Készült: 2024.03.29.10:02:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

158. ülésnap (2011.12.22.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:19


Felszólalások:   1   1-4   5-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Az Országgyűlés téli rendkívüli ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Nyakó István jegyző urak lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr: "A kormányzat alkotmánybírósági kontrollja is megszűnik 2012. január 1-jén" címmel. Megadom a szót, képviselő úr.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Január 1-jén lép életbe Magyarország új alaptörvénye, mely sajnos egy hasonlóan egypárti alaptörvény lesz, mint volt a rákosista alkotmányunk is. Egyetlenegy módosító javaslatot sem fogadtak el, és magát az alaptörvényt is csak a kormányoldal támogatta, a velünk együtt rendszerváltó húsz posztkommunista országgal szemben. Ez példátlan tulajdonképpen az európai gyakorlatban, hogy csak a kormányoldal fogadjon el egy alaptörvényt, ráadásul úgy, hogy az alaptörvény, az alkotmányozás a programjában sem szerepelt, és kétharmados társadalmi felhatalmazása sem volt nemhogy a programjában nem szereplő alkotmányozásra, de semmire nem volt, hiszen 53 százalékos választási eredményt ért csak el a kormányoldal. Ennek ellenére olyan elképesztő módosításokra ragadtatják magukat, mely szerint korábban, amikor például nem tetszett az Alkotmánybíróság egyik határozata, nemes egyszerűséggel megvonták az Alkotmánybíróság jogkörét, most pedig a magyar állampolgárok, sőt országgyűlési képviselők és frakciók jogát is megvonják attól, hogy Alkotmánybírósághoz fordulhassanak egy alkotmányellenes törvény megsemmisítése érdekében.

Azt gondolom, hogy a korábbi gyakorlattal szemben ez teljességgel elfogadhatatlan, és különösen elfogadhatatlan az a passzus, amely szerint a folyamatban lévő körülbelül 1600 ügyet semmisnek nyilvánítják, és gyakorlatilag a kukába irányítják ezeket a korábban indított beadványokat. Ez azért is elfogadhatatlan számunkra, mert épp elég, hogy az új alaptörvény megvonja tehát az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát nemcsak az egyszerű emberektől, de az országgyűlési képviselőktől és a frakcióktól is. Viszont méltánytalan, hogy az Alkotmánybíróság akár többéves mulasztásai miatt a korábbi beadványozók még azt is elszenvedjék, hogy meg is szűnik jogszerűen kezdeményezett eljárásuk. Hogy a jövőben nem kezdeményezhetjük tehát az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítését, az világos, de aki korábban annak tudatában fáradozott komoly beadványok írásával, akár több tíz-száz oldalas indokolással, hogy attól érdemi intézkedést várt, azzal szemben rendkívül igazságtalan visszamenőleges törvényhozás volna ez.

Nem fogadható el számunkra természetesen, hogy a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz együtt, mert ahhoz arra lenne szükség, hogy összefogjunk, ami persze nem kizárt jogilag, de azért politikailag mégiscsak egy unikum volna, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik együtt forduljon Alkotmánybírósághoz, hiszen a legtöbb esetben egészen más szempontok miatt tartunk akár alkotmányellenesnek is egy javaslatot. Elfogadhatatlan az is, hogy az alapvető jogok biztosa fordulhat, hiszen nyilvánvalóan ott is a saját emberükkel kellene Alkotmánybírósághoz fordulni, ami elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan nem fogja megtenni.

A folyamatban lévő utólagos normakontroll iránti eljárások alkotmányjogi panasszá történő átalakítása sem felel meg a jogállamiság elvének, mivel a beadványok jelentős része a jogi érdek hiánya miatt automatikusan a kukába kerülne. Mindemellett a jelenlegi alkotmány alapjogi katalógusa jelentős átfedést mutat az alaptörvény által garantált alapjogokkal, ezért a folyamatban lévő beadványok döntő többségében felvetett alkotmányellenesség az alaptörvény hatálybalépése után is fennáll. Ezért is tartanánk indokoltnak, és ezért fűztünk az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslathoz egy ilyen módosító javaslatot, hogy ha már elmaradásban is van körülbelül 1600 üggyel az Alkotmánybíróság, ennek nem ez a megoldási módja, amit önök tesznek, tehát legalább a folyamatban lévő ügyeket folytatni kellene, a visszamenőleges törvényhozás tehát nem fogadható el.

Erről holnap fog szavazni az Országgyűlés, nincs azonban kétségünk afelől, hogy ezt le fogják söpörni, miként le fogják söpörni az ügynöklisták feltárására vonatkozó kiegészítő módosító javaslatunkat is. Mégis most, amikor az Alkotmánybíróság meglehetősen ritka módon, de néhány ügyben komoly törvényeket is alkotmányellenesnek nyilvánított, akkor érdemes rávilágítanunk, hogy nyilvánvalóan arra készülnek önök, hogy alibi módosításokkal ezeket a javaslatokat ismételten benyújtják.

Példátlan az is az Országgyűlés történetében, és azt gondolom, ez a jelenlegi házelnök, és különösen a kormányoldalnak a szégyene, hogy a zárószavazások előtti módosító javaslatok benyújtásának fideszes gyakorlatáról most kimondta az Alkotmánybíróság is, hogy ez azt eredményezheti, hogy részben vagy egészében kiüresedik a törvényhozási eljárás fontos szakasza, a törvényjavaslat általános és részletes vitája, ami pedig a megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti - fogalmazott az Alkotmánybíróság. Mindemellett a médiatörvény és médiaalkotmány egyes passzusait is megsemmisítette a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozására hivatkozva. Ez az, amit most megtehetett, ez az, amit viszont a jövőben nem tehet meg, hiszen nem fordulhatunk, még a Jobbik frakciója sem, nemhogy országgyűlési képviselő vagy bármely magyar állampolgár Alkotmánybírósághoz, így, ha alibi módosításokkal ezt ismét benyújtják, akkor a jövőben gyakorlatilag bármit megtehetnek. Ez, azt gondolom, igencsak szégyenteljes eljárás. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a kormány nevében ki kíván felszólalni. Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

(10.10)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A karácsony előtti, kicsit álmoskás hangulatunkra, azt hiszem, ez egy jó jel volt. Novák Előd beszédének a tartalma már ismert volt, korábban is többször hallottuk, de a harciasságot már nélkülözte - ezt én a karácsony közeledtének tudom be - (Balczó Zoltán közbeszól.), de a tartalmára azért engedje meg, hadd válaszoljak röviden.

Ön azzal kezdte, hogy példátlan az Európai Unióban, hogy pusztán egy kormánytöbbség, egy kormányoldal fogadjon el egy alkotmányt, egy alaptörvényt. Én úgy gondolom, nem az a példátlan, hogy egy kormányoldal fogad el egy alaptörvényt, hanem az, hogy egy kormányoldalnak olyan széles körű parlamenti többsége van, amely feljogosítja őt, teljesen alkotmányosan, törvényesen és szabályosan, hogy egy alaptörvényt fogadjon el. Úgyhogy én úgy gondolom, igazából itt a parlamenti arányok azok, amelyek párját ritkítóak, nem pedig az, hogy egy kormányoldal hoz meg egy alaptörvényt. És azt meg hadd tegyem hozzá KDNP-s képviselőként, azért legalább két pártról beszélhetünk, a Fideszről és a KDNP-ről.

Ami az alkotmánybírósági törvénnyel kapcsolatos kifogásait illeti, az önök képviselője is ott ült az alkotmányügyi bizottságban, és a parlamenti vitában is egyértelművé tettük, hogy maga az Alkotmánybíróság értett egyet azokkal a javaslatokkal, módosító indítványokkal, amelyek az alkotmánybírósági törvényhez érkeztek.

Tehát amikor ön az Alkotmánybíróságról szóló, január 1-jén hatályba lépő sarkalatos törvény egyes passzusaival vitatkozik, akkor nem velünk, vagy nemcsak velünk vitatkozik, de magával az Alkotmánybírósággal is vitatkozik, hiszen itt egy hosszas egyeztetésre került sor, és egyetértésre jutott a kormányoldal és az Alkotmánybíróság abban, hogy hogyan zajlódhat technikailag, tartalmilag január 1-jétől az Alkotmánybíróság eljárása.

Azt pedig engedje meg, hogy elmondjam, hogy számomra azért valamelyest hiteltelen az, amikor a Jobbik lép fel mint az alapjogok és a jogállamiság legfőbb védelmezője, hiszen hogyha megtapasztalnánk azt a típusú Gárda-kormányzást, amire a Jobbik készült, akkor emlékszünk, hogy hogyan van önöknél a jogállamiság: Morvai Krisztina fönn ül a Sándor-palotában, van két pecsétje; pecsételné az egyikkel, másikkal: "magunkfajta", "magukfajta", és önök így döntenék el a jogállami kérdéseket.

Ehhez a Gárda-típusú Gárda-kormányzáshoz képest, azt hiszem, hogy Magyarországon azért még nem kell aggódnunk a jogállamiság miatt. Magyarországon az alkotmánybírósági törvény és az alaptörvény passzusai is teljes mértékben megfelelnek az európai uniós szokásoknak, az európai uniós vagy a világon mindenhol bevett jogállami alapelveknek is. Így például az Európai Unió számos országában csak valódi alkotmányjogi panaszra kerülhet sor, de nem kerülhet sor actio popularisra.

Az a típusú szabályozás, amit a magyar alaptörvény most tartalmaz, az a német alaptörvényből, a német alkotmánybírósági törvényből átvett szabályozási mód. Ott is a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tisztelt képviselő úr. Tehát hogyha önnek nem tetszik ez a magyar szabályozás, hogy a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akkor a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetsége előtt is szervezhet egy tüntetést, nem csak a magyar parlament előtt. Ugyanezt a német modellt vettük át. Ott is a német alkotmánybíróság ügyeinek 95 százaléka a valódi alkotmányjogi panaszok alapján történik, tehát azok alapján, amik január 1-jétől a magyar törvény szerint is egyfajta jogorvoslati fórumként, a többi jogorvoslati lehetőség kimerítése után, vagy közvetlenül akkor, hogyha nincs jogorvoslati lehetősége egy állampolgárnak, akkor vehető igénybe. Tehát mondom, ez a szabályozás is teljes mértékben megfelel a német alkotmánybíróság gyakorlatának is.

A mi jogállami modellünk valamelyest a német, germán minta átvételén is alapul, és ott is mindösszesen 5 százalék azoknak a normakontrolloknak az iránya, amit ön az előbb hiányolt, hogy a Jobbik-frakció nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz. A képviselők egynegyede számára vagy az ombudsman számára, a kormány számára a normakontroll lehetősége továbbra is nyitott Magyarországon. De a legfontosabb kérdés minden alkotmánybírósági üggyel kapcsolatban az, hogy senkit se érhessen joghátrány alkotmányellenes jogszabály miatt.

Ez a január 1-jétől hatályba lépő lehetőség teljes mértékben biztosítja ezt, hiszen ha valakit olyan törvény miatt ér hátrány, amely alkotmányellenes, akkor a normál jogorvoslati lehetőségek kimerítése után az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és kérheti az Alkotmánybíróságtól ennek az alkotmányellenes törvénynek a megsemmisítését, és ez rá nem vonatkozhat.

A mi hozzáállásunk, a mi kiindulópontunk az állampolgárok alkotmányos alapjogainak a védelme. Ilyen szempontból ez teljes mértékben megfelelő, hiszen ha bárkit alkotmányellenes törvény alapján bármilyen jogsérelem ér, utána a rendes mód alapján, az új alkotmánybírósági törvény alapján meg tudja semmisíttetni ezt a törvényt, ami rá vonatkozóan hátrányos következményekkel járt, és senkit január 1-jétől sem érhet semmifajta hátrányos jogkövetkezmény alkotmányellenes törvény miatt.

Éppen ezért az ön felszólalásában mondottakat el kell hogy utasítsam. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:   1   1-4   5-12      Ülésnap adatai