Készült: 2020.07.05.06:16:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

330. ülésnap (2013.11.27.), 70. felszólalás
Felszólaló Jakab István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:45


Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat azért vált szükségszerűvé, mert a gazdálkodással összefüggő konkrét törvényi módosítások segítik az ágazat szereplőit, és ugyanakkor az egyes törvények módosításánál az egyéb jogszabályi változások is indokolttá teszik azt, hogy az adott területek szabályozása változzon.

Az első, a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítását az tette indokolttá, hogy egyrészt a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - továbbiakban a polgári törvénykönyv - 2014. március 15-ével lép hatályba. Nos, a polgári törvénykönyvvel összhangba kellett hozni a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló törvényt. Ez volt az egyik indok, ugyanakkor ennek a változtatásnak nagyon komoly szakmai indokai is vannak más területen. Talán valamennyiük előtt ismert, hogy az úgynevezett vis maior törvényként elhíresült módosítást az tette szükségessé, hogy a termelők, a gazdák természeti csapás esetén egy tőlük függetlenül bekövetkezett kár, vihar, jégverés, aszály vagy árvíz miatt bekövetkezett kár esetén a szerződésekben, a termékértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségeiket nem tudták teljesíteni, és ezért velük szemben fedezeti vásárlással éltek, és nyilván a piaci tevékenység során ez az ellehetetlenülésig ment volna.

Nos, pontosan azért, hogy a piac kiszámíthatóan működjön, pontosan azért, hogy úgy az eladó, mint a vevő számára megfelelően szabályozott legyen a kereskedelem, és nyilván a megfelelő termelési feltételekhez igazodóan garancia legyen arra, hogy a termény értékesítésre kerül és ennek ellenértéke kifizetésre, ezért vált indokolttá ez a módosítás. Meggyőződésünk, hogy ezzel a módosítással egyrészt megfelelünk a polgári törvénykönyv előírásainak, másrészt pedig kiszámíthatóságot, működőképességet és úgy a termelő, mint a kereskedő cégek részére megfelelő garanciákat tudunk adni.

(11.00)

A következő törvénymódosításunk a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása. Talán nagyon röviden, egyetlenegy mondattal lehetne a problémát érzékeltetni, hogy miért vált ez szükségessé: a jogszerű földhasználat kérdését kellett rendezni, ugyanis mindannyiunk előtt, minden képviselőtársam előtt, úgy gondolom, ismert az, hogy az egyes európai uniós területi támogatások igénylése esetén többször előfordult, hogy a gazdálkodók - akár indokkal, akár indokolatlanul - rájelöltek egymás területeire. Ez egy olyan helyzetet teremtett, hogy amíg nem tisztázódott, hogy ki a jogszerű földhasználó, addig természetesen a fizetés leállt, ez pedig a gazdaságot, a gazdálkodást hátrányosan érintette, illetve esetenként, ha több évig húzódott a vita, vagy ne adj' isten, bírósághoz fordultak, akkor ez évekig elhúzódott, és az ellehetetlenüléshez vezetett.

Pontosan ezért kívánjuk pontosítani a törvénymódosítással, hogy mit tekintünk jogszerű földhasználatnak, és azt milyen módon lehet igazolni. Ez a bizottságban is igen nagy vitát váltott ki. Változatlanul, még mindig nyitottak vagyunk arra, ha bármelyik képviselőtársunknak gondja vagy külön javaslata van, természetesen az egyeztetésnek állunk elébe.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A harmadik a sorban: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítását kezdeményeztük. Ennek pedig egyetlen oka van: az, hogy az egyéni vállalkozásnak a fogalmát kellett tisztázni. Az indokolja a törvénymódosítást, életszerű egyébként, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában az őstermelők - pedig ez nagyon nagy létszámot jelent - nem tudtak részt venni, mivel a törvény jelen pillanatban ezt nem teszi lehetővé. A módosítás erre irányul. Meggyőződésünk, hogy ezzel nagyon jelentős gazdálkodói rétegnek tudunk segíteni a gazdaságok működtetésében és fejlesztésében.

Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam indokolni a törvénymódosítási kezdeményezésünk célját. Kérem, támogassák a javaslataikkal a törvény elfogadását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai