képviselő úr! Ezért érdekes az, hogy mi volt a Fidesz álláspontja a megelőző tíz évben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Ne tessék leülni, képviselő úr, mert most a normál felszólalása következik, mivel nincs több kétperces.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én csak módot akartam adni, hogy hátha Répássy képviselő úrnak van valami mondanivalója azzal kapcsolatban, amit elmondtam - de ha nincs, ha meggyőztem, ennek örülök. (Dr. Répássy Róbert mosolyog.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az úgynevezett normál felszólalásomban alapjában véve a 2. pontban szereplő MSZP-s módosító javaslathoz, az az által érintett passzusokhoz szeretnék hozzászólni, illetve szeretném tájékoztatni önöket, hogy ugyanebben a témában egy kapcsolódó módosító javaslattal - amely a 3447/14. sorszámot kapta az iktatásnál - magam is igyekeztem hozzájárulni a vita és az országgyűlési irattár gazdagításához.

Mi a lényege ezeknek a módosító javaslatoknak? Sok különbség van a szocialisták javaslata és az én kapcsolódó javaslatom között, egy dolog azonban közös, és én erről a közösről szeretnék beszélni. Ezek a javaslatok fönntartják azt, hogy van egy vagyonnyilatkozat, amelynek az egésze egy zárt borítékba kerül - igen, képviselő úr -, és a lényege: ami a képviselő saját vagyoni adatait tartalmazza, az egy nyilvános kivonatba került. Ez a jelenlegi helyzet. Az a négyoldalas kivonat nem kevés: minden adatot tartalmaz, ami a képviselő saját vagyonára vonatkozik.

Tisztelt Országgyűlés! Nekem magamnak is az a véleményem, hogy ez a kettősség egy tisztességes kettősség. Miért tisztességes ez a kettősség, Répássy úr? - mint egyetlen jelen levő kormánypárti képviselő ebben a pillanatban. Azért tisztességes - mint ahogy én is tisztességesen mondom, hogy ebben a pillanatban van egyedül; nyilván vissza fog jönni, aki kiment a kormányoldalról -, mert azt mondja, hogy ami a képviselő saját vagyona, arról tájékoztassuk a nyilvánosságot. Ő mint országgyűlési képviselő, vállalta azt, amikor képviselővé vált, hogy az ő magánszférája szűkebb, mint az átlag állampolgár magánszférája. Őt terheli az a korlátozás, hogy az ő vagyoni adatai is, ha úgy tetszik, közérdekű adatok. Igaz? Ebben egyetértünk.

De van a dolognak egy másik oldala is, hogy mi a képviselővel egy családban élő hozzátartozót is önálló emberi lénynek, állampolgárnak, adózónak, vagyonnal rendelkezőnek tekintjük. Ő nem vállalt közfunkciót. Ő nem vett részt vagy nem kellett hogy részt vegyen abban a döntésben, amit a képviselő hozott meg, amikor közfunkciót vállalt. Ő nem tehető felelőssé az országgyűlési képviselőnek ezért a döntéséért. Tehát az ő magánszféráját a mi törvényalkotásunk nem sértheti. Rá ugyanazok az alkotmányos jogok vonatkoznak, mint amit az Alkotmánybíróság még 1990-ben vagy '91-ben kimondott, amikor azt mondta, hogy vagyonnyilatkozatra valakit csak elégséges alkotmányos indokkal lehet kötelezni; emlékeznek, amikor Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején be akarták vezetni az általános vagyonnyilatkozatot, azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy nem lehet. Az országgyűlési képviselő házastársa, gyereke nem tartozik abba a körbe, akinek ebből engedményt kell tennie azért, mert hozzátartozója, a képviselő közfeladatot vállalt. Mi úgy ítéljük meg tehát, hogy az a kettősség, amit Répássy képviselő úr annyiszor kiátkozott ebben a vitában, az egy jogos kettősség, mert más helyzetben levő polgárok adataira vonatkozólag más eljárást kell alkalmaznunk.

Emellett azt is gondolom, hogy ha van egy hatályos törvény, attól a jogbiztonság elve alapján csak annyiban kell eltérni egy módosításnál, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges. Ezen túlmenő módosítást, ha egy mód van rá, nem kell tenni. Az én módosító javaslatom ezért csak annyi módosítást alkalmaz - nevezetesen az eljárás nevesítésénél, hogy melyik az az eljárás, ahol a mentelmi bizottság kiválasztott tagjai betekinthetnek a zárt vagyonnyilatkozatba -, amennyi elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy még önök is elfogadhassák azt, hogy a hatályos szabályozás működőképes. Nekem az a véleményem, hogy ma is az, módosítás nélkül is az, de miután önök ezt kétségbe vonták és Isépy képviselő úr ezt kétségbe vonta, ezért ám, legyen! Ennyit módosítsunk!

De van önöknek egy másik javaslata is, hogy évenként. Azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül szükséges, de ha az önök megítélése szerint ez nagyon fontos, valóban közeledjünk! Én is azt mondom: legyen évenként! Mert azt gondolom, hogy az évenkénti vagyonnyilatkozat semmiféle alkotmányossági problémát nem vet fel, ezért az elfogadható.

Azt gondolom tehát, hogy mind a szocialisták módosító javaslata, mind az én módosító javaslatom közeledik az önök álláspontjához, tudomásul veszi azt, hogy az elmúlt másfél hónapban itt milyen probléma állt elő; ugyanakkor azonban visszatér a bizonyos alkotmányosság talajára, amikor a képviselő adatai és a családtag adatai között különbséget tesz. Önök nem tesznek különbséget a képviselő adatai és a családtag adatai között, ezért eltávolodnak a biztos alkotmányosság talajáról, legalábbis a bizonytalan, megkérdőjelezhető alkotmányosság talajára.

Ugyanis, tisztelt képviselőtársaim: mi is a különbség a két álláspont között? A mi álláspontunk szerint van egy nyilvános rész: a képviselő saját vagyoni adatai, és van egy nem nyilvános rész: az azonosító adatok és a családtag adatai. Mi az önök álláspontja? Az önök álláspontjában is van egy nyilvános rész meg egy nem nyilvános rész. Hiszen az önök álláspontja szerint is az azonosító adatok nem nyilvánosak maradnak; a különbség csak az, hogy a hatályos szabályozások szerint ezek eleve rögzítésre kerülnek, az önök javaslata szerint pedig csak az eljárás megindítása esetén kell a képviselőnek az azonosító adatokat szolgáltatnia. Tehát önöknél is kettős a rendszer, ugyanúgy, mint a hatályos rendszerben. A különbség a családtagok adatai, és a családtagok adatairól szól ez a vita. (Dr. Orosházi György visszatér az ülésterembe.)

Azt mondhatja Répássy képviselő úr: igen, ez igaz, de miután a képviselő vagyoni helyzetének változása nem értékelhető a családtagok adatai nélkül, ez elégséges alkotmányos indok arra, hogy a közös háztartásban lévő családtagok adatait is bevonjuk a nyilvános vagyonnyilatkozat rendszerébe.

Az a probléma ezzel az érveléssel, amire Répássy képviselő úrék egész törvényjavaslata épül, hogy nem igaz. Azért nem igaz, mert a közvetlen hozzátartozók adatainak bevonásával a probléma nem oldódik meg. Hiszen az elmúlt évek gyakorlata, azok az információk, amelyek politikusok gazdasági műveleteiről a birtokunkba kerültek, azt mutatják, hogy ha egy képviselő, egy politikus valamiféle gazdasági műveleteket folytat, amelyek a családja meggazdagodását szolgálhatják, akkor ezeket nem korlátozza a vele közös háztartásban élőkre, hiszen a külön élő szülők - lásd..., nem mondok nevet, mert ön is tudja meg én is tudom, és nem ide tartozik -, a külön élő unokahúgok - megint nem mondok nevet, mert ön is tudja meg én is tudom -, a külön élő testvérek tájékán találhatók meg azok a gazdasági műveletek és a vagyonnövekedés, amelyek a nagy család, a kormánykoalíciós nagycsaládok gazdasági helyzetét befolyásolják.

Tehát ebből világos: ha önök arra hivatkozva akarják a közös háztartásban élő családtagok vagyonát bevonni a nyilvános vagyonnyilatkozatba, hogy ezzel megoldódik az a probléma, hogy megbízható képet kapjunk a képviselő vagyongyarapodásáról, akkor tévednek: nem oldódik meg. Tehát nincs elegendő alkotmányos indok arra, hogy a közös háztartásban élő hozzátartozók vagyoni alakulását bevonjuk a nyilvános nyilatkozat körébe. Ellenérvünk viszont van, mert hiszen rájuk nem vonatkozik az az alkotmányos szempont, hogy mint közszereplők, az adataik nagyobb nyilvánosságát kötelesek elfogadni.

Világos tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy az az álláspont, amit tíz éven keresztül az egész magyar parlament követett és amelyet ma a két ellenzéki párt képvisel, egy védhető, megnyugtató álláspont. Ezzel szemben az az álláspont, amit önök egy hónapja foglalnak csak el, az egy alkotmányosan megbízhatóan nem képviselhető álláspont, amelyet önök csak azért foglaltak el az elmúlt egy hónapban, hogy egy politikai manőverben ezt használhassák.

 

 

(20.30)

 

Önök annyit kívántak ezzel bizonyítani, hogy a hatályos szabályozás nem jó, annak alapján nem végezhető el egy adott személy esetében az összeférhetetlenségi eljárás, a vagyonnyilatkozat ellenőrzése. Ezt kellett önöknek alátámasztani azzal, hogy a hatályos szabályozás ostoba, rossz, hasznavehetetlen, mint ahogy ezt ma is mondták. Ez azonban nem igaz, tisztelt képviselőtársaim. Ezért kell megmaradnunk a mi álláspontunk mellett, ezért kell önöknek a mi módosító javaslatainkat megfontolni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, MSZP.

 

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném, ha a vita hátralévő szakaszában az elbeszélgetés vagy egymás érveinek figyelmen kívül hagyása helyett kísérletet tennék arra, hogy közelítsük egymás álláspontját. Azt gondolom, hogy ez akkor valósítható meg, ha címkézés és minősítés nélkül tényszerű dolgokról beszélünk. Remélem, hogy egy ilyen vita még ebben az igencsak késői órában is értelmessé tud válni, különösen akkor, ha a másik oldal részéről van fogadókészség.

A kiindulási pontunk nekünk az volt, amikor megláttuk és elolvastuk a három kormánypárti képviselő javaslatát, hogy nyitottnak kell lenni minden megoldás iránt, ugyanakkor a sorrendek felcserélése és az ügy keletkezése szempontjából alapvető motivációk figyelmen kívül hagyása számunkra elfogadhatatlan.

Ebből adódóan én magam is, amikor képviselőtársaimmal a módosító javaslatokat kidolgoztam, abból indultam ki, hogy annak a helyzetnek a megoldása, amely kialakult a közvéleményben, és amely - ha tetszik, ha nem - Torgyán József képviselő úr nevéhez kötődik, a jelenleg hatályos jogszabályok áttekintésével, illetve mint kiderült, valóban pontosításával oldható meg.

Ennek megfelelően letettük azt a módosító javaslatot - illetve korábban Keller képviselőtársam és azt hiszem, Veres János képviselőtársam -, amely a Házszabályt kívánta módosítani. Ehhez mi hozzáillesztettük, mert úgy éreztük, hogy hozzáillik, az eredeti törvény, a '90. évi LV. törvény módosítását. Ezt megtettük, ezt természetesen a mai napig a parlament nem volt hajlandó napirendre tűzni. Nyilván ezek után azt a megoldást választottuk, hogy a három koalíciós képviselőtársunk által benyújtott módosító javaslatban próbáltuk a jelenleg hatályos törvény használhatóságát biztosítani.

Szeretném itt is elmondani Répássy képviselőtársamnak, hogy mi nem konkuráló javaslatnak tekintjük a miénket, hanem mi úgy véltük és úgy tartjuk, hogy időben megelőzi a mi javaslatunk az övékét. Mégpedig abból a szempontból előzi meg időben, hogy azt gondoljuk, ha komolyan szembe akarunk nézni a problémákkal, akkor először a jelenleg hatályos törvények keretei között rendezni kell azokat a problémákat, amelyeket a '98-as vagyonnyilatkozattal kapcsolatban a közvélemény föltárt vagy a közvélemény elé került; és szándékosan mondom így, nemcsak Torgyán Józsefről beszélek, hanem beszélek minden olyan képviselőről, akivel kapcsolatban ez fölmerülhet vagy fölmerül. De először, azt gondolom, a '98-as vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyeket kell rendezni, és ennek az a módja, hogy a Házszabályt, illetve a jogállási törvényt módosítjuk, lényegében abban a formában, ahogy leírtuk.

Mi nem azt kívántuk ezzel a módosító javaslattal elérni - ahogy ezt most Répássy képviselőtársam több felszólalásában bizonyítani kívánta -, hogy mi más módon, mi föltétlen a két vagyonnyilatkozatban gondolkodunk; mi azt mondtuk, hogy először zárjuk le a múltat, rendezzük a múltat, és ha ez sikerült, akkor térjünk rá a jövőt illető kérdésekre. S nem vagyunk hajlandók, ma is állítom, hogy nem lenne jó dolog, ha valamifajta hecckampány jegyében próbálnánk egymást kiszorítani, és próbálnánk egymásról bebizonyítani, hogy az egyik nyilvánosságpárti, a másik pedig nem nyilvánosságpárti.

Répássy képviselőtársam ugyanúgy tudja, hiszen olvasott minden javaslatot, hogy ez legalább annyira nyilvánosságpárti, mint az övéké, nyilván bizonyos hangsúlyokat máshová tesz. Ő beidézte a mi módosító javaslatunkból, elég teátrális módon, hogy mi csak a mentelmi bizottság tagjainak kívánunk beletekintési lehetőséget adni az úgynevezett zárt borítékba. Csak azt az apróságot elfelejti hozzátenni, hogy a jelenleg hatályos szabály ezt csak összeférhetetlenségi eljárás keretében teszi. Mi ezt nyitjuk - pontosan látja Répássy úr -, és azt mondjuk, hogy legyen erre lehetőség a vagyonnyilatkozati eljárás esetén is. Ugye mennyivel más a javaslat értelmezése? De hát ez nem fér össze politikai érdekével, emiatt ezt az apró hamisítást megteszi, hogy felolvas egy olyan részt, amely rész azt a látszatot kelti, mintha a mi javaslatunk valamilyen visszalépést jelentene, miközben az előrelépést jelent, hiszen biztosítani kívánja - azt hiszem, hogy jogosan -, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra is térjen ki ez a lehetőség.

Ki a rosszhiszemű? Én azt gondolom, hogy az a rosszhiszemű, aki most úgy próbál alternatívát fölállítani, hogy vagy a miénket fogadjátok el, vagy, kérem, itt nem lesz semmifajta törvénymódosítás. Kérem, ez nem iterációs eljárás! Ezt diktátumnak nevezik, mi pedig azt gondoljuk, hogy ha egy kétharmados törvényt módosítani akarunk, bármelyiket - ha tetszik, ha nem, ez a közjogi fölállás -, a kétharmados törvények konszenzuskényszert írnak elő. A diktátum nem a kétharmados törvények tárgyköre, azt meg tudják tenni önök a feles törvényeknél; persze ennek a hatását nyilván látni fogja az ország, és tudja a választópolgár is, hogy mi a hatása ennek, de ehhez önöknek megvan az joga. Kétharmados törvényeket nem lehet diktátummal módosítani.

Ezért én azt gondolom, még ma is megvan a lehetősége, ha komoly a szándék, akkor próbáljuk meg azt, hogy egy iterációs eljárásban a két, nem eltérő koncepciót, hanem a két egymást követő munkafázist próbáljuk összehozni. Hogyan lehet például összehozni? Lehet úgy összehozni, ha komoly szándék, hogy a '98-as ügyeket rendezni kívánjuk, hogy módosítsuk a jelenleg hatályos törvényt azon csomag alapján, amelyet korábban Csákabonyi Balázs képviselőtársam is röviden ismertetett, tehát nyissuk meg a törvénynek a lehetőségét, hogy vagyonnyilatkozati eljárás esetében, akivel kapcsolatban fölmerül a probléma, vizsgálható legyen, nyilvánosságra hozható legyen és szankcionálható legyen. Mi ebben partnerek vagyunk, akár ma este, akár jövő hét kedden. És abban is partnerek vagyunk, hogy nézzük meg, elég-e ez a módosítás, vagy tovább kell lépni. Én nem zárom ki, hogy tovább kell lépni; én nem zárom ki azt sem, lehet, hogy tényleg az az út, amit önök mondanak, hogy egy vagyonnyilatkozatban kell a dolgot rendezni. De ezt ma nem lehet megmondani, erre ma nem lehet felelősen válaszolni, hogy az az egyetlen üdvözítő út.

Répássy képviselőtársam legalább olyan jól tudja, mint én, hogy az egyetlen üdvözítő utak korszaka hál' istennek lejárt. Ugye? És azt hiszem, nem jó, ha bárki is magáról azt mondja, hogy enyém az egyetlen. Én nem hiszem azt, hogy a miénk a kizárólagos. Ez egy lehetőség. Lehet, hogy van jobb, de ez nem úgy megy, hogy valaki kijelenti, hogy ez a jó, ez az egyetlen jó, s ha nem fogadjátok el, akkor ti sárosak vagytok, akkor nektek takargatnivalótok van.

Nekem nincs takargatnivalóm, én is kikértem a vagyonnyilatkozatomat, nyilvánosságra hoztam; hozzáteszem, olyan az életem, hogy még családtagom sincs, tehát nincs hová dugdosgatni a dolgokat - én elég tisztán állok a közvélemény előtt. Azt gondolom, egy üvegzsebű képviselő vagyok, annak tekintem magamat, jó lelkiismerettel, szeretek nyugodtan borotválkozni reggel a tükör előtt. Magyarul: én azt gondolom, hogy azok a vádaskodások, azok a tételek, hogy aki nem fogadja el, amit önök mondanak, az hamiskártyás vagy nem tudom, micsoda, ez nem áll meg a lábán. Így nem lehet politizálni!

Politizálni úgy lehet, hogy tényleg leülünk, értelmesen, nem hecckampánynak alávetett módosító javaslatokat teszünk, hanem komolyan végiggondoljuk, mert tudjuk jól - erre meg Keller képviselőtársam mutatott be példákat -, hogy ezek a hecckampányos vagy hirtelen felindulásból elkövetett törvénymódosítások milyen iszonyú károkat okoznak ebben az országban. Nem kellene ezeket programszerűen csinálni, hanem azt gondolom, meg kellene nézni, van-e lehetőség, van-e szándék a jelenleg hatályos törvény kismértékű korrekciójával, akár a mi a javaslatunk, akár Bauer Tamás javaslata alapján ennek elfogadására, és van-e lehetőség arra, hogy például 2001-től - nem tudom, hogyan lehet alakítani - egy más rendszert alakítunk ki.

(20.40)

 

De kérem, a kettőt úgy összecsúsztatni, hogy ezt most bevezetjük, húztunk egy cezúrát, ami volt, volt, meneküljön mindenki, ezt mi nem fogjuk elfogadni. Mi azt gondoljuk, hogy a két dolgot össze kell hozni és illeszteni.

Tehát a javaslatunk az, hogy gondoljuk meg, hogy a jelenlegi módosító javaslatokból - az MSZP-éből vagy az SZDSZ-éből - befogadható-e valami. Mi nyitottak vagyunk annak a módosító javaslatnak a megvitatására, amelyet önök letettek, és ennek alapján azt gondolom, lehet, hogy időben a kettő úgy összehozható, hogy fél évig ez működik, lezárjuk a közös ügyeinket, és akár 2001. január 1-jétől be lehetne vezetni egy más jellegű olyan javaslatot, amely javaslat egyébként lehet, hogy tényleg nagyobb nyilvánosságot és jobb biztonságot ad. Ez a mi ajánlatunk. Ez a mi javaslatunk. Ha erre van szándék, akkor, azt gondolom, előre tudunk lépni. Másként én ebben kételkedem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Még egy ponttal szeretnék foglalkozni röviden, nevezetesen, azzal a Varga István-féle módosító javaslattal, amelyet az előterjesztő támogat. Ez a módosító javaslat ugyanis azt, hogy a mentelmi bizottság ellenőrzi a vagyonnyilatkozat valódiságát, kiegészíti azzal, hogy az ellenőrzés befejezését követően az Országgyűlés határozatban dönt a vagyonnyilatkozat tartalmának valódiságáról vagy valótlanságáról. Ugye?

Mit jelent ez? Azt, hogy van egy mentelmi bizottság - ahol önök a MIÉP-pel együtt többségben vannak -, utána van egy Országgyűlés, ahol ezek szerint egyszerű többséggel önök döntenek arról, hogy az a vagyonnyilatkozat valódi, vagy nem valódi, és ha ez megtörtént, akkor - ahogy mondják, és nem javítja ki a vagyonnyilatkozatát az a képviselő - az Országgyűlés az elnök indítványáról 15 napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. Tudjuk, hogy ez a fogalmazás már azt jelenti, hogy határozni köteles az Országgyűlés a jogszabályalkotás gyakorlatában. Nincs is választási lehetősége. Kétharmaddal igen, de köteles, mert előzőleg egyszerű többséggel kimondta, hogy nem valódi a vagyonnyilatkozat.

Tisztelt Répássy Úr! Ha nem az lenne a helyzet, hogy a megfigyelési bizottságban önök a nyilvánvaló tények ellenkezőjét szavazták meg többséggel, ha nem az lenne a helyzet, hogy az olajbizottság ügyében önök benyújtottak egy javaslatot, amit majdnem megszavaztak többséggel a nyilvánvaló tények ellenkezőjéről, ha nem az lenne a helyzet, hogy az önök napilapjában a valóságot homlokegyenest ellenkező állításokat tesznek közzé ellenzéki képviselőről, akkor még jóhiszeműen is felfoghatnánk ezt az elképzelést, de a helyzet nem ez.

Tehát ez a javaslat, amit önök be akarnak fogadni, azt jelenti, hogy kényük-kedvük szerint fognak mandátumától megfosztani ellenzéki képviselőket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.). És ezt kellene nekünk elfogadni?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Ügyrendi kérdésben jelentkezett Keller László képviselő úr.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt az elnök úr lezárja a részletes vitát, most már a vége felé haladunk, és Tóth András képviselőtársam...

 

ELNÖK: Ön nagyon optimista, képviselő úr, mert még vannak jelentkezők. Tessék csak!

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Akkor elnézést, elnök úr. Az elnök úr nem ült bent akkor a teremben, amikor én tettem egy ügyrendi javaslatot. Az elnök asszony akkor arra a következtetésre jutott, hogy az én javaslatomat az előterjesztőnek kellene megfontolnia. A javaslatom az volt, hogy ne kerüljön lezárásra a részletes vita. Most, ahogy előrehaladunk a vitában, Bauer képviselő úr is elmondta, hogy van egy kompromisszumos kapcsolódó javaslata. Nekünk azt tanulmányozni kellene. Tóth András képviselő úr világosan rávilágított arra, hogy mennyire közelítenek az álláspontok, hogy a kétharmados törvény értelmében mindenképpen egyezségre kellene jutni.

Tehát én azt gondolom, hogy ha valóban a kormánypártokat és az előterjesztőt is az a szándék vezérli, hogy itt valamilyen megoldásra jussunk, akkor neki a tekintetben mindenképpen nyilatkoznia kell, hogy biztosít-e arra lehetőséget a részletes vita további fenntartásával, hogy mérlegeljük akár a kormánypártok javaslatait, akár a szabad demokraták vagy Bauer képviselő úr javaslatát. Erre fizikailag csak akkor van lehetőség, ha nem zárjuk le a vitát. Tudom, hogy az elnök úrnak erre nincsen lehetősége, de az előterjesztőnek van mérlegelési joga arra, vagy indítványozhatja is.

Rubovszky képviselő úr csak annyit mondott, hogy ő szeretné azt, hogy még egyeztessünk, de ott van az elfogadott napirend. Kérdezném, hogy az előterjesztő kívánja-e feloldani ezt az ellentmondást, vagy pedig mégiscsak lezárul ez a részletes vita, és akkor a kibontakozó egyezség úgy néz ki, hogy nem tud beérni, amit én borzasztóan sajnálnék. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Képviselők vagyunk elég régóta - ön is, Keller képviselő úr, aki az egyik legszorgalmasabb képviselő, és ismeri a vita lezárásának lehetőségét. Mivel elfogadott napirend van, délután elfogadtuk, az elnöknek nincs erre lehetősége. Egyedül az előterjesztőnek van ilyen lehetősége. Itt van az előterjesztő, Répássy képviselő úr, nem tudom, mit gondol. Nem muszáj neki ebben a kérdésben nyilatkoznia. Ha ő nem akarná, hogy lezárjuk, akkor már felállt volna, és azt mondta volna, hogy tisztelt elnök úr, kérem, hogy ne zárjuk le a részletes vitát. De lehet, hogy tüzér voltam, és nem hallottam, de én nem hallottam ilyet most, hogy ne zárjuk le.

Akkor adjuk meg a szót mégis a fiatal kollégánknak, Répássy képviselő úrnak, hogy nyilatkozzék, ha már ilyen családias hangulatban vagyunk.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Természetesen, mivel részt vettem az általános vita teljes, azt hiszem, hétórás időtartamán, most már körülbelül négy, de lehet, hogy öt órája vitatkozunk, szóval, teljesen tisztában vagyok azzal, hogy mik hangoztak el. Örülök annak, hogy Keller képviselő úr és Bauer képviselő úr úgy ítéli meg, hogy legalábbis a kettejük álláspontja közeledett. Szerintem a kormánypártok és az ellenzék álláspontja nem közeledett az ügyben, tehát nem látom értelmét annak, hogy időhúzásra adjunk lehetőséget az ellenzéknek. Ebben az ügyben teljes egészében a Házszabály betűjének és szellemének a betartása szerint járunk el. Most egyhetes ülésezési rend van. Teljesen úgy járunk el, ahogy önök is elvárnák velünk szemben.

Az Országgyűlés előtt van általános vitája a javaslatnak, van részletes vitája, van szavazás a módosító javaslatokról, és van zárószavazás. Önök nem tértek el a Házszabálytól sem, tehát nem látok okot arra, hogy a részletes vitát meghosszabbítsuk. Ezt csak időhúzásnak tartanám. (Keller László: Mi van a gázközművagyonnal?)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az előterjesztő nyilatkozott, hogy nem kívánja a részletes vitát prolongálni.

Még egy ügyrendi jelentkező van, Tóth András képviselő úr. Ehhez az ügyrendihez kíván szólni? (Tóth András: Nem.) Jó, más ügyrendi kérdésben jelentkezett. Tessék, Tóth András képviselő úr!

 

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök Úr! Tényleg bennem az munkál, hogy a helyzetet mentsem, és próbáljak olyan helyzetet teremteni, hogy a kompromisszum irányába mozduljunk el. Tudomásul veszem, hogy az előterjesztőnek nem áll érdekében, hogy ez a vita elnapolható legyen. De én azt gondolom, hogy az méltányolható - hiszen a parlament gyakorlatának megfelel -, hogy ha a részletes vitát most lezárjuk, akkor a kapcsolódó módosító indítványok beadásának határidejét az ülésvezető elnök másként állapíthatja meg.

Tehát javaslom, hogy azért, hogy a mai vitában elhangzó érveket tudjuk hasznosítani, a határidő megállapítását legalább holnap estig kérem szépen megállapítani, hogy érdemben lehessen... (Keller László: Szerda délutánig. - Dr. Csákabonyi Balázs: Szerda estig.) Bocsánat, többen szóltak nekem, hogy szerda estig legyen lehetőség kapcsolódó módosító indítványok benyújtására. Kérem, akceptálják ezt a képviselőtársaim, és az elnök úr is vegye figyelembe ezt a kezdeményezést.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Erre valóban van lehetősége a levezető elnöknek. Szerdán nem lehet, mert szerdán már tárgyalniuk kell a bizottságoknak. Természetesen az előterjesztő még überelheti a levezető elnököt - ezt közben Répássy képviselő úrnak is mondom. Én azzal az alternatív javaslattal élnék, hogy a kapcsolódó módosító javaslatok a lehetőséghez képest holnap, tehát kedden 17 óráig... Holnap egész nap szavazás lesz, mint önök tudják, 10 órától szavazás lesz, bár van, aki közben is tud dolgozni, én is sakkoztam valamikor, és több dolgot is tudtam csinálni egyszerre (Derültség.), de vannak ilyen okos emberek, akik... - mindegy. Tehát holnap 17 óráig a kapcsolódó indítványok benyújtására lehetőség van.

 

 

(20.50)

 

 

Képviselő úr! Ebben az ügyrendi kérdésben akkor most ne tessék szólni, ha más jellegű ügyrendi kérdés, mert én akkor most mint levezető elnök erre biztosítok lehetőséget. Tehát a kapcsolódó módosító... (Jelzésre:) Támogatja - ez az! Végre már valami pozitív is van ebben a negatív estében. Tehát akkor végül is holnap 17 óráig a kapcsolódó módosításokra van lehetőség.

Két percre megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak. (Jelzésre:) Elállt.

Bauer Tamás képviselő úr nagyon ragaszkodik a kétperceshez? (Bauer Tamás: Igen!) Tessék!

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök úr, mi mindketten ahhoz vagyunk szokva, hogy éjjel kettőig is tart az ülés, úgyhogy számomra még nincs olyan késő. (Derültség.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak egy szót szeretnék újra megfontolásra javasolni Répássy képviselő úrnak. Répássy képviselő úr időhúzással vádolta az ellenzéket. Nos, hadd emlékeztessem arra Répássy képviselő urat, hogy minden alkalommal, amikor ebben az Országgyűlésben és az elődjeiben egy kétharmados ügyben valóban megoldást akartak, akkor a parlamenti pártok képesek voltak hosszú hónapokon keresztül tárgyalni egymással.

Most kaptuk meg a választási rendszer reformját előkészítő bizottság jelentését. Én most nem tudom megmondani, hogy másfél évig tartó folyamat után jutottak-e el odáig vagy egy év vagy mennyi, de amikor a hat párt képviselői tényleg eredményt akartak, csak egy pici eredményt, mert a kérdések nagy részében nem jutottak közös nevezőre, egy kis dologban jutottak - és ez hány hónapig tartott! És mondhatnám a honvédelemtől a korábbi összeférhetetlenségi törvényekig, ennek a törvénynek az elődjéig: másfél évet, két évet dolgoztunk azon, hogy végül az a kétharmados törvény megszülessen? Gondoljon arra, amikor az első ciklusban, Fidesz-részvétellel megpróbáltak ilyen törvényt alkotni!

Azt gondolom, Répássy képviselő úr, hogy időhúzásról beszélni egy olyan törvényalkotási kísérletnél, amelyre még egy hónapot se szántak önök, egyszerűen inkorrekt dolog, mert valóban nem eredményt akartak, hanem egy politikai kampányt folytattak ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásával. Ha önök tényleg eredményt akarnának, akkor nem fájna önöknek az, hogy három hónapig vagy hat hónapig tart - és akkor megszületne a törvény!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita egészét lezárom, hiszen egy vitaszakaszban tárgyaltuk. Megkérdezem Répássy Róbert képviselő urat, de az előbb már jelezte, hogy nem most, hanem a határozathozatalt megelőzően kíván válaszolni a vitában elhangzott rövid felszólalásokra.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk.

 

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselőtársunk, SZDSZ: "Hiszik is, vagy csak mondják? IX." címmel. Tessék!

 




Felszólalások:   39-97   98-236   236-237      Ülésnap adatai