Készült: 2024.03.29.12:39:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2013.05.28.), 322. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:18


Felszólalások:  Előző  322  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dolgot még szeretnék elmondani a földtörvénnyel kapcsolatban, ami itt a kétpercezés kapcsán nem került szóba.

Említettem, hogy az egyik baj ezzel a javaslattal az, hogy a három kísérő törvény szövegét nem látjuk, és ezért olyan félreértelmezhető ügyek vannak benne, látszik, hogy ekörül folyik a vita, hogy most akkor lehet-e 1800 hektár, ha két tyúk van vagy nem lehet, fölül lehet-e írni az 1200 hektárt akkor, ha férj-feleség. Tehát ezek azok az ügyek, amiket szerintem jobb lett volna ezzel a törvényjavaslattal együtt tisztázni. Szerintem ezt még akár meg is lehetne tenni, vagy kiszedni ezeket az igazából üzemet szabályozó ügyeket, és akkor nincs vita, de szerintem úgy lett volna pontos, ha ez a jogszabály legalább, ha másképp nem, előkészített fázisában, de tárgyalás előtt még elénk került volna.

A másik, hogy itt a földművesnél ezt fölvetettem a bizottsági ülésen is, hogy mező-, erdőtevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ami izgalmas, és erre nem nagyon kaptam választ ott se, hogy ebből igazoltan árbevétele származott. Ez mit jelent? Erre nem találtam magyarázatot. Tehát ez most azért kérdés, mert ez adja meg igazából, hogy milyen széles kör vehet földet Magyarországon.

Tehát ha most én a saját fejem után gondolkodok, akkor nagyjából tízezer olyan bevalló van, aki azt mondja, hogy őstermelő, de nem éri el a 600 ezer forintot, de ezt bevallja. Van szintén körülbelül tízezer, aki ezt meghaladja és adót fizet, és lehet még szerintem szintén egy ilyen tízezer körüli, aki egyéni vállalkozó, tehát ez nem őstermelő. Tehát ez egy nagyon-nagyon szűk kör. Ha valaki belegondol, hogy ez egy mennyire leszűkített kör, ezen azért el kellene gondolkodni, hogy most ez alatt mit értünk. Megmondom őszintén, fogalmam nincs, hogy most mit jelent az, hogy igazolt bevétele van.

A másik, amit már jeleztem, hogy nagyon-nagyon nehezményezem azt a passzust, és nemcsak én, hanem szerintem ez alkotmányosan is súrolja azért a határokat, hogy bármilyen átalakulásformán, ha jogutódlás történik egy agráros tevékenységet végző cég esetében, a korábban jogszerűen tulajdonába került földet nem viheti tovább. Ezt megkérdeztem ott a helyettes államtitkár úrtól. Azt mondta, hogy hát ez a jogelődnél marad. Igen ám, de mi van akkor, hogyha nincs jogelőd? Akkor azért erre csak kellene valami szabályt alkotni ebben a törvényben, mert lehet ilyen eset, hogy mondjuk, korábbi szövetkezet egy másik társasági formát választ. Szerintem van ellentmondás a tulajdonszerzési jogosultság feltételeinél is. Ezt próbáltuk tisztázni a bizottsági ülésen. Engem nem győzött meg a helyettes államtitkár úr.

A másik: én továbbra is azt a kérdést újra előhoznám, hogy az aranykoronaügy nincs rendben. Tehát abszolút egyetértek a professzor úrral, nem lehet összevetni 40 aranykoronás földet a futóhomokkal. Ugyan arra is figyelni kell, éppen mondtam itt Gézáéknak, hogy használtunk mi annak idején állami földet, vagy hát a mai napig ott van még a cégnél, ami 30 aranykoronás futóhomok volt Mihályháza mellett, csak azért, mert mellette ment a vasút. Tehát tudom, hogy az aranykoronával kapcsolatban vannak problémák, de valahol azért erre szerintem figyelemmel kellene lenni, hogy akkor ez a plafon hogyan lehet, mert higgyék el, nem mindegy, hogy valahol, mondjuk, a Dunántúlon 12-13-14 meg maximum 20 aranykoronás földeken gazdálkodunk, vagy Békés megyében a 30-40 aranykoronás földeken. Tehát ez az, amit nagyon nem szerencsés, hogyha egy kalap alá vennénk.

El kell mondjam, hogy a törvény sok mindenben figyelembe vett módosítási irányokat. Tehát nem lennék korrekt, ha nem mondanám meg. Én úgy gondolom, hogy az, hogy baj van vele, abból látszik, hogy nagyon-nagyon másként értelmezik különböző ezzel foglalkozó emberek. Tehát ha valaki végignézi a zöldszervezetek véleményét, azok szerintem az egyik végletbe esnek, hogy korlátlan lehet a földszerzés. Szerintem nem lehet korlátlan, mert a földhivatalnak meglesznek nyilván a jogosítványai, amit Rebeka jelzett, hogy úgyis lesz majd egy "túllépheti, nem lépheti". Nem fogja túllépni, én ebben biztos vagyok, legalábbis a következetes földhivataloknál. De az is tény, hogy sok olyan ügy van ebben, amit szerintem valamilyen módon tisztázni kell.

A másik, hogy igen erős módosítási lehetőséget ad a kormánynak ez a törvény, az integrációs meg az üzemszabályozási, de nem az NFA-törvényben. Tehát az állami földekkel kapcsolatban lehetnek komoly problémák, és úgy látjuk, hogy vannak is. Ez egy teljesen külön történet nyilván, de azért erre vigyázni kell, hogy ne legyenek ezek a rossz minták mérgező hatásúak, mondjuk, erre a jogszabályra, amit azért tapasztaltunk az elmúlt egy évben. Ezért tamáskodunk sok mindenben.

Végezetül csak még egy nagyon rövid megjegyzés. Államtitkár úr, tegnap én nem tudtam reagálni, amikor azt mondta, hogy a Fidesz-kormány kezdeményezte a moratórium meghosszabbítását. Csak a történelmi hűség kedvéért mondom, hogy 2009 októberében került elküldésre az a papír, és akkor nem volt még Fidesz-kormány (Dr. Budai Gyula: Mi tárgyaltuk le, bocsánat.), utána ehhez túl sok hozzáfűznivaló nem volt, úgy tudom, és nem is kellett. Ezt csak azért mondtam el, mert a történelmi hűség ezt megkívánja, hogy ebben megvédjem a minisztériumunkat, mert ez így korrekt.

Köszönöm szépen a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  322  Következő    Ülésnap adatai