Készült: 2020.07.06.05:55:16 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 81-89 2010.07.12. 5:24  80-94

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása ügyében, gondolom, Navracsics urat kérte meg a válaszadásra. Interpellációmban azzal szeretnék foglalkozni, hogy vajon elszámoltatható-e az elszámoltató, hiszen a Fidesz és a Jobbik egymásra licitáltak a választási kampányban az elszámoltatást követelve, ami rendjén is van, hiszen az LMP is többször követelte, hogy az előző kormányok számoljanak el azzal, hogy mit végeztek. Sőt, mi feljelentést is tettünk ezekben az ügyekben.

Egy demokratikus jogállamban a választópolgárok és az igazságszolgáltatás számoltatja el a politikusokat. A kormányoknak az a dolguk, hogy biztosítsák az állam működésének átláthatóságát, a jogállami intézmények függetlenségét, amelyek éppen a mindenkori kormány tagjait tarthatják vissza attól... (Dr. Lanczendorfer Erzsébet rosszul lesz. - Több képviselőtársa odalép segíteni.) Elnök úr, megálljak?

ELNÖK: Igen, kérem majd az órát is megállítani, és kérem a teremfelügyeletet. Mehetünk tovább, képviselő asszony? Kérem az interpelláló képviselő asszony, Ertsey képviselő asszony óráját visszaállítani. (Ertsey Katalin: Várok.) Orvost már hívtunk, köszönjük szépen, lehet folytatni az ülést.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Elnök úr! Kérem, a fotósokat szíveskedjen figyelmeztetni.

ELNÖK: Tisztelettel kérem a fotósokat, hogy a rendkívüli eseményt lehetőleg ne rögzítsék. Ez már hagyomány a parlamentben. Eddigi üléseinken is, amikor ilyen előfordult, akkor az ülést vezető elnök mindig ezt a felhívást megtette. Ez nem az a pillanat, amelyet, úgy gondolom, hogy a jövő számára rögzíteni szükséges. (Taps.) Köszönöm szépen.

Kérdezem Ertsey képviselő asszonyt, hogy tudja-e folytatni most.

ERTSEY KATALIN (LMP): Rendben van.

ELNÖK: Miniszter úr?

DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter: Én készen állok.

ELNÖK: Akkor kérem a képviselő asszonyt, hogy folytassa, az időt pedig kérem beszámítani.

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen. Tehát egy demokratikus jogállamban a kormánynak az a dolga, hogy biztosítsa az állam működésének átláthatóságát, a jogállami intézmények függetlenségét, amelyek éppen a mindenkori kormány tagjait tarthatják vissza attól, hogy a zavarosban halásszanak.

Az elszámoltatás és az elszámoltathatóság közötti különbséget szemléletesen mutatja az elszámoltatási kormánybiztos személye. A kormány sajátos személyzeti politikájának köszönhető, hogy a miniszterelnök úr Papcsák Ferencet kérte fel elszámolási kormánybiztosnak. És most nem arra gondolunk, hogy 2004-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Baktalórántháza volt alpolgármesterét, amiért Papcsák Ferenc megválasztása érdekében pénzt ígért a választóknak, hiszen ez nem nyert bizonyítást, hogy az elszámoltatási kormánybiztosnak köze lett volna az ügyhöz.

Nem is arra gondolunk, hogy 2003-ban magánokirat-hamisítás vádjával indult nyomozás Papcsák ellen egy 240 milliós megbízás miatt, hiszen a bíróság felmentette a politikust. Hanem arra gondolunk, hogy Papcsák úr vagyonbevallása sajnos valótlanságokat tartalmaz.

Azt már láttuk, hogy nem erőssége a fideszes vezetőknek a vagyonbevallás, hiszen egy többhetes intervallum után végül is mégis késve adta le egy miniszter és hét államtitkár a vagyonbevallását. Feltehetően ezzel a feledékenységgel magyarázható, hogy Papcsák Ferenc vagyonbevallásából egyszerűen hiányzik a Fővárosi Közgyűlés képviselői tiszteletdíja, egy ilyen átlag munkabérnyi összeg.

Hiányzik belőle az is viszont, hogy senki által nem cáfolt sajtóhírek szerint a kormánybiztos tagja az önkormányzati fenntartású Bajcsy-Zsilinszky Kórház tulajdonosi felügyelőtanácsának, és az ezért járó újabb átlagbér, tehát 106 ezer forint szintén kimaradt a bevallásból. Ráadásul a sajtóhírek szerint Papcsák 2007 eleje óta egyszer sem jelent meg az ülésen. Ki oda sem ballagott, még jutalmat is kapott - tehát egy kisebb intézmény ellenőrzéséért lett volna felelős, ő oda se ment, és jutalomként megkapta a főellenőri posztot.

A vagyonbevallás a politikusok elszámoltathatóságának fontos eszköze. Indokolatlan vagyongyarapodásukat leginkább ezek alapján lehetne ellenőrizni, de csak akkor, ha komolyan vesszük ezeket a beszámolási kötelezettségeket. Ildomos lenne, hogy pont az elszámoltatási kormánybiztos is így járjon el.

Miniszterelnök úr hiányában Navracsics úrtól kérdezem: az elszámoltatás hangzatos jelszaván túl mit szándékozik tenni az elszámoltatható államért? Meneszti-e a kormánybiztost, aki a jelek szerint nem teljesen elszámoltatható, vagy mit tervez tenni?

Köszönöm. Várom válaszát. (Taps az LMP, a Jobbik és az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 125 2010.10.20. 5:29  80-188

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nemzet hatalmas esélyt és lehetőséget kap arra, hogy megmutassa önmagát Európának, megmutassa a világnak, felmutassa értékeit, és mindez akkor következik be, ha valóban képesek vagyunk együtt, közösen ezeket az értékeket felmutatni. Nekem az a meggyőződésem, hogy Magyarország ezen értékek felmutatásában biztos, hogy hatalmas sikereket lesz képes elérni.

Többen szóltak előttem, én magam is csak aláhúzni szeretném: most egy nemzet összefogásáról van szó. Példaként hadd hozzam ide önök elé, amikor a GMO-vitát folytattuk, akkor Ángyán államtitkár úrral egy közös mondatunk volt. Ha egy nemzet valamit akar, akkor azt Európa is tudomásul veszi, úgy, hogy oda is figyel rá. Igen, Európa odafigyelt, igen, azóta már kiváló szövetségeseket találtunk magunknak, és azóta már sem Németországban, sem Franciaországban nem kérdés, hogy akarnak-e GMO-t köztermesztésben vagy nem. Tehát jó szövetségeket kell tudnunk kötni, és sok olyan téma van, amelyben bizony találunk is.

Az első, amit a kihívásokkal összefüggésben kell szóba hozzak, ez a közös agrárpolitikának a fenntartása, méghozzá úgy, hogy valóban, az újonnan csatlakozott tagállamok legalább egy cikluson keresztül kapják meg azokat a támogatási lehetőségeket, forrásokat, és kapják meg a piac terén azokat az esélyeket a felzárkózás terén, hogy legalább egy cikluson keresztül azonos feltételekkel versenyezhessenek. Azt gondolom, Magyarország az előkészítés során kellőképpen artikulálta ezt a kérdést, és kell is, hogy a következő időszakban ezt tegyük.

Egy másik kérdés, ami úgyszintén a közös agrárpolitika kapcsán felvetődik, és ebben találunk szövetségeseket majd, ez pedig a következő. A harmadik országokból az Európai Unióba nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak be. Nos, nyilván ennek van egy olyan előzménye, hogy az Európai Unió egyes tőkebefektetői komoly fejlesztéseket hajtottak végre az Unión kívüli országokban. Nos, itt elsősorban a minőségbiztosítás, a minőség-ellenőrzés tekintetében várjuk azt el, és ebben találunk szövetségeseket az uniós régi tagállamok között is, nem csak az új tagállamok között, hogy igenis mi tegyük meg azokat a lépéseket, irányítsuk rá a figyelmet, hogy legalább olyan feltételeket követeljenek meg az élelmiszer-előállítás terén az Unión kívüli területeken előállító országokban, mint ahogy ezt nálunk, mert az nekünk 25-30 százalékos versenyhátrányt jelent, ha ezt náluk nem követelik meg.

Tisztelt Országgyűlés! Van egy másik kérdés, ami a közjavakra vonatkozik. Magyarország elkötelezett abban, hogy a természeti értékeket mentsük, őrizzük. Magyarország elkötelezett abban, élen jár és esetenként Európának is példát mutat, hogy hogyan lehet természeti értékeinket megőrizni, megvédeni és a közös európai ügyhöz is hozzájárulni. Azonban ezeknek a közjavaknak a biztosítása pénzbe kerül. Az a meggyőződésem, hogy itt is nagyon fontos hangsúlyozni a későbbiek során, hogy amennyiben a termelőktől megkövetelik azt, hogy védje a természeti értékeket, akkor nyilván valamilyen formában ez kompenzálásra is kerüljön. Ebben Európa régi tagállamaiban már van kialakult kiváló gyakorlat. Meggyőződésem, hogy ha mi ráirányítjuk a figyelmet, akkor ezzel a saját hazánknak is nagyon nagy szolgálatot teszünk.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel időben szeretnék távozni az ülésteremből, hadd köszönjem meg Nagy Andor képviselőtársamnak, hogy lehetővé tette a sorrendváltozást. A magam részéről nemcsak képviselőként, hanem érdekképviselőként is az a meggyőződésem, hogy ha mi egy igazi összefogással akarjuk a nemzetünket bemutatni, ha mi az országos mezőgazdasági kiállítást és vásárt együtt megszervezzük ezen időszak alatt, egy olyan csodálatos rendezvénysorozatot tudunk Európa és a világ számára felmutatni, ami különösen nagy jelentőséggel bír akkor, amikor a világ Európára, illetve Európán keresztül Magyarországra figyel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 31 2010.11.10. 0:04  25-40

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Igen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 150 2010.11.18. 2:05  1-287

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Z. Kárpát Dániel képviselőtársam által elmondottak kényszerítettek szólásra. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Van az úgy, hogy az ember nyolc esztendőn keresztül a leépülés, a csődhelyzetek kialakulásának a szemtanúja. Csak néhány dolgot hadd hozzak ide önök elé. Az elmúlt nyolc esztendőben önálló költségvetési soron a vízgazdálkodási társulatok egy forintot sem kaptak. Több mint 40 milliárd forint kivonás történt, és most több mint 300 ezer hektáron nem lesz termésbetakarítás. Csak ez a veszteség meghaladja a 60 milliárd forintot.

Ilyen körülmények között, amikor mindent egyszerre kell változtatni, a tanyák részére sajnos csak 1 milliárd forint jutott. De ez az indulás, ez jelzés, képviselőtársam. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező időszakban - amikor majd nagyobb források állnak rendelkezésre - valamennyi frakció támogatni fogja, hogy közös erővel tudjunk segíteni azokon az embereken, akik nem jutnak naponta tiszta ivóvízhez, akikhez az orvos nem tud naponta bemenni, mert a felázott talajon nem lehet közlekedni. Nincs pénz portalanított utakra, de rendbe kell tenni a dűlőutakat, az árkokat meg kell csinálni, el kell vinni a vizet, fel kell javítani az utat, hogy ki tudjanak jönni, és élelmiszerhez jussanak az emberek, és nem utolsósorban hogy számukra biztonságot tudjunk teremteni. Hihetetlenül nagy a feladat és a felelősségérzetünk óriási az irányukban.

Én ötödik éve veszek részt költségvetési vitában, de most fordul elő először, hogy 1 milliárd forintot jelzésértékkel, indulásként a tanyasi emberek, a vidéki emberek, a nehéz élethelyzetben lévő emberek sorsának jobbra fordítása érdekében tudunk felhasználni. Biztos vagyok benne, hogy ha a gazdaság megerősödik, jelentősen megnő ez az összeg is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 268 2010.11.23. 2:08  251-311

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvénymódosítás, azt gondolom, régóta meglévő problémákon kíván módosítani, változtatni. Nem lehet elvitatni azt, hogy nagyon régóta gyakorlatilag a gazdák azok, akik egyoldalúan vállalják a kockázatot (Dr. Ángyán József: Úgy van.), és egyoldalúan kötelesek teljesíteni teljes mértékben, a piac szereplőinek kiszolgáltatottan.

Vágó Gábor képviselőtársam említette, hogy a kereskedők azok, akik finanszírozzák a termelést, a vetőmagot, egyéb. Kedves képviselőtársam, ez egy nagyon régi történet lehetett valamikor, ez a mai időszakban, a mai világban nem így van. Szeretném tájékoztatni, másképp működik a világ, úgynevezett integrátorok vannak, a kereskedők ma már nem foglalkoznak azzal, hogy ők termeltessenek. Van arra külön szakosodott intézmény, osztozkodnak a termékpályán, és mindenki zsebre rakja a maga pénzét, csak a gazdának nem jut.

Nos, mi semmi mást nem akarunk, minden tisztességes kereskedőnek korrekt partnerei akarunk lenni, erről szól a törvénymódosítás, de ugyanakkor megfelelő védelmet szeretnénk azok számára biztosítani, akik önhibájukon kívül gazdasági értelemben teljesen ellehetetlenülnek.

Van ma olyan települése, olyan mezővárosa az országnak, megmondom a települést is, Püspökladány, ahol 7500 hektáron víz borítja a területet, és küldik a gazdáknak a felszólítást, fenyegetik, zsarolják őket. Ezért volt szükség arra, hogy érdemi módon törvényi garanciát adjunk azoknak az embereknek a túléléshez, akinek más kapaszkodójuk, más fogódzkodójuk már nem volt. Nekik is fizetni kell a traktorok és kombájnok hiteleit, és meg kell élni.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 280 2010.11.23. 0:48  251-311

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nem töltöm ki a két percet, elnök úr. Köszönöm a szót. Egyetlen gondolatot szeretnék még egyszer megismételni és mindenkinek figyelmébe ajánlani: nem a gazda érdeke az, amikor a szürke- és a feketegazdaság kezd el működni. Olyan feltételek kellenek, és azon dolgozunk, hogy ezek kialakításra kerüljenek, hogy ne lehessen lehetőség se arra, hogy szürke- és feketegazdaság ilyen mértékben tetten érhető legyen, mint amit ma tapasztalunk. Pontosan a kifehérítés a célunk, pontosan az a cél, hogy egy jól működő rendszer legyen. Remélem, hogy a következő napirendi pont majd erre is ráirányítja a figyelmet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 308 2010.11.23. 1:50  251-311

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Nagyon rövid leszek. Frakcióvezető úrnak mondanám az ő felvetésére reagálva, hogy itt most nem arról van szó, hogy hosszú távon a gazdasági folyamatokat hogyan tudjuk véglegesen rendezni, ez egy kialakult helyzetnek a megfelelő módon történő kezelése. Egészen konkrétan, nevesítve: ahol teljes mértékben megsemmisült a termés, az a terület eléri a 300 ezer hektárt. Ez 200 ezer forintos árbevétellel figyelembe véve 60 milliárd forint. Ezek az emberek ráadásul egy-egy hektárba befektettek hektáronként 150 ezer forint értékű mezeileltár-értéket, tehát már a saját pénzük is bent van. Ezeket az embereket fedezeti vásárlásra kényszeríteni nem lehet, nincs az a társadalmi igazságosság elv, amire lehetne hivatkozni, és a polgári törvénykönyv tekintetében ezek az emberek nem képesek évekig pereskedni, mert ezek az emberek a következő esztendőben már végleg lehúznák a rolót. Tehát itt konkrét és azonnali, úgymond egyfajta segítségre van szükség a jog által abban az értelemben, hogy ne lehessen őket tönkretenni. Erről szól a történet és nem többről. Megköszönjük, ha támogatják javaslatunkat frakcióvezető úrék.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 312 2010.11.23. 11:51  311-341

JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslatot Font Sándor és Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársammal a T/1702. számon nyújtottuk be. A törvényjavaslat célja: a kormányzati tevékenység átfogó átalakítása érdekében feltétlenül szükséges a gazdasági kamarai rendszer átfogó felülvizsgálata és szervezeti struktúrájának átalakítása, elsősorban az ellátott közfeladatok körének tekintetében is.

Tisztelt Országgyűlés! Az előbbi vitában már érzékelhető volt, a gazdaság szereplőinek nagyon fontos, hogy egységes szempontok szerint a szereplők érdekeinek megfelelően való együttműködése egy nagyon kiemelt szempont, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a gazdaság szereplői és a kormány közötti együttműködés milyen módon történik, mennyire tudja a kormány a gazdaság szereplőinek együttműködésén, a gazdasági kamarákon keresztül segíteni a termelői kört, mennyire tudja segíteni azt a tevékenységet, amely a termelői kör versenyképességének alapját jelenti. Ez attól függ, hogy mennyire jó ez a szervezeti struktúra.

Nos, megítélésünk szerint, amikor mi ezt a törvénytervezetet elkészítettük, abból indultunk ki, hogy ma létezik agrárkamara, és ez a kamara valamivel több mint 11 ezer tagot számlál. Ez a kamara a kormányzattal, az előző és a jelenlegi kormányzattal is egy ilyen létszám tekintetében működik együtt, megvan a megfelelő feladat- és hatásköre, és egyfajta kapcsolatrendszer kialakult. A fő kérdésünk az, hogy az a kamara, amelyik 11 ezer tagot számlál, és a gazdaság szereplőinek a létszáma pedig meghaladja a 186 ezret - 2009. évi adat -, akkor a kérdés úgy vetődhet fel, és úgy vetődik fel, hogy valóban az ágazat valamennyi szereplőjének érdekét szolgálja-e ez a szervezet, vagy pedig csak egy részének.

Mi úgy gondoltuk és úgy gondoljuk, hogy egy valóban a gazdaság szereplőinek versenyképességét javító szerveződés szükséges, hogy megfelelő súllyal legyen jelen a piacon is. Fontos, mert talán nem elhanyagolható az a szempont, hogy ma a magyar agrárpotenciál kihasználása nem sokkal haladja meg az 50 százalékot, tehát 50 százalék körül mozog, tehát indokolt-e az, hogy valóban a versenyképességet jelentős mértékben növeljük, olyan hálózatot alakítsunk ki, olyan szerveződést működtessünk, olyan szerveződések jussanak költségvetési forrásokhoz, olyan szerveződések jussanak európai uniós forrásokhoz, amelyek nemcsak egy szűk tagsági kör, hanem a teljes agrártermelői kör tevékenységét hivatottak segíteni. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági, tehát az agrárkamarákra feltétlenül szükség van a tekintetben, hogy a feladatukat valamennyi gazda, gazdálkodó - nem kell és nem lehet különbséget tenni - érdekében ellássák.

Kiemelten szeretném aláhúzni, hogy ami az előbb is felvetődött, a gazdasági összefogás, a termelésszervezés, a szövetkezés alapjait ez a szerveződés magában hordozza, a képesség adott, csak kell egyfajta szervezőerő, de olyan szervezőerő, amelyik minden agrártermelőt egy ernyő alá be tud vinni, és tudja a tevékenységét segíteni; képzés, továbbképzés a versenyképesség egyik feltétele.

A másik nagyon fontos dolog, hogyan tudjuk mi a gazdasági információt eljuttatni a gazdákhoz. A gazdának nap mint nap meg kell hoznia a tevékenysége során a gazdasági döntéseket. Ha van szervezet - és ezt a fejlett országokban, gondolatjel közé téve mondom, nagyon kiválóan művelik -, amelyik ezt a tevékenységet végzi, és szolgáltatásként nyújtja a gazdának, akkor biztos, hogy nagyon eredményesen tud majd működni ez a szerveződés.

Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a jelenlegi agrárkamarai szerveződés valamennyi gazda szolgálatát ellássa, valamennyi gazda képviseletét ellássa, és valamennyi gazda számára tudjon szolgáltatást nyújtani, ahhoz jelentős átalakításokra van szükség. A kamarai törvényt 1994-ben fogadta el az Országgyűlés, azóta nagyon sok változás történt, azonban egy biztos, hogy mindenképpen jelentős az az infrastruktúra, jelentős az a szerveződés, amelyik létrejött az elmúlt esztendők során, és jelentős - ne kerüljük meg - az a vagyon is, amely létrejött a szerveződés során.

Mi azt kezdeményeztük és azt kezdeményezzük, hogy az a vagyon, ami a költségvetési forrásokból jött létre nagyrészt, a különböző uniós támogatásból jött létre nagyrészt, és természetesen a tagok befizetéséből is, de ugye, a szolgáltatásokat is végezni kellett, és az is jelentős költségeket jelent, ez maradjon meg, ez szolgálja az elkövetkező időszakban a valamennyi gazda tevékenységét segítő kamara gazdasági alapjainak a megteremtését is.

(19.50)

Úgy ítéljük meg, ahhoz, hogy valóban egy versenyképes, működőképes kamara jöjjön létre, a jelen állapotot rögzíteni kell, el kell készíteni egy vagyonmérleget, amelyet egy kamarai biztos ellenjegyez, és ez a kamarai biztos lesz arra hivatott, hogy a következő időszakban a megalkotásra kerülő kamarai törvény során munkájával segítse a jogalkotókat, és majd a kamara megújítása, kibővítése során segítse a szervezőmunkát. Ezt a kamarai biztost álláspontunk szerint a vidékfejlesztési miniszter nevezi ki, június 30-ai határidőig, és tevékenysége az új kamarai törvény elfogadását követően megszűnik.

Tudom, sokan felvetik majd, már most szeretném jelezni, nem az volt a cél, hogy itt bárkitől bármit elvegyenek, vagy bárkit bármilyen szinten meghurcoljanak vagy elszámoltassanak. Nem arról van szó. Arról van szó, hogy a pontos elszámolás segíti a korrekt együttműködést. Tehát jó együttműködésben, egy vagyonmérleg-megállapítással, ezt követően már majd ez a következő időszakban biztosítja a további fejlődést, a további együttműködést.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen szempontok szíves figyelmükbe ajánlásával kérem, támogassák kezdeményezésünket. Mert ahhoz, hogy valóban ne különböző törvénymódosításokkal próbáljuk a gazdaság működőképességének, versenyképességének fenntartását vagy éppen a túlélést biztosítani, hanem egy stabil, jól szervezett és működőképes gazdaság jöjjön létre, amelyik az európai uniós viszonyok között is versenyképes, ahhoz egy nagyon stabil, nagyon pontos, nagyon jó feltételrendszert és keretrendszert kell kialakítani, még egyszer aláhúzom, amelyik valamennyi termelő, valamennyi gazda és gazdálkodó érdekében működik.

Ezért kezdeményeztük a törvény megalkotását, hogy zárjunk ki minden gyanakvást, és legyen elegendő idő arra, hogy a jogalkotó a törvényt elkészítse, a jogalkotó lehetőséget teremtsen arra, hogy megfelelő széles körű társadalmi egyeztetés az elkövetkező időben megvalósuljon, és az elkövetkező fél esztendőt követően már valóban egy egységes magyar agrárium tudjon a gazdaság szereplőjeként versenyképesen működni.

Kérem az önök támogatását, és most megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 332 2010.11.23. 14:43  311-341

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, azért fontos, hogy most szót kérjek, mert lehetséges, hogy még lesz reagálás, és nem szeretném, ha ez már a vita összegzéseként váltana ki további vitát. Éppen ezért szeretnék néhány olyan dologra reagálni, ami elhangzott, ami talán félreértésből, talán más ok miatt nem volt egyértelmű.

Az infrastruktúra lenyúlásával kapcsolatban szeretnék egy nagyon egyértelmű álláspontot megfogalmazni. Van 186 ezer termelő, és hozzátenném, ha az őstermelőket is idesoroljuk, és képviselőtársam arról beszélt, hogy azok, akik mezőgazdasági tevékenységet végeznek, de nem olyan szinten, hogy területalapú támogatást vegyenek igénybe, összességében ők is idehozhatók, mert talán rájuk is hat, ha az agrárium jól szervezett formában, egy nagyon jól, feszesen működő keretrendszerben sikeresen tud a gazdaság szereplőjévé válni.

Tehát azt gondolom, nem képezheti vita tárgyát, hogy 186 vagy 400 ezer embert szolgál egy, a közpénzen létrehozott infrastruktúra, még egyszer aláhúzom, vagy 11 vagy 15 ezer embert. Azt gondolom, ez nem lehet közöttünk vita. Ezt az infrastruktúrát senki nem veszi a hátára, senki nem vesz fel még egy ceruzát sem a kamarai irodából, hanem egyetlen célunk van tisztán, világosan, hogy ez az összes szereplőt szolgálja, nagyon tisztán, nagyon egyértelműen.

(20.50)

Nagyon kevés tapasztalatom van. Talán pontosan emlékszem a kamara alakítására, hét esztendőn keresztül voltam alelnöke, tehát engedtessék meg, hogy pontosan tudom, hogy miről beszélek. Pontosan tudom, hogyan jött létre a vagyon felhalmozása, és pontosan tudom azt, nagyon határozottan mondom, hogy ez hogyan képes szolgálni valamennyi szereplőt. Az, hogy ezt egy biztos rögzíti, az, hogy egy vagyonmérleg rögzíti, amit ellenjegyez egy biztos, nem ő fogja kitölteni... (Gőgös Zoltán: Képviseleti jogot kap.) - bocsánat nem ő fogja kitölteni a különböző rovatokat, nem ő fogja számszakilag ellenőrizni és beszámoltatni a kamarának a pénzügyi vezetőjét, kérem szépen. Csak egy adott határnapon, egy ellenjegyzéssel egyértelművé válik, hogy igen, ebben az időszakban így állt, ilyen volt a kamarának a vagyoni helyzete, azért, hogy ezt követően senki nem mondhatja azt, ha az ügyet rögzítettük, lezártuk, hogy nem annyi volt. Kérem, megvan az ellenjegyzés, lezárult, ott van, és innentől kezdve a gazdaság valamennyi szereplőjét - már az agrárgazdaság valamennyi szereplőjét - ez a vagyon szolgálja. Úgy gondolom, ez valamennyiünk közös érdeke.

És nem értem, valóban nem akarok méltatlan lenni, belemenni vitákba, hogy mi hogyan zajlott, és mi minek az érdekében, hogyan zajlott, és milyen volt a szolgáltatás színvonala. Kíméljük meg magunkat ettől, tisztelt képviselőtársaim. Példák hosszú sorát lehetne mondani, nem mondom, nem teszem, mert méltatlan lenne ebben a Házban. Maradjunk annyiban, hogy talán a számok világosan mutatják, 11 ezer és 186 ezer vagy 11 ezer és 400 ezer, az, gondolom, hogy egyértelmű (Gőgös Zoltán közbeszól.). A köz érdekében kell hogy működjön.

A következő kérdés, amit talán szóba kellene hozzak, és itt említésre került - Göndör képviselőtársunk már elment, jelezte, hogy nem tud tovább maradni, tehát nem udvariatlanságból ment el, felmentve -, az agrárpotenciál és a kamara között milyen összefüggés van. Kérem tisztelettel, akkor, amikor nincs egy olyan hiteles szervezet, aki, mint a mezőgazdaságban az időjárás-előrejelzést, vagy mint a növényvédelmi előrejelzés, a gazdasági információkat tudja a gazdaság szereplői számára megadni, ha kell, zárt rendszeren keresztül, mert a kamara tagja és szereplője, hogy mire figyeljen, hogyan alakulnak a gazdasági folyamatok - hogyan akarunk mi versenyképesek lenni, tisztelt képviselőtársaim? Most ezt tűztük ki magunk elé, hogy a gazdaság valamennyi szereplője egy nagyon korrekt, szabályozott pályán, az eddigi vagyon felhasználásával és ezt követően pedig a megfelelő feladat- és hatáskör átadásával egy korrekt kormányzati kapcsolatrendszerben dolgozzon és legyen versenyképes. Ez volt a cél, ez vezetett bennünket, és ez a cél meg is marad. Még egyszer hozzáteszem, hogy van némi történelmi tapasztalatunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Konszenzus: még egyszer aláhúzom, a konszenzus jegyében zajlott és zajlik minden, legalábbis a konszenzuskeresés jegyében. Nem az a cél, hogy itt bárki valamit megszerezzen magának, és ez nem Magosz-ügy és nem MOSZ-ügy, és hadd ne soroljam, milyen ügyek, itt egyszerűen arról van szó, hogy itt vagyunk parlamenti képviselők, van kellő tapasztalatunk, és remélem, senki nem veti szemünkre, ha a megfelelő szakmai tapasztalatot a közjó érdekében hasznosítjuk. Azt gondolom, ezért vagyunk itt, és ezért mindent meg is teszünk, hogy ez sikeres legyen.

A biztos körüli viták: hogy ki lesz a biztos, majd eldől. Egy biztos, olyan ember lesz, aki tud a köz érdekében felelősen dolgozni, és akit az ágazat szereplői is elfogadnak, mert nem az a cél, hogy olajat öntsünk a tűzre, hanem az a cél, hogy végre tudjunk tisztességesen együtt dolgozni.

Külföldi példák: kedves képviselőtársaim, egy kevés külföldi példával rendelkezünk, nemcsak a burgenlandi kamara tapasztalataival, hanem meglehetősen ismerjük, elég alaposan ismerjük, azt is mondhattam volna, hogy teljeskörűen ismerjük a Präsidentkonferenznek, tehát az osztrák kamarák szövetségének a struktúráját, a tevékenységét, a teljes szolgáltatási körét. Azt is mondhatnám önöknek, hogy igen, élőben is, élesben is megnéztük, többszöri egyeztetés volt, hogy végül is érdemes-e ebbe az irányba elmozdulni. Igen, érdemes, mert a polarizált magyar szakmai érdek-képviseleti, különböző szakmai szövetségek közötti bonyolult összefüggésrendszerben és a parciális érdekek mentén történő szétszaggatásában nem lehetünk érdekeltek, tisztelt képviselőtársaim. És egyszer ki kell mondani azt, hogy a kormány mellé áll a gazdasági szereplőknek, de a gazdasági szereplőknek pedig érdemi módon tudni kell együttműködni.

Mi a helyzet (Közbeszólás a Jobbik és az MSZP soraiból.), mi a helyzet az eddigi tevékenységgel? Én, kedves, képviselőtársaim, lehet, hogy fájdalmas, amit mondok, illő tisztelettel hallgattam meg mindenkit. Köszönöm szépen a közbeszólásokat. Mi a helyzet az eddigi tevékenységgel a létszámokon túl, a képviseleten túl, azon túl, hogy mondjuk, tíz-egynéhány milliárd forint uniós forrás segítette volna a tanácsadást? Tessenek már kimenni a gazdákhoz, és megkérdezni, hogy milyen magas színvonalú szakmai tanácsokat kaptak. Én nem erről vagyok meggyőződve. Mi azt szeretnénk, hogy ez az összeg a gazdákat segítse, és nem teszünk különbséget, hogy ki, melyik pártra szavazott, hanem az, hogy a magyar gazdaság szereplője, a magyar agrárium szereplője az illető, és azt majd máshol döntse el, hogy kire adja a voksát. Visszatérve: hol van az eddigi teljesítmény? Hol van a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépés? Hol van az a piaci szervezőmunka? Hol van az a gazdasági információ? (Gőgös Zoltán közbeszól.)

Tehát még egyszer szeretném jegyezni, hogy igen, csak egyetlen dolgot szeretnénk, és nem bántom azokat a kollegákat, akik tisztességesen dolgoztak a kamarában, mert dolgoztak, és együtt is dolgoztunk. Miért bűn az, hogy ki akarjuk terjeszteni a gazdaság valamennyi szereplőjére? Miért bűn az, ha nem akarjuk, hogy ez egy tíz- vagy tíz-egynéhány ezer ember privilégiuma legyen? Bármennyire is mondjuk, hogy nem csak a kamarai tagok kapnak szolgáltatást, kérem szépen, meg kell nézni, hogy kik, mikor és milyen minőségű információhoz jutottak hozzá. Ajánlom képviselőtársaimnak, keressék föl a gazdákat, és nézzék meg, és azt gondolom, hogy utána talán nem vetik a szememre, hogy miért akarjuk mi azt, hogy intézményes keretek között működjön tovább ez a rendszer, hogy mindenki boldogulhasson.

A biztos jogosítványa, a kamarai biztos jogosítványa. Kérem szépen, a kamarai biztos jogosítványa az adott határidőig szól (Dr. Ángyán József Gőgös Zoltánnak: Évi 2,7 milliárd forint. - Az elnök csenget.) legfeljebb, legfeljebb. Tehát addigra a törvénynek el kell készülnie. Nincs joghézag, nincs olyan időszak, nincs olyan intervallum, amikor a régi kamara már nem működik, az új meg még nem működik. A biztosnak nem az a feladata, hogy beleavatkozzon a kamara működésébe, hanem az, hogy rögzítsen egy állapotot, adjon garanciát arra, hogy a kamarai vagyon megmarad, és semmiféle gyanúsítgatás senkit nem érhet. Ez a helyzet. Ez talán sértő? Lehet, de biztos vagyok benne, hogy sokkal sértőbb lenne, ha különböző gyanakvások és feljelentgetések, egyebek történnének. Itt viszont rendezett körülmények között el tudjuk rendezni, meg tudjuk oldani ezeket a problémákat, és nyilvánvaló dolog, hogy azt követően már majd az új választások lezártát követően már az új kamara viszi tovább, az új vezetés viszi tovább a kamara tevékenységét, és biztosít mindenki számára azonos színvonalú szolgáltatást.

(21.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Varga Géza képviselőtársam felvetéseire szeretnék reagálni, hogy miért is kétlépcsős ez a történet. Azért, képviselőtársam, mert ahhoz, hogy valóban átlátható módon, valóban a megfelelő monitoringot követően, valóban megfelelő módon átgondolva szülessen meg a törvény a korrekt egyeztetéseket követően, az előtt mindenképpen szükséges, hogy egy állapotot rögzítsünk, és szükséges egy olyan kamarai biztos jelenléte, aki a választások során majd garantálja nemcsak azoknak a jogait, akik ma kamarai tagok, hanem azok jogait is, képviselőtársaim, annak a 170 ezernek a jogait, aki ma nem az. Gondolom, értjük egymást. (Gőgös Zoltán: Tagnak kell lenni.) Azt gondolom tehát, hogy itt nincs hendikep, egyenlő esélyekkel indul mindenki, ha egy jó együttműködést akarunk elérni; egyenlő esélyekkel. Ha valakit zavar az, hogy mind a gazdaság szereplőinek, mindenkinek egyforma esélyt kell biztosítani, akkor lehet, hogy a demokráciafelfogásunk nem egyezik, de ettől a tények még tények maradnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem az a meggyőződésem, hogy jó szívvel kérhetem az önök támogatását, és remélem, hogy majd a kamarai törvény alkotása időszakában is ugyanilyen intenzíven és nagyon korrekt módon fogunk együtt dolgozni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 340 2010.11.23. 3:06  311-341

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánok részletesen reagálni, hiszen az előbb ezt megtettem, mégis, amiért szót kértem, az, hogy először is megköszönjem mindenkinek a jobbító szándékát, megköszönjem azt, hogy itt e Ház falai között valóban felelősen gondoljuk végig a vidéki emberek sorsát, helyzetét, és hiszem, hogy valamennyien jobbító szándékkal próbálunk változtatni.

A részletes javaslatokat, előterjesztőként nyilván azt kell mondanom, végiggondoljuk, megfontoljuk. Természetes, hogy igyekszünk minden javaslatot végiggondolni, és minden javaslatot hasznosítani, ami a lehetőségekhez képest jobb helyzetet tud teremteni. Az a hozzáállás, amit ma itt tapasztaltunk, néhány csörtétől eltekintve, azt jelzi számunkra, hogy jó úton járunk. Annak külön örülök, hogy egyetértettünk abban, hogy most valóban a magyar gazdaság új alapokra helyezéséért, a vidék, a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság, a vidékfejlesztés tekintetében mondom el mindezt. Ez azt jelzi, hogy ha az első lépést jól tesszük meg, ha jól előkészítjük, akkor már maga a jogalkotói munka, a kamarai törvény módosítása is sikeresen zajlik majd.

Nagyon szeretném, és szeretném kérni is képviselőtársaimat, hogy egy ilyen fontos törvény kapcsán valóban legyünk nagyon higgadtak, nagyon mérsékeltek - és köszönöm is ezt a mérsékelt hangnemet -, mert nagyon fontos, hogy a jövő számára milyen struktúrát alakítunk ki. Csak egyet akarunk, azt viszont határozottan, hogy valamennyi magyar polgár, valamennyi vidéki ember számára a most már teljes körűvé váló testület valóban elfogadható, magas színvonalú szolgáltatást nyújtson, és a versenyképességet javítsa.

Én köszönöm a jobbító szándékot, köszönöm az észrevételeket, és nyilván az elkövetkező időben, ha már a törvényjavaslat a végső stádiumában elfogadásra kerül, azt követően kezdődik majd igazán a nagy munka.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
52 168 2010.11.24. 2:04  139-187

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A képviselőtársam által elmondottakra szeretnék reagálni. A legmesszebbmenőkig egyetértünk abban, hogy minél többen minél jobb színvonalon éljenek a vidéken és természetesen az országban is.

Kedves Képviselőtársam! Ahhoz viszont egy olyan fejlesztési stratégia kellett volna, hogy ne egy torzó jöjjön létre, hanem valamennyi polgár érdekében megfelelő módon segítséget nyújtó infrastruktúra. Mire gondolok? Hogy segíti az valamennyi vidéki polgár érdekét, amikor egy telephelyen 800 ezer tonna gabonatároló-kapacitás létre tud jönni? Hogy segíti az valamennyi magyar polgár érdekét és mondjuk, az állattenyésztők érdekét, hogy Európában egyedülálló módon - az egész Európai Unióban - a történelmi bázist egyetlenegy esztendőre alapozzák? S amikor elmegy a kormány Brüsszelbe, hogy kérem, változtatni kellene, mi a válasz? Ha egyszer már szétválasztottuk, akkor itt tovább megoldás nincs. Csak meg kellene most számolni, nézni, és kérem, tegyék meg, hogy melyik az a legnagyobb magyar vállalkozás, amelyik több mint 600 millió forint hízott bika minőségi támogatást vesz fel egy esztendő alatt. És azt mondjuk, hogy elsorvadt az állattenyésztés. Igen, képviselőtársaim, ez igaz. Csak ezekre is gondolnunk kell.

Tehát amikor azt mondjuk, hogy egy jelentést úgy kellene végignéznünk, elemeznünk, értékelnünk... - a számok jók, csak kérdés az, hogy mit vonunk le belőle, milyen következtetéseket. Úgy kellene elemeznünk, hogy valóban tudjunk a jövő számára is meghatározó következtetéseket levonni, és a jövő számára jó javaslatokat készíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
52 176 2010.11.24. 12:30  139-187

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni, hogy növekvő agrártámogatások, gyengülő teljesítmény, gyengülő mezőgazdaság, leépülő vidék, akár így is fogalmazhatnánk. Azt gondolom, hogy a 2009. évi számok, eredmények alapján el kellene azon nagyon alaposan gondolkodni, amikor védjük az elért eredményeket, hogy mi is történt, valamit nagyon rosszul sikerült megtervezni, és még rosszabbul végrehajtani.

A magam részéről nekem az az álláspontom összefüggésben az agrárgazdaságról szóló jelentéssel, hogy a számok korrektek, a megállapítások tényszerűek, csak ha néha az igazság fáj, azt el kell tudni viselni.

Igaza van képviselőtársamnak, építkezni csak békében lehet. Igaz, csak ha közösen átgondoljuk és ha a következtetéseket közösen levonjuk, együtt leszünk képesek arra, hogy ezen a helyzeten úrrá legyünk, ugyanis egyre súlyosabb a helyzet. Itt most arról folyik a polémia, hogy a nagy a jó, hogy a nagy az kizárólagosan jó, meg az egy csodálatos megoldást ad. Ha megnézik, mi elkészítettük azt a grafikont, amelyik bemutatja, hogy a növénytermesztés a támogatások hatására, a tárolóprogram, -építés hatására, a géppályázatok hatására, ha szolid is, de egy emelkedő hozamnövekedést mutat, az állattenyésztés pedig nagyon durván lefelé halad.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelentés mutatja - és itt most nagyon meglepődve hallom -, hogy a foglalkoztatást csak a nagyüzemek adják. Nem, képviselőtársaim. (Gőgös Zoltán: Nem ezt mondta. Nem így mondta Ádám.) Minden lehetőség meglesz - meggyőződésem - arra képviselőtársaimnak, hogy ha nem értenek egyet, reagálnak, hiszem, hogy meg is teszik, természetesen lesz rá reakció is.

Tehát visszatérve: nincs egyedüli megoldás, egyedüli és egyetlen jó megoldás, csak a baj az, és a számokból mi azt olvassuk ki, hogy a nagyüzemi gazdaságok számára, a nagybirtokok részére - és talán egyszer majd egy könnyen átlátható statisztika is megjelenik reményeim szerint a VM honlapján - igenis a fejlesztéseket elsősorban a befektetői csoportok, lásd gabonaprogram... - és innentől kezdve már determinálva van a pálya, hogy vajon majd kik lesznek a sikeres vállalkozók, és melyek lesznek a sikeres vállalkozások.

Kik építették meg a tárolókat? Kik vásárolták meg a nagy gépeket, eszközöket, gépsorokat? És miért nem volt egyetlen lehetőség arra, hogy a kis és közepes gazdaságok számára legyen ugyanolyan esély vagy legalább hasonló esély, hogy ők is tudjanak boldogulni? A helyzet az, hogy ők is esélyesek lehettek volna, de nem nyertek, mert azoknak a feltételeknek nem tudtak eleget tenni, amit anno az ÚMVP keretében, a pályázati rendszer keretében sikerült összerakni, amellyel szemben többször az Európai Unióhoz fordultunk. Nem volt az véletlen, amikor az Unió illetékes képviselője Magyarországra jött, elmondtam akkor is, hogy igen, fordulunk, mert nem értünk egyet a kiírással.

Egy konkrét példát hadd mondjak! Vita tárgyát jelenti ma a fiatal gazdák induló támogatása. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sokszor elmondtuk, most is csak aláhúzni szeretném: azokat a fiatal gazdákat büntették, akik valóban gazdacsaládban nőttek fel, főiskolát, egyetemet végeztek, és lehet, hogy már voltak őstermelők, és ha egyetlen forint támogatást kaptak, akkor innentől kezdve ők már nem indulhattak a pályázaton. Nagyon kiválóan sikerült kidolgozni azt a pályázati rendszert, amely kapcsán a gazdaságátadási támogatási rendszer nem működött. Igen, módosítani kell rajta, egyszerűbbé kell tenni. Tudom, nagyon nehéz ezt elfogadni vagy tudomásul venni, de egy tény: nem véletlen, hogy egy esztendőben alig néhány tucat család tudott élni ezzel a lehetőséggel. Igen, érdekes, van rá mód, van rá lehetőség, lehet egyszerűsíteni, lehet illetékmentessé tenni, mert időközben alakult egy új kormány, és bizony meghozta a szükséges intézkedéseket. Nem azt mondjuk, hogy tökéletes.

Egy dolgot már most szeretnék leszögezni. Van, amihez az Európai Unió nem járul hozzá, csak azt kell megvizsgálni, hogy ez egy kormánydöntés előtt, egy program elkészítése előtt vagy után történik. Mert ha az ÚMVP-t úgy készítették volna el, és úgy nyújtották volna be Brüsszelbe, hogy ezeket a szempontokat a kisebb gazdaságok, a gazdák számára kedvező módon dolgozzák ki, és fogadtatják el, akkor nyilvánvaló, hogy nem ellentétes, ami a programban le van írva. Kérdés, hogy mi van a programban. Ez a helyzet. Tudom, ez nagyon nehéz, nagyon fájdalmas, de itt van az, amikor az irányokról beszélünk, a fejlesztési stratégiákról beszélünk.

Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy igen, a kisebb gazdaságokat, az önfoglalkoztató gazdaságokat, azokat a családokat, akik mindent megtettek azért, hogy ne sorba álljanak segélyért, ezeket a gazdaságokat is el kellene ismerni. Nem véletlen az, hogy ma az egymillió hektár rét-legelőből a 20 százalék sincs érdemi módon hasznosítva, és a húsmarhakvótánknak csak töredékét használjuk ki, a vidéken pedig eltűnt az állatállomány, alig van szarvasmarha, sertés- és baromfiállomány úgyszintén. Ennek oka van, méghozzá az, hogy egy kifejezetten nagyüzem-orientált fejlesztési koncepció mentén haladt az uniós források felhasználása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A számok ezt mutatják, mutatják, hogy milyen torzulások vannak, a jövő számára pedig azt gondolom, a következtetéseket le kell vonnunk.

(18.00)

Amit mindenképpen szeretnék kiemelni - többször elhangzott, államtitkár úr is említette az expozéjában -, az az, hogy a földnyilvántartás rendszere olyan állapotban van, hogy több százezer hektárról - közelíti a milliót - nem tudjuk, hogy kik milyen jogcímen használják.

Jelentős azon területek nagysága az állami területekből is, ahol nincs meg a megfelelő dokumentáció, és nincsenek még jóformán szerződések sem bizonyos esetekben, hogy ki milyen jogcímen és milyen bérleti díjat fizet érte. Van, aki csak bérleti díj nélkül, szívességi földhasználat gyanánt tudja művelni a földet, az állami földet, mert nem volt rá idő és nem volt rá energia, vagy nem tudjuk, hogy mi volt az oka, sokszor felhívtuk rá a figyelmet. Bizony, ez jelentős forrása lehet majd az elkövetkezendő időszakban a birtokrendezésnek.

Apropó, birtokrendezés. Nem tudjuk még, hogy az osztatlan közös miatt az elkövetkező ellenőrzési időszakokban milyen következményekkel kell számolnunk. Adja isten, hogy ne kelljen következményekkel számolnunk! Nagyon szeretnénk, és nagyon szeretnénk, ha ezen is egyszer túljutnánk, és valamilyen módon az osztatlan közösnek az ügye rendeződne.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán a kertészethez még egy pillanatra hadd menjek vissza. Nagyon kedves téma az, amikor a tészekkel kapcsolatos jogszabály megalkotásra került. Igen, a megoldás ott van a nevében, sokszor elmondtuk: termelői értékesítő szervezet. Tessék már nekem ebben egy kereskedőt mutatni! És mi lett a vége? Egy-egy kereskedő maga köré vonta a termelői kört, mert ilyen volt a struktúra, meg lehetett tenni, azt mondták az embereknek, hogy nem kell fizetni csak tagonként tízezer forintot, és majd mi leszünk a tész.

Kérem szépen, mi lett a vége? A tészek többsége csődbe ment, leépült, és ma az emberek idegenkednek az önszerveződéstől, és újból nulláról kell kezdenünk az építkezést - más módon. Bizony ezek nagyon súlyos dolgok, ezeket a jelentés tartalmazza, tisztelt képviselőtársaim, és az a meggyőződésem, hogy ezt, függetlenül attól, hogy ki melyik frakció képviselőjeként ül a tisztelt Házban - most, jelen pillanatban és bármikor -, tudomásul kell venni, hogy a tények makacs dolgok, a számok mutatják, hogy milyen helyzetben vagyunk, és ezek figyelembevételével kell a változtatásokat egy közös stratégia mentén végrehajtani.

Nagyon nagy tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a jelentés elfogadását, és ki-ki a maga módján vonja le a következtetést. Nagyon sok dologról nem beszéltem - szándékosan. Szándékosan, mert azt gondolom, hogy e néhány példa felvillantása elegendő volt, nemrég kollégáimmal ezt összegyűjtöttük, tudják, ez 100 oldal, és ez erről szól (Felmutat egy kötetet.), hogy hol megy el a jövedelem. (Dr. Ángyán József bólint.) Úgyhogy van teendőnk. Azt javaslom, és arra kérek mindenkit, hogy fontolják meg a tanács javaslatait, ajánlását, és azt is, ami a jelentésben foglaltatik, hisz abból tudunk reálisan kiindulni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
52 180 2010.11.24. 2:03  139-187

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nagyon röviden szólnék. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem arról beszéltem, hogy a trágyakezelő rendszereket meg kellett-e építeni. Az természetes dolog, hogy az Európai Unió környezetvédelmi előírásait be kell tartani, ha azokon a létező telepeken termelést akarunk folytatni, márpedig ez fontos és indokolt. Erről szó sincs, nem erről beszéltem.

Arról beszéltem, hogy az 1300 milliárd forintos forrásból mennyi az, ami a nagyüzem által került felhasználásra, és mekkora az a hányad, ami a kicsik esetében került fölhasználásra.

Tehát arról szól a történet, kedves képviselőtársam, hogy kellett volna maradjon a másik szektor számára is. Nem kellett volna 8 éven keresztül azt hangoztatni, hogy a kicsik mindenre alkalmatlanok és versenyképtelenek. Ez egy nagyon izgalmas és érdekes presszió volt. Látja, 600 darab vágóhidat sikerült bezárni, és most a LEADER-program keretében elindulnak majd a vágópont-létesítések. Mennyi pénzbe került azt a sok kis vágóhidat tönkretenni, és most elindulni újból?

Ezeket a vargabetűket, ezeket kellene kihagyni! Ezért követeltük, kértük végig, hogy egy átgondolt stratégia mentén - csak a fő kérdésekben - beszéljük végig, de ne úgy, hogy mi hallgatjuk, hanem érdemi módon. Most sajnos az árát valamennyi magyar polgár megfizeti. Itt van a fő gond!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 320 2010.11.30. 2:27  317-320

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Először is szeretném megköszönni valamennyi frakciónak a támogató javaslatát. Egy olyan fontos törvénymódosításról határoz a Ház, amelyik ma szinte az egyetlen mentőkötél azoknak az embereknek, akik hihetetlen természeti katasztrófát szenvedtek el.

Felfoghatatlan, hadd osszam meg önökkel egy élményemet! Mielőtt bejöttem az ülésterembe, szintén az egyik gazdatárs elküldött egy felszólító levelet, amelyben a Magyarországon működő multinacionális cég, amelyik több mint 3 millió tonna gabonát vásárol fel évente, megkapta a lehetőséget, az esélyt, hogy Magyarországon kereskedjen, most fedezeti vásárlással fenyeget, és könyörtelenül pert helyez kilátásba a gazdákkal szemben, azokkal szemben, akiknek egy szem termésük sem lett ebben az esztendőben, nem került betakarításra.

Nos, kedves képviselőtársaim, még egyszer szeretném azt külön megköszönni, és külön köszönöm, hogy támogatták a bizottsági módosító javaslatunkat, amely szerint azon túl, hogy a gazdát ért kár esetében mentesül a gazda a teljesítés alól, de mentesül a módosító javaslat kapcsán az a gazdaszövetkezet vagy az az integrátor, aki összefogja a gazdákat, amelyiknek a gazda vagy tagja, vagy szerződéssel kötelezte el magát irányában.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Még egyszer köszönöm a támogatást, és reméljük, hogy a törvény mielőbbi kihirdetésével a jelentős kárt szenvedett gazdák, termelők veszélyeztetettsége, fenyegetettsége megszűnik. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 364 2010.11.30. 7:33  321-365

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén meg kell mondjam, hogy fizikailag nehezen bírtam ki, hogy ne kapcsolódjak be a vitába, de úgy gondolom, ez a fél óra időmegtakarítás megérte szerény önuralmamat.

Elnök úr, engedjen meg néhány mondatot, az általános vita megismétlését követően kénytelen vagyok elmondani.

Az első: ott kezdem, ahol Gőgös Zoltán képviselő úr befejezte. Igen, rengeteg gond van, ezért kell változtatni. Ezért kell a gazdaság szereplői számára egy olyan feltételrendszert, egy olyan keretrendszert kialakítani, ahol szabályozott rendszerben a kormányzat partnereivé tudnak válni a gazdaság szereplői úgy, hogy a rendelkezésre álló nemzeti és európai uniós forrásokat célirányosan a nemzetgazdaság erősítése érdekében tudjuk felhasználni. Azt gondolom, ezt senki nem kérdőjelezte és kérdőjelezi meg. Erről szól a kamarai törvény, arról szól - és nem sértegetésként mondom ezt -, hogy az elmaradt intézkedések egy csokorban egy átfogó rendezéssel végre megtörténjenek, hogy a gazdaság fejlődési pályára álljon.

Nos igen, elhangzott, és szeretném aláhúzni, nem a kamarai törvényt vitatjuk, tisztelt képviselőtársaim, hanem most egy olyan jogszabály, egy olyan törvény fekszik előttünk, hogy amíg a kamarai törvény megalkotásra kerül, addig a bizalom erősítése érdekében, a gyanakvás kizárása érdekében igenis alakítsunk olyan helyzetet, hozzunk létre olyan állapotot, ahol a gyanú árnyéka sem merülhet fel.

November 30. - akkor szeretnék konkrétan reagálni. Ez egy időpont, ez egy állapot rögzítése, teljesen mindegy abból a szempontból, hogy mikor kerül kihirdetésre a törvény, egy állapotot rögzít. Innentől kezdve vizsgálható. Remélem, senki nem gondolja, hogy majd a kamarai biztos egy hatalmas apparátussal végigjár minden megyei agrárkamarát, megszállja a Magyar Agrárkamarát, és elkezdi tételesen vizsgálni a mérlegeit. Nem erről szól a történet. Arról szól, hogy a kamarai biztos ellenjegyzésével onnantól kezdve, aki azt a mérleget aláírta, az bizony, kérem tisztelettel, az adott időpontra vonatkozóan büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ez csupán annyit jelent, hogy innentől kezdve nincs gyanakvás, nem mondhatja senki Magyarországon, bármi is történt a kamarában, nem mondhatja senki, hogy a vagyont eltüntették, hanem rögzítve van, és mindenki emelt fővel nézhet a másik szemébe.

Uraim! Kedves Képviselőtársak! Az igazság az, hogy a hosszú távú együttműködésnek, a stabil, jó együttműködésnek az alapja a pontos elszámolás. Ez a törvény ennek a célnak tökéletesen megfelel, ennek tesz eleget. (Babák Mihály: Helyes!)

A másik konkrét felvetésre szeretném egyértelművé tenni, ami az időpontot illeti: kérem, az a cél, hogy június 30-áig a kamarai törvény megszülessen, mi több, a kamarai biztos felügyelete vagy segítsége, segítése mellett, közreműködésével megtörténjen az új kamarai választás, ahol valamennyi szereplője az agráriumnak részt vesz innentől a kamarai testületek munkájában. Ezért nyilván megfontolandó, még lesz egy bizottsági ülésünk, ezt a jogászokkal egyeztetjük, hogy amennyiben ez kiterjesztő hatályú, akkor esetlegesen ezt kapcsolódó módosítóként megfontolhatónak tartjuk. Viszont szeretném megjegyezni, hogy nyilván majd a kapcsolódó módosító indítványok megérkeznek a bizottsághoz, és akkor arról a bizottság érdemben tárgyal. Meggyőződésem, hogy a következő bizottsági ülésen érdemben fogunk ezekkel az ügyekkel foglalkozni.

Tehát még egyszer, azzal zárnám, tisztelt elnök úr, és megköszönöm a megértő türelmét - és képviselőtársaimnak is -, hogy mindenkinek megköszönöm az aggódást, a jobbító szándékot. Kérek mindenkit, tételezzék fel, hogy semmi más, mint egy korrekt, a gazdasági szereplőket egy egységbe tömörítő törvény megalkotása előtt vagyunk, és ehhez akarjuk a feltételeket összerendezni. Azt gondolom, ebben egyetértettünk. Megköszönöm mindenkinek a jobbító szándékot, a későbbiek során is azt a hozzáállást, amivel segítik a minél tökéletesebb, minél korrektebb munkát és törvényalkotó munkát. A kamarai törvény megalkotásánál még lesz elegendő feladat és elegendő munkánk.

Én egyet kérek: mindenki most az egyszer törölje ki a gondolatai közül azt, hogy bárkit bárki vádol eltulajdonítással. Ki sem mondom azokat a szavak, amik itt elhangzottak, nem akarom kimondani. Remélem, az agrárium szereplői sokkal érzékenyebbek ezekre a kijelentésekre. Eddig sem tettük, ezután sem tesszük. Sajnos, méltatlan lenne a Házhoz, ha az elmúlt jó néhány esztendő történéseit felsorolnám. Nem teszem, ezért kérem, ne tegye más sem, fogadjuk el azt, hogy az agrárium szereplői tisztességes, becsületes emberek, és pontosan azért akarnak velünk együtt egy új szabályozást, hogy még csak kísértése se legyen annak, hogy őket a szürke- és feketegazdaságba belekényszerítik. Ez egy nagyon fontos dolog. Épp elegendő gond volt ebből, az emberek a hatályos törvények alapján kénytelenek a tevékenységüket végezni.

Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm türelmüket. Kedves Képviselőtársaim! Támogassák ezt a törvényjavaslatot, bízom benne, hogy az ennek alapján megvalósuló törvényben is ugyanúgy partnereink lesznek.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 2 2011.03.08. 5:09  1-4

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ki mint vet, úgy arat. Képletesen mondhatnánk ezt is (Gőgös Zoltán: Nem tudtunk vetni!), csak a vetés előkészítése, ha képletesen vesszük, az elmúlt nyolc esztendőt meg kell alaposan vizsgálni, és akkor mindjárt kiderül, hogy miért nem tudtunk több mint 200 ezer hektáron a vetőmagot a földbe elhelyezni, miért nem tudtuk elvetni.

Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót itt a tavasz kezdetén, hogy a vidék állapotáról, a mezőgazdaság helyzetéről egy rövid eszmecserét folytassunk itt a parlamentben, és azokkal is, akik most nézik ezt az adást.

Tisztelt Országgyűlés! Sajnos nagyon súlyos örökséget vettünk át. Súlyos örökséget vettünk át, mert a mezőgazdaság, a vidék szempontjából a leépülés és a súlyos pénzügyi feszültségek időszakát éltük meg. Azért beszélek súlyos pénzügyi feszültségekről, mert azok az európai uniós források, amelyek rendelkezésre álltak az elmúlt nyolc esztendőben, rendelkezésre álltak az úgynevezett Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében, azok sajnos a legtöbb esetben nem oda kerültek felhasználásra, nem ott kerültek felhasználásra, nem azokhoz kerültek, akik tulajdonképpen a gazdasági tevékenységet végzik. Ellenérdekelt felek nyertek lehetőséget a források megszerzésére. Csak képletesen egyetlen példát hadd hozzak fel önöknek: egy 800 ezer tonna kapacitású gabonatárolót egy Svájcban bejegyzett off-shore cég épített meg a magyar gazdák pénzén (Gőgös Zoltán: Nem volt egy fillér támogatás sem! Egy fillér se!), a magyar gazdáknak járó támogatással úgy, hogy közben ellenérdekelt félhez jutott a forrás, és ezzel a gazdákat versenyhelyzetbe szorították. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Húsz éve ezt csinálják!)

Tehát akkor, amikor arról beszélünk, hogy rövid távon, kilenc hónap alatt nem lehetett az elmúlt nyolc esztendő téves gazdaságpolitikáját helyrehozni, azt gondolom, érthető. Azt gondolom, az is érthető, hogy abban a helyzetben, ami kialakult, ennyi idő alatt nem lehetett rendet teremteni; a munka megkezdődött. Azonban ezt a tragikus helyzetet, ami előállt az elmúlt nyolc esztendő kormányzását követően, ezt a tragikus helyzetet tetézte az a természeti katasztrófa, amely ránk zúdult, legyen az vörösiszap, legyen az árvíz, legyen az belvíz. És ha már itt tartunk, itt is meg kell jegyezzük, hogy bizony nem volt arra elegendő forrás az elmúlt nyolc esztendőben, hogy a csatornákat rendbe tegyék, a műtárgyakat rendbe tegyék, egy leépült, lepusztult vidék képét kaptuk örökül. Tisztelt Országgyűlés! Ezt ki kell mondani, bármennyire is fáj!

Tisztelt Országgyűlés! A kormány, a parlament megtette, amit lehetett: változtattuk a vis maior ügy kapcsán - több mint egymillió hektáron ma sem lehet a talajt művelni, több mint 300 ezer hektáron hatalmas belvíz pusztított az elmúlt esztendőben, több mint 20 százaléka a betakarítható gabonának sajnos nem került betakarításra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az, ami most a súlyos gazdasági helyzetet előidézi, ez az, amin változtatni kell. A stratégia készül, a programok készülnek, végre az elmúlt nyolc esztendőt követően rövidesen kézbe veszi mindenki a közép- és hosszú távú stratégiát, és fel tudunk készülni az elkövetkező időszakra.

(9.10)

Tisztelt Országgyűlés! Az, hogy az állattenyésztés ilyen mély, válságos helyzetben van, elsősorban annak tudható be, hogy gyakorlatilag a takarmányalapot nem az állattenyésztők tudták megteremteni. Miért? Azért, mert szétválasztották a takarmánytermesztést az állattenyésztéstől, ha úgy tetszik, mesterségesen; most ennek vagyunk az elszenvedői.

Tisztelt Országgyűlés! Egyetlen lehetőségünk van, nagyon intenzíven segíteni a gazdákat, segíteni hitelekkel, és azt várjuk el a kormánytól, ebben legyenek segítségre, hogy az ügynökbankok ne tehessenek meg mindent kényük-kedvük szerint.

Lejárt az időm, elnök úr. Köszönöm. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 32 2011.03.24. 9:02  1-147

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy országgyűlési képviselő életében megismételhetetlen lehetőség az, hogy az ország alaptörvényének megalkotásában alkotó módon részt vehet.

Engedjék meg, hogy innen is, e helyről köszönetet mondjak mindazoknak, akik ebben a munkában részt vesznek, akik a nemzet iránti felelősségtől indíttatva vállalták, vállalják a vitát. Egy olyan tisztességes, korrekt kérésem lenne minden képviselőtársamhoz, hivatkozva a tegnap Szili Katalin által elmondottakra is, hogy ennek az alaptörvénynek a vitáját a Ház falai között méltósággal, a nemzet iránti elkötelezettségből valóban úgy folytassuk le, úgy tárgyaljuk meg, hogy mindenki a nemzet polgárai érdekében, a közjó megteremtésének érdekében dolgozik.

Tisztelt Országgyűlés! Sajnos szomorú az, mint ahogy többen elmondták, hogy inkább azokkal foglalkozik a nyilvánosság, akik a Ház falain kívül próbálják rombolni azt, ami értéket most itt teremteni kíván a parlament többsége. Én hiszem, hogy az emberek figyelnek ránk. Meggyőződésem, hogy ők értik, érzik, hogy mi történik most a nemzet érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az alapvető nemzeti hitvallásban szerepel, miszerint "Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit". Az Alapvetés O. cikke pedig szintén a jövő nemzedékért való felelősség jegyében fogalmazza meg a hazai termőfölddel és vízvagyonnal való gondos gazdálkodás kötelezettségét, kinyilvánítva, hogy ezen vagyonelemek a nemzet közös örökségét képezik. Ugyanezen cikk foglalkozik még az állam és polgárainak fokozott felelősségével is, az örökség megőrzése és az egészséges környezet fenntartása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban e kérdéskörrel szeretnék foglalkozni. E Ház falai között oly sokat vitatkoztunk már eddig is többek között arról, hogy Magyarország természetföldrajzi környezete szinte egyedülálló nemcsak Európában, hanem a világon is. Ma, amikor a hírek arról szólnak, hogy háborúkat indítanak a természeti erőforrások megszerzéséért, amikor a világ egyes helyein éhségforradalmak robbannak ki, amikor az úgynevezett fejlett világ migrációs katasztrófától tart, amikor egyre nagyobb kincs az egészséges élelmiszer, amikor egyre több egészségre ártalmas élelmiszer-imitátum van az áruházak polcain, amikor egészségre ártalmas ipari melléktermékekkel etetik az állatokat, mérgezve ezzel az embereket, azt gondoljuk, hogy erős törvényi garanciákra van szükség.

Fel kell tenni a kérdést: jól sáfárkodunk-e az egyedülálló természeti erőforrásainkkal? Megengedhetjük-e magunknak, hogy az egyedülálló édesvízkincset, amit hazánk rejt, elherdáljuk? Megengedhetjük-e, hogy hazánk területét több édesvíz hagyja el, mint amennyi ide bejön? Megengedhetjük-e, hogy továbbra is a belvíz árassza el a földjeinket, akadályozva családok ezreinek a megélhetését? Megengedhetjük-e, hogy aszályos években a termőföld 1-2 százalékát tudjuk csak öntözni az infrastruktúra fejletlensége miatt, a birtokok rendezetlensége miatt? Megengedhetjük-e, hogy az Alföld egyes területein a sivatagosodás legyen úrrá, amikor minden feltétel adott lenne ezen kérdések, ezen ügyek rendezésére? Megengedhetjük-e, hogy hazánk egyedülálló termálvízkincsét csak részben, egészen minimális mértékben hasznosítsuk? A válasz, azt gondolom, kedves képviselőtársaim, egyértelműen: nem. Pontosan ezért van szükség egy tákolt alkotmány helyett egy erős alaptörvényre, és olyan erős törvényi garanciákra, sarkalatos törvényekre, amelyek a jövő építése szempontjából garanciát adnak a stabilitásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Alaptörvényünk, mint már azt említettem, kiemelten foglalkozik a hazai termőföldvagyon megőrzésével. Azt gondolom, hogy ennek szükségességéről jómagam is éppen eleget beszéltem bármelyik fórumon, ezt most csak megerősíteni szeretném, hiszen a nemzet megmaradásának, szuverenitásának egyik alappilléréről van szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvény tervezete foglalkozik az egészséges környezettel. Egyetlen dolgot hiányolok a nevesítésből, méghozzá azt, hogy a tervezet nem foglalkozik kiemelten az erdővel. Jómagam erre vonatkozóan módosító javaslattal kívánok élni, hogy az erdőt, erdőket külön jelöljük meg az alaptörvényben, és az egészséges környezet szempontjából kiemelten kezeljük, úgy is, mint a közjót szolgáló lehetőséget.

Tisztelt Országgyűlés! Szándékaink szerint alaptörvényünk mindenképpen hitet tesz az erős állam mellett, a tisztességes piaci viszonyok mellett. Az Alapvetés L. cikke szerint "Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(10.30)

Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Fellép a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait."

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évben az újonnan megválasztott Országgyűlés egyértelmű jelét adta annak, hogy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására törvényt alkotott, méghozzá konszenzussal e Ház falai között, de ez csak egy egészen apró intézkedés volt ahhoz képest, amit a jelenlegi helyzet megkövetel.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, meggyőződésem, ma Magyarországon tetten érhető, hiszen az elmúlt ciklusokban, az elmúlt 8 esztendőben szinte kiemelten azok a tőkebefektetők kaptak prioritást, azok kaptak az infrastruktúra-fejlesztésre lehetőséget, akik ma a magyar gazdákkal szemben akarják piaci erőfölényüket alkalmazni. Kell-e alkotmányos védelem, kell-e törvényi garancia? Igen. Méghozzá olyan erős, amelyik mindenkor a magyar gazdákat védi a világban egyébként felerősödött, nagyon intenzív versenyben.

Tisztelt Országgyűlés! Utolsó gondolatként szeretném szíves figyelmükbe ajánlani, amit úgyszintén hiányolok alaptörvényünk tervezetéből, ez pedig a szövetkezés megemlítése. Úgyszintén képviselőtársaimmal módosító indítványként ezt be kívánjuk nyújtani, hiszen az összefogás ereje az, ami egy országot, egy nemzetet itt a Kárpát-medencében versenyképessé tesz.

Tisztelt Országgyűlés! Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette - rögzíti a Nemzeti hitvallás. Ez egyben azt is jelenti számomra, hogy a jövő nemzedékei Magyarországon európaiként, de azt is jelenti valamennyiünk számára, hogy Európában magyarként kívánunk élni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 4 2011.10.28. 11:43  1-253

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés megítélése kapcsán különböző méltatások és elmarasztalások hangzottak el ebben a Házban már az eddig lezajlott vita során. Én a magam részéről - figyelembe véve azt, hogy Magyarország kormánya a valós tényekre, erőforrásokra alapozva hozta a Ház elé a költségvetés tervezetét, az eurózónától való elrugaszkodás költségvetésének, országvédelmi költségvetésnek kell hogy nevezzük - szeretném jelezni, hogy kifejezetten az agrárkérdéssel, a költségvetés XII. fejezetével szeretnék részletesebben foglalkozni.

Az a meggyőződésem, hogy az elmúlt időszakban az agrárköltségvetés kapcsán nem véletlenül zajlottak nagyon alapos, nagyon mélyre ható viták. Hiszen, ha megnézzük, hogy az ország és ezen belül az agrárgazdaság, a mezőgazdaság, a vidék gazdasági potenciáljának kihasználása milyen mértékben történt meg, akkor azt kell mondjuk, hogy alig haladja meg ez a szám az 50 százalékos mértéket. Tehát van mit tennünk, és van mit tennünk a költségvetés kapcsán is, hogy ezeket a potenciális lehetőségeket alapjaiban kihasználjuk.

Az erőforrások kihasználásának egyik meghatározó feltétele az, hogy valóban, a legnagyobb, legjelentősebb termelési eszköz, a föld helyzetének rendezése nem tűr halasztást. De mielőtt rátérnék a részletekre, engedjenek meg egy összehasonlítást. Az agrárbüdzsé tekintetében el kell mondjam, hogy a 2011. évi tervezett 592 milliárd forinthoz viszonyítva 2012-ben várhatóan 628 milliárd forint a tervezett költségvetési összeg. Természetesen ezen költségvetési összegek között jelentős hányaddal szerepel az európai uniós támogatások összege.

Visszatérve tehát az alapokhoz, az alapok rendezéséhez, a költségvetési tervezet kiemelten foglalkozik a termőföld rendezésének ügyével. Ez egyrészt már megkezdődött, amikor a Nemzeti Földalap ismét létrejött, ismét önálló funkciót kapott, és megkezdte azt a munkát, ami a rendelkezésre álló termőföldvagyon számbavételét jelenti. A költségvetésben éveken keresztül vita zajlott arról, hogy az osztatlan közös földterületek sorsát rendeznünk kell. 2014-ig ezt a munkát be kell fejeznünk. Ebben az évben 3 milliárd forint az az összeg, ami ezt a munkát segíti azokon a forrásokon túlmenően, amelyek a Nemzeti Földalap működésén keresztül rendelkezésre állnak, és azokon a forrásokon keresztül, amelyek a Nemzeti Földalap működése során a földhasznosításból bevételként keletkeznek. Ezeket az összegeket mindenképpen figyelembe kell hogy vegyük.

A következő tétel, amiről szeretnék szólni, a tanyaprogram. Az előző esztendőben, illetve az ez évi költségvetésben szerepelt 1 milliárd forintos nagyságrendben a tanyaprogram. Most a következő esztendőre ez 1,5 milliárdos összeggel szerepel. Hozzá kell tegyük, nagyon jól tudjuk, hogy ez az összeg még mindig nem éri el azt a mértéket, ami indokolt lenne, azonban a jelenlegi pénzügyi lehetőségek figyelembevétele mellett nincs nagyobb összeg biztosítására lehetőség.

Egy következő tétel, amiről szeretnék szólni, ami a vidéki vállalkozások helyzetén igazán tud javítani, és egyben az élelmiszer-forgalmazás, főleg a zöldség-gyümölcs tekintetében jelentős előnyöket biztosít, és hozzájárul a piaci zavarok megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez, ez a termelői értékesítő szervezetek, a tészek támogatása.

Tisztelt Országgyűlés! Ez egy hatalmas feladat volt. Sajnos meg kell mondjuk, hogy az elmúlt időszakban igazán nem volt sikeres. Nem kívánok visszamenni sem 4, sem 6, sem 8 évre; számunkra most van egy állapot, van egy helyzet, amit nekünk kezelni kell. A költségvetésben most a tészek támogatásához egy jelentősebb összeg áll rendelkezésre, de ez nemcsak a fejlesztéseket hivatott szolgálni, hanem alapjaiban a rendszer változtatását is jelenti. Ki kell még emeljem, a költségvetési tervezés során is komoly vitát váltott ki, és meg is kapta a megfelelő támogatást a tejtermelők segítését is célzó, de leginkább az egészséges táplálkozást segítő "igyál tejet" program.

(8.10)

Ez a program 800 millió forint helyett 1,2 milliárd forintos összeget takar jelen pillanatban. Azért fontos ezt kiemelnünk, mert igazán az egészséges táplálkozást az iskolában kell kezdeni, egyébként ehhez a programhoz csatolható az iskolagyümölcs-program, amely úgyszintén komoly támogatást kap az elkövetkező időszakban.

Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell arról, ami vitát váltott ki, és jelenleg is vita tárgyát képezi - ez a top-up, az úgynevezett nemzeti kiegészítés, amely ebben az évben sem jelent meg önálló költségvetési soron a magyar költségvetésben. Azért hozom szóba itt a Ház előtt, mert jómagam is az előző esztendőkben többször ostoroztam, hogy miért nem jelenik meg külön soron. A helyzet az, hogy az új európai uniós pénzügyi ciklusig erre már mód és lehetőség valószínűleg nem lesz, egyébként pedig, ahogy az uniós támogatások, a területalapú támogatások a száz százalék felé közelítenek, ez a támogatási összeg nyilvánvalóan ugyanígy csökken majd. Mégis, amiért szóba hoztam a top-upot, az az, hogy szeretném jelezni: nem kifejezetten a top-up az, ami komoly gondot okoz összegszerűségében, hanem az, hogy ennek az összegnek a keretében a felhasználás hogyan zajlik. Éveken keresztül vita tárgyát képezte, hogy a top-up kifizetésének az alapja egy 2006-ban megállapított bázis. Nos, ez az, ami a torzulást okozza, és ez az, ami csak részben teszi lehetővé, hogy azok kapják meg a támogatást, akik egyébként a termelést ma is végzik, akik terméket állítanak elő, aki vállalják a termelés kockázatát. Ez különösen az állattenyésztés esetében okoz nagyon komoly gondokat. Ezt azért kívántam szóba hozni, mert a kormány az ez évi költségvetésben is segíti az állattenyésztő szervezetek munkáját, segíti a nemzeti tenyésztési programok megerősödését, de bármekkora segítséget is próbál a költségvetésen keresztül a kormány biztosítani addig, amíg a támogatások a végtermék-előállítás esetében nem azokhoz jutnak, akik azokat a termékeket előállítják.

Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell még arról, hogy komoly összeget fordított a kormány ebben az esztendőben és majd még az elkövetkező évben is a hitelprogramokon keresztül a fagykár enyhítésére. Közvetlen gyorssegélyként 1 milliárd 270 millió forint került ebben az évben kifizetésre a tervezetten felül, ezen túlmenően pedig, ami viszont már a következő éveket terheli, érinti, az a 8 milliárd forintos, úgymond díjmentes, költségmentes hitel, amelyet azok a termelők vehetnek igénybe, akik a fagykárt elszenvedték. Ez az elkövetkező években 4,7 milliárdos költségvetési forrásigényt jelent.

Tisztelt Országgyűlés! Kellene még említenem a Széchenyi-kártyával összefüggő, illetve az állattenyésztés egyéb támogatásával összefüggő kérdéseket, de sajnos az időkeretem igen fogytán van. Mégis azzal szeretném zárni a mezőgazdasággal kapcsolatos, költségvetést érintő kérdéseket, hogy az ágazat szereplői pontosan tudják azt, hogy nincs elegendő forrás ahhoz, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett, keletkezett mulasztásokat pótolják. Azonban ez a költségvetés azt lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával, a szakszerű működéssel és egy kifejezetten az erőforrásokra alapozott irányítással a költségvetés működőképes legyen, és megalapozzuk a 2014-es, új EU-s költségvetési időszakot.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 287 2011.11.23. 0:09  165-295

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Hiller István képviselő úrnak. Öné a szó.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 55 2011.12.02. 0:08  1-390

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Csenger-Zalán Zsolt képviselő úr, Fidesz.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 232 2012.03.06. 0:09  182-256

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra megadom a szót Ferenczi Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 148 2012.07.09. 5:11  145-190

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ma délutáni ülésén megtárgyalta a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló T/7930. számon benyújtott előterjesztést. Az előterjesztést, mint ahogy államtitkár úr jelezte, nagyon intenzív vita keretében támogatta jelentős arányban a bizottság tagságának többsége: 13 igen szavazattal, 1 nem ellenében az előterjesztést általános vitára ajánlotta a mezőgazdasági bizottság.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy Budai Gyula államtitkár úr az előbb az előterjesztői expozéban kiemelte, a bizottság tagjai úgyszintén üdvözölték és kiemelték azt a néhány gondolatot, amely mellett nem lehet ma nekünk szó nélkül elmenni. Az elsődleges szempont volt a törvényjavaslat megalkotása kapcsán a kiszámíthatóság, a másik szempont a gazdaság szereplőinek egységes fellépése, az ágazati fejlesztésekre való erős összpontosítás, különös tekintettel arra is, hogy jelen pillanatban tárgyaljuk az európai uniós következő hétéves költségvetési időszakra való felkészüléssel összefüggő feladatainkat.

(19.20)

Nos, ez az az indok, ami nem tette lehetővé, hogy az a vita tovább húzódjon. A bizottság tagjai örömmel üdvözölték azt, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara önálló gazdasági kamaraként valóban a magyar gazdaság, a magyar piac szereplőinek egyfajta összefogását, egyfajta ernyő alá való bevitelét jelenti; képessé teszi arra, hogy a piaci szabályoknak megfelelően a szerződéses termelés feltételét megteremtsék, illetve a nemzetközi kereskedelmi versenyben való részvételét erősítsék.

Kiemelten hangsúlyozta a bizottság tagságának többsége azt, hogy fontos és nagyon nagy pozitívuma a törvényjavaslatnak, hogy a korábbi időszakokkal ellentétben nem 21 önálló jogi személyiséggel bíró kamara jön létre, hanem egy agrár-, élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési kamara. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy meglesz a lehetőség arra, hogy a helyi érdekek megfelelő módon, sőt még erősebben artikulálásra kerüljenek akár települési, járási vagy megyei szinten; mint ahogy meglesz egy egységes erős fellépési lehetőség országos szinten is. Mert ahhoz, hogy a gazdák a gazdasági döntéseiket ilyen kiélezett versenyhelyzetben meg tudják hozni, méghozzá gyorsan, határozottan, és lehetőleg jó döntéseket hozzanak, ahhoz megfelelő és nagyon rendezett gazdasági, pénzügyi, piaci, szakmai információkra van szükség. Ahhoz, hogy a piacon részt tudjanak venni, ahhoz egy nagyon szervezett, nagyon összerendezett összefogásra kell hogy törekedjenek.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvény lehetővé teszi, ez a törvény biztosítja azt, hogy valamennyi ágazati szereplő egy egységes szervezetben úgy dolgozzon együtt, hogy lehetőség van az agrárgazdaság szereplőinek egy alelnök választására. Lehetőség van arra, hogy az élelmiszeripart külön alelnök képviselje. Lehetőség van arra, hogy a vidékfejlesztést külön alelnök képviselje.

Módosító javaslatként ugyan, de szeretném kiemelni, hogy négy alelnöke lesz a kamarának a törvényjavaslat szerint, és a negyedik alelnök a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat képviselő alelnök azért, hogy a legkisebb gazdaságokat működtetők számára is meglegyen a megszólalási lehetőség és az érdekérvényesítés képessége.

Köszönöm, tisztelt elnök úr, majd még a továbbiakban folytatom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 162 2012.07.09. 2:11  145-190

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelezném a jobbikos képviselőtársaim felé is, meggyőződésem, hogy egy jó gazdasági szervezetet épít Magyarország, és ennek most a lehetősége a magyar parlament kezében van. Tehát lehet, hogy bizonyos ügyekben késésben voltunk, de meg kell mondjam, hogy mindenki pontosan tudta - mint ahogy elmondta Magyar Zoltán képviselőtársam is -, hogy a gazdasági kamarák újjászervezése nélkül nem lehet a magyar gazdaságot pályára állítani, nem lehet lendületet adni, nem lehet stabilizálni a helyzetét, és ha nincs fix pont az elindulás esetében, akkor bizony nem lesz egy megfelelő tempó sem a fejlődésben. Tehát, képviselőtársam, én illő tisztelettel és őszinte szakmai barátsággal közelítek abban az értelemben, hogy van és lesz közös feladatunk, közös munkánk, ez a magyar vidék, a magyar agrárgazdaság fejlesztése, építése.

Képviselőtársaim említették, hogy milyen gondokkal küzdöttünk. Szeretném jelezni, egy tízezres kamarai tagság kétszáz fizetett tanácsadóval... - és csak egy példát hadd mondjak önnek. Az egyik megyében 13 ezer területalapú támogatási kérelem benyújtása kapcsán azonos létszámú a falugazdász és a kamarai tanácsadó. A falugazdászok 11 ezer kérelmet fogadtak be, a kamarai tanácsadók pedig 2 ezret.

Képviselőtársam, az uniós forrásokat használjuk fel, és a magyar gazdákat kell szolgálni. Sajnos az a helyzet, nem lehetett tovább várni, az időt kiszámoltuk, időben el kell most végeznünk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 338 2012.09.10. 14:30  319-366

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hallgatva az előttem elhangzott két ellenzéki felszólalást, kicsit eltérve attól, amit szerettem volna elmondani, most részben menet közben szeretnék reagálni is.

Elöljáróban annyit mindenképpen le kell szögezni: elég hosszú ideje húzódott a kamarai törvény megalkotása. (Gőgös Zoltán: Ez nem rajtunk múlott!) Meggyőződésem, hogy minden frakció kellő mennyiségű információval rendelkezett, meggyőződésem, hogy minden frakciónak megvolt a lehetősége arra, hogy felkészülve álláspontját kifejtse. Kedves Képviselőtársaim! Ha jól emlékszem, amikor a törvényt eredetileg tárgyaltuk, akkor nem kívántak bent tartózkodni a bizottsági ülésteremben sem.

A másik, amit mindenképpen le kell szögezni a tisztánlátás érdekében, hogy indokolt-e, hogy a gazdaság szereplői a termékpályák mentén egy szerves egységbe tömörüljenek. Ha a válasz igen, akkor a módszer is az, hogy ezt a rendszert kialakítsuk. (Gőgös Zoltán: Ebben nincs vita, Pista, csak nem politikai szervezetbe.)

(0.10)

Indokolt volt-e 21 kamarából egy olyan gazdasági kamarát létrehozni, az agrár-, élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés szereplői számára, amelyik a gazdaság összes szereplőit egy gazdasági önkormányzatba tömöríti? Indokolt volt-e egy olyan törvényt megalkotni, amelyik a döntést gyakorlatilag a gazdaság szereplőinek a kezébe rakja? Miért mondom ezt? Azért, mert - egyébként itt van a tévedés - két külön fejezet van, az egyik az előkészítési szakasz, a másik pedig az, amikor a gazdaság szereplői döntenek. Az átmeneti elnökségnek semmi más feladata nincs, mint az, hogy a regisztrációt elvégezze, a választásokat megszervezze. De nem döntött senki a tagdíj mértékéről csak azért, mert riogattak. A felső plafont, az 1 millió forintos határt húzta meg a törvény, ezen belül ez a limit, ez a felső szint, ennél több nem lehet. Az összes többi pedig majd a kamara tagságára lesz bízva, hogy a saját alapszabályában hogyan határozza meg a tagdíj mértékét. Az is a kamara tagságára lesz bízva, hogy az alapszabályában határozza meg a kamarai osztályok struktúráját, számát. Az is a kamara tagságára lesz bízva, hogy milyen formában határozza majd meg az etikai ügyek kezelését. A törvényben az előterjesztő többek között erre tett javaslatot.

Mivel kötelező kamarai tagság van, a kamarából kizárni nem lehet senkit, de az illető tag kérésére lesz egy pozitív lista, amiből látszik, hogy én tisztességes üzletember vagyok, tisztességesen viszem az üzleteim, ellenem negatív döntéssel végződő eljárás nem folyt, és ezt meg lehet nézni akkor, amikor valaki üzleti kapcsolatba akar velem lépni. És mindezt kik hozzák meg? A kamara tagjai, mert az alapszabályt ők fogadják el, és senki nem kényszerít rá egyetlenegy gondolatot sem egyetlen tagra sem.

Azért őrlünk két malomban, mert az egyik az átmeneti, az előkészítő szakasz, ahol nem az agrárkamara átalakításáról van szó. Ezt már nagyon sokszor elmondtuk ebben a teremben, de még egyszer szeretném elmondani: nem az átalakításról van szó, hanem egy teljesen új kamara jön létre, amelyik az agrár-, élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés szereplőit fogja össze. Ez az új kamara nem abból áll majd, hogy az agrárkamara tevékenységét folytatja. Csakhogy mivel az agrárkamara már működött, nyilvánvaló, hogy az agrárkamara által vállalt kötelezettségek esetében az új kamara jogutód lesz. Azt hiszem, nem kell magyaráznom - hiszen pont Gőgös képviselőtársam volt az, aki ezt a megállapodást annak idején még talán segítette is -, hogy a kamara évi 2,4 milliárd forint tanácsadói díjat kapjon. Mi azt akarjuk, ez a kamara azt célozza, hogy a gazdaság összes szereplője képes legyen arra, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vegye.

Miért kellett egy kamara a 21 kamara helyett? Azért, mert ahhoz, hogy érdemi információs bázishoz mindenki hozzájusson azonos módon, azonos lehetőségekkel, kicsi, közepes és nagy, kell egy tudásközpont, kell egy információs bázis, amely a piaci, gazdasági, szakmai információkat egységesen tudja adni a tagok számára.

Szeretném aláhúzni, hogy amikor a kamarai törvény előkészítése zajlott, meg maga a törvényalkotás is, különösen az elmúlt időszakban, az elmúlt néhány hónapban, amikor végre lendületet vett az egész kamarai törvényalkotás, akkor a jogalkotót egy szempont vezérelte, az, hogy milyen szolgáltatás és milyen szolgálat az, amivel a gazdaság szereplőit a kormány úgy tudja segíteni, hogy amikor létrejön ez a gazdasági önkormányzat, akkor bizonyos területeken átadja a jogosítványokat. Ezért kellett egy olyan összefogott rendszer, amelyik alkalmas lesz erre, hogy a gazdasági önkormányzat képes legyen a saját belső szabályzatait úgy megalkotni, hogy utána nemcsak követelek, hanem ha egyszer döntöttem, ha egyszer átvállaltam valamit, akkor ahhoz megkapom a finanszírozást, de kötelezem magam is a saját szervezetemen belül, hogy a vállalt kötelezettségemnek eleget teszek. Megnéztük a monitoringot, hogy milyen haszonnal, milyen eredménnyel járt az az évi 2,4 milliárd forint. Ismerjük. Nem akarok belemenni, mert igen hosszú lenne a mondandóm.

Még egyszer szeretném aláhúzni: nem vitatom, hogy sért érdekeket. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok embert találunk majd, akiknek savanyú lesz a szőlő és akiknek ez nem tetszik.

Végül hadd térjek rá arra a hatalmas vádra, ami a Magosz képviselőit érte. Óriási tragédia, nem jogalkotási téma, de ha szóba hozták, akkor hadd reagáljak erre a jegyzőkönyv alapján is. Semmi mást nem tesznek az átmeneti elnökség tagjai, mint hogy dolgoznak. Megválasztotta őket valaki? Biztos, hogy tisztségviselői lesznek a kamarának? Talán már az is baj, ha munkát vállalnak? Ezek szerint igen. Mi pedig vállaltuk. Vállaltuk a törvényalkotásban is, vállaljuk a hétköznapokban is, és pontosan azért, hogy a saját társainkat szolgáljuk. Mi világosan fogalmaztunk akkor is, amikor a parlamentben feladatot vállaltunk. Tettük és tesszük a dolgunkat, nem bújunk senki háta mögé, szemtől szemben világosan megmondjuk a véleményünket itt is meg máshol is.

De visszatérve: az átmeneti elnökség elnöke és tagjai munkát vállaltak, szervezőmunkát, és ez a munka most kezdődik. Nem hiszem, hogy most okos vagy ésszerű lenne prejudikálni. Össze lehet ugrasztani a gazdaság szereplőit minden másodpercben. Lehet álhíreket terjeszteni, és mindent lehet. De majd ha lesz olyan, hogy az illető megyében nem lesz megfelelő arányos képviselet, ezt majd akkor lehet megbeszélni. De kik választják meg? Hát maguk az emberek választják meg! A küldöttgyűlésen senki nem fogja azt mondani, hogy X-re vagy Y-ra kell szavazni. Arra szavaz, akire akar, nem lesz megkötve a keze.

Visszatérve: úgy gondolom, hogy igenis kellett. A puding próbája az evés, ez itt hangzott el. Jómagam legalább húsz fórumon vettem részt, amióta a kamarai törvény elfogadásra került. Érdekes módon nekem nem mondják a méhkeréki gazdák, hogy miért kell az őstermelőnek belépni a kamarába, mert pontosan tudják, hogy a neppert, aki külföldről száz kamionszámra hordja be az árut, csak akkor lehet kiszűrni, ha az őstermelők maguk is regisztrálnak, és bizonyos kötelezettséget vállalnak azért, hogy transzparens legyen az egész rendszer működése.

Úgy gondolom, hogy bőven van tennivalónk ezen a területen. Ja, hogy kell pontosítani? Igen. Igen, kell és kellett pontosítani, amit képviselőtársam már igen részletesen elmondott. Ettől függetlenül és ezzel együtt az a meggyőződésem, hogy ez a finomhangolás, amiről most szó van, ahhoz bőven elegendő, hogy a dolog jól működjön, és egyszer elérjük az agrár-, élelmiszer-gazdaságban és vidékfejlesztésben - különösen akkor, amikor az elkövetkező, 2014-től kezdődő uniós támogatási rendszerben a vidékfejlesztés különleges hangsúlyt kap -, hogy valóban legyen egy olyan tanácsadási rendszer, amelyik segít.

Megkaptuk a kritikát délelőtt is, hogy nem törődtünk a falugazdászokkal. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem nemtörődésről van szó, hanem az igazgatási rendszer teljes átalakításáról. Érdekes módon ilyenkor, amikor egyik oldalon ott van a kétszáz-egynéhány kamarai tanácsadó, a többi tanácsadó pedig az agrár-közigazgatás rendszerében, és közben most alakítunk ki egy teljesen új agrár-, élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési kamarai rendszert, ebben az esetben valóban van, amikor átmenetileg csökken a létszám, és ezt pontosan tudják a gazdák.

(0.20)

Ennek ellenére minden gazda megkapta a szolgáltatást. Viszont ahhoz, hogy egy nagyon magas színvonalú tanácsadó rendszer létrejöjjön, még egyszer mondom, üzemmérettől függetlenül, a gazdák érdemi partnereként, szükség van arra, hogy a teljes átalakítás bekövetkezzen. Én úgy emlékszem, hogy néhány alkalommal törvénymódosítást kezdeményeztem jómagam akkor, amikor a gazdák nagyon nehéz helyzetben voltak. A vis maior ügyekre célzok.

Kedves Barátaim! Kedves Képviselőtársaim! Nem sokan álltak oda, amikor sorra büntették a gazdákat a multik. Nem sokan álltak oda, hogy segítsünk valamit. Nem működött a kamarai tanácsadó rendszer. Akkor, érdekes módon, nem jöttek a kritikák, hogy miért nem dolgoznak a kamarai tanácsadók. Megnéztük az egyik megyét, 15 ezer támogatási kérelemből 13 ezret a falugazdászok nyújtottak be. És abban a megyében ugyanannyi a tanácsadói létszám a kamarában, mint amennyi a falugazdász. Tehát kell egyfajta hatékonyság, és kell egy igenis határozott szakmai irányítás.

Miért főigazgató van, miért nem főtitkár? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a szakmaiságot hangsúlyoztuk ezzel is. A főigazgató az, aki gyakorlatilag a kamara teljes működéséért felel majd törvénybe foglalva. Miért van az, hogy minden ágazatban megvan az a felügyelő, vagy azt a tevékenységet összefogó alelnök? Miért van az, hogy agrár-, élelmiszer-gazdaság, vidékfejlesztés és a mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységét irányító, összefogó alelnök van? Az ezzel összefüggő osztályok irányítása ugyanúgy kialakul. Ezek ezután jönnek, és ezt az emberek fogják eldönteni, nem pedig a jogalkotó. Pontosan ezért mondjuk azt, hogy ez egy kerettörvény.

Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos, hogy nem volt még a Magyar Országgyűlés előtt olyan törvény, amit nem lehetett kritizálni. Nemhogy nem lehetett, kell is. Nyugodt szívvel. Csak azt gondolom, hogy egy dologtól tartózkodjunk, ha lehet. Attól, hogy úgy riogassunk, hogy közben nem gondoljuk végig hatásában, hogy végre egyszer eljut oda Magyarország, a magyar vidék, hogy legyen egy egységes, átfogó gazdasági önkormányzata.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én a magam részéről nyugodt szívvel ajánlom szíves figyelmükbe. Lesz még munkánk bőven, de ez a törvény megteremti a lehetőségét, az esélyét annak, hogy a magyar agrár-, élelmiszer-gazdaság és a vidék szereplői egy erős gazdasági önkormányzatot hozzanak létre, ami Európában ma már nélkülözhetetlen.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 344 2012.09.10. 1:05  319-366

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nem fogom kihasználni, elnök úr, a két percet. Konkrétumot kért Gőgös Zoltán képviselőtársam. Amikor a magyar agrárgazdasággal összefüggésben a legsúlyosabb döntést hozták, igaz, hogy Németh Imre agrárminiszter volt akkor a Kossuth téren az az ember, aki meghatározott mindent, még utolsó este összehívták az érdekképviseleteket. Tamás Gábor újságíró megkérdezte, Népszabadság, tessék, utána lehet nézni, megkérdezte, hogy a Magosz elnöke miért nincs itt. Nem hívtuk, mert nem ért velünk egyet. Úgyhogy ennyit erről.

Itt nem erről volt szó, mert ezeken az egyeztetéseken ott volt a MOSZ végig, ott volt az összes többi érdekképviselet végig, a kamarai törvény előkészítésénél, társadalmi vitájánál. Most, a legutolsó pillanatban már nem volt külön egyeztetés, mert azok az egyeztetések lezajlottak. (Gőgös Zoltán: Homlokegyenest más törvény jött be.) Nem homlokegyenest más törvény jött be, néhány ponton módosítva volt.

Köszönöm szépen, ennyit akartam, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 352 2012.09.10. 0:41  319-366

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Egyetlen gondolatot, de előttem már megfogalmazták. Illő tisztelettel arra szeretném kérni a kedves képviselőtársaimat, hogy maradjunk a törvénynél, maradjunk annál a struktúránál, amit ki akarunk alakítani közösen, és próbáljunk meg arra koncentrálni. Annak, hogy itt elindulunk a vagdalkozásokkal, nem sok értelme van. Én nem kívánok válaszolni arra, amit Varga Géza úr elmondott, lenne mondanivalóm, de eltekintek tőle. Lesz majd fórum, ahol megbeszéljük.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 358 2012.09.10. 1:37  319-366

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egyetlen gondolat, nem veszem el Győrffy Balázs képviselő úr kenyerét. Itt nem lebontásról van szó, itt nem az eddigi kamarai rendszerrel valami iszonyatos bánásmód megszervezéséről van szó, hanem arról, hogy egy új szervezet jön létre, és ha a tagok, a kötelező tagsággal rendelkezők regisztrálnak, gyakorlatilag azzal lesznek választók, és azzal lesznek választhatók, és ők lesznek azok, akik eldöntik a kamara működésének sorsát az elnökségben; az alelnökök, az osztályok, tehát ők választanak, ezt százmilliószor már elmondtuk, nem szeretném még egyszer kihangsúlyozni.

Tehát kedves képviselő asszony, azt tudom válaszolni, hogy az Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megalakítása csak olyan mértékig függ össze az agrárkamara sorsával, hogy azt, ami eddig működött tízezer ember képviseletében, most ki szeretnénk terjeszteni több mint háromszázezer ember számára úgy, hogy az összes termékpálya egy egységet képezzen. Ezt eddig nem sikerült elérni, most megvan a lehetőség és az adottság arra, hogy elérjük. Erről szól a történet, nem többről és nem kevesebbről.

Ez a magoszozás meg, ne haragudjon, már fóbia, úgyhogy azt gondolom, jó lenne elfelejteni.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 362 2012.09.10. 1:13  319-366

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez az utolsó hozzászólásom ma este.

Tisztelt Elnök Úr! Csak azért kértem szót, hogy egyértelművé tegyem: Göndör István képviselőtársam irányában nagyon nagy tisztelettel viseltetek, és értem az aggályait, csak arról kell hogy meggyőzzem, hogy én jómagam abban a kamarai szervezőmunkában részt vettem, hét évig voltam alelnöke annak az agrárkamarának. Ha valaki a gyermekbetegségekkel tisztában van, én tisztában vagyok. Önként álltam fel, a törvény ugyanis úgy határozott, hogy érdek-képviseleti vezető nem lehet tagja; felálltam, távoztam. Attól függetlenül az a tapasztalat, ami hét év alatt összegyűlt, hogy hogyan lehet egy jól működő kamarát összerakni, megvan. Köszönöm az aggódását, és köszönöm mindenkinek az aggályait, ha megfogalmazzák. Nekem van egy meggyőződésem: a végén ezt a rendszert együtt fogjuk működtetni, és nem is rosszul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 16 2012.09.26. 7:05  3-35

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság tagjai - de őszintén mondhatom, a vidék polgárai - nagy érdeklődéssel várták az új polgári törvénykönyv megalkotását.

Hosszú időt kellett várni, hatalmas viták után jutottunk el idáig, és a bizottság igen intenzív vitát folytatott a tervezetről. A bizottság szeptember 12-én megtárgyalta a polgári törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatot. A bizottság a hatáskörébe tartozó kérdések megvitatása után, észrevételeit is megtéve, összességében a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadásra ajánlotta, javasolta. Mégis most összefoglalva a bizottságban elhangzottakat, mint jeleztem, igen intenzív vita zajlott; külön köszönjük azt, hogy a tárca képviseletében államtitkár úr személyesen vett részt, hisz olyan kérdések vetődtek fel, amelyekről, azt gondolom, még majd az általános, illetve a részletes vitában többször beszélünk.

Elsősorban három kérdés volt az, ami a bizottságban igazán nagy érdeklődést váltott ki. Az első a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos észrevételek. Az az álláspont alakult ki a bizottságban, hogy az új Ptk. a szövetkezetekkel kapcsolatban megfelelő, átfogó szabályozást, keretet biztosít, hogy a szövetkezetek az elkövetkező időben valóban az Európában és a világban zajló verseny szempontjából is működőképesek maradjanak. Támogatta a bizottság és örömmel vette tudomásul, hogy a közkereseti társaságok és a bt.-k is jogi személyiséggel rendelkeznek majd az elkövetkező időszakban. Azt viszont észrevételezte a bizottság, a tőketársulási jelleg erősödik a törvény keretében. Tehát itt majd lesznek észrevételei a bizottság tagjainak.

A másik, ami már neuralgikus kérdés volt, kemény vita bontakozott ki, és azért hozom a tisztelt Ház elé, mert erről az elkövetkező időszakban mindenképpen komoly vita várható, és kell is hogy folyjon: ez az öröklési joggal kapcsolatos. Tudomásul kell venni, hogy ma 1,5 millió hektár az osztatlan közös tulajdonban lévő földek aránya, 2,4 millió földtulajdonos van. És ha ezt a jelenlegi öröklési mód szerint továbbvisszük, akkor a gazdaságok ellehetetlenülnek, a működőképességük határán vannak már ma is.

Tehát az egyik oldalon - és ezt vetették fel a bizottság tagjai - a közjegyzőnél szabdaljuk a birtokot, a másik oldalon pedig közpénzekből támogatást adunk ahhoz, hogy a birtokokat működőképessé tegyük és egyesítsük. Nos, azt gondolom, hogy valahol az igazság középen van, a bizottság tagjai nagyon intenzíven kívánnak ebben a vitában a továbbiakban is részt venni, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzetközi példák alapján javaslatokat is teszünk.

A másik ilyen terület, amiről mindenképpen szólnom kell, ez a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekkel kapcsolatban felvetődő problémákat jelenti. Van tapasztalatunk az elmúlt időszakban arról, hogy amikor a termelők termékértékesítési szerződéseket kötöttek, akkor ezt a választottbíróságokon adásvételi szerződésként könyvelték el.

Ebből az következett, hogy ha az a termelő, aki a gazdálkodása során a bizonytalansági tényezők - az időjárás és minden egyéb, ami befolyásolja a termelést - kapcsán csak az 50 százalékot tudta megtermelni, akkor az eddigi döntések alapján a másik 50 százalék esetében fedezeti vásárlással élt a szerződő fél, aki várta, hogy számára az áru leszállításra kerüljön.

Most, az új Ptk.-ban azt tapasztaltuk - és ez nagyon kemény vitát váltott ki -, hogy az elkövetkező időszakban a szerződések kapcsán most már csak és kizárólag az adásvétel lesz az, ami a szerződéskötéseknél... - és az adásvételi szerződések feltételei, amik majd fennállnak. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve az a gazda, aki a terményeit időjárási és egyéb okok miatt a leszerződött mennyiségben nem tudja szállítani, az teljesen ellehetetlenül.

(10.10)

Mi úgy gondoljuk, hogy ezen a területen indokolt feltétlen, és ez a bizottság tagjainak nagyon határozott álláspontja volt, hogy mindenképpen indokolt egyeztetni.

Tehát, tisztelt elnök úr, összegezve: a szövetkezeteknél lesz néhány, szerintünk nagyon jó javaslat, ami még egyszerűbbé teszi a rendszert, viszont az öröklés esetében nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jog segítse a gazdaság működését. Természetesen az alkotmányosság, az alaptörvény tekintetében mindenben meg kívánunk felelni, mindenben meg kívánunk felelni a jogszerűségnek, de nem lehet olyan törvényt alkotni, amelyik jogellenes tevékenységre kényszeríti a gazdaság szereplőit. Számunkra az a fontos, hogy a gazdaság működését segítse a jog, és egyben úgy szabályozza, hogy ez a működés valóban tartható legyen, és a gazdaság, a nemzetgazdaság fejlődését segítse.

Köszönöm, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 24 2012.10.16. 8:17  21-41

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság október 2-án megtárgyalta a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló T/7979. számon benyújtott törvényjavaslatot. A bizottság 14 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében a tervezetet általános vitára ajánlja.

Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvényünk elfogadása óta meggyőződésem szerint és a mezőgazdasági bizottság álláspontja szerint is ez a vidék, a gazdák, az ország életét alapvetően befolyásoló egyik legfontosabb törvényünk, amelyik most az Országgyűlés előtt fekszik, amelyet a bizottság megtárgyalt. A bizottság előadói, illetve a bizottság tagjai meglepő módon, de jóleső érzéssel éreztük valamennyien, érezték azt, hogy egy ilyen súlyú törvénynél nagyon fontos a konszenzus közeli állapot. Nagyon fontos, hogy értsük egymás törekvéseit, értsük meg azt, hogy Európa, a világ változik. Nekünk ehhez a változáshoz úgy kell igazodni és úgy kell stabilan meghatározni a földtulajdonlásra, a földhasználatra vonatkozó feltételeket, hogy rövid, közép- és hosszú távon, generációkon keresztül alapot adjunk azoknak, akik ezt a tevékenységet felvállalják majd, és azoknak is alapot adjunk, akik ezt ma felvállalják.

Tisztelt Országgyűlés! A földmoratórium lejártáig végleges rendezésre van szükség. Meggyőződése a bizottságnak, és ez a vita során is érzékelhető volt, hogy olyan megoldás kell, amely a magyar gazdákat, gazdálkodókat helyzetbe hozza, a tevékenységüket stabilizálja hosszú távon, úgy, hogy rendezett földbirtokviszonyok megteremtése mellett a gazdálkodás stabilitását is garantálja, ugyanakkor az európai uniós előírások betartását is lehetővé teszi, mert teljesen felesleges olyan megoldásokat alkalmazni, ami egy európai uniós bíróságon egyébként megdőlne. Tehát nekünk nagyon komoly és nagyon súlyos felelősségünk ennek a törvénynek az elfogadása.

(10.30)

Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a törvény megfelelő biztonságot és garanciát nyújtson, a bizottság ülésén is nagyon határozottan megfogalmazták képviselőtársaim, hogy az eddigi súlyos örökséget fel kell számolni, meg kell szüntetni a rendezetlen földnyilvántartást, meg kell állapítani a valós tulajdonosokat, a birtokegyesítéssel javítani kell a versenyképességet. Ugyanakkor lehetőséget kell teremteni a különböző programokon keresztül, hogy a fiatalok földhöz jussanak, tudjanak tervezhető jövőt biztosítani maguknak, ezzel együtt pedig, és ez már majd a törvényhez kapcsolódó másik két törvényben nyilván megfogalmazásra kerül, a gazdaságátadási támogatásokkal segítsük a birtokegyesítést. Ugyanis a versenyképességnek ez az alapja.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény kerettörvény. Kerettörvény, amely biztosítja, hogy Magyarországon csak a földművesek vásárolhassanak és használhassanak földet. Ez a kerettörvény a földspekuláció akadályozására irányul. Ez a kerettörvény foglalkozik azzal érdemben, hogy hogyan lehet megakadályozni a további zsebszerződések megkötését, és hogyan lehet a megkötött zsebszerződések esetén fellépni a jogszabály, a törvény ellen vétőkkel szemben.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelten foglalkozott a bizottság, és meg kell mondjam, vita is volt arról, hogy a földbizottságoknak milyen feladatuk és szerepük legyen. Vita bontakozott ki, hiszen az a kérdés került előtérbe, a bizottságnak legyen-e vétójoga, vagy ne legyen vétójoga. Meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben meg kell találjuk azt a közös megoldást, ami kormánypárt és ellenzék között megoldást jelent. Mi erre törekszünk.

A másik, ami nagyon súlyos kérdés volt, és komoly vitát generált, tulajdonképpen az európai uniós társulási szerződés kapcsán a tőke szabad áramlásáról szóló fejezettel kapcsolatos eltérő álláspont. A bizottság kormánypárti többsége egyértelműen fogalmazta meg, hogy el kell döntenünk, hogy uniós tagállamként részt veszünk az uniós versenyben, élvezzük annak előnyeit, és felvállaljuk az uniós jog által előírt korlátokat. Amennyiben a társulási szerződést mi újra kívánjuk fogalmazni, az annyit jelent, hogy az európai uniós tagságunk úgymond megszűnik, akkor viszont le kell mondani arról is, ez a bizottsági ülésen egyértelműen megfogalmazódott, hogy az előnyöket élvezzük.

Tisztelt Országgyűlés! Egy másik vitapontra szeretném a figyelmet ráirányítani, ami szintén a bizottsági ülésen vetődött fel, ez pedig a földlízing körüli vita. Azt gondolom, majd a plenáris ülésen, majd még további viták során tisztázzuk a helyzetet. A többség álláspontja az, hogy a földlízinget nem kívánjuk a földtörvényben lehetővé tenni, ugyanis ez hosszú távon azok számára, akik a földlízinghez jutnak, jelentős előnyöket jelent.

Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság mint kerettörvényt a törvénytervezetet elfogadásra javasolja, mint ahogy már jeleztem a szavazati arányokat. Azonban egyértelművé tette a bizottság, hogy néhány ponton képviselői módosító indítványokkal segítjük, hogy a törvény még elfogadhatóbb legyen, még jobban szolgálja a magyar gazdákat, és nyilván a családi gazdaságokról és az üzemszabályozásról szóló törvénnyel együtt tudjuk megakadályozni a külföldiek földszerzését.

Még egyszer ismételve és összegezve, a bizottság elfogadásra és nyilvános vitára ajánlja a tervezetet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 340-342 2012.10.30. 16:31  77-353

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Súlyos örökségünk van, ez a törvénytervezet, majdani törvény ezt hivatott megváltoztatni, ezt hivatott rendbe tenni. A törvénytervezet júliusban már a parlament honlapján olvasható volt, azt gondolom, hogy elég élénk érdeklődésre talált, biztos vagyok benne, hogy akit érintett, akit érdekelt, az alaposan áttanulmányozta.

Én e késői órán nem szeretnék részletekbe menően, ismételten azokra a kérdésekre rátérni, amit Font Sándor képviselőtársam az előbb igen részletesen és pontos sorrendben a Ház elé tárt. A magam részéről inkább néhány szempontot szeretnék kiemelni, amit nagyon fontosnak tartok a törvény tárgyalása kapcsán. De mielőtt erre rátérnék, szeretném jelezni, hogy nem véletlen az, hogy a házbizottság úgy döntött, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a módosító javaslatok beadására.

Pontosan érzékeli a kormány és a kormányzó pártszövetség is azt, hogy ez a nemzet sorsát hosszú időre meghatározó döntés, és ez a döntés úgy szól hosszú távra, hogy visszafordíthatatlan. Ha a döntés megszületik, onnantól kezdve már nem lehet, ha mondjuk, egy földadásvétel megtörtént, nem lehet semmissé tenni, legalábbis Európában ez nem szokás.

(19.40)

A célt engedjék meg, hogy kiemeljem. Mi a célja a földtörvénynek? Az, hogy véglegesen rendezze azt a ma kusza, átláthatatlan, kezelhetetlen birtokszerkezetet, ami kialakult. De azért egy dologra szeretném a figyelmet ráirányítani, bármilyen késő is van: a földet megtartani jogszabályokkal egy átmeneti idő alatt lehet, de a földet stabilan megtartani igazán a helyben lakó gazda kezében akkor lehet, ha a helyben lakó gazda képes jövedelmet termelni, képes a földet úgy hasznosítani, beleértve ebbe a különböző termelésszerkezetet, beleértve ebbe a diverzifikációt, beleértve ebbe mindent, úgy, hogy abból a család valójában megéljen. Nekem az a meggyőződésem, hogy a birtokok megtartásához a földtörvény kapcsán, arra is oda kell figyelni, hogy mennyire képes jövedelmet termelni a gazda.

Én megkövetem képviselőtársaimat, de a mai nap folyamán pont vidéken egy jóval korábbi időpontban megszervezett rendezvény miatt, vidéki fórum miatt voltam kénytelen távol maradni a kora délutáni óráktól, de amit tudtam, telefonon hallgattam a vitából. Engem, őszintén megmondom, kicsit meglepett, amikor a polémia arról erősödött fel, az volt a vita lényege, hogy most akkor hány hektár lehet. Természetesen az alaphelyzet az, hogy családi gazdaságok, ez az alap, ez a bázis. De valaki említette a kárpótlást. Göndör képviselőtársam, szeretném jelezni: a kárpótlásra szükség volt, azt az állapotot, azt a történelmi bűnt nem lehetett fenntartani a rendszerváltást követően, ami indokolttá tette a kárpótlást, viszont az, ahogyan a kárpótlás végbement, ahogyan lezajlott, sajnos szintén tetőzte a bűnt. Miért? És itt térnék vissza a földhöz. Azért, tisztelt képviselőtársaim, ha valaki annak idején részt vett árverésen, megmondom őszintén, én nem vettem részt, nem vettem részt, nem voltam hajlandó tárcsát fogni a kezembe, annyira nem értettem vele egyet. Miért? Azért, mert minden egyes táblára, minden egyes birtoktestre külön licitáltak, és szabdalták. Csak amikor itt ma is felvetődött, hogy mik az erősségeink, mi a magyar vidék, a magyar agrárgazdaság erőssége, nem a tömegtermelés, hanem a minőségi termelés. Itt bizony az egyik hatalmas ágazatunk, a vetőmagágazat 150-160 milliárdos árbevétel, egy ágazat, és ez bizony, ha az adottságainkat kihasználjuk, a föld minőségét, az itt visszatartható vizet az öntözéshez, azt a tudást, azt a képességet és azt a klímát, ami itt van Magyarországon, az emberek tudását, képességét és az eddig felhalmozott ismereteit, akkor ez egy kitörési pont lehet Magyarország számára.

Gondolom, nem kell magyarázni az itt lévő szakembereknek, mit jelent az izolációs távolság, mit jelent az, hogy vetőmagot milyen birtoktesteken lehet termeszteni. Igen, ez az egyik. A másik az, hogy az együttműködés, amelyben próbáljunk meg segíteni, szóba állni egymással. Ez nem véletlen, nem egy ilyen barátkozási hullám tört most ki rajtam, hanem egyszerűen az az érdekünk, és ezt úgy a mai nap folyamán is igen határozottan üzenték velem a gazdák, ide, az ország Házába is, hogy egyet kérünk tőletek: a mi bőrünkön ne osztozzatok, ne osztozkodjatok, hanem értsétek meg, hogy értünk kell dolgoznotok. Én ennek figyelembevételével mondom azt, hogy bizony a kárpótlás nagyon súlyos következményeit is most kell rendezni, úgy, hogy megtartani a földet, de úgy rendbe tenni a földnyilvántartást, hogy védhető legyen magyar tulajdonban a föld, úgy kialakítani a birtoktesteket, úgy meghatározni az öröklést, meghatározni a vásárlást és meghatározni a bérletet, hogy az minél gazdaságosabban, minél jövedelmezőbben működő birtoktestekké alakulhasson ki.

Ezt, kedves képviselőtársaim, azért kívántam elmondani, mert ez az esztendő, ha valami, megtanított bennünket. Megmutatta ez az év, mit jelent az, hogy nincs öntözés. Ez súlyos bűn, de hála a jó égnek, hála a jó istennek, most már megtörténik az intézkedés, folyamatban volt már az év során is, és végre az öntözés kiteljesedése a következő esztendőben reményeim szerint már érzékelhető lesz. Miért mondom ezt? 300 milliárdos kárunk van, 300 milliárdos kárunk van, és kedves képviselőtársaim, rendezetlen birtokokkal, néhány hektáros miniparcellákkal. Mert nem az az igazság, hogy egy-egy gazdának 2-3 hektár földje van, hanem rendezetlenek, egymástól szétszórtan helyezkednek el. Tehát ez is most a feladatunk a törvényalkotás kapcsán, nyilván erre vonatkozóan is lesznek még további javaslataink.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szakmai megfontolásokon túl még egy szempontot figyelmükbe kell ajánlanom. Ma itt polémia alakult ki abból, hogy az európai uniós társulási szerződést hogyan értelmezzük. Erről lehet nagyon hosszú vitákat nyitni. Azt gondolom, ezt senki nem vonhatja kétségbe, hogy ma az agrártámogatások összege, a területalapú támogatások összege ma nagyobb, mint az egész agrárgazdaság éves jövedelme. Ha mérleget vonunk, tulajdonképpen a gazdák jövedelme nagyrészt a támogatásokból származik, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy milyen fejlesztéseket hajtottunk végre. Az egy másik kérdés, hogy a fejlesztéseket azok hajtották-e végre, és ott hajtották-e végre, ahol tulajdonképpen arra szükség lett volna. Itt nagyon komoly gondjaink vannak, azt viszont mindenki tudja, hogy az ÚMVP, az Új Magyarország vidékfejlesztési program tervezése mikor történt, és a programok végrehajtása, a pályázatok elbírálása nagyrészt megtörtént, innentől kezdve kész helyzet volt. Most viszont a földbirtokrendezés, a földtörvény elfogadásával egy időben folyik a 2014-2020 közötti tervezési időszak is.

Tehát azt szeretném jelezni, hogy annak realitása, hogy Magyarország most az Európai Unióból kilépve, itt a Kárpát-medencében egy önálló agrárgazdaságot alakít ki, ismerjük a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatrendszerünket, ismerjük a helyzetünket, azt gondolom, jelző nélkül erre egyikünk sem kíván senkit kapacitálni. Azt gondolom, nekünk egy lehetőségünk van: az összes rendelkezésre álló eszközzel segíteni a helyben lakó gazdákat, segíteni a fiatal gazdákat, igen, egyetértve azzal, hogy a fiatal gazdáknak akár a tulajdonszerzésben, akár a használat tekintetében elsőbbségük kell hogy legyen. De itt szeretnék aláhúzni még egy nagyon fontos tényezőt, azt, hogy a gazdaságátadási támogatás is legalább ennyire fontos, mert igazán a családi gazdaságok akkor alakulnak ki, ha a szülőktől átvett birtokokat a gyerek a maga tudásával, képességeivel továbbfejleszti.

(19.50)

Apropó, a tudás. Keveset beszéltünk erről, de a föld egy különleges jószág, a földet elhagyni nem lehet, és a földet meg kell művelni, méghozzá, azt gondolom, nemcsak gazdaérdek, hanem nemzetgazdasági érdek is, hogy minél magasabb színvonalon, minél nagyobb jövedelmet realizálva.

Azt gondolom, ez az év megmutatta - és még ezt szerettem volna önök elé tárni -, hogy bizony van, hogy az egyik tábláról le tudtak szedni, a szomszédos tábláról be tudtak takarítani 8 tonna kukoricát, a mellette lévő tábláról pedig kettőt. Kedves Képviselőtársaim! Én azt gondolom, figyelve arra is, hogy természetesen nem a műtrágyára kell alapozni, figyelve arra is - ma éppen, zárójelben jegyzem meg, egy mélyalmos technológiai rendszert mutattunk be a sajtónak is üzemelés közben, ahol jelentős mennyiségű szerves trágya keletkezik, ami segíti a gazdálkodásban a földet használó gazdákat (Gőgös Zoltán: Ez is korlátos, Pista!), ez nagyon-nagyon fontos; és nagyon-nagyon szerencsétlen dolog volt az, hogy csak és kizárólag szinte iparszerű telepek működtetésével, csak a hígtrágyára alapozva több tíz-, közel százmilliárdos nagyságrendben használtak fel fejlesztési forrásokat arra, hogy betonmedencéket gyártsanak, hogy majd 120-150 milliós gépekkel a talajba injektálják a hígtrágyát. (Gőgös Zoltán: Pista, ez az előírás!) Ez is egy módszer, csak az biztos, hogy egy-egy ilyen objektum létesítésénél az élőmunkaigény szinte minimális, ezzel nagyon nehéz lesz a földet megtartani. Tehát már itt térek vissza arra, hogy nyilván olyan technológiai rendszerekre is szükség van, nincs csak fehér és csak fekete, igenis van egy egymásra épülő agrárgazdaság, ezt szerettem volna aláhúzni, és a szembeállítás helyett vagy a szembenállás helyett igenis az együttműködés, a gazdaság egyes ágazatainak az egymásra épülése nagyon fontos.

Miért hangsúlyozom ezt, kedves képviselőtársaim? Azért, mert itt szóba került, hogy egyik pillanatról a másikra azonnali döntéssel letakarítani mindent. Ezt a gazdaság és a magyar emberek szenvedik meg. Lovas nemzet vagyunk, de ennyire ne legyünk, hogy egyik pillanatról a másikra, minden átmenet nélkül, minden kifutás nélkül vagy minden felkészülési idő nélkül hozunk nagyon durva döntéseket. Meggyőződésem, hogy egy tisztességes párbeszéddel ezek a kérdések kezelhetők, rendezhetők.

Elnök úr, egyetlen percet kérek, ha lehetséges!

ELNÖK: Igen, természetesen, Házszabály szerint plusz egy.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Ezt pedig azért szerettem volna kérni, mert szeretném aláhúzni, hogy az üzemszabályozásról és a családi gazdaságokról szóló törvény jelenleg készül. Ez az alap, a föld forgalmáról szóló törvény, és ennek a működését, ennek a kiteljesedését szolgálja és a részletszabályait tartalmazza majd az üzemszabályozásról szóló törvény. Igazán ez lesz az, amelyik védelmet lesz képes adni a helyben lakó gazdának.

A bizottságokról pedig csak annyit - és remélem, még úgyis a részletes vitában ezt átbeszéljük -, igen, természetesen a bizottságokat meg kívánjuk tartani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a lízinget pedig nem kívánjuk a földtörvényben véglegesen rögzíteni, ezt szeretném egyértelművé tenni. (Gőgös Zoltán: Pista, lízing többféle van, vigyázzál!) Mint ahogy ezt tettem a bizottsági ülésen is.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 376 2012.11.19. 0:13  356-384

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Heintz Tamás képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 335 2012.12.10. 11:45  326-396

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nagy jelentőségű az a törvénymódosítás, amely előttünk áll. Meggyőződésem, hogy a történelem során ritkán tárgyal a Ház ilyen horderejű kérdést. A magyar nemzeti vagyon meghatározó részét érinti, de nemcsak mint vagyont, hanem a vagyon használata során a vidéki emberek életminőségét alapjaiban befolyásolja. Éppen ezért meggyőződésem, hogy a Háznak érdemben felelős döntést kell hoznia minden körülmények között.

Miről is szól ez a törvénymódosítás? Ez a törvénymódosítás, már az alaptörvény módosítása, arról szól, hogy teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a termőfölddel, a termőföld tulajdonlásával, használatával, az üzemszabályozással összhangban, a termelés során működő integrációk, szövetkezések - vagy nevezzük bárminek, összefogásnak - során valóban olyan helyzetet tudjunk teremteni, ami a vidéki emberek élethelyzetét javítja.

Tisztelt Országgyűlés! Tehát ez a törvénymódosítás - ez a bizottsági ülésen is elhangzott - nem szól másról, mint az esélyét teremti meg, méghozzá a törvények tárgyalását megelőzően, hogy úgy kezdjük el tárgyalni a törvényt, úgy készüljünk fel az egyes jogszabályok kimunkálására, megtárgyalására, megvitatására, hogy ez kétharmados, hosszú távon tervezhetőséget, stabilitást és kiszámíthatóságot adó törvénytervezet lesz majdan, ami megalkotásra kerül, amit a Ház jó előre bejelentve sarkalatos törvényként kíván a parlamenti többség közreműködésével elfogadni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Erről szól ez a mai vitánk, mert ne tagadjuk, verseny van, nemcsak Magyarországon van verseny, hanem Európában is és a világban is. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a stabilitás elemi érdekünk, akkor meggyőződésem, hogy az alaptörvény módosítása során jó irányba haladunk, és meggyőződésem, hogy ez csak akkor ad igazi stabilitást, igazi kiszámíthatóságot, ha a törvény sarkalatos módon kerül elfogadásra. Miért?

(21.10)

Azért tisztelt képviselőtársaim, mert egyszer és mindenkorra: a kormány programjában szerepel, a Darányi Ignác-tervben szerepel, hogy a birtokpolitikát, a birtokpolitika irányát meg kell határozni ahhoz, hogy hosszú távon valóban lehessen tervezni. Miért is van szükség a törvénymódosításokra? - amiről miniszter úr részletesen beszélt, én nem fogom megismételni a miniszter úr által elmondottakat, de hivatkozni szeretnék néhány szempontra.

Rendezett viszonyokra van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Aki ismeri a termőföldek nyilvántartását, aki ismeri a termőföld tulajdonosaira, használóira vonatkozó adatokat, aki ismeri a földhivatalok működését, az pontosan tudja, hogy a rendszer ma jelentős mértékben átalakításra szorul, felülvizsgálatra szorul. Egy érdemi, a nyilvántartásban alapvető fejlesztésekre, változtatásra van szükség ahhoz, hogy elérjük a rendteremtés keretében, hogy minden négyszögöl termőföldről tudjuk, hogy ki a tulajdonosa, ki a használója, ki a jogszerű tulajdonosa, és ki a jogszerű használója. Mert csak akkor tudjuk igazán kiszűrni azt, aki ott jogszerűtlenül, jogellenesen tulajdonol földet vagy jogellenesen használ földet, vagy jogellenesen szerzett, és nyilván ehhez majd ennek a jogszerűségét később akarja igazolni.

Pontosan ezért úgy gondoljuk, hogy a szükséges törvények megalkotása elodázhatatlan, hisz amint miniszter úr említette, a moratórium lejárt. A magyar termelők, tulajdonosok, gazdák védelme megszűnik, és nemcsak a külföldi, hanem a hazai spekulánsokkal szemben is. Ne tévesszük szem elől: hatalmas a tőkenyomás, a migrációs tőke a határokon fölsorakozott, várják, hogy megszűnjön a moratórium. Pontosan ezért lesz egyértelmű az az üzenet, tisztelt képviselőtársaim, hogy sarkalatos törvényben - és reményeim szerint ebben képviselőtársaim partnerek lesznek, akik a vidékért aggódnak - határozzuk meg, rögzítve a magyar alaptörvényben, hogy a termőföld tulajdonlása, használata, az üzemszabályozás, az integrációra vonatkozó tételek sarkalatos törvényben kerülnek rögzítésre.

Tisztelt Országgyűlés! Dönteni kell. Dönteni kell, hogy milyen birtokpolitika legyen. Dönteni kell, milyen legyen az üzemi struktúra, dönteni kell, milyen legyen az integráció, és - amiről az előbb beszéltem, sokszorosan aláhúzva -, hogy milyen legyen a birtokpolitika. A termőföldek forgalmáról szóló törvény kapcsán már erről ebben a házban, itt a ház falai között hosszú vitát folytattunk. Most azt gondolom, hogy az a kérés teljesül, hogy együtt tárgyaljuk meg az összes, a tulajdonlással, a használattal, az üzemi struktúrával, a birtokpolitikával és az integrációval összefüggő törvényeket. Azt gondolom, hogy ez volt az elvárás.

Az a meggyőződésem, hogy ezt nekünk itt, e ház falai között a most elfogadott alaptörvény-módosítást követően a tavaszi ülésszak alatt közösen kell megvitatnunk, és közösen kell elfogadnunk. Ez nem kis feladat, ez tény, viszont az emberek, a vidék ezt várják. A gazdaság szereplői ezt várják el. Ma délután a bizottsági ülésen - hisz az integráció kapta a legtöbb kritikát - elmondtam egy adatsort. Szeretném még egyszer megismételni. Anno, mi azt vállaltuk a programunkban, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jövedelem lehetőleg nagyrészt ott maradjon, ahol az keletkezik. Ezzel szemben nyilvános adatok, a gazdasági társaságok mérlegei - bármelyik képviselőtársam átnézheti, jómagam megtettem ezt az elmúlt öt évre visszamenőleg. Még ezelőtt három-négy évvel volt kimutatható jövedelem a Magyarországon az integrációt végző multinacionális társaságoknál. A 2011. évi adatsort hadd ajánljam szíves figyelmükbe. A 2011. évi nyilvános mérlegadatokból három cég adatait részletesen megvizsgáltuk. A három cég összesített adata: 330 milliárd árbevétel csak a gabonapiacon, tehát meghatározó. A 330 milliárdos árbevételnél a mérleg szerinti eredmény mínusz 13 és fél milliárd forint. Azt gondolom, hogy nyilván ennek megfelelően adóztak is.

Természetesen tudjuk, hogy ezen cégek Magyarországon működő multinacionális nemzetközi vállalatok leányvállalatai. Természetesen egy-egy magyarországi úgymond ügynöki irodát működtetnek. Természetesen az anyacégen keresztül a profitot úgy vonják el, ahogy az éppen nekik tetszik. A kérdés, azt gondolom, valamennyiünk számára egyértelmű: indokolt-e ezen a helyzeten alapjaiban változtatni? A kérdés viszont úgy is felvetődik, hogy képes-e a magyar gazdatársadalom, ismerve az elmúlt 22 év teljesítményét, a piacokon megszervezni önmagát ilyen pénzügyi helyzetben és ilyen tőkenyomás mellett? Azt gondolom, a kérdés költői. Tehát ezt egyértelmű törvényi szabályozással és egy nemzeti szintű együttműködés keretében lehet és kell megvalósítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a lehetőségeink adottak. Meggyőződésem, hogy a Magyar Országgyűlésnek a vidék sorsáért aggódó képviselői érdemben járulnak hozzá ahhoz a jogalkotói munkához, hogy valóban úgy zárjuk ezt a parlamenti ciklust, hogy a vidék, a termőföld, a gazdálkodás, a jövedelemtermelő képesség, az összefogás tekintetében azt, amit maga elé kitűzött, azt a célt elérte. Mi pedig elmondhatjuk, hogy hozzájárultunk ahhoz, hogy az emberek boldogulását segítettük. Ez a feladatunk, és azt gondolom, nem kevés. Nem kívánom a költő sorait idézni, de talán egyetlen sort: "s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés."

Köszönöm. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 339 2012.12.10. 1:35  326-396

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Alelnöktársam! Azt gondolom, hogy tökéletesen egyetértünk, hiszen arról van szó, hogy az alaptörvényt annak érdekében módosítjuk, hogy az elkövetkező időszakban, a tavaszi ülésszak alatt megalkotásra kerülő törvények sarkalatos törvényként legyenek meghatározva, és minden olyan szempont, ami a hazai földtulajdonosok védelmét, a földhasználók védelmét - most a magyar gazdákról beszélek - biztosítja. Minden olyan feltételt ezekben a törvényekben biztosítsunk, most a mai napon úgy érzem, hogy a vita arról folyik, hogy szükséges-e ezekhez a törvényekhez az alaptörvény módosítása, hogy ezeket a törvényeket sarkalatos törvényként tudjuk elfogadni.

Nekem meggyőződésem, hogy ebben nekünk egymással nincs vitánk, hiszen valamennyiünknek az a célja, hogy mire a moratórium megszűnik, mire gyakorlatilag lehetővé válik a tagállami állampolgárok földszerzése Magyarországon, addigra az Európában egyébként általános gyakorlatot, amit semmi nem tilt, sőt kívánatos, átvegyük mi is az összes szabályozás tekintetében, és legalább olyan védelmet tudjunk biztosítani, mint ahogy megteszik a hollandok, a dánok vagy a németek. Azt gondolom, hogy valamennyiünknek ez a közös érdeke.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 347 2012.12.10. 2:02  326-396

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ígérem, ma este ez volt az utolsó kétperces hozzászólásom, de talán személyes érintettség okán is kénytelen vagyok szót kérni.

Tisztelt Varga Képviselőtársam! A következő a helyzet. Remélem, az még nem bűn, ha valaki ért valamihez. Remélem, az is egyértelmű valamennyiünk számára - még egyszer szeretném megismételni illő tisztelettel -, hogy most Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról tárgyalunk, nem a termőföldek forgalmáról szóló törvényről. Azonban azt szeretném egyértelművé tenni, hogy az a módosító indítvány, amit képviselőtársaimmal benyújtottunk, az valóban a mi álláspontunkat tükrözi. Mindössze 38 módosító javaslat, kedves képviselőtársam, valahogy egy törvény a vitában érlelődik ki. Én nem hordom a bölcsek kövét, mint esetleg egyesek. Én nem hordom.

Tehát már rég túl vagyunk azon a fejezeten, hogy a helyi birtokbizottságok, a helyi földbizottságok kapnak-e vétójogot, vagy nem. Igen, kapjanak. Igen, meglesz a vétójoguk, biztos vagyok benne, ha ezt önök is úgy jónak tartják.

Képviselőtársam, nem zajlott le a módosító javaslatok vitája még bizottsági szinten sem. Tehát mindenek előtt vagyunk, ma ez a vita - illő tisztelettel jelzem - arról szól, hogy a sarkalatos... (Dr. Schiffer András közbeszólása.) Befejezem, képviselőtársam, biztosan megkapja ön is a szót. Most ez a vita arról szól, hogy a következő törvényeket, amikről majd a tavaszi ülésszakon vitatkozunk, azokat mint sarkalatos törvényt tárgyaljuk tovább, vagy nem.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 367 2012.12.10. 2:06  326-396

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, nem lesz két perc. Kedves Schiffer Frakcióvezető Úr! A legnagyobb sajnálatomra azt kell mondjam önnek, őszintén sajnálom, hogy nem volt itt, amikor tizenegynéhány percen keresztül elmondtam a frakció álláspontját, természetesen személyesen azonosulva azokkal a gondolatokkal, amiket kifejtettem. Sajnálom, hogy nem volt itt, mert így nem tudunk egymással igazán érdemben vitatkozni.

A másik, amit szeretnék aláhúzni: az gazdaság, amiről én beszéltem, és a gazdaság hosszú távú stabil és kiszámítható működését garantálni kell a legnagyobb nemzeti vagyonunk, a legnagyobb kincsünk, a termőföld esetében. Ha ön ezt megkérdőjelezi, akkor álljon oda a gazdák elé, és mondja el nekik, hogy ön nem akar se kiszámíthatóságot, se stabilitást.

S még egy szempontot hadd ajánljak a figyelmébe. Én nagyon figyeltem az önök elképzeléseit. Én nem vagyok jogász, és nem akarok önnel jogi kérdésekben vitatkozni, de ajánlom szíves figyelmébe az Európai Bíróságnak a termőföldek használatával, tulajdonlásával kapcsolatos eddigi ítéleteit. Ha gondolja, nagyon szívesen átadom önnek a köteteket. Mi azokból dolgozunk, és azok alapján próbáljuk kialakítani azt a módszert, amit Európában sem tudnak támadni. Szeretném önnek jelezni, hogy nem amatőr szórakozás folyik, hanem érdemi munka, európai szakjogászok felkérése alapján. Szívesen átadom önnek a köteteket, szíveskedjen áttanulmányozni, hogy milyen jogi esetek voltak eddig, és hogyan lehet igazán megvédeni a földet. Én nem megyek az ön területére, de engedje meg, hogy a mezőgazdasághoz talán egy kicsit én értsek jobban. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
296 57 2013.07.05. 0:50  49-61

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérem képviselőtársaimat, hogy tartózkodjanak a bekiabálásoktól. Ugyanakkor felhívom képviselő asszony figyelmét, hogy a stílusát ön választja meg, viszont kérem, hogy a magyar parasztságról illő tisztelettel szóljon ebben a Házban. Kikérem magamnak a magyar parasztság nevében! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Felszólalásra jelentkezett Turi-Kovács Béla képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Megadom a szót 5 perces időkeretben.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
315 212 2013.10.24. 10:39  1-243

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésnek egy szűkebb szeletéhez szeretnék hozzászólni, ez elsősorban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területe. Egy különösen érzékeny időszakban vagyunk az agrártámogatások tekintetében, hiszen valamennyiünk előtt ismert, hogy a 2007-13 közötti időszak lezárása, a források felhasználása, az azokkal való elszámolás előkészítése még erre az időszakra esik, és ehhez megfelelő forrásokat kell biztosítanunk. Ugyanakkor a 2014-20-as időszakra vonatkozóan a költségvetés fő számait az Európai Unió elfogadta, de valamennyiünk előtt ismert, hogy egy átmeneti esztendő lesz, tehát 2014 még átmeneti év, és itt elsősorban a nemzeti források biztosítása nélkülözhetetlen az ágazati támogatások tekintetében.

Ezek előrebocsátásával azt kell mondjuk, ismerve az agrár- és vidékfejlesztés teljes támogatási volumenét, hogy pozitív kilátásokra van lehetőségünk, hiszen az agrár- és vidékfejlesztés tekintetében a teljes támogatási volumen 703 milliárdról 724 milliárdra emelkedik. Még egyszer aláhúzva, ez a teljes támogatási volumen. Ez biztosítja azt, hogy az előző időszakban megkezdett támogatások lezárása megtörténjen, ugyanakkor az új időszakra való felkészülés is lehetővé váljon. Hiszen tudnunk kell azt, hogy az elkövetkezendő hét esztendő az, ahol a közös agrárpolitika keretében Magyarország, egy aránylag jó pozíciót kiharcolva esélyt kapott arra, hogy a felzárkózás, a versenyképesség megteremtése az ágazat számára elérhetővé váljon. Hiszen valamennyien tudjuk, hogy az Európai Unióban a támogatások versenye is zajlik, és csak zárójelben jegyzem meg, hogy most értük el a 100 százalékot, magyarul: az európai uniós régi tagállamokkal összefüggésben is, ugye, mi 25 százalékról indultunk, és most értük el a teljes támogatottsági szintet, a 100 százalékot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondjam, hogy a felkészülésre, az elkövetkező hét év felkészülésére ebben a költségvetésben a tárca részére egy 7 milliárd forintot meghaladó összeg áll többletforrásként rendelkezésre. Ennek azért van különös jelentősége, mert a programok elindításához a felkészülés, a gazdaság szereplőinek helyzetbe hozása most kell hogy megtörténjen. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a nemzeti támogatásokra különösen szükség van azért, hogy a megkezdett programokat érdemben le tudjuk zárni. 2014-ben a megkezdett programok lezárására, olyan támogatások meghirdetésére, olyan források biztosítására, amelyek még az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre állnak... - hiszen valamennyiünk előtt ismert, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési programban sajnos olyan szerződések köttettek, ahol a beruházásra pályázatot elnyert vállalkozásoknak nem volt előírva, nem volt kötelezővé téve az, hogy ha nem kívánják a beruházást megvalósítani, akkor határidőhöz kössék ennek bejelentését, és a legutolsó pillanatig lehetőségük van arra, hogy esetlegesen egy elmaradó beruházást bejelentsenek. Nyilván erre a kormány megtette a szükséges intézkedéseket, és a 2014-es évben erre 224 milliárd fejlesztési forrás áll rendelkezésre.

Azt gondolom, hogy az állattenyésztés fejlesztése, a kertészeti gépek támogatása, az élelmiszer-ipari fejlesztések nélkülözhetetlenek, fontosak az ágazat működésének szempontjából is. Azonban azt is egyértelművé kell tegyük, hogy például az "Igyál tejet" program, az iskolagyümölcs-program, a tészek, bészek támogatása úgyszintén jelentős mértékben növekszik. Meggyőződésem, hogy azon túl, hogy forrást biztosítunk az egyik oldalon, ez hatással van a termelői oldalra, hiszen magyar termékek kerülnek az iskolába, a gyerekekhez, ugyanakkor ez hatással van az ágazat szereplőire és a gyerekekre egyaránt. Persze indokolt, és ez a bizottsági üléseken is felvetődött, és valószínű, hogy erre majd teszünk is javaslatot, hogy ne csak az iskolákban, hanem - nem lehet elég korán kezdeni - már az óvodáskorban a lehetőséget biztosítsuk az egészséges magyar élelmiszerek fogyasztására, azaz az óvodát is bekapcsoljuk ebbe a programba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos még kiemelni azt, hogy a Turizmus Zrt., illetve most már a Turizmus Zrt. kereteiben működő Agrármarketing Centrum esetében nem tudtunk igazán jelentős növekedést elérni. Éppen ezért nyilván ezen pont is az lesz, ahol majd jelezzük, és módosító javaslatot teszünk annak érdekében, hogy az Agrármarketing Centrum megfelelő forrásokkal rendelkezzen. Ezt, azt gondolom, nem kell hosszan magyaráznunk, hiszen a marketing az, ami a versenyképességet nagyon nagy mértékben segíti, és ebben a hatalmas nemzetközi versenyben fontos, hogy a gazdaság szereplői szervezetten tudjanak nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is megjelenni.

(19.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos szólnom még arról, hogy a közvetlen támogatásokon túlmenően vannak olyan programok is, amelyek nem a támogatást segítik, azonban a források biztosítása érdekében kedvezményes támogatott hitelprogramok segítik az ágazat működőképességét. Meggyőződésem, hogy ezek a különböző hitelprogramok olyan mértékben tudják segíteni az ágazat működését, fejlesztését, amely megfelelő stabilitást tud adni. Itt különösen a forgóeszközhitel-programok esetében kell hogy kiemelten szóljunk.

Tisztelt Országgyűlés! Az a meggyőződésünk, hogy a kormány az agrár- és vidékfejlesztés vonatkozásában a költségvetés összeállításánál különös tekintettel volt arra, hogy az elkövetkező időszakban mindenképpen legyen lehetőség a felkészülésre; amikor az uniós támogatások, az uniós források megnyílnak, akkor lehetőleg a forrásokat olyan célokra használjuk fel, amelyek közvetlen a termeléssel, a feldolgozással, a piacra jutással kapcsolatosak. Ez a költségvetés ennek a célnak, ennek a törekvésnek a megalapozását segítette, segíti. Meggyőződésünk, hogy néhány módosítóval valóban elmondhatjuk azt, hogy az ágazat szereplői ezzel a költségvetéssel elégedettek lehetnek. Természetesen gazdaember még soha nem volt elégedett, nem is lesz, hisz mindig lehet jobb, mindig lehet eredményesebb költségvetést összeállítani. Azonban ha a lehetőségeket, a valós, reális lehetőséget vesszük figyelembe, akkor ez a költségvetés az ágazat szereplőinek érdekét szolgálja, összhangban a nemzetgazdasági érdekekkel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
315 216 2013.10.24. 2:01  1-243

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves képviselőtársam felé csak annyit kell közöljek némi pontosítás végett, hogy ez nem hit, ez realitás kérdése. Nekem ne higgyen el semmit, a tényeknek, a számoknak higgyen.

Azt valamennyien tudjuk, hogy a hétéves költségvetésnek csak a fő számait ismerjük, magát a konkrét intézkedést nem. Ezért bátorkodtam jelezni, hogy az előkészítés időszakában vagyunk. Arra viszont a kormány a 2014. évben 40 milliárd forint forrást biztosít, hogy megfelelő módon tudjon felkészülni az ágazat, a 7,4 milliárdos, közvetlen a felkészülést szolgáló program mellé már közvetlen a termelői szférába tett több mint 40 milliárd forintot. Ez az egyik.

Kedves Képviselőtársam! Csak azért, hogy az emlékezetet felfrissítsem: kik és mikor tárgyalták le az európai uniós csatlakozást? Kik tárgyaltak Koppenhágában, kik írták alá a társulási okmányt? Hát legyen olyan kedves már, nézze meg a dátumot, hogy 2004-ben kik kormányoztak (Gyöngyösi Márton: Az már csak az aláírás. Ki tárgyalta le?), kik voltak... Bocsánat, akkor még ennek a Háznak a falai között valamit tisztáznunk kell, kedves képviselőtársaim.

A fejezetek lezárása nem azt jelentette, hogy az a végső megállapodás. Az utolsó megállapodás, az utolsó alku, jó, ha tudják, Koppenhágában volt, mert ott ismételten mindent mérlegre tettek. Szíveskedjenek ebben egy kicsit mélyrehatóbban tájékozódni, nagyon pontos információjuk lesz, meg tudják szerezni.

Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
315 220 2013.10.24. 0:26  1-243

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Magyar Zoltán képviselőtársamat arra kérem, és szívesen leszek segítségére megfelelő háttéranyagokkal, tanulmányozza az európai uniós csatlakozásra való felkészülést, annak dokumentumait és azokat a dokumentumokat, amelyek alapján az uniós csatlakozás megkötésre került. Szívesen segítek önnek akár személyesen is.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 54 2013.11.19. 6:24  53-117

JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2012. évi CXXVI. törvény módosítására Győrffy Balázs képviselőtársammal nyújtottunk be törvénymódosítást. Ennek a törvénymódosításnak az az oka, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara 2013. március 28-án történő megalakulása óta jelentős változások következtek be. Többek között szeretném jelezni, hogy azóta elfogadásra került az Európai Unió hétéves költségvetése, azóta a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megállapodást kötött a kormánnyal egyes közfeladatok átvételére, és az eltelt időszakban a kamara kialakította a szervezeti struktúráját. Nyilván ezen hatalmas munka közepette előkerültek olyan hiányosságok vagy hibák, amelyek orvoslása mindenképp szükséges ahhoz, hogy a versenyképesség javítása érdekében, a kamara harmonikus és eredményes működése érdekében a változtatásokat végrehajtsuk.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen változtatások között szerepel például, a teljesség igénye nélkül ki kell hogy emeljem, hogy az Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara az európai uniós új költségvetés tükrében egy új, gazdatámogató, tanácsadó informatikai rendszert kíván létrehozni annak érdekében, hogy valóban hatékonyan tudja segíteni a tagságát. Ez részben azért fontos, azért kiemelendő, mert európai, sőt nemzetközi szinten is egy hatalmas verseny bontakozott ki. Eddig azért küzdöttünk uniós szinten is, hogy minél több forrást tudjunk az ország számára megszerezni, ma pedig azért kell nagyon határozottan és keményen dolgoznunk, hogy ezen források felhasználása minél szélesebb körűen, minél nagyobb szakmaisággal és valóban valamennyi, az agrár- és vidékfejlesztésben érdekelt, a legkisebbtől a legnagyobb vállalkozásokig, magánszemélyektől a nagyvállalatokig valóban minél jobb eredményt tudjunk elérni, realizálni.

