Készült: 2024.03.29.12:50:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

286. ülésnap (2006.02.07.), 6. felszólalás
Felszólaló Dr. Vidorné Dr.Szabó Györgyi (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tavaly ősszel határoztuk el, hogy véget vetünk annak a gyakorlatnak, hogy a családtámogatási rendszerünkben több pénz jut azokhoz a családokhoz, ahol jobbak a jövedelmek, és kevesebb oda, ahol nagyobb a szükség, azaz egyre nő a különbség gyermek és gyermek között, egyre jobban nyílik az olló. Mindez úgy történhetett, hogy a gyermeknevelés pluszkiadásait elismerő, az alanyi jogon, tehát mindenkinek járó családi pótlék összegét az előző ciklusban egy fillérrel sem növelték, ellenben az adóköteles jövedelemmel rendelkezők számára adókedvezmény címén annál nagyobb mértékben jutott, minél nagyobb volt a jövedelem.

(9.20)

A régi rendszer harmadik eleme a rászorultakat megillető gyermekvédelmi támogatás volt. Ennek viszont az volt a szépséghibája, hogy ha csak egy forinttal is meghaladta a család jövedelme az előírt mértéket, már elestek a támogatástól; attól a támogatástól, amely valóban jelentős volt, mert a havi rendszeres pénzellátáson kívül még természetben étkezést és tankönyvtámogatást is kaptak ezek a családok. Mondanom sem kell, hogy adott esetben százszor is meggondolta egy családfő, hogy munkába álljon-e, mondjuk, egy minimálbérért, mert annak fejében sokkal többet veszített. Valójában a rendszeres gyermekvédelmi támogatás nagyon sok család esetében ellenérdekeltté tette a munkába állást.

Ennek a háromelemű családtámogatási rendszernek az egyik elemét, a mindenkinek alanyi jogon járó családi pótlék összegét hiába emeltük már ebben a ciklusban többször is, mert a rendszer alapigazságtalanságai továbbra is megmaradtak, és az egyenlőtlenség nőtt. Ahhoz, hogy korrekt és igazságos legyen a családtámogatásunk, ahhoz, hogy valóban hatni tudjunk a gyermekszegénység ellen, alapjaiban kellett megváltoztatni a rendszert. Mondhatnám úgy is, hogy szemléletet kellett váltani. Erre került sor akkor, amikor átalakítottuk a teljes rendszert. Ezzel megszűntek viszont a bizonytalansági tényezők. Ugyanis mind a rászorultakat megillető gyermekvédelmi támogatás, mind az adókedvezmény esetleges volt, azaz meglétük több feltételtől függött.

Az új családtámogatás alapjául az a gondolat szolgál, hogy valamennyi gyermek egyenlő, nincsenek érdemesek és érdemtelenek, és hogy ki kell fejezni a társadalom, a nemzet elismerését azon családok iránt, ahol gyermeket nevelnek. Nekünk pedig hozzá kell járulnunk a közös pénzből az így megnövekedett kiadásaikhoz. Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik ez a mondat és mondás, de valóban a gyerekeink a mi jövőnk. És nem mindegy az sem, hogy mekkora ez az összeg, amivel támogatjuk havonta a családokat. Igazán jelentősen, közel duplájára emelni a családi pótlékot csak mindhárom forrás összevonásával, sőt kiegészítésével lehetett.

Így érhettük el, hogy a családtámogatási rendszer igazságosan minden gyermeket egyenlőnek kezel. És nem arról van szó, mint azt már hallottuk máshol, hogy családoktól vett volna el azért, mert ők gazdagabbak. Egyszerűen csak nem ad többet oda, ahol több van. A differenciálás csak családtípusok szerint történik, az úgynevezett szegénységi kockázatot leginkább növelő tényezőket figyelembe véve, így például az egyedülállót, a fogyatékos gyermeket nevelőt, a többgyermekes családokat - nekik több jut.

A nagycsaládosoknál még az adókedvezmény egy része is megmaradt. Azonban amikor egy ilyen teljes átalakításra kerül sor, amikor egy rossz szerkezetet újítunk meg, akkor bizony az aktuálisan rendszerben lévőknél nem tudunk 100 százalékos sikert elérni. Úgy számoltuk, hogy a családok mintegy 93 százaléka járt jobban, de van egy nem elhanyagolható réteg, amelyre természetesen ugyanúgy oda kell figyelnünk, amely most vesztesnek érezheti magát. Ekkor kell, hogy a szociális ellátórendszer átvállaljon további feladatokat. Segíteni kell ezeket a családokat egyénenként.

Ezért vagyunk amellett, hogy a rászorult családok rendszeres gyermekvédelmi juttatás címén továbbra is hozzájussanak az étkeztetéshez és a tankönyvtámogatáshoz, ezért vezettük be a családi segélyezést, és ezért van a parlament előtt most az a javaslat, amely előírja, hogy ezeknek a családoknak gyermekenként évente kétszer 5 ezer forintot kell juttatnunk. Ez a javaslat tartalmazza azt a szabályozást is, hogy az átlagosnál rosszabb helyzetben lévő, a gyermekeket gyámként nevelő nagyszülők magasabb támogatást kaphassanak, ha erre rászorulnak.

Kedves Képviselőtársaim! Nem felejthetjük el, hogy a legtöbbet a gyermekszegénység ellen kell tennünk. Ez erkölcsi kötelességünk. A családtámogatási rendszer átalakítása nagyon komoly lépés ezen az úton.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai