Készült: 2020.08.14.16:54:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

32. ülésnap (1998.11.20.), 16. felszólalás
Felszólaló Révész Máriusz (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:53


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megszületőben van az új kormány első költségvetése, és lehet, hogy kormánypárti képviselőként nem tudom teljesen elfogulatlanul szemlélni ezt a költségvetést. Azt azonban teljes bizonyossággal megállapíthatom, hogy ez a költségvetés nem rövid távú szemlélettel próbál egyensúlyozgatni a különböző érdekek, lobbyk között, hanem ez a költségvetés hosszú távú célok érdekében befektet a jövőbe. Ez persze nem csoda egy olyan kormány esetében, amely legalább 8-12 évben gondolkodik előre.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt programja, illetve a kormányprogram preferenciái, elképzelései visszaköszönnek a költségvetésben. Melyek ezek a legfontosabb preferenciák? A gazdaság területén a dinamikus, erőteljes gazdasági növekedés hosszú távú biztosítása; ehhez szükséges az infláció leszorítása, valamint a munkahelyteremtés a vállalkozók támogatásával, a járulékterhek csökkentésével.

A hosszú távú gondolkodás szempontjából alapvető fontosságúnak érzem, hogy a költségvetési hiány nem fogja meghaladni a 4 százalékot, valamint azt is, hogy a költségvetés megteremti a feltételeit az adók, tb-járulékok szigorú behajtásának is. A gazdaság hosszú távú fejlődési lehetőségeinek biztosítása mellett a költségvetés a jövőbe fektet be a társadalompolitika területén is. Itt is a Fidesz, illetve a kormányprogram elképzelései köszönnek vissza a költségvetésben.

Az előző évekkel összehasonlítva, ez a költségvetés leginkább a következő területeket támogatja; először is: a gyermekes családok támogatása, a közbiztonság megteremtése, az oktatás és a kultúra. Sajnos tudjuk, hogy Magyarországon nemcsak ezeken a területek vannak gondok, de azt is mindenki tudja, hogy építeni mindig lassabban lehet, mint rombolni, és az építés ráadásul mindig többe is kerül. Nem meglepő, hogy az oktatási bizottság tagjaként elsősorban az oktatásról kívánok szólni.

Úgy érzem, hogy most a lángszavú szakszervezeti érdekvédelmi szólamok mellett néhány szót kell szólni az oktatás jelenlegi helyzetéről. Az elmúlt években az oktatásban dolgozók elvesztették bérük reálértékének több mint 20 százalékát. Ez az arány a társadalom egészét tekintve 12-13 százalék volt. Az oktatási dolgozók, a pedagógusok a társadalom egészéhez képest lefelé csúsztak. Ezt mutatja talán az a számsor is, hogy míg 1992-ben az egy főre vetített GDP 103 százalékát keresték meg a pedagógusok, addig ez az arány 1996-ra 78 százalékra módosult. Nagyon jelentős lefelé csúszás volt ennél a társdalom rétegnél. Úgy érzem, megkerülhetetlen az a kérdés, hogy hol voltak akkor a lángszavú szakszervezeti vezetők, amikor ez a romlás bekövetkezett. Azt hiszem, a választ mindenki tudja.

A tartalmi kérdéseknél sem különb a helyzet. A NAT, a nemzeti alaptanterv - nem igazodik a magyar iskola- és tantárgyszerkezethez, így persze az sem meglepő, ha Szöllősi Istvánné - volt kormánypárti képviselő - azt veti az új kormány szemére egy tévéműsorban, az Aktuálisban, hogy hiba, hogy nem függesztette fel a nemzeti alaptanterv bevezetését a 7. osztálytól kezdődően. Kár, hogy kormánypárti képviselőként ő maga tehetett volna ezért egyet s mást az elmúlt években. Az oktatás területén lévő problémákat még sokáig lehetne sorolni, a tankönyváraktól az egyetemi fizetések kaotikus helyzetéig.

Ennek a költségvetésnek tehát több problémát kell orvosolni az oktatás területén. Ez a költségvetés fedezetet biztosít az alulfizetett pedagógusok reálbérének emelésére: januártól 16 százalékos, szeptembertől további 3 százalékos emelésre várhatnak a pedagógusok. A lángszavú szakszervezeti vezetők véleményével szemben törvényi garancia is lesz erre. A nem pedagógus dolgozók bére 13 százalékkal emelkedhet. Ki kell emelni az egyetemi, főiskolai tanárok jövedelmének változását is: Széchenyi-ösztöndíj nélkül 19,2 százalékos növekedésre ad lehetőséget ez a költségvetés. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem elég, ezzel nem lehet a pedagógusok bérét egy lépésben rendezni, de azt hiszem, hogy egy nagyon fontos folyamat kezdődött el.

Az Országgyűlés döntött a tandíjak eltörléséről. Tandíj nem lesz jövőre sem, és a költségvetés egész évre biztosítja az egyetemek, főiskolák számára kieső tandíjbevételeket, ráadásul az államilag finanszírozott hallgatók száma mintegy 3,5 százalékkal, 137 ezerről 142,5 ezerre nő.

(9.30)

 

A minőségbiztosítás megteremtése is megkezdődik a következő évtől: a költségvetés 750 millió forintot állít be értékelési és vizsgaközpontok felállítására.

Külön üdvözlendő, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistelepülések, önkormányzatok számára - nevezetesen az 1100 fő alatti önkormányzatok számára - a költségvetés 1 milliárd forintot biztosít az első négy osztály fenntartására. Ezzel tulajdonképpen lehetőség nyílik arra, hogy az állam ezeken a kistelepüléseken az iskoláztatás teljes költségeit fedezze. Azt hiszem, ez mindenképpen üdvözlendő.

El kell mondani azt, hogy nem állnak le a beruházások a következő évben: a költségvetés kormányzati szintű, felsőoktatást érintő beruházásokra a következő évben 11 milliárdot fordít, amelyből közel 8 milliárd forint a Budapesten épülő lágymányosi egyetemek beruházásaira fordítható. Ezenkívül az Oktatási Minisztériumnál megvalósuló központi beruházásokra további 11 milliárd forint áll rendelkezésre. Nagyon fontos, hogy a Szakképzési Alap 400 millió forintról 800 millió forintra növekszik; ezt a szakképzés használhatja fel a következő évben. Dióhéjban talán ezek voltak a legfontosabb változások, amelyekre fedezetet biztosít az új költségvetés; azt hiszem, hogy ez nem elhanyagolható.

A költségvetésben megfogalmazott prioritások elsősorban hosszabb távon hozzák meg eredményeiket. Hosszabb távon lesz eredmény, ha a családok több gyermeket vállalnak, ha a gyerekek kedvezőbb anyagi körülmények között nőhetnek fel. Hosszabb távon lesz igazán pozitív hatása a közbiztonság javulásának is, hiszen ez visszahat a befektetésekre, az idegenforgalomra, a gazdaságra és az életmódunkra.

Hosszú távú befektetés az oktatás is. Azt hiszem, mindannyian úgy gondoljuk, hogy az Európai Unióban hazánknak nem az olcsó munkaerővel kell versenyben maradni, hanem magasan képzett szakemberekkel.

Kérem, szavazataikkal támogassák ezeket a befektetéseket; higgyék el, a jövőben meglesz ezeknek a befektetéseknek az eredménye.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai