Készült: 2020.02.20.06:15:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 94. felszólalás
Felszólaló Dr. Csapody Miklós (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:17


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégeink! A Magyar Demokrata Fórum nevében köszöntöm az országgyűlési biztost és a hazai kisebbségek megjelent vezetőit. Néhány pontban szeretném az MDF álláspontját magam is ismertetni, előtte azonban a jelenlegi helyzet néhány alapvető problémájára szeretnék kitérni.

Az alapkérdés, amelyet a koncepció nem tesz fel, voltaképpen az, hogy a módosítás lényegi legyen-e, vagy pedig csak apró változtatásokat tartanánk, tartana az előterjesztő szükségesnek. Felteszi a kérdést, hogy szükség van-e új kisebbségi törvényre, amelyre természetesen nem a válasz, és ezt úgy is mondom, mint aki 1993-ban az MDF részéről maga is közreműködő volt ennek a törvénynek az előkészítése során. Az új törvény és a kisebb módosítások között azonban nyilván van néhány fázis, és az előttünk lévő tervezet a kisebb módosítások útját választja. Annak ellenére, hogy sok részletszabályozás folytán terjedelmes, ezekre olyan részletességgel, mint ahogyan arra a négypárti tárgyalásokon több fordulóban is sor került vagy megtörtént, természetesen most nem térek ki.

Azonban nem világos előttünk az a probléma, hogy megkerüli a fő problémát, és nem helyezi a kisebbségi önkormányzati tevékenység központjába magát az anyanyelvnek a védelmét, és nem is definiálja, nem határozza meg a kisebbséghez tartozó személy fogalmát. Ez számunkra, az MDF számára azért különösen fontos, mert nemcsak a határon túli magyarok nemzeti identitásával, kulturális örökségének megőrzésével, hagyományvilágával, illetve a mindezt hordozó anyanyelvvel határon túli magyar vonatkozásban foglalkozunk mint rendkívül fontos üggyel, hanem természetesen az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek vonatkozásában is az anyanyelvet mint nem vérségi, hanem kulturális kötődést meghatározónak tartjuk.

Az eredeti törvény csak a kisebbségi közösséget definiálta, az egyént nem, ezért voltaképpen ma bárki mondhatja magát oda tartozónak. Ezt szokták rosszízű kifejezéssel etnobiznisznek nevezni, ami persze következmény. A kisebbségek anyanyelve - törvény, önkormányzatok, kiegészítő fejkvóta és a rendszerváltozás óta - összehasonlíthatatlanul megnőtt ezekben a vonatkozásokban, vagy pedig a kedvező körülmények ellenére az anyanyelv mégis pusztul. Az eredeti törvény alapvető hibája az volt, úgy is mondom, mint egyik előkészítője, utólag mondjuk persze, hogy nem az anyanyelv megőrzésére irányult, hanem arra a mechanizmusra - a kisebbségi önkormányzatok létére és működésére -, aminek fenn kellene tartania az anyanyelvet. Az eredeti törvényalkotók, tehát mi azt vártuk, várták, hogy az önkormányzatok tevékenysége természetesen az anyanyelv megőrzésére irányul majd. Azonban a jogalanyiság bizonytalansága miatt az anyanyelvet nem beszélők nagy tömege foglalta el az önkormányzatokat, vagyis voltaképpen az a kulturális identitáshordozó és -átörökítő funkció, amelyet mi oly fontosnak tartottunk és tartunk ma is, háttérbe szorult.

A kisebbségi önkormányzatoknak ráadásul nincsenek is kötelezően előírt feladatai, így még a nyelvet beszélő képviselők is sokszor - nem mondom, hogy mindig - inkább a magyar nyelven is előadható, bizonytalan tartalmú általános érdekvédelem címén tevékenykednek, nem pedig a nyelvvédelem sokkal fáradságosabb munkáját végzik. Szeretném annak még a látszatát is elkerülni, ha úgy tűnne, mintha itt magyar anyanyelvű, magyar születésű magyar állampolgárok szeretnék a kisebbségekkel szemben megvédeni a saját anyanyelvüket - ellenkezőleg. Magyar anyanyelvűként ezt rendkívül fontosnak tartjuk, és gondolom, ez így kellene hogy legyen minden nemzeti és etnikai kisebbségnél is.

Másodszor: a törvény a mai formájában azt segíti elő, hogy az anyanyelv központú identitás fokozatosan inkább egy származás központú identitássá alakul át. Persze sem a fölsoroltak, sem pedig a részletkérdésekben megbúvó, súlyos vagy kevésbé súlyos elvi és gyakorlati kritikák nem jelentik azt részünkről, hogy a módosításban foglaltak nagy részével nem érthetnénk egyet. A választási rendszer szigorítása is helyes, csak talán nem eléggé szigorú, vagy nem elég erőteljes.

Harmadszor: említhetném azt, hogy álláspontunk szerint bővíteni kell a kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköreit. Ez az alapelv helyeslendő, de a tervezet túlnyomórészt inkább a hatásköröket bővíti, a feladatköröket nem. Kötelezően ellátandó feladatok nincsenek, és minden egyéb feladat önként vállalható. A hatáskörök bővítéséhez szükséges meghatározások pedig túl általánosak, olyan mértékben kiterjeszthetően alkalmazhatók, hogy azok esetleg jogvitákat is gerjeszthetnek.

Negyedszer: azt is örömmel látjuk, hogy helyesen jelöli meg célként a tervezet, hogy a finanszírozást normatív alapra kell helyezni, vagyis nem a működést, a szervezetet, hanem a tevékenységet kell támogatni, csakhogy ez a normaszövegben konzekvensen nem végig érvényesül.

Itt van a képviselőtársaim által már több vonatkozásban, többször, de néha ellentétes megvilágításokból idézett, fölhozott választói névjegyzék. Úgy ítéljük meg, hogy ennek a megoldásnak a bevezetésével egyet lehet érteni, alkotmányos akadálya nincs, a névjegyzékkel kapcsolatba hozható történelmi félelmekre való hivatkozást pedig sokszor eltúlzottnak érezzük azzal együtt, hogy természetesen érzékeny technikai megoldásokra van szükség. Elég itt egy olyan példára utalni talán, ami történelmi. A vajdasági magyarok a '45-46-os népirtás emlékével még a polgárháborús fenyegetések közepette sem szakították meg a nyílt tagsági viszonyt a Vajdaságban a magyar szervezetekkel. Azt hiszem, a kisebbségi polgároknak sincsen nagyobb fenyegetettsége semmiféle adatvédelmi szempontból, mint bármely magyar állampolgárnak, még ezekben az adatvédelmileg kényes időkben sem, amikor más természetű problémákkal szórakoztatják a közvéleményt.

Végezetül: a négypárti egyeztetésen azt is volt alkalmam elmondani, hogy a parlamenti pártok illetékessége nem a kisebbségi vélemények és álláspontok összehangolása, hanem itt az Országgyűlésben a véleménymondás és a döntéshozatal. Ennek megfelelően a Magyar Demokrata Fórum azt az álláspontot támogatja, ami a legtöbb érdekeltnek megfelel, mivel az MDF két dolgot akar. Mindenekelőtt azt, hogy 2006-ban valódi kisebbségi önkormányzati választások folyhassanak le, valódi kisebbségi önkormányzatok jöhessenek létre, másodszor pedig azt, hogy ezeket a fölálló kisebbségi önkormányzatokat valóban maguk a kisebbségek hozzák létre; még egyszer hangsúlyozom, talán senkit nem fog bántani: azt szeretnénk, ha valódi kisebbségek hozhatnák ezeket létre. Ennek megfelelően az MDF álláspontját a következő négy pontban foglalom össze.

Először: a kisebbségi önkormányzatok országos és helyi szintje közötti középső szint, a megyei rendszer nem feltétlenül szükséges.

Másodszor: az elektori rendszer tekintetében az MDF a korábbi négypárti megállapodást magától értetődő módon - mivel úgy hívták, hogy megállapodás - fönntartja.

Harmadszor: a szavazásra jogosultak állampolgárságának tekintetében az a véleményünk, hogy az Európai Unió polgárai is szavazhatnak, miután vállalt kötelezettségünk az, hogy az EU-tagállamok polgárai a nem kisebbségi, a helyhatósági választásokon is szavazhatnak.

Negyedszer és végezetül: a választói jegyzék tekintetében az MDF elengedhetetlennek tartja, hogy a szavazóknak és a jelölteknek valóban a kisebbséghez kell tartozniuk.

(15.00)

A ma kivitelezhető legjobb megoldás tehát a névjegyzék alkalmazásának és a képviselőjelöltek kisebbséghez való tartozásának igazolása és ellenőrzése, tehát a kettő egyidejű kombinációja. Ebből a szempontból az országos lengyel kisebbségi önkormányzat javaslatát tartjuk az egyik elfogadható megoldásnak, azzal együtt, hogy természetesen, mint mondtam, nem a különféle kisebbségi vélemények mindenkinek tetsző összehangolására törekszünk, hanem arra, hogy 2006-ban valódi kisebbségi önkormányzati választások folyhassanak le.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai