Felszólalás adatai
217. ülésnap (2012.09.11.), 42-44. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Matolcsy György (Fidesz) |
Beosztás | nemzetgazdasági miniszter |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | Expozé |
Videó/Felszólalás ideje | 28:23 |
Felszólalások: Előző 42 - 44 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nemzet, egy ország, egy társadalom az életét alapozhatja drágakövekre, olajra, földgázra, aranyra, eladósodásra vagy munkára. A történelem arra tanít bennünket, hogy akik drágakincsek, természeti erőforrás, rablás vagy hódítás körében szerzett jószágokra alapozták jólétüket, az tünékeny volt, valahol, valahogyan eltűnt. A közelmúlt történelme, az elmúlt néhány évtized történelme, gazdaságtörténete arra int bennünket, hogy azok az országok, nemzetek, régiók, sőt integrációk, amelyek hitelre alapozták jólétüket, azok nagy bajba kerültek.
2008 után most már mindenki számára egyértelmű, hogy azok a nemzetek és országok, vállalkozók és családok vannak bajban, akik saját döntésükkel, még inkább mások csábítása révén egy adósságcsapdába kerültek. Magyarország az 1990 előtti időszakban egy adósságcsapdába lépett bele, és ebből egészen a '90-es évtized végéig nem is tudott kikerülni. Az 1990-es évtized utolsó éveiben kezdtük el kikerülni, kimászni, kitörni abból az adósságcsapdából, amelybe elődeink hibásan belehúztak bennünket. Emlékezzünk arra, hogy az első Orbán-kormány 56 százalékos - 57 százalékos az év végére - államadóság/bruttó hazai termék arányt örökölt, és négy év alatt, ez akkor is nagyon nagy eredménynek minősült, 52-53 százalékra csökkentette Magyarország eladósodását. Ez egy óriási dolog volt már akkor is.
Történt azonban utána egy drámai gazdaságtörténeti és nemzetstratégiai szempontból tragikus esemény, amikor a 2002 utáni kormányok Magyarország jólétét, még inkább kudarcát eladósodásra alapozták, hitelből fizettek mindent, amit munkából kellett volna fizetni, például hitelből fizettek segélyeket, amely segélyek révén fenntartották a munkátlanságot. Na, ez az a fenntarthatatlan, erkölcstelen és helytelen világ, amelyet 2010 közepétől elkezdtünk megváltoztatni, megfordítani.
Az elmúlt több mint két év gazdaságpolitikai fordulata, amely természetesen azon a politikai, mögötte érzelmi, gondolati és nemzetstratégiai fordulaton alapult, amit a választók eldöntöttek, szóval, a két év gazdaságpolitikai fordulatának, azt gondolom, három nagyon jelentős eredménye már látszik. Az első, hogy Magyarországnak - nagyon-nagyon kevés ilyen ország van a világon, még kevesebb az Európai Unióban, és egyelőre nincs az eurózónában - sikerült egy végleges, fenntartható, mindenki által elismert államháztartási, pénzügyi konszolidációt végrehajtania. Magyarország sikeresen csökkenti most már harmadik éve az államadósság szintjét, sikeresen tartja 3 százalék alatt a költségvetés hiányát, ami azt is jelenti, hogy a következő években is csökkenhet az államadósság, mert akinél 3 százalék alatti a deficit, annál automatikusan csökken az államadósság szintje.
(10.40)
Ezért hoztuk a stabilitási törvényt, hogy minden évben csökkenthessük Magyarország államadósságát.
Egy sikeres pénzügyi konszolidáció harmadik eredménye, hogy Magyarország azon nagyon kevés országok közé tartozik az Európai Unióban, ahol többletet mutat a folyó fizetési mérleg, tehát biztonságban van a külkereskedelem és a pénzügyek világában.
Természetesen a pénzügyi konszolidáció sikerét jelzi az is, hogy Magyarország hiteles a pénzpiacon. Az állampapírpiacon Magyarország hétről hétre - hetente kétszer három - megméretteti magát, és megvásárolják a magyar államkötvényeket; drágábban, mint szeretnénk, de lesz az még olcsóbb is, és még így is nagyon jó vásár lesz.
Tehát Magyarország az elmúlt több mint két évben sikeres államháztartási, pénzügyi konszolidációt hajtott végre. Erre sokan törekszenek, még keveseknek sikerült, de az, hogy párhuzamosan egy pénzügyi, államháztartási konszolidációval egy országban a foglalkoztatáspolitika, a munkaerőpiac területén is pozitív fordulatok indulnak el, arra nincs példa. Ma az Európai Unióban 14 országban csökken a foglalkoztatási ráta, nő a munkanélküliség, és csökken az aktivitási ráta. Ezzel a három számmal mérik egy országban a munkaerőpiac teljesítményét, sok más szám mellett. Magyarországon azonban az elmúlt két évben, harmincvalahány hónapban megindult egy foglalkoztatáspolitikai fordulat - trendforduló történik a munkaerőpiacon. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon, a magyar gazdaságban az elmúlt két évben 120 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010 közepén. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a foglalkoztatás szintje elérte a válság előtti szintet. A válság előtt nem érte el a 3,9 millió munkavállalót a foglalkoztatottak száma, most pedig kicsivel, néhány ezerrel, de már 3 millió 900 ezer fölött van. Ez egy óriási eredmény. (Göndör István: Százezer közfoglalkoztatott van!) Minden munka értékes, képviselő úr. A segély, a hitel, az eladósodás, az nem jó. Ezt önöktől megtanultuk, most már a munkára alapozzuk a társadalom, a gazdaság működését.
Két és fél éve volt utoljára olyan mélyponton a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez a másik jele annak, hogy trendforduló megy végbe a magyar munkaerőpiacon, a foglalkoztatás területén. Még mindig nagyon-nagyon sokan vannak munka nélkül, 459 ezer magyar embernek nincs még legális, adózó munkahelye, de ez már kevesebb, és a munkanélküliségi rátája már 10,5 százalék, csökken. Míg tehát négy éve volt utoljára ilyen magas a foglalkoztatás, mint most Magyarországon, két és fél éve volt ilyen alacsony a munkanélküliség, ez egyértelműen jelzi, hogy egy vízválasztón túl vagyunk, egy trendforduló közben vagyunk, és a sikeres költségvetési, államháztartási konszolidációval kéz a kézben képesek vagyunk egy foglalkoztatási fordulatra.
A foglalkoztatáspolitikával foglalkozók még egy mutatót figyelembe vesznek, amikor azt nézik, hogy javul vagy romlik egy országban a foglalkoztatás helyzete, ez pedig az aktivitási ráta, hogy hányan vannak a munkaerőpiacon, hányan dolgoznak és hányan keresnek munkát. Itt már 65 százalékra nőtt az elmúlt két és fél évben a szint. Két évtizeddel ezelőtt volt ilyen magas, húsz évvel ezelőtt, a kilencvenes évek elején volt utoljára Magyarországon olyan magas. Majd mindjárt hozzáteszem, hogy ez még alacsony az európai uniós összehasonlításban, különösen a nyugat-európai és az észak-európai uniós tagállamokhoz hasonlítva, de már ott tartunk, ahol a kilencvenes évtized elején még tartottunk, hogy már 65 százalék közelében van az aktivitási rátánk. Tehát a sikeres költségvetési konszolidációval párhuzamosan egy foglalkoztatáspolitikai trendfordulót hajt végre Magyarország, ennek három félreérthetetlen jele már jelentkezik, három félreérthetetlen eredménye már velünk van: ez a foglalkoztatási szint bővülése 120 ezer fővel; a munkanélküliségi ráta csökkenése - már 10,5 százalék, még mindig elfogadhatatlanul magas; és az aktivitási ráta javulása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy harmadik eredménye is a gazdaságpolitika első két évének, ez pedig az, hogy sikerült megőriznünk az állam és a kormány cselekvőképességét, sikerült megőriznünk Magyarország politikai stabilitását. Senki nem értheti félre, amikor azt mondom, hogy a politikai stabilitás megőrzése egyértelműen köszönhető annak, hogy a pénzügyi konszolidáció oltárán nem áldoztuk fel a munkahelyeket, pont fordítva: úgy hajtottunk végre sokszor támadott, kritizált, meg nem értett, félreértett lépésekkel, nem hagyományos, innovatív, kreatív lépésekkel sikeres pénzügyi, költségvetési konszolidációt, hogy közben bővíteni tudtuk az álláshelyek számát, és csökkenteni tudtuk a munkanélküliséget. Na, ez adja azt a stabilitást a társadalomban és gazdaságban, amely jelentős mértékben forrása a politikai stabilitásnak.
Természetesen mindezek csak az első lépések. Hogy mennyire az első lépések, engedjék meg, hogy csak néhány számmal illusztráljam. Magyarországon még mindig csak 54 százalékról 56 százalékra növeltük a foglalkoztatási rátát. Az Európai Unióban ez 65 százalék, az Egyesült Államokban 75 százalék, Kelet-Ázsiában, Kínában, Japánban, Koreában 85 százalék. Hol vagyunk még ettől? Pontosan annyira vagyunk, amit a miniszterelnök úr rendszeresen elmond: 5-5,5 millió magyar embernek kell munkát kínálnunk az üzleti vállalkozásokon és a közmunkaprogramokon keresztül ahhoz, hogy elérjük először az Unió 65 százalékos átlagát, majd miért ne érnénk el az Egyesült Államok 75 százalék körüli foglalkoztatási szintjét? Nagyon messze vagyunk még ettől, éppen ezért fogadtuk nagy örömmel és tisztelettel a Fidesz-KDNP-frakciószövetség munkahelyvédelemre és munkahelyteremtés megerősítésére vonatkozó javaslatait; ezért tárgyalta a kormány és terjeszti most az Országgyűlés elé a törvénymódosítást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a tét? (Simon Gábor: A lét.) Képviselő úr, szeretnék akkor önnek néhány számot felidézni itt, hogy hogyan is lehet elrontani valamit. Képzeljék el, hogy 1998 és 2000 között Magyarországon 240 ezer új munkahely létesült. 240 ezer új munkahely! Történt azonban, ami történt, ezért egyenesen annak a politikai fordulatnak, utána negatív gazdaságpolitikai fordulatnak köszönhetően Magyarországon 2002 és 2010 közepe között szinte hajszálpontosan 240 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. (Göndör István: A statisztikai trükköt kitakarítottuk!) Ami négy év alatt felépült, az nyolc év alatt ledőlt. Ennyit a kétfajta gondolkodás, kétfajta kormányzás következményeiről. (Közbeszólások az MSZP és a függetlenek soraiból.) Az egyiknek eredményei vannak, a másiknak kudarcai.
De ha valaki azt mondaná szocialista képviselőtársaim közül, hogy de volt itt válság... (Szűcs Erika: Nem volt! - Kovács Tibor: Nem volt, csak...)
ELNÖK: Elnézést, miniszter úr. Megkérem képviselőtársaimat, különösen szocialista képviselőtársaimat, eljön az ideje annak, amikor majd szót kérhetnek, és én meg fogom adni. Addig pedig, kérem, hagyják és tegyék lehetővé, hogy a miniszter úr elmondja az expozéját. Göndör Istvánt mint jegyző urat tisztelettel külön nyomatékkal kérem. Köszönöm.
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter: Az önök idejében működtetett, segélyre alapozott munkaerőpiac, amely mögött eladósodás állt, mire vezetett? 2002 és 2006 között önöknek sikerült emelni a foglalkoztatás szintjét.
(10.50)
Hatalmas konjunktúrában, óriási eladósodás mellett, a devizahitelesek csapdába csalásával, rekordnagyságú lakásépítéssel 8 ezer fővel sikerült önöknek bővíteni négy év alatt a foglalkoztatás szintjét. Emlékszünk, 1998 és 2002 között 240 ezerrel, pedig akkor már, 2001-ben elindult egy új megingás a világgazdaságban, és utána persze lecsapott a válság előtt az önök hibás, drámaian hibás megszorító programja. 2006. szeptember 1-jétől már életbe lép a megszorító csomag, amelynek a hatása azonnal látszik: még nincs válság, de már csökken a foglalkoztatás, nő a munkanélküliség, és persze utána jön a 2008-2009, az európai uniós visszaesést kétszeresen meghaladó, 6,9 százalékos magyar GDP-visszaesés, a rossz kormányzás ára, és ezért összesen 2002 és 2010 között sajnos 240 ezer munkahely szűnt meg Magyarországon.
Nos, ez kezd fordulni, itt van trendforduló. A ciklus nagyjából közepén már 120 ezerrel több, 120 ezerrel magasabb Magyarországon a munkavállalók száma; persze jelentős mértékben a közmunkának köszönhetően, de ez jó dolog, mert hogyha a külső pénzügyi válság és az örökölt gazdasági szerkezet folytán az üzleti szektor nem tud annyi munkahelyet ajánlani a munkavállalóknak, amely munkavállalók munkát keresnek, akkor az államnak érdemes belépnie. Ez a különbség a kétfajta gondolkodás között. Az egyik azt mondja, hogy ha nincs a piacon munka, akkor legyen segély, keljen fel valaki, és maradjon is otthon egész nap. Mi azt mondjuk, hogy nem, az államnak van feladata. Nem elégszünk meg azzal, hogyha egy nehéz gazdasági helyzetben a munkaerőpiac nem tud piaci munkát ajánlani, ezért ma már 205 ezer ember dolgozik a belügyminiszter úr és húsz kiváló rendőrtábornok által irányított közmunkaprogramokban. Óriási eredmény! Jövőre már 300 ezer vagy talán több közmunkaprogramban részt vevővel számolhatunk.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy azt is elmondjam, hogy megindult a gazdaságpolitikai fordulat után a foglalkoztatáspolitikai fordulat, de még csak a legelején tartunk. Egyszerre kell védenünk a meglévő munkahelyeket, és segítenünk új munkahelyek létrejöttét. Nos, pontosan ezt célozza a munkahelyvédelmi akció végrehajtását szolgáló valamennyi jogszabályi módosításra tett javaslat. Ami ebben a javaslatban benne van, az megítélésünk szerint az elmúlt hetekben, két hónapban végrehajtott konzultációk során született vélemények alapján, ezt megerősíthetem, másfél millió munkahely megvédését jelentheti a következő években Magyarországon. Másfél millió munkahely megvédését! És azt is elmondták, a VOSZ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az IPOSZ és a vállalkozói érdekképviseletek vezetői, hogy több százezer új munkahely teremtését látják mint esélyt, mint lehetőséget ebben a munkahelyvédelmi akcióban, az ezt szolgáló jogszabályokban.
Miért? Miért lehet azoknak igazuk, akik azt mondják, hogy ez a munkahelyvédelmi akció, ha meghozzuk ezeket a szükséges döntéseket, ez a program képes megvédeni másfél millió létező munkahelyet és több százezer új munkahely teremtését, létesítését segítené? Azért, mert ez egy célzott foglalkoztatáspolitikai és adópolitikai program - célzott! Nem általában valahol a gazdaság felett lebeg, hanem azokban a munkavállalói csoportokban kínál, azoknak a munkaadóknak kínál kedvezményeket, támogatást, ahol Magyarországon nagyságrendileg kisebb a foglalkoztatási szint, mint az Európai Unióban. Tudjuk, hogy legalább négy olyan munkavállalói csoport van ma a magyar munkaerőpiacon, ahol nagyságrendileg kisebb Magyarországon a látható foglalkoztatás; alapvetően a 25 évnél fiatalabbak körében drámaian kisebb. Önök ismerik az adatokat: az Európai Unióban 34 százalékos a 25 év alattiaknál a foglalkoztatási ráta, Magyarországon sajnos csak 18 százalék. Elfogadhatatlan!
Elfogadhatatlan, hogy a fiatalok, a magyar fiatalok az uniós átlaghoz képest, az uniós polgárokhoz képest feleakkora eséllyel jussanak munkához a munkaerőpiacon Magyarországon, mint az Unióban. Ugyanez a helyzet az 55 év feletti munkavállalók esetében. Ott is az Európai Unióban 47 százalék az 55 év felettieknél a foglalkoztatási ráta, Magyarországon csak 36 százalék. Szintén elfogadhatatlan! Ugyanilyen módon elfogadhatatlan, hogy az alacsony végzettségűek körében, az alacsony képzettségűek és a legfeljebb 8 általánost végzettek körében, ahol nincs szakmai képesítés, nos, ezeknek a munkavállalóknak a körében is lényegesen alacsonyabb a foglalkoztatás, mert az Európai Unióban 62 százalék, nálunk csak 46 százalék. Egyszerűen elfogadhatatlan! És természetesen a női foglalkoztatás esetében az Európai Unió átlagához ugyan közelít a magyar foglalkoztatás a 25 és 39 év közötti hölgyek esetében, de a kismamák esetében nem. Tehát a kismamáknál is nagy örömmel fogadta a kormány azokat a javaslatokat, amelyeket a KDNP fogalmazott meg a munkaadói terhek csökkentésére.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hogyha az igazi esélyt nézzük ebben a beterjesztett jogszabálycsomagban, akkor nem tudunk mást tenni, mint a számokra kell hivatkoznunk. Azt kell mondanunk, hogy ha tisztelt képviselőtársaim elfogadják a beterjesztett javaslatot, tehát azt, hogy bizonyos munkavállalói csoportoknál 2 évre és még 1 évre, összesen 3 évre, vagy pedig január 1-jétől végig csökkentsük a munkáltatókat terhelő élőmunkaterheket, mégpedig jelentősen, 50 és 100 százalék között - 50 és 100 százalék között -, akkor ez azt jelenti, hogy a 25 év alatti foglalkoztatottaknál, a fiataloknál 3 év alatt egy munkavállaló, ha 3 éven keresztül egy munkavállalót egy munkaadó alkalmaz, 500 ezer forinttal kevesebb élőmunkaterhet kell megfizetnie. Fél millió forintot 3 év alatt!
Ez egy nagyon jelentős tehercsökkentés, ami az 50 százalékkal csökkenő élőmunkát terhelő járulék következménye, a 28,5 százalék helyett 14 százalékos munkáltatói élőmunkateher, ez egy igen jelentős csökkenés. Hasonló módon, hogyha egy 55 év feletti munkavállalót kér meg, hogy maradjon még vele egészen a nyugdíjig, vagy pedig alkalmaz új 55 év felett álló munkavállalót, akkor itt is az 50 százalékos, tehát a 28,5 százalékról 14 százalékra csökkenő munkáltatói élőmunkateher következtében 3 év alatt mintegy félmillió forinttal kevesebb adót fizet az adott munkavállaló után a munkáltató. Ez igen jelentős összeg! Hasonló módon, hogyha egy szakmai végzettséget, képesítést nem igénylő munkakörben ilyen képesítéssel nem rendelkező munkavállalót alkalmaz egy munkáltató, hasonló módon 3 év alatt mintegy 500 ezer forintos élőmunkateher-csökkenést élvez, tehát arra ösztönzi ez a változás, hogy megőrizze az ilyen munkavállalókat, sőt új, támogatott élőmunkateher-csökkenési programban részt vevő munkavállalókat alkalmazzon.
Még kedvezőbb a tartós munkanélkülieket alkalmazó munkáltatók részére kínált, és hogyha a Ház jóváhagyja, akkor életbe lépő támogatás. Hogyha a tartós munkanélküliek köréből... - teljes munkanélküliség 47 százaléka a tartós munkanélküliség, tehát a 6 hónapon túli munkanélküliség területén van ez, ez elfogadhatatlanul magas szám. Tehát, ha egy tartós, 6 hónapon túl munkanélküli munkavállalót alkalmaz egy munkáltató, ebben az esetben 900 ezer forint, 3 év alatt 900 ezer forintnyi élőmunkaterhet nem kell megfizetnie.
(11.00)
Nem csupán egy évre szól a kedvezmény, két évre, hanem kettő plusz egy évre, s három év alatt 900 ezer forint a kedvezmény.
Végül a kismamák esetében, akik gyesről, gyedről visszatérnek, időben vagy előtte, a számukra megnyitott kettő plusz egy éves munkáltatói élőmunkateher-csökkentési program azt jelenti, hogy szintén három év alatt egy munkáltató 900 ezer forinttal fizet kevesebb élőmunkaterhet, mint ma. Tegyük hozzá, ez is visszatartja ma a munkavállalókat még a terhesség előtti felvételtől, és aztán utána, hogy megújítsák egy bizonyos idő múlva az adott munkakörben a foglalkoztatást.
A munkaerőpiacon működő szervezetek egyöntetű visszajelzése szerint ezek olyan célzott és olyan mértékű támogatások, kedvezmények, ösztönzések, amelyek átütik a vasbetont, amelyek átütik a tetőt, amelyek révén valóban sikerül másfél millió munkahelyet megvédenünk és több százezer új munkahelyet teremtenünk.
Az igazi kérdés nem is ez, hanem az, hogy van-e erre forrás. Mindenképpen a 2013. évi magyar költségvetés ezt a 300 milliárd forintos forrást odateszi a program mögé. Nem történhet semmilyen olyan tárgyalás semmilyen olyan nemzetközi intézménnyel, nem történhet olyan változás a magyar politika és gazdaságpolitika körében, hogy ez a forrás a költségvetésben ne lenne meg. A beterjesztett költségvetésben benne van. Ha egyik tétel esetleg csak részlegesen lenne tartható, vagy kiesne, ott van a másik tétel. Mindenképpen a pénzügyi tranzakciós illeték és az állampapírhozamok csökkenése miatti költségvetési kiadási megtakarítás áll a program mögött.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Egy gazdaságpolitikai fordulat akkor lesz sikeres, ha sokáig tart, azokon a területeken pedig az első eredményekre még további eredményeket épít, és nem elégszik meg egy vagy két, vagy három év eredményeivel. Van mit behoznunk, van mit felépítenünk, részben a 2002-2010 közötti drámai kormányzás után, hibás kormányzás után, és van mit felépítenünk a 2008-as válság utáni nagyon nehéz kihívások közepén. Azt kell önöknek mondanom, hogy eljött az idő, amikor megfontoltan, alapos mérlegelés után azt mondjuk egymásnak, hogy a munkahelyvédelmi akció, a munkahelyeket megvédő és új munkahelyeket teremtő jogszabályi csomagunk után és a sikeres közmunkaprogramok tudatában kitűzhetjük Magyarország elé a teljes foglalkoztatás célját.
Amikor Magyarország miniszterelnöke arról beszél, hogy 5-5,5 millió munkahelyet teremthet a magyar gazdaság 2020-ig, akkor ez a teljes foglalkoztatást jelenti. A teljes foglalkoztatás célja ma még sokak számára álom, de nekünk az első lépéseink megvannak az ehhez vezető úton. A teljes foglalkoztatás azt jelenti, hogy a ma 459 ezer regisztrált munkanélküli közül a következő kettő-három-négy-öt évben mindenki számára vagy üzleti, piaci munkahelyet ajánlanak a vállalkozók, például ilyen programok révén, vagy az állam ajánl közmunkaprogramokat, de mindenkinek munkát ajánl segély és tétlenség helyett.
Köszönöm szépen. Jó szívvel ajánlom megszavazásra a tisztelt Háznak a beterjesztett javaslatot. (Taps a kormánypárti sorokból.)
Felszólalások: Előző 42 - 44 Következő Ülésnap adatai