Készült: 2024.03.28.16:00:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2013.02.12.), 178. felszólalás
Felszólaló Dr. Vas Imre (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:35


Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kúria-elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló T/9598. számú törvényjavaslat tíz törvény módosítására tesz javaslatot. A törvényjavaslat előterjesztésének előzményeként említem, hogy az Országgyűlés, mint alkotmányozó testület, hatalom 2011. április 18-án elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az alaptörvény 26. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: "A hivatásos bírákat sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a 30. életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bírói szolgálati jogviszony az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn."

Az alaptörvény 29. cikkének (3) bekezdése szerint az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései a 12. cikk (1) bekezdése a bírák, (2) bekezdése a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók, míg a 13. cikk az ügyészek nyugdíjazása vonatkozásában tartalmaz átmeneti rendelkezéseket.

Ezeket az alaptörvényi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság 45/2012. XII. hó 29-én kelt Ab-határozatával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság 33/2012. VII. hó 17-én kelt Ab-határozatával megállapította, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 90. § ha) pontja, valamint 230. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal, 2012. január 1-jével megsemmisítette.

Az üggyel a bírák, ügyészek és közjegyzők vonatkozásában foglalkozott az Európai Bíróság is. 2012. november 6-án kelt C/286/2012. számú ítéletébe foglalt álláspontja szerint a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan nyolc évvel történő leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek.

(14.50)

Az Európai Bíróság ítéletében nem határoz meg határidőt a jogsértés megszüntetésére, de az Európai Unió működéséről szóló szerződés 260. cikke szerint a tagállamnak meg kell tennie az Európai Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. § (1) bekezdése szerint, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező. Erre tekintettel a kormánynak kötelezettsége volt a bírák, ügyészek, közjegyzők és önálló bírósági végrehajtók nyugdíjazására vonatkozó szabályozásra javaslatot tennie az Országgyűlésnek. E feladatának a kormány a tárgyi javaslat előterjesztésével eleget tett.

A javaslat az önálló bírósági végrehajtók kivételével a többi jogászi hivatásrend esetében alkalmazott azonos módon lépcsőzetesen csökkenő korhatárt vezet be. A 2022. december 31-ig tartó folyamat eredményeként az általános öregségi nyugdíjkorhatár és az említett jogászi hivatásrendek gyakorlására meghatározott felső korhatár azonosan a betöltött 65. életév lesz. Ez azt jelenti, hogy míg az 1945. január 1-je előtt születettek vonatkozásában a 70. életév betöltéséig állhat fenn a bírói, ügyészi, illetve közjegyzői szolgálati jogviszony, addig például ez a határidő az 1951-ben születettek vonatkozásában a 68. év betöltése, míg az 1957-ben születettek vonatkozásában a 65. életév betöltése.

A javaslat szerint különválik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben írt öregségi nyugdíjkorhatár és a szolgálat megszűnésére vonatkozó felső korhatár. Ez a két korhatár az 1957-ben születettek vonatkozásában ér egybe azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik, míg a szolgálat megszűnésére vonatkozó korhatár fokozatosan csökken. A bírósági végrehajtók esetében a felső korhatár majd' 20 éve eddig is a 65. életév betöltése volt, a felső korhatár lépcsőzetes csökkentéséről az ő vonatkozásukban nem kell rendelkezni.

A javaslat mind a bírák, mind az ügyészek vonatkozásában bevezeti a rendelkezési állomány intézményét, ami nyugellátás folyósítása mellett szolgálati viszony fenntartását teszi lehetővé. Az általános nyugdíjszabályok és az említett speciális jogállási rezsimek közötti kollízió elkerülése érdekében a törvényjavaslat átmenetileg a rendelkezési állomány intézményének fennállásáig, azaz 2022. december 31-ig kivételi szabályt állapít meg a nyugdíj folyósításának törvényi feltételei alól a rendelkezési állományba kerülő bírákra és ügyészekre nézve, hogy a rendelkezési állomány révén fennálló biztosítotti jogviszonyuk ne akadályozza a nyugellátás folyósítását.

A rendelkezési állományba helyezett bíró, illetve ügyész nyugdíján felül olyan összegű kiegészítő juttatásban részesül, amellyel együtt a javadalmazás az utolsó illetménye - bele nem értve a vezetői pótlékot - 80 százalékának felel meg. Munkavégzés esetén javadalmazását az utolsó illetmény 100 százalékára kell kiegészíteni.

A javaslat részletes szabályokat állapít meg a jogellenesen felmentett bírák szolgálati viszonyának helyreállításakor követendő eljárásra. A javaslat a közjegyzők vonatkozásában célszerűségi okból kizárja annak lehetőségét, hogy a közjegyzők a kinevezést követő három éven belül, illetve a megszűnési okként meghatározott életkor betöltését megelőző öt éven belül kölcsönös áthelyezésre kerüljenek. A közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók vonatkozásában rendezi a javaslat, hogy mikor kell az adott álláshelyre új pályázatot kiírni.

Összegzésként elmondható, hogy a javaslat megfelel az alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek és az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai