Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FODOR GÁBOR (független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy a liberálisok nevében magam is elmondjak néhány gondolatot a szóban forgó témával kapcsolatban, illetve természetesen ahogy képviselőtársaim is tették ezt, igyekszem magam is az egész témakörhöz, az egész kérdéskörhöz, a menekültkérdés kezeléséhez is hozzászólni, hiszen a beterjesztett törvényjavaslat a rendőrség és a katonaság működéséről és felhatalmazásáról is ugyancsak ezt a kérdést érinti.

Nos, azzal szeretném kezdeni, hogy mi, liberálisok természetesen azon az állásponton vagyunk, hogy nem volt támogatható a kormány által ma beterjesztett javaslatok egyike sem, de némileg más indokok alapján, mint amelyek elhangzottak itt a Házban.

Először is két szempontot szeretnék az önök figyelmébe ajánlani, amely két szempont szerint szerintünk nem támogathatóak a javaslatok, és rossz úton jár a kormány. Az egyik szempont az, hogy önmagában, ahogy a kormány kezeli a menekültkérdést, amiről egyébként mások már említést tettek, legutóbb Schiffer András frakcióvezető úr, az nem egy humánus megoldás, kifejezetten hangulatot gerjeszt a menekültekkel szemben, kifejezetten negatív színben állítja be őket, ahogy ez a plakátkampány idején is történt, és egy rossz, helytelen, téves út. Se nem civilizált, se nem humánus ez a megoldás, még akkor is, ha lehet olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyekben vitatkozhatunk, és amelyekről azt gondoljuk, hogy lehet, hogy van, aki egyetért, lehet, hogy van, aki nem ért vele egyet. Mondjuk, a kerítés felállításáról lehet vitatkozni, meg lehet győzni szerintem egymást normálisan, lehet, hogy szükség van rá, lehetséges, lehet, hogy nincs rá szükség. Ezekről lehet értelmesen vitatkozni. Azt biztos, hogy nem lehet megcsinálni, hogy kriminalizálunk embereket, hogy potenciális célponttá tesszük őket, bűnbakká tesszük őket, azért, mert menekültek. Ez elfogadhatatlan. Tehát nekünk azért, mert a kormány erre az útra lépett, ezért többek között az egész csomag elfogadhatatlan.

A másik fontos szempont, amit ebben a vitában megint csak érintőlegesen már képviselőtársaim említettek, megint csak tudok utalni előttem Schiffer András képviselő úrra, részben Németh Szilárd is, de Mirkóczki Ádám is említést tett erről, ez az egész kérdéskörnek azért a külpolitikai háttere, vagy ha szabad úgy fogalmaznom: a lényege igazából.

Mi azért sem támogatjuk a kormány javaslatait, mert azt gondoljuk, hogy a kormány a területen is rossz úton jár, hogy nem arra törekszik, hogy egy egységes európai uniós álláspont jöjjön létre, hanem különutas politikát folytat. Önmagában az, hogy különutas politikát folytat, természetesen megint nem egy erkölcsi kategória, nem bűn, lehet az jó, lehet az helyes, de jelen pillanatban az Uniónak az egysége kulcsfontosságú. Azt látnunk kell - és ezt szerintem mindannyian látjuk, akár kormánypárti oldalról beszélnek a felszólalók, akár ellenzéki oldalról -, hogy amiben benne vagyunk, ez az egész probléma, az egész menekülthullám, az bizony az elmúlt időszakra visszatekintve, az elmúlt pár évre, évtizedre és az előttünk álló időszakra nézve is tényleg a legsúlyosabb kihívás az Unió számára.

Az világos, hogy az Európai Unió nem tudja a menekülteket befogadni, ilyen számban nem tudja. Tehát ezt a kérdést kezelnie kell. Lehetetlen. Magyar­ország sem tudja ezt a nagyszámú menekültet befogadni, és az Unió sem tudja. Erre civilizált szabályokat kell találni, hogy kik azok, akik valóban jöhetnek és valóban beléphetnek, és kik azok, akik nem, és ebben valóban tiszta beszédre van szükség. Nem könnyen születik ez meg az Unióban, hiszen 28 országnak kell különböző érdekeit és álláspontjait összehangolni. De Magyarországnak nem azzal kellene észrevetetnie magát, hogy szembemegy az Unióval, beterjesztenek elénk egy olyan határozati javaslatot, amelyben az Európai Unió szerepel megnevezve felelősként, bűnbakként az egész kialakuló helyzetért, hanem arra kellene törekednie Magyarországnak, hogy tegyen meg mindent azért, hogy ha kínnal-keservvel is, de szülessen meg egy egységes európai uniós álláspont. Mert hogyha nincs egységes uniós álláspont, akkor lényegében azok malmára hajtjuk a vizet, akik számára ez az egész borzalmasan súlyos válság kedvezőnek tűnik, merthogy a zavarosban tudnak halászni.

Mert valójában mi van az egész probléma mögött? Sok mindenről beszéltünk itt, volt, aki az Uniót kárhoztatta. Lehet kritizálni az Uniót, szerintem egy csomó kérdésben, lehet ez a kritika jogos, de nem az Európai Unió tehet arról alapvetően, hogy ez a helyzet kialakult.

(14.50)

Vannak, akik itt az Amerikai Egyesült Államokat ostorozták, lásd a Jobbik és az LMP felszólaló képviselőit. Természetesen az Amerikai Egyesült Államok is hibáztatható, de nem az Amerikai Egyesült Államok tehet erről a kialakult helyzetről. Aki alapvetően tehet róla, és aki számára jó ez az egész szituáció, az az Iszlám Állam jelen pillanatban és a radikális iszlám fundamentalizmus, amely az egész világ számára a legsúlyosabb kihívást jelenti jelen pillanatban. Ezért is jogos minden felvetés egyébként, minden kritika a Jobbik képviselői számára, akik még az elmúlt években többször az iszlámmal szimpatizáló és az iszlámmal kapcsolatban megengedő álláspontot hangoztattak.

Természetesen nem kell az iszlámot démoni­zálni. Tehát félreértés ne essék, itt a radikális vallási fundamentalizmusról van szó, annak egy politikai válfajáról, amelyik a legsúlyosabb kihívás ma nemcsak az ország, hanem a világ számára, az egész Európai Unió számára. Tehát itt az alapprobléma az Iszlám Állam. Tehát nem tévesen kell bűnbakokat keresni, tehát nem az Unió a bűnbak, nem az Uniót kell elítélnünk, nem az Európai Unió idézte elő ezt a helyzetet. Az Unió jelen pillanatban nem találja az utat, nem találja a választ.

Nem az Amerikai Egyesült Államok a bűnbak, azért, mert nagyon helyesen egy értékorientált politika szellemében nem a diktátorok mellé állt, amit sokan kritizáltak annak idején, akár az arab tavasz idején, hanem próbálta segíteni a demokratikus folyamatokat. (Moraj a Jobbik soraiban.) Volt, ahol ez sikeres volt, lásd Tunézia, volt, ahol nem volt sikeres. Tehát nem az Amerikai Egyesült Államok tehet erről, itt az Iszlám Állam az alapprobléma, az az Iszlám Állam, amely emberellenes, civilizációellenes politikát folytat. Tudjuk azt, hogy mit művel azokkal a polgárokkal, akik a fennhatósága alá kerülnek, tudjuk azt, hogy micsoda borzalmas kegyetlenséggel lép fel ezekkel a szerencsétlen emberekkel szemben (Folyamatos zaj.), és tudjuk azt, hogy lényegében ez a gondolkodásmód, mentalitás, amely az Iszlám Államot jelenti, teljes egészében fenyegeti a nyugati civilizációt, azt a nyugati civilizációt, amely sokunk számára meghatározó és megvédendő érték ebben a Házban. Tehát ez az alapprobléma, tisztelt képviselőtársaim, ez van az egész kérdés mögött.

Természetesen mélyebbre is lehet ásni, de én most nem szeretnék ebben a vitában ennél mélyebbre menni. De egy biztos, hogy nem szabad tévesen meghatározni szerintem a kiindulópontot, és nem szabad tévesen bűnbakká tenni senkit sem. Ezért is hibás szerintem a kormánynak ez a beterjesztett, Európai Uniót elítélő határozati javaslata, amely szintén azok közé tartozik, amelyekre mi nemet mondunk.

Tehát alapvetően, még egyszer hangsúlyoznám, a „nem” álláspontnak a két indoka a részünkről, a liberálisok részéről először is az, hogy démonizál, bűnbakká tesz embereket elfogadhatatlanul és megengedhetetlenül, ez javarészt a menekülteknek a többségére vonatkozik. A másik pedig, hogy nem arra törekszik, hogy az Unió egységes álláspontot hozzon létre és ez az egységes álláspont valamilyen módon erőt jelentsen, politikai erőt, hanem önmaga is különutas politikát folytat, és ezzel az Uniónak a széteséséhez, az Uniónak a dezorientációjához járul hozzá. Pedig ebben a politikai helyzetben, ebben a szituációban ez a lehetőség szerint a lehető legrosszabb választás.

Nos, szerintünk mit kellene csinálni ebben a helyzetben? Először is: mi, liberálisok jó néhány javaslattal éltünk az elmúlt időszakban, szeretnék ezekre utalni. Bár meg kell hogy mondjam, ezek a javaslatok olyanok megint csak, hogy itt vannak indulatok a Házban, ebben a vitában is, és természetesen, mint ahogy minden politikai vitában, sokszor a leegyszerűsítés jelen van. Szerintem jó néhány kérdésben lehetne sokkal több közös álláspontot találni akár kormányoldal és ellenzék között is jó néhány kérdésben. A mi javaslataink is olyanok, amelyekben akár kormányoldalról, akár ellenzéki pártok oldaláról is hasonló javaslatok már megfogalmazódtak.

Először is: mi azt gondoljuk, hogy mindenképpen a menekültüggyel foglalkozó adminisztrációnak és adminisztrációs kapacitásoknak a növelésére lenne szükség, pont azért, hogy humánus és tisztességes eljárásban részesüljenek ezek az emberek. (Dr. Vas Imre: Erről szól a törvény!) Hiszen hangsúlyoznám még egyszer, mindannyian tudjuk, hogy nem lehet befogadni a menekülőknek a többségét, sem Magyarország, sem az Unió nem tudja befogadni, de joguk van ezeknek az embereknek a tisztességes eljáráshoz.

Valóban az helyzet, amiről már szintén szóltak itt, e Ház falain belül, legutóbb, még egyszer utalnék rá, Schiffer frakcióvezető úr beszélt erről, az nem humánus eljárás, hogy összevissza vonatoztatják a menekülteket, azt gondolják, hogy Bécsbe mennek és közben Bicskénél állnak meg. Nem fogadható el ez a helyzet. Nem fogadható el. Nincs olyan értékrend, ami alapján ez elfogadható magatartás lenne.

Másfelől: azt gondoljuk, hogy szükséges lenne az emberhez méltó befogadóközpontoknak a létrehozása, és mi a magunk részéről támogatjuk azt. Többek között az Unión belül ebben lehetne szerintem összhangot teremteni, mert láthatóan az uniós politika is vitatja erősen, az uniós országok egy része a kvótarendszert támogatja, másik része vitatja ezt, hogy helyes lenne ez az álláspont. Nem tudjuk, hogy itt ki fog-e alakulni közös platform, lehet, hogy igen.

De amiben ki lehetne alakítani közös platformot, az pontosan az, hogy jöjjenek létre valóban olyan jelentős és nagy befogadóállomások, Görögországban, Törökországban és fölmerült az Unión kívül, de Görögországban, Olaszországban, akár Magyarországon is, a magyar határnál is, ahol civilizált körülmények között lehet a menekülteket fogadni, és civilizált körülmények között a menekültek jelentős részénél dönteni lehet arról, hogy ki az, aki megkaphatja a menekültstátust és lehetősége nyílik arra, hogy menekültként valóban az ország befogadja, és ki az, akit nem. Tehát ez ügyben tisztán kell erről beszélni. Szerintünk helyes ez a felvetés az Unió részéről.

Szerintünk ez az a platform, ahol lehetne közös álláspontot kialakítani, és a magyar kormánynak arra kellene törekedni a nemzetközi fórumokon, hogy minden erővel ezt szolgálja, hogy az Unió egy egységes politikai erőként lépjen fel. Még egyszer hangsúlyoznám: ha van érdeke az Iszlám Államnak, ha van érdeke a radikális fundamentalizmusnak, vallási fundamentalizmusnak, amely a nyugati világot támadja, többek között az, hogy egy megosztott Európai Unió legyen, és ebben Magyarországnak éles szemmel kell látni ezt a helyzetet, és nem szabad hozzájárulnia ahhoz, hogy ez kialakuljon.

Egyébként, tovább folytatva a javaslatainkat, mi magunk is azt gondoljuk, hogy nem megfelelő a kormánynak a kapcsolata egyébként a különböző társadalmi szervezetekkel, akik hősies munkával segítenek ennek a válságnak a megoldásában, és külön köszönet nekik erről a helyről is. Jó néhány civil szervezet, jó néhány egyházi szervezet és nagyon sokan civil segítők, önkéntesek segítenek abban, hogy valahogy emberhez méltó körülményeket próbáljanak teremteni a szerencsétlen sorsú menekülteknek. Mert azt sem szabad elfelejteni, hogy jelentős részük valóban szerencsétlen sorsú ember, akiknek a nehézségét, a kiszolgáltatottságát kihasználják gátlástalan emberek, lásd a 71 halott drámai története Ausztriában, a bezárt hűtőkocsiban. Tehát javítani kell a kormánynak a kapcsolatát, sokkal jobban kell támaszkodnia a civil szervezetekre.

Mi fontosnak tartanánk azt is, hogy legyen tisztességes tájékoztatás, tisztességes kommunikáció is a menekültek irányában, hiszen elfogadhatatlan az, hogy lényegében ez is a civil szervezetekre marad. Tehát a kormány nem tesz semmilyen erőfeszítést annak érdekében, hogy a megfelelő nyelven, megfelelő módon, rendesen tájékoztatást adjon ezeknek az embereknek.

Még egyszer hangsúlyoznám: attól még lehet vitatkoznunk jó néhány kérdésről, akár a katonaság és a rendőrség különböző jogosítványainak a kiterjesztéséről, ami megint nem ördögtől való, mert egy válsághelyzetben elképzelhető, megalapozott lehet akár egy ilyen kérés. De az nem elfogadható, hogyha nem a lehető legnagyobb és legerőteljesebb, legnyilvánvalóbb humánus módon állunk ehhez a kérdéshez hozzá, és nem próbálunk meg mindenkinek segítő jobbot adni, aki erre valóban rászorult, aki a törvények és a nemzetközi szabályok alapján erre érdemes és erre méltó.

Egyébként ezek a szabályok nem valamiféle kitalálásra váró szabályok. Mindenki, aki ismeri a menekültügyet, pontosan tudja, hogy erre nemzetközi sztenderdek vannak, léteznek, Magyarország is ezeket alkalmazza hosszú évek, évtizedek óta a menekültkérdésben. Mind az ENSZ-nek, mind az Európai Uniónak létező és működő szabályrendszere van arra vonatkozóan, hogy kit lehet menekültként elfogadni, milyen státus alapján lehet menekülteket elfogadni.

Ha az Unió ezen változatni akar, ez is lehet egy közös fellépésnek a platformja, akkor lehet ezen is változtatni, lehet itt is új szabályokat teremteni. De a magyar kormánynak például ilyen ügyekben kellene élen járni, hogy ezekben tegyen közös javaslatot, próbálja az Európai Uniót felsorakoztatni ilyen álláspontok mellett. Nem abban kellene élen járni, hogy országgyűlési határozati javaslatot fogadtat el az Európai Unió elítéléséről, és arról, hogy hogyan teszi bűnbakká az Uniót. Szerintünk ez téves út.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez az oka annak, amiért mi, liberálisok nem támogatjuk ezeket a javaslatokat. De még egyszer hangsúlyoznám: szerintem nagyon fontos lenne, hogy kellő megértéssel forduljunk egymás felé, mert ez itt Magyarország számára és az Európai Unió számára is az elkövetkezendő években a legsúlyosabb politikai kihívás, amire egyébként persze nem könnyű egyik pillanatról a másikra jó választ találni. De ebben megint csak nem egymást kellene démonizálnunk, nemcsak az Uniót és az Egyesült Államokat nem kell, hanem egymást sem, hanem meg kellene próbálni törekedni arra, hogy próbáljunk közös platformot találni. Köszönöm a figyelmet. (Varju László tapsol.)

(15.00)