Felszólalás adatai

Az elénk került javaslattal kapcsolatban azt fogalmaztam meg kritikaként, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításainak a köre olyan átfogó volt ebben az esetben, hogy nem értettük és nem fogadjuk el igazából azt, hogy ezt így egy csomagban kellene tárgyalni. Ugyan szellemi alkotással kapcsolatos törvényekről van szó - találmányok szabadalmi oltalma, ügyvivők jogállása, védjegytörvény, formatervezési mintaoltalomról szóló törvény, szerzői jogi szabályok -, ezek valóban annyiban közösek, hogy a polgári jog szabályai szerint is szellemi alkotási tevékenységhez kapcsolódnak, azonban én azt kritizáltam, hogy sokkal jobb lett volna, ha ezek önálló jogszabályként kerülnek elénk.

(16.00)

Így a vitában elsikkadhatnak olyan részletek, amelyek például a szerzői jogi irányelv átemelésével kapcsolatos kérdéseket taglalják.

Ebben a körben még azt tettem hozzá a kisebbségi kritikai vélemények előadása körében, hogy megint folytatódik az a hagyomány ezen törvényjavaslattal kapcsolatban is, hogy adott esetben van egy uniós irányelv, amit tartalmilag jelen esetben nem tekinthetünk egyébként most magyar érdekekkel ellentétben állónak, azonban nem ad választ arra az előterjesztés, hogy ez vajon megfelel-e a magyar nemzeti érdekeknek, és hogy milyen mértékben vettük át az irányelvet. Tehát ez egy szabad lehetősége a tagállamoknak, hogy az irányelv által meghatározott körben és azon lehetőségekkel élve az adott tagállami nemzeti érdekeknek, jelen esetben a magyar nemzeti érdekeknek legoptimálisabb átültetést végezzük el. Erről mindig számot kell adni a kodifikációért felelős előterjesztőnek. Ez jelen esetben is elmaradt.

Amit még gondolatilag itt ebben a körben fontos megemlíteni, az az, hogy egyébként az előterjesztés több, érdemben előremutató rendelkezést is tartalmaz, de például olyan kérdést nem érint, amit majd részletesebben is fogok tárgyalni, például a szabadalmi bejelentéseknél az újdonság kérdése, az újdonság időpontjának, tehát a kérelembenyújtás időpontjának a pontos rögzítése, nemcsak napra pontosan, hanem óra-percre.

Ennek azért van döntő jelentősége, mert amennyiben ne adj' isten, olyan kézbe kerül ez a, mondjuk, kiváló magyar találmányon alapuló szabadalmi bejelentés, amely kéz visszaél ezzel, és mondjuk ezen újdonság... - ugye, újdonságrontás szempontjából a korábbi bejelentés időpontja a meghatározó, kellene szabályozni; ez régi követelése egyébként a magyar feltalálóknak, hogy egy óra-perc időpont-megjelöléssel határozzák meg a szabadalmi bejelentések időpontját. Az idő: a földgolyó kereksége miatt vannak olyan sávok, vannak olyan területek a világban, amelyek egyszerűen hamarabb vannak időben, naptári időben, mint a bejelentés időpontja, és fontos lenne a nemzeti érdekek szempontjából, hogy levédjük a magyar feltalálókat, akik egyébként is nagyon komoly veszteségeket szenvedtek el. Egyébként az egész magyar innovációra az uniós csatlakozás nagyon hátrányos következményekkel járt, a közösségi védjegyek, közösségi szabadalmak átültetése, védelmi rendszere tulajdonképpen a Magyarországon piacot szerzett multinacionális cégek kereteiben teljesen más értelmezést nyert, és láthatóak a számok - de erről majd részletesebben beszélek -, jelentősen estek a magyar honosságú vállalatok szellemi alkotással kapcsolatos tevékenységei.

Egyébként az 50 éves védelmi idő 70 évre emelését a hangfelvételt előállítók, tehát az előadók tekintetében támogatjuk, a többi részletes érvünket pedig majd a vitában mondom el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)