Ennek érdekében fontos volt meghatározni azt például, hogy a tagsági kör tekintetében kell-e változtatni vagy nem. Sokak számára meglepő volt, de például most az új módosítással be kívánjuk vezetni az önkéntes tagság lehetőségét, hisz időközben több olyan megkeresés történt a kamara irányába, hogy ők szeretnének önkéntesen tagjai lenni a kamarának, és az eredeti törvény például ezt a kérdést nem rendezte.

(12.20)

De nagyon fontos, és szeretném külön kiemelni, ahhoz, hogy magas színvonalú szolgáltatás legyen, a tanácsadó hálózat professzionálisan működjön, ahhoz, hogy az elektronikus információ átadása-áramlása, tehát az információk gyors elérése lehetővé váljon, ahhoz, hogy valóban magas színvonalú gazdasági programok kidolgozására legyen képes a kamara valamennyi ágazati szereplő bevonásával, ehhez nyilván megfelelő, a gazdaságot reprezentáló adatállományra van szükség. Tehát a gazdaságszerkezeti nyilvántartást a kamarának ki kell alakítani, hisz ez a mindenkori programalkotás, a mindenkori tanácsadásnak az alapja.

Fontos, hogy a szakmaközi szervezetekkel történő együttműködés valóban harmonikus és kiegyensúlyozott legyen. A kamara gyakorlatilag 12 szakmai szervezettel kötött eddig együttműködési megállapodást, és van néhány kérdés, amit a törvény alapján kell hogy rendezzünk. Talán nem elhanyagolható az sem, hogy a tevékenységi körök rendezése miatt is indokolt a törvénynek egy rövid módosítása, ami azt jelenti, hogy néhány nagykereskedő cég nem volt kötelezően a kamara tagja, mondjuk, csak a gabona-nagykereskedelmet, ha kiemelem, gondolom, ez elégséges; ugyanakkor van néhány a kiskereskedelemből a TEÁOR-számok alapján a kötelező tagok közé soroltatott cégforma, ami viszont nem kell hogy a kamara tagja legyen.

Még egy dolgot szeretnék kiemelni, az pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával történő együttműködés alapján az, hogy a tagsági kör tekintetében néhány kérdést rendezni kell.

És utoljára hagytam a közérdekű kereset indítása lehetőségének a megteremtését, hisz a kamara a tagjai érdekében, ha egységesen és szakmai alapon fel kíván lépni úgy, hogy védje a tagsága érdekeit, akkor ezzel a jogosítvánnyal feltétlen rendelkeznie kell.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezen módosítások elsősorban a kamara megalakulása óta történt változások miatt kell hogy megvalósuljanak, másrészt pedig a gazdaságfejlesztéssel összefüggő lehetőségeinknek a jobb kihasználása érdekében. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák kezdeményezésünket.

Elnök úr, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 116 2013.11.19. 10:03  53-117

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég hosszú időt vett igénybe a vita. Engedjék meg, hogy én a reagálásomban a törvénymódosításról szóljak, ne arról, hogy itt a választások előtt a plenáris ülésen lefolytatott politikai vita kapcsán milyen szélsőséges megközelítések kerültek a középpontba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni azoknak, akik érdemben kifejezték álláspontjukat a törvénymódosítással kapcsolatban. Schiffer képviselő úr már nincs itt; egyértelművé tette, hogy igen, ők fontosnak tartják ezt a módosítást.

Nekem az a meggyőződésem, és ez vezérelt bennünket a törvénymódosítás benyújtásakor is, és ez talán a mai vitában kijött, mert senki nem mondta képviselőtársaim közül, hogy nem akarnak egy erős agrár-, élelmiszer-gazdaságot, nem akarnak élhető vidéket, nem akarják azt, hogy a magyar gazdák ott tudjanak élni, ahol eddig is éltek, és meg tudják tartani értékeiket, vagyonukat, sőt gyarapítsák azt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben egyetértettünk, úgy érzem, mindenkinek a támogatását bírja ez a megközelítés.

Ott már voltak viták, hogy akkor ezt hogyan lehet, milyen módon megoldani. Kérem tisztelettel, többen egyébként azt nem vitatták, hogy egy szolgáltató kamarára, egy szolgáló kamarára van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném aláhúzni, igen, ez a kamara szolgál és szolgáltat a tagsága által és a tagsága érdekében, és bármennyire is azt mondják, hogy kormányzati hatáskört vagy feladatot nem lehet átvenni, a kormány világosan érzékelte akkor, amikor a megállapodást megkötötte a kamarával, hogy a gazdaság szereplőinek az önkormányzata képes egy nemzeti vidékprogramot, egy nemzeti agrárgazdasági programot megvalósítani.

Kedves Képviselőtársaim! Vegyék észre, ez a folyamat zajlik, ezek a módosítások pedig ennek a folyamatnak a segítését szolgálják. Nem arról van szó, hogy nem volt működőképes a törvény. Arról van szó, még egyszer szeretném aláhúzni, és ezt egyébként többen érzékeltették, hogy időközben, amióta a kamara megalakult, azóta már van egy elfogadott uniós költségvetés. Bátorkodtam már az első körön tájékoztatni önöket, és most is aláhúznám, hogy mi motiválta a módosítást: az, hogy eddig azért küzdöttünk, hogy legyen elegendő uniós forrás, mert igenis erre szükség van, és azt gondolom, senki nem akarja, hogy a gazdák támogatottsága csökkenjen. Most viszont azon dolgozunk, hogy egy egységes, erős agrár-, élelmiszer-gazdaság jöjjön létre úgy, hogy egy szervezeten belül a belső párbeszéd szülessen meg.

Kifogásolták az adatokat. Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy lesz még lehetőség majd a részletes vitában is az egyes paragrafusokat kiértékelni, kielemezni, sőt még lesz egy bizottsági ülésünk is. Kérem tisztelettel, nem a gazda szolgáltatja az adatot nagyrészt, részben ő is, de a különböző szervezetek pontosan azért szolgáltatják az adatot a gazdasági önkormányzatot működtető köztestületnek, hogy a gazdasági folyamatok értékelése, elemzése, az egységes szolgáltatási rendszer, a tanácsadás, a gazdasági információk biztosítása, a gazdasági folyamatok előrejelzése, az egyes beruházásoknál, a fejlesztéseknél a konkrét, korrekt érdemi tanácsadás valósuljon meg.

Elképzeli valaki azt, hogy az elkövetkezendő hét esztendőben az uniós források megfelelő szinten történő, átgondolt és okszerű felhasználása elengedhetetlen? Szerintem igen, elengedhetetlen. Ebben a partnereket segíteni kell. Ehhez egy olyan tanácsadórendszer kell, amely valóban a gazdának partnere. Ez zajlik most.

Ha általános vita van, talán engedjenek meg nekem is egy megjegyzést. Többen kifogásolták, hogy miért van szükség arra, hogy egy ilyen erős, egységes szervezet jöjjön létre, miért kellenek az adatok, és miért kell például az etikai ügyekkel foglalkozni. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert például talán emlékeznek még, Pócs képviselőtársam utalt rá, amikor a vis maior ügyekben egyes gazdákat, illetve a gazdák egy jelentős részét, kicsit, közepest és nagyot úgy tettek tönkre, hogy a gazdasági erőfölénnyel visszaélve, a törvényekkel szembemenve hihetetlen etikátlan módon olyan szerződéseket kötöttek, amiket egy kamara azonnal a saját etikai bizottságán keresztül már meg is állít, és nem engedi, hogy érvényesüljön.

A másik dolog. Igenis a kormány részéről a megfelelő hatáskörök átadásával tudja a kamara megteremteni mint köztestület, agrár-, élelmiszer-gazdaság és vidékfejlesztés együttesen, hogy egy valóban professzionális, érdemi tanácsadó rendszer működjön. Kedves képviselőtársaim, ez adatállomány nélkül, adatok nélkül nem képes működni.

Az adatvédelemmel kapcsolatban pedig nem megnyugtatni szeretném önöket, hanem tájékoztatni, hogy természetesen a szükséges egyeztetéseket lefolytattuk. Amennyiben még bármilyen észrevétel van, természetesen fejet hajtva előtte, csak és kizárólag a törvények, az adatvédelmi törvény legszigorúbb előírása mellett lehet használni bármilyen adatot.

Még személyes megszólíttatás volt, teljesen fölösleges is hivatkoznom rá, csak egy dolgot szeretnék Varga Géza képviselőtársam figyelmébe ajánlani. Szíveskedjen igen behatóan tanulmányozni az osztrák kamarák szövetségének a működését a vezetéstől a teljes működésig bezárólag.

Van még egy szempont, amit úgyszintén Varga Géza képviselőtársam figyelmébe szeretnék ajánlani, mert többször utalt arra, hogy az európai uniós szempontokat mi hogyan vagyunk képesek érvényesíteni, miért akarjuk ennyire összefogottan a gazdákat, miért akarjuk ennyire úgymond egy ernyő alá bevinni. Nem mi visszük be. Az ő érdekük az, hogy ott legyenek, mert csak így tudnak versenyben maradni.

Képviselőtársam! Szívesen megadom önnek azt az elérhetőséget, ahol az Európai Unió összes tagállamának a teljes gazdasági átvilágítását elvégezték Európa nagy egyetemei és szakértői. Abban világosan meglátja majd, hogy mennyire összefogottan, mennyire erős integrációban dolgoznak a mi versenytársaink a rég uniós tagállamokban, mi pedig, ha erre nem készülünk fel, és nem tudjuk a saját gazdasági szervezeteinket úgy megerősíteni, kialakítani a tanácsadórendszerrel, az informatikai rendszerrel bezárólag, és nemcsak kérve, hanem adva, akkor viszont véglegesen a rossz pályán maradunk, és csak a leépülés marad. Tehát pontosan ezért kell egy egységes, erős, jól szervezett hálózatot kialakítani a gazdák kezében.

Képviselőtársam! (Varga Géza: A kormányzattól függetlenül. - Az elnök csenget.) A Magyar Agrárkamara működése a Magyar Agrárkamara alapszabálya és belső szabályzatai alapján történik. Tehát ezt a kamarai tagság dönti el, mint ahogy képviselőtársaim már elmondták, hogy az összes belső olyan szerveződés létrejött, amelyeket a tagok alakítottak meg saját és szabad akaratukból.

Egy dolgot tudniuk kell, és ezt lássák világosan. Ez a módosítás is azt a célt szolgálja többek között, hogy Magyarországon belül, de Európában is a gazdaság szereplőivel kiegyensúlyozott, jó együttműködésben kívánunk dolgozni, valamennyi szereplőjével a gazdaságnak, de természetesen az agrárium és a vidék sajátos érdekeinek szem előtt tartása mellett. Ezek a módosítások ezt a célt szolgálják, azt a célt szolgálják, hogy egy erős agrárium, egy erős magyar gazdatársadalom, egy erős magyar feldolgozóipar jöjjön létre.

Zárógondolatként annyit, hogy bármennyire is vitatják, habár nem ez a mai témánk, de 12 erős, olyan szakmai szervezet fogott össze az agrártermeléstől a feldolgozóiparon át, amelyek reprezentálják a magyar agrárium teljes működését. Azt gondolom, hogy ez az együttműködés létrejött, és ezt nem szétverni, lerombolni, ezt erősíteni kellene.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormány padsoraiból. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Így van! Így van!)

(14.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 274 2013.11.25. 2:04  231-307

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén a helyi földbizottságokkal kapcsolatban vagyok kénytelen reagálni. Én úgy emlékszem, és elég pontosan, hogy az volt a rendező elv, és ebben mindenki egyetértett, hogy a saját sorsáról a helyben lakó, helyben gazdálkodó emberek döntsenek. Ajánlom képviselőtársaim szíves figyelmébe, hogy aki ma gazdálkodni akar, magyarul, bérbe van adva a földje, de ő vagy a gyereke gazdálkodni akar - nyilván ha egy családi gazdaságon belül van -, akkor az adott gazdasági év végével vissza tudja venni a földet, tehát megvan a lehetősége a gazdálkodásra - ez az egyik.

A másik: egyetértve Font elnök úrral, hát kinek a kezébe kell tenni a döntést, ha nem azokéba, akik ott és abból akarnak megélni, ahol a földjük van és gazdálkodnak.

A harmadik: szeretném aláhúzni, hogy nem tudja egy család birtokolni a település döntéshozó tagjainak a létszámát, ugyanis mennyi őstermelő van egy településen. Kizárta valaki az őstermelőket? Megvan a szavazati joguk? Hát drága kollégáim, kedves képviselőtársaim, mozgósítani kell az embereket, hogy menjenek el. Azt gondolom, hogy ez feladat és lehetőség.

Nem tisztem kommentálni a kamarai ügyet, nem is kívánok beleavatkozni, azonban szíves figyelmükbe ajánlok egyetlen adatot. Képviselőtársaim, 17 ezer gazda vett részt a szavazáson, az előző agrárkamarai létszámnak a fele. Ezt azért ajánlom szíves figyelmükbe.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 16 2013.11.27. 0:34  1-24

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kívánom kihasználni a két percet. Magyar képviselő úr, a részletes vita zajlik. Tisztelettel megkérem önt, hogy azzal a szervezettel foglalkozzon, amit ön felépített, azzal a tagsággal foglalkozzon, aminek az érdekében ön húsz éven keresztül dolgozott (Taps a Fidesz soraiból.), és arra kérem önt, hogy ezt a vitát a törvénymódosításnak szentelje, ne pedig az általános politikai hecckampánynak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 24 2013.11.27. 0:54  1-24

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm az előterjesztők képviseletében is a jobbító szándékú és a törvény jobbá tételét segítő észrevételeket, javaslatokat. Azt gondolom, hogy egy magyar agrárgazdaság van, egy vidék van, egy gazdatársadalom van, és őket kötelesek vagyunk szolgálni. Tehát az, ami jobbít, ami a működést eredményesebbé teszi, ami az európai szinten versenyképessé tesz bennünket, minden olyan módosításban eddig is partnerek voltunk a befogadás tekintetében és ezután is azok leszünk.

Tehát még egyszer köszönöm, és természetes, hogy a további egyeztetés előtt is nyitottak vagyunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 70 2013.11.27. 6:45  69-97

JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat azért vált szükségszerűvé, mert a gazdálkodással összefüggő konkrét törvényi módosítások segítik az ágazat szereplőit, és ugyanakkor az egyes törvények módosításánál az egyéb jogszabályi változások is indokolttá teszik azt, hogy az adott területek szabályozása változzon.

Az első, a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítását az tette indokolttá, hogy egyrészt a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - továbbiakban a polgári törvénykönyv - 2014. március 15-ével lép hatályba. Nos, a polgári törvénykönyvvel összhangba kellett hozni a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló törvényt. Ez volt az egyik indok, ugyanakkor ennek a változtatásnak nagyon komoly szakmai indokai is vannak más területen. Talán valamennyiük előtt ismert, hogy az úgynevezett vis maior törvényként elhíresült módosítást az tette szükségessé, hogy a termelők, a gazdák természeti csapás esetén egy tőlük függetlenül bekövetkezett kár, vihar, jégverés, aszály vagy árvíz miatt bekövetkezett kár esetén a szerződésekben, a termékértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségeiket nem tudták teljesíteni, és ezért velük szemben fedezeti vásárlással éltek, és nyilván a piaci tevékenység során ez az ellehetetlenülésig ment volna.

Nos, pontosan azért, hogy a piac kiszámíthatóan működjön, pontosan azért, hogy úgy az eladó, mint a vevő számára megfelelően szabályozott legyen a kereskedelem, és nyilván a megfelelő termelési feltételekhez igazodóan garancia legyen arra, hogy a termény értékesítésre kerül és ennek ellenértéke kifizetésre, ezért vált indokolttá ez a módosítás. Meggyőződésünk, hogy ezzel a módosítással egyrészt megfelelünk a polgári törvénykönyv előírásainak, másrészt pedig kiszámíthatóságot, működőképességet és úgy a termelő, mint a kereskedő cégek részére megfelelő garanciákat tudunk adni.

(11.00)

A következő törvénymódosításunk a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása. Talán nagyon röviden, egyetlenegy mondattal lehetne a problémát érzékeltetni, hogy miért vált ez szükségessé: a jogszerű földhasználat kérdését kellett rendezni, ugyanis mindannyiunk előtt, minden képviselőtársam előtt, úgy gondolom, ismert az, hogy az egyes európai uniós területi támogatások igénylése esetén többször előfordult, hogy a gazdálkodók - akár indokkal, akár indokolatlanul - rájelöltek egymás területeire. Ez egy olyan helyzetet teremtett, hogy amíg nem tisztázódott, hogy ki a jogszerű földhasználó, addig természetesen a fizetés leállt, ez pedig a gazdaságot, a gazdálkodást hátrányosan érintette, illetve esetenként, ha több évig húzódott a vita, vagy ne adj' isten, bírósághoz fordultak, akkor ez évekig elhúzódott, és az ellehetetlenüléshez vezetett.

Pontosan ezért kívánjuk pontosítani a törvénymódosítással, hogy mit tekintünk jogszerű földhasználatnak, és azt milyen módon lehet igazolni. Ez a bizottságban is igen nagy vitát váltott ki. Változatlanul, még mindig nyitottak vagyunk arra, ha bármelyik képviselőtársunknak gondja vagy külön javaslata van, természetesen az egyeztetésnek állunk elébe.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A harmadik a sorban: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítását kezdeményeztük. Ennek pedig egyetlen oka van: az, hogy az egyéni vállalkozásnak a fogalmát kellett tisztázni. Az indokolja a törvénymódosítást, életszerű egyébként, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában az őstermelők - pedig ez nagyon nagy létszámot jelent - nem tudtak részt venni, mivel a törvény jelen pillanatban ezt nem teszi lehetővé. A módosítás erre irányul. Meggyőződésünk, hogy ezzel nagyon jelentős gazdálkodói rétegnek tudunk segíteni a gazdaságok működtetésében és fejlesztésében.

Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam indokolni a törvénymódosítási kezdeményezésünk célját. Kérem, támogassák a javaslataikkal a törvény elfogadását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 96 2013.11.27. 3:33  69-97

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első szó a köszöneté: köszönöm a törvénymódosításhoz történő korrekt viszonyulást; jó érzés ebben a Házban megtapasztalni, megélni, hogy felelősen gondolkodunk azokról, azokért, akik ideküldtek bennünket.

A másik az, amit szeretnék kiemelni, valamennyien jelezték, hogy valóban valós problémát kezel a módosítás; egy kis életszerű bemutatóval hadd járuljak ehhez hozzá. Kérem tisztelettel, például a művelési cserék kapcsán előírjuk, hogy minden egyes táblánál, minden egyes parcellánál konkrét földhasználati nyilvántartás alapján megállapodásoknak kell lenniük, méghozzá előre megkötve, és nagyon sok apró momentum volt, ami például akadályozta azt, hogy a vetésforgó betartása érdekében gazda gazdával korrekt módon tudjon parcellát cserélni azért, hogy valóban, mondjuk, a kukoricabogár megjelenése esetén - a szakmába csak egy picit menjünk bele - tudjon másik területen termeszteni a következő évben. De ugyanez vonatkozik arra, amikor már összeállnak a gazdák, integrált termelést valósítanak meg, mondjuk, zöldborsó-csemegekukorica termesztése esetében.

Tehát az a fajta összefogás, az a fajta szerveződés, amiről az előbb itt hallottunk éppen Lengyel Szilvia képviselő asszonytól, az az életben megvan. Tehát nem tettünk és nem teszünk mást, mint azt, hogy az élet által írt, előírt jogos igényeknek megfeleljünk. Erről szól a törvénymódosítás.

Talán még megengednek egy gondolatot a vis maior kapcsán. Háromszor módosítottunk törvényt, és jómagam azt a vádat kaptam bizonyos nagykereskedői köröktől, hogy itt az agrárpiacot szét akarjuk verni törvénymódosításokkal. Tisztelt képviselőtársaim, muszáj volt megtenni, és most is megköszönöm, mert akkor is egyhangú volt a mezőgazdasági bizottságban az álláspont, egyhangú szavazattal fogadtuk el a módosítást. Miért? Azért, mert nem akartunk asszisztálni mint törvényhozók ahhoz, hogy a gazdasági erőfölényükkel visszaélve bizonyos gazdasági társaságok ellehetetlenítsék a magyar gazdákat, a magyar termelőket, és ez kicsire, közepesre és nagyra egyaránt vonatkozott.

Tehát az élet írta ennek a változtatásnak a szükségességét, ráadásul a polgári törvénykönyv is nagyon fontos szabályokat tartalmaz, aminek meg kell felelni.

Még egyszer, elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm az együttműködést, s bízom benne, hogy támogatják a módosításokat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)