Készült: 2020.09.20.07:36:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

180. ülésnap (2000.12.06.),  1-209. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 5:07:58


Felszólalások:   1   1-209   209-279      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket, valamennyiüket, akik jelen vannak az ülésteremben, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ülésnapunkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 28. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülésvezetésben Herényi Károly és Mádai Péter jegyző urak lesznek segítségemre.

 

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. számú országgyűlési határozat módosítását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Répássy Róbert, Szentgyörgyvölgyi Péter és Horváth Balázs képviselők önálló indítványait T/3447. és H/3445. számon kapták kézhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most az előterjesztői expozéra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 20 perces időkeretben. Bejelentem, hogy az előterjesztők jelezték, hogy az expozét megosztva kívánják elmondani. Így elsőként megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr. Öné a szó képviselő úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Országgyűlési képviselőnek lenni nem kötelező. Aki országgyűlési képviselő lett (Keller László: Le is mondhat.), annak tisztában kell azzal lennie, hogy a magánélete, a magántitkai egy szűkebb körre húzódnak vissza, mint bárki másnak. Ezért 1990 óta a Magyar Köztársaság országgyűlési képviselői, a képviselők jogállásáról szóló törvényben megfogalmazott módon vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Ebben a törvényben a legutolsó változás 1997-ben következett be. 1997-ben az Országgyűlés úgy döntött, az akkori kormánypártok, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének kétharmados szavazattöbbségével, hogy módosítja az összeférhetetlenségi szabályokat, és módosította a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat is.

Ez a törvény, amely '97 óta érvényes, azt írja elő az országgyűlési képviselőknek, hogy minden képviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni, amely azonban titkos, és abból csak egy rövidített kivonat kerül nyilvánosságra. A titkos vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága őrzi egy páncélszekrényben, a képviselői irodaház pincéjében. Csakhogy a törvény azt is előírja, hogy ehhez a titkos vagyonnyilatkozathoz csak nagyon kivételes esetekben lehet hozzáférni. Sőt, azt is előírja ez a törvény, hogy a vagyonnyilatkozatot a képviselő záró vagyonnyilatkozatának beérkezését követő 30 napon belül, tehát lényegében a képviselői megbízatás lejárta után meg kell semmisíteni. Tehát nemcsak hogy a páncélszekrényben őrzik, hanem még meg is kell semmisíteni ezt a vagyonnyilatkozatot.

Tisztelt Országgyűlés! Szerintünk, előterjesztő képviselők szerint ez a helyzet tarthatatlan, ez a törvény, legalábbis a törvénynek ez a része mindenképpen rossz, ki kell hogy mondjam, ostoba. Ha az Országgyűlés komolyan veszi azt, a képviselők komolyan veszik azt, hogy a választópolgároknak joguk van arra, hogy megismerjék saját választottjaik vagyoni helyzetét, joguk van arra, hogy egy szabályos eljárásban megvizsgáltathassák azt, hogy valós-e a képviselők vagyonnyilatkozata, és joguk van arra, hogy figyelemmel kísérjék saját választott képviselőjüknek a vagyongyarapodását, akkor ezen a törvényen változtatni kell.

Ezért az előterjesztők - a kormánypártok egy-egy képviselője, az előterjesztők - teljesen új szabályokat kívánnak bevezetni a képviselői vagyonnyilatkozatra vonatkozóan. Azt is mondhatnám, hogy radikális változtatásokat kívánunk elérni. Mégpedig a törvényjavaslat szerint az országgyűlési képviselők nemcsak nyitó és záró vagyonnyilatkozatot tennének, hanem minden év január 1-jén is egy-egy újabb vagyonnyilatkozatot tennének, és ez a vagyonnyilatkozat teljes egészében nyilvános, az Országgyűlés elnöke köteles nyilvánosságra hozni.

A vagyonnyilatkozat teljeskörűen kiterjed az országgyűlési képviselők vagyoni, jövedelmi helyzetére, gazdasági érdekeltségére. Néhány személyes azonosító adatot azonban a vagyonnyilatkozat nem tartalmazna. Ennek elsősorban személyiségi jogvédelmi és adatvédelmi okai vannak, de a javaslat szerint a bárki által kezdeményezhető, vagyonnyilatkozat ellenőrzése iránti eljárásban az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága még ezeket az azonosító adatokat is bekérheti az országgyűlési képviselőtől, és az azonosító adatok alapján, az azonosított vagyontárgyak összevetése alapján megállapítja az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága, hogy vajon a nyilvános vagyonnyilatkozat valós-e. Utána erről az Országgyűlés elnökének jelentést tesz.

Tisztelt Ház! A törvény kihirdetése napján lépne hatályba. A képviselőknek a törvény kihirdetését követő 30 napon belül már tenniük kellene ilyen nyilvános vagyonnyilatkozatot. A mi szándékunk szerint ez a törvény még ebben az évben megszülethetne, és így már januárban a választópolgárok világosan látnák, hogy milyen vagyonnal rendelkeznek a képviselők.

Akik azt gondolják, hogy ez a törvényjavaslat nem ad teljes körű lehetőséget a képviselők vagyoni helyzetének áttekintésére, azok számára szeretném elmondani, hogy a javaslat mellékletében szereplő vagyonnyilatkozat-formanyomtatvány milyen vagyontárgyakra kérdez rá. Mindenekelőtt tartalmazná az ingatlanokat, amelyekkel a képviselő rendelkezik, minden ingatlant, a nagy értékű ingóságok körében a gépjárműveket, tehergépjárművet, ha van, motorkerékpárt, vízi vagy légi járműveket (Dr. Takács Imre: Rollert.), védett műalkotásokat, védett gyűjteményeket, egyéb, a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó nagy értékű ingóságokat, az értékpapírban elhelyezett megtakarításokat vagy egyéb befektetéseket, részvény, kötvény, részjegy s a többi, tartalmazná a takarékbetétben elhelyezett megtakarításokat, a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénzt, valamint más jelentősebb értékű vagyontárgyakat, ha azok együttes értéke meghaladja a képviselői alapdíj hathavi összegét.

Ezen túlmenően a képviselőnek a tartozásairól is számot kellene adnia, elsősorban a köztartozásairól, pénzintézettel szembeni tartozásairól, magánszemélyekkel szembeni tartozásairól. A képviselőknek jövedelemnyilatkozatot is kellene tenniük minden olyan jövedelmükről, amely a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelem.

 

(8.10)

 

Új eleme ennek a javaslatnak, hogy meg kell nevezni az adóköteles jövedelem kifizetőjét is, kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységeket. Ez egy nagyon jelentős pont véleményünk szerint, mert ez az adat arra tud rávilágítani, hogy a képviselők milyen lobbiviszonyokban érdekeltek azon kívül, hogy egyébként törvényesen keresnek jövedelmet, de világossá kell válnia, hogy az országgyűlési képviselők mikor mit tesznek, kinek az érdekében.

Gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot is tartalmaz a vagyonnyilatkozat, azaz a gazdasági társaság nevét, amelyben a képviselők részt vesznek, társasági formáját és a tulajdoni arányukat is, valamint ha betöltenek tisztséget a gazdasági társaságban, ezt is tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozatnak.

Tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozatnak azt a kimutatást, amely az országgyűlési képviselő számára saját pártjától vagy képviselőcsoportjától a képviselői munka segítése érdekében kapott, ingyenes használatba adott eszközökről szól; és ugyanígy tartalmaznia kell azokat a kimutatásokat, amelyeket a képviselők olyan ajándékokról vezetnek, amit képviselői hivatásukkal összefüggésben kapnak. Természetesen az eredeti törvény előírja, hogy a mindenkori képviselői alapdíj kétszeresénél nagyobb összegű ajándékot soha senki nem fogadhat el képviselőként, de az ennél kisebb ajándékokat tartalmazza ez a nyilvános vagyonnyilatkozat.

Tehát ahogy elmondtam, mindez nyilvános, teljes egészében nyilvános, és a megítélésünk szerint azok, akik valóban azt akarják, hogy a közélet tisztasága irányába tegyünk egy lépést, akik valóban azt akarják, hogy az országgyűlési képviselők iránti közbizalom javuljon, azok megszavazzák ezt a törvényjavaslatot.

A törvényjavaslatnak van egy pontja, amelyet az eddigi nyilatkozatokból az ellenzéki képviselők, úgy tűnik, hogy támadtak. A törvényjavaslat előírta volna, hogy az eddigi, korábbi vagyonnyilatkozatokat vissza kell adni a képviselő számára. Szeretném bejelenteni, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjából egy képviselő a tegnapi napon - egyeztetve az előterjesztőkkel - módosító indítványt nyújtott be ennek a szakasznak az elhagyására. Tehát szeretném bejelenteni, hogy az előterjesztők ezzel a módosítással tartják fenn a javaslatukat, nincs tovább ilyen szakasz, úgyhogy azok a képviselőtársaim, akik arra készültek, hogy nagy beszédeket mondanak arról, hogy a Fidesz amnesztiát, a Fidesz menlevelet akar adni, azok nyugodtan tépjék szét a beszédüket, mert ennek semmi értelme a jövőben. (Dr. Géczi József Alajos papírlapokat tép össze.) Mi ezzel a módosítással tartjuk fenn a javaslatunkat, és kérem az Országgyűléstől, hogy szavazzák meg a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Parlament! Minden magát jogállamnak tartó ország az ókori városállamoktól kezdve különös gondot, különös figyelmet fordított arra, hogy azok a személyek, akik közmegbízatást teljesítenek, illetve köztisztségeket töltenek be, ne végezzenek olyan tevékenységet párhuzamosan e közmegbízatásukkal, amely tevékenység összeegyeztethetetlen, ellentétes lenne ezzel a közmegbízatási tevékenységgel.

Gyűjtőfogalomként ezeket a különböző okokat, külön ellentéteket összeférhetetlenségnek nevezzük. A magyar jogalkotásban is szó van az összeférhetetlenségről, a képviselők összeférhetetlenségéről az 1990. évi LV. törvényben. E törvény III. fejezete foglalkozik az összeférhetetlenségi okokkal, felsorolja tételesen, taxatíve, hogy miket tekint annak, és azt is meghatározza, hogy akinél ilyen összeférhetetlenség felmerül, akkor mi az eljárás, mi a teendő. Vannak olyan esetek, ami eleve kizárja, hogy az illető képviselő legyen, tehát meg kell szüntetni a képviselő mandátumát, ha netán ilyen összeférhetetlenségi ok fennállna. Vannak aztán olyan összeférhetetlenségi okok, amelyek menet közben, tehát a képviselői tevékenység folytatása közben keletkeznek, és ezek is összeférhetetlenek, ezeket be kell vallani, és választás előtt áll a képviselő, hogy most hogy szünteti meg ezt az összeférhetetlenségi okot, lemond-e a mandátumától, vagy pedig megszünteti az illető tevékenységet.

Az összeférhetetlenség, mint mondtam egy gyűjtőfogalom, s ezt önök nagyon jól tudják; számtalan összeférhetetlenségi okot, ellentétet sorol fel az országgyűlési képviselői tevékenységgel, ennek egy része, pontosan a 19. §-a szól a képviselő vagyonáról. Tulajdonképpen úgy fogható fel, hogy magának a vagyonnak bizonyos gyarapodása is, ha nem is összeférhetetlen, de összeférhetetlenségre adhat okot egy képviselőnél, és az oka éppen abból indul ki, amit a legelején mondtam, hogy valóban, az ókori társadalmak óta szükséges, hogy bizonyos közmegbízatást folytató emberek, akik jobban reflektorfényben vannak minden más embernél, tisztább képet adjanak, olyan dolgokat is lehessen tudni egy ilyen közmegbízatást folytató személyiségről, személyről, ami más embernél nem beszéd tárgya. Ez azonban egy igen kényes és sikamlós téma, és az elmúlt hetek, hónapok is bizonyítják, hogy bizony ez egy olyan kérdés, amelyet a sajtó felnagyíthat, kipécézhet egyes embereket, és olyan önmutogatásra kényszerít képviselőket, ami egyébként durván személyiségsértő lenne egy más állampolgárnál, de tulajdonképpen a képviselőnél is.

Ha ez szabályozott rendben történik, és pontosan meg van határozva - mint ahogyan az összeférhetetlenségnél meg van határozva, hogy mi az összeférhetetlenség, és mi az összeférhetetlenség szankciója, eljárási rendje -, tehát ha egy szabályos mederben történik az egész vagyonkérdés, akkor nem adhat okot arra, hogy a sajtó egyes személyeket kipécézve vádoljon különböző, igazán nem igazolható ügyekkel, amelyek az esetleges vagyongyarapodások mögött vannak.

A magyar jogalkotásban ez a bizonyos 1990. évi LV. törvény tesz kísérletet arra, hogy ezeket a kellemetlen és a jogállamban nem feltétlenül megengedett ügyeket valahogy mederbe terelje, és azt mondja, hogy tegyen vagyonnyilatkozatot két alkalommal a képviselő: egyszer, amikor képviselővé válik, s egyszer, amikor megszűnik a képviselősége. Eddig rendben is lenne a dolog, mert nyilvánvalóan az lenne a célja, hogy összehasonlítható legyen a két vagyonnyilatkozat, s abból megállapíthatóvá váljék, hogy netántán a képviselő esetleg összeférhetetlen módon jutott vagyongyarapodáshoz.

Igen ám, csakhogy ennek a törvénynek az eljárási rendje úgy szabályozza ezt a kérdést, hogy igazából nem oldja meg. Kicsit olyan, mint a Mátyás király meséjében, hogy hoztam is meg nem is ajándékot - mindenki ismeri -, leírja, hogy kell két vagyonnyilatkozatot tenni, de a második vagyonnyilatkozat megtétele után az elsőt meg kell semmisíteni, majd aztán a másodikat is, a zárónyilatkozatot is meg kell semmisíteni anélkül, hogy ezt a kettőt összehasonlították volna. Vagyis igazából hiába van leírva a kettős vagyonnyilatkozat-tétel, az egészből nem következik semmi, vagyis nincs olyan szerv, amely valóban ezt a kettőt összehasonlítaná. Csak rendkívüli esetben, ha összeférhetetlenségi okból egy képviselő ellen eljárás indul, akkor valóban a mentelmi bizottság, egy háromtagú vizsgálóbizottságot kiküldve, beletekinthet a vagyonnyilatkozatba is. De, tisztelt Országgyűlés, ilyen összeférhetetlenségi eljárás az elmúlt tíz évben, tehát 1990 óta nem volt.

 

(8.20)

 

A vagyonnyilatkozatra egyébként van egy külön eljárása is a Házszabálynak, amikor is azt mondja, hogy ha felmerül valamiféle gyanú a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban, akkor a mentelmi bizottság elnöke felhívja az illető képviselőt, hogy tisztázza ezt az ellentétet, vagyis akár ki is javíthatja a vagyonnyilatkozatát, és ha ezt nem teszi megadott határidőben, akkor indítható valóban ellene ilyen összeférhetetlenségi eljárásszerű eljárás. Ilyen sincs a tisztelt parlament előtt jelen pillanatban sem.

Mindebből következően ez a jelenlegi helyzet nem visz sehová, és pontosan ezt kell megváltoztatni, ismételten két okból. Egyrészt - amit az előterjesztőtársam, Répássy Róbert előadott -, hogy a választópolgárok igenis tisztán lássák azt, hogy egy parlamenti képviselő az adott ciklusban hogy keresett. De ne olyan formában szerezzen erről tudomást, mint ahogy a sajtó ezt szeretné, ne olyan formában szerezzen róla tudomást, mint ahogy a jelenlegi úgynevezett titkos záradék előírja, hogy nyilatkozni kell arról a képviselőnek, hogy hol lakik, részletesen, hogy milyen vagyona van, részletesen nyilatkoznia kell arról, hogy milyen ingóságai vannak, ezáltal mintegy kitéve magát netántán bűnös cselekedetnek is, mert hisz ha köztudott, hogy hol lakik, és van egy Munkácsy-festménye, vagy a kék Mauritius is a birtokában van, akkor ez nem azt szolgálja, hogy a választópolgárok pontosan tudjanak a vagyonáról, hanem intimpistáskodásra, pletykálkodásra ad okot. Ezt meg kell szüntetni, vagyis arról nyilatkozni kell a képviselőnek, hogy ingóságainak értéke mennyi, de csak egy szabályozott rendben köteles arra választ adni, hogy ez alatt pontosan, tárgyszerűen mit kell érteni.

A mi előterjesztésünk ennek a törvénynek a módosítására irányuló előterjesztés, ezt akarja feloldani, megszünteti a kettős vagyonnyilatkozat tételét, amely ezt a bizonyos úgynevezett titkos záradékot - bár igazán nem titkos, mert ez a vagyonnyilatkozat csak azért titkos, mert bent őrzik egy páncélszekrényben és senki nem juthat hozzá - megszünteti, összevonja, és az előterjesztés szerint az egyetlen vagyonnyilatkozatban tünteti fel valamennyi tételes vagyon értékét, az ingatlanoknál magát azt is, hogy hol van az ingatlan, de természetesen címeket nem, csak helységet, és az ingók tételes összegét, amelyről aztán számot kell adni egy esetleges eljárás során. Ez pontosan azt célozza, hogy teljesen nyílt és szabályos eljárással védje a képviselőket az ilyen különböző pletykálkodások ellen. Az egy év a törvénymódosításban ugyanezt célozza, hogy ne négy év után kelljen számot adni, hanem évenként tisztán lásson a választópolgár arra nézve, hogy voltaképpen mi is történt az egy év során. Ez egy teljesen szabályozott, tiszta rendszert adna a jelenlegi hasznavehetetlen és egyszerűen alkalmazhatatlan előírásokkal szemben.

Az a tétel pedig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - befejezem máris -, amely visszavonásra került, véleményem szerint az sem ellentétes az alkotmánnyal, de miután visszavonásra került, úgysem érdemes beszélni róla, és kérem, önök se beszéljenek erről.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az ügyrendi bizottság elnökének, Salamon László képviselő úrnak adom meg a szót, aki az ügyrendi bizottságban megfogalmazódott többségi véleményt kívánja ismertetni. Öné a szó.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyrendi bizottság november 30-ai ülésén a törvényjavaslatot megvitatta abból a szempontból, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e.

A bizottságban érdemi vita a törvényjavaslatot illetően lényegében a már itt említett 4. § (3) bekezdése kapcsán alakult ki, és abban egyetértés volt az ügyrendi bizottságban, kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt, hogy a 4. § (3) bekezdését valamilyen formában át kell tekinteni, módosítani kell. Tekintettel azonban arra, hogy az általános vitára alkalmasságnak az a zsinórmértéke, hogy az Országgyűlés töretlen gyakorlata szerint minden olyan törvényjavaslatot, amely módosítással javítható, általános vitára alkalmasnak tart... (Bauer Tamás: Miért nyújtja be...?) Bauer képviselő úr, úgy látom, hogy írásban jelentkezett felszólalásra. Kérem, tartsa tiszteletben a Házszabály rendjét, és ne vágjon a szavamba! (Csige József: És amikor te szólsz közbe?) Majd nyilván el fogja tudni mondani ön is a véleményét.

Tehát az ügyrendi bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a kérdést. Ehhez már csak azt teszem hozzá, hogy örvendetes fordulatnak tartom Répássy Róbert képviselő úrnak az előterjesztők nevében történt bejelentését, mely szerint támogatják Rubovszky György úrnak azt a módosító javaslatát, hogy ez a vitatott 4. § (3) bekezdés a törvényjavaslatból maradjon el.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, bizottsági elnök úr. Megkérdezem, hogy az alkotmányügyi bizottság kíván-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás értelmében 10-10 perces időkeretben. (Közbeszólások: Mentelmi bizottság véleménye? - Dr. Dán János kézfelemeléssel jelentkezik.) Kétperces felszólalásra nincs lehetőség, képviselő úr, vezérszónoki rendszerben folytatjuk a vitát. (Dr. Dán János továbbra is jelentkezik. - Dr. Géczi József Alajos a helyén feláll.) Bizottsági előadóként kíván szólni a képviselő úr? (Dr. Géczi József Alajos: Igen, elnök asszony. A mentelmi bizottságnak van egy többségi és egy kisebbségi véleménye. - Dr. Salamon László dr. Dán Jánosra mutat: A mentelmi bizottság többségi véleménye...) Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, az elnök nehéz helyzetbe kerül, ha önök nem jelzik, hogy szólni kívánnak. A monitoromon egyetlen név sem szerepelt, ezt a jegyző urak is tanúsítják. (Dr. Géczi József Alajoshoz:) Amennyiben képviselő úr a kisebbségi véleményt kívánja az ügyrendi bizottság... (Dr. Salamon László: Először a többségit Dán János...)

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelzi főtitkárhelyettes úr, hogy a mentelmi bizottság előadója Dán János képviselő úr, és a kisebbségi véleményt ismerteti Géczi József Alajos képviselő úr. Sajnos a forgatókönyvben nem szerepelt, hogy a mentelmi bizottság szintén előadót kíván állítani, ezért elnézésüket kérem, és elsőként megadom a szót Dán János képviselő úrnak a mentelmi bizottság többségi véleményének ismertetésére. Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. DÁN JÁNOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő bizottsági ajánlás szerint a bizottság többségi véleményének előadója szerény személyem, kisebbségi véleményének előadója Géczi József Alajos képviselőtársam. Úgy érzem, hogy az adminisztratív hiba miatt nem nekünk kell elnézést kérni.

A bizottság december 4-én megtárgyalta mind a két előterjesztést, tehát a törvényjavaslat módosítását, illetve a határozati javaslatot. A bizottság, miután feladata az volt, hogy az érvényes jogalkotási feltételeknek megfelel-e a törvényjavaslat, illetve a határozati javaslat és ezáltal általános vitára alkalmas-e, ezt a feladatot a bizottság elvégezte, és a 3447. számú törvényjavaslat során 7 igen és 4 nem szavazattal megállapította, hogy általános vitára alkalmasnak találja. A határozati javaslat, mely ebben az esetben szervesen kapcsolódik a törvényjavaslathoz, általános vitára szintén alkalmas: a bizottság 7 igen, 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Miután a bizottsági vitákban az általános vitára való alkalmasság mellett mindig egy részletekbe menő vita szokott kialakulni, így történt ez a mentelmi bizottság esetében is, és az én feladatom a kialakult többségi vélemény ismertetése. A többségi vélemény szerint helyes az, hogy az eddigi kettős vagyonnyilatkozatot megszüntetik - amennyiben a törvény elfogadásra kerül -, és ennek következtében megszűnik a titkosság. Megszűnik az a lehetőség, hogy titkos a vagyonnyilatkozat, amelyet per pillanat csak abban az esetben lehet nyilvánosságra hozni, ha a képviselő - az adatvédelmi biztos ajánlása szerint most már ez lehetséges - bemegy és másolatot kér. A tegnap délután kapott információk szerint ezzel a lehetőséggel eddig száznyolcvan-egynéhány képviselőtársunk élt. Ez azt jelenti: nem biztos, hogy mind a 385, jelenleg képviselői mandátummal rendelkező képviselőtársunk kihasználja ezt a lehetőséget.

 

 

(8.30)

 

Tehát mindenféleképpen szükség van arra, hogy a parlament teljes létszáma minden vonatkozásban nyilvános vagyonnyilatkozattal rendelkezzen. Ezt a következő javaslat fogja megoldani.

A vagyonnyilatkozat tartalmában is bővül, az eddig mintegy 4 oldalasról 12 oldalasra, részletes; ugyanakkor - az előterjesztők már említették - a közérdekű adatok nyilvánosságra hozása nem mond ellent annak, hogy a képviselőknek ugyanúgy, mint minden választópolgárnak a személyes adataihoz fűződő érdekei érvényesüljenek, és a személyes adatokkal való önrendelkezési jog korlátozás nélkül érvényesülhet. A vagyonelemek azonosítására alkalmas dolgoknak a nyilvánosságra hozása nem lehetséges.

Mindezzel a törvényjavaslat az országgyűlési képviselők, a tisztelt Ház iránti megrendült bizalmat igyekszik helyreállítani. Az elmúlt tíz évben, de különösen az elmúlt hónapokban különféle prekoncepciók, mendemondák, állítgatások jelentek meg, és ez mind alkalmas arra, hogy a képviselőket személy szerint, illetve az Országgyűlést és - hozzáteszem - a magyar közéletet egységesen lejárassa, a bizalmat aláássa.

Tisztában volt a bizottság azzal, hogy egy hosszú időtartam, egy hosszú folyamat, amíg a közélet megtisztulása befejeződik, de a kezdőpont, úgy érezzük, a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága ezúton meghozza az első lépéseket.

Bárki által kezdeményezhető eljárás, amennyiben jóhiszemű kíváncsiskodás vagy esetleg egyéb szempontok szerinti megkeresés történik. Ezt, hogy bárki, a bizottság többségi véleménye szerint bent kell hagyni a törvényjavaslatban. Ugyanis minden egyes választópolgárnak legyen meg az a joga, hogy bármikor érdeklődhessen, bármikor informálódhasson arról, hogy a képviselője milyen adatokkal rendelkezik, illetve hogyan hozta nyilvánosságra.

Köszönöm. (Taps a Kisgazdapárt és a Fidesz soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A mentelmi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak.

Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kisebbségi vélemény politikai célzatúnak, szakmailag pedig át nem gondoltnak tartja ezt az indítványt. Ezt az is bizonyítja, hogy éppen most, a szemünk láttára történt, hogy az egyik legsarkalatosabb pontot visszavonták, ami mindenféleképpen arra utal, hogy sokkal alaposabb előkészítés után kellett volna módosító indítványt benyújtani.

A kisebbségi véleményt kifejtő tagoknak az az álláspontja, hogy azért, mert egy képviselő, aki egy pártnak az elnöke és miniszter, és egyébként igen érzékeny volt korábban mások házépítkezéseire, azért mert ez a képviselő gyanúba keveredett, attól még nem kell rohammunkában bohócot csinálni a Magyar Országgyűlésből, attól még nem kellene ilyen típusú gyorsított eljárásban törvényt alkotni az egyik legfontosabb országgyűlési ügyről, hiszen az eddigiek azt mutatták, hogy politikai célzat nélkül ez az indítvány nem vizsgálható.

A mentelmi bizottság állásfoglalásával lehetővé tette, hogy mindenki hozzáférjen a vagyonnyilatkozatához, tehát minden gyanúba keveredett képviselőnek alkalma van arra, hogy ezt nyilvánosságra hozza, az ezelőtt két héttel meghozott új állásfoglalás szerint.

Az ellenzék beadott indítványokat, amelyek lehetővé tették volna a Házszabály módosítását egy gyorsított eljárásban, azt a kicsi módosítást, ami lehetővé teszi, hogy a vagyonnyilatkozati eljárás során beletekintsenek az országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatába a mentelmi bizottságban. A másik indítvány arra irányult, hogy ennek megfelelőnek a képviselői eljárásban, és ennek a módosításnak a gyorsított tükörképét az Országgyűlés meg tudja szavazni, azaz, hogy a '97-es törvénynek az a hiányossága, ami nem tisztázza a vagyonnyilatkozati eljárást, gyorsan kiküszöbölhető legyen.

Ezt a módosító indítványt, amit Tóth András képviselőtársam és mások nyújtottak be, szintén nem vette napirendjére az Országgyűlés, tehát a gyors orvoslatot elutasította, eközben pedig globális, az egész eddigi szabályozást felforgató indítványokat látunk.

Nem tiszta az sem, hogy mi a célzata a törvénynek, mert miközben rendkívül alapos, minden évben vizsgálandó módosításokat tesz, tehát azt javasolja, hogy minden évben tegyen a képviselő vagyonnyilatkozatot, azaz egy parlamenti ciklusban ötször, eközben támogatja azt a másik indítványt is, ami egy vizsgálóbizottság létrehozására irányul, amiből az következik, hogy a Magyar Országgyűlés a jövőben mind a vizsgálóbizottságok tekintetében, mind pedig a vagyonnyilatkozati eljárások tekintetében állandóan munkájának a többségét arra fogja fordítani - ha ez így megvalósul -, hogy egymást átvilágítja, a képviselők egymást megfürdetik a kölcsönös gyanúsítgatásban. Ez az Országgyűlés tekintélyét nem növelni, hanem rontani fogja, a megrendült bizalmat pedig nem fogja helyreállítani, hanem közröhejbe fogja fullasztani. Ez egyébként máris így van, hiszen miközben az Országgyűlésnek a költségvetéssel és más ügyekkel kellene foglalkozni, idejének nagy részét ezekre az ügyekre fordítja.

Nem világos az indítványban az sem, hogy hogyan viszonyul ez a törvényjavaslat az eddigi eljárásokhoz, hogy miért szünteti meg a zárt vagyonnyilatkozatot, és teszi a személyiségi adatok egész rendszerét nyitottá, és eközben maga az előterjesztő is elismerte, hogy itt bizony szükség volna az adatvédelmi biztos véleményére. Ha ezt az egészet ebben az eljárásban akarják végigkergetni, tehát karácsony előtt még törvényt akarnak belőle csinálni, mikor lesz itt olyan szakmai előkészítés és az adatvédelmi biztostól vélemény, amit figyelembe lehet venni az eljárásban?

Eléggé világos volt a törvényalkotó célzata azzal a 4. ponttal, amit most visszavont, ami azt szolgálta volna, hogy minden eddigi vagyonnyilatkozatot mindenki elvigyen haza magával bespájzolni, tehát megakadályozza a további vizsgálatokat. Ezt viszont most visszavonta. Ebből azt a következtetést is le tudnánk vonni, hogy az előterjesztők valóban komolyan veszik ezt az indítványukat, ennek viszont egyetlen útja van: további egyeztetésekre van szükség, és mindenféleképpen az a kisebbség vélemény, hogy ilyen terjedelmű módosítás egy alapos szakmai előkészítést igényel, tehát legkorábban februárban, márciusban lennénk abban a helyzetben, hogy ilyen terjedelmű módosítást megszavazzunk.

Főként a törvény homályos célzata, és a mindenféleképpen indokolatlan, homályos és gyorsított eljárási technikák miatt a kisebbség ilyen formában ezt az előterjesztést nem tudja támogatni. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, van-e további bizottság, amelyik előadót kíván állítani. (Nincs jelzés.) Nincsen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig az ajánlás szerinti 10-10 perces vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Keller László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

 

ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény tárgyalása során a képviselői vagyonbevallás intézményének új szabályozásáról tárgyal a tisztelt Ház.

Minden törvény általános vitája, így ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája is alkalmat teremt arra, hogy egy kicsit az előzményeket is felidézzük.

Több mint négy esztendővel ezelőtt, az előző kormányzati ciklus közepén a Magyar Köztársaság akkori miniszterelnöke, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőinek szavazatával megválasztott Horn Gyula villát épített. Ezt a bizonyos villát annak a Postabanknak az egyik cége építette fel, amely már akkor is, az előző kormányzati ciklus közepe táján csak az állami intézmények, az állami hatóságok cinkos szemhunyása mellett tudta eltitkolni a kisrészvényesek elől többmilliárdos veszteségeit, és 1998-ig több mint 150 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Ennyi pénzébe került a Postabank helyzetének a rendezése a magyar adófizetőknek. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kevergetünk?!)

Akkor ennek a villaépítésnek a körülményeire a Ház tisztelt MSZP-s és SZDSZ-es képviselői nem voltak kíváncsiak. Egy új törvényjavaslatot nyújtottak be, illetve később szavazataikkal egy törvényt fogadtak el a képviselői vagyonbevallás intézményéről, amely úgy szólt, hogy a képviselő titkos vagyonbevallást készít a páncélszekrénynek.

 

 

(8.40)

 

Ezt a titkos vagyonbevallást még ő maga is csak némi nehézségek árán tekintheti meg, a választók pedig erre egyáltalán nem kaptak önöktől semmilyen lehetőséget.

Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy ezt a törvényt annak idején a Fidesz képviselőcsoportja nem szavazta meg. Annak a törvénynek a vitája során önök rendszeresen hangoztatták azt, hogy erre a törvényre azért van szükség, mert önök nem a múltról kívánnak beszélni, hanem a jövőt kívánják megnyugtatóan rendezni. Most ott tartunk, hogy alig több mint három esztendővel ennek a törvénynek az elfogadása után az említett törvény minden ódiumát megpróbálják a mostani kormánypártokra, azon belül is elsősorban a Fidesz-Magyar Polgári Pártra hárítani, arra a pártra, amelyik nem szavazta meg a szóban forgó törvényt és nem támogatta a szóban forgó törvényjavaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Előre is elnézést kérek az MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársaimtól, de én ezt a magatartást egyszerűen nem tudom másként minősíteni, csak ahogy ezt a köznyelvben is szokás: farizeus hozzáállásnak. De a képmutatás igazi bravúrját akkor állították fel tisztelt MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársaim, amikor a tisztelt Házban egy olyan törvényjavaslatnak a bizottsági vitája során, amit most a Fidesz, illetve a kormánypárti képviselők kezdeményeztek, és amely európai értelemben is jóval szigorúbb szabályozását tartalmazza a képviselői vagyonbevallás intézményének, mint az általában szokásos (Keller László: Ezért vonják vissza!), szóval e javaslat bizottsági vitája során próbálták meg az előző, önök által elfogadott rossz törvény minden ódiumát a Fidesz-Magyar Polgári Pártra, illetve a jelenlegi kormánypártokra hárítani, ráadásul úgy, hogy eközben ezt a törvényt - többször megfogalmazták ezt - nem is áll módjukban elfogadni, vagyis nem szeretnék elfogadni.

Közben arra hivatkoznak, hogy a törvény legnagyobb hibája, amellett persze, hogy túlságosan elsietett, ráérünk ezzel még (Bauer Tamás: Törvényjavaslat!), és még mondhatnám az érveket, a törvényjavaslat - köszönöm szépen, Bauer képviselő úr (Bauer Tamás: Szívesen!) - legfontosabb hibája az, hogy a múltat nem kívánja rendezni, csak a jövő rendezésére koncentrál. Hadd emlékeztessem önöket még egyszer három évvel ezelőtti érvelésükre, amikor a múltat nem kívánták rendezni (Bauer Tamás: Ki mondta?), hanem a jövő rendezésére kívántak egy rossz törvénnyel koncentrálni. Hadd emlékeztessem önöket arra is, hogy az a bizonyos múlt, amit most a szemünkre próbálnak vetni, az annak a törvénynek, annak a rossz törvénynek a következtében alakult ki, amit önök fogadtak el; azt is mondhatnám, hogy ez az önök múltja, tisztelt MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársaim.

A bizottsági vitákon túl vagyunk, most a törvényjavaslat általános vitája következik. Bízom abban, hogy a további vita során a tisztelt Házban immár nem kívánnak ehhez az enyhén szólva kétszínű magatartáshoz ragaszkodni.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az a törvényjavaslat, amit most tárgyal a Ház, ahogy már említettem, európai értelemben is egy példátlanul szigorú, képviselői összeférhetetlenségre, illetve vagyonbevallásra vonatkozó törvényjavaslat. Úgy gondolom, hogy ennek az elfogadása - a közvélemény igényének is megfelelően - úgy rendezi a képviselők vagyonbevallási helyzetét, hogy valóban átláthatóvá teszi a képviselők vagyongyarapodását évről évre; nem a páncélszekrény számára, ahogy ezt önök tették, hanem a választók számára. Ezt a választók igénylik is. Minden közvélemény-kutatásból világosan kitűnik, hogy egy jelenleginél jóval szigorúbb szabályozást a választók túlnyomó többsége igényel és támogat.

Az, hogy lesz-e ebből a törvénymódosításból valami, az nem kis részben önökön múlik, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim. Önökön múlik azért, mert bár itt a Házban üldögélő minden országgyűlési képviselő tudja, de a választókat nem árt emlékeztetni arra, hogy a szóban forgó törvényjavaslat kétharmados törvényjavaslat, elfogadásához a Ház kétharmados többségére van szükség, így nem elegendő a koalíciós pártok szándéka, szükséges ehhez az önök támogatása is. (Csige József: Majd Torgyán...)

Önök számtalan kifogást hangoztattak, tisztelt képviselőtársaim, ezek egy részét jogi kifogás formájában fogalmazták meg. A jogi kifogások rendezésére - a Házban uralkodó szabályoknak megfelelően - módosító indítványok formájában lehetőség nyílik. Módosító indítványokat ehhez a törvényjavaslathoz eddig is be lehetett nyújtani - most már csupán körülbelül négy óra áll a tisztelt Ház képviselőinek rendelkezésére -; eddig a törvényjavaslathoz egyetlenegy módosító indítvány érkezett, amit már Répássy Róbert képviselő úr is említett (Dr. Csákabonyi Balázs felmutat egy papírlapot. - Csige József: Meg kellett volna nézni!), és amit a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportjának egyik képviselője adott be.

Szeretném előre is jelezni önöknek, hogy a Fidesz minden olyan módosító indítványhoz, amely a mostani képviselői vagyonbevallás intézményének szigorítását szolgálja, partner lesz, de egyetlen olyan módosító indítványhoz sem tud partner lenni, ami viszont az általunk megfogalmazott törvényjavaslat fellazítását, elodázását szolgálja.

Ugyancsak szeretném önöket arra is emlékeztetni, hogy bár rendszeresen elmondják, hogy ez a törvényjavaslat elsietett, nincsen szükség gyorsított tárgyalására a tisztelt Házban, de a közvélemény önökkel ellentétesen gondolkodik. A közvélemény minél előbb (Közbeszólások az SZDSZ és az MSZP soraiból.), még ebben az évben szeretne egy szigorú szabályozást. Akkor nyílik erre mód és lehetőség - erre még lesz lehetőségük a következő két hét folyamán -, ha önök a Házszabálytól való eltéréshez és a gyorsított eljáráshoz hozzájárulnak. Ez az önök érdeke is, hiszen ha valóban szeretnék javítani ezt a törvényjavaslatot, amit benyújtottunk, módosító indítványokkal, és egyben szeretnének megfelelni a közvélemény igényének is, azaz szeretnék, hogy ebben az évben elfogadásra kerüljön ez a törvényjavaslat, ezt csak úgy tehetik meg, ha a Házszabálytól való eltéréshez is hozzájárulnak. (Bauer Tamás közbeszólása.) Bauer képviselő úrtól hallom most, hogy nem fogják megszavazni. Bízom benne, hogy legalább a törvényjavaslatot a vita végén igen. Csak önökön múlik, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim.

Mi mindent megteszünk azért, hogy a következő évtől a képviselői vagyonbevallás jóval szigorúbb intézményi rendszere működjön Magyarországon, és a képviselők vagyona, vagyongyarapodása valóban átlátható legyen a választópolgárok előtt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Hankó Faragó Miklós: Te magad se hiszed!)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Keller László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Zsikla Győző képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében.

Öné a szó, képviselő úr.

KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki hallgatta Rogán képviselő úr hozzászólását, meggyőződhetett arról, hogy a Fidesznek semmi más célja nincs a Házszabály és a jogállásról szóló törvény módosításával, mint a politikai botrány keltése és a politikai botrány fenntartása. Azt hiszem, a képviselő úr ezt ékesen bizonyította a hozzászólásában. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

Miért kerül sor erre a két törvénymódosításra, pedig jól tudjuk, hogy nincs benne a kormánynak az e félévi törvényalkotási menetrendjében? Hiszen számunkra a legfontosabb most a költségvetési vita lenne (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), mégis azt tapasztaljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elmúlt egy hónap a képviselők vagyonnyilatkozatától hangos, előbb a szocialisták, majd a koalíció javaslatokat tesz a hatályos törvények módosítására, és közben azt is tapasztalhatjuk, hogy a koalíció folyamatosan arról beszél, hogy rossz a '90-es törvény.

A válasz a feltett kérdésre, vagyis hogy miért kerül erre most sor, két tényezőben fogalmazható meg. Az egyik: addig sem beszélünk a költségvetésről, ami meglehetősen kellemetlen lenne a koalíció számára, ha arról kellene beszélni. A második pedig: az Orbán-Torgyán-kormány második emberének el kell számolnia a társadalom felé. Nagy értékű villaépítés: nem Horn Gyulának volt villaépítése, képviselő úr, Torgyán Józsefnek van villaépítése! Nem vezethető le a nyilvános vagyonbevallásából ez a villaépítés - és tegyük hozzá a fiának a villaépítését is -, és ellentmondásos nyilatkozatokat tesz a miniszter. Tehát Torgyán József számára helyzet van, ami kínos Orbán Viktor miniszterelnök számára is.

Tehát két feladat áll előttünk, tisztelt képviselőtársaim: elő kell segíteni, hogy Torgyán miniszter úr a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellentmondást tisztázza, és végig kell gondolni, hogy vajon a jövőre vonatkozóan mindenben helytálló-e a jelenleg hatályos szabályozás.

 

(8.50)

 

A sorrend nem felcserélhető! (Dr. Répássy Róbert: Miért nem?) Ezt többször elmondtuk már, most is megerősítem.

Ami az első feladatot illeti, hogy a minisztert hozzásegítsük az ellentmondás tisztázásához, nos, mi magunk kezdeményeztük a szükséges jogszabályi módosításokat. A másodikról pedig az a véleményünk, hogy ezt alaposan át kell gondolni. Hogyan lehet elősegíteni, hogy a miniszter tisztázza magát? Az általa javasolt vizsgálóbizottsággal biztos, hogy nem. Most már a koalíció is egyre inkább megbarátkozik vele, hogy azzal nem lehet mit kezdeni.

Meggyőződésünk, hogy a mentelmi bizottság által végezhető el ez a feladat, ehhez a Házszabályt természetesen meg kell változtatni, azért, hogy a mentelmi bizottság vizsgálóbizottsága a zárt borítékba betekinthessen. A múlt héten leszavazták önök, kormánypárti képviselők a szocialistáknak az erre vonatkozó javaslatát, majd mit tesz isten, benyújtják ugyanazt a javaslatot koalíciós aláírással. Éppen ezért mi támogatjuk a házszabály-módosítás erre vonatkozó részét, ezt meg fogjuk szavazni. Jelzem, a javaslat ugyanaz, mint amit a szocialisták benyújtottak.

Meg kell változtatni a jogállásról szóló törvényt is, azért, hogy a zárt borítékba ne csak az összeférhetetlenségi eljárás során, hanem a vagyonnyilatkozati eljárás során is be lehessen tekinteni. Tehát a sorrend az, hogy van egy vagyonnyilatkozati eljárás, és ha az eredménytelen, akkor utána van egy összeférhetetlenségi eljárás. Ma csak az összeférhetetlenségi eljárás során lehet betekinteni a zárt borítékba, mi pedig azt szeretnénk, hogy a vagyonnyilatkozati eljárás során is be lehessen tekinteni.

Most ugyan tárgyalunk a jogalkotásról szóló törvény megváltoztatásáról, de mindenkinek látnia kell, hogy ennek az elvárásnak, vagyis hogy a zárt borítékba betekinthessen a mentelmi bizottság, a koalíciós javaslat nem felel meg. Ezt világosan ki kell mondani! Vagyis módosítás nélkül a mentelmi bizottság munkája előtt az akadály nem omlik össze. A Házszabály módosítása - amit támogatunk - szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy jelen pillanatban lehessen vizsgálni; a Házszabály módosítása plusz a koalíciós jogállásitörvény-módosítási javaslat továbbra is csak szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy lehessen vizsgálni; és a házszabály-módosítás, plusz az MSZP-nek a már Géczi József által említett módosító javaslata a szükséges és elégséges feltétele annak, hogy vizsgálni lehessen.

Tisztelt Ház! A koalíció által benyújtott, jogállásról szóló törvény módosításáról mondanék néhány gondolatot. Senki nem hiheti azt ebben a Házban és a közvéleményben, hogy komolyan lehet gondolni Répássy képviselő úrnak azt az állítását, hogy radikális változást hoz az ő javaslatuk. Négy paragrafusból áll ez a módosítás! Most bejelentik, hogy ebből a nagyon jól átgondolt törvénymódosításból egy paragrafust már visszavonnak. Mekkora komolysággal nyújtották be, tisztelt képviselőtársaim, ezt a javaslatot? S közben eljátszották azt, hogy módosítás nélkül kellene megszavazni, hogy nagyon gyorsan lehessen elfogadni ezt a törvényjavaslatot. Lehullt a lepel, tisztelt képviselőtársaim, mert nem lehet módosítás nélkül elfogadni, ezt a koalíciós képviselők mondták ki ebben a Házban!

Mik az alapvető gondok ezzel a törvényjavaslattal? Egyrészt maguk a koalíciós képviselők mondták, hogy a folyamatban lévő ügyekre nem kínál megoldást, a jövőre vonatkozik. Ez sajnálatos dolog, mert nekünk a jelen problémáit is rendezni kell.

A másik nagy gond az, hogy a folyamatban lévő ügyek tisztázását nem teszi lehetővé, sőt mi több, ellehetetleníti. Az összes eddigi zárt borítékot kiadni javasolja a képviselők részére. Répássy képviselő úr azt mondta, hogy ostoba a jelenlegi törvényjavaslat - de amit ők nyújtottak be, az még ostobább, tisztelt képviselőtársaim! Most már lehet magyarázkodni, hogy visszavonták s a többi, de ezt nyújtották be, ez volt a koalíció szándéka. Persze mikor már egy hete mondjuk, hogy mást kellett volna benyújtani, akkor meggondolják magukat és visszavonják. (Taps az MSZP soraiban.) De az eredeti szándékuk, tisztelt képviselőtársaim, komolytalan volt, és ostobább volt a jelenleg hatályos törvényi szabályozásnál. S a Fidesz elgondolása szerint természetesen mindenki azt fog csinálni majd a zárt borítékkal, amit akar, ellenőrzés és hitelesítés nélkül lehet majd nyilvánosságra hozni - ez van beleírva az eredeti javaslatukba -, és Torgyánnak ezzel ugyan segít a Fidesz, de nekünk ez a javaslat elfogadhatatlan.

További gond ezzel a javaslattal az, hogy nincs tekintettel a hozzátartozók személyes adatvédelmével kapcsolatos hatályos törvényi előírásokra. Ugyanúgy nem szankcionál, mint a jelenleg hatályos törvény. Erről nem beszéltek kormánypárti képviselőtársaim! A változások folyamatos bejelentését nem oldja meg, az évenkénti bejelentés nem megoldás a probléma kezelésére. A kisebbségi előadói vélemény elmondásakor már utalás történt arra, hogy az adatvédelmi biztos egyáltalán nem véleményezte ezt a javaslatot.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, egyértelműen rögzíthető az, hogy a koalíciónak a képviselők jogállásáról szóló törvénymódosító javaslata egyrészt propagandacélokat szolgál, másrészt pedig Torgyán József miniszter védelmét szolgálja. Átgondolatlanul, kapkodva összetákolt javaslatukról már önmaguk is tudják - s el is ismerték itt a Házban -, hogy alapvető módosítás nélkül minden racionálisan gondolkodó erőnek csak "nem" lehet a válasza erre a javaslatra. Egyébként felhívom a figyelmet arra, hogy mit mondott erre Dávid Ibolya a rádiónyilatkozatában. Azt mondta, hogy nem az MSZP-vel gondolkodik együtt, hanem azokkal, akik racionálisan gondolkodnak. Ezért elfogadhatatlan a koalíciónak az a tákolmánya, amit egyébként persze az MDF is aláírt. (Derültség az MSZP soraiban.) De az igazságügy-miniszter rájött arra, hogy ez a javaslat egyszerűen elfogadhatatlan, kapkodva összeállított és nem sorolom tovább a jelzőket.

Egy dologra jó a javaslatuk, tisztelt képviselőtársaim. Arra jó, hogy - bár most már felismerték és nyilvánosságra hozták a törvény hibáit - megpróbálják elhitetni, hogy az MSZP-t terheli a felelősség, mert megakadályozzák, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat elfogadásra kerüljön. S még egy céljuk van, tisztelt képviselőtársaim - de ez már hamis, mert a lepel lehullott, tisztelt képviselőtársaim (Derültség a kormánypárti oldalon.), az önök hamis, álságos szándékáról -, az, hogy a költségvetésről eltereljék a figyelmet, arról, hogy mennyire igazságtalan, mennyire törvénytelen a kétéves költségvetés, mennyire nem szolidáris. Ezért kellett kitalálni önöknek valamit, hogy ide hozzák a Ház elé, amiről folyjon a vita, és szoruljon háttérbe a költségvetés vitája.

Köszönöm szépen, elnök asszony. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Többen jelezték kétperces hozzászólási szándékukat. Tájékoztatom önöket, hogy a házbizottság állásfoglalása értelmében a vezérszónoki felszólalásokat követően kerülhet ezekre sor.

Megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Hankó Faragó Miklós képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja nevében.

Öné a szó, képviselő úr.

 

ZSIKLA GYŐZŐ, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt és az ehhez kapcsolódó házszabályi módosítást az teszi időszerűvé, hogy a közvélemény igényli a politikusok vagyongyarapodásának a követhetőségét. Tiszta, átlátható helyzetet igényel a közvélemény. (Csige József: Legalább Torgyán ügyében!) Ez azért is aktuális, mert a sajtóban megjelentek találgatások, vádak különböző politikusok, képviselők ellen.

A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy ez a javaslat biztosítja a jövőt illetően a tiszta helyzetet. A javaslat szerint minden képviselő évente tesz csak nyilvános - nem titkos -, mindenki számára hozzáférhető vagyonnyilatkozatot, amelyből követhető, hogy az illető képviselő vagyona egy év alatt milyen mértékben gyarapodott.

 

(9.00)

 

Szeretnék a tényekre és a témára, a javaslatra koncentrálni. Ne várjanak olyan színészi előadást, mint az előttem szóló képviselőtől. (Moraj és közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.) Szeretném kérni, hogy az elnök asszony biztosítsa számomra, hogy az ellenzéki képviselők közbekiabálásai ne zavarjanak.

 

ELNÖK: Kérem a képviselőtársaimat, hogy hallgassák Zsikla képviselő urat. Öné a szó. (Csige József: Máris segítek. - Csige József elhagyja a termet.)

 

ZSIKLA GYŐZŐ, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tehát a sajtóban megjelent vádak miatt a közvélemény érdeklődése a politikusok vagyonára terelődött. Elsősorban valóban igazuk van az ellenzéki képviselőknek: a Független Kisgazdapárt elleni támadások miatt keverte az ellenzék gyanúba az egész politikát. Jelenleg eljutottunk oda, hogy gyanús minden képviselő. Ezért úgy gondolom, a közvélemény emlékszik arra, hogy ki kezdte a vádaskodást, ki kezdte a botránypolitizálást. Hogy a nyilvánosságnak igénye van erre a törvénymódosításra, ezt maguk az ellenzéki képviselők is bizonyítják azzal, hogy egymás után hozzák nyilvánosságra saját vagyonnyilatkozatukat.

Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet, hogy mindenki a saját maga vagyonnyilatkozatát tudja nyilvánosságra hozni, ez nem ellenőrizhető, nem megnyugtató. Hogy én megkapom a mentelmi bizottságtól a vagyonnyilatkozatomat, az nem garancia arra - egy fénymásolt papírról van szó -, hogy ugyanazt adom le a sajtónak, ugyanazt tárom a nyilvánosság elé, a fénymásolatba bármikor bele lehet iktatni bármilyen adatot, és bármikor ki is lehet festeni belőle adatot. Tehát ez nem ellenőrizhető. Ezért szükség van arra, hogy egy ellenőrizhető, a mentelmi bizottság és mások által is ellenőrizhető vagyonnyilatkozat legyen a jövőben.

Akinek nincs titkolnivalója a jövőt illetően sem, úgy gondolom, hogy az igennel szavaz erre a javaslatra. A Független Kisgazdapárt így fog cselekedni. Akinek van titkolnivalója, az nemmel fog szavazni. Mivel az ellenzék, az MSZP és az SZDSZ bejelentette, hogy nemmel szavaz, ezzel nem azt állítom, hogy az SZDSZ és az MSZP minden képviselője tisztességtelenül szerezte a vagyonát. Úgy gondolom, hogy vannak olyan társaik, akiket a frakció ezzel a nem szavazattal akar takargatni. (Közbeszólások a Független Kisgazdapárt soraiban: Úgy van! - Taps ugyanonnan.)

Más oka is lehet annak, hogy valaki nemmel szavaz. Mi lehet az a más ok? Az, hogy a botránypolitizálást, a rágalmazást a továbbiakban is lehessen folytatni. Ha átláthatatlan, homályos helyzet marad fenn, úgy, mint most, amit az előző kormány a kétharmados törvényjavaslatával hozott létre, hogy nem ellenőrizhető, átláthatatlan a helyzet e tekintetben, akkor továbbra is lehet vádaskodni különböző politikusok ellen.

Mely politikusok ellen? Nyilvánvalóan elsősorban a kormánypártok elnökei ellen. Most vádolják Torgyán Józsefet, holnap vádolják majd Kövér Lászlót, holnapután pedig Dávid Ibolyát. Ez a botránypolitizálás lényege. Úgy gondolom, hogy ha most elfogadnák ezt a törvényjavaslatot, mindenki számára tiszta, világos helyzet volna, a jövőben ezt nem tudnák megtenni. Tehát ezért érdekük, hogy nemmel szavazzanak, megakadályozzák a tiszta helyzetet, hogy a botránypolitizálást továbbra is fenn tudják tartani.

Ha már a Kisgazdapárt elnökét említettem, most is többen megvádolták, annak ellenére, hogy nincs jelen. Azért nincs jelen, mert tegnap egész éjszaka bent ült itt, a parlamentben, hiszen az ellenzéki képviselők obstruálták a vitát, hajnali két óráig beszéltek, ugyanarról ugyanazt a véleményt elmondták többször csak azért, hogy az időt húzzák. Torgyán miniszter úrnak nyilván más közfeladata is van, és egy ilyen átdolgozott éjszaka után nyilván ezeket is el kell látnia.

Úgy gondolom, hogy a parlament képviselőinek nem az a dolga, hogy egymásra mutogassanak, hogy egymás képviselőinek a vagyongyarapodását próbálják a közvélemény előtt kétségbe vonni és gyanúsítgatni. Úgy gondolom, hogy a közvélemény azt várja el tőlünk, hogy próbáljunk érdemi kérdésekkel foglalkozni, próbáljunk a lakosság problémáinak a megoldására válaszokat találni itt, a tisztelt Házban. Nem hiszem, hogy a közvélemény igényelné - az ellenzéktől sem -, hogy Torgyán Józsefet vádolja reggeltől estig, amit jelenleg tesz.

Másrészt ez a botránypolitizálás nyilván a kormány sikereiről is alkalmas elterelni a figyelmet, hiszen nem arról szól a történet, hogy ilyen válságos helyzetben, amit önöktől örököltünk, sikerült egy-egy előrelépést tennünk, hanem ezekről a botrányokról szólnak a hírek. Szeretném jelezni, hogy a Független Kisgazdapárt történetében nem idegen ez a lejárató hadjárat, amit önök elkezdtek. Ezt az önök elődje, elsősorban Rákosi, annak idején '45-ben, amikor a Kisgazdapárt jó választási eredményt elért, szintén ezt alkalmazta - hozzáteszem, akkor sikeresen, mert mögötte álltak a szovjet megszállók szuronyai -, sikeresen tudta alkalmazni ezt a módszert arra, hogy a Független Kisgazdapártot a parlamentből, a törvényhozásból kiszorítsa.

Úgy gondolom azonban, hogy azóta már sok minden változott. Jelenleg Magyarország demokratikus, független ország. Úgy gondolom, hogy a lakosság már nem vevő a botrányokra, nem vevő a mocskolódásokra. Úgy gondolom, hogy a lakosság egyrészt a képviselők vagyoni helyzetében tiszta, átlátható helyzetet kíván, amit ez a törvényjavaslat biztosítani fog, és ezután pedig azt kívánja, hogy ezt minél hamarabb zárjuk le, és foglalkozzunk az érdemi kérdésekkel, ami a parlamentben az országgyűlési képviselők feladata.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Hankó Faragó Miklós képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Balsai István képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében. Öné a szó, képviselő úr. (Csige József visszaérkezik a terembe.)

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem más, mint egy nagy átverés, nem más, mint a kormánypártoknak egy cinkos propagandamanővere annak érdekében, hogy Torgyán József ne maradjon hazugságban. Ez a törvényjavaslat kizárólag erről szól (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.), semmi másról.

Mindannyian emlékszünk arra, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban kirobbant politikai botrány indulópontja az volt, hogy Torgyán József nem tudott számot adni arról, hogy a jelenlegi ingatlanával kapcsolatos építkezések anyagi forrásai honnan származnak, és sorra, nap nap után egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a sajtóban, és így kínos, igen-igen kínos helyzetbe került. Ahelyett, hogy tisztára mosta volna a körülötte kirobbant botrányt és önmagát, ahelyett, hogy nyilvánosságra hozta volna a vagyonnyilatkozatát, önök belekezdtek abba a manőverbe, amelynek most egy törvényjavaslat az egyik eszköze.

Tették ezt annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos törvény minden további nélkül alkalmas arra, hogy az országgyűlési képviselő a saját vagyonával elszámoljon, nyilvánosságra hozza azt, és ha bármilyen kétely merül fel a vagyonának eredetével kapcsolatban, arról valamilyen módon számot adjon.

Szeretném felhívni az önök figyelmét, ha esetleg elkerülte volna a figyelmüket, hogy az az úgynevezett titkos része a vagyonnyilatkozatnak, amelyre oly sokszor hivatkoznak, igazából semmi mást nem tartalmaz, mint a házastársra vonatkozó adatokat és a lakóhelyre vonatkozó adatokat mint többletadatot. Az összes többi adat a nyilvános részben is benne található, és a nyilvános rész is minden további nélkül - együtt a titkos résszel - nyilvánosságra hozható; bár történtek kísérletek az önök részéről, sőt azt kell hogy mondjam, ez a kísérlet a mai napig is tart, hogy megpróbálják elérni, hogy ez a vagyonnyilatkozat a közvélemény előtt úgy tűnjön fel, mint egy olyan vagyonnyilatkozat, amely kizárólag a páncélszekrény számára készül.

Nos, ez nem igaz. A törvény indoklásában is világosan benne van, hogy a vagyonnyilatkozatba betekinthetnek az országgyűlési képviselők, és betekinthetnek a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai. Máig nem értjük, hogy milyen törvényes indok alapján akadályozza mind a mai napig e bizottság elnöke az SZDSZ országgyűlési képviselői által indított összeférhetetlenségi eljárás folytatását Torgyán József képviselő úrral szemben.

Átverés ez a törvényjavaslat azért is, mert néhány héttel ezelőtt, amikor ez a botrány kirobbant, Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője arra hivatkozott itt, az Országgyűlésben, hogy azért ilyen a törvényjavaslat - mellesleg nem ilyen, és egyébként nem úgy van, ahogy önök gondolják -, mert a kormánypárti többség annak idején az előző parlamenti ciklusban, a 72 százalékos többségével megakadályozta, hogy a Fidesz nagyszerű módosító javaslatai elfogadásra kerüljenek.

 

 

(9.10)

 

 

Szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy több mint száz módosító javaslat került benyújtásra annak idején ahhoz a törvényjavaslathoz, többek között fideszes javaslatok is, azok között azonban egyetlenegy olyan javaslat sincs, amely a Fidesz által a vagyonnyilatkozatra vonatkozó részhez került volna benyújtásra.

Itt egy rövid kitérővel szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy azért is tekintjük átverésnek ezt a törvényjavaslatot, mert ha komoly lenne az önök szándéka, akkor tudnák azt, hogy tíz éve, amióta az újonnan megalakult Magyar Országgyűlés az országgyűlési képviselők jogállására vonatkozóan törvényt alkotott, és azt több alkalommal is módosította, ez egyrészt soha nem kormány-előterjesztésre került a parlament elé, másrészt a javaslat benyújtását mindig megelőzte - bármelyik ciklusról is legyen szó, bármilyen vita is folyt a parlamentben - egy komoly, lényegi munkát tartalmazó hatpárti egyeztetés. Én magam 1990-től képviselem az SZDSZ-t ezekben a hatpárti egyeztetésekben, egyik előterjesztője voltam a korábbi törvényjavaslatnak, és bátran merem állítani, hogy az egyébként komoly viták ellenére sem fordult elő soha, ami ebben a ciklusban egyébként bevett szokássá vált, hogy nem vesszük figyelembe az ellenzéki képviselők javaslatait. Tessenek megnézni ennek a törvénynek bármely korábbi változatát! Minden egyes alkalommal előfordult nem egy, nem kettő, hanem jelentős számú olyan javaslat, amelyet ellenzéki képviselő, a mindenkori kormánypártokkal szemben álló ellenzéki képviselő igényére, előterjesztésére vettünk be a törvényjavaslatba.

Átverésnek gondoljuk ezt a törvényjavaslatot azért is, mert vagy szándékosan figyelmen kívül hagyják, vagy pedig nem ismerik a tisztelt kormánypárti előterjesztők, hogy az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvény milyen jellegű törvényjavaslat. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a törvény nem adójogszabály jellegű, nem büntető jellegű törvény, hanem egy közjogi jogintézmény; soha nem lesz alkalmas arra, hogy a képviselő minden egyes vagyonáról minden tekintetben egy pontos, olyan kimutatást tartalmazzon, amellyel kapcsolatban több kormánypárti képviselő részéről is elhangzott nyilatkozat, hogy ezek alapján majd egyértelműen nyomon lehet követni az országgyűlési képviselő vagyoni helyzetében bekövetkezett minden egyes változást.

Kérem szépen, ez a törvényjavaslat is és minden olyan törvény, amely erre, azaz az országgyűlési képviselő anyagi helyzetére, vagyonnyilatkozatára vonatkozik, soha nem lesz erre alkalmas, mert nem lehet olyan törvényt alkotni, amelyet ne lehetne kijátszani. Az ilyen jellegű törvények mindig kijátszhatók. Nem is az a céljuk, hogy fillérre pontosan elszámolást adjanak a képviselő anyagi helyzetéről, hanem az, hogy egy esetleges politikai felelősséget megalapozzanak a képviselővel kapcsolatban, azaz az országgyűlési képviselő tevékenysége során kimutatható legyen, hogy a vagyonában történt-e jelentős gyarapodás, avagy sem, és hogy az törvényesen, esetleg törvényellenesen történt-e.

Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy azért is gondoljuk ezt a javaslatot átverésnek - és ezt egyébként a 4. § (3) bekezdése oly egyértelműen és világosan bizonyítja, hogy ez napnál világosabb -, mert így szól: "A törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott vagyonnyilatkozatokat a képviselő részére a hatálybalépést követő tíz napon belül vissza kell adni." Igaz ugyan, hogy ma reggel elhangzott az a bejelentés, miszerint ezt valamilyen módon szeretnék meg nem történtté tenni a tisztelt előterjesztők, mert - azt hiszem, talán feltételezhetem - ismerik annyira a Házszabályt, hogy az előterjesztő az általános vita lezárása előtt visszavonhatja a törvényjavaslatot átdolgozásra, majd amikor azt átdolgozta, akkor újra az Országgyűlés elé terjesztheti. Önöket semmi nem akadályozza meg abban, hogy megtegyék ezt a visszavonást, és újra elénk hozzák a törvényjavaslatot. Nyilvánvalóan azzal, hogy azt szeretnék elérni, hogy ehhez egy módosító javaslat mindenképpen elfogadásra kerüljön, azt is biztosítják, hogy ez a törvény szabályosan, a karácsonyi ünnepek előtt már ne legyen elfogadható, azaz teljesen egyértelmű: ez ezek után már csak (Dr. Salamon László: Térjünk el a Házszabálytól!) a következő évben kerülhet szabályosan elfogadásra, mert nyilvánvalóan... (Dr. Salamon László: Ti szavaztátok le a Házszabálytól való eltérést, mi azt kértük!)

 

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Bocsánat, a Házszabálytól való eltérést ne tessék idekeverni, képviselő úr (Dr. Salamon László: Nem keverem!), mert ha szabályosan dolgozunk - én arról beszéltem -, ha szabályosan dolgozunk és betartjuk a Házszabályt, abban az esetben igaz az, amit mondtam. (Dr. Salamon László: Szabályosan? Ez a szabály!)

Átverésnek tekintjük ezt a törvényjavaslatot, és felhívjuk az önök figyelmét arra, hogy mi úgy gondoljuk, az országgyűlési képviselők közül a vagyonnyilatkozatot az, akivel kapcsolatban bármilyen probléma felmerült, hozza nyilvánosságra. Ez úton is felszólítom Torgyán József képviselő urat, hogy ezt tegye meg annak érdekében, hogy az Országgyűlés további lejáratását elkerülhessük, és az egyébként hihetetlenül mély pontra süllyedt országgyűlési tekintélyt valamilyen módon, ha még lehet, egy kicsit megpróbáljuk megóvni. Amennyiben Torgyán József úr ezt megteszi, abban az esetben megkezdődhet egy higgadt, nyugodt munka, és rövid időn belül megalkotható lehet az a változat, amely esetleg javíthat az egyébként nyilvánvalóan javítható törvényen, hiszen nincs olyan törvény, amelyen ne lehetne javítani.

Még egyszer szeretném tehát hangsúlyozni: ez a vagyonnyilatkozat nem alkalmas arra, hogy megfelelően kimutatást adjon a képviselő vagyonáról. Csak egyetlenegy példát hadd mondjak, nem szeretnék részletekbe menni a vezérszónoki beszédben, de ez a vagyonnyilatkozat nem teszi lehetővé például az ingatlan azonosítását, hiszen az ingatlanra vonatkozó cím vagy helyrajzi szám a vagyonnyilatkozatban nem szerepel, azaz ha valaki beírja, hogy Budapest, családi ház, és alaposan körülírja, akkor néhány tízezer házból lehet majd válogatni, vajon melyik az a képviselő úr által megjelölt ház. Azaz nem lehet azonosítani az ingatlant, ebből az is következik, hogy még annyira sem alkalmas a vagyoni helyzet kimutatására, mint a jelenleg hatályos törvény - de ez csak egy apróság, még oly sokat lehetne felsorolni ezek közül a szempontok közül.

Tehát ebben a formájában semmilyen körülmények között nem tudjuk támogatni a javaslatot, és még egyszer kérem, hogy akivel kapcsolatban bármilyen probléma felmerült, az hozza nyilvánosságra a vagyonnyilatkozatát.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Balsai István képviselő úr, frakcióvezető úr a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében, aki a helyéről kívánja elmondani vezérszónoki felszólalását. Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Két oka van annak, hogy a helyemen szeretnék maradni: az egyik az, hogy Horváth Balázs urat helyettesítem, akit váratlan betegsége akadályoz meg abban, hogy hozzászóljon mint előterjesztő is ebben a vitában; a másik pedig az, hogy én úgy gondolom, a Magyar Országgyűlés szónoki emelvénye ennél méltóbb tárgyalásokat kíván meg (Taps az MSZP soraiban.), ezért ezzel a mai nappal sajnos annak a botránypolitizálásnak egy újabb fejezetéhez értünk, amelyre itt mások utaltak.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum már hosszabb ideje mélységes aggodalommal szemléli azt a fajta, politikainak nem is nevezhető vitaáradatot, amely itt az Országgyűlés plenáris üléstermében zajlik, és elhatároztuk, hogy csak akkor veszünk ebben részt, ha valóban van értelme. Ezért nem vettünk részt a múlt héten sem abban a bizonyos vizsgálóbizottsági vitában, amellyel kapcsolatban én most itt, mivel nem tárgya a mai ülésünknek, semmit sem kívánok megjegyezni. Remélhetőleg - mivel az ügy oka mindkét esetben ugyanaz - hamarosan pontot tehetünk a végére.

Nem az a baj, tisztelt képviselőtársaim, egy törvényjavaslatnak nem lehet okvetlenül az a hibája, hogy gyorsan születik meg; gyorsan is lehet nagyon jó javaslatokat előterjeszteni. Én sokkal nagyobb problémának tartanám azt, ha elnagyolt javaslatokat kellene itt bármilyen gyorsított eljárásban elfogadni.

Többször elmondtuk azt - és Horváth Balázs aláírása ezt jelenti az indítványon -, hogy érdekeltek vagyunk abban, hogy ha bármilyen okból, bármilyen okra is visszavezethetően, bármelyik képviselőtársunk ügye kapcsán felmerült ok miatt rá kell arra döbbennünk, hogy az egyébként általunk nem támogatott, 1997-ben meghozott törvény nem kifogástalan és nem megnyugtató, a Magyar Demokrata Fórum ezt a törekvést nem kívánja meggátolni, ebben részt kíván venni. Teljesen világos az - és azt hiszem, ebben mégiscsak egyetérthetünk, bár ellenzéki felszólalók próbálták ezt a megállapítást kisebbíteni -, hogy nem jó az 1997-es szabályozás, amely a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozóan az úgynevezett vagyonnyilatkozatokra terjed ki.

 

(9.20)

 

Nem jó, mert láthatjuk, hogy nemcsak a mostani eset kapcsán, hanem általában a vagyonnyilatkozat hatálya, annak titkossága, annak hozzáférhetetlensége és minden ebből fakadó probléma a képviselők jogállásához - nyilván - megkövetelt átláthatóságot nélkülözi. Nem kívánok visszautalni az akkori vitákra, Hankó Faragó úr említette, hogy ennek a javaslatnak a megszületése szerinte helyes mederben és helyes körülmények között született.

Mi úgy látjuk, hogy nem így van, és hogy mennyire nem így van, két tényt szeretnék elmondani, bár nyilván ismerik. A mai nap reggeléig az egyébként két hete hozzáférhető vagyonnyilatkozatok másolatait a tisztelt képviselőtársaimnak nem egészen egyharmada vette át. Szeretném, ha mindenki elgondolkodna ezen a tényen: a 386 képviselőnek nem egészen egyharmada vette át. Nem tudom, ki mit csinált vele, de tény az, hogy ennél kevesebben hozták nyilvánosságra, holott ahogy hallottuk Hankó Faragó képviselő úrtól, ez két hete mindenkit megillet - szerinte azt megelőzően is, de most már biztosan.

A másik: néhány nappal ezelőtt egy nagy nézettségű kereskedelmi televízió adásában - talán önök is tapasztalták - a magyar közvélemény 4 százaléka hiszi el azt, hogy mindaz, amiről itt beszélünk, valós alapot tartalmaz. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a probléma, ide jutottunk ezzel a botránypolitizálással, és ez a legnagyobb szomorúságunk, a Magyar Demokrata Fórum legnagyobb problémája az egész üggyel kapcsolatban, hogy mindössze 4 százaléka tartja a képviselők által a törvény kötelező ereje szerint adandó bevallást hitelesnek. Ezen kellene változtatni, tisztelt képviselőtársaim.

A törvény még elfogadása esetén sem fogja azt a célt elérni, amit elvárunk tőle, de természetesen ez nem gátolhat meg bennünket abban, hogy jó törvényt alkossunk. Jó törvényt akkor lehet alkotni, ha a címe is azt fejezi ki, amiről szól. Már 1997-ben sem volt jó a törvény címe, hiszen ez a törvény - különösen a ma előterjesztett - nem a képviselők, hanem a képviselők és hozzátartozóik jogállásáról szól. Nagyon jól tudják, tisztelt itt ülő jogász képviselő kollégáim, hogy a nagy jelentőségű alkotmányos törvények fontosságához alkotmányos érdekek fűződnek. Ebben a törvényjavaslatban 386 képviselőn kívül - feltételezve, hogy a képviselők nagy többsége házas, és legalább két gyermekkel rendelkezik - több mint ezer hozzátartozó van kötelezettséggel érintve.

Szeretném megkérdezni, hogyan lehet a törvényt elnevezni a képviselői jogállásról szóló törvény módosításának, ha a törvény által érintetteknek a háromnegyed része nem képviselő. Ezt az előterjesztők figyelmébe ajánlom, mert nyilvánvalóan súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel ez a kérdés, és ahogy hallottuk, néhány óráig még van mód módosítani. Azt hiszem, elsőrendű szempont lenne az, ha az előterjesztők ezt megfogadnák, és a mi tanácsaink alapján egy alkotmánybírósági esetleges megmérettetést - legalább a címét illetően - elfogadhatóvá tennének.

Természetesen azt is el kell mondanom, hogy a Magyar Demokrata Fórum nemcsak azért kritizálja - de jobbító szándékkal - a javaslatot, mert ilyen jogászias és ilyen közjogias érvei vannak, hanem mert úgy gondoljuk, nem ez a törvény oldja meg ezt a problémát és ezt a bizonyos 4 százalékos hitelességet; nem ez a törvény fogja emelni legalább a megkívánt mértékre, tehát a többségi véleményig, hanem majd az a törvény, amelynek a beterjesztésén fáradozik a Magyar Demokrata Fórum. Az igazságügy-miniszter vezetésével az Igazságügyi Minisztériumban nagyjából ezzel egy időben került kidolgozásra egy olyan átfogó vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvény, amely nem kizárólag a parlamenti élet szereplőit érinti.

Azt is meg kell mondani, bármilyen sok ügyünk is van, vagy sok ügyet is gyártunk magunknak, nem a parlamenti képviselők vannak abban a helyzetben elsősorban, hogy az indirekt döntéseikkel a különböző törvényjavaslatok tekintetében hozott igen, nem vagy tartózkodom döntéseikkel a közélet rendkívül megfertőzött vagy annak vélt szereplői legyenek. Ezt akkor is el kell mondani, ha mostanában, nem egy esetben parlamenti képviselő is, sajnos, nem képviselői tevékenységgel összefüggésben mentelmi ügyeknek válik alanyává.

Úgy gondoljuk, a magyar közélet számára akkor lesz átfogó, átlátható és az ilyen törvényhez fűződő elvárásoknak megfelelő a helyzet, ha a közélet minden szereplőjét, természetesen a minisztereket, a különböző, az alkotmányban nevesített közjogi funkciókat betöltőket, a köztársasági elnököt, az alkotmánybírákat és az Alkotmánybíróság elnökét, a bírákat, az ügyészeket, az állampolgári jogok biztosait és természetesen a polgármestereket, a helyi önkormányzatokban ülő, igencsak sok konkrét döntésben részt vevő személyeket mind-mind egy átfogó törvény nagyjából arra kötelezi, amire ez a törvény szándéka szerint irányul. Akkor és csak is akkor lehet a magyar parlament tekintélyét is némileg visszaszerezve olyan megfelelő szabályozást magából kiizzadnia - hogy ezt a szót használjam -, amely nem azzal tűnik ki, hogy példátlanul szigorú és páratlanul gyors, mert ezeknek nem kell, hogy a törvények velejárói legyenek. Azt gondolom, a törvénynek jónak, időtállónak kell lennie, de ez jelenleg - ahogy én a törvényjavaslat jelenlegi állapotát ismerem - sem nem időtálló, sem nem kifogástalan.

Összegezve, tisztelt Országgyűlés, a Magyar Demokrata Fórum szeretné világossá tenni, hogy támogatja a javaslatot, érdekelt abban, hogy egy jó, alkotmányos törvény szülessen, azonban a jelenlegi formájában ez még nem az.

Köszönöm a figyelmüket.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, frakcióvezető úr. Hozzászólásra következik Fenyvessy Zoltán képviselő úr, a MIÉP képviselőcsoportja nevében. Öné a szó.

 

DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Előre kívánom bocsátani, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja mindenféle olyan átvilágítási kezdeményezést támogat, amely tisztázhatja a közélet szereplőinek és így az országgyűlési képviselőknek is a vagyoni helyzetét, a vagyoni gyarapodását és egyáltalán - korábban más képviselők azt mondták - az üvegzsebűvé tételét. Volt olyan képviselőtársunk, aki ezt az egész vetkőztetést politikai nudizmusnak nevezte, az egyik előterjesztő azt mondta, hogy minden képviselő mutassa meg azt, amije van. Ez is a politikai nudizmus kategóriájába tartozhat, de fontosabb ez a probléma annál, hogy ilyen tréfás elszólásokkal el lehetne ütni a lényegét vagy az élét.

Igaz, amit Balsai képviselő úr mondott, hogy a lakosság igen jelentős hányada nem hiszi el azt, amit ma a képviselők állítanak saját vagyoni gyarapodásukról, mert a lakosság bizalma nemcsak a képviselőkben rendült meg, hanem úgy általában erkölcsi válság van az országban, és azt is tudja pontosan a lakosság, hogy nem az országgyűlési képviselők építik a legnagyobb palotákat ma Magyarországon. Óriási vagyongyarapodásoknak lehetünk tanúi, nábobok, földbirtokok, kastélyok születnek ma Magyarországon, és ezeket nem országgyűlési képviselők, nem is pártelnökök építik. A lakosság - legalábbis a hozzám eljutott információk alapján - arra sokkal inkább kíváncsi lenne, hogy ezek a vagyongyarapodások miből születnek, annak miért nem néz utána akár az APEH, akár más erre hivatott szerv, és ehhez képest eltörpülnek azok a vagyoni bevallások, amelyek az országgyűlési képviselők bevallásaiban szerepelnek feltüntetve.

Azt is előre kívánom bocsátani, hogy a MIÉP nagyon helyesnek tartaná, ha mindenki megtenné azt, hogy nyilvánosságra hozza az 1998-ban leadott vagyonnyilatkozatát már most is, amikor még csak lehetőség, de nem kötelező. Ebbe a mindenkibe természetesen beleértjük azokat is, akik az újságok címoldalán szerepelnek vagy szerepeltek, tehát akár Torgyán Józsefet, de mondhattam volna Horn Gyulát, Szekeres Imrét, és lehet a sort sorolni azokról, akik feltűnő vagyongyarapodásuk miatt az újságokba kerültek.

 

(9.30)

 

Tehát jó lenne, ha már most mindenki nyilvánosságra hozná, de az a múltra vonatkozik. Ez az előterjesztés pedig a jövőre vonatkozna. Tehát ez az alapvető eltérés a sajtóban és az ellenzéki képviselőtársaim által felhozott kifogásoknál. Nem azt mondják, hogy húzzunk most egy vonalat, az a múlt, arra is van egyébként egy előterjesztés, arról is fogunk beszélni, ez az előterjesztés pedig a jövőre vonatkozna.

Meggyőződésem, hogy amit ennek az előterjesztésnek a kapcsán a Szocialista Párt és a szabad demokrata képviselők mondtak ma és korábban is, nem más, mint kibúváskeresés, kifogás, hogy miért ne legyen nyilvános, és miért ne legyen átlátható az ő vagyonuk vagy a vagyongyarapodásuk. Akinek ugyanis nincs félnivalója, nincs takargatnivalója, az nyugodtan elfogadhat, megszavazhat egy ilyen előterjesztést; nem azt mondom, hogy szó szerint pontosan ezt, de egy ilyet nyugodtan. Nem mondom azt, hogy ez az előterjesztés hibátlan, ezen lehet és kell is javítani, de egy olyan jellegű előterjesztést, amely a jövőre nézve teljesen átláthatóvá és nyilvánossá teszi a képviselők vagyoni helyzetét, egy olyan előterjesztést, mondom, akinek nincs takargatni- és nincs félnivalója, elfogadhatatlan, hogy ne támogasson. Ha nem támogatja, annak valami hátsó oka lehet. Nem akarok találgatni.

Vitatkoznék egy-két elhangzott észrevétellel, mégpedig Hankó Faragó Miklós képviselőtársam néhány észrevételével, aki azt mondta, hogy a jelenlegi törvény is jó, hiszen a képviselő, ha akarja, nyilvánosságra hozhatja a vagyonnyilatkozatát. Hát ez az, itt a lényeg, ha akarja. És ugye elhangzott, hogy a képviselőknek még egyharmada sem vette föl a vagyonnyilatkozatát és nem hozta nyilvánosságra. Tehát ne a képviselőre bízzuk, és az a lényege, és mi ezért támogatjuk, hogy nem a képviselőn múlik, hogy nyilvánosságra akarja-e hozni, vagy sem, hanem kötelező nyilvánosságra hozni. Kötelező, mindenkinek, minden országgyűlési képviselőnek a vagyoni helyzetét, vagyoni gyarapodását, ha akarja a választópolgár, megnézhesse, láthassa, nyomon követhesse. Ne legyen takargatnivalója senkinek. Vagy ha van, ne legyen képviselő, nem kötelező képviselőnek se lenni. Óriási különbségnek tartjuk tehát azt, hogy nyilvánosságra lehet hozni, vagy pedig azt, hogy kötelező nyilvánosságra hozni a vagyonbevallást.

Azt is mondta Hankó Faragó Miklós, hogy a törvényjavaslat kijátszható. Hát persze! De nemcsak ez, minden törvényjavaslat kijátszható, az adótörvények, és lehetne sorolni, hogy mely törvények kijátszhatók. De azért ne abból induljunk ki, hogy egy törvény kijátszható, mert akkor fölöslegesen vagyunk itt, nem kéne törvényeket hoznunk, nem kellett volna egy hónappal ezelőtt az adótörvényeket meghozni, mert úgyis kijátszhatók, és ne abból induljunk ki, hogy minden képviselő eleve tisztességtelen, és ki fogja játszani a vagyonbevallását. Hozzunk egy törvényt, ami jól ellenőrizhető, csukjuk be azokat a kiskapukat, amelyek ma láthatók, és később, ha az is látható lesz, hogy még maradtak kiskapuk, akkor csukjuk majd be azokat a kiskapukat is.

Elhangzott itt az is az előterjesztőkhöz, hogy vonják vissza ezt az előterjesztést, dolgozzák át és majd újra terjesszék be. Ez a javaslat szerintem semmi másra nem jó, mint az időhúzás igénylése. Meggyőződésem, hogy akik ezt javasolják, azok a visszavont, majd átdolgozott és újra beterjesztett javaslatot sem támogatnák, ugyanúgy elutasítanák, egyszerűen félnek a nyilvános vagyonbevallástól, és ezért húzzák az időt, vagy húzni kívánják az időt.

Igaz, hogy az Országgyűlés tekintélye, sajnos, ma nagyon alacsonyan van. De egy ilyen előterjesztés, javított és módosított előterjesztés javíthatja az Országgyűlés tekintélyét, ha az országgyűlési képviselők vagyona áttekinthető és nyilvános lesz, egyszerűen megszűnnek azok a támadások, amelyek itt ma hétről hétre a parlamentben hallhatók, és ezáltal az emiatt lecsökkent tekintélye az Országgyűlésnek ismét feljebb lendülhet. Nem mondom azt, hogy visszanyerheti azt a tekintélyét, ami célszerű és nagyon üdvös lenne, de hogy növekedhet az Országgyűlés tekintélye, az egészen bizonyos.

Kritikaként elhangzott az is, hogy ennek az előterjesztésnek a melléklete nem tünteti fel a bevallásban az ingatlan címét. Én ezt nem az előterjesztés hátrányának tekintem, hanem az előnyének, ugyanis ez nyilvános. A mostani nyilvános bevallás sem tünteti fel az ingatlanok címét, csak a titkos. Ha megszűnik a titkosság, akkor nagyon helyes, hogy az ingatlanok címe, helyrajzi száma ne kerüljön be. De az is benne van, ha valaki jól elolvassa, hogy ha elindul egy eljárás a képviselővel szemben, akkor a képviselő köteles a mentelmi bizottság részére megadni az ingatlan címét, tehát bármikor utánajárható és ellenőrizhető. De hogy a nyilvánosba ne kerüljön bele, az számomra teljesen evidens.

Összefoglalva: én már az alkotmányügyi bizottság és a mentelmi bizottság ülésén is elmondtam a konkrét kifogásaimat, az idő hiánya miatt most ezt nem fogom megismételni. Konkrét kifogásaim vannak aziránt, hogy mindenki kezdeményezhet ilyen eljárást, hiszen megbéníthatja az Országgyűlés elnökének és a mentelmi bizottságnak a munkáját. Konkrét kifogásom van néhány eleme ellen, de összefoglalva, ezt egy javított, módosított változatban a Magyar Igazság és Élet Pártja általános vitára alkalmasnak tartja, elfogadja, és támogatni fogjuk, ha a módosítások megfelelőek lesznek, hogy végre legyen nyilvános vagyonbevallás.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végéhez értünk. Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás értelmében ugyancsak tíz-tíz perces időkeretben. De mielőtt ezekre sor kerülne, több képviselőtársam jelezte kétperces hozzászólási szándékát.

Elsőként megadom a szót Bauer Tamás úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Kénytelen vagyok mindenekelőtt arra utalni, hogy Rogán képviselő úr a vezérszónoklatában arra szólított föl minket, hogy járuljunk hozzá a Házszabálytól való eltéréshez. Amióta a jelenlegi kormánytöbbség, felrúgva a magyar parlamentarizmus tízéves hagyományát, az ellenzék álláspontját legyűrve bevezette azt a háromhetenkénti ülésezést, amely rendkívüli mértékben bénítja a parlament munkáját, azóta a Szabad Demokraták Szövetsége Házszabálytól való eltéréshez csak olyan rendkívüli esetekben járult hozzá, amikor ezt nemzetközi kötelezettségek, katonai szempontok vagy ilyesmi tette szükségessé. Más esetben, olyan esetekben, amikor ezt a kormánykoalíció valamilyen partikuláris szempontja kívánja, vagy amikor a Házszabálytól való eltérésre csak azért lenne szükség, mert önök háromhetenként hívják csak össze az Országgyűlést, akkor a szabad demokraták következetesen elutasítanak minden Házszabálytól való eltérést. Ez esetben is ezt teszik.

Ezen nem fogunk változtatni amíg önök a parlament normális, folyamatos működéséhez nem hajlandók visszatérni. Ezért nem fogjuk ebben az esetben sem megszavazni a Házszabálytól való eltérést.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak két percben megadom a szót Körömi Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

 

(9.40)

 

 

KÖRÖMI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A vitát figyelve, számomra egyetlenegy pontba foglalható össze a törvényjavaslatot benyújtók és az azt támadók nézeteinek különbsége, mégpedig abban, hogy akik azt mondják, hogy a jelenlegi helyzetben a képviselők által adott vagyonnyilatkozatokba bármelyik képviselő betekinthet, ezt én kutakodásnak nevezném, egészségtelen és beteges kutakodásnak nevezném. Ez biztosítja a kontrollt a képviselői vagyonnyilatkozatok fölött.

A törvényjavaslatot benyújtók a kutakodással szemben azt mondják, legyen ez eleve nyilvános, hiszen a képviselők vagyoni helyzetének és vagyongyarapodásának nincs nagyobb kontrollja, mint a helyi nyilvánosság. Azzal a kocsival jár-e, amit bevallott; ott lakik-e életvitelszerűen, ahol rendszeresen megjelenik? A helyi nyilvánosságnál nincs nagyobb kontroll, tisztelt képviselőtársaim! Mi nem a hűvös pincék mélyének szeretnénk vagyonnyilatkozatot tenni, hanem a lakosságnak, és egyetértek Balsai képviselő úrral a tekintetben, hogy nincs túl nagy bizalom ezekkel a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban. De én azt látom, hogy a lakosság ebben a kérdésben kettős álláspontot képvisel. Ez lehet, hogy igaz, de igényli.

Hadd mutassam fel azt a cikket, amely a Baranya megyei napilapban jelent meg, amely szerint a lakosság 84 százaléka nemhogy ezt igényli, hanem azt is igényli, hogy a helyi közgyűlési képviselőkre is terjessze ki a parlament a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételt és vagyongyarapodást, mert a költségvetési pénzek igen jelentős szelete helyben költődik el. Én azt gondolom, hogy a lakosság 84 százalékának igénye megadja számunkra azt a négyötödös többséget, amelynek tudatában képviselni tudjuk az álláspontunkat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik két percben Takács Imre képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Valóban elveszett a közbizalom, és az a diagnosztizálás, amiből a Fidesz kiindul, az nem teljesen jó, ezért a terápiát sem találja el. Egy majdnem rosszindulatú daganatnál nem lehet tyúkszemtapasszal gyógyítani a betegséget. Mert biztos igaz az, hogy a közbizalom visszanyeréséhez feltétlenül szükség van arra, hogy mindenki tiszta legyen a nemzet előtt, de arra is szükség van, hogy az erkölcsi magatartása tiszta legyen. Legalább ilyen fontosnak tartom az erkölcsös magatartást, és azért tapsoltam meg Balsai képviselőtársamat, mert valóban ezt a vitát nem a pulpituson kellene folytatni, hanem lent a pincében, akkor talán magas színvonalon lennénk. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiban.) Ha ezt az erkölcsi magatartást nem nyerjük vissza, ha nem tudunk a köz érdekében jól politizálni, ha erről beszélünk állandóan és nem a jó törvények meghozataláról, akkor nagy bajok lesznek. Én azt hiszem, hogy a szónak van démoni hatalma, de nemcsak meggyőzni tud a szó, hanem félrevezetni is, és ezt a félrevezetést, amit teszünk a parlamentben, nem szabad folytatni, mert a nemzet ezt nem eszi meg.

Nemcsak felvilágosítani tud a szó, hanem képes megtéveszteni is. És a mi szavainknak nem megtéveszteni, hanem felvilágosítani kell. Higgyék el, akik emberek között járnak, azok ezt tapasztalják. A vagyonnyilatkozattal bármennyire tisztára is mossuk magunkat, akkor sem leszünk tiszták, ha az általános emberi erkölcs területén igen gyengék vagyunk. Köszönöm szépen.

 

 

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

 

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Két percre megadom a szót Salamon László képviselő úrnak.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Keller képviselő úr azt mondta, hogy a koalíció az őáltala előterjesztett javaslatot leszavazta, ugyanakkor ugyanazt a javaslatot nyújtotta be. Ez véleményem szerint nem igaz, nem felel meg a valóságnak, de ha netán így lenne, akkor azt kérdezem meg Keller képviselő úrtól, hogy ha ugyanazt a javaslatot terjesztettük be, amit Keller képviselő úr, akkor miért nem tudják megszavazni. (Derültség és közbeszólás az MSZP padsoraiban.)

A másik dolog, hogy ennek a javaslatnak egy hibás pontja valóban volt, ezt az előterjesztő is említette, az ominózus 4. § (3) bekezdés, amely arról szól, hogy a múltra nézve a vagyonnyilatkozatokat vissza kell adni a képviselőknek. Mint mondottuk, Rubovszky képviselő úr módosító javaslatot terjesztett elő az előterjesztők egyetértésével arra, hogy ez a hibás megoldás maradjon el, ami annyit jelent, hogy a vagyonnyilatkozatok, amelyeket a múltban tettek, megőrzésre kerülnek, és bármikor vizsgálat tárgyává tehetők, például a vizsgálóbizottsági eljárás tárgyává. Rosszhiszemű tehát ez az érvelés; aki erről a módosító javaslatról tudomást nem véve érvel ebben a vitában, szerintem az nem vitatkozik, hanem vádaskodik és rágalmaz.

A harmadik dolog: erre a hibára mi magunktól rájöttünk, az is igaz, hogy ellenzéki képviselőtársaim is szóltak erről. Én azt szeretném megkérdezni, - tegyük fel, hogy nekünk talán eszünkbe sem jutott ez a hiba -, miért bűn az, ha a koalíció az ellenzék egy kritikáját elfogadja, magáévá teszi és módosító javaslatban előterjeszti. Miért kell ránk ezért haragudni, miért kell ezért méregbe gurulni, ahelyett, hogy azt mondanák, hogy nagyon köszönjük, hogy megfogadták a kritikánkat, ez ellenzéki siker, elhárult az akadály attól, hogy az évenkénti átvilágítási törvény megszülessék a vagyonnyilatkozatokról, s gyorsan, közösen fogadjuk el kétharmados többséggel?

Egyszerűen nem értem! (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ.

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Már nincs a teremben Zsikla Győző képviselő úr, aki a Kisgazdapárt előadója volt, és azt sugallta az Országgyűlésnek és a közvéleménynek, hogy azért nem érdemes nyilvánosságra hozni ezeket a vagyonnyilatkozatokat, mert azok fénymásolatába bármikor be lehet javítani és meg lehet azokat hamisítani. Nem tudom, hogy ő felvette-e a vagyonnyilatkozatát - gondolom, hogy többen vagyunk itt olyanok, akik ezt már megtettük, sőt nyilvánosságra is hoztuk a vagyonnyilatkozatunkat -, az tudhatja egészen pontosan, hogy ebben az esetben egy meglehetősen precíz, szigorú és kötött eljárást követ a bizottság apparátusa, mert kizárólag a képviselő jelenlétében bontják fel a borítékot, a boríték felbontását követően a képviselő szignójával zárják azt vissza, és ezt megelőzően készül egy fénymásolat, amelyet a bizottság tagja hitelesít, és ezután adja át a képviselőnek. Én úgy gondolom, hogy egy ilyen eljárás keretében ennél megnyugtatóbb módon a hitelességet nem lehet biztosítani, s nyilván ha valaki komolyan gondolja, hogy nyilvánosságra hozza a vagyonnyilatkozatát, azzal kapcsolatban igazából érdemben fel sem merül, hogy itt meghamisításról szó lehet. Ez csak egy nagyon gyenge kifogás.

Salamon László képviselő úr azt mondta, hogy miért haragszunk azért, mert ez a - mondjuk így - hibás rendelkezés bekerült ebbe a javaslatba... (Dr. Salamon László: Azért, hogy kijavítjuk!), és hogy kijavítja a kormánypárti többség. Természetesen nem erről van szó, hogy ez lenne a probléma. Itt a szándékról van szó, a szándékról, amely világosan mutatja, hogy mi volt ennek a javaslatnak a valódi célja. Ennek a javaslatnak a valódi célja az volt, hogy megmentsék azt a képviselőtársukat, aki ebbe a hírbe keveredett. Ez a része a törvényjavaslatnak kizárólag erről szól, semmi másról. Csak miután, hogy úgy mondjam, önök lebuktak ebben az ügyben, az után tették meg a módosítást.

Egyébként azzal, hogy ezt indítványozzák a tisztelt kormánypárti képviselők, hogy vegyük ki, természetesen egyetértünk. (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Ettől még sokkal jobb nem lesz a javaslat, de valamivel már javul, viszont egyértelműen rámutat a szándékra.

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Salamon Képviselő Úr! Teljesen világos volt a vezérszónoki beszédemben az, hogy a Házszabály módosítására vonatkozóan nyújtottunk be javaslatot, teljesen azonos tartalommal, mint amit most a koalíció benyújtott. A múlt héten azt önök leszavazták, most pedig tartalmában ugyanazt a javaslatot benyújtották. Azt mondtam, hogy mi ezt támogatni fogjuk, módosítás nélkül támogatjuk. Ha odafigyelt volna, akkor erre rájött volna, és nem csúsztatva szól hozzá a kétpercesben.

A másik az ominózus 4. § (3) bekezdés. Semmiféle rosszhiszeműség nincs, Salamon képviselő úr! És hogy valóban az önök szándéka az volt, hogy a zárt borítékokat megszüntessék, s ezzel Torgyán Józsefnek menlevelet biztosítsanak, azt nagyon jól mutatja, tisztelt képviselő úr, ha most már megpróbálják ezt magyarázni, és megpróbálják úgy beállítani, hogy ez egy véletlen volt, és rájöttek, hogy ezt most már másképp kell csinálni. Itt van a Torgyán József vizsgálóbizottságára vonatkozó módosító javaslat, Répássy képviselő úr 5. ajánlási pontja, erről majd még lesz szó. Ha megnézi ezt a módosító javaslatot, világosan kiderül az ön számára, hogy pontosan ugyanebből az elgondolásból fakadt az 5. számú módosító javaslat. Tehát abból indult ki Répássy képviselő úr, hogy a zárt borítékokat meg kell szüntetni, és már a vizsgálóbizottságnál is így adott be módosító javaslatot a képviselő úr.

Tehát én azt gondolom, hogy nem az ellenzéki képviselők értelmezésében van a baj, hanem az önök szándéka volt olyan, hogy Torgyán Józsefnek segítséget nyújtsanak abban, hogy a zárt boríték tartalmára soha ne derüljön fény.

 

 

(9.50)

 

Végig azt játszották, képviselő úr, a koalíciós többség végig azt mondta a vitában, vitán kívül, hogy módosítás nélkül elfogadható az önök javaslata, és azért térjünk el a Házszabálytól, mert gyakorlatilag mindenféle módosító javaslat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nélkül végigvihető a javaslat.

Ez bicsaklott most meg, képviselő úr!

 

ELNÖK: Szintén két percre adom meg a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, MSZP.

 

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Több problematikus rendelkezése is van ennek a törvényjavaslatnak. Én egy ellentmondásra szeretném a figyelmet felhívni, ami megítélésem szerint a javaslat eredeti céljával ellentétes eredményre vezethet. Ez pedig az, hogy a törvényjavaslat 2. §-ának (2) bekezdése szerint a nyilatkozatot az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza. Jó, ez eddig rendben is van; más problémáról majd e körben még szólni fogok. Utána van a vagyonnyilatkozat-ellenőrzési eljárás, ami az egésznek a lényege. Tehát, ha a vagyonnyilatkozat tartalmát illetően megalapozott bejelentés érkezik, akkor jön a vizsgálat. De ugyanakkor ugyanennek a 2. §-nak a (4) bekezdése azt mondja, hogy az ellenőrzés során - amit a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság folytat le, és bekéri az adatokat a vizsgálat alá vont képviselőtől - az adatokba a képviselő hozzájárulása nélkül csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Akkor hol van az a nyilvánosság, ami éppen a legfontosabb volna a társadalom számára?! Amikor szembesítik a valóságot a valótlannak bizonyuló nyilatkozattal?! Tehát alapjaiban ellentmondás van.

S ez még mindig nincs ezzel befejezve, mert az (5) bekezdés azt mondja, hogy a (4) bekezdés szerint "az Országgyűlés elnökének átadott adatokat...", arról már nem rendelkezik aztán a törvényjavaslat, hogy az Országgyűlés elnöke mit csinálhat a mentelmi bizottság vizsgálati eredményével, hogy azt nyilvánosságra hozhatja-e; erre sincs felhatalmazva. Ugyanakkor az (5) bekezdés pedig azt mondja, hogy az azonosító adatokat, tehát a bizonyítékokat 30 napon belül a nyilvántartásból törölni kell.

Tehát összefüggéseiben nézve ez az egész fából vaskarika. Köszönöm. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van! - Keller László: Ez a nagy nyilvánosság!)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP.

 

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Már most jelzem, hogy több kétpercesben fogok tudni csak reagálni azokra, amik a vezérszónoklatban elhangzottak.

Az első: hadd nyúljak vissza Rogán Antalhoz, a botránypolitizáláshoz! Szeretnék az önök figyelmébe ajánlani két dolgot. Tisztelt kormánypárti Képviselőim! Önök fordítva ülnek a lovon! Én itt ültem az előző ciklusban, és tudom, hogy mit jelent a Fidesz részéről a botránypolitizálás. Egy része ugyanazt folytatja ma is, miközben egy másik része a hatalom mindenáron való megszerzésére törekszik, és önöknek van szüksége a botrányra.

Kedves Répássy Képviselő Úr! Vegyük a tegnap délutánt! Amikor arról kellett volna beszélni a Gazdasági Minisztérium képviselőjének, hogy hogyan csapták be az energiaár-változással a kisfogyasztót és a nagyfogyasztót, erre az önök államtitkára a következő választ adta: ahelyett, hogy válaszolt volna a kérdésekre, egy, a pedagógiai pályán tisztességben megőszült, gyanútlan embert megvádolt, teljesen alaptalanul - semmi köze nem volt a dolognak ehhez (Dr. Répássy Róbert: Tárgyra!), és ő ezt megtette! Kérem, behozta ide a Házba! Ennek az embernek ma otthon magyarázkodni kell! (Dr. Répássy Róbert: Tárgyra!) Általános vitáról van szó, képviselő úr, és önök kezdték a botránypolitizálást! (Zaj.)

Tovább folytatom: a költségvetési vitában, amikor arról kellett volna beszélni, hogy milyen tisztességtelen módon zárták ki az összes olyan indítványt, amitől féltek, hogy esetleg valamilyen kombinációban átmegy az indítvány, ezeket kizárták, a többit visszavonatták. Erre mi történik? Megvádolnak egy olyan képviselőt, aki hat éve küzd a 4-es útért, jelenlétével a parlamentben, interpellációval, módosító indítvánnyal és minden egyébbel. Sokkal egyszerűbb volt azt mondani, hogy nem vett részt a szavazásban.

Tovább folytatom: Zsikla úrnak tudni kell, itt voltunk az éjszaka. Itt voltunk fél 3-ig, és fél 3-ig Torgyán miniszter úr, országgyűlési képviselő, nem volt képes arra, hogy fölfedje, mit szándékozik tenni a kormány az üzletrésztulajdonnal. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hiába vártuk és hiába kértük!

Folytatom a következőben. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Tíz fő jelentkezett még kétpercesre és négyen írásban normál felszólalásra; csak a tájékoztatás kedvéért mondom. Két percre megadom a szót Csige József képviselő úrnak, MSZP.

 

CSIGE JÓZSEF (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 96:4 - ez a mi súlyunk a magyar közvélemény előtt. 96 százalék a lehető legrosszabbnak lát bennünket, 4 százalék - ami tulajdonképpen kiadódik a rokonság köréből, mondjuk meg -, aki elfogadhatónak. Régebben sem voltunk valami jó hírűek, de ennyire mélyen még soha. Romolhat még ez? Nem, ez már a hibahatáron van, ez már csak statisztika. Mikor és miért züllött le ennyire a hírünk? Sosem voltak abban a helyzetben egyetlenegy országban sem ellenzéki pártok vagy képviselők, hogy ők maguk ezt megtehessék. Ebben mindig a hatalom birtokosai játszották, játsszák és fogják játszani a meghatározó szerepet. Nem szeretném megérni, hogy egyszer úgy szólítsanak meg bennünket, hogy tisztelt botránygyűlés.

Nyilvánosságra hozás: kinek van vaj a fején? Kivettem, nyilvánosságra hoztam, mindenki számára ellenőrizhetővé tettem a vagyonnyilatkozatomat, abban két fillér hibát nem talál senki, mert nincs olyan vagyon, hogy rejtegetni kellene. (Dr. Répássy Róbert: Helyes. Végre egy tisztességes...) Aki nekem azt mondja, hogy ha ezt a rossz törvénymódosító javaslatot nem szavazom meg, akkor vaj van emiatt a fejemen, akkor én élek a gyanúval, hogy ő már előre védekezik, mert hogy itt vaj nincs, az biztos - hogy ott van-e, az majd kiderül.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sajnálom, hogy a Fidesz vezérszónoka, Rogán képviselő úr, miután elmondta a vezérszónoklatát, távozott. (Keller László: Így szokta csinálni.) Tudom, hogy ő Kövér pártelnök úr kabinetfőnöke, és nyilván már a Lendvay utcában van, és nyilván azt feltételezi, hogy akkor nem is fogunk visszatérni a fölszólalására, de én visszatérek rá.

Rogán képviselő úr azzal kezdte - mert önök, ugye, nem szeretik a botránypolitizálást -, hogy mi van Horn Gyula villájával, és hogy ő a Postabanktól kapott hitelt, és a Postabank 150 milliárdos veszteséget halmozott fel. Nos, tisztelt fideszes Képviselők! Több mint egy éve minden héten szavaz a Ház arról - bocsánat, minden harmadik héten, amikor önök hajlandók összehívni a parlamentet (Csige József: Hébe-hóba!) -, hogy legyen-e vizsgálóbizottság arról, hogy a Postabank konszolidációjára a Fidesz hogyan költ el 150 milliárdot, hogy ez valóban veszteség-e, amint önök állítják, vagy valakiknek nyereség. Önök, az egész kormánykoalíció minden harmadik héten megakadályozza azt, hogy a vizsgálóbizottság megalakuljon. Nos, kinek mekkora vaj van, mekkora fején, közös fején, közös vaj, amiért megakadályozzák azt, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság - 78 aláírás megvan hozzá, Salamon képviselő úr - vizsgálja azt, hogy önök hova teszik a 150 milliárdot? Mekkora fejen, mekkora vaj van, kedves Répássy képviselő úr?

Tegnapelőtt négy vizsgálóbizottságról való tárgyalást méltóztattak megakadályozni, holott mindegyikhez megvan a Házszabály szerinti aláírás, mindegyiket kötelesek lennének önök létrehozni, és ennek ellenére önök megakadályozzák. Mekkora vaj, mekkora fideszes fejen, tisztelt képviselőtársaim?

Köszönöm szépen. Majd a következő kétpercesben folytatom Rogán képviselő úr fölszólalásának elemzését. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, MDF:

 

ÉKES JÓZSEF (MDF): Köszönöm, elnök úr, a szót. Kissé meglepett az egész folyamat, ami a mai napon történik, és talán Göndör István szavaival élve: valahogy az ember furcsán érzi magát a parlamentben. Ma az állampolgár teljesen természetesen viselkedik, amikor a parlamenten belül feltételezések uralják a parlament viselkedését, s a parlamenti képviselők egymást jelentgetik fel sorra.

 

 

(10.00)

 

 

Szomorú ez a tény. Akkor mit várunk az állampolgár véleményalkotásától?

Ezt a törvényt, úgy érzem, nagyon gyorsan le kellene zárni, és tiszta vizet kellene önteni a pohárba, azért is, hisz az állampolgárok nem arra kíváncsiak, hogy egy képviselő, mondjuk, rendelkezik-e családi házzal, hanem azokra a nagyságrendekre kíváncsi, ahol több száz milliós vagyoni értékek, családi házak jelennek meg, vagy a kétéves vagy a még meg nem született gyereknek a nevén már több száz milliós vagyoni értékek halmozódnak fel. Erre kíváncsi az állampolgár!

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, mindenkinek lehetősége van a saját vagyonnyilatkozatát megtenni, kikérni, leadni és nyilvánosságra hozni. Sokan megtették, de már feltételezések vannak amögött is, tehát egymást bántjuk. Akkor mit várunk az állampolgártól?

Felmerült annak a kérdése, hogy a parlamenti képviselő hozza nyilvánosságra a saját lakcímét: Ajka, Ságvári út 1., helyrajzi szám: 2592.; 450 négyzetméteres telken egy 100 négyzetméteres, 60 éves családi házban lakom, például. Nyugodtan el lehet mondani. Van egy Daewoo Nubirám, még 26 hónapos törlesztés van rajta. Ilyen egyszerű a kérdés.

Aki úgy érzi, hogy tisztességesen be tudja vallani a vagyonát, tegye meg, hozza nyilvánosságra, és az állampolgár részéről sincs feltételezés. És ahogy képviselőtársam mondta, helyileg az állampolgárok tudják, hogy a parlamenti képviselő vagy önkormányzati képviselő milyen vagyonnal rendelkezik.

Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, MSZP.

 

DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Továbbra is feszegetném azt, hogy a vagyon mellett másra is szükség van ahhoz, hogy a tekintélyünket visszaszerezzünk, elsősorban a tisztességes emberi magatartásra. Mert szentül hiszem azt, hogy a politika az emberért van, és ha a politika az emberért van, akkor a politikának erkölcsösnek kell lenni. Hozzátartozik az ehhez, hogy ha mi olyan módosító javaslatot adunk be, ami a nemzet javára való, azt politikától függetlenül fogadják el kormánypárti képviselőtársaim, mert ez az önök érdekét is szolgálja.

Az egyik fórumon azt mondja nekem az egyik paraszt néni, hogy az Országház ne a pártok, hanem az ország háza legyen. Ez csak akkor lehet az ország háza, ha minden ésszerű javaslatot elfogadnak, és a most, általunk benyújtott javaslatot is jó lett volna, ha jobban figyelembe veszik.

A másik, amit szeretnék mondani, hogy a fegyelmezett munka is hozzátartozik az erkölcshöz. Nézzük meg, hányan vagyunk itt most az ülésteremben! Nézzük meg azt, hogy milyen aktivitással vesz részt a 385 képviselő a munkában! (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Egyik-másik képviselőnek idegenvezetőre lenne szüksége, hogy megtalálja a helyét.

A következő, amit nagyon fontosnak tartok, az az, hogy az igazságot képviseljük, mert az igazság kimondása szintén a közbizalom visszaszerzését jelenti. Széchenyi ezzel kapcsolatban azt mondja: az igazság legyőzi a hatalmat.

Az igazság legyőzi a hatalmat - bízom benne, hogy ez egyszer így lesz. Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, Fidesz.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Hankó Faragó és Keller képviselőtársaim az előterjesztők szándékát vizsgálgatták a 4. § (3) bekezdés eredeti formáját illetően, és jutottak egy rosszhiszemű megállapításhoz.

Mi is volt a kiindulópont? Majtényi adatvédelmi biztos úrnak a véleménye, amely azt mondotta, hogy a személyi adatokat csak a képviselői önrendelkezési jog jegyében lehet nyilvánosságra hozni. Ez a megfontolás volt az, tisztelt képviselőtársaim, mely ezt a 4. § (3) bekezdést az eredeti szövegében ihlette, kétségtelenül nem a legtökéletesebb módon. Persze szándékainkról lehet rosszhiszemű feltételezéseket tenni, erre mondom, hogy ez vádaskodás és rágalmazás, és még egy magyar közmondást teszek hozzá: ki mint él, úgy ítél.

De gondoljuk tovább a dolgot! Rubovszky György képviselő úr módosító javaslata viszont megteremti annak a lehetőségét, hogy most már Torgyán József képviselő úr is köteles legyen kibontani a borítékát. Én nem tudom, hogy Torgyán József mit gondol, mit akar erről, és nem is érdekel. Én azt tudom, hogy ez a törvényjavaslat és a Fidesz által támogatott vizsgálóbizottsági javaslat együttesen biztosítja annak lehetőségét, hogy mindenki köteles legyen nyilvánosságra hozni vagyoni viszonyait, Torgyán József is.

Ha önök - és akkor most nézzük itt a szándékot, tisztelt képviselőtársaim! - valóban komolyan gondolják, hogy itt a történet Torgyán József borítékjáról szól, akkor nagyon kérem, gondolják végig, szavazzák meg ezeket a megoldásokat, mert ezek és csak ezek a megoldások teszik lehetővé, hogy Torgyán József képviselő úr borítékjába betekintést nyerhessenek mások is.

Én is nagyon kíváncsi vagyok az önök szándékára, hogy valóban arról szól-e történet, mint amiről önök itt hosszadalmasan beszélnek. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Teljes mértékben egyetértek Ékes képviselő úrral, aki ezt a méltatlan vitát korábban nem követte végig, és meglepődik, amikor belecsöppen egy ilyen vitába. De azt is világosan kell látnia, képviselő úr, hogy ezzel a törvénymódosító javaslattal, ami a képviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról szól, sajnos nem önthetünk tiszta vizet a pohárba, mert nem az volt a szándéka a koalíciónak, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.

Tiszta vizet kellett volna öntenie a pohárba Torgyán József miniszter úrnak, és akkor nem kerül a Ház ilyen méltatlan helyzetbe, nem kerülnek a tisztességes képviselők ilyen méltatlan helyzetbe. Nem arról szólt itt az elmúlt hónapban a történet, hogy fölfedezték volna, hogy Ékes képviselő úrnak vagy akár a fiának 300 milliós villája épül! Fölfedezték Torgyán miniszter úrét az újságírók, és teljesen ellentmondásos nyilatkozatokat tett. És közben mit látunk? Azt látjuk, hogy az FVM-ből, a Környezetvédelmi Minisztériumból folyik ki a közpénz. Ezt látjuk közben! És közben, aki a közpénz felett rendelkezik, dinamikus módon gazdagodik. Erre nem tud a társadalom választ találni!

Mivel a vizsgálóbizottságokat - ami lehetővé tenné azt, hogy az Országgyűlés megvizsgálja, a közpénzeket hogyan használja fel az államigazgatás, illetve a miniszter - nem engedik létrehozni, erre nem kaphatunk választ, és közben csak a miniszter gazdagodása van a sajtó nyilvánossága előtt. Ezt nem lehet megmagyarázni, és az a borzasztó, hogy itt 385 képviselőt sújt a társadalom azzal az értékítélettel, aminek szemtanúi vagyunk - egy ember miatt! Ez a döbbenetes, képviselőtársaim!

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Körömi Attila képviselő úrnak, Fidesz.

 

KÖRÖMI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én nem osztom azok véleményét, akik e Ház falai között is azt próbálják sulykolni a társadalom részére, hogy teljes egészében összeomlott a közbizalom a képviselőkkel szemben.

Engedjék meg, hogy utaljak a hétvégi hódmezővásárhelyi választási eredményre, nem a végeredményre, a részvételre, tisztelt képviselő urak és hölgyek; a választópolgárok 63 százaléka vett részt a választáson. Nem fordultak el a politikától. Egy igaz: vannak, akik ezt kívánják sugallni innen a parlament falai közül is kifelé, ezt írja a sajtó, hogy utána ezt lehessen majd lemérni a szavazópolgárok válaszaiból. Én ez nem hiszem. Ha ugyanilyet éreznék magammal szemben helyben, akkor nem venném a bátorságot, hogy szót kérjek a magyar parlamentben. Ezért azt kérem, legalább mi ne tegyük a lovat azok alá, akik abban érdekeltek, amiket most önök itt mondtak.

A másik: Keller képviselő úr, ne haragudjon, botránypolitizálással vádolnak bennünket, amikor négy képviselő egy normatív szabályt, egy törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. Szóval oda eljutni a parlamentben, hogy egy parlamenti képviselő egy törvényjavaslat-kezdeményezést botránykeltésnek minősít, mikor az a dolgunk, hogy ügyeket normatív módon szabályozzunk, ne pedig vadásszunk képviselőkre - én ezzel a véleménnyel szemben nem tudok mit tenni.

Azonban én megígérem önnek, hogy nem fogjuk vizsgálóbizottság fölállítását kezdeményezni a komlói polgármester úr - aki a Magyar Szocialista Párt parlamenti soraiban ül - lakásszerzéseivel kapcsolatban. (Felmutat egy papírt.) Nem fogunk parlamenti vizsgálóbizottságot kezdeményezni, azért, mert ő is és mindannyian részei vagyunk a parlamentnek, és majd ez a normatív szabály fogja eldönteni, hogy ki és mikor hozza nyilvánosságra a vagyonnyilatkozatát. Egyébként pedig Komlón folyik a botrány, sajnos.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

(10.10)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak.

 

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én az előbbi kétpercesem után mindjárt benyomtam a gombot, mert én kis naiv azt gondoltam, hogy az én szakmai észrevételeimre jön majd valamilyen szakmai válasz, de a kormánypárti sorokból egyetlenegy reagálást sem hallottam erre, hanem folyik tovább az, amit a vezérszónokuk elkezdett itt ma reggel. Körömi képviselő úr is a komlói polgármesterről beszélt, holott azt hiszem, inkább erről a törvényről kellene beszélnünk. (Közbeszólások, derültség a Fidesz és az FKGP soraiban.)

Nem kaptam egyetlenegy választ sem arra, hogy ez a törvényjavaslat el tudja-e érni a saját maga által kitűzött célt, tehát azt, ha valaki tesz egy alaposnak tűnő bejelentést egy képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatban, akkor annak az eredményeként a bejelentő egyáltalán megtudhatja-e azt, hogy ő igazat mondott, vagy pedig a gyanú alá vont képviselőt valahol rehabilitálni lehet a társadalom előtt vagy a saját bejelentője előtt, mert a törvénymódosító javaslat nem viszi végig az általa felvetett problémakört.

Megint csak arra szeretnék utalni, hogy megtiltja azt, hogy a bizonyítékokba a vizsgálóbizottság tagjain kívül bárki betekinthessen, és nem ad lehetőséget az Országgyűlés elnökének még arra sem, hogy a bejelentőt tájékoztassa a vizsgálat eredményéről, és nem ad arra sem lehetőséget, hogy a közvéleményt tájékoztassa erről. Azért mondom én, és higgyék el, nem akarok most politikai botrányt kelteni, de alkalmatlan a törvény a saját maga által kitűzött cél elérésére, mert pont arra nem alkalmas, amiért képviselőtársaim szerint ezt a törvényt meg kell alkotni, illetőleg ezt a módosítást el kell fogadni. Így nem fogjuk tudni elfogadni!

A következő kétpercesben ezt a gondolatot tovább kívánom fejtegetni. (Keller László tapsol.)

 

ELNÖK: Én inkább javasolnám, hogy a most is körülbelül 15 kétperces helyett mindenki próbálná egyszer kifejteni a véleményét, mert ennek soha nem lesz vége. A parlament át fog térni az éjszakai ülésezésre, nem hiszem, hogy ez a parlament tekintélyét növeli. Én arra kérek mindenkit, hogy bár együttes általános vita van a két témakörről, két javaslatról, de mégis ehhez, a konkrét kérdéshez szóljanak hozzá; hogy az ellenzék miért nem tudja elfogadni, a kormánypárt mivel ért egyet, ezzel foglalkozzanak! Az, hogy bekeverjük, és teljesen érintőlegesen különböző példákat mondunk... - úgy látom, ez a vita nagyon túlterjeszkedik.

Két percre megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP, de nagyon kérném, hogy tényleg kifejezetten a törvényhez szóljanak hozzá!

 

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Általános vita van, én viszont ezt ajánlom az ön figyelmébe.

Kedves képviselőtársaim, mitől van ez a mostani árnyékbokszolás? Hadd menjek vissza Ékes Józsefhez, ahogy ő megtette, és megtesszük mi folyamatosan, ahogy sorra kerülünk, és van egy képviselőnk, egy miniszterünk, aki nem tette meg, aki előidézte ezt a helyzetet, amit nekünk most így együtt kezelni kellene, és ebben vergődünk. Kedves Répássy képviselő úr és Salamon képviselő úr, ez nem más, mint az elmúlt két év története, ami arról szól, hogy az Orbán-Torgyán-kormány törvényen kívül és törvények felett áll. Tessék végiggondolni!

Salamon képviselő úr, csodálom az ön bűvészmutatványait, azt a jogértelmezést, ami csak ebben a parlamentben fordulhat elő, hogy a hetente az háromhetentét jelent. Folytatom tovább: azt mondják, hogy tények. Igen! Azért mondunk tényeket, hogy érthető legyen. Én magam nem jogász lévén mondom: kedves Salamon képviselő úr, ön most azt állítja, hogy miért bűn az, ha kijavítják - kikerestem a tegnapi forgatókönyvből. Magyarázza meg nekem, nagyon kérem, ön az ügyrendi bizottság elnöke, tegnap a szavazásoknál a nyelvhelyességi hibát miért nem lehetett kijavítani! Azért, mert ellenzéki képviselő nyújtotta be? (Dr. Hankó Faragó Miklós: Így van!) Akkor ez nem így működik? Ezt nem értem, az ön kétarcúságát, és ugyanakkor ezt azonnal visszafordítani! Nem igaz, képviselőtársaim! Mindenkinek van kötelme, megtehette volna, de nem tette.

Visszamehetünk egészen odáig, hogy a mentelmi a bizottság elnöke vajon miért várt három hetet azzal, hogy azt mondja, igen, most nyissuk fel, azzal együtt, amit önök mondtak, hogy az adatvédelmi biztos is nyilatkozott már. Ehelyett bár mind elmegyünk, mind nyilvánosságra hozzuk, de van egy miniszterünk, akire nem érvényes a törvény, aki kívül áll a törvényen! (Taps az MSZP soraiból. - Dr. Salamon László: Ügyrend, elnök úr!)

 

ELNÖK: Ügyrendi kérdésben jelentkezett Salamon László képviselő úr. Tessék!

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, szeretném megkérdezni, hogy a tegnapi szavazás tárgya-e ennek az ülésnek, mert ha igen, akkor ilyen kérdésekre személyes érintettség címén majd szót kell adni.

Azt gondolom, abba belebocsátkozni, hogy a tegnapi szavazás tárgyát képezően ki, mikor, milyen javaslatot terjesztett elő, arról milyen bizottságnak mi volt a véleménye, mikor szavaztak, mikor nem, ez a mai napirendi ponton, az én szerény véleményem szerint, kívül esik. Jó lenne, ha az elnök úr annyit megtenne, hogy az ilyen felszólalásokat nem engedné folytatni, mert akkor valóban teljesen elmegy a vita.

 

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Ha figyelemmel kísérte, 20 perces elnöklésem alatt már kétszer próbáltam az általános vitára - bár valóban, az általános vitába sok minden belefér -, a két törvényjavaslat vitájára korlátozni a felszólalásokat, és azt szerettem volna kérni, hogy a szétaprózott hozzászólások, a kétpercesek helyett, amelyek háromszori normál felszólalást jelentenek, inkább mindenki kifejtené normál felszólalásában ellenérveit, avagy érveit a két javaslat mellett.

A 26. napirendi pont a)-b) pontjának együttes vitája van előttünk, nagyon kérek minden képviselőt a patkó mindkét oldalán, hogy erre helyezzük a hangsúlyt! Ma még több törvényjavaslat vitája várható, nem jó, ha mindig hajnal fél háromig dolgozunk. Ez olyan, mint a katonaságnál, amikor délelőtt kiásattak velünk egy árkot, délután pedig betemettették velünk. Olyan értelmetlen munkának tűnik sokszor ez az egész vita, ha nem a tárgyra térünk! Arra kérek mindenkit, hogy a konkrét törvényjavaslathoz szóljanak hozzá, ezzel értek egyet, ezzel nem értek egyet.

Két percre megadom a szót Tóth Károly... (Dr. Salamon László: Személyes érintettség miatt kérek szót! - Dr. Répássy Róbert: Én meg ügyrendi indokkal!) Ügyrendi kérdésben többen jelentkeztek még. Mielőtt önnek adnám meg a szót, Répássy Róbert képviselő úr, Fidesz, következik.

Tessék!

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért jelentkeztem ügyrendi hozzászólásra, mert azt szerettem volna megtudakolni az elnök úrtól, hogy mint előterjesztő a vita végén szót kaphatok-e, mert egyébként akkor szeretném jelezni, hogy nem kívánok kétpercesekben reagálni a menet közben felvetett kérdésekre, inkább a végén, összefüggésében.

 

ELNÖK: A házszabályi rendelkezésnek megfelelően természetesen, képviselő úr, ön is és a másik két előterjesztő is reagálhat, bár szeretném, ha egyeztetnék, és hármójuk közül egy válaszolna.

Ügyrendi kérdésben jelentkezett Keller László. Tessék, képviselő úr!

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ügyrendi javaslatom az elnök úrra vonatkozik. Kérem az elnök urat, hogy az ülés vezetésére korlátozódjon a tevékenysége, és tartózkodjon a hozzászólások minősítésétől, általában az ülés tartalmának megítélésétől. Ön itt azt mondta, hogy értelmetlen, felesleges vita folyik a Házban. Tartózkodjon ettől, elnök úr!

Törekedjen arra, hogy a vitában, ha valaki kétpercesben akar szólni, kétpercesben kapjon szót, ha valaki hosszabban, abban kapjon szót, de arra nincsen szükség, hogy itt tízpercenként próbálja terrorizálni a képviselőket. Ezzel megy az idő, elnök úr!

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Képviselő úr, nem mondtam, hogy értelmetlen a vita. Minden vita értelmes, ha értelmes. (Derültség.) Még egyszer elmondom: mindenkinek megadom a szót, a kétperces és a normál felszólalásra a lehetőséget. Én javaslatot tettem, hogy a kétpercesekkel, amelyek állandóak, legalábbis az elmúlt 25 percben, amióta itt ülök, de az alelnök asszony is ezt erősítette meg, mielőtt átadta a helyet, telik el az idő, és sajnos tegnap is ezzel telt el, hogy állandó a reagálás. Higgyék el, a parlament tekintélyét csak növelné, hogy konkrétan, felkészülve, úgy, mint ahogy felkészült minden képviselő, egészben mondaná el a véleményét és ezzel letenné a voksát. Ez egy javaslat, nem muszáj élni vele, hiszen most is 15 ember jelentkezett kétpercesre. Természetesen mindenkinek meg fogom adni a szót, a Házszabály szerint kell is.

Így most két percre megadom a szót Tóth Károly képviselő úrnak. (Dr. Salamon László: Személyes érintettség miatt kértem szót!) De előtte még személyes érintettség miatt Salamon képviselő úrnak. Tessék!

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én egyébként megpróbáltam ezt elkerülni, de az elnök úr azt mondja, hogy ennek helye van, akkor viszont meg kell hogy kapjam Göndör képviselő úrnak a személyemet megszólító javaslatával szemben a személyes érintettség szerinti felszólalásra a lehetőséget.

Ami az Országgyűlés ülésezési rendjével kapcsolatos jogi álláspontot illeti: az egyrészt az ügyrendi bizottság álláspontja, nemcsak az enyém, bár kétségtelen egyetértek az ügyrendi bizottság álláspontjával, a hetente-háromhetente ülésezéssel kapcsolatos házszabály-értelmezésben.

Ehhez csak annyit kívánok hozzátenni, hogy az Alkotmánybíróság is mint a Házszabály egyik lehetséges értelmezését fogadta el az ügyrendi bizottság értelmezését, tehát tulajdonképpen az Alkotmánybíróság álláspontjával harmóniában van az ügyrendi bizottság álláspontja.

 

 

(10.20)

 

 

Másodszor: nem értem, hogy a tegnapi szavazáshoz az én személyemnek mi köze van azon kívül, hogy nyilván én is szavaztam, ha tegnap volt ez a szavazás. Bár nem derült ki Göndör képviselő úr felszólalásából, hogy milyen napirendi ponttal kapcsolatos szavazás milyen kérdésére utal, és nem fejtette ki, hogy mi azzal a szavazással - nyelvhelyességi kérdésre hivatkozott - kapcsolatban az én felelősségem. Én ezt a felszólalást inszinuációnak tartom és visszautasítom.

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Tóth Károly képviselő úrnak, MSZP. Tessék!

 

TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Képviselőtársaim! Én szeretném a pozitívumok elvén megközelíteni a kérdést. Azt mondta a legfőbb ügyész úr, nem az a dolga az ellenzéki képviselőnek, hogy bíráljon és kérdezzen. Három gratulációt szeretnék továbbítani.

1. Szeretnék gratulálni önöknek, az előterjesztőknek, mert következetesek önmagukhoz. Következetesen csak a felszínen akarnak mozogni, soha nem akarják érdemben megoldani az ügyet. Jelen esetben is csak a felszín, nehogy véletlenül megoldódjon. Ha valaki ezt nem hiszi, kérem, nézze meg a tegnapi szervezett bűnözés elleni törvénycsomagot, ahol a takarítónő melltartójának a színét már meg fogjuk tudni mondani, de azt, hogy ki volt a cég tulajdonosa, ki tette el a valódi hasznot, azt nem, ha meg igen, akkor kérdezzék meg Pallag úrtól, hogy mi lesz a sorsa, ha ennél tovább akar menni.

2. Gratulálok önöknek, mert továbbra is csak a felszínt akarják bemutatni. Mit jelent az, hogy nyilvánosságra hozzuk, hogy van egy 98 négyzetméteres lakása. Ez érhet 300 ezer forintot Kunágotán, és érhet 250 millió forintot az Istenhegyi úton. Válasszanak! Érdemi különbség! (Dr. Répássy Róbert: Olvassa el a törvényjavaslatot!) Elolvastam. Elolvastam, képviselőtársam. Budapesten belül is lényegi különbséget lehet tenni. Szíves figyelmébe ajánlom a X. kerület szélét a Keleti pályaudvari vasút mellett, és akkor nem ugyanannyi lesz az értéke annak a 98 négyzetméteres lakásnak.

3. Gratulálok Répássy úrnak, mert győzött Torgyán úr. Ő olvasott egy könyvet, amit ön nem. Egy mondatot hadd idézzek belőle. Azért gratulálok, mert azt írja ez a könyv, "ha nem tudsz tisztességes módszerekkel győzni, harcolj fortélyokkal, vagy egy harmadikkal végeztesd el a piszkos munkát". Sajnálom, hogy ön felvállalta. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elég furcsa a helyzet, lassan nem is a parlamentben érzem magam, hanem valamilyen furcsa társaságban, ahol arról beszélgetnek, hogy mennyire szeretnének Norvégiában lakni, mert onnan olyan jól lehet Olaszországba vágyódni. Itt most már mindenféléről szó van, csak a tényekről nem. Ezt a vitát valóban arra használják fel, hogy további személyeskedő botránykeltéssel botránkoztassák meg a közvéleményt.

A mi előterjesztésünk pedig éppen annak a megnyugtatására, a leromlott közbizalom visszaszerzésére irányulna. Azt mondják, hogy ezzel a módosító indítvánnyal nem oldódik meg a kérdés. Ezzel azt is mondják, hogy az alapjogszabállyal végleg nem oldódik meg a kérdés. Tehát ha egy teljesen rossz, hasznavehetetlen jogszabályt, törvényt valamiképpen módosítani szándékoznánk - lehet, hogy nem tökéletes módon, de hisz az általános vita során a részletes vitáig be lehet nyújtani a módosító indítványokat -, akkor ez baj, tisztelt képviselőtársaim. Baj az, hogy egy valóban hasznavehetetlen valamit, a törvényt, amely abszolút nem oldja meg ezt a kérdést - nem oldja meg azt, hogy állandóan vádaskodhassunk, állandóan személyeskedve, kipécézve egyes képviselőt, a szemére hányjunk valamit -, hanem megpróbálja egy rendes, szabályozott mederbe terelni ezt az egész kérdést, amely magát a képviselő személyét is védi, és a közvéleményt is megpróbálja tájékoztatni. Miért baj ez?

Felhoztak itt különböző példákat a pénzek kicsorgatására. Én nem akarok ilyen példákat mondani, bár mondhatnám a zsurki vodkagyárat, a Tocsik-ügyet s a többi, de nem mondom, mert ennek éppen ez a célja, hogy ne is lehessen mondani, hanem egy szabályozott mederbe legyen terelve a képviselők átláthatósága.

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Fél óra elteltével: Rogán-beszéd, második fejezet. Rogán képviselő úr - mielőtt elment volna a Lendvay utcába, a munkahelyére - azzal kezdte a vezérszónoklatát, hogy van egy rossz törvény 1997-ből, amit a Fidesz annak idején nem szavazott meg, mert nem értett egyet vele. Nos, az a valóság, hogy a jogállási törvény 1990-ben született hatpárti egyetértéssel. A korábban jelen levők közül például megszavazta Salamon képviselő úr akkor az MDF képviselőjeként, Balsai képviselő úr akkor igazságügy-miniszterként - pillanatnyilag nem látok mást, aki abban az Országgyűlésben jelen lett volna -, és nem kampány folyt a dolog körül, hanem jogalkotás.

1997-ben hatpárti tárgyalással indult a dolog, és '97-ben nyilvánossá vált az addig hatpárti egyetértés szerint nem nyilvános vagyonnyilatkozat. Amikor Körömi képviselő úr azt mondta a kétpercesében, hogy legyen nyilvános a vagyonnyilatkozat, akkor egyszerűen félrevezette a közvéleményt, mert a vagyonnyilatkozat ma is nyilvános. Amikor 1997-ben megszületett ez a törvény, és a nyilvános vagyonnyilatkozatokat ismertetették a lapok, akkor keletkezett egyfajta csalódottság a közvéleményben, mert akkor találkoztak azzal, hogy a képviselők egy részének vagyonnyilatkozatában kis lakások meg kis autók szerepeltek. De a vagyonnyilatkozat ma is nyilvános, tisztelt képviselőtársaim. Tehát az az állítás, hogy önök akarják nyilvánossá tenni a vagyonnyilatkozatot, ugyanolyan valótlanság, mint ahogy Rogán képviselő úr vezérszónoklatán végigvonultak a valótlanságok, ezeket odalökte a parlament és a nyilvánosság képébe, majd dolgavégezetten távozott. Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Dán János képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

 

DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az általános vitában az merül fel bennem kérdésként, egyáltalán akarja-e a tisztelt Ház, hogy az eddig felsorolt hasonlatok - üvegzseb, tiszta víz, tiszta erkölcs - megvalósuljanak. Mert ha akarja, akkor nem a múltat vizsgálja, nem azt vizsgálja, hogy miért kellett ezt a törvényjavaslatot, határozati javaslatot beterjeszteni, hanem azt vizsgálja, hogy ez a kifelé vezető utat jelenti-e. Egy másik hasonlatot mondok, mivel ősszel indult ez a dolog. Amikor a must ősszel elkezd forrni, előbb zavarossá válik, utána még zavarosabbá, és az a kérdés, hogy biztosítjuk-e azokat a körülményeket, azt a lehetőséget, hogy a must letisztuljon, és utána egy színtiszta, mindenki által kellemes élvezettel fogyasztható bor váljon belőle.

Véleményem szerint ez a törvényjavaslat jelentené a kivezető utat. Sajnos, azok a szankciók, amiket kértek a képviselőtársak - hogy a képviselő nem vehető fel a tiszteletdíját addig, amíg a vagyonnyilatkozatát nem teszi meg -, nem jelentenek igazi megoldást, hanem a legigazibb a nyilvánosság. Sajnos vagy nem sajnos, aki képviselőnek jelölteti magát, annak vállalnia kell ennek minden ódiumát, következményét. Igaza van Fenyvessy képviselőtársamnak, hogy en bloc nem az országgyűlési képviselők zöme tartozik jelenleg Magyarországon a legvagyonosabb körökbe. Ennek ellenére, ha azt akarjuk, hogy a közélet megtisztuljon, akkor azt a vagyonnyilatkozatot, amit az Igazságügyi Minisztérium bevezetni tervez, először mi vállaljuk fel, mert ha nem így teszünk, akkor később a társadalom többi részétől sem vállalhatjuk ezt el. Ehhez természetesen kétharmados többségre van szükség, és ha nem lesz meg a kétharmados többség, akkor - ahogy az elnök úr mondja - nagyon sokáig elbeszélgethetünk itt, de sajnos eredmény nélkül.

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

 

 

(10.30)

 

 

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Bauer Tamás képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni. Azért hangsúlyozom, hogy Tamás, mert legutóbb véletlenül Miklóst mondtam - az az előttem ülő képviselő úr.

Erre egy MSZP-s képviselő felállt gyenge pillanatában, és ezért antiszemitának és rasszistának gyanúsított meg. Úgy gondolom, hogy ez bizonyíték arra a botránypolitizálásra, főleg ha egy kisgazda képviselőről van szó, hogy teljesen mindegy, hogy mint mond, ha Tamás helyett véletlenül Miklóst mond, már akkor is le lehet rasszistázni, ha van sapka a fején, azért, ha nincs sapka a fején, azért (Moraj és derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.), de be lehet mocskolni. Ez a botránypolitizálás lényege.

Tehát Bauer Tamás képviselőtársam felhozta a Postabankot, hogy erre... (Bauer Tamás: Nem én, hanem Rogán hozta fel. Én csak válaszoltam.) De ön is említette, hogy egy vizsgálóbizottságot szeretnének a konszolidáció kivizsgálására. Úgy gondolom, Bauer Tamás képviselőtársam, hogy a konszolidáció sikeres volt, mert azóta a Postabank nem veszteséges. Talán '94 és '98 között kellett volna önnek egy vizsgálóbizottságot kezdeményezni, hogy az a 150 milliárd, amely az önök kormányzása alatt eltűnt a Postabanktól, eltűnt a Postabankból (Dr. Wiener György: Nem tűnt el. - Bauer Tamás: Most tűnt el.) - amiből lehetett volna nyugdíjat emelni, az egészségügy, a mezőgazdaság és egyebek helyzetét javítani -, hogyan tudott eltűnni a Postabankból.

Tehát én úgy gondolom, hogy az az obstrukció, amely már most is kezd kialakulni, és tegnap este is kialakult, testvére az önök botránypolitizálásának, hiszen ez időhúzás, hogy ugyanazokat az érveket vég nélkül elmondják, újra elmondják, újra elmondják késő éjszakákba nyúlóan, ennek ugyanaz az eredménye, a parlamentet elvonja az érdemi munkától. Erre szeretnék rámutatni. Ez a lényege. Most is megjósolom, hogy megint éjszakába nyúló vita lesz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), mert ez az önök taktikai elgondolásának a része.

Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! Előbb már más képviselők is, éppen az ügyrendi bizottság elnöke is kérte, hogy próbáljam mederbe terelni a tárgyalást. Az ellenzéki oldalról megkaptam azt a kritikát, hogy ne minősítsünk, ne szóljunk, ne minden tíz percben figyelmeztessem a képviselőket. A képviselő úr felvetése jogos volt, hiszen itt egy korábban elhangzott, személyt érintő kemény véleményre reagált.

De most nagyon megkérek mindenkit a következőre: előttünk van a T/3447. számú törvényjavaslat, plusz a H/3445. számú országgyűlési határozati javaslat. Kérem, hogy erről a kettőről tessenek beszélni! Aki ezek után - most van 10 óra 30 perc - nem arról fog beszélni, figyelmeztetem a képviselőket, hogy megvonom a szót, az elnöki joggal élek, tudniillik én magam sem szeretnék megint éjszaka itt lenni. Kérem a képviselőket - a figyelmeztetés megtörtént -, hogy tartsák magukat ehhez és ami korábban volt.

Ne haragudjon, Bauer képviselő úr, de nemcsak önnél, másnál is ez történt. Az előbb célzott arra, hogy Rogán képviselő úr elmondta, és elment. Utána innen elhangzik egy olyan képviselői hozzászólás, hogy ellenzéki ment el. Ezek nem viszik előre a vitát, hogy ki ment ki, kinek kellett kimenni, ki jött vissza. Ha ezek a lényeges dolgok, ezek mind arra jók, hogy utána reagáljon az érintett, nyilván az érintett bejön, és reagálni fog arra, ami elhangzott. Aki ilyen megjegyzéseket fog tenni a másik képviselőtársára, azonnal megvonom a szót. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nagyon helyes!)

Két percre megadom a szót Zakó László képviselő úrnak. Tessék!

 

ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Itt vagyok, nem mentem el, nem megyek el, másról kívánok beszélni. Kenyeret és cirkuszt - ez két jogos igénye az emberiségnek. Kenyere, munkája, hála istennek, egyre több embernek van. A cirkuszt természetesen igényli - ennek egy része a kíváncsiság. A kíváncsiság kielégítésére nagyon sokan álltak össze, a média ebből él. Naponta kapok internetes újságoktól felkérést, hogy tegyem közzé náluk a vagyonnyilatkozatomat. Én ezt már máshol megtettem.

A statisztikai mutatókra, miszerint a lakosság 96 százaléka minket korruptnak tart, 4 százaléka pedig nem, azt kell mondanom, hogy nem tudom, melyik kereskedelmi adón volt ez a felmérés (Dr. Wiener György: TV2!), nem is érdekel, azt mondom, hogy aki a 600 részes brazil sorozatokon nő fel, és abból táplálkozik, annak a véleménye számomra indifferens. (Bauer Tamás: Az a nagy többség.) Azt tudom mondani, hogy ahogy Churchill is tudta, hogy az a statisztika igaz, amit ő hamisított meg, ennek sem hiszek.

Az, hogy elterelődik a figyelem a költségvetésről és Torgyán Józsefről, nem tudom elfogadni. Fel kell lapozni egy újságot, oldalakon keresztül a költségvetésről van szó. Azt mondom, hogy majd nyomják meg az igen gombot a szavazáskor, fogadják el ezt a törvényjavaslatot, és akkor - hangsúlyozom - mindenkiről kiderül, hogy milyen vagyonnyilatkozatot tett közzé. Azt kell hogy mondjam, hogy ha a nemzetbiztonsági bizottság elnöke nem tud semmit felmutatni, az vagy azt jelenti, hogy jó családapa, és már mentesítette a családját az átírási illetéktől, vagy rossz családapa, mert nem tud felmutatni semmit az ő korában, vagy pedig nem mondott igazat. Akkor tisztázzuk, hogy mi igaz, mi nem... (Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Személyeskedés! Elnök Úr!) Ennyit szerettem volna mondani.

Köszönöm a szót, elnök úr.

 

ELNÖK: Köszönöm. Ügyrendi kérdésben jelentkezett Wiener György képviselő úr.

 

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elhangzottak itt olyan vélemények, hogy hagyjuk abba a személyeskedést, majd ezt követően ez folytatódott. Természetesen Salamon László képviselőtársam is akkor szólalt fel ügyrendi kérdésben, amikor ellenzéki oldalról vélte a tárgytól való eltérést. Nem jelentkezett akkor, amikor Körömi Attila megrágalmazott egy országgyűlési képviselőt, aki egyébként most már jelen van, és valószínűleg nem jelentkezett volna most sem, amikor a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnökével kapcsolatosan hangzottak el ilyen vádak.

Véleményem szerint lehetetlenség az, hogy egyoldalúan értékeljük a vita menetét, csak a kormánypárti képviselők számára engedjük meg a többi képviselő rágalmazását, az ellenzéki képviselők esetében pedig ezt a jogot megvonjuk.

Ezért én azt indítványozom, hogy azonnal vonja meg a szót az elnök úr attól, aki bármely képviselőre bármilyen megjegyzést tesz, még mielőtt végig tudná mondani a mondatot. Ha viszont nem ezt teszi, akkor nincs lehetőség arra, hogy bármiféle rendet tudjon tartani, és akkor a Házszabály előírásaitól függetlenül zajlik a vita (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), miként ez eddig is történt. Csak megjegyzem: Rogán Antal képviselőtársam volt az első, aki már az első mondatában nem a tárgyról beszélt, hanem a korábbi kormányfőt bírálta. (Dr. Géczi József Alajos: Churchillt sem szabad.)

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

 

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Tudja ön is - bár sokszor ilyen joga lenne a levezető elnöknek! -, hogy csak a harmadik esetben van lehetőségem megvonni a szót a képviselőtől. Először két figyelmeztetés kell, és a Házszabály szerint csak a harmadik esetben lehet megvonni a szót. Egyetértek.

Nehogy azt higgye, hogy én most csak az ellenzéknek mondtam! Én a kormányoldalt is kértem, hiszen senkinek nem érdeke az éjszakai tárgyalás, fáradtan, állandó személyeskedésbe fúlóan, a szakmai törvények, amikor oda kerülnek...

Én azt szeretném elérni, hogy még a mai napon előttünk lévő szakmai törvények megfelelő időkeretben, megfelelő módon kerülhessenek tárgyalásra. Mivel 15 ember jelentkezett most is kétpercesre, és közben ügyrendi kérdésben is van jelentkező - nyilván megadom neki a szót -, mindkét oldalt kérem a következőre, mert mostanában általában így indulnak a napok. De van egy ilyen óra, és utána tényleg az előttünk lévő két törvényjavaslatra és országgyűlési határozati javaslatra koncentráljanak a képviselők. Én ezt kérem. Én most csak kérni tudok a magam érdekében és természetesen a parlament tekintélye és a képviselők érdekében is.

Ügyrendiben jelentkezett Páva Zoltán képviselő úr.

 

PÁVA ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Valójában személyes érintettség nyomán annyit szeretnék elmondani, hogy amikor nem vagyok itt, Körömi Attila úr botrányról beszél. Szeretném elmondani, hogy Komlón nincs botrány, még akkor sem, hogy ha néhány társával igyekeznek botrányt kelteni. Körömi úr az, aki igyekszik megtenni mindent annak érdekében, hogy benyálazzon néhány politikust, akiket ellenfeleinek tart.

Tegnap este a miniszterelnök úr annyit mond, hogy nem tekinti ellenségnek a politikai ellenfeleit. Ön, Körömi úr, igenis annak tekinti. Ez volt az ólomakkumulátor ügyében a megnyilvánulása, amikor is politikai kérdést próbált csinálni egy szakmai kérdésből. Ez volt az, amikor Pécs polgármestere ellen mindent megtesz a lejáratása érdekében és az én lejáratásom érdekében. Kikérem magamnak, tisztelt Körömi úr! Foglalkozzon inkább azzal, hogy Baranyában munkahelyek jöjjenek létre, hogy Baranya elérje azt a helyét, amit elért az előző időszakban! Ehhez kellene a segítsége, nem pedig az ez ellenséges megnyilvánulás, amit tesz ellenünk!

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van!)

 

ELNÖK: Képviselő úr, ezt a személyes érintettség okán mondta, ez nem ügyrendi kérdés. Ezért személyes érintettségnek vettük. Aki ezentúl a másikra feketelábút mond, azt ne vegye a másik igaznak, hanem tiszteljük egymást az adventi időszakban. (Derültség.)

Két percre megadom a szót Hankó Faragó Miklósnak. Tessék! (Herbály Imre: Nehogy feketelábút mondj! - Derültség az MSZP soraiban.)

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr, Ezek után igyekszem nagyon óvatosan fogalmazni. Említette több kormánypárti képviselőtársam, így többek között Salamon képviselő úr, de nem bántani akarom őt, csak egyszerűen utalni arra, hogy felszólalt; komolyra fordítva a szót, említette, hogy miért vesszük rossz néven azt, hogy önök az ellenzék felhívására felismerték, hogy az a rendelkezés, az a bizonyos 4. § (3) bekezdése hibás, és önök hajlandóak ezt visszavonni, most mégis megkérdőjelezzük a jóhiszeműségüket.

 

 

 

(10.40)

 

Azért, képviselő úr, mert ettől a probléma, az a probléma, aminek a kapcsán ez az egész botrány kirobbant, nem oldódik meg. Abban az esetben, ha Torgyán József képviselő úr nyilvánosságra hozná a most meglévő, a páncélszekrényben lévő vagyonnyilatkozatát, önök pedig azt mondanák itt, a plenáris ülésen - és ez a lényegesebb, erre térjünk vissza -, hogy visszavonják a törvényjavaslatukat, üljön le a hat párt, és ennek a törvényjavaslatnak az alapján állapítsunk meg egy olyan szöveget, amely mindenki számára elfogadható, állítom önnek, hogy ebből viszonylag hamar törvény születhetne. Csak önök ezt még véletlenül sem hajlandóak soha megtenni ebben a ciklusban, figyelmen kívül hagyva azt, amit mi megtettünk 1996-ban is, '97-ben is, amikor visszavontuk a törvényjavaslatot például ebben a tárgyban, és igenis nem egy ellenzéki módosító javaslat bekerült a végleges törvényszövegbe.

Ha a mostani hatályos, mondjuk úgy, a (3) bekezdés nélküli javaslat lépne hatályba, abban az esetben az történne, hogy egy hónapon belül mindenki letenne egy vagyonnyilatkozatot, és azt a vagyonnyilatkozatot hozná nyilvánosságra az érintett, megvádolt képviselő úr is, és sikerülne elérnie azt, hogy az, amely most benn van, amely alapján valóban meg lehetne állapítani, milyen a vagyoni helyzete és abban milyen változás következett be, feledésbe merülne. Ez az önök egyik célja, ami így, még e nélkül a bekezdés nélkül is nyilvánvalóvá válik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, MDF.

 

ÉKES JÓZSEF (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg Balsai képviselőtársamnak volt igaza, amikor azt mondta, hogy méltatlan a parlamenthez ez a vita.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a Fidesz-Magyar Polgári Párt a 4. § (3) bekezdését visszavonja, miért kell egyből azt feltételezni, miért kell egyből arra gondolni, hogy talán rossz szándékkal teszi ezt. A magam részéről jó szándékkal próbáltam meg visszavonni és egy új szakaszt berakni. (Keller László felé nézve:) Képviselőtársam, pont itt van a feltételezés. Sárdobálás folyik, gyanúsítgatjuk egymást, feltételezünk egymásról dolgokat - és az állampolgár is ugyanezt teszi velünk szemben.

Ha meg tud egyezni egymással a hat párt egy olyan törvény kialakításáról (Dr. Géczi József Alajos: Fogjunk hozzá!), amely alapján teljesen tiszta vizet lehet önteni a pohárba (Csige József: Erről van szó!), hogy - ahogy képviselőtársam is elmondta az előbb - a jelenlegi tényállás szerint tegyen mindenki vagyonnyilatkozatot, ez a legtisztább része, abban a pillanatban valóban az állampolgárok részéről ezt a negatív megítélést is helyre lehet tenni. De ha valaki vagyonnyilatkozatot tesz, utána a másik oldalról feltételezéseket próbál sugallni a sajtó irányába, az már egy helytelen lépés, hisz nem fog megállni a sárdobálás.

Sajnos, két és fél órája vagy két óra 40 perce erről beszélünk, és tulajdonképpen minden előkerült, ami nem ehhez a törvényjavaslathoz tartozik, és megint csak a múltba visszamenőlegesen mindenki megpróbál a másik fejére olvasni valamit. Ez teljesen helytelen, és ezért nem vesz részt tulajdonképpen ebben a vitában a Magyar Demokrata Fórum, mert ez méltatlan a parlamenthez - és az állampolgárok megítélése is ugyanez. Tessék ebben a kérdésben egyezségre jutni, és akkor nincs semmi probléma! (Dr. Géczi József Alajos: Legyen nyilvános!)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Még egyszer szeretném elismételni azt, hogy a két törvény közül az egyiket, a házszabály-módosítást támogatjuk, ahhoz módosítót sem kívánunk benyújtani, tehát ilyen szempontból a felével rendben vagyunk. A másik, amivel gond van, a képviselők jogállásáról szóló törvény, amellyel kapcsolatban a vezérszónoklatban elmondtuk, és Csákabonyi Balázs képviselő úr nagyon világosan elmondta - persze csak egy részeként a problémáknak -, hogy miért nem alkalmas ez a törvény arra, hogy megoldja az előttünk álló problémákat, elérje a közösen megfogalmazott célokat. Ebben, azt gondolom, egy szakmai vitának kellene folynia, de azt lássák be, kormánypárti képviselőtársaim, a plenáris ülés nem alkalmas arra, hogy itt elkezdjünk kodifikálni, mert hiszen annyira rossz ez a törvény.

Csak egy példát mondok: már jelezték önök, hogy visszavonják a 4. § (3) bekezdését, ez egy dolog, Körömi úr pedig elmondta: mennyire jó lenne, ha ez a törvény kiterjedne a helyi önkormányzati képviselőkre is. A képviselő úr valószínűleg nem olvasta el a törvényjavaslatot, mert nem terjed ki rájuk, tehát az ön igényét például ez a törvénymódosítás nem fogja kielégíteni. Csákabonyi képviselő úr szakmai alapon jó néhány kritikát megfogalmazott, de lehetne tovább sorolni. Hiányolták a szankcionálás intézményét, ami nincs benne, tisztelt képviselőtársaim. A folyamatban lévő ügyeket nem kezeli, ez is világossá vált, ezt is elismerték. Nincs benne a változás bejelentésének az intézménye, nem rendezi megfelelően a betekintést a vagyonnyilatkozati eljárás során. A vagyonnyilatkozati eljárás során a mentelmi bizottság eljárási rendjét nem szabályozza. Az adatbiztos nem mondott véleményt erről a javaslatról.

Én tehát azt gondolom, tartalmilag vannak olyan problémák, amelyeket nem tudunk egy hét alatt megoldani, ezért azt mondjuk: folyjon róla tárgyalás, folyjon róla egyeztetés, nem mutyizás, Répássy képviselő úr, nyílt egyeztetés folyjon róla - csak azt ne fogalmazzák meg, hogy egy hét múlva fogadjuk el ezt a törvényt. Erről szól a mi észrevételünk, képviselő úr. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, MSZP.

 

DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Valóban, a 3447. számú törvényjavaslatnál - figyeljék meg - az általános vitában a közbizalom kérdése volt a csúcspont, és valóban igaz, hogy erről van szó, egy jó törvényjavaslat ezt megerősíti. A vitában, az általános vitában eddig azt lehetett tapasztalni, hogy mi azt állítjuk: a közbizalom több, mint egy vagyonnyilatkozat, önök azt mondják - most már ki is jelentették -, hogy a közbizalommal kapcsolatos felmérések nem biztos, hogy valódiak, azt hiszem, Körömi képviselőtársam mondta azt, hogy Hódmezővásárhely esete mást mutat, ugye, ezt mondta? (Körömi Attila bólogat.)

Én azért hozzátenném azt, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr a Sas vagy mit tudom én, milyen szállóban (Körömi Attila: Fekete Sas!), a következőt nyilatkozta: "Ha megbízható kezekben lesz Hódmezővásárhely vezetése, mi készek vagyunk kiszélesíteni a Hódmezővásárhely-Szeged közötti utat és megépíteni a város körül az elkerülő utat." Jó lenne, ha szakmai érvek alapján döntenének egy elkerülő út megépítéséről, nem politikai érvek alapján. Lehet, hogy ez meglökte a szavazatok számát, lehet, hogy 63 vagy nem tudom, hány százalékos volt a szavazatok aránya, de ha nálunk, Hajdúszoboszlón egy ilyen eset lett volna, akkor mi is megszavaztuk volna a kormánypárti képviselőt, mert nagyon várjuk már, hogy az elkerülő út megépüljön.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, MSZP.

 

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az országgyűlési biztosok jogállásáról szóló törvény és bizonyos mértékig a jogalkotásról szóló törvény is előírja a törvénytervezet előkészítésével kapcsolatban, hogy milyen platformon, milyen véleményezés után célszerű azokat az Országgyűlés elé benyújtani. Én hiányolom az adatvédelmi biztos előzetes véleményét a következők miatt:

A mellékletek így vannak címezve: vagyonjövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országgyűlési képviselő, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermekei számára. A problémát abban látom, és ebben egyetértek Dán János képviselőtársammal, hogy az országgyűlési képviselő mint közszereplő valóban sokkal szélesebb körben köteles nyilvánosságra hozni azokat a személyi adatait, amelyeket mások esetében a törvények fokozottan védenek. Azonban azt kérdezem: van-e alkotmányos lehetőség arra, hogy történetesen az élettárs jövedelme, az élettárs vagyoni helyzete, az élettárs gyermekének - aki még lehet, hogy nincs is vérségi kapcsolatban a képviselővel - a vagyoni helyzete a nyilvánosság előtt bemutatásra kerüljön. Meg kell nézni, milyen alkotmányos alapjogokat korlátoz és kivel szemben korlátoz a törvény. Mert a képviselővel szemben elképzelhető - mint ahogy az Alkotmánybíróság egy határozatában rámutat - bizonyos mértékig, például a hatályos nyilvános mellékletnek a terjedelméig, de annál nem tovább, és megítélésem szerint nem terjedhet ki történetesen olyan jövedelmekre, hiába van zárójelbe téve, hogy ahol törvényi titoktartás van, azt nem kell bevallani (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), de az sincs leírva, hogy micsoda. Tehát ezt feltétlenül vizsgálni kell.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP.

 

 

(10.50)

 

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm. Szakmai felvetésekre próbálok szakmai választ adni. Csákabonyi képviselő úr egy korábbi felszólalásában kifogásolta, hogy a vizsgálóbizottság által bekért adatokba a képviselő hozzájárulása nélkül csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Én viszont ezt nagyon helyesnek tartom, meg kell mondanom őszintén, mert ha egy képviselőnek van haragosa, elindít egy ilyen bizottsági eljárást, az a haragos vagy az általa felbérelt személy is betekinthetne a képviselő által később beadott, a nyilvános bevallásban nem szereplő adatokba, és a gépkocsija forgalmi rendszáma, betétszámlája, bankbetétje megadja a vele szembeni támadás lehetőségét, hogy a haragos kiszúrja a gépkocsijának a gumiját, betörje az ablakát - miért kell ezt bárkinek megadni? Csak a bizottság tagjainak kell a bizalmas adatokat megadni, természetesen bárkinek nem szabad ebbe betekinteni.

Az egy más kérdés, amit aztán felvetett ennek folytatásaként a képviselő úr, hogy mit csinál majd a házelnök azzal a vizsgálati eredménnyel, amit megkap. Szerintem egy dolgot tehet alapvetően: megmondhatja, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat a bekért adatok fényében megfelel-e a valóságnak vagy nem, nyilvánosságra hozhatja, hogy a képviselő nyilvános vagyonbevallása nem felel meg a valóságnak, ezt semmi nem tiltja neki.

Keller képviselő úr pedig - hogy szintén szakmai részeknél maradjunk - azt mondta, hogy a vizsgálóbizottság eljárására semmiféle szabályozás nincs. Vitatkoznék, hogy ki olvasta el ezt a tervezetet és ki nem. A (2) bekezdés azt mondja, hogy "a bizottság eljárására a Magyar Köztársaság Országgyűlésének a Házszabálya irányadó", annál részletesebben, alaposabban szabályozni pedig nem szükséges.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Körömi Attila képviselő úrnak, Fidesz.

 

KÖRÖMI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szigorúan a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy az előző felszólalásomban arra céloztam, hogy a helyben megjelent sajtóhírek ellenére - nem úgy, mint az ellenzéki oldal - nem vagyunk hajlandók vizsgálóbizottságot kezdeményezni egyetlenegy képviselővel szemben sem, hanem a Répássy Róbert, Szentgyörgyvölgyi Péter és Horváth Balázs fideszes, kisgazda és demokrata fórumos képviselő urak által benyújtott javaslatok mentén tudjuk csak elképzelni ezen ügyek rendezését, magyarul, éppen hogy korrekt eljárást javasoltunk azzal szemben, ami az előbb ott elhangzott.

Elnök Úr! Engedje meg, hogy a maradék egy percben hadd foglaljam össze még egyszer saját álláspontomat a benyújtott javaslatokról. Bauer képviselő úrral a tekintetben mindenképpen vitatkoznék, hogy a mai helyzet... - lehet azt mondani, hogy van a vagyonnyilatkozatnak egy nyilvános része. Nyilván, ön is tudja, hogy ez egy nagyon szűkített, csökkent nyilvánosság, és ez a fél megoldás szüli mindig a gyanút. Ezért köszönöm a három képviselő úrnak, hogy benyújtották ezeket a javaslatokat a parlament elé. Ők pontosan tudták a benyújtáskor, hogy ez vitát fog kelteni azok között, akik azt mondják, hogy egyszer és mindenkorra zárjuk le ezeket az egymásra lövöldözős vitákat, és normatív módon szabályozzuk ezeket a kérdéseket, mert mi felnőttnek tekintjük a helyben élő embereket, pontosan tudjuk, hogy nem kell nekik szájba rágni azokat az adatokat, tényeket, dokumentumokat, amelyekkel ők az életük során szembesülnek, csak szeretnék összevetni végre azzal, amit a képviselő úr leírt, és ezt szeretnénk, ha nyilvánosságra kerülne.

Azzal fejezném be a mondandómat, hogy még egyszer mondom: a Baranya megyében készült közvélemény-kutatás szerint a választópolgárok 84 százaléka ezt kéri tőlünk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, ha a telefonálást be tetszett fejezni.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Rogán képviselő úr mai vezérszónoklata, harmadik fejezet: Rogán képviselő úr azt állítja, hogy a Fidesz a hatályban lévő 1997-es törvényt nem szavazta meg. Ez kivételesen egy igaz állítás. (Dr. Répássy Róbert: Köszönjük.) Szívesen.

Csakhogy miért nem szavazta meg? Ezt természetesen nem tudjuk, de azért némi következtetésre ad alkalmat az, hogy mit mondtak a vitában, és milyen módosító javaslatokat nyújtottak be. A vitában, a Fidesz felszólalásaiban a vagyonnyilatkozat kérdése egyáltalán szóba se került, Répássy képviselő úr - Salamon képviselő úr talán emlékszik erre, mert itt ült a parlamentben -, másodszor pedig ilyen témájú módosító javaslatot egyáltalán nem nyújtottak be. Egy sor módosító javaslatot nyújtottak be összeférhetetlenségi témában - Trombitás képviselő úr annak idején -, azokkal a módosító javaslatokkal jórészt a magam részéről egyet is értettem volna... (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) Tessék megnézni a szavazási jegyzőkönyvet, és akkor majd kiderül, hogy mit szavaztam meg belőle és mit nem. Nem kell ilyen előítélettel lenni!

Azokkal egyetértettünk volna, azokat ma is szívesen támogatnám. Vegyük elő azokat a módosító javaslatokat összeférhetetlenségi témában, de ne állítsuk azt, hogy a Fidesz a vagyonnyilatkozat-ügyben képviselt akkor más álláspontot, mert sem a Fidesznek, sem az MDF-nek, sem a Kisgazdapártnak eszébe se jutott, hogy a vagyonnyilatkozatoknak nagyobb nyilvánosságot javasoljon, mint amit mi javasoltunk. Ellenkezőleg: önök nem szavazták meg azt, hogy a vagyonnyilatkozat kivonata nyilvános legyen. Mondjam azt, hogy önök nem akartak még ennyi nyilvánosságot sem, tisztelt képviselő úr?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz.

 

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, ez a vita, aminek most fültanúi lehetünk, nem méltó a tisztelt Házhoz. A történet ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, arról szól, hogy a képviselő mandátumának megszerzését követően és annak érvényességének megállapítása után vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot köteles tenni szemben azzal a törvénnyel, amely jelenleg hatályos. A jelenleg hatályos törvény ugyanis azt mondja, hogy vagyonnyilatkozatot tesz a képviselő, de ez a vagyonnyilatkozat két részből áll: nevezetesen egy titkos részből, és van egy zanzásított változata, amelyet "nyilvánosnak" nevezünk - és ezt idézőjelbe kell tennem.

Már a múltkori felszólalásomban is elmondtam, tisztelt képviselőtársaim, én nem értek egyet azzal, hogy a vagyonnyilatkozatnak két változata létezik, és ugyanakkor hangsúlyoztam azt is - mert én a nyilvánosság híve vagyok, képviselő úr -, hogy azok a képviselők, akik ilyen vehemensen próbálnak érvelni amellett, hogy ez a vagyonnyilatkozat és ez a módosító indítvány, amely előttünk szerepel, valamilyen oknál fogva ne kapjon többséget, azok a képviselők nyilván abban érdekeltek, hogy ne legyen ez a nyilvánosság mindenki számára elérhető.

Mindenképpen azt hangsúlyozom, hogy igenis kötelező legyen a nyilvánosság, ugyanakkor viszont azt is elmondtam, hogy nem kötelező, képviselőtársaim, képviselőnek lenni.

Aki bizalmat kapott a választópolgároktól, és jelen pillanatban képviselő, itt ül az ország Házában, annak igenis kötelessége elszámolni a vagyongyarapodásáról az ország lakossága előtt. Aki úgy gondolja, hogy őt ez sérti vagy számára ez méltánytalan, akkor annak ezt a tisztséget nem kell vállalnia. Márpedig ha vállalta, akkor azt gondolom, az a módosító indítvány, amely itt előttünk szerepel, minden ízében azt szolgálja, hogy a nyilvánosság számára világossá tegyük azt, hogy az elmúlt négy évben vagy a mandátumunk ideje alatt milyen vagyongyarapodásra tettünk szert (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és azt gondolom, ezt nem kell szégyellni, csak el kell számolni róla. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Két percre megadom a szót Göndör István képviselő úrnak.

 

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Két dologra hadd reagáljak, legelőször arra, amit Mátrai Márta most mondott. Kedves Képviselő Asszony! Nem kell ahhoz könyvelőnek lenni, bárki számára világossá válik, hogy a két vagyonnyilatkozat között szoros összefüggés van, és a kettő egymásra épül - ön is látta, megnézhette. Azt gondolom, a lehetőség megvan, sőt létezik egy olyan intézményi forma, az összeférhetetlenségi eljárás, ami szerint ezt meg lehet vizsgálni. Majd a hosszú hozzászólásomban újra elmondom az aggályaimat, mert teljesen egyetértek önnel abban, hogy igenis legyen átlátható - csak a közbiztonsággal kapcsolatos összefüggéseket szeretném és fogom újra elmondani, mint ahogy ezt elmondtam korábban.

A másik dolog, ami a kétpercesek körül kialakult: nekem az a gondom - most már tényleg lelkiismeret-furdalásom van az előbbi után -, hogy ha mondunk egy konkrét példát, ami nem légből kapott, hanem tény, akkor az személyeskedés, ugyanakkor ha a Házban elhangzik olyan, hogy például nem volt az előző ciklusban postabanki vizsgálóbizottság - körülnéztem, a teremben ülnek kormánypárti, ellenzéki képviselők, akik itt ültek akkor is, és tudják, hogy volt, azt is tudják, kik erőltették, hogy az a vizsgálóbizottság befejezze munkáját, és hogyan fejezte be -, amikor ilyenek elhangozhatnak itt a Házban, két percben kell reagálnunk, hogy az igazság - úgy, ahogy Répássy úr mondta - derüljön ki itt a Ház falai között; hogy akik ezt nézik a televízión vagy hallgatják a rádióban, tényleg tudják, hogy nagyon sokszor valótlanságok hangzanak el itt a Házban, és ezek alkalmasak arra, hogy bennünket, mindannyiunkat lejárassanak. Ez így egyszerűen nem normális!

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

 

 

(11.00)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

 

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én Balsai képviselőtársam mondandójára reagálnék, aki az MDF vezérszónoka volt. Ő kifogásolta a törvénynek magát a címét is. Azt mondotta, hogy ebben a törvényben nemcsak a képviselőkről van szó, hanem hozzátartozóikról is, ezért a címben ezt is szerepeltetni kell. Habár nem vagyok jogász, de azért vitatkoznék ezzel, hiszen a büntető törvénykönyvnek sem az a címe, hogy törvénykönyv a tolvajokról, rablókról, csalókról, és mégis a szabályok ezekre a csoportokra vonatkoznak. Tehát szerintem nem kitétel az ebben az esetben sem, hogy minden benne szereplő csoportot megjelöljünk magában a címben is.

Ami magát a törvényjavaslat lényegét illeti, én úgy gondolom, hogy ha egy kártyapartiban azt mondják, hogy játsszunk nyílt lapokkal, hogy ne lehessen csalni, ebben az esetben a résztvevők, mindenki kiteríti a lapjait. Most az ellenzék ezzel szemben azt szeretné, hogy csak a parti egy résztvevője, ebben az esetben a Kisgazdapárt, illetve annak elnöke mutassa meg a lapjait, önök továbbra is titokban tartják ezeket, és így szeretnének játszani. Igaza van Torgyán József miniszter úrnak, amikor azt mondja, hogy igenis, mindenki akkor terítse ki a lapjait, hogy össze lehessen hasonlítani egymással, mondjuk, hogy egy vagyon adott esetben mihez képest sok vagy kevés.

Higgyenek nekünk, kedves ellenzéki képviselőtársaim, lehet tisztességesen is politizálni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Salamon László képviselő úrnak.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Jó néhány fölszólalással előbb Hankó Faragó Miklós szakmai természetű észrevételeket tett, Csákabonyi Balázs is, és ezekre szeretnék röviden reagálni.

Hankó Faragó Miklós azt fejtegette, hogy a 4. § (3) bekezdésének elhagyása mellett sem szolgálja a törvény a kitűzött célokat. Én ezzel nem értek egyet. Tulajdonképpen a törvényi szabályozás és mellétéve a Torgyán József által javasolt vizsgálóbizottsági eljárás, együttesen egy világos logikai egységet képez, ami biztosítja mind a jövőre, mind a múltra nézve a képviselői vagyongyarapodások változását. A jövőre nézve akként, hogy a képviselők minden évben nyilvános vagyonnyilatkozatokat tesznek, amelyek a közvélemény előtt ott vannak, és amelyek összehasonlíthatók.

A múltra nézve pedig itt van a vizsgálóbizottsági eljárás, és az a javaslat, hogy a vagyoni nyilatkozatokat most már meg kell őrizni, tehát a 4. § (3) bekezdésének elhagyása melletti formában a törvényjavaslat biztosítja azt, hogy 1990-től kezdve minden vagyonnyilatkozat megőriztessék, és ezeket a vizsgálóbizottság rendelkezésére lehessen, sőt kell majd bocsátani, és itt a vagyonszaporulat, a vagyoni viszonyok változása a múltra nézve is tisztázható lesz. Tehát a törvényjavaslat ezzel a vizsgálóbizottsági felállítással együtt tökéletesen be fogja tudni tölteni a célját.

Egyébiránt, ha vannak jobbító javaslatok, amire Csákabonyi Balázs képviselő úr rámutatott, örülünk neki, meg fogjuk nézni a bizottságban, meg fogjuk vizsgálni a részletes vita keretében, és amit lehet, támogatni fogunk tudni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Én úgy gondolom, hogy ez a hatpárti tárgyalás, ami itt folyik a nyilvánosság előtt, a televízió és a rádió nyilvánosságának bevonásával, ez az a tisztességes út és eljárás (Az elnök a csengő újbóli megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.), amiben mi korrekt rendezést tudunk elérni és ilyenre tudunk jutni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ami Mátrai Márta képviselő asszony hozzászólását illeti, csak szeretném pontosítani, képviselő asszony, itt zárt boríték van, és nem titkos. Az más kérdés, hogy hogyan, milyen módon lehet hozzáférni, de nem titkos. Sajnálom, hogy Fenyvessy Zoltán MIÉP-es képviselő úr elment, eltávozott a teremből, hiszen elég negatívan szólt az én észrevételemről, ezért mindenképpen reagálni kell rá.

Most az alaphelyzet az ugye, hogy a Házszabály módosításra kerül minden valószínűség szerint, tehát a mentelmi bizottság vizsgálóbizottsága a Házszabály értelmében jogosult a zárt borítékba is betekinteni. Viszont az a gond, hogy a jogalkotásról szóló törvény csak azt teszi lehetővé, hogy összeférhetetlenségi eljárás esetén tekintsen bele a mentelmi bizottság tagja a zárt borítékba. Viszont vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, amit a Házszabály szabályoz, nem teszi lehetővé. És én azt mondtam, hogy a benyújtott, a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítása nem tartalmaz olyan kitételt, ami lehetővé tenné a mentelmi bizottságnak azt, hogy a vagyonnyilatkozati eljárás esetén is betekintsen a zárt borítékba.

Tehát én azt gondolom, hogy mindenképpen szükséges olyan módosítást végrehajtani a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítása során, ami ezt a betekintést mind a vagyonnyilatkozati eljárás esetében, mind az összeférhetetlenségi eljárás esetében lehetővé teszi. És erre vonatkozóan nyújtottak be szocialista képviselők, Géczi József Alajos és Tóth András képviselőtársaim olyan javaslatot, amit most már be kellene építeni az önök javaslatába, kormánypárti képviselők javaslatába, ami lehetővé tenné azt, hogy adott esetben, hogy ha ezt elfogadjuk, akkor Torgyán miniszter úrnak a most zárt borítékjába, nem titkos borítékjába (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a vagyonnyilatkozati eljárás során betekinthessen a mentelmi bizottság. Ezt önök persze nem nagyon akarják.

 

ELNÖK: Képviselő urak, a két percet tartsuk be, mindenki túllépi jelentősen. Két percre megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak.

 

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Engem Mátrai Márta hozzászólása indított arra, hogy jelentkezzem. Mátrai képviselő asszony, hasonlóan fideszes kollégáihoz, következetesen úgy állítja be, mintha a Fidesz valami heroikus küzdelmet folytatna azért, hogy nyilvános legyen a képviselők vagyonbevallása.

Ennek a beállításnak kétféle magyarázata lehet; vagy az abszolút tájékozatlanság, vagy pedig szándékosan meg akarják téveszteni a közvéleményt. A tájékozatlanságra lehet magyarázat az, hogy például Mátrai képviselő asszony '98-ban lett képviselő, tehát nem ismerheti, hogy milyen körülmények között született meg '90-ben a képviselők jogállásáról szóló törvény, mondjuk, elvárható lenne, hogy tájékozódjék. Az előbb néhány órával ezelőtt Bauer Tamás felidézte az előzményeket, akkor valóban titkos volt a vagyonnyilatkozat, az előző ciklusban, '97-ben történt egy módosítás amiben nyilvános lett.

Valóban kétféle nyilatkozat van, de többen előttem képviselőtársaim elmondták, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak tartalmilag természetesen egybe kell esni, hogy a kétféle nyilatkozat között az a különbség, hogy az egyikben négyzetméter szerepel, lakás, telek szerepel, négyszögöl, és kocsi, a másikban pedig ugyanerre a lakásra vonatkozóan cím, egészen pontos ajtószámig menő cím, ugyanerre a telekre vonatkozóan helyrajzi szám, ugyanerre a kocsira vonatkozóan rendszám. Ez a két nyilatkozat között az érdemi különbség. Nyilvános a vagyoni helyzet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a jelenleg hatályos törvény szerint is. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jómagam is Mátrai Márta képviselő asszony hozzászólásától ihletődtem meg. Az egyik ez a mondat, ami engem nagyon emlékeztet, rájöttem közben, a középső Kádár-korszak egy banális szövege volt ez, hogy nem kötelező egyetemistának lenni, nem kötelező párttagnak lenni. Hát nem kötelező képviselőnek lenni, de én azt gondolom, hogy akiből képviselő lett, azt nem egy beadvány határozza meg, nem is valamelyik politikai párt, hanem az alkotmányos rend, a parlamentáris demokrácia ethosza, ha lenne, a magyar választójog, valamint a közösségben élő ember örökös kalandvágya határozza meg. És a politikus nem beadványok által válik politikussá, hanem azért, mert a demokráciáért tenni akar valamit, és a választók ezt esetleg honorálják.

Másrészt pedig én a nyilvánosság híve vagyok. De talán fölhívnám a figyelmét, hogy a képviselő is ember, egy olyan ember, akinek hozzátartozója van, és a hozzátartozója talán még inkább ember. Tehát ezért például a teljes nyilvánosságnak ez a demagóg hangoztatása rendkívül veszélyes, képviselő asszony, mert ez elfeledteti azt az emberekkel, hogy vannak személyiségi jogok és emberi jogok, amelyek a legerősebbek egyébként az alkotmányos jogokban. Azok mindenféle politikai jognál erősebbek.

(11.10)

 

Azt szeretném végezetül mondani, hogy én a nyilvánosság híve vagyok, de nem járok a nudista strandra, mert az számomra nem előnyös. És nem fognak önök törvénnyel kényszeríteni arra, hogy oda járjak, ahová én nem akarok. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Itt szó esett a közbiztonságról, és azt is jelezte ellenzéki oldalon ülő képviselőtársam, hogy ha majd megkapja a szót, és a tízpercesben hosszabb ideig kifejtheti, ugyanezen témáról fog beszélni.

Való igaz, ennek az egész kérdéskörnek van egy ilyen vonzata, amit közbiztonságnak nevezünk, és pontosan az emiatti aggodalom miatt szól úgy a módosító indítványunk, ahogy szól, hogy nevezetesen, az eddigi kétfajta nyilatkozat helyett egy nyilatkozat készüljön. Nem vitás, hogy az a második nyilatkozat, vagyis tulajdonképpen az 1. számú nyilatkozat, amely bővebb, terjedelmesebb, olyan adatokat is tartalmaz, ami egyébként tényleg személyiségi jogokat sért abban az esetben, ha ez a teljes nyilvánosságra kerül. Én magam is szóltam erről, igen, kétségtelenül személyiségi jogokat sért, ha önmutogatóképpen kénytelen vagyok kimondani azt, hogy mit tartok otthon, milyen festményeket, milyen szobrokat, milyen könyveket, mert ezzel felhívhatom a betörő figyelmét arra, hogy majd az én házamba törjön be. Igaz, de ha annak az összegét írom be valahol egy olyan nyilvántartásba, egy olyan nyilatkozatba, amelyet a mi törvénymódosító javaslatunk tervez, akkor már semmilyen személyiségijog-sérelem nem történik, akkor már a közbiztonság védelme is biztosítva van.

Ugyanakkor én azt nem látom be, hogy ez a nyilatkozat miért ne terjedjen ki a közvetlen közeli hozzátartozóra, hiszen együtt élünk, az én vagyonom részesei, következésképpen ennek is tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozatot, anélkül nem teljes. Aki ezt nem látja át, nem hiszem, hogy ne értené meg, az direkt nem akarja megérteni. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Lakatos András képviselő úrnak, MSZP.

 

LAKATOS ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes végighallgatni ezt a vitát, a véleményekben fellelhetők a különböző érdekeltségek. Megütötte a fülemet az az érdekes gondolatvonulat, amelyet Zsikla képviselőtársam fogalmazott meg. Ő ugyanis azt mondja, hogy azért kell ez a bizottság és azért kell a nyilvánosság, hogy egymáshoz lehessen hasonlítani a különböző bevallásokat.

Zsikla úr, ez valamiféle érdekes gondolat. Ebből azt is következtethetem, hogy azért kell a bizottság, hogy az elmondja, hogy én mit írtam, hogy te tudd, hogy te mit írjál. Én úgy gondolom, hogy a nyilvánosság, az összehasonlíthatóság, a korrektség nem egymáshoz viszonyított kategória. Az én 110 négyzetméteres lakásom Nyíregyházán ér 10 milliót, ugyanez a Rózsadombon, mondjuk, nyolcszorosát. Én azt gondolom, hogy ezt összehasonlítani nagyon nehéz lesz és nem is célszerű. Azt gondolom, hogy az valamilyen kiinduló helyzethez a képviselői mandátum alatti gyarapodást kell mérni és nem az egymáshoz való gyarapodást. Ez egy furcsa dolog lenne.

A másik, ami itt megpendítődik: a rokonság bevonása. Kíváncsi vagyok, hogy hol lehet ezt pontosan definiálni, mert amint hallom, Torgyán úr rokonsága adta össze ennek a viskónak az árát. Vajon melyik az a rokonsági fogalom, ahol meg fogjuk húzni a határt: az unokatestvér, a sógor? Kíváncsi leszek, hogyan fogják ezt önök definiálni. Azt gondolom tehát, hogy tetten érhető, hogy itt önök arról a lehetőségről kivánják elterelni a figyelmet, amit a mai szabályozás nyilvánosan megteremt. Úgy, ahogy képviselőtársaim elmondták, a mai szabályozás igenis egy őszinte, nyilvánosság elé tárható résszel és egy ugyanazzal a tartalommal, de pontosabb kifejezéssel titkosított résszel megoldja ezt a problémát, csak élni kell vele, tisztelt képviselőtársaim.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Ügyrendi kérdésben jelentkezett Zsikla Győző képviselő úr.

 

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az az ügyrendi javaslatom, hogy elnök úr tájékoztassa Lakatos képviselő urat, hogy miről folyik a vita. Ugyanis most nem a vizsgálóbizottság felállításáról szól a vita, amiről ő beszélt, hanem a képviselői jogállásról szóló törvényről. Most beesett ide valahonnan, és el van tévedve, kérem, hogy képviselő urat tájékoztassa, hogy miről van szó.

Köszönöm szépen. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Csak ma már többször megégettem a kezem a figyelmeztetésekkel. Az utolsó kétperces következik; Salamon László képviselő úré a szó, Fidesz. Tessék!

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyik észrevételem az lett volna, amit Zsikla képviselő úr érintett. Én nem találtam ki, hogy ő a másikhoz szólt hozzá. Lehet, hogy tényleg így van. Azt gondoltam, hogy a mostani napirendi ponthoz tartozó törvényjavaslatot nem olvasta el, mert az is lehet egy másik magyarázat arra, hogy miért tett fel olyan kérdéseket, amelyek a törvényjavaslatban világosan benne vannak.

De ismételten mondom, ha valamiben hiányosnak tartják a törvényjavaslatot, kérjük, hogy terjesszék elő módosító javaslataikat, hívják fel az esetleges hibákra a figyelmet, mert ezt nagyon jó néven, nagy köszönettel vesszük, és közös akarattal az ilyen esetleges hibákat - ha vannak - ki tudjuk javítani.

A másik megjegyzésem, hogy az adatvédelmi természetű felvetések alaptalanok; a törvényjavaslat megoldja a személyi adatvédelem problémáit. Ezt egyébként Fenyvessy képviselő úr részletesen is kifejtette, úgyhogy időkímélés okából a magyarázatot nem ismétlem meg.

 

ELNÖK: A kétpercesek véget értek. Öt képviselő jelentkezett felszólalásra. Megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP; őt követi Bauer Tamás.

 

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Rogán Antal vezérszónoklatában arról beszélt, hogy egy intézmény vizsgálatakor, különösen általános vita esetén, nem lehet eltekinteni a történeti összefüggésektől sem. Ő sajnos nem a valódi történetét mondta el ennek az intézménynek, ezért én kísérletet teszek arra, hogy néhány mondat erejéig jelezzem az összeférhetetlenség magyarországi közjogi történetének fő állomásait, s ezzel kapcsolatosan utaljak a vagyonnyilatkozat jogintézményének kifejlődésére.

A magyar alkotmánytörténetben először 1875-ben jelent meg az összeférhetetlenség intézménye. Az 1875. évi I. törvénycikk már ismerte a hivatali, az érdekeltségi és a büntetőjogi összeférhetetlenséget. Az 1901. évi XXIV. törvénycikk a korábbinál jóval részletesebben szabályozta a gazdasági érdekeltségi összeférhetetlenséget, s egyben bevezette az úgynevezett közbenjárási összeférhetetlenség intézményét is.

A '20-as és a '30-as évek választójogi törvényei elsősorban politikai szempontból bővítették ezt a kört, s ezt tette az 1946. évi XXVI. törvénycikk is. Mindezek a törvények az összeférhetetlenség intézményét nem kapcsolták össze a vagyonnyilatkozattal. A vagyonnyilatkozat teljesen új jogintézmény, és ez a magyar jogrendben először 1990-ben jelent meg.

Miért nem tartalmazták sem a dualizmus, sem a Horthy-korszak, sem koalíciós időszak törvényei a vagyonnyilatkozat-tétel intézményét? Erre nagyon egyszerű választ lehet adni: a korabeli klasszikus polgári értékrend teljes mértékben kizárta azt, hogy bármiféle érdeklődés legyen a közszereplők magántermészetű viszonyai iránt. Ennek következtében én azt tudom elmondani, hogy mindazok, akik teljes nyilvánosságot követelnek, egyébként nagyon helyesen, a demokratikus felfogások és nem a klasszikus polgári értékrendnek a hívei, ebben az értelemben akár tehát azt is mondhatnánk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt e téren szakít azzal a törekvésével, hogy mindig és mindenben magát a klasszikus magyar polgári államfejlődés örökösének, letéteményesének tekintse.

A vagyonnyilatozattal kapcsolatos kérdéskörök az összeférhetetlenség intézményéből nőttek ki. Először azt célozta, hogy meg lehessen állapítani, hogy vajon a gazdasági, illetőleg a közbenjárási tevékenység nem vezetett-e olyan vagyongyarapodáshoz, amely törvénytelen.

 

 

(11.20)

 

 

Az 1970-es évek nyugat-európai fejlődésében jelent meg ez az új intézmény, például Nagy-Britanniában, s különösen az 1990-es években vált döntő jelentőségűvé a közéletben Nyugat-Európában és az úgynevezett rendszerváltott államokban is, köztük Magyarországon. Az 1990. évi LV. törvény, mint erre több képviselőtársam már utalt, nem tette lehetővé a vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalát. Akárhány kritika is hangzott el az 1997. évi V. törvénnyel kapcsolatosan, ezek a kritikák sem annullálhatják azt a tényt, hogy először ez a törvény biztosított egy meghatározott nyilvánosságot a képviselők vagyoni viszonyait illetően, s ezt a nyilvánossági mértéket az Alkotmánybíróság megfelelőnek ítélte. Az Alkotmánybíróság 30/1997. (IV. 28.) számú határozatában úgy foglalt állást, hogy a szükségességi, arányossági tesztnek megfelel az 1997. évi V. törvény, tudniillik a közszereplők esetében valóban lehetővé teszi a nyilvánosságra hozatalt, de nem teljes körben. Úgy ítélte meg az Alkotmánybíróság, hogy a vagyoni adatok körének a meghatározása a '97. évi V. törvényben megfelelő volt, és ez lehetővé teszi az átláthatóságot. Éppen azért tartotta alkotmányosnak a törvény meghatározott rendelkezéseit, mert nem a teljeskörűséget hirdette.

Lehetséges természetesen, hogy az Alkotmánybíróság új helyzetben, új feltételek mellett a szükségességi, arányossági tesztjét úgy fogja alkalmazni, hogy a teljes körű vagyonnyilatkozat sem áll szemben az egyén információs önrendelkezési joga korlátozásával. Ez azonban nem biztos. Ezért felhívnám tisztelt kormánypárti képviselőtársaim figyelmét arra, hogy nem tökéletes az a hivatkozásuk, amely az Alkotmánybíróság 60/1994-es határozatára történik, s az sem, amely erre a '97-es határozatra. Tudniillik, a '97-es határozat - visszahivatkozva a 60/1994-es alkotmánybírósági döntésre - megállapítja azt, miként az előbb már jeleztem, hogy a korlátozott mérték felel meg az önrendelkezési jog alkotmányos, arányos és egyben szükséges korlátozásának. Nem állítja tehát az Alkotmánybíróság, hogy a teljeskörűség híve.

Mindezek ellenére véleményem szerint a mai szabályozás - különös tekintettel arra a módosítóindítvány-csomagra, amelyet több képviselőtársammal együtt benyújtottam, valamint arra az önálló indítványra, melyet még korábban Keller László és Veres János képviselőtársaim tettek meg - megfelelő garanciákat teremt arra, hogy vitás esetekben a nyilvánosság igenis tájékozódjon a képviselők tényleges vagyoni helyzetéről. Megítélésem szerint mindezek a javaslatok biztosítják azt, hogy ha bármiféle probléma felmerül, akkor lehetőség nyíljon a tisztázásra és kiderüljön, kik azok a képviselők, akiknek a vagyona jogellenesen növekedett, mert önmagában a vagyon növekedése nem tekinthető alkotmányjogi kategóriának.

A három kormánypárti képviselő által aláírt törvényjavaslatnak viszont az az alapvető célja, hogy önmagában a vagyonnövekedés mértékét állítsa előtérbe, és ezt követően, amikor összevetjük különböző időszakok vagyonnyilatkozatait, már nem azt fogják vizsgálni sem a választópolgárok, sem a képviselők, hogy ki az, aki kijátszva bizonyos jogszabályokat, érdekeltségi viszonyait felhasználva vagy közbenjárási tevékenységet alkalmazva jogellenesen gyarapodott, hanem az lesz a kérdés, hogy ki az, aki meghatározott vagyonmennyiséghez hozzájutott képviselői tevékenységének időszaka alatt, még akkor is, ha ennek a vagyongyarapodásnak a képviselői tevékenységéhez nincs semmi köze.

Jeleznem kell azt is, hogy a megoldás eljárási szempontból is aggályokat vet fel. Egyébként nemcsak a mostani törvényjavaslattal kapcsolatos ez a probléma, hanem már az 1997. évi V. törvénnyel összefüggésben is ez felvethető. Ugyanis képviselőkből álló bizottságra bízza az eljárás lefolytatását mind az alaptörvény, mind pedig a most benyújtott törvényjavaslat. Azonban az éles politikai viták közepette az objektív elbírálás lehetősége nem mindig garantált. Ezért felvethető az, hogy akár az Állami Számvevőszék, mely a vagyon és a jövedelem kérdéseihez szakmailag ért, akár a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma, amely a pártatlan jogvita-elbírálások egyik fő terepe, alkalmas intézmény lehet arra, hogy megvizsgálja a képviselői vagyonnyilatkozat és a képviselő tényleges vagyoni helyzete közötti különbségeket. Az is elképzelhető, hogy akár az Állami Számvevőszéknek, akár a Legfelsőbb Bíróságnak az eljárásba történő bekapcsolása a közbizalmat is növelné. Ezek az intézmények ugyanis ma nem annyira negatívan megítéltek, mint a Magyar Országgyűlés. Hiszen ezen intézményekben nem pártpolitikai küzdelmek folynak, hanem arra történik kísérlet, hogy az államot mindenféle politikai erő törekvése ellenére a jogállamiság keretei között tartsák.

Véleményem szerint ilyen irányban is kellene gondolkodni, ez egy szakmai elképzelés, nem politikai háttérszándék húzódik meg mögötte. Azt kívántam csak ezzel a felvetéssel jelezni, hogy más irányban is lehet gondolkodni, mint ahogy azt tisztelt kormánypárti képviselőtársaim teszik.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Kétpercesek következnek. Két percre megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz.

 

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (A szocialisták padsorai felé tekint.) Csak engedjen meg néhány gondolatot a hozzám intézett észrevételek okán. Azt gondolom, képviselő úr, amit itt elmondott nekem, hogy egy demokratikus jogállamban természetesen bárki indulhat a választáson, és én ezt nem is kifogásoltam, de azt továbbra is fenntartom, amit az előbb mondtam. Tehát, ha egy képviselő bizalmat kapott a választópolgároktól, akkor a vagyongyarapodásáról el kell tudnia számolni, amennyiben ezt számon kérik tőle.

Úgy gondolom, hogy mindannyian, a 385 képviselő valahonnan az ország különböző pontjairól érkezett, én például Kaposvárról, egy 70 ezres városból. Évtizedek óta lakom ott, nagyon sok ember ismer, azt lehet mondani, hogy a város lakosságának nagy része. Ha bárki megkérdőjelezi azt, hogy a szerzett vagyonom honnan származik, igenis jogosan teheti. Én ezért gondoltam azt, hogy erről a vagyonról el kell tudni számolni. Ezért nem értem én az önök észrevételeit, ugyanis ha azt mondják, hogy a tiszta közélet mellett teszik le a voksukat, akkor itt ez a törvény, itt ez a módosítás, ami ezt a célt szolgálja. Tehát, rajta, képviselőtársaim! Szavazatukkal ezt lehet támogatni.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre megadom Répássy Róbert képviselő úrnak.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mivel a vita 8 órakor kezdődött és lassan dél van, szükségesnek tartom, hogy az előterjesztők nevében az eddig elhangzottakra reagáljak, amellett, hogy továbbra is figyelemmel kísérem a vitát.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Nem derült ki számomra a vitából: mi a bajuk azzal, hogy nyilvános vagyonnyilatkozatot tegyenek a képviselők évente? (Göndör István: Semmi. - Bauer Tamás: Ma is tesznek.) Mi a bajuk azzal, hogy a választópolgárok jogot kapjanak a képviselőik vagyonának megismerésére? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ma is van.) Mi a bajuk azzal, hogy a választópolgárok kezdeményezhetik a vagyonnyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzését? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ma is...) Mi a bajuk azzal, hogy a választópolgárok figyelemmel kísérhetik a képviselőik vagyongyarapodását? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Az is megtörtént.) Mivel az elhangzottak nem ingatták meg a törvényjavaslat indokait, az előterjesztők nevében továbbra is fenntartom a javaslatot.

Tisztelt Ház! Az, aki másokkal szemben magasra emeli az erkölcsi mércét; az, aki másoktól elvárja, hogy tárja nyilvánosság elé saját vagyoni helyzetét, az járjon élen saját maga is, mutasson példát saját maga: szavazza meg azt a törvényt, amely nem a képviselő saját belátásától teszi függővé vagyoni helyzetének nyilvánosságra hozatalát, hanem kötelezően előírja, hogy évente tegyenek a képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatot! Ez a törvény vizsga a képviselők számára. (Csige József: Nem igaz.) Ki fog derülni, hogy ki megy át a vagyonvizsgán, és ki az, aki megbukik. (Csige József: Nem igaz.)

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

 

(11.30)

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Itt az előbb egy jogtörténeti fejtegetést is hallottunk, és ez bátorít fel engem arra, hogy én is idézzek az összeférhetetlenséggel kapcsolatban egy régi fővárosi szabályrendeletet, talán a 35/17-est. Ez azt mondja ki, hogy a főváros mint testület üzleti ügyekbe hogyan bonyolódhat a törvényhatósági tagokkal, illetőleg bonyolódhat-e egyáltalán. Kimondja azt, hogy a unokaöcs szintjéig nem lehet üzletelni olyan személlyel, akinek a nagybátyja törvényhatósági tag.

Mindezt azért mondom, mert itt felvetődött annak kérdése, hogy meddig lehet ezt szabályozni, meddig lehet elmenni a rokonság fokának a megállapításánál. Tehát egészen eddig is el lehetne menni, ám nem kell, mert a mi módosító indítványunk pontosan meghatározza azt, hogy meddig kell elmenni, és abban a nagyon érhető logikában gondolkozik, hogy a közös háztartásban élőkig kell elmenni, tehát feleség, kiskorú gyermek és élettárs. (Tóth Károly: Testvér?) Az élettárs fogalmát is elismeri a magyar jog, még a lakásbérlet jogutódlásánál is, tehát akkor természetes, hogy ennél is figyelembe kell venni.

Én ebben az égadta világon semmiféle szörnyűséget nem látok. Nem látom azt, hogy ezeknek az igen közeli hozzátartozóknak a személyiségi jogai mennyivel sérülnének jobban, mint magának a képviselőnek, mert nem vitás, hogy valamilyen fokban sérülnek, nade éppen erre hangzott el, hogy a képviselőnek fel kell vállalnia ezt a sérülékenységet, ugyanúgy a vele közös háztartásban élőknek is. Ebben semmi problémát nem látok, elhangzott ilyen felvetés. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak.

 

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy az, ami a törvényjavaslatban szerepel, önmagában az az elgondolás, hogy ezentúl ha elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot, csak nyilvános vagyonnyilatkozata legyen a képviselőnek, úgy gondolom, nem vitathatja senki, tény, hogy ez segíti a tisztánlátást. Azt hiszem, ezt leszögezhetjük, a legegyszerűbb hallgató is felismerheti, hogy ez így van.

Ami itt folyik, hogy az ellenzéki képviselőtársak kétségbeesett kifogásokat keresnek, arról győzhet meg mindannyiunkat, hogy ők érdekeltek abban, hogy a vádaskodást, a rágalmazást tovább tudják folytatni, tehát a botránypolitizálást tovább tudják gerjeszteni. Ha ezt a választásokig fent kívánják tartani, akkor attól tartok, nagyon sötét korszaka következik a magyar politikai életnek. Remélem, nem, és meggondolják. Ugyanis a botránypolitizálás semmi másra nem jó, csak hogy az érdemi munkáról elvonja a figyelmet; elvonja a parlament figyelmét, az erőit, hogy itt kelljen napokig ilyen kérdésekről vitatkozni, már rég lezárhattuk volna ezt a vitát, érdemibb kérdésekkel foglalkozhatnánk. Elvonjuk a parlament erőit attól, hogy a lakosság problémáit - azokat a problémákat, amelyek egyrészről a rendszerváltásból fakadnak, másrészről az előző rendszer hibáiból fakadnak, illetve amit az előző kormánytól örököltünk - a továbbiakban is meg tudjuk oldani, további megoldások szülessenek, mint ahogy a kormány eddigi működésében ez történt.

Ezért kérem, hogy a lakosság érdekében a botránypolitizálást fejezze be az MSZP és az SZDSZ. Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Salamon László képviselő úrnak.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az imént Répássy Róbert hozzászólása kapcsán, amikor kérdéseket tett fel, többek között azt, hogy nem érti, hogy mi a baja a képviselőknek, hogy most nyilvános lesz majd a vagyonbevallás (Bauer Tamás: Most is az!), többen közbeszóltak, hogy most is nyilvános. (Béki Gabriella: Így van!) Sőt, Béki Gabriella, aki ezt most egy hangos "így van"-nal megint megerősíti, a felszólalásában azt mondta, hogy nincs semmi különbség, csak a személyi adatvédelmet illetően van különbség a két vagyonnyilatkozat között.

Ha ez így van, akkor azt nem értem, miért kellene Torgyán Józsefnek borítékot bontani. Ha a nyilvános azonos a titkossal, akkor miről vitatkozunk Torgyán úr tekintetében? Nem azonos a nyilvános a titkossal, mert vannak adatok még a titkosban, amik nincsenek benne a nyilvánosban, nem csak személyi adatbeli különbségek, tisztelt képviselőtársaim, és a hozzátartozókra vonatkozó adatok pedig - ha jól emlékszem - egyáltalán nem nyilvánosak, azok csak titkosak. Tehát ne tessék úgy csinálni, mintha ez a törvény nem tartalmazna egy minőségi előrelépést!

A másik észrevételem, talán nem is vitatkozó, talán inkább kiegészítő - ha jól értettem és jól figyeltem Wiener képviselőtársam hozzászólását -, hogy tulajdonképpen a vagyongyarapodást illetően - jogszerű vagyongyarapodásról beszélt - mi lehet egy lényeges szempont. Ezt szeretném én most megfogalmazni, mondom, talán nem is vagyunk vitában ezzel kapcsolatban, lehet, hogy csak kiegészítem a gondolatát. Én úgy gondolom, amikor majd akár a lakosság, akár a vizsgálóbizottság össze tudja vetni a vagyoni nyilatkozatokat, akkor arra nézve tud következtetést levonni, hogy legális jövedelmi viszonyaira tekintettel a képviselői vagyongyarapodás reálisnak tekinthető-e. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha a legális jövedelmi viszonyok nem igazolják a vagyongyarapodást, akkor nyilvánvalóan baj van. És hogy mi a további helyzet, a két perc lejárta miatt most nem tudom elmondani. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak.

 

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem akartam hozzászólni ehhez a vitához, de az álszentségnek és az agresszivitásnak az a keveréke, amit egyes fideszes képviselők produkálnak, mindenképp arra késztetett, hogy néhány gondolatomat elmondjam. Kezdve azzal, hogy ebben az országban több millió ember van, aki attól fél, hogy elveszti a lakását, elveszti az otthonát, nem tudja fizetni a számlákat, ehhez képest ez a vita, ami itt folyik, természetesen vihar egy pohár vízben. Ebben a vitában is persze tisztességesen, korrektül kell álláspontot képviselni mindenkinek, hitének megfelelően.

Az egész ügy ott kezdődött, és ezt hiába próbálják a tisztelt kormánypárti képviselők elkenni, hogy Torgyán József képviselő úr, miniszter úr képviselőként, nem tudom milyen minőségében úgy nyilatkozott cinikus mosollyal - több millió ember látta ezt a televízión keresztül -, hogy ő nem volt olyan hülye, hogy kitöltötte volna rendesen az eredeti vagyonnyilatkozatát, mert ha abba minden adatot beír, fél, hogy a betörők meglátogatják, és elviszik azokat a vagyontárgyakat, amelyeket fölmutatott. Innen kezdődött ez az egész ügy.

A megoldás erre kétféle lehet. Az első az, hogy Torgyán József miniszter úr adjon választ erre a meglehetősen cinikus megjegyzésre; a második - amiben elfogadom, van logika -, ha ebből kiderül, hogy a jelenlegi nyilvános és titkos vagyonbevallásoknak a rendszere nem megfelelő, akkor azt módosítani kell. Ezzel a szándékkal személy szerint egyetértek. Civilizált, kulturált parlamentekben egyébként a pártcsoportok ezekről nagy nyilvános viták nélkül szoktak megállapodni, nem a nyilvánosság félrevezetése szándékával, hanem pontosan azért, mert azt gondolják, hogy a közvéleményt elsősorban a parlament működésének az eredménye érdekli, és nem az, hogy a képviselők belső viszonyai hogyan alakulnak - személyi és egyebek.

Ezzel együtt azt mondom, hogy ha már ez a vita zajlik, akkor természetesen nagyon helyes, ha a végére járunk, de őszintén remélem, hogy lesz idő mással is foglalkozni egyszer még. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Suchman Tamás képviselő úrnak, MSZP.

 

DR. SUCHMAN TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az a műfaj, ami most itt folyik, a politikai zsarolásnak egy klasszikus esete. Nem gondolom azt, hogy Torgyán József oly gyönge és kevésbé szuverén egyénisége ennek a magyar politikai közéletnek, hogy saját maga ne tudta volna lerendezni ezt az ügyet.

Azért is mondom ezt, mert nem emlékszem rá pontosan, Répássy képviselő úr, hogy a Torgyán-ügy előtt volt-e jogalkotási kényszer ennek a jogszabálynak a megváltoztatására önben vagy akár a Fiatal Demokraták Szövetségében, vagy a kormánykoalícióban. Azt hiszem, nem volt ilyen kényszer. Mindenki elégedett volt ezzel a jogszabállyal, és ha jól emlékszem rá - ezt csak azért mondom, mert a tények nagyon makacs dolgok -, legelőször, első felocsúdásban mindenki azt mondta, hogy Torgyán úr tisztázni fogja magát a megfelelő jogszabályok alapján, sőt, elnézést kérek, de a miniszterelnök úr maga is azt gondolta, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok alapján, a jelenleg érvényes vagyonbevallás alapján Torgyán úgy tisztázni tudja magát, és a dolog ezzel le van tudva.

Szerintem akkor jött egy furcsa fordulat, amikor teljesen házszabályszerűtlenül, a Házszabállyal és az eddig tízéves jogszokással ellentétesen valaki saját ügyében kormányzati előterjesztés és a kormány nevében szólalhatott meg, amit akkor természetesen az eljáró elnöknek vissza kellett volna utasítani, hisz - még egyszer a miniszterelnököt idézem - a miniszterelnök nem azt mondta, hogy a kormány nevében fogja Torgyán József magát tisztázni.

 

 

(11.40)

 

A miniszterelnök úr azt mondta, hogy Torgyán József tisztázni fogja magát, hiszen a kormány nevében önmagát nem tisztázhatja, azt csak a miniszterelnök tehette volna meg, aki azonban ennek az ügynek az érdeméről hallgatott.

Még talán egy mondatra szorul a téma: nem mi vontuk el a politikai közvélemény és a lakosság figyelmét, hiszen nem tárgyalnánk ezt az ügyet a saját akaratunkból, hanem az, aki ezt az ügyet idehozta a parlamentbe, szerintem neki kellene elszámolnia ezzel az időelvonással.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Nagyon sok kétperces van. Megkérem a képviselőket, hogy a következő napirendi pontot, vagyis az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság felállításáról szóló részletes vitát ne keverjük össze a most előttünk lévő napirendi ponttal, mert most már ez a három jogszabálytervezet teljesen össze van keverve. Jelenleg a T/3447., a képviselők jogállásáról szóló törvénymódosításról és a H/3445. számú javaslatról, a Házszabály módosításáról van szó. Tehát arra kérek mindenkit, vegye elő a két jogszabályt, és erről vitatkozzunk most az általános vita szabályai szerint.

Két percre megadom a szót Wiener György képviselő úrnak.

 

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először Répássy Róbert néhány kérdésére próbálnék válaszolni.

Először is: egyetlen szocialista képviselő sem ellenzi, hogy bárki ellen vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást folytassanak le. Erre ma is lehetőség nyílik, és a benyújtott indítványok lehetővé teszik a mai jogi ellentmondások feloldását. Jelzem azt is, hogy nem lehet azzal érvelni, hogy aki nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, az megbukik a vagyonvizsgán. (Dr. Répássy Róbert: Így van!) Felhívnám a képviselőtársam figyelmét arra, hogy bárki ellen ő maga is megindíthatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, és ha úgy érzi, hogy a szocialista képviselőcsoport megbukott a vagyonvizsgán, mind a 136 képviselővel szemben ezt az eljárást a mai szabályok szerint kezdeményezheti. Erre minden lehetősége adott, állunk elébe, egyáltalán nem tartunk egy ilyen lépéstől.

De vannak kifogásaink a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Répássy képviselőtársam utalt arra is, hogy nevezzük meg ezeket. Saját tízperces hozzászólásomban egyet már említettem. Kétséges, hogy a teljes körű nyilvánosság a szükségességi-arányossági teszt követelményének megfelel-e. Ezzel összefüggésben hivatkoztam az Alkotmánybíróság 30/1997-es áprilisi határozatára. Célszerű lenne, ha a törvényjavaslat benyújtói, mielőtt végleges álláspontjukat kialakítanák, ezt az alkotmánybírósági döntést nagyon alaposan elemeznék. Azt javasolnám mindhárom képviselőtársamnak, hogy ezen alkotmánybírósági döntés fényében korrigálják a javaslataik kétséges rendelkezéseit.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Simon József képviselő úrnak, MSZP.

 

SIMON JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor nyomtam meg a gombot, amikor Répássy képviselőtársam feltette azt a szónoki kérdését, hogy mi a baj.

Tisztelt képviselőtársam, három baj van. Az egyik az, ahogy az önök javaslata foglalkozik ennek a problémának a megoldásával. A másik baj az, amikor foglalkozik ezzel a problémával, a harmadik meg az, amiért foglalkozik vele. Ezek közül én csak egyetlenegyre szeretnék részleteiben kitérni, arra, hogy reggel nyolc óra óta megy az ország nyilvánossága, a Ház előtt a képviselők ilyen-olyan-amolyan ügyeiről a vita egy rossz előterjesztés alapján. Ráadásul olyan ügyben, amelynek az indítéka nem itt keletkezett, hanem a nyilvánosság előtt, amikor kiderült, hogy Torgyán miniszter úr nem azt írta a zárt nyilatkozatába, mint ami a nyilvánosban szerepel; illetve itt bejelentette, hogy esze ágában nem volt azt a valóságnak megfelelően kitölteni.

Az igazi probléma meg az, hogy az ország sorskérdéseit, mint például a szövetkezeti törvényt, a szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt, ez a parlament éjszaka tárgyalja, a nyilvánosság elől elzárva, a keddi szavazási időpont után megkezdi a hajnali három óráig tartó vitát. Amikor emberek százezreit érintő ügyekről tárgyal a parlament, azt csináljuk suttyomban, amikor meg egyes képviselők botrányai körüli rendezési lehetőségről vagy maszatolásról van szó, akkor itt raboljuk a Magyar Országgyűlés idejét három és fél órán keresztül, négy órán keresztül, és ki tudja még, hogy mikor lesz ennek vége.

Tisztelt képviselőtársam, ez a baj! Az a baj, hogy az a bizottsági elnök, akit önök állítottak ennek a bizottságnak az élére, míg az adatvédelmi biztos fel nem hívta a figyelmet rá, úgy döntött, hogy még csak ki sem kérhetjük a saját bevallásunk másolatát; hogy még csak elő sem állhatunk azzal, hogy végül is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mit vallottunk be.

Köszönöm szépen. Ez a baj, képviselőtársam! (Tóth István: Összevissza beszélsz!)

 

ELNÖK: Képviselő úr, ezt én körülbelül háromszor elmondtam már, épp ezekre az indokokra hivatkozással, hogy szakmai törvények várnak még ránk, és nem szeretnénk éjszaka tárgyalni, mert akkor lehet, hogy még a rádióhallgatók sem hallgatják - elképzelhető. Közös az érdek mindkét oldalon, a kormánypártok és az ellenzék oldalán, épp ezért kértem én is önmérsékletre a képviselőket, nagyon kevés eredménnyel.

Két percre megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak.

 

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény már eredendően hibás volt, éppen ezért adták be a képviselőtársaim a módosító indítványt. Szeretném elmondani azt is, hogy mi nem óhajtunk zárt ajtók mögött egyeztetni, hanem szeretnénk a nagy nyilvánosság előtt egyeztetni, erre való ez a fórum, erre való ez a hely itt, a parlament üléstermében.

A jelenlegi törvény ugyanis megítélésem szerint nem ad lehetőséget arra, hogy kötelezően fel kell tárnia az érintett képviselőnek a vagyonára vonatkozó részt, ha megtámadják. Ez a módosító indítvány viszont pontosan erről szól. Sajnálatos módon, eddig a felszólalások között senki nem mondta el azt, hogy ennek a módosító indítványnak van egy melléklete. Ez a melléklet azonban nagyon fontos, hiszen a televíziónézőknek ez nincs a kezében, pedig tudni kell, hogy ennek van egy "A" fejezete, amely tulajdonképpen a vagyonnyilatkozatról szól. Itt fel kell sorolni minden képviselőnek (Bauer Tamás: Ma is fel kell sorolniuk!) az ingóságát, ingatlanait, az értékpapírjait és minden egyebet.

Ugyanakkor, ha fordítana, képviselő úr, látná, hogy van ennek egy "B" fejezete, amelynek az a címe, hogy jövedelemnyilatkozat. (Bauer Tamás: Az is van!) Igen, csak jelen pillanatban titkos, képviselő úr! (Dr. Hankó Faragó Miklós: Nem!) Éppen ezért kell ezt nyilvánosságra hozni. Ez a jövedelemnyilatkozat viszont arról szól, hogy a kifizető személyét is meg kell jelölni, hogy honnan kapja a tisztelt képviselő úr azt a pénzt, amiről esetleg nem akar, vagy nem tud elszámolni. (Bauer Tamás: Nem kapok sajnos!) Ez egy borzasztó fontos része ennek a nyilatkozatnak, és én azt gondolom, ha ez nyilvánossá válik, akkor az állampolgárok, a választópolgárok előtt is minden képviselőnek a vagyoni helyzete nyitott lesz.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Két percre megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak.

 

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is azt szeretném kérni, hogy a vitában ne személyeskedjünk. Ha itt személyeskedünk és személyekről beszélünk, akkor e törvényjavaslat szakmai vitája nem fog előrehaladni.

De ha már ezt teszik, ne ferdítsék el a tényeket! Elhangzott Hegyi Gyula képviselőtársamtól, mint minden ellenzékitől állandóan, hogy Torgyán József, Torgyán József. Mint a papagáj elkezdik ezt sorolni, és ezzel megy az idő. Elmondja, hogy azt nyilatkozta, hogy nem felelt meg a valóságnak a nyilatkozat titkos része. Ez nem igaz! Annyi igazság van benne, hogy egy kereskedelmi tévécsatorna azt a mondatot emelte ki egy nyilatkozatból, egy szövegkörnyezetből, amely arra vonatkozott, hogy a címet is tartalmazó titkos részt nyilván azért nem hozza nyilvánosságra, hogy ne adjon tippet a tolvajoknak, robbantóknak s a többi. Ezt úgy mutatták be, mintha ez az egész vagyonnyilatkozatra vonatkozott volna. Nem is vonatkozhat, mert egy része nyilvános. Azt, hogy a cím ne kerüljön nyilvánosságra, azt ellenzéki képviselőtársaim e javaslat kapcsán is többször indokoltnak tartják. Tehát azt hiszem, a miniszter úrnak ez a kijelentése is teljesen indokolt volt.

Úgy gondolom, hogy ez a rágalomhadjárat, amelyet Torgyán József ellen, illetve mivel a Független Kisgazdapárt elnöke, ezen keresztül nyilvánvalóan a Független Kisgazdapárt ellen folytatnak a kereskedelmi média segítségével, csúsztatásokkal, rágalmakkal, nem fog eredményre vezetni. Annak idején a történelemben már volt példa arra, hogy ez sajnos eredményre vezetett, amikor Rákosi elvtárs a szovjet megszállók segítségével ilyen rágalomhadjárattal, bebörtönzésekkel, koncepciós perekkel kiszorította a Független Kisgazdapártot a parlamentből. Én nem hiszem, hogy most, amikor nincs ilyen politikai támogatása az ilyen szándékoknak, mint akkor volt a szovjetek részéről, ez a mocskolódás, rágalmazás is ugyanezt az eredményt fogja hozni, tehát felesleges ezt csinálniuk.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Képviselő úr, önt is megkérem, hogy valóban a két jogszabályhoz, a törvényjavaslathoz és az országgyűlési határozati javaslathoz szóljon, mert most már többszöri figyelmeztetés után meg kell vonnom a szót tényleg, mert parttalan lesz a vita. Több igény felmerült, hogy valóban a konkrétumok és csak az előttünk lévő két jogszabály kapcsán tessenek hozzászólni. Az általános vita ezen ne terjeszkedjen túl. Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak.

 

(11.50)

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kizárólag magáról a törvénymódosításról szeretnék beszélni, illetőleg annak az eszmeiségéről. Itt mindig felvetik ezt a bizonyos egyedi esetet - nem akarom megnevezni, mert a következő napirendi pontnál majd szó lesz még erről -, egy személyt kipécéznek, és önmutogatásra kényszerítik. Ennek a törvénymódosításnak éppen az a célja, tisztelt képviselőtársaim, hogy senki, se önök, se én, egyik képviselő se kerülhessen olyan helyzetbe soha, amíg parlamenti képviselő, hogy valaki mutogasson rá, és arra kényszerüljön, amire egyébként nem lenne köteles mint halandó személy.

Azt célozza pontosan ez a törvénymódosítás, hogy szabályos rendben legyen minden képviselő és a háztartásában élő hozzátartozója mintegy átvilágítva; tehát olyan nyilatkozattételekre kötelezve - és ismételten, évenként -, ami ezt eleve kizárja. Hogy eleve ne lehessen semmikor, semmilyen körülmények között valakit így kipécézni, mert hisz mindaz a nyilatkozat, amit évenként kitölt, összevethető, és a napnál is világosabbá teszi azt, amit egyébként a közvélemény tudni akar.

Természetesen nem mondom, hogy nem lehet hamis nyilatkozatot tenni; persze hogy lehet. De mégis elemi követelmény egy képviselőtől, hogy ezt ne tegye. Egyébként az is ellenőrizhető. De a jelenlegi formában ez a bizonyos kettős nyilatkozat, hogy majd amikor megszűnik a képviselői mandátuma, akkor tesz egy újabb nyilatkozatot, ez az összevetésre alkalmatlan. Teljesen alkalmatlan pont arra a célra, amit igazán szolgálnia kellene.

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Salamon László képviselő úrnak.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. (Megszűnik a hangosítás.) Elnézést kérek. Tönkrement a mikrofon. (Közbekiáltás: Kiabáljon!) Elmondom hangosan. (Közbekiáltások: Halljuk így is.)

 

ELNÖK: Egy basszusnál így is lehet hallani, de azért kap mikrofont a képviselő úr.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): (Hordozható mikrofonba:) Csak az időt, ha szabad kérnem. Köszönöm, elnök úr. Az észrevételeim egyike Simon József képviselő úr felszólalásához kapcsolódik. Én kérem, hogy ne tegye a mentelmi bizottság elnökét, Isépy képviselő urat olyanért felelőssé, amiért nem ő felelős. Isépy képviselő úr, amikor először egyes képviselők kérték a lehetőséget, hogy vagyonnyilatkozatukat nyilvánosságra hozzák, tartotta magát az elmúlt ciklusban meghozott mentelmi bizottsági állásfoglaláshoz. Ha nem ezt tette volna, akkor megsérti a Házszabályt, megsérti a mentelmi bizottság korábbi döntését. Amint az adatvédelmi biztos más irányú véleményt mondott, ő volt az, aki szorgalmazta, hogy a mentelmi bizottság vizsgálja fölül a korábbi döntést, és szabad utat nyisson ennek az igénynek - ez az egyik.

A másik nagyon fontos dolog, Hegyi Gyula képviselő úrnak mondom: ennek az ügynek ez a fórum a hatpárti fóruma. Tessék tudomásul venni, hogy ebben a kérdésben nem vagyunk hajlandóak zárt ajtók mögött alkudozni! (Keller László: Ezt senki nem is mondta! Ki kérte? ) Csak a nyilvánosság előtt vagyunk hajlandók erről az ügyről tárgyalni. (Bauer Tamás: Miért vártatok tíz évig?)

Ami pedig az utolsó megjegyzésem: nagyon egyetértek Szentgyörgyvölgyi képviselő úr nyilatkozatával. Azt akarjuk és az a célunk, hogy mindenkire egyenlően, ha tetszik, a jogegyenlőség jegyében vonatkozzék az a helyzet és az a kötelezettség, hogy vagyoni viszonyai átláthatóak legyenek. Ezt célozza a Fidesz előterjesztése, és ezért kérjük ezek támogatását. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak.

 

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Zsikla Győző a kereskedelmi médiumokat a Rákosi-uralomhoz hasonlította, ezzel nem kívánok foglalkozni. Nyilván az újságírók és a tévénézők eldöntik, hogy van-e valóban hasonlóság a sztálini rémuralom és a televíziók működtetése vagy figyelése között. Ez nyilván az ő dolguk.

Ami a nyilvános vagy nem nyilvános vitákat illeti, az a véleményem, azt mondtam, hogy egy kulturált és civilizált ország parlamentjében nem folynak hosszú órákon keresztül ilyen szócséplések ilyen témában. Megvan az intelligencia ahhoz, hogy röviden megállapodjanak egy közös szabályozásban. Itt nem ez történik.

Répássy képviselő úrnak azt a többször visszatérő megközelítését, hogy ő vagy a Fidesz, vagy valaki valamifajta vizsgáztató bizottságként működik, amely eldönti, hogy ki mennyire felel meg a tisztességes élet kritériumainak, ezt szeretném visszautasítani, legalábbis a magam és nagyon sok szocialista képviselő nevében.

Ami pedig az egész korrupció légkörét, a korrupció rejtett vagy kevéssé rejtett vádját illeti, tisztelt képviselő úr, hadd mondjak egy egyszerű, mondhatnám primitív, józan paraszti bölcsességre valló gondolatot. Én hiszek abban, remélem, hogy egyetlen korrupt képviselő sincs ebben a parlamentben. De azt hiszem, olyan ostoba vállalkozó nincs, aki ellenzéki képviselőket akar megvesztegetni, és nem kormánypártiakat. A világ általában úgy működik, hogy aki a korrupciót, a könnyebb utat keresi, az a hatalomban, a kormányzatban lévőkhöz keresi az utat; remélem, az önök esetében is teljesen eredménytelenül és céltalanul. De azt állítani, hogy az ellenzéki pártok a korrupció forrásai két és fél évi, igen intenzív kormányzás után, legalábbis megmosolyogtató.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm Salamon úrnak, hogy reagált Simon József képviselőtársam egyik fölvetésére. Nyilván a fél 3-ig tartó agrárcsatában, amikor is több százezer ember sorsáról kell majd dönteni és az egész mezőgazdaságot érintő ügyről, ezek után nem róható fel Simon képviselőtársamnak, hogy nem pontosan emlékszik erre az ügyre.

Az a helyzet, hogy Isépy Tamás úrral mi rotációban voltunk az elmúlt ciklusokban, tehát az előző ciklusban ő volt az alelnök, én pedig az elnök. És a '97-es állásfoglalás, ami arról szólt, hogy a saját vagyonnyilatkozatát nem nyithatja fel a képviselő, csak összeférhetetlenségi eljárás esetén, azért született, mert abban az időben az volt az aggodalom, hogy lekúsznak sokan az éjszaka sötétjében, kikérik a vagyonnyilatkozatot, és belepiszkálnak. Tehát, mondjuk, szerez valamit, és utólag beleírja, hogy ez már megvolt neki eredetileg.

Tehát a vagyonnövekmény hitelességének igazolása merült fel akkor kérdésként. Abban az időben senki nem foglalkozott ezzel, ahogy Bauer képviselőtársam sokszor rámutatott, senki nem foglalkozott azzal, hogy a törvény átláthatósága, működőképessége hogyan hat. Abban az időben az információs rendelkezés kérdése sem merült föl. Tehát abban a pillanatban, hogy az információs rendelkezési jog egy konkrét ügy kapcsán fölmerült, a mentelmi bizottság korrigálta ezt a korábbi állásfoglalását.

A másik, amit szeretnék itt mondani: én elfogadom, hogy erről a két törvényről kellene beszélni. De ezt az egész előterjesztést hitelteleníti az, hogy a Fidesz úgy foglalt állást, hogy támogatja a Torgyán úr által bejelentett vizsgálóbizottságot. Ez pedig teljesen kiszámíthatóan a magyar parlamentet a mostani helyzetnél is sokkal jobban leviszi, már nem az iszapba, hanem már a lápréteg alá, a lápvilágba fogja levinni, mert miközben ez a törvény is hatályba lép (Az elnök csenget.), a képviselők tevékenységét alapvetően a vagyonnyilatkozatokra fogja fordítani. Ez a vizsgálóbizottság pedig azzal fog járni, hogy a választások előtti másfél évben (Az elnök ismét csenget.) ez az Országgyűlés csak önmagával és nem a társadalmi kérdésekkel fog foglalkozni.

 

ELNÖK: Képviselő Úr! Azért kellett megkocogtatnom, mert most már másodszor szólok önnek, hogy most nem a vizsgálóbizottságot tárgyaljuk, az majd a következő napirendi pont lesz. (Dr. Géczi József Alajos: Csak együtt értelmezhető a kettő.) És kérem nemcsak önt, hanem a többi képviselőt is, hogy a mostani napirendhez, tehát a T/3447. és a H/3445. országgyűlési határozati javaslathoz tessenek hozzászólni, ne a vizsgálóbizottsághoz. Ismételten kérem önt, ezért már intenem kellett, most másodszor kérem, hogy ehhez tessenek hozzászólni.

Tizenkét kétperces jelentkező van. Megadom a szót két percre Lasztovicza Jenő képviselő úrnak, Fidesz.

 

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Reggel óta figyelem a vitát, nem szóltam hozzá, de egyértelműen látszik, hogy ellenzéki képviselőtársaink abszolút nem szeretnék a nyilvánosságot ebben az ügyben. És ez azért szomorú, mert ők beszélnek tisztességről, a nyilvánosság becsüléséről. (Bauer Tamás: Ezért vesszük be! - Béki Gabriella: Ez is nyilvánosság!) Az elmúlt időszakban, ahogy Hegyi úr is mondta, hogy általában a kormánypárti képviselőket szokták megvesztegetni, az előző ciklusban önök ültek itt nagy többségben. (Béki Gabriella és Hegyi Gyula: Azért tettük nyilvánossá!)

 

 

(12.00)

 

És nem nekünk, akik másfél-két éve vagyunk képviselők, kellene elszámolnunk a vagyonunkkal, hanem igenis mindenkinek. (Közbeszólás: Mindenkinek!) És az a szomorú ebben az egészben a megítélésem szerint, hogy a választások után önök rögtön azzal jöttek, hogy fél év múlva a koalíció szét fog menni, új választások kellenek, és ez egy politikai terület most már. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) És azért, mert nem tudták két év alatt szétszedni a koalíciót, megpróbálnak mindent. Most épp Torgyán miniszter urat kezdték ki (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.), és Torgyán miniszter úron keresztül szeretnék a kisgazdákat - és ezzel a koalíciót - szétverni. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Csak nagy megdöbbenésükre ez nem fog sikerülni.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból. - Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

ELNÖK: Mindenkit megkérek, hogy térjünk vissza a napirendi ponthoz. Két percre megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak.

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom, hogy Lasztovicza képviselő úr nem ismeri a törvényt, nem volt alkalma rá, hogy elolvassa. Szeretném önt tájékoztatni arról, tisztelt képviselő úr, hogy mi tettük nyilvánossá a vagyonnyilatkozatokat, ezt mindenki tudja, aki ismeri a hatályos törvényt. Ha önnek nem állt módjában elolvasni, akkor, kérem, fáradjon a könyvtárba, ott megtalálja.

Azt megelőzően arról beszélt Mátrai Márta és Salamon László képviselő úr, hogy ők nem hajlandók belemenni abba, hogy zárt ajtók mögött folyjon egy suskus. (Dr. Répássy Róbert: Így van! - Dr. Salamon László bólogat.) Egyrészt szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy az elmúlt tíz évben nem egy alkalommal éppen a Fidesz volt többek között, sok mindenki más mellett, kezdeményezője hatpárti egyeztetéseknek. Mindenki pontosan jól tudja ebben a parlamentben, hogy különösen kétharmados törvényekkel kapcsolatban igaz az: ha az előterjesztő komolyan gondolja azt a szándékot, hogy szeretné, ha abból a javaslatból elfogadott törvény lenne, akkor hajlandó egyeztetésbe bocsátkozni a többi párttal. Ez az egyeztetés nyugodtan lehet nyilvános, az égvilágon semmi akadálya nincsen - csak hogy mindenki pontosan tudja: jogszabályt plenáris ülésen nem lehet alkotni. Semmi akadálya nem lenne annak, hogy például az alkotmányügyi bizottság létrehozzon egy albizottságot, és ez az albizottság csinálja meg a javaslatot (Dr. Mátrai Márta: Nem! - Dr. Salamon László közbeszól.), nagyon rövid idő alatt meg tudná tenni. Nyilván azért nem szeretnék ezt az albizottságot, mert túl gyorsan elkészülhetne a munkával, és a végén még véletlenül törvény lehetne belőle... (Dr. Répássy Róbert: Házszabálytól való eltérést kértünk, ti nem szavaztátok meg!) Nem értem...

 

ELNÖK: Képviselő úr!

 

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): (Dr. Répássy Róbert közbeszólására:) A Házszabály minden további nélkül lehetőséget ad arra, hogy ez az egyeztetés lefolyhasson. Tehát nem más, mint egy propagandafogás az, hogy önök itt az úgymond plenáris ülés nyilvánosságát használják fel arra, hogy elkészítsék a törvényjavaslatot. Itt soha nem fog elkészülni, mint ahogy eddig sem készült el egyetlenegy törvény sem a plenáris ülésen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Tájékoztatom a Házat, hogy a televíziós közvetítés pár perccel ezelőtt véget ért. (Szórványos derültség. - Közbeszólások. - Dr. Torgyán József tapsol.) Két percre megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP. (Közbeszólások.) Wiener György képviselő úrnak adom meg a szót két percre. Tessék!

 

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mátrai Márta és Szentgyörgyvölgyi Péter felszólalásaira reagálnék nagyon röviden. Előző kétperces megnyilvánulásomban az alkotmányos problémákat vetettem fel, most a benyújtott törvényjavaslat gyakorlati, hatékonysági problémáira hívnám fel a figyelmet. Először is arra: ha pontosan nyomon akarjuk követni, hogy a jövedelem és a vagyon hogyan függ össze egymással, annak a legjobb módszere az, ha az országgyűlési képviselők és hozzátartozóik éves adóbevallását tesszük nyilvánossá - ez a legmegfelelőbb eszköz, de ez egyszer sem merült fel, nyilván nem véletlenül. Meg kell jegyeznem, hogy ez természetesen az információs önrendelkezési jognak egy drasztikus korlátozását jelenti, azonban a kétségeket - legalábbis részben - annullálja.

Második megjegyzésem az lenne, hogy természetesen egy adóbevallás sem biztos, hogy hiteles, ennek következtében az adóbevallás benyújtása ellenére is lehetőséget kellene még biztosítani a vagyonnyilatkozattal, illetve a jövedelemnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra.

Harmadik megjegyzésem az, hogy a törvényjavaslat gyakorlati értékében tulajdonképpen fideszes képviselők is kételkednek. A TV2 ma annyit említett műsorában megszólalt Hadházy Sándor fideszes országgyűlési képviselő, Visegrád polgármestere, és elmondta: semmit nem old meg a vagyonnyilatkozat, hiszen például ha egy képviselő külföldi bankokban rejti el a vagyonát, vagy egyáltalán a jövedelmét nem is hozza haza, hanem eleve külföldön gyümölcsözteti, abban az esetben erre vonatkozóan semmiféle adathoz nem jutnak hozzá sem a képviselőtársai, sem pedig a nyilvánosság.

Józanul kellene gondolkodnunk, és a reális, valóságos feltételeket kellene vizsgálnunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak.

 

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! Olyan törvényt nem lehet meghozni, mint amit önök szeretnének, hogy csak egy személyre vonatkozzon, ez képtelenség. Ha önök valóban kíváncsiak egy képviselő vagyonnyilatkozatára, ha ezt a törvényt elfogadják, akkor - mint itt hallhattuk - még a '98-as nyilatkozata is nyilvánosságra fog kerülni. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Miért zavarja önöket, hogy ezzel egyidejűleg az önöké is nyilvánosságra fog kerülni? Ha erre kíváncsiak, erre az egyre, akkor meg tudják tenni. És nem csak egy személy ügye szerepel a sajtóban, olvashatjuk: a Horn-vagyonnal, a Kuncze-vagyonnal kapcsolatban is írnak az újságok. (Dr. Géczi József Alajos az elnök felé: Mi történik itt?! - Az elnök jelzésére:) Igaza van, elnök úr, az intésében, hogy főleg egy pártjában is megbukott, hiszen lemondott, Kuncze urat nem illik idecitálni, mint ahogyan... (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 

ELNÖK: Képviselő úr, maradjunk a törvényjavaslatnál, mert ha nem, akkor erre jön a reakció - akció, reakció! Nem mehetünk tovább bele ebbe! Arra kérem önt, hogy a konkrét törvényjavaslathoz szóljon.

Tessék!

 

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Igaza van az elnök úrnak, különben is a népi mondás azt mondja, hogy döglött lóba nem illik belerúgni. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból. - Közbeszólás: Hülyeségeket nem kellene beszélni! - Béki Gabriella: Elnök úr, utasítsa rendre!) Tehát önök azt szeretnék, hogy mindenki egy... (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Egy pillanat! (Dr. Wiener György: Nem tudom, ha mi ilyen stílusban beszélnénk, önök mit szólnának hozzá! - Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 

ELNÖK: (Csenget.) Kérem, ne kiabáljanak be! Tessék, képviselő úr, folytassa!

 

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Csak nagyon röviden: tehát önök azt szeretnék, hogy mindenki egyét nézhesse; mi azt szeretnénk, hogy egy akár mindenkiét meg tudja nézni. Köszönöm szépen. (Dr. Takács Imre: Ez nem színvonal! - Dr. Kis Zoltán: Ez már olyan mélység! - Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 

ELNÖK: Arra kérek mindenkit, hogy személyeket, különösen akik nincsenek itt, ne említsünk meg, mert akkor újra megindul az állandó személyeskedés, és úgy fog eltelni a délután is, ahogy a délelőtt eltelt. Ügyrendi kérdésben jelentkezett Wiener György. Tessék!

 

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lehetetlen ebben a parlamentben a Házszabálynak érvényt szerezni, lehetetlen házszabályszerűen és alkotmányosan tanácskozni. Ennek következtében minden képviselő arra kényszerül, hogy ha az igazát érvényre kívánja juttatni, akkor ezen szabályoktól elvonatkoztatva, ezek ellenére cselekedjen. Szerintem rendre kellene utasítania Gyimóthy Géza alelnök úrnak frakciótársát, Zsikla Győzőt azért a megjegyzéséért, amelyet az előbb tett, mert ez képviselőhöz méltatlan. Ilyen megnyilatkozás ebben a Házban senkivel szemben, még lemondott frakcióvezetővel szemben sem hangozhat el!

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Közbeszólások az FKGP és az MSZP soraiból.)

 

ELNÖK: Képviselő úr, mindkét oldalról elhangzottak... (Közbeszólások. - Csenget.) Megkérek mindenkit a rend betartására. Mindkét oldalon elhangzottak személyeskedések, mindig mindenkinek lehetőséget adtam arra, hogy személyes érintettség révén kifejtse a véleményét. De most már valóban, többszöri figyelmeztetés után kénytelen leszek a "Felszólaló tiltása" című gombot megnyomni és kikapcsolni a mikrofont, bármelyik oldalon ül is a képviselő, ha nem közvetlen a T/3447. törvényjavaslathoz és a H/3445. számú országgyűlési határozati javaslathoz fog hozzászólni. Itt van előttem, és aki nem konkrétan ahhoz a kérdéshez szól, hanem túlterjeszkedik rajta, attól megvonom a szót. Azt hiszem, ez a parlamenti képviselők összérdeke.

Két percre megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, és nagyon kérem, képviselő úr, bár nem részletes vita van, tessék megnevezni, melyikhez szeretne hozzászólni.

 

DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Az általános vita kapcsán akarok szólni. Azt szeretném elmondani, elnök úr és képviselőtársaim, hogy ez a 3447. számú törvényjavaslat valóban gyökereiben a korrupció ellen akar fellépni, ezzel valamennyien egyetértünk. De hozzá kell tenni azt, hogy a Veres János és Keller képviselőtársam által beadott javaslat is tök ugyanez ellen akar fellépni. (Derültség a Fidesz és az FKGP soraiban.) Tehát itt különbség a kettő között nincs. Hadd mondjam azt, hogy a korrupció ellen ez a törvényjavaslat, akármennyire tökéletes is, felléphet, de a korrupciót tökéletesen megszüntetni nem lehet.

 

 

(12.10)

 

Az Európai Unió etikai bizottsága - most fogóddzanak meg, képviselőtársaim - nemrég hozott egy olyan határozatot, hogy csak 150 euróig fogadhatnak el a vezetők különböző ajándékokat.

Venezuelában az állami alkalmazottak számára meg van engedve, hogy pénzt fogadhassanak el különböző személyektől. Európai és világjelenség a korrupció.

Kedves képviselőtársaim, hadd mondjam, hogy pár évvel ezelőtt a közgazdaságtanban ez a probléma egyáltalán nem merült fel. Most viszont legalább öt neves közgazdász foglalkozik ezzel (Atyánszky György: Az oroszoktól tanultál!), tehát bármilyen tökéletes törvényjavaslattal sem lehet megszüntetni, de ezzel meg különösen nem, amit önök benyújtottak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Végh László képviselő úrnak, Fidesz.

 

VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sem a döglött lóval, sem pedig a tökkel nem kívánok tovább foglalkozni. Végighallgatva ezt a nem igazán épületesnek mondható vitát, egyet engedjenek meg, hogy mint képviselő, a saját jogaim érvényesítése érdekében elmondhassak. Többek között azt, hogy erre éppen most azért van szükség, és azért kerül éppen most a parlament elé ez a törvény, mint számtalan más törvény módosítása, mert probléma merült fel az addigi végrehajtásával; tehát nem egy ember érdekében, nem egy ember miatt, hanem az összes képviselő miatt. Láthatjuk azt, ha egy ilyen típusú probléma felvetődik, a jelenlegi törvényi szabályozás nem ad lehetőséget arra, hogy nyilvánosan megvizsgálásra kerülhessen a meglévő vagyonnyilatkozat, ezért kell ezt módosítani.

A következő pont, amelynek parlamenti tárgyalására lehetőség nyílik, a vizsgálóbizottság kérdése, amely pontot tehet egy ügy végére abban az időszakban, amikor látható, hogy egyes képviselők, illetve nagyon sok képviselő megalapozatlan rágalmazó nyilatkozatot tesz a másikra, és igazából nincs lehetőség arra, hogy gyorsan és eredményesen egy ilyet ügyet le lehessen zárni. Magyarul: ha egy képviselőt megrágalmaznak, legalább egy évébe telik, hogy bebizonyítsa az igazát, és ez a közvélemény előtt már szinte lehetetlen.

 

(Mádai Pétert a jegyzői székben Kapronczi Mihály váltja fel.)

 

Ennek érdekében szeretnénk ezt megvalósítani, hogy sokkal gyorsabban és hatékonyabban meg lehessen tenni úgy, hogy a nyilvánosság lehetősége maximálisan rendelkezésre álljon.

Tóth Károly képviselőtársamnak szeretném mondani azt, hogy valóban a Fidesz a felszínen mozog, és ha elolvassa Csintalan Sándor szocialista képviselőtársam nyilatkozatát, valamelyik újságban volt, hogy az önök soraiban vannak azok, akik azt a nem felszínen mozgó munkát tanulták.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Suchman Tamás képviselő úrnak.

DR. SUCHMAN TAMÁS (MSZP): Anatole France mondja, hogy a stílus maga az ember, úgyhogy az előttem szóló urak hozzászólását nem minősíteném, csak kiegészíteném, és a nevüket sem mondom ki, nehogy gondjuk legyen.

Döglött oroszlánról szoktak beszélni. De ön biztos ismeri azt a mondást, hogy döglött oroszlánba két dolog miatt nem szokás rúgni; az egyik: mert úriember ilyet nem tesz, a másik meg az, hogy nem biztos, hogy döglött. (Derültség az MSZP soraiban.) Ezen csak gondolkodjon el! (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Moraj és közbeszólások a Független Kisgazdapárt soraiban.)

Egyébként én azt gondolom, hogy a parlament tekintélyének további rombolásáért már sok mindent nem kell tenni, mert a Duna szintje alatt vagyunk négy méterrel. De felmerül bennem a kérdés: vajon ebben a Házban és legfőképpen a parlamentnek ezen az oldalán van a legtöbb személy, aki ebben az országban veszélyezteti a közbiztonságot, a közrendet, a parlament tekintélyét, egyáltalán aki bűnözői kategóriába sorolandó? Mi úgy beszélünk magunkról és egymásról, hogy velünk szemben, saját magunkkal szemben akarunk hozni korlátozó intézkedéseket, melynek jogosságával egyébként egyetértek, csak nem tekintünk ki a Parlament falain kívül.

Ezért gondolkodnak el egyformán rólunk, önökről is és rólunk is az állampolgárok, nemcsak azért, mert nem tudunk megegyezni ebben a kérdésben, hanem azért, mert ilyen hangulatban folyik ez a beszélgetés. Ugyanúgy nem hiszik el, lehet, hogy nem 96 és 4 százalékban, hanem csak 50-50 százalékban, ugyanúgy nem hiszik el az ön vagyonbevallását, mint az enyémet. Erről egyébként kölcsönösen tehetünk.

Egy negyed mondatot szeretnék még mondani: ha csak azt kellene tenni, hogy az Országgyűlés elnökének az asztalára letehetjük ezen előterjesztés alapján a vagyonnyilatkozatot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) - még egy fél mondat -, és ha valami felmerül, akkor a mentelmi bizottság álláspontját nyilvánosságra lehet hozni, akkor most, fiatalosan szólva csápolnék, szólnék e mellett a nyilatkozat mellett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Kérek még két percet később, hogy befejezzem ezt a gondolatot.

 

ELNÖK: Erre van lehetőség, de a két percet tessék betartani. Minden képviselő tartsa be! Két percre megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, MSZP.

 

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Nagy meglepetést fogok okozni Zsikla Győző képviselőtársamnak. Teljesen egyetértek azzal a mondatával, hogy egy ember kedvéért nem kell új törvényt alkotni vagy törvényt módosítani. Más dolog, hogy el lehetne várni, hogy az az egy ember és az összes többi betartsa a meglévő törvényeket, hiszen azt az úgymond ügyet, amely keletkezett a Kisgazdapárt elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatban, a mi értelmezésünk szerint a jelenlegi törvények betartásával megnyugtatóan rendezni lehetett volna. De ezen most már túl vagyunk, hiszen önök beterjesztettek egy új javaslatot.

Ha higgadtan beszélünk, és valóban nem a parlament tekintélyének a további pusztításán dolgozunk közös erővel - a kormánypárti és az ellenzéki erővel -, akkor látnunk kell, azt gondolom, törvényhozóként azt a filozófiát vallom, hogy ha van egy meglévő törvény, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy a jelenleg meglévő törvények teljes betartása esetén az a törvény alkalmatlan, rossz-e, vagy nem.

Ahogy nagyon helyesen mondták, az előző ciklusban alkottunk egy törvényt, hogy vannak nyilvános vagyonnyilatkozatok a képviselők részéről. Addig ilyenek nem voltak. A valóság az, hogy egyrészt e nyilvános vagyonnyilatkozatokban az emberek nem hisznek, akár a fejünk tetejére állunk, akkor sem hisznek. Sajnos, az önökében sem hisznek és a mienkben sem hisznek, ebben kár egymással versenyeznünk. Érdemes megvizsgálni, hogy mi ennek az oka.

A másik az a meglepő tény, újságírókkal beszéltem, hogy a meglévő nyilvános vagyonnyilatkozatok iránt gyakorlatilag semmilyen lakossági igény nincs, hogy megismerjék. Tehát amikor ezt megalkottuk, akkor mindannyian azt gondoltuk, hogy majd sok tízezren, sok százezren kérik ki ezeket a vagyonnyilatkozatokat. Ennek két oka lehet: egyáltalán nem hisznek benne, teljes hazugságnak tartják, vagy pedig nem érdekli őket, hanem inkább az érdekli, hogy milyen minőségű munkát végzünk a parlamentben.

Azt gondolom, hogy ha nem gyűlölködve beszélünk, hanem higgadtan beszélünk, akkor ezeken a kérdéseken kellene elgondolkodni. Lehet persze a problémák megkerülésére mindig újabb és újabb törvényeket hozni, csak abban a kibővített nyilvánosban ugyanúgy nem fognak hinni, mint a meglevőben.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nyilvánosságnál folytatva és reagálva Wiener György előadására, miszerint a nyilvánosság nincs megfelelő módon biztosítva a módosításban, a 2. § (2) bekezdés azt mondja: "Az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza." Tehát benne van, csak valóban kétséges, hogy mennyit ér. Hisz mindig arra hivatkoznak, hogy az egész kérdéskört - szerintem nem - Torgyán József ügye robbantotta ki.

Kérem szépen, Torgyán József negyven különböző szervezetnek részletes vagyonbevallást tett (Bauer Tamás: Csak nem azt!): a Magyar Távirati Irodának, gazdasági rovat, belpolitikai rovat; a televízióknak: MTV Híradó, Duna TV Dimény Zoltán, Duna TV, TV2 Tények, RTL Klub, ATV, MTV A Hét, Szatellit, Szamos 4; Kossuth Rádió: Krónika, Kossuth Rádió hírszerkesztés, Inforádió, Danubius Rádió, Magyar Nemzet, Népszabadság, Kis Újság, Világgazdaság, Magyar Hírlap, Népszava, Napi Gazdaság, Mai Nap, Blikk, Heti Világgazdaság, Vasárnapi Hírek, Los Angeles-i Újvilág, Újkelet, Axel Springer, Atlantic Sajtószolgálat, Média Flash, Interfax, Index, Diplomata Magazin s a többi.

Ennek ellenére csak nagyon kevés hírközlés hozta le ezt a nyilatkozatot, ami világosan mutatja, hogy nem erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. Egyetlenegy képviselőt sem lehet kitenni annak, hogy ilyen magyarázkodásra kényszerüljön, hanem igenis arról van szó, hogy az egész képviselői kar, tehát minden képviselő olyan szabályos mederben tegye meg ezt a vagyonnyilatkozatát, amely a parlament előtt, az illetékes bizottság előtt ellenőrizhető, mindkét vagyonnyilatkozat, a kezdő és a záró. Erről van szó, és ismétlem, nem hiszem, hogy önök ezt nem értik, hanem szándékosan nem akarják érteni.

Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, MIÉP.

 

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Mivel az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek megtárgyalásáról szól, nyilván kitérhetek a szükségesség kérdésére.

 

 

(12.20)

 

 

A szükségesség alapja az, hogy a képviselők vagyoni helyzete és ennek nyilvánosságra hozatala a közérdeklődés középpontjába került. Arról lehet vitázni, hogy ez egy túlhajszolt és a sajtónak a személyek iránti érdeklődéséből fakadó ügy volt-e, de mindenesetre jelenleg ez ténykérdés, és nekünk kötelességünk megfelelni ennek a talán felfokozott igénynek. Az egyedi ügy, amely kiváltotta, megint mérlegelés kérdése; az, hogy a Szentgyörgyvölgyi úr által említett sajátos és egyénileg megfogalmazott bevallás vajon mennyiben helyettesíti a törvényes vagyonbevallás nyilvánosságra hozatalát, nyilván az érintett számára eldöntendő kérdés, hogy ő ezt megnyugtató megoldásnak tartotta-e, avagy sem.

A másik kérdés az, hogy a jelen törvényjavaslatot azért támogatjuk, mert egyrészt évente lehetővé teszi a vagyonbevallásnak a nyilvánosságra hozatalát, sőt kötelez erre; a másik pedig az, hogy ezzel megnyugtató módon oldódik meg az az igény, amelyet mint képviselők jelenleg érzünk. Tehát nem lesz egy külön titkos rész, hanem a nyilvánosságra hozandó rész évente minden januárban világossá válik. A vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatban vannak jogi aggályok, de az pedig a múltat vizsgálja. Tudomásul kell venni, hogy ez a törvény a jövőt rendezi, de megvan az igény a múlt tisztázása érdekében is.

Wiener képviselő úrnak pedig annyit mondanék, hogy mindenben lehet, persze, extrém dolgokat keresni, és feltételezni külföldi bankban tárolt pénzeket, de azt is mondhatom, hogy ha a képviselő whiskys rablóként működik, és bankot tud rabolni, akkor nem fogjuk tudni nyilvánosságra hozni a vagyoni helyzetét (Az elnök jelzi az idő leteltét.), mert nem tudjuk. Ez nem lehet akadálya egy törvény elfogadásának.

Köszönöm. (Taps a Fidesz, az FKGP és a MIÉP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Suchman Tamás képviselő úrnak.

 

DR. SUCHMAN TAMÁS (MSZP): Az előbbi gondolatmenetet szeretném folytatni, Mátrai Márta képviselő asszonynak szántam, hogy az egész dolog egy bizalomkérdés. Tehát ott hagytam abba, hogy el kell készíteni a vagyonnyilatkozatot, le kell adni az Országgyűlés elnökének, akivel szemben bármi gyanú merül fel, kivizsgálja egy bizottság, ahol megtesszük egymásnak azt a gesztust, hogy ha kormánypártiról van szó, akkor ellenzéki, ha ellenzékiről van szó, akkor kormánypárti vezeti a bizottság ülését, és egyébként pedig természetesen a sajtó nyilvánosságára bocsátjuk. A dolog, azt gondolom, úriemberek között le volna rendezve.

Nincs olyan országgyűlési képviselő, aki megengedhetné magának egy választáson, és a választás után is, hogy amennyiben vele szemben úgymond rossz hírek merülnek fel, megtagadja ezt, hogy egyáltalán ne tisztázza magát, hiszen a mandátumát, a politikai és erkölcsi tisztességét kockáztatná. A dolog így rendben volna. A dolog attól nincs rendben, ahogy a közbeszólásokból és a hozzászólásokból hallhattuk, attól az erkölcsi mélyponttól nincs rendben, ahogy ezt a dolgot önök kezelik. Nem ellenünk kell ezt az eljárást lefolytatni, hanem az Országgyűlés általános megítélésének a javítása céljából, mert felmerült egy konkrét ügy. Itt nem mi vagyunk az ellenfelek, és legfőképpen ne sulykolják már azt, hogy mi nem akarjuk nyilvánosságra hozni. Egyébként arról, hogy mennyit ér, én 1997-ben a Somogyi Hírlapban nyilvánosságra hoztam, soha többet fel nem hívott senki ez ügyben, addig volt érdekes, amíg nem hoztam nyilvánosságra, de tegyük ezt meg.

De a történet, ezredszer is mondom, és a nyolc óra óta tartó vitából ez látszik, hogy önök ezzel egy politikai fogást akarnak úgymond ugyanúgy az ellenzéken venni, mint eddig. Én azt gondolom, hogy erre megfelelő válasszal fogunk élni, de addig is lehetőségünk van hallgatni magas és emelkedett szellemiségű véleménynyilvánításokat e tárgyban.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Sibak András képviselő úrnak, MSZP.

 

SIBAK ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A szükségességéről: az igazság az, hogy semmilyen törvénnyel a képviselők tisztességét nem lehet helyreállítani. Ezt csak mindenki személyesen, a maga munkájával tudja megtenni, és itt most 386 vagy 387 képviselőnek kell sokat dolgozni azért, hogy higgyenek neki.

Ebben a törvényjavaslatban arról van szó, hogy ha az elkészített, majd nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan valaki felszólalással él, vagy ellenőrzést javasol, akkor ezt egy bizottság megteszi, a leadott vagyonnyilatkozat alapján. De mit fog tenni ez a bizottság? Az ország összes földhivatalát megkérdezi, hogy nincs-e a képviselő nevén valamilyen más egyéb ingatlan? Gyakorlati végrehajtásban én nem igazán látok egyenes utat. Ez arra jó lesz természetesen, hogy egy-egy képviselőt a nyilvánosság előtt lehet rángatni, ő nyilván ragaszkodni fog ahhoz, amelyet leírt, és ehhez a szükséges adatokat természetesen a törvénynek megfelelően majd rendelkezésre fogja bocsátani.

De aki ma azt akarja bizonyítani, hogy ő egyébként normálisan élt, a vagyoni helyzete az életvitelének megfelelő, a keresetének megfelelő, a jövedelmi viszonyainak megfelelő, a jelenlegi törvények is ezt lehetővé teszik, és nem feltétlenül szükséges ehhez negyven helyre elküldeni a nyilatkozatot, amely egyébként nem a hivatalos vagyonnyilatkozat, hanem ki kell kérni és be kell mutatni. Itt van az enyém (Felmutatja.), teljesen hivatalos, én most felajánlom minden képviselőtársamnak, hogy bármikor megnézheti. Itt van az asztalomon, itt vagyok a parlamentben, kérem, hogy éljenek vele.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Keller László képviselő úrnak.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is arra szeretnék utalni, amit Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársunk mondott. Képviselő úr! Nem szabad félrevezetni a közvéleményt azzal, hogy azt mondjuk, Torgyán miniszter úr negyven helyen közzétette a nyilatkozatát, miközben mindnyájan tudjuk azt, hogy a páncélszekrényben lévő nyilatkozatról egyetlenegy információt még nem árult el a miniszter úr.

Egyrészt nem kérte ki, de ez nem baj, mert lehet, hogy neki otthon megvan, mert lehet másolatot készíteni róla, vagy lehetett 1998-ban. De soha egyetlenegy újságban, itt a plenáris ülésen, soha nem beszélt, de nem is akarom, hogy beszéljen, hanem a mentelmi bizottság előtt sem beszélt az 1998-as nyilatkozatáról, és arról, képviselő úr, hogy vajon a most kirobbant botrányban az ő nyilatkozatai hogyan vannak szinkronban a zárt borítékban lévő vagyonnyilatkozatával. Erről szól a történet. És itt lehet mondani, hogy negyven, száz helyen közzéteszek bármilyen nyilatkozatot, ez nem ugyanaz, ezt világosan kell látni, tisztelt képviselő úr.

A másik az, amit Sibak képviselőtársunk mondott, hogy a képviselők tisztességét helyre kell állítani. Az a szomorú, hogy most itt olyan helyzetet teremtett számunkra egyetlenegy képviselőtársunk, miniszter, hogy itt sorra mindenkinek az az érzete támadt, hogy ő a bűnös, neki a tisztességét helyre kell állítani. Szó sincs erről, tisztelt képviselőtársaim! A közvélemény vélekedését ismerjük, nagyon sajnálatos, hogy az így alakult, de ennek nem a 385 képviselő az oka, hanem a miniszter úr a nyilatkozataival, és azzal, hogy még a mai napig nem tisztázta azt, amit tisztázni kellett volna.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Zsikla Győző képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

 

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Többen szóba hozták, hogy a vagyonnyilatkozatot jelenleg is a képviselők nyilvánosságra tudják hozni. Ne hallgassuk el azt, hogy ez nem ellenőrizhető. Teljes mértékben a képviselőre van bízva, és ha fellapozza a második oldalt, azon már nincs semmi pecsét, azt, hogy oda mit ír be, mivel egy fénymásolt papírról van szó, már senki nem tudja ellenőrizni. Ennyit erről. (Közbeszólások az MSZP soraiban.)

Másrészt, kérem, elnök úr, engedjen meg azért annyit, hogy elnézést kérjek Kuncze Gábortól, valóban méltatlan volt részemről, hogy ilyen sértő hasonlatot hoztam fel (Taps az MSZP soraiban.), sajnálom, hogy egy pillanatra átvettem az MSZP stílusát (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.), és ezért elnézést kérek. Különben is, teljes mértékben érthető, hogy Demszky Gábor megválasztása után lemondott a frakcióvezetőségről, mint ahogy az is érthető, hogy a liberális értelmiség most kilép az SZDSZ-ből.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Ez szorosan a témához tartozik!)

 

ELNÖK: Köszönöm. Ez egy szép gesztus volt, képviselő úr. (Közbeszólások, derültség az MSZP soraiban.) Két percre megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak.

 

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A távozó Keller képviselő úr már körülbelül négyszer-ötször szinte ugyanezekkel a szavakkal elmondta a mondókáját, élő oroszlánként, azzal a különbséggel, hogy most speciel nem mutogatott, mint a pulpituson, amikor még közvetített a televízió.

 

 

(12.30)

 

Kétségtelenül remek színész veszett el benne. Most hogy csak a rádió hallgatja, most bőven elég volt az orgánum, és mutogatni nem kellett. Nade, kérem szépen, végül is mi pontosan azért terjesztettük be ezt a módosítást, hogy soha egyetlen képviselőt se lehessen arra kényszeríteni, hogy önmutogatásra kényszerüljön, hogy önmutogatásként itt felajánlja, ne haragudjék, tisztelt képviselőtársam, az ellenzék padsoraiban, hogy most itt azt mondja, hogy mi vizsgáljuk át. Nem vagyunk rá kíváncsiak. Nem ez a dolog lényege.

Az a dolog lényege, hogy egy tisztességes rend legyen ebben a parlamentben, ahol évenként felül lehet vizsgálni ezeket az adatokat, nem egy képviselőnek, nem két képviselőnek, hanem mindenkinek. És ezt nem akarják megérteni, hanem állandóan mutogatva személyeskedésre használják fel, és politikai hecckampányt csinálnak ebből az egyébként nagyon komoly kérdésből, amely már nem lenne kérdés, hogyha ezt a kétharmados törvényt megszavaznák, mert abban a pillanatban az óhajuk valóra válna, és az illető képviselő kénytelen lenne akkor bemutatni hivatalosan is azt, amit egyébként már 40 sajtóorgánumnak megmutatott. Köszönöm.

 

ELNÖK: A kétpercesek végére értünk. Felszólalásra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ; őt követi majd Herényi Károly.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita elején Balsai István képviselő úr azt mondta, hogy ott lent marad, mert ez a vita olyan színvonalú, hogy nem méltó hozzá a pulpitus. Én nyugodtan följövök, mert a szabad demokraták álláspontja, 1990 óta változatlan ebben a kérdésben, és ma is vállalható, és ma sem férhet hozzá semmiféle kétség.

Három kérdésről szeretnék röviden beszélni: mi is ez a törvényjavaslat, milyen természetű akció, ez az első kérdés, a második kérdés, hogy mi is a dolognak a tartalma, és ezzel összefüggésben mi lenne, hogyan kell ezt megítélnünk, és a harmadik kérdés: szerintünk mi a teendő.

Kezdem az elsővel. Lássunk világosan, ez a törvényjavaslat és mellette a határozati javaslat a három kormánypártnak egy politikai akciója. Van a jogállási törvény, ami '90-ben megszületett először, '97-ben módosult. A három kormánypárt a vagyonnyilatkozatra vonatkozó részéhez fűz egy módosítást, az összeférhetetlenségi részéhez, amivel annak idején nem értett egyet a Fidesz, nem nyúlnak, a vagyonnyilatkozat-részéhez, amivel egyetértett a Fidesz, ahhoz nyúlnak.

Kétharmados szabályozásról van szó. Úgy nyújtották be, hogy szóba sem álltak előtte az ellenzékkel. Azt állítja itt Salamon László, Mátrai Márta, akik fontosnak tartották, hogy a másfél óra múlva kezdődő alkotmányügyi bizottsági ülésre már most elmenjenek a plenáris ülésről, azt állítják, hogy ők nem akarnak ebben a kérdésben susmusolni. Nos, tisztelt Országgyűlés, ebben a parlamentben, amikor kétharmados törvényt meg akart alkotni a Fidesz, mint például a honvédelmi törvény módosításánál, akkor leült tanácskozni az ellenzékkel, mert valóban törvényt akart alkotni. Amikor nem akart kétharmados törvényt létrehozni, hanem csak politikai kampányt akart köré keríteni, például az ügyészség státusának módosításánál, például a jelenlegi szabályozásnál, akkor benyújtotta, mert tudta, hogy nem fogja megkapni hozzá a többséget, és ebből politikai kampányt akart csinálni. Ez is mutatja, hogy a három kormánypártnak nem az a szándéka, hogy új törvény szülessék, hanem az a szándéka, hogy politikai kampányt kanyarítson köré. Ennyit arról, hogy miről is van itt szó.

A második kérdés, hogy mi a javaslat tartalma. Tisztelt Országgyűlés! Jobb-e, mint a hatályos, vagy rosszabb? Mi a hatályos szabályozás? '90 óta, mint erről szó esett, '90 óta van vagyonnyilatkozat a jogállási törvényben. '97-ben történt egy módosítás, amely a vagyonnyilatkozatot kiterjesztette, és részben, jelentős részben nyilvánossá tette. Tehát az a szövege a fideszes képviselőknek, hogy most teszik nyilvánossá, egy valótlan állítás.

Mi a logikája ennek a szabályozásnak? Ennek a szabályozásnak az a logikája, hogy vannak bizonyos összeférhetetlenségi tevékenységek a képviselők esetében; azt, hogy folytatott-e összeférhetetlen tevékenységet és szert tett-e egy képviselő összeférhetetlen jövedelmekre, oly módon próbálja ellenőrizni, hogy a mandátum kezdetén meg a végén vagyonnyilatkozatot kell készíteni, és ha a vagyonnövekedés nagyobb, mint a legális jövedelmek, akkor ott valami baj van. Ez a funkciója a vagyonnyilatkozatnak. Most ez így volt '90-ben is, meg így volt ''97-ben is. Jó-e ez a szabályozás? Meggyőződésem szerint jó. Hiszen éppen ezért nem indították el az eljárást, amikor fölmerült egy képviselőtársunk, egy miniszter esetében ennek az igénye, mert a szabályozás jó, és ha használnák, akkor kiderülne, hogy van-e turpisság vagy nincsen.

Milyen változást javasolnak a koalíciós képviselők? Azt javasolják először is, hogy évente legyen a jelenlegi négyévente helyett. Azt kell mondanom, hogy ezen nincs vita, ezt meg lehet csinálni, ez ellen nekünk nincs kifogásunk, ha csak erről lenne szó, a dolgot meg lehetne szavazni.

A második javaslatuk az, hogy csak nyilvános legyen. Ez nagyon jól hangzik, tisztelt képviselőtársaim, csak ezzel két baj van. Az egyik baj az, hogy emiatt kimaradnak a vagyonnyilatkozatból azok a vagyontárgyak azonosítására alkalmas adatok mind az autónál, mind az ingatlannál, amelyek a jelenlegi vagyonnyilatkozatban benne vannak azzal, hogy csak akkor férhet hozzá a mentelmi bizottság, amikor fölmerül az ügy. Ez szerintem nem helyes. Másodszor, azért problematikus ez a csak nyilvános, mert olyasmit is nyilvánossá tesz eleve, amit szerintem nem helyes nyilvánossá tenni. Ez egy nem népszerű álláspont, amit mondok, én ezt vállalom.

Tudniillik miről van szó, mi a különbség a jelenlegi hatályos szabályozás szerint a nyilvános és a nem nyilvános között? Az, hogy a nem nyilvánosban benne vannak a családtagok adatai is, a nyilvánosban pedig nem. Erre azt lehet mondani demagóg módon, hogy ez miért baj. Azért baj, és itt visszautalok Balsai frakcióvezető úr fölszólalására; ő azt mondta, hogy a javasolt törvény már nemcsak a képviselők jogállásáról szól, hanem a családtagok jogállásáról is. Igaza van. A hatályos törvény csak a képviselők jogállásáról szól, mert csak a képviselőnek van olyan különleges pozíciója a közéletben, hogy az ő esetében az információs önrendelkezési jogot alkotmányosan korlátozni lehet.

A képviselő családtagja esetében nincs alkotmányos indok az ő információs önrendelkezési jogának a korlátozására. Ezt fideszes képviselőtársaink nyilván úgy intézik el, hogy ha valaki képviselő akar lenni, akkor a családja is vállalja ezt, a családtagjai is vállalják ezt, mert ők egy patriarchális módon képzelik el a családot. Mi nem. Mi azt gondoljuk, hogy a családtag egy önálló személy, aki nem függhet attól, hogy az ő férje, felesége, szülője képviselő-e. Ezért azt gondoljuk, hogy a családtag információs önrendelkezési jogának ilyen korlátozása aligha alkotmányos, és ezért hangsúlyozom, a javasolt szabályozás rosszabb, mint a hatályos, és ezért meggyőződésem szerint nem támogatható.

Szeretném hozzátenni, hogy a problémát nem is oldja meg. Mert nagyon jól tudjuk, hogy persze van olyan, hogy valamit, valamilyen vagyontárgyat a gyerek nevére íratnak, meg a feleség nevére íratnak. De emlékeznek önök még egy két éve nyilvánosságra került listában olyan nevekre, hogy Kövér Szilárd, meg Stumpf János, meg Orbán Győző, emlékeznek ilyen nevekre? Ezek nem közös háztartásban élő családtagok voltak, akik belekerülnének ebbe a nyilatkozatba. Tehát ha valaki el akarja dugni a vagyont, az üzleti érdekeltségek, a családtagok üzleti érdekeltségei, a családtagok ingatlanvagyona erre kitűnően alkalmas. A problémát tehát a Fidesz által javasolt változtatás egyáltalán nem oldja meg, a megoldás látszatát jelenti, és a megoldás látszatát mi a magunk részéről nem tudjuk támogatni.

Szeretném hozzátenni, hogy a hatályos szabályozás azt jelenti, hogy van a nyilvános vagyonnyilatkozat, és ha valaki ellen elindítanak egy eljárást, akkor tekint bele a mentelmi bizottság a nem nyilvános részbe. Ez szerintem egy világos, egyértelmű szabály.

Mit javasolnak önök, tisztelt kormánypárti képviselők? Azt mondják, hogy ha elindul az ellenőrzés, akkor - és itt megállok. Mert a javasolt törvényjavaslatban abszolút nem világos és parttalan, hogy mire terjedhet ki az ellenőrzés.

 

 

(12.40)

 

Bekéri az adatokat. Milyen adatokat, kitől, honnan, merre, meddig? Azt hiszem, hogy a jogbiztonsággal ellentétes az, hogy egy parlamenti bizottság korlátlan jogot kapjon adatszerzésre egy országgyűlési képviselőről, ami sérti az országgyűlési képviselőnek a parlamenttel szembeni függetlenségét, autonómiáját, amely alapvető alkotmányos érdek.

Úgyhogy azt kell mondanunk, tisztelt Országgyűlés, hogy a javasolt szabályozás rosszabb, mint a hatályos szabályozás, kifejezetten ártalmas; miközben a hatályos szabályozás alkalmas annak a feladatnak a betöltésére, amire egy összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályozás egyáltalán létezik. Nyugodtan megállapíthatjuk tehát, hogy a benyújtott törvényjavaslatot csak elvetni érdemes.

Tisztelt Országgyűlés! Itt jutok el ahhoz, hogy mi a teendő. A teendő szerintem az, hogy fogadjuk el, hogy évente, ez ellen nincs kifogásunk, szabályozzuk újra az eljárási módot, mert a hatályos szabályozásban az eljárással valóban van probléma, azt a részét valóban újra kell szabályozni, s mindezt, tisztelt Országgyűlés, úgy kell csinálni, ahogy mindig csináljuk, amikor valóban törvényt akarunk alkotni és nem csak politikai kampányt, vagyis üljenek le a pártok, beszéljék meg, egyeztessék, hogy mit is kell valóban változtatni, és amikor megállapodtak ebben a kérdésben a pártok, akkor hozzanak be egy egyeztetett javaslatot az Országgyűlésbe, azt fogadjuk el, s akkor az a probléma is elesik, hogy a költségvetés meg az agrárszabályozás elől egy ilyen parlamenti vita vigye el a parlament önök által egyébként leszűkített idejét.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Végül megadom a szót felszólalásra Szanyi Tibor képviselő úrnak. (Dr. Szanyi Tibor nincs az ülésteremben.) Még ő jelentkezett, s az előbb fel is jött ide, és szóban is megerősítette felszólalási szándékát. Őt még megvárjuk. (Dr. Szanyi Tibor az ülésterembe lép.) Megérkezett. Tessék, Szanyi képviselő úrnak adom meg a szót.

 

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Külön köszönöm a tapintatát, hogy észlelte, hogy tényleg csak egy másodpercre ugrottam ki.

Tulajdonképpen én azt gondolom, hogy ez az egész vita, nemcsak az, ami itt ma zajlik, hanem ami a nyilvánosság előtt zajlik már egy jó ideje, ez egy kisiklásnak tekinthető, s azt gondolom, hogy messze elkerüljük a lényeget és a tényeket. A helyzet az, hogy ez a mostani ötlet, hogy hozzá kell nyúlni egy meglévő törvényhez, ez honnan indul. Ez onnan indul, hogy egyik képviselőtársunk, aki közel egy évtizede szinte minden második nyilatkozatában hangoztatta, hogy ő mennyire egy átlagpolgár, szerény ember, és mindenféle szépeket mondott magáról, amivel próbálta igazolni az ő politikai hitvallását is, ez az ember - aki jelenleg nincs az ülésteremben - ,Torgyán József, hirtelen előugrott egy körülbelül 200 millió forintot vagy többet érő - teljesen mindegy - villával, a lényeg, hogy egy nagy értékű vagyontárggyal. S amikor ez feltűnt az embereknek, és a sajtó is erről elég jelentősen értekezett, akkor elindult egy összevissza magyarázkodás, egy védekezési mechanizmus, és mintegy megoldásként azt kínálja a társadalomnak, hogy változtassuk meg a törvényt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet az, hogy valószínűleg jól fogalmazunk, ha azt mondjuk, hogy elég az ilyen típusú gyakorlatból, hogy amikor valamilyen jó, rossz vagy netán alantas szándéka van az adott kormánynak, akkor azonnal a törvények megváltoztatásához nyúl. A jogállamiság pedig nem olyan dolog, hogy a törvényeket percenként változtassuk, netán egyéni érdekek alapján.

Magyarul: ennek a mostani törvényjavaslatnak a benyújtásával szerintem ismét kapott egy lövést Magyarországon a jogállamiság. Ez nagyon rossz üzenet a társadalomnak, hogy egyetlen ember személyes és zavaros ügyleteinek a feltárását megakadályozandón itt végül is 385 embert igyekszünk, ha úgy tetszik, bevonni egy olyan folyamatba, amihez szerintem itt a Ház többségének egyszerűen semmi köze.

Amikor ez az egész kérdéskör napvilágra került, akkor az emberek azt akarják tudni, hogy most Torgyán József ebben a hirtelen vagyonnövekedési kérdéskörben hazudik-e vagy sem. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek döntő többsége, mintegy kilencven százaléka, több mint feltételezi, hogy ebben a kérdésben Torgyán József igenis hazudik. Ezt a kérdéskört semmilyen törvénymódosítással nem lehet kikerülni, ez etikai és jogi ügyeket egyaránt felvet, mert a hatályos törvények nemcsak a képviselők vagyonára vonatkoznak, hanem adott esetben bármelyik állampolgár vagyona és hirtelen vagyonnövekedése olyan vizsgálatokat eredményezhet, amelyek adott esetben megállapítják a törvénysértést.

Mindannyian tudjuk életből vett példákkal, hogy vállalkozók adott esetben 100-200 ezer forintos áfa-visszaigénylés miatt heteken, hónapokon át leveleznek a legkülönbözőbb hatóságokkal, járnak, állnak sorba a legkülönbözőbb irodákban, szó szerinti meghurcoltatásnak vannak kitéve, hangsúlyozom: 100-200 ezer forintos, egyébként az esetek többségében legális ügyleteik miatt, pusztán ellenőrzés gyanánt, és akkor itt van egy ember, akinek a vagyona hirtelen százmilliós nagyságrendekkel láthatóan megnövekszik, őt az égen-földön semmilyen törvény nem köti az ügyben, hogy erről beszámoljon. Ráadásul közszereplőről van szó, s neki duplán be kellene számolnia eléggé tisztességesen és rendesen.

Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amennyiben ezzel a mostani törvénykezési mozdulattal elindul egy olyan folyamat Magyarországon, hogy először csak turkáljunk az országgyűlési képviselők zsebében, majd utána turkáljunk esetleg a tisztviselők zsebében, majd utána turkáljunk... - és szépen ki lehet terjeszteni ezt az egész ügyet minden állampolgárig, magyarul beállhat egy olyan helyzet, amit Orwell nagyon szépen leírt a közismert 1984 című regényében.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy nagyon veszélyesnek tartom azt a gyakorlatot, hogy itt most a képviselők törik magukat, és rohannak be a megfelelő irodába, hogy átvegyék a titkos vagyonnyilatkozatukat. Szerintem sem előre, sem hátra, de inkább ha valamerre, akkor hátra mozdítja a történteket, már csak azért is, mert ezek az úgynevezett titkos vagyonnyilatkozatok általában nem kerülnek végül is nyilvánosságra hozatalra, annak csak egy kivonatát szokták a képviselők közreadni, hiszen arról értelemszerűen hiányoznak a bankszámlaszámok, egyebek - miért is kiabáljuk ki a bankszámlaszámokat? Következésképpen már eleve a nyilvánosságra hozott titkos vagyonnyilatkozatok sem pontosan azok, mint amelyek a borítékban voltak eredendően, tehát ez egy maszlag, és alapvetően bárki részéről ki van téve a politikai manipulációnak.

Én pontosan ezért határoztam úgy, és ezt egyébként javaslom esetleg még más képviselőtársaimnak, hogy nem kívánom átvenni a titkos vagyonnyilatkozatomat, egyrészt azért, mert nagyjából tudom, hogy mi van benne és bárkinek, ha kérdezik, arról én örömmel tájékoztatást adok. A másik pedig az, hogy azt tartom helyesnek, ha valaki ellen, képviselő ellen felmerül a gyanú, hogy nem tiszta körülmények között és hirtelen nagy vagyoni növekedést tud felmutatni, ebben az esetben ez megkérdezhető legyen. Ez ájtatos és álságos magamutogatás, ez a magyar közvélemény félrevezetése és tényleg az égvilágon semmire nem jó. És én azt gondolom, hogy a jelenlegi törvény maximális lehetőséget nyújt arra, hogy Torgyán József választ adjon arra az egyszerű kérdésre, honnan a csudából van neki ez a villája.

A Kisgazdapárt kapcsán mostanában elkezdtek cikkezni az újságok arról, hogy Simon Miklósnak is kiugrott a földből egy hatalmas nagy villája úgy, hogy képviselői kora előtt éppen munkanélküli volt. Tehát végül is én azt gondolom, ha látható és a választókörzetekben az embereket zavaró vagyonnövekedés van, ezek a kérdések óhatatlanul felmerülnek. Magyarul: én azt gondolom, akár még a napirendről is le kellene venni ennek az egész törvénynek a tárgyalását, ugyanis amiből ez indult és ami a társadalmat, az embereket foglalkoztatja, hogy tehát a) Torgyán Józsefnek honnan van több száz millió forintja; b) hazudik, vagy igazat mond, erre Torgyán József saját magától is és a jelenlegi törvények alapján is precíz, egzakt választ tudna adni. Köszönöm szépen.

 

(12.50)

 

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ.

 

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Én azért kértem most szót, mert feltehetően Répássy képviselő úr mint előterjesztő hamarosan válaszolni fog, hiszen ezt megígérte; és ezt megelőzően csak egy dologra szeretném felhívni a figyelmét, illetve van egy kérésem hozzá, hogy próbáljon meg azokra a tartalmi érvekre is reagálni majd a válaszában, amelyeket itt különösen a tízperces felszólalásokban volt alkalmunk elmondani, és ne csak azt ismételgesse meg, hogy aki nem akarja ezt a törvényt, annak vaj van a fején, mert ez nem stimmel.

A másik, amit szeretnék mondani: itt van ez a 96 százalékos adat, amit a TV2-ben láttunk, hogy a telefonálók 96 százaléka nem hisz a vagyonnyilatkozatoknak, miközben az ezt megelőző három héten attól volt hangos a sajtó, különösen a megyei sajtó, hogy ott megjelentek a helyi lakosság által többé-kevésbé ismert képviselők vagyonnyilatkozatai. Nem gondolja-e a képviselő úr, hogy akkor a vagyonnyilatkozatoknak a nyilvánosságra hozatala nem sokat használ? Különös tekintettel arra, hogy kétféle képviselő van, egyrészt olyan - és szerintem ennek a háromszáznyolvan-valahány képviselőnek a nagy többsége ilyen -, aki tényleg szerény, közepes színvonalon él itt ma Magyarországon, másrészt van egy másik fele, aki pedig cégautóval jár, és így tovább, és így tovább, mert vállalkozása van, vállalkozásai vannak (Dr. Répássy Róbert: Vagy lízingel.), és akinek a vagyonnyilatkozata a tényleges életszínvonalát egyáltalán nem tükrözi. Ez egy kisebbség, de jelen volt az előző parlamentben is, meg most is.

A nyilvánosságra hozatal '97-ben is felzúdulást váltott ki, és most is egy ilyen közvélemény-kutatási eredményt hoz ki. Van akkor értelme annak, amit önök javasolnak?

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak.

 

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Én is néhány rövid megjegyzést és kérdést szeretnék tenni. Az egyik: valóban örülnék, ha akár Répássy képviselő úr, akár más elmagyarázná, hogy ha a jelenlegi törvényt maximálisan betartanánk, akkor milyen konkrét kifogások lennének a jelenlegi nyilvános vagyonnyilatkozattal szemben, és mi az oka, hogy ebben a nyilvános vagyonnyilatkozatban az emberek nem hisznek, miért fognak jobban hinni az újban, amit önök bevezetni javasolnak, és az érdeklődés, amely a jelenlegi nyilvános vagyonnyilatkozat iránt minimális, az vajon nagyobb lesz-e az újjal.

A másik: amennyire én nyomon követem ezeknek az úgynevezett titkos vagyonbevallásoknak a megjelentetését a sajtóban, az emberek azt jelentetik meg, ami a nyilvános vagyonnyilatkozatukból is tudható, csak tekintve, hogy ezt soha senki nem kérte ki a parlamenttől, ezért a laikus újságírók azt gondolják, hogy ezek a titkos vallomások többek, mint az eddigi nyilvános vallomások.

A harmadik: amennyire én emlékszem hat és fél év távlatából, amikor a képviselők jogállásával, javadalmazásával, státusával kapcsolatos törvények ide kerültek, azok hatpárti kezdeményezésre kerültek ide. Azért őszintén érdekelne, hogy a három kormánypárti képviselő miért nem tett kísérletet arra, hogy három ellenzéki frakció képviselőivel együtt adja be ezt hatpárti módosítóként. Ahogy én hat és fél évre visszaemlékszem, de tudomásom szerint kilenc és fél éven keresztül eddig ez volt a gyakorlat, és utaltam is rá, hogy kulturált parlamentekben általában ez a szokás, hogy a képviselők belső ügyeire általában közös, pártsemleges előterjesztés szokott születni.

Végül pedig ez a kinek van vaj a fején, kinek nem; csak ismételni tudom azt a szomorú igazságot, hogy általában - remélhetőleg és feltehetően alaptalanul - minden ciklusban a mindenkori kormánypártokat tartják korruptabbnak az emberek. A jelenlegi felmérések szerint a Kisgazdapártot és a Fideszt tartják a legkorruptabb pártnak. Remélhetőleg egyik párt sem korrupt, ezt szeretném itt mondani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De mindenesetre, ha a kormánypártok ilyen vádakkal vagdalkoznak, az leginkább a saját fejükre szokott visszahullani.

Köszönöm, befejeztem.

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Végül az előterjesztőknek adom meg a szót. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz. Tessék!

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy tájékoztatást szeretnék kérni, hogy mennyi időm van arra, hogy kifejtsem... (Bauer Tamás: Amennyit akar! - Dr. Hankó Faragó Miklós: Bármennyi! Nincs korlát!)

 

ELNÖK: Képviselő úr, szeretném, ha önmérsékletet gyakorolna...

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Így lesz!

 

ELNÖK: ...mert volt kétperces és egyéb lehetősége. Általában tíz percet biztosítok, szeretném, ha akörüli időpontban befejezné. Természetesen nem fogom tíz percnél önt félbeszakítani.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ígérem, elnök úr, hogy nem fogok visszaélni a Ház türelmével, csak nem voltam tisztában ezzel; előterjesztői minőségben ritkán szerepeltem még, ezért nem tudtam, hogy mennyi az az idő, amit erre szánhatok. (Bauer Tamás: Szívesen hallgatunk!)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy-másfél órával ezelőtt elmondtam azt, hogy az eddig elhangzott érvek nem tudtak arról meggyőzni, hogy a törvényjavaslatunk indokai helytelenek lennének. Nem tudtak arról meggyőzni, hogy amit javasolunk, az valami rossz dolog. És különösen nem tudtak arról meggyőzni, hogy amit javasolunk, abban annyi jogi hiba lenne, hogy azt ne lehetne kijavítani módosító indítványokkal.

Kezdeném először ezeket a jogi természetű aggályokat.

Tisztelt Ház! Én nem állítom, hogy egy képviselőtől vagy három képviselőtől feltétlenül a lehető legtökéletesebb törvényjavaslat kerül a Ház elé. De azt állítom, hogy ennek a törvényjavaslatnak nincsen olyan jogi természetű hibája, amit apróbb módosításokkal ne lehetne korrigálni. Az egész törvényjavaslat... - ahogyan érdekes módon egyfelől megfogalmazták, hogy jóval nagyobb körültekintést, hosszabb időt kellene szánni erre a törvényjavaslatra, majd másfelől megfogalmazták, hogy az egész törvényjavaslat összesen négy szakaszból áll, tehát ugyanazon az oldalon ülő képviselők fogalmazták meg, hogy szerintük nagyon nagy munkát igényel, mások meg azt mondták, hogy nem is olyan nagy jelentőségű ez a törvényjavaslat. Valóban négy szakaszból áll csak a törvényjavaslat, higgyék el, hogy azt a négy szakaszt jogilag módosító indítványokkal mindenféle szempontból támadhatatlanná és alkotmányossá lehet tenni, bár meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat jelenleg sem szenved semmilyen hibában, ami alkotmányellenessé tenné.

Ezzel szerettem volna azoknak válaszolni, akik esetleg adatvédelmi aggályokat vetettek fel, vagy alkotmányos aggályokat vetettek fel.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozhatók, törvényben korlátozhatók. Tehát amikor az országgyűlési képviselők hozzátartozóira nézve előír valamilyen kötelezettséget a törvény, akkor azt alkotmányosan megteheti. Megjegyzem, hogy a hozzátartozókra nézve is igaz az, hogy a vagyonuk azonosító adatait nem kötelesek csak egy külön eljárásban szolgáltatni az országgyűlési képviselő által. Tehát a lényeg az, hogy személyiségi jogi szempontból megítélésem szerint a javaslat megfelel a jelenlegi alkotmányos követelményeknek.

Tehát a jogi érveket összefoglalva: én nem látok olyan okot, ami miatt a Ház ne tudná tárgyalni ezt a törvényjavaslatot, nem látok olyan módosító indítványt sem, amely ebben az irányban akarja megváltoztatni a törvényt. Láttam ma reggel a szocialisták javaslatait, akik tulajdonképpen a jelenlegi kettős vagyonnyilatkozati rendszert fenn akarják tartani, tehát valójában a törvényjavaslatunk ellenkezőjét adták be módosító indítványként. Ezt nem tekintem olyannak, ami javítani akarja a javaslatot, ez az ellenkezőjét szeretné elérni. Ehhez viszont ugyebár nem kell a törvényt módosítani, mert jelenleg ez a szabály.

Tisztelt Ház! Továbbra is szeretném leszögezni és szeretnék minden félreértést eloszlatni: ez a törvényjavaslat három országgyűlési képviselő javaslata. Azok, akik azt feltételezték, sőt, az állították, hogy a jogállamot sérti, a jogállam szemléletét sérti vagy a jogállamiságot, hogy három országgyűlési képviselő beterjeszt a Ház elé egy törvényjavaslatot, azok vagy nem azt az alkotmányt olvassák, amit én ismerek, vagy pedig más az elképzelésük a jogállamról, mert egy országgyűlési képviselőnek joga van a Ház elé terjeszteni törvényjavaslatot.

Akik pedig a javaslatot azzal támadják, hogy ez valamilyen botrány elkendőzésére szolgál, azoknak figyelmébe szeretném ajánlani, hogy a törvények azért vannak, hogy a vitatott kérdéseket normatív módon, az elvek szintjén, a kötelezettségek és jogok szintjén rendezzék. Ha mi azt az utat szeretnénk választani, amit önök követnek, akkor nekünk más-más botrányokat kellene mondanunk, de mi nem mondunk botrányokat, nem mondunk ügyeket! (Bauer Tamás: Mást se csináltok!) Mi azt mondjuk, hogy ezt a törvényjavaslatot annak érdekében, hogy minden országgyűlési képviselő tisztában legyen azzal, hogy mi az, amit köteles nyilvánosságra hozni, és mi az, amit nem köteles nyilvánosságra hozni, azért ezt a javaslatot fogadja el a Ház.

 

(13.00)

 

(A jegyzői székben Herényi Károlyt dr. Szabó Erika váltja fel.)

 

 

Tisztelt Országgyűlés! Minden képviselő, aki azt mondta, hogy van olyan képviselőtársunk, aki bár megtehette volna, de mégsem hozta eddig nyilvánosságra a titkos vagyonnyilatkozatát, pontosan azt felejti el, hogy a jelenlegi hatályos törvények szerint nem kötelező a képviselőnek nyilvánosságra hozni a titkos vagyonnyilatkozatát. Ezen akarunk változtatni! Azt akarjuk megváltoztatni, hogy a képviselőknek a vagyonnyilatkozat tétele a nyilvánosság előtt kötelező legyen. Kötelező legyen, és ráadásul évente egyszer legyen új vagyonnyilatkozat-tétel, azért, hogy a vagyon gyarapodását folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Aki azt állítja, hogy a jelenlegi törvényjavaslatunk és a jelenleg hatályos törvény mellékletében szereplő vagyonnyilatkozat nem tér el egymástól, aki azt mondja, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozat nyilvános kivonata semmiben sem tér el a mi javaslatunktól, azt arra kérem, hogy hasonlítsa össze a kettőt, tegye egymás mellé. Csak egyetlen összehasonlítás: a jelenlegi nyilvános kivonat körülbelül 4 oldalas dokumentum, a törvényjavaslat mellékletében szereplő újfajta nyilvános vagyonnyilatkozat - ha jól emlékszem - 16 oldal. Szinte teljes egészében a most még titkos vagyonnyilatkozatnak a vagyonadatait vesszük át, csak mostantól kezdve ez nyilvános lesz.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, nem igaz az az állítás, hogy a mostani vagyonnyilatkozati rendszer semmiben sem módosulna, semmivel sem bővülne. Azt kell mondjam, hogy radikálisan bővülne a mostani vagyonnyilatkozat, az új vagyonnyilatkozat radikálisan változtatna azoknak az adatoknak a mennyiségén, amelyeket egy képviselőről nyilvánosságra lehet hozni, és kell is nyilvánosságra hozni.

Tisztelt Ház! Még arra szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy azokkal a kijelentésekkel, amelyek itt, ebben a Házban azt támasztják alá vagy azt akarják alátámasztani, hogy azért nem is kell ilyen törvényekkel foglalkozni, mert az emberek úgysem hisznek ezekben a vagyonnyilatkozatokban - ezzel saját magunkat járatjuk le, saját magunkat értékeljük le. Ugyanis én azt hiszem, hogy egy országgyűlési képviselő tisztában van azzal, hogy milyen politikai, erkölcsi következményei vannak, ha a vagyonnyilatkozatában nem a valóságot írja le. És a valóságot az új törvényjavaslatunk szerint - ráadásul egy külön eljárásban - bizonyítani is lehetne, minden választópolgár élhetne azzal a joggal, hogy egy szabályozott eljárásban kérdőre vonja, a képviselő vagyonnyilatkozatának valóságát megvizsgálhassa.

Tehát ne állítsuk azt, hogy eleve hazudni fogunk! Aki ilyet állít, csak a saját nevében beszéljen! Ne állítsuk azt, hogy a vagyonnyilatkozat, a képviselők maguk által kiállított vagyonnyilatkozata eleve hamis! Azért, mert ezt gondolja rólunk a közvélemény? Hát igen, sok minden mást is gondol a közvélemény! Ha mi magunk is elhinnénk, hogy milyen rosszakat gondolnak rólunk, akkor azt hiszem, hogy mindannyian vehetnénk a kalapunkat, és elmehetnénk ebből a Házból. Lehet, hogy sokan azt mondják, hogy biztos ez volna a megoldás, csak az a baj, hogy a demokráciánál jobbat még nem találtak ki. Nem találtak ki még annál jobbat, hogy a választásokon a választópolgárok szavazzanak képviselőkre, a képviselők üljenek a parlamentben, végezzék a dolgukat, és utána négyévente megmérik őket az emberek.

Ez egy teljesen természetes dolog, és az is beletartozik ebbe a megmérettetésbe, hogy a választóknak tisztában kell lenniük a képviselőjük vagyoni helyzetével. Ez egy olyan jog, amelyet a mi törvényjavaslatunk megadna a választóknak. Megadná a választóknak a törvényjavaslatunk azt a jogot, hogy minden évben láthassák, hogy milyen vagyonunk van, minden évben figyelemmel kísérhessék a vagyongyarapodást, sőt, ha azt kétségbe vonják, akkor azt még le is ellenőriztethessék egy parlamenti bizottsággal.

Bauer képviselő úrnak arra a felvetésére, mely szerint egy parlamenti bizottság nem végezheti el a parlamenti képviselők ellenőrzését, mert ez valami alkotmányos nonszensz lenne: tisztelt képviselőtársaim, ha valaki felüti az alkotmány 21. § (3) bekezdését, azt mondja az alkotmány, hogy a parlamenti bizottságokkal mindenki köteles együttműködni, mindenki köteles a parlamenti bizottságok előtt vallomást tenni, azoknak adatokat szolgáltatni. Hát pont ránk ne lenne ez igaz, képviselőkre? Pont mi akarjuk azt mondani, hogy mi nem tartjuk be az alkotmánynak ezt a rendelkezését? Mellesleg ezzel megelőlegeztem azt, hogy az a vizsgálóbizottság, amelyet egy képviselőtársunk javasol, miért járhat el a mi vagyoni ügyeinkben. Azért, mert az alkotmány lehetővé teszi. Ha az alkotmány lehetővé teszi ezt minden állampolgárra nézve, akkor vajon a mi vagyonunkat miért nem vizsgálhatja meg egy parlamenti vizsgálóbizottság?

Tisztelt Ház! Nem akarom húzni tovább az időt, hiszen még valóban több napirend is előttünk van. Én szeretném megnyugtatni részben önöket, részben a közvéleményt, hogy ez a törvényjavaslat nem szenved olyan hibában, ami miatt ne lehetne elfogadni. Ha önök nem fogadják el, annak politikai és - sajnos ki kell mondjam - erkölcsi okai vannak. Ezt önök a saját választóik előtt majd vállalni fogják. Kíváncsi vagyok, hogyan fogják ebből kimagyarázni magukat - de ez az önök baja.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt és a MIÉP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vita lezárására a módosító javaslat házszabályszerű benyújtása érdekében a mai ülésnap végén kerül sor.

 

Tisztelt Országgyűlés! Hétfői döntésünk értelmében most soron következik az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Torgyán József képviselő úr, Független Kisgazdapárt, önálló indítványát H/3389. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/3389/11. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, aki az ügyrendi bizottság előadójaként kíván szólni. Tessék, önnek adom meg a szót!

 




Felszólalások:   1   1-209   209-279      Ülésnap adatai