Felszólalás adatai
33. ülésnap (1998.11.23.), 52. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Sümeghy Csaba (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Foglalkoztatatási bizottság |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 4:05 |
Felszólalások: Előző 52 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. SÜMEGHY CSABA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási bizottság 12-7 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztett törvényjavaslatot.
Elöljáróban mondom el, egyetlen kérdés volt, amelyben abszolút egyetértés volt a bizottság tagjai között: ez az Alkotmánybíróság határozatából fakadó 20 százalékos öregségi nyugdíj rendezésének a kérdése. Szeretném hozzátenni, ettől kezdve eltérő vélemények alakultak ki, s mivel kisebbségi előadót is állított a bizottság, így a többségi véleményt mondom el.
A többség megállapította, hogy a kormány 1999. évre tervezett gazdaságpolitikájából egyenes arányban fakad az, hogy a 10 millió 300 ezer magyar állampolgárból 3,6 millió a dolgozó és 3 millió 100 ezer a nyugdíjas. Tehát gyakorlatilag egy államnak, egy kormánynak mind a 3 millió 600 ezer dolgozójáról, mind a 3 millió 100 ezer nyugdíjasáról egyformán kell gondoskodnia.
Egyetértve pénzügyminiszter úr költségvetési expozéjával, a magyar gazdaságot a bizottság is a legdinamikusabban fejlődő országok közé sorolja, azonban azt is megállapította, hogy Magyarország nem egy gazdasági világhatalom, tehát az ország nagysága miatt ki van téve a környező országok gazdasági és politikai hatásainak, ami egy olyan óvatos, megfontolt politikai döntéssorozatot kell hogy megalapozzon, amely meggátolja azt, hogy az elkövetkezendő négyéves ciklusban bármikor a Bokros-csomaghoz hasonló esetek történjenek Magyarországon.
Úgy ítéltük meg, az, hogy a nyugdíjasok ilyen helyzetben vannak - gyakorlatilag 12,5 százalékos reáljövedelem-csökkenést szenvedtek el -, az egyértelműen az előző kormány hibás nyugdíjpolitikájára vezethető vissza. Úgy gondoljuk, hogy általánosítani a nyugdíjasok esetében sem lehet. Az általam említett elrontott nyugdíjpolitika miatt a nyugdíjasok jelentős rétege - később erre szám szerint is visszatérek - jutott lényegesen a létminimum határa alá. Tehát mindenféleképpen indokolt, hogy ezeknek a rétegeknek kiemeltebb nyugdíjemelést, illetve nyugdíjtámogatást adjunk, mint ahogy tesszük a másik oldalról ezt, az adórendszeren keresztül, a családosok számára.
Szeretném megemlíteni ennek alátámasztására, hogy Magyarországon mintegy 47 ezer főre tehető azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek a nyugdíja a 13 700 forintot nem éri el.
(17.00)
Ezeknek a nyugellátása 25,5 százalékkal emelkedik, és 1 millió 980 ezer azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik nyugdíjának összege meghaladja a 13 700 forintot, de nem éri el a 31 823 forintot. E nyugdíjas rétegek nyugdíjemelése 11 és 25,5 százalékos mérték között lesz, de mindenféleképpen eléri a 3500 forintot. Úgy gondolom, hogy az általam említett adatok, amelyek a nyugdíjas rétegek döntő többségének érdekeit szolgálják, egyben a társadalmi igazságosság kifejezői is.
Végezetül szeretném megemlíteni - Tímár György képviselőtársamhoz hasonlóan -, hogy a bizottság állást foglalt abban a tekintetben is, hogy nem tartja helyesnek a nyugdíjasoknak mint az ellenzék legnagyobb választótáborának a felhasználását politikai eszközként és a nyugdíjemelés körüli vitának a szítására.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 52 Következő Ülésnap adatai