Készült: 2020.02.17.01:54:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 96. felszólalás
Felszólaló Godó Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:34


Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Mielőtt hozzászólásomban az országos kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályozásról szólnék, engedjék meg, hogy én is nagy tisztelettel köszöntsem a vendégeket, és elmondjam véleményemet, hogy ez a törvénymódosítás nagyon időszerű. Hiszen 1994. december 11-én volt az első önkormányzati választás Magyarországon, és az elmúlt tíz év tapasztalatai miatt szükséges az önkormányzati képviselők választásáról törvényt módosítani, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó törvényt pontosítani.

Úgy gondolom, hogy a jelen lévő országgyűlési képviselőknek is nagyon fontos, hogy a Magyar Országgyűlés ezt a törvényt meghozza, és várják a kisebbségek vezetői is, idefigyelnek, hogy vajon mikorra tudja ezt a törvénymódosítást a Magyar Országgyűlés megalkotni. Félnek ugyan sokan attól, amit Csapody Miklós képviselőtársam is megfogalmazott, hogy a névjegyzék alkalmazása vajon hogyan csapódik le a gyakorlatban, hogyan változhat. Mindenképpen azt kérném az ellenzéki képviselőktől is, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, hogy mielőbb el tudja az Országgyűlés fogadni.

Új elemekkel, újításokkal egészül ki az országos kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás. Meghatározza az országos önkormányzat alakuló ülésének főbb szabályait. Emlékezzünk csak rá, hogy 2002-ben az országos önkormányzati választásokat követően eltelt bizony néhány hónap, amikorra egy-egy országos önkormányzat meg tudott alakulni. Különböző eljárások után, többszöri kísérletre alakulhattak csak meg. Meghatározza az országos önkormányzat, illetve pontosítja, kibővíti az országos önkormányzat feladat- és hatáskörét, rendezi a hatáskör-átruházás szabályait, a lehetséges címzetteket, ezek az országos önkormányzat elnöke, bizottságai, valamint az országos önkormányzatok társulásai.

Ahogyan a helyi önkormányzatok hivatali szervei, a polgármesteri hivatalok kulcsszerepet töltenek be a helyi érdekű ügyek intézésében, úgy az országos önkormányzat hivatalára vonatkozó lényeges szabályok rögzítése, a jogállás meghatározása is nélkülözhetetlen. Ezek közül a szabályok közül a legfontosabb, hogy az országos önkormányzat megszűnése esetén az önkormányzati feladatellátás folyamatosságát biztosítandóan a hivatal viszi tovább az ügyeket. A törvényjavaslat nagyon lényeges változást hoz az országos önkormányzat vagyongazdálkodása terén, az országos önkormányzat a hatályos szabályozás szerint is és a törvényjavaslat elképzelése szerint is jogi személy, ahogyan a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok is azok, azonban jelenleg a hasonlóság ennyiben kimerül.

Addig ugyanis, amíg helyi szinten költségvetési szervként működik és gazdálkodik a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala, és hozzá kapcsolódóan a kisebbségi önkormányzat gazdálkodása is költségvetési szervi gazdálkodás, az országos kisebbségi önkormányzat ugyanis egyéb szervezetként a társadalmi szervezetek gazdálkodásához hasonló gazdálkodást végez. Ezen a ponton jelenik meg a hivatkozott lényeges változás, a törvényjavaslat ugyanis a költségvetési típusú gazdálkodás szabályait alkalmazza, bizonyos eltérésekkel, az országos önkormányzatokra.

Ezek közül a legfontosabbak a következők. Az országos önkormányzat - mint minden más jogi személy - végezhet vállalkozási tevékenységet is, de csak bizonyos korlátokkal, a vállalkozási szabadság határt szab. A helyi szintű önkormányzatokhoz hasonlóan az önkormányzatiság lényegi célja az tehát, hogy a kisebbségi önkormányzat kisebbségi közügyek ellátására hivatott, és ezek ellátását vállalkozása semmikor sem veszélyeztetheti. A kisebbségi közügyek ellátását közvetlenül szolgáló vagyontárgyak éppen ezért forgalomképtelenek, esetleg korlátozottan forgalomképesek, és az önkormányzat törzsvagyonát képezik. Az ezen felüli vagyontárgyak forgalma a gazdálkodási érdekeknek megfelelően, de közügyek szolgálatában szabadon forgatható.

Az országos önkormányzat képviselője és a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, valamint gyermeke évenként, minden év január 31-ig vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Első ízben a kötelezettség teljesítésére a megbízólevél átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre. A képviselő jogait csak kötelezettsége teljesítését követően gyakorolhatja. A képviselő vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok kivételével nyilvános, a hozzátartozóké azonban nem. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatának tartalmát csak a kijelölt ellenőrző bizottság tagjai ismerhetik meg.

Az országos önkormányzat célhoz kötött gazdálkodásának biztonságáért a közgyűlés, jogszerűségéért pedig a közgyűlés elnöke felel. Rendkívül fontos, hogy a külső, az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés mellett megjelenik a kötelező belső ellenőrzés és könyvvizsgálat, és kötelezően létre kell hozni a közgyűlés mellett a pénzügyi bizottságot is. Fontos szerepet kap a nyilvánosság, az átláthatóság az országos önkormányzatok közérdekű adatai tekintetében is, ennek érdekében a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben a gazdálkodás meghatározott adatait, továbbá a Magyar Közlönyben a szervezeti és működési szabályzatot, az éves költségvetést és beszámolót közzé kell tenni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat teljesen új intézményként bevezeti az országos kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, amelyet a székhely szerinti megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok látnak el, az ellenőrzés terjedelmét, feltételeit illetően a helyi önkormányzatokéval egyező módon.

Ha áttekintjük a törvényjavaslatnak az országos önkormányzatokra vonatkozó nóvumait, akkor látható, hogy két szándék vezette a törvény-előkészítőt. Az egyik szándék a folyamatosság iránti igény kielégítése. Ha ugyanis egy szervezet alapvető célja, hogy oktatási és kulturális intézményhálózatot működtessen, nem vitásan elengedhetetlen, hogy a megállapított vagy átvett intézményt folyamatosan működtetni is tudja. Tekintve, hogy a kisebbségi önkormányzat léte - az országos és a helyi kisebbségi önkormányzatra egyaránt igaz ez - négyéves választási ciklushoz kötött, négyévenként legalább átmeneti időre biztosítani kell az intézmények működtetésének folyamatosságát. Erre biztosíték egyfelől a már említett országos önkormányzati hivatali működési idő meghosszabbításában, illetve a közalapítványi közreműködésben, másfelől a választási rendszerben keresendő.

A másik szándékot Kiss Péter miniszter úr így fogalmazta meg tavaly március 31-i expozéjában: az országos önkormányzatok csak a világos költségvetési típusú gazdálkodási szabályok alapján, szakképzett hivatali háttérrel, modern belső ellenőrzési, könyvvizsgálói, vagyonnyilatkozat-tételi, összeférhetetlenségi szabályokkal, a törvényességi ellenőrzés megteremtésével tudják kihasználni azt a lehetőséget, amit az intézményfenntartói lehetőség teremt.

(15.10)

E kettős cél végeredményben az országos önkormányzatokat a hatályos szabályozáshoz képest fokozatosan közelebb viszi a helyi önkormányzati rendszerhez, a valós önkormányzatisághoz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai