Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitája zajlik, de fontosnak tartom rögzíteni, hogy a költségvetési törvényjavaslat önmagában érthetetlen és értelmezhetetlen. Ezt nem pusztán technikai megjegyzésként szeretném elöljáróban rögzíteni, ez tartalmi kérdés. Ugyanis a legfontosabb keretekről már korábban részben maga az Országgyűlés, részben az Európai Unióhoz való csatlakozás menetében a különböző kormányok, részben a jelenlegi kormány már döntéseket hozott. Emlékeztetőül néhány.

Mindannyiunk nagy örömére és azt gondolom, a magyar gazdaság és - ami ennél is fontosabb - a magyar fogyasztók, az emberek érdekeibe vágó módon csökkentettük az adókat; egy részüket már az elmúlt hónap elejétől, más részüket pedig január 1-jétől. Ez egy oldalról az állami költségvetés kiadási oldalát is csökkenti, hiszen az áfával terhelt működési költségek ezáltal kisebbek lesznek, de egyidejűleg - ami nagyon fontos - csökkenti a számunkra égetően szükségessé vált különböző - éppen a témámat illetően - környezetvédelmi fejlesztésekhez szükséges kiadásokat, költségeket is. És egyértelműen csökkentette és csökkenti a kiadási oldalra szánható összegeket is.

Feltehető a kérdés, hogy ez a bátor lépés mire alapozható. Egyértelműen a gazdaságra, a gazdaság működőképességére; e tekintetben ez a versenyképes gazdaságon nyugvó bátor költségvetés. Megjegyzem, a fejlesztési költségek csökkenése azt is jelenti, hogy az ehhez szükséges saját erő is kell, mert több környezetvédelmi fejlesztési lehetőség is adódik ezáltal.

Döntöttünk arról, hogy igazságosabb családtámogatási rendszerünk lesz, ezáltal az elkölthető pénzek egy részét nagyon tudottan elsősorban az emberek számára nagyon fontos kérdésekre koncentráltuk. Eldöntöttünk korábban programokat. Megnéztem: hulladékgazdálkodási program, nemzeti környezetfejlesztési program, Vásárhelyi-terv. Ezek döntő többsége - de lehet, hogy pontatlan vagyok, mert valószínűleg mindegyike - megfelelő sorokon, megfelelő támogatási összegekkel szerepel. A kérdés az, hogy igazából miről vitatkozunk.

Nem lényegtelen azért ezzel együtt sem, hogy miről is szól a költségvetés, mert azért nem minden tétel adott. Ebből a szempontból szemlélve a környezetvédelmi kérdéseket, szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ne essünk a számok bűvöletébe. Gyakran hallani, hogy megkurtították ezt az ágazatot, azt az ágazatot, amazt az ágazatot.

A környezetvédelem ügye két külön kérdés feltevését legalábbis meg kell hogy engedje. Az egyik: hogy néz majd ki a jövő esztendőben a környezetvédelmi tárca költségvetése, a másik, hogy az emberi élet legfontosabb terepe, az egészséges környezet védelme érdekében milyen nagyságrendű költségvetési kiadásokra teszünk javaslatot. Szeretném még egyszer mondani, ez két külön téma, merthogy időnként ennek a kettőnek az összekeveréséből egészen valótlan következtetések adódnak. Egyszerű a kérdés: kevesebb vagy több jut a következő esztendőben ezekre a célokra? Mindkettőt megnéztem, és tudom mondani, hogy mindkettőre több jut. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a környezetvédelmi tárca költségvetése az idén nem éri el a 94 milliárdot, a következő esztendőben viszont majdnem 107 milliárd lesz. A környezetvédelmi célú kiadások mintegy 130 százalékkal nőnek a következő esztendőben, és elérik az államháztartási kiadások 1,8 százalékát. Mindebből pedig az következik, hogy ez a kereteiben alapvetően meghatározott költségvetés környezetvédelmi szempontból előnyöket tartalmaz.

De nem is ez a lényeg, hanem a környezet ügye. A környezet ügyének vizsgálatakor meg kell nézni, vajon mennyire tudtunk előrehaladni olyan fontos kérdésekben, mint például az Európai Unió hatodik környezetvédelmi akcióprogramjának az ügye. Ennek egyik legfontosabb tétele az, hogy a környezetvédelmi kérdéseket integrálni kell valamennyi ágazatpolitikába. Erről egyébként Olajos Péter EP-képviselő is beszélt. A hazai viszonyainkat tekintve erre jó például szolgál az agrár-környezetgazdálkodási program. Most nem arra a részére gondolok, amit jogosan kritizált Gőgös Zoltán képviselőtársam, hanem azokra a valós környezetvédelmi programokra, mint a vizes élőhelyek program vagy az erdészeti program, amelyek nagyon jól mutatják, hogy hogyan kell integrálni a környezetügyet például a földművelésügy vagy az akvakultúra ügyébe. Az ezekre szánt pénzeszközök minden egyes fillérje megtervezésre került a következő évi költségvetésben. De hozhatok más példát is, például a parlagfű-mentesítés ügyét. Az idén jó folyamatként elindult parlagfű-mentesítési program zavartalan továbbvitelét ez is lehetővé teszi.

Ha hiányolhatok valamit: nem találkoztam, legalábbis jogcímként, a nemzeti erdőstratégia és erdőprogram szavakkal.

A költségvetés nagyobbik hányada fejlesztési célokat szolgál. Ezek követlen célja a környezeti állapotunk javítása. Nagyon egyszerű: egészségesebb környezetben egészségesebb nemzet élhet. Ugyanakkor nem elhanyagolhatók azok a közvetett hatások sem, amelyek a döntően fejlesztésre fordított környezetvédelmi pénzek eredményeként előálló beruházások új munkahely-teremtési és az adott régió versenyképesség-javító hatásában jelennek meg.

S még egy jó hír: a költségvetés ezekben a tételekben tartalmaz egy számot, és mindenki azt gondolhatja, hogy ez a határ. Azt nem tudom mondani - mint ahogy a klasszikus filmben, A tanúban is hallhattuk -, hogy a határ a csillagos ég. Erről szó sincs. De az biztos, hogy a megalapozott, előkészített, szerződésekkel alátámasztott és megvalósult beruházások kifizetésének a törvényben lévő számok nem jelentik a határait, az erre szükséges felhatalmazó szabályokat a környezeti ügyeket illetően a költségvetési törvényjavaslat tartalmazza.

Összegezve - a környezet ügyeit tekintve -: több saját erőt lehetővé tevő, az emberek, az önkormányzatok és a fejlesztésben érdekeltek zsebében hagyott pénz, olcsóbb beruházások. Hát tegyünk e költségvetés eredményeként többet környezetünkért, a magunk egészségéért!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